Magyar Nemzet, 2002. június (65. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-01 / 126. szám
Q Madartart • Belföld 2002. június L, szombat 1 !———«■* ...—iHBMBBBWMiiMmimiiiii———b -i- ■ ■■■—r"*~Tr"TTTT*HTTTriTrTTTTrrTTinTmTTI1TTfTMIWtlftrimniWn^ MTI: pártatlan szolgálat Beszélgetés Lovas Lajossal, a távirati iroda általános, szakmai alelnökével Még nem döntöttem el, hogy pályázom-e a Magyar Távirati Iroda (MTI) elnöki posztjára - jelentette ki lapunknak Lovas Lajos, az MTI alelnöke, hozzátéve: amíg ő tölti be a szakmai alelnöki állást, nem is szándékozik semmifajta politikai nyomásnak engedni. M Munkatársunktól__________ Ritkán szólal meg, akkor is szinte kizárólag az MTI multimédiás fejlesztéseiről szokott beszélni, politikáról viszályokról soha. Pedig a távirati iroda körül rendszeresen fellángolnak az indulatok. Miért ez a visszafogottság? - Mert elsősorban a szakmai feladatokat tartom fontosnak. Egyik legfontosabb alapelvünk a nemzeti hírügynökségnél, hogy ha nem muszáj, nem magunkról beszélünk. Úgyis mindenki a munkánk alapján ítél meg minket, például önök is. - Most mégis azt mondta, hogy minden kérdésemre válaszol. Megváltozott a véleménye? - Valójában nem. Most is legszívesebben arról beszélnék, hogy milyen kihívásokra kell válaszolnunk. Egyébként meg úgy gondolom, hogy a mostani helyzetben a tisztánlátás az MTI érdekeit szolgálja. Tudom, hogy furcsán hangzik a mai médiaviszonyok között, de nálunk rendben mennek a dolgok. A cég stabil gazdasági alapokon áll, jól gazdálkodik, szakmai szempontból érdemleges kritika nem érte. Nem támadtak meg minket a panaszbizottság előtt, az ORTT vizsgálata szerint a legobjektívabb médium az MTI, és igen, a multimédiás fejlesztés terén nemcsak hogy a hazai élvonalban vagyunk, de nemzetközi összehasonlításban is megálljuk a helyünket. - Bocsásson meg, de ez úgy hangzik, mintha a médiaajánlatukból olvasna fel. - Ezt elismerem, s bármilyen hihetetlen, igaz... - Az MTI azonban elnökválasztás előtt áll. Megváltozott a politikai környezet. Az elnököt még a Hornkormány nevezte ki, önt meg Fidesz közeliként szokták emlegetni. Hogyan félnek meg egy csárdában? - Nem ön az első, aki ezt kérdezi tőlem. Évek óta ismerjük egymást, és nem emlékszem rá, hogy valaha is politizáltunk volna. Majd egy évvel ezelőtt egy szakmai programmal érkeztem a céghez. Az elnök ennek megvalósításában végig támogatott, így vállaltam a feladatot. Engem is meglepett, de a cégen belül sohasem voltak komolyabb konfliktusok. A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy egy hírügynökség életében, bár minden egyes nap a politikáról szól, az egyén politikai szimpátiái sohasem jelenhetnek meg a munkában. Ezt nevezik egy hírügynökség esetén objektivitásnak. Ha bármely politikai oldalnak kedveznénk, alighanem igen hamar becsukhatnánk a kaput, senkit se érdekelnének az MTI hívei. A mi feladatunk nehézsége pont az egyensúly megtartásában áll. Ezért dolgozunk sztenderdek alapján. Kézikönyveink pontosan meghatározzák, hogy milyen eseményről, milyen terjedelemben, milyen formai és tartalmi követelményeknek megfelelve kell beszámolni. A választások alatt például olyan etikai kódex alapján dolgoztunk, amelyet minden egyes párt támogatott. - Biztos benne, hogy az ön pozitív álláspontját mindenki osztja. Úgy hírlik, a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT) véleménye egyenesen lesújtó a hírszolgáltatásról... - Alighanem egy konkrét határozatra gondol, amely néhány hónappal ezelőtt született. Emlékszem, éppen azon a héten jelent meg az ORTT több ezer hírt elemző tartalomelemzése, amely etalonként használta az MTI hírszolgáltatását a többi elektronikus médium vizsgálatához. Egyszóval munkánkra nézve rendkívül kedvező volt. Langmár Ferenc elnök úr, aki a maga szakterületén nyilván kiváló szakember, készített egy saját „tartalomelemzést”. Négy vagy öt hírt kiválasztott a tavaly megjelent mintegy 140 ezer hírből, és azon nézetének adott hangot, hogy nem feleltünk meg a közszolgálatiság követelményének. Állításait ugyan pontról pontra cáfoltuk, végül mégis hozott egy határozatot a TTT. Mellesleg még a tárgyban is eltér a véleményünk, hogy dolga-e a TTT-nek vizsgálni az MTI hírszolgáltatását. A törvény ugyanis kifejezetten tiltja, hogy a TTT meghatározza a hírszolgáltatás tartalmát. - És ez a határozat hátrányos volt az MTI-re nézve? - Valójában a határozat nem tartalmazott lényegi megállapítást, úgy tudom, a TTT többsége nem értett egyet az MTI megbélyegzésével. Az indoklása azonban konkrét példák említése nélkül olyasmiket szögezett le, miszerint az MTI „politikai próbaléggömböket ereget”. Ezt az indoklást aztán emlékezetem szerint Langmár úr mintegy „vitára bocsátotta” a dolgozók között. Alighanem így találkozott ön is a felvetéssel. - Langmár Ferenc a Fidesz delegáltja. Önök nem egy politikai oldalon állnak? - Langmár úr politikai funkciót tölt be, én nem. Langmár elnök úrral nyilván egyetértünk az élet számos kérdésében, szakmai jellegű álláspontját, már ami a hírügynökségi munkát illeti, nem tudom elfogadni. Úgy vélem, a hírügynökség tekintélyét, így médiapiaci pozícióit is elvesztené, ha az általa szorgalmazott utat követnénk. Az nem lehet gyakorlat, hogy mintegy megmagyarázzuk, mit is jelentenek egy-egy közszereplő kijelentései. Nem dolgunk eldönteni, hogy valamely közszereplő komolytalanul nyilatkozik-e, vagy sem. Ha egy politikai napilapot szerkesztenének az MTI munkatársai, ezek a megjegyzések helyénvalók lennének, így azonban rendkívül ártalmasnak tartom egy ilyen gyakorlat követését. Ami azt illeti, nem is adnám hozzá a nevemet. - Ez azt jelenti, hogy mégsem pályázik az MTI elnöki tisztjére? - Ahogy egy héttel ezelőtt is ezt válaszoltam önnek, ezt még nem döntöttem el. Szívesen folytatnám a mostani menedzsmenttel megkezdett munkát, mert úgy gondolom, hogy amit ez alatt a rövid idő alatt elértünk, előremutató. - De hát ön - finoman szólva - nem számít az új kormány emberének, s ha jól értem, a jelölő testület fideszes elnökével sem felhőtlen a viszonya... - Eddig nem találkoztam azzal a jelenséggel, hogy valaki emberének kellene lenni ehhez a munkához. Amíg én töltöm be a szakmai alelnöki állást, nem is szándékozom semmifajta politikai nyomásnak engedni. Ha ez kizáró oknak számít, akkor nyilván nincs semmi esélyem továbbjutni a pályázaton. Mellesleg ha ez így van, azt gondolom, nem is érdemes. Lovas Lajos nem döntött, pályázik-e az elnöki posztra fotó: mti/Koszticsák szilárd Veszélyben él százezer roma Minden tizedik cigánytelep szemétlerakó hely mellé épült A magyarországi cigányok átlagéletkora mintegy 10-15 évvel rövidebb, mint a többségi társadalom tagjaié, s ez leginkább a szegényebb aprófalvak és a cigánytelepek lakói esetében jellemző - derül ki a Világbank magyarországi regionális irodájának a közelmúltban készített jelentéséből. Napjainkban mintegy százezer ember él cigánytelepeken, vagy a települési átlagnál kedvezőtlenebb lakókörnyezetben. Nemritkán szeméttelepek mellett. M Tar Zsuzsanna______________ Fokozott közegészségügyi kockázatot jelentenek a cigánytelepek, nemcsak az ott lakók, hanem esetenként a környezetük számára is - emeli ki a Világbank magyarországi regionális irodájának beszámolója. A Horn-kormány 1997-ben indította el a középtávú roma programot, amelynek feladata, hogy felszámolja a telepeket, ám az erre vonatkozó rendelettervezetet az illetékes Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium csak az Orbán-kabinet alatt, néhány hónapja készítette el. A tárca felméréséből kiderült: a telepek háromnegyedén nincs kommunális szemétszállítás, viszont minden tizedik cigánytelep közvetlenül egy-egy illegális szemétlerakó szomszédságában működik. Jászladányban például idén februárban azért tartottak ismételten éhségsztrájkot a helyi cigányok, mert tiltakozni kívántak a cigánytelep közelében létesült illegális szemétlerakó miatt. A telepen hozzávetőleg ötszáz ember él, amelynek közepén egy valaha vályogvetésre használt, szennyvízzel teli gödör áll, és amely most tele van különféle, erős bűzt árasztó hulladékokkal. A helyi romák állítják: a szeméttelep okozta ártalmak miatt megnőtt a hepatitis A vírus okozta fertőzések száma, több család ma is vírushordozó. A nyár beálltával különféle élősködők jelennek meg a telepen. Tiltakozásukkal csupán annyit sikerült elérniük a cigányoknak, hogy a tisztiorvosi szolgálat kirendelt néhány gépet, ám azok a gödörbe tolták a hulladékot, ahelyett, hogy elszállították volna. Tartott már helyszíni szemlét Jászladányban az ÁNTSZ Jászberény Városi Intézete, valamint a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség is, komolyabb következménye azonban nem lett az ellenőrzésnek. Az önkormányzat ez év elejétől bevezette ugyan a szervezett szemétgyűjtést, de ennek ellenére a helyiek jelentős része még mindig a telepi gödörbe hordja a szemetet. A közelmúltban megszületett az első hulladékgazdálkodási törvény, ami kötelezi az önkormányzatokat, figyeljenek a helyzet rendezésére. A törvény előírja, hogy a kétezer főnél magasabb lélekszámú településeken legkésőbb 2003. január 1-jéig kell bevezetni a szervezett szemétgyűjtést és -szállítást. Ezzel egyidejűleg a szeméttelepek közelében lakók számára is biztosítani kell az önkormányzatoknak a háztartási hulladék elszállítását. Az „időzített bombák” rekultivációján és megszüntetésén túl megoldást jelenthet az is, hogy Magyarország komoly vállalást tett az EU-csatlakozás jegyében: 2010-ig a háztartási szemét szerveshulladék- tartalmának arányát a jelenlegi 30-35 százalékról 7-8-ra csökkenti. Újra fellángolt a vita az M3-nyomvonalról Nem csillapodik a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közötti vita az M3-as nyomvonala kapcsán. A polgári kormány által elfogadott nyomvonal esetleges megváltoztatása miatt Kósa Lajos, Debrecen polgármestere autós demonstrációt helyezett kilátásba. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tegnapi debreceni sajtótájékoztatóján elmondta: a nyomvonal szakmailag megalapozatlan. Dombi Margit Először 1997-ben, a Baja Ferenc vezette Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban készítettek elő döntést az M3-as építése kapcsán, amelyet a későbbiekben az országos területfejlesztési tervben is rögzítettek. Eszerint az északkeleti országrész egyetlen autópályája Polgártól Újtikos érintésével Tiszavasvári közelében, Nyíregyháza felé, s onnan az ukrán határ felé vezetne. Ebben a változatban Debrecen autópálya-felcsatlakozásáról szó sincs. A polgári erők hatalomra kerülése után újabb három variáció került terítékre, amelyek közül egyetlenegy olyan, amely Debrecent is bekapcsolja az autópálya vérkeringésébe. E variáció szerint az M3-as Polgártól Görbeházáig vezetne, s Pród után ágazna el Nyíregyháza, illetve Debrecen irányába. A D változat megvalósításának előkészítése a polgári kormányzat idején megkezdődött, a Polgár- Görbeháza szakaszból tíz kilométerre már engedélyezett terv is van. A megvalósítást azonban mégsem lehetett megkezdeni, mert a Levegő Munkacsoport azzal az indoklással, hogy Magyarországnak nem autópályára, hanem vasúthálózat-bővítésre van inkább szüksége, az építési engedélyt megfellebbezte. Az ügy jelen pillanatban államigazgatási eljárás keretében, másodfokon az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség illetékesei előtt van. Miközben jogi akadályok nehezítik a mindkét nagyvárost érintő nyomvonal kivitelezését, tavaly decemberben a szabolcsi közgyűlés úgy foglalt állást, hogy a D variáción kívül számukra minden egyéb megoldás elképzelhető. A Nemzeti Autópálya Rt. lapunkhoz eljuttatott tájékoztatója szerint szakmai érvek mind a B, mind a D nyomvonal mellett szólnak. A B nyomvonal mellett lehet felhozni, hogy tizenegy kilométerrel közelebb viszi Nyíregyházát a fővároshoz, s ezzel olcsóbbá teszi a két város közötti szállítási költségeket. Vitatható, hogy szakmai vagy politikai, de érv az is, hogy a B nyomvonal Tiszavasvárit is érintené a gyorsforgalmiút-hálózat segítségével, s nyilván ezzel gyorsítaná a térség fejlődését. A D nyomvonal mellett is szól érv. Például az, hogy ennek a variációnak a megépülése esetén szükségtelenné válna az M40-es kiépítése, mert a legrövidebb úthoz viszonyítva hat kilométer kerülővel az így kiépülő gyorsforgalmiút-hálózaton a Debrecen és Nyíregyháza közötti közlekedés megoldott lenne. Az M40-es kiváltása szakértői becslések szerint minimálisan 20 milliárd forint megtakarítást jelentene. E változat nem Tiszavasvárit, hanem a Hajdú városokat hozná kedvező helyzetbe, azon az áron, hogy a térség termőföldjeiből áldozni kellene az út számára. E magas aranykorona-értékű földek védelmében Nagy Sándor úgy nyilatkozott: a nyomvonalról szóló döntés szakmai előkészítésekor azt is meg kell vizsgálni, hogy e földek művelésből való kivonása jelen értéken milyen elmaradt hasznot eredményez. Valamint azt is: e gazdasági hátrány összhangban van-e azzal az előnnyel, amit az autópálya a Hajdúságnak jelent. Nagy Sándor kifejtette: szerinte a gazdasági számításoknál azt is meg kell vizsgálni, hogy a nyomvonal megvalósulása esetén a hajdúböszörményi, igen magas aranykorona-értékű fekete földekből egy tekintélyes darab kiesne a termelésből, s ennek is van gazdasági vonzata. Nagy szerint a kérdésben politikai döntés nem születhet, nem érti, hogy Kósa Lajos miért kíván demonstrációt szervezni a nyomvonalvita kapcsán, szerinte a kérdést a két megye politikusainak tárgyalóasztal mellett kell rendezni. Politikai hovatartozástól függetlenül valós érdekellentét húzódik az M3-as kérdésében a két szomszédos megye között. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy Gadus István, az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei ügyvivője úgy nyilatkozott: a Hajdú-Biharnak és Szabolcsnak egyaránt kedvező D nyomvonal megváltoztatása minimálisan két esztendővel tolná el az autópálya megépítését. Szerinte ez azért van így, mert környezetvédelmi hatástanulmány csak a D nyomvonalra készült. Nem így látja a kérdést Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere. Ő ugyanis tud egy B nyomvonalra kidolgozott környezetvédelmi hatástanulmányról is. A szocialista politikusok egyetértenek abban: az M3-as kérdését újra kell tárgyalni, a szakmai vélemények figyelembevételével kormányszinten kell politikai döntést hozni, amire álláspontjuk szerint legkésőbb szeptember 30-ig sor kerül. A polgári erők megragadnak minden törvényes formát a tiltakozásra abban az esetben, ha az M3-as nyomvonaláról Hajdú-Bihar megyére és Debrecenre kedvezőtlen döntés születik - nyilatkozta lapunknak Kósa Lajos. Szerinte érthetetlen, hogy Nagy Sándor mint hajdú-bihari képviselő, hogyan nyilatkozhat úgy: a megye számára kedvezőtlen B és C nyomvonal szakmailag megalapozottabb, mint a Nyíregyházát és Debrecent egyaránt kedvező helyzetbe hozók. A nyomvonalak költségei kapcsán Kósa rámutatott: a D nyomvonal a rendelkezésükre álló számítások szerint a legolcsóbb, hiszen ehhez kell a legkevesebb termőföldet kivonni a mezőgazdasági művelésből. wtmmttmmmmmtammmmfmmmiKMm&Mtmmm&mBmmmmtBmMMm 'vmmmm Figyeljen a biztonságra, keresse a védjegyet! /^\\jBO°li(l Ha ezt a védjegyet látja a vásárolt | baromfihús terméken, biztos/ 'lehet abban, hogy... /4? *2*21\ ...hazai gyártótól származik, ...szigorú minőségellenőrzésen l J hangvak I ment keresztül, jjMr M J ...biztonságát a Baromfi V, J$r/ Termék Tanács garantálja, ...magyar alapanyagból készült, ...és finom!