Magyar Nemzet, 2002. június (65. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-01 / 126. szám

Q Madar­tart • Belföld 2002. június L, szombat 1 !———«■* ...—iHBMBBBWMiiMmimiiiii———b -i- ■ ■■■—r"*~Tr"TTTT*HTTTriTrTTTTrrTTinTmTTI1TTfTMIWtlftrimniWn^ MTI: pártatlan szolgálat Beszélgetés Lovas Lajossal, a távirati iroda általános, szakmai alelnökével Még nem döntöttem el, hogy pályázom-e a Magyar Távirati Iroda (MTI) elnöki posztjára - jelentette ki lapunknak Lovas Lajos, az MTI alelnöke, hozzátéve: amíg ő tölti be a szakmai alelnöki állást, nem is szándékozik semmifajta politikai nyomásnak engedni. M Munkatársunktól__________ R­itkán szólal meg, akkor is szin­te kizárólag az MTI multimé­diás fejlesztéseiről szokott beszélni, politikáról viszályokról soha. Pedig a távirati iroda körül rendszeresen fellángolnak az indulatok. Miért ez a visszafogottság? - Mert elsősorban a szakmai feladatokat tartom fontosnak. Egyik legfontosabb alapelvünk a nemzeti hírügynökségnél, hogy ha nem muszáj, nem magunkról be­szélünk. Úgyis mindenki a mun­kánk alapján ítél meg minket, pél­dául önök is. - Most mégis azt mondta, hogy minden kérdésemre válaszol. Meg­változott a véleménye? - Valójában nem. Most is leg­szívesebben arról beszélnék, hogy milyen kihívásokra kell válaszol­nunk. Egyébként meg úgy gondo­lom, hogy a mostani helyzetben a tisztánlátás az MTI érdekeit szol­gálja. Tudom, hogy furcsán hang­zik a mai médiaviszonyok között, de nálunk rendben mennek a dol­gok. A cég stabil gazdasági alapo­kon áll, jól gazdálkodik, szakmai szempontból érdemleges kritika nem érte. Nem támadtak meg min­ket a panaszbizottság előtt, az ORTT vizsgálata szerint a legobjek­tívabb médium az MTI, és igen, a multimédiás fejlesztés terén nem­csak hogy a hazai élvonalban va­gyunk, de nemzetközi összehason­lításban is megálljuk a helyünket. - Bocsásson meg, de ez úgy hangzik, mintha a médiaajánlatuk­ból olvasna fel. - Ezt elismerem, s bármilyen hihetetlen, igaz... - Az MTI azonban elnökválasz­tás előtt áll. Megváltozott a politikai környezet. Az elnököt még a Horn­­kormány nevezte ki, önt meg Fidesz közeliként szokták emlegetni. Ho­gyan félnek meg egy csárdában? - Nem ön az első, aki ezt kérde­zi tőlem. Évek óta ismerjük egy­mást, és nem emlékszem rá, hogy valaha is politizáltunk volna. Majd egy évvel ezelőtt egy szakmai prog­rammal érkeztem a céghez. Az el­nök ennek megvalósításában végig támogatott, így vállaltam a felada­tot. Engem is meglepett, de a cégen belül sohasem voltak komolyabb konfliktusok. A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy egy hírügynök­ség életében, bár minden egyes nap a politikáról szól, az egyén politikai szimpátiái sohasem jelenhetnek meg a munkában. Ezt nevezik egy hírügynökség esetén objektivitás­nak. Ha bármely politikai oldalnak kedveznénk, alighanem igen ha­mar becsukhatnánk a kaput, senkit se érdekelnének az MTI hívei. A mi feladatunk nehézsége pont az egyensúly megtartásában áll. Ezért dolgozunk sztenderdek alapján. Kézikönyveink pontosan meghatá­rozzák, hogy milyen eseményről, milyen terjedelemben, milyen for­mai és tartalmi követelményeknek megfelelve kell beszámolni. A vá­lasztások alatt például olyan etikai kódex alapján dolgoztunk, amelyet minden egyes párt támogatott. - Biztos benne, hogy az ön pozi­tív álláspontját mindenki osztja. Úgy hírlik, a Tulajdonosi Tanács­adó Testület (TTT) véleménye egye­nesen lesújtó a hírszolgáltatásról... - Alighanem egy konkrét hatá­rozatra gondol, amely néhány hó­nappal ezelőtt született. Emlék­szem, éppen azon a héten jelent meg az ORTT több ezer hírt elem­ző tartalomelemzése, amely eta­lonként használta az MTI hírszol­gáltatását a többi elektronikus mé­dium vizsgálatához. Egyszóval munkánkra nézve rendkívül ked­vező volt. Langmár Ferenc elnök úr, aki a maga szakterületén nyil­ván kiváló szakember, készített egy saját „tartalomelemzést”. Négy vagy öt hírt kiválasztott a ta­valy megjelent mintegy 140 ezer hírből, és azon nézetének adott hangot, hogy nem feleltünk meg a közszolgálatiság követelményé­nek. Állításait ugyan pontról pont­ra cáfoltuk, végül mégis hozott egy határozatot a TTT. Mellesleg még a tárgyban is eltér a véleményünk, hogy dolga-e a TTT-nek vizsgálni az MTI hírszolgáltatását. A tör­vény ugyanis kifejezetten tiltja, hogy a TTT meghatározza a hír­szolgáltatás tartalmát. - És ez a határozat hátrányos volt az MTI-re nézve? - Valójában a határozat nem tartalmazott lényegi megállapítást, úgy tudom, a TTT többsége nem értett egyet az MTI megbélyegzésé­vel. Az indoklása azonban konkrét példák említése nélkül olyasmiket szögezett le, miszerint az MTI „po­litikai próbaléggömböket ereget”. Ezt az indoklást aztán emlékezetem szerint Langmár úr mintegy „vitára bocsátotta” a dolgozók között. Alighanem így találkozott ön is a felvetéssel. - Langmár Ferenc a Fidesz dele­gáltja. Önök nem egy politikai olda­lon állnak? - Langmár úr politikai funkciót tölt be, én nem. Langmár elnök úr­ral nyilván egyetértünk az élet szá­mos kérdésében, szakmai jellegű álláspontját, már ami a hírügynök­ségi munkát illeti, nem tudom elfo­gadni. Úgy vélem, a hírügynökség tekintélyét, így médiapiaci pozíció­it is elvesztené, ha az általa szorgal­mazott utat követnénk. Az nem le­het gyakorlat, hogy mintegy meg­magyarázzuk, mit is jelentenek egy-egy közszereplő kijelentései. Nem dolgunk eldönteni, hogy vala­mely közszereplő komolytalanul nyilatkozik-e, vagy sem. Ha egy po­litikai napilapot szerkesztenének az MTI munkatársai, ezek a megjegy­zések helyénvalók lennének, így azonban rendkívül ártalmasnak tartom egy ilyen gyakorlat követé­sét. Ami azt illeti, nem is adnám hozzá a nevemet. - Ez azt jelenti, hogy mégsem pályázik az MTI elnöki tisztjére? - Ahogy egy héttel ezelőtt is ezt válaszoltam önnek, ezt még nem döntöttem el. Szívesen folytatnám a mostani menedzsmenttel meg­kezdett munkát, mert úgy gondo­lom, hogy amit ez alatt a rövid idő alatt elértünk, előremutató. - De hát ön - finoman szólva - nem számít az új kormány emberé­nek, s ha jól értem, a jelölő testület fideszes elnökével sem felhőtlen a viszonya... - Eddig nem találkoztam azzal a jelenséggel, hogy valaki emberének kellene lenni ehhez a munkához. Amíg én töltöm be a szakmai alel­nöki állást, nem is szándékozom semmifajta politikai nyomásnak engedni. Ha ez kizáró oknak szá­mít, akkor nyilván nincs semmi esélyem továbbjutni a pályázaton. Mellesleg ha ez így van, azt gondo­lom, nem is érdemes. Lovas Lajos nem döntött, pályázik-e az elnöki posztra fotó: mti/Koszticsák szilárd Veszélyben él százezer roma Minden tizedik cigánytelep szemétlerakó hely mellé épült A magyarországi cigányok átlagéletkora mintegy 10-15 évvel rö­­videbb, mint a többségi társadalom tagjaié, s ez leginkább a sze­gényebb aprófalvak és a cigánytelepek lakói esetében jellemző - derül ki a Világbank magyarországi regionális irodájának a kö­zelmúltban készített jelentéséből. Napjainkban mintegy száz­ezer ember él cigánytelepeken, vagy a települési átlagnál kedve­zőtlenebb lakókörnyezetben. Nemritkán szeméttelepek mellett. M Tar Zsuzsanna______________ F­okozott közegészségügyi kocká­zatot jelentenek a cigánytele­pek, nemcsak az ott lakók, hanem esetenként a környezetük számára is - emeli ki a Világbank magyaror­szági regionális irodájának beszá­molója. A Horn-kormány 1997-ben indította el a középtávú roma prog­ramot, amelynek feladata, hogy fel­számolja a telepeket, ám az erre vo­natkozó rendelettervezetet az illeté­kes Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium csak az Or­bán-kabinet alatt, néhány hónapja készítette el. A tárca felméréséből kiderült: a telepek háromnegyedén nincs kommunális szemétszállítás, viszont minden tizedik cigánytelep közvetlenül egy-egy illegális szemét­­lerakó szomszédságában működik. Jászladányban például idén feb­ruárban azért tartottak ismételten éhségsztrájkot a helyi cigányok, mert tiltakozni kívántak a cigányte­lep közelében létesült illegális sze­métlerakó miatt. A telepen hozzáve­tőleg ötszáz ember él, amelynek kö­zepén egy valaha vályogvetésre használt, szennyvízzel teli gödör áll, és amely most tele van különféle, erős bűzt árasztó hulladékokkal. A helyi romák állítják: a szeméttelep okozta ártalmak miatt megnőtt a hepatitis A vírus okozta fertőzések száma, több család ma is vírushor­dozó. A nyár beálltával különféle élősködők jelennek meg a telepen. Tiltakozásukkal csupán annyit sike­rült elérniük a cigányoknak, hogy a tisztiorvosi szolgálat kirendelt né­hány gépet, ám azok a gödörbe tol­ták a hulladékot, ahelyett, hogy el­szállították volna. Tartott már hely­színi szemlét Jászladányban az ÁNTSZ Jászberény Városi Intézete, valamint a Közép-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség is, ko­molyabb következménye azonban nem lett az ellenőrzésnek. Az önkor­mányzat ez év elejétől bevezette ugyan a szervezett szemétgyűjtést, de ennek ellenére a helyiek jelentős része még mindig a telepi gödörbe hordja a szemetet.­­ A közelmúltban megszületett az első hulladékgazdálkodási törvény, ami kötelezi az önkormányzatokat, figyeljenek a helyzet rendezésére. A törvény előírja, hogy a kétezer főnél magasabb lélekszámú településeken legkésőbb 2003. január 1-jéig kell bevezetni a szervezett szemétgyűj­tést és -szállítást. Ezzel egyidejűleg a szeméttelepek közelében lakók szá­mára is biztosítani kell az önkor­mányzatoknak a háztartási hulladék elszállítását. Az „időzített bombák” rekultivációján és megszüntetésén túl megoldást jelenthet az is, hogy Magyarország komoly vállalást tett az EU-csatlakozás jegyében: 2010-ig a háztartási szemét szerveshulla­dék- tartalmának arányát a jelenlegi 30-35 százalékról 7-8-ra csökkenti. Újra fellángolt a vita az M3-nyomvonalról Nem csillapodik a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye közötti vita az M3-as nyomvonala kapcsán. A polgári kor­mány által elfogadott­­ nyomvonal esetleges megváltoztatása mi­att Kósa Lajos, Debrecen polgármestere autós demonstrációt he­lyezett kilátásba. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tegnapi debreceni sajtótájékoztatóján elmondta: a­­ nyomvonal szakmailag megalapozatlan. Dombi Marg­it E­lőször 1997-ben, a Baja Ferenc vezette Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban készítettek elő döntést az M3-as építése kapcsán, amelyet a későbbi­ekben az országos területfejlesztési tervben is rögzítettek. Eszerint az északkeleti országrész egyetlen au­tópályája Polgártól Újtikos érinté­sével Tiszavasvári közelében, Nyír­egyháza felé, s onnan az ukrán ha­tár felé vezetne. Ebben a változat­ban Debrecen autópálya-felcsatla­­kozásáról szó sincs. A polgári erők hatalomra kerülése után újabb há­rom variáció került terítékre, ame­lyek közül egyetlenegy olyan, amely Debrecent is bekapcsolja az autó­pálya vérkeringésébe. E variáció szerint az M3-as Polgártól Görbe­házáig vezetne, s Pród után ágazna el Nyíregyháza, illetve Debrecen irányába. A D változat megvalósításának előkészítése a polgári kormányzat idején megkezdődött, a Polgár- Görbeháza szakaszból tíz kilomé­terre már engedélyezett terv is van. A megvalósítást azonban mégsem lehetett megkezdeni, mert a Levegő Munkacsoport azzal az indoklással, hogy Magyarországnak nem autó­pályára, hanem vasúthálózat-bőví­tésre van inkább szüksége, az építé­si engedélyt megfellebbezte. Az ügy jelen pillanatban államigazgatási eljárás keretében, másodfokon az Országos Környezetvédelmi Főfel­ügyelőség illetékesei előtt van. Mi­közben jogi akadályok nehezítik a mindkét nagyvárost érintő nyom­vonal kivitelezését, tavaly decem­berben a szabolcsi közgyűlés úgy foglalt állást, hogy a D variáción kí­vül számukra minden egyéb meg­oldás elképzelhető. A Nemzeti Autópálya Rt. la­punkhoz eljuttatott tájékoztatója szerint szakmai érvek mind a B, mind a D nyomvonal mellett szól­nak. A B nyomvonal mellett lehet felhozni, hogy tizenegy kilométer­rel közelebb viszi Nyíregyházát a fővároshoz, s ezzel olcsóbbá teszi a két város közötti szállítási költsége­ket. Vitatható, hogy szakmai vagy politikai, de érv az is, hogy a B nyomvonal Tiszavasvárit is érinte­né a gyorsforgalmiút-hálózat segít­ségével, s nyilván ezzel gyorsítaná a térség fejlődését. A D nyomvonal mellett is szól érv. Például az, hogy ennek a variációnak a megépülése esetén szükségtelenné válna az M40-es kiépítése, mert a legrövi­debb úthoz viszonyítva hat kilomé­ter kerülővel az így kiépülő gyors­­forgalmiút-hálózaton a Debrecen és Nyíregyháza közötti közlekedés megoldott lenne. Az M40-es kivál­tása szakértői becslések szerint mi­nimálisan 20 milliárd forint megta­karítást jelentene. E változat nem Tiszavasvárit, hanem a Hajdú váro­sokat hozná kedvező helyzetbe, azon az áron, hogy a térség termő­földjeiből áldozni kellene az út szá­mára. E magas aranykorona-értékű földek védelmében Nagy Sándor úgy nyilatkozott: a nyomvonalról szóló döntés szakmai előkészítése­kor azt is meg kell vizsgálni, hogy e földek művelésből való kivonása je­len értéken milyen elmaradt hasz­not eredményez. Valamint azt is: e gazdasági hátrány összhangban van-e azzal az előnnyel, amit az au­tópálya a Hajdúságnak jelent. Nagy Sándor kifejtette: szerinte a gazda­sági számításoknál azt is meg kell vizsgálni, hogy a­­ nyomvonal megvalósulása esetén a hajdúbö­szörményi, igen magas aranykoro­na-értékű fekete földekből egy te­kintélyes darab kiesne a termelés­ből, s ennek is van gazdasági vonza­­ta. Nagy szerint a kérdésben politi­kai döntés nem születhet, nem érti, hogy Kósa Lajos miért kíván de­monstrációt szervezni a nyomvo­nalvita kapcsán, szerinte a kérdést a két megye politikusainak tárgya­lóasztal mellett kell rendezni. Politikai hovatartozástól függet­lenül valós érdekellentét húzódik az M3-as kérdésében a két szomszé­dos megye között. Ezt látszik alátá­masztani az a tény, hogy Gadus Ist­ván, az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei ügyvivője úgy nyilatkozott: a Haj­­dú-Biharnak és Szabolcsnak egy­aránt kedvező D nyomvonal meg­változtatása minimálisan két esz­tendővel tolná el az autópálya meg­építését. Szerinte ez azért van így, mert környezetvédelmi hatástanul­mány csak a D nyomvonalra ké­szült. Nem így látja a kérdést Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármes­­­­tere. Ő ugyanis tud egy B nyomvo­nalra kidolgozott környezetvédelmi hatástanulmányról is. A szocialista politikusok egyetértenek abban: az M3-as kérdését újra kell tárgyalni, a szakmai vélemények figyelembe­vételével kormányszinten kell poli­tikai döntést hozni, amire állás­pontjuk szerint legkésőbb szeptem­ber 30-ig sor kerül. A polgári erők megragadnak minden törvényes formát a tiltako­zásra abban az esetben, ha az M3-as nyomvonaláról Hajdú-Bihar me­gyére és Debrecenre kedvezőtlen döntés születik - nyilatkozta la­punknak Kósa Lajos. Szerinte ért­hetetlen, hogy Nagy Sándor mint hajdú-bihari képviselő, hogyan nyi­latkozhat úgy: a megye számára kedvezőtlen B és C nyomvonal szakmailag megalapozottabb, mint a Nyíregyházát és Debrecent egy­aránt kedvező helyzetbe hozó­k. A nyomvonalak költségei kapcsán Kósa rámutatott: a D nyomvonal a rendelkezésükre álló számítások szerint a legolcsóbb, hiszen ehhez kell a legkevesebb termőföldet ki­vonni a mezőgazdasági művelésből. wtmmttmmmmmtammmmfmmmiKMm&Mtmmm&mBmmmmtBmMMm 'vmmmm Figyeljen a biztonságra, keresse a védjegyet! /^\\jBO°li(l­ Ha ezt a védjegyet látja a vásárolt | baromfihús terméken, biztos/ 'lehet abban, hogy... /4? *2*21\ ...hazai gyártótól származik, ...szigorú minőségellenőrzésen l J hangvak I ment keresztül, jjMr M J ...biztonságát a Baromfi V­, J$r/ Termék Tanács garantálja, ...magyar alapanyagból készült, ...és finom!

Next