Magyar Nemzet, 2002. július (65. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-09 / 158. szám
Mozgalmas időszakként élte meg az ezredforduló éveit Kő Pál szobrászművész. Azon túl ugyanis, hogy alkotóként vagy szakértőként részt vett a millenniumi szoborállításban, tanári munkáját is végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolán s jelentős szerepe volt abban is, hogy elkészüljön az egykori mestere, Somogyi József munkásságát földolgozó kötet. Saját cikkeit, tanulmányait is mostanában rendezi kötetbe, de vannak olyan írásai is, amelyek épp mostanában születtek. W P. Szabó Fernő___________________ I lyen friss írás például az a nyílt levél, amellyel a Gellért-hegy oldalában fölállított Szent István-szobráról szóló - levél vagy újságcikk formájában megfogalmazottészrevételekre reagált. Bírálva például az elhelyezést, azt, hogy a város felé „hátulját mutatja” a szobor. Ennek bírálata - idézi föl a művész a nyílt levélben is leírtakat már csak azért sem állja meg a helyét, mert a szobor, ha az antik műveket is nézi az ember, „hátulról kezdődik”. Ha belépek a Medici kápolnába Firenzében, élvezettel nézem, hogy vannak befejezve hátulról a plasztikák. Ez nagyon-nagyon izgalmas dolog. Azok közé a kérdések közé tartozik, amelyek már kamaszkoromban is érdekeltek. 1968-ban végeztem a Képzőművészeti Főiskolán, de már a gimnáziumban is szobrászattal foglalkoztam. A szobrászi cselekvés felkavaró, nagyon igénybe veszi az embert minden szempontból. Hihetetlenül bonyolult feladatsort jelent már magának az anyagnak, a méretnek, a léptéknek a megválasztása. Az már az első lépéseknél eldől, szobor lesz-e a szobor egyáltalán. Vagy, hogy Medgyessy Ferenc híres mondását idézzük, nem lesz szobor, hanem „megmaradanak”. A jó lovas szobor a plasztikai művészet csúcsai közé számít, mégis - noha a műfaj a szobrászat alapműfajai közé tartozik - nagyon kevés van belőle. Éppen ezért kell rehabilitálnunk például Pátzay Pál székesfehérvári lovas szobrát. Világviszonylatban is kiemelkedő alkotás, ráadásul a tér olyan pontján van elhelyezve, hogy úgy hat nézőjére, mint egy sortűz. A másik csúcsteljesítmény Marcus Aurelius római szobra, de nem marad el tőle a Kolozsvári Márton és György alkotta mű sem, amely a magyar művészetben első igazi közplasztikának tekinthető. Vannak további csodálatos előzmények a közvetlen múltban is, például Somogyi József „robbanó” lovai, a horvát Ivan Mestrovics nyilazó indiánjai, vagy éppen Marino Marini munkái, amelyek egyenesen megújították a lovas szobor műfaját. - Hogyan került önhöz ilyen közel ez a műfaj? - Nagyon sokat foglalkoztam lovakkal, de nemcsak művészként, hanem közvetlen közelségben is éltem a lovakkal gyermekkoromban, amikor nem tanulhattam tovább és kocsisként szolgáltam. És elmondhatom, hogy akkor tud valaki jó lovas szobrot csinálni, amikor minden porcikáját ismeri. Temettem is lovat. Meszet hoztunk le Erdőhegyről s elkapott bennünket a vihar. Az egyik ló elesett, elpusztult. Váci Lajos volt a gazdám akkoriban, ő volt az, aki később azt mondta: itt van ez a szép nagy világos terasz, vegyél festéket, fessél, ne legyél te kocsis, így is történt, és később fel is vettek a budapesti képzőművészeti gimnáziumba. - Alig másfél évtizeddel később kezdődött a később a Gellért-hegy oldalában fölállított szobor története. Mikor rendezték azt a tatai pályázatot, amelyre a mű első változata elkészült? - Ez a pályázat 1973-ban volt, az utolsó fordulóig bent maradtam, azután a pályázatot eredménytelennek nyilvánították. Szent István pedig várta a sorsát, egészen a millenniumig. Elhelyezését az motiválta, hogy a Gellért-hegy keleti kapuja nincs megoldva, ott van a Sziklakápolna, de az előtte lévő tér „zavaros”. Finta József, Török Péter építészekkel sokat beszélgettünk erről, egy olyan lépcsősort terveztünk, amelyen a város felől érkezve szemben találjuk magunkat a ló mellett álló királlyal. Ez a terv sajnos nem valósulhatott meg, így helyeződött a hangsúly elsősorban Szent István és a kápolna kapcsolatára, amely a szakralitás és a világi hatalom kapcsolatát foglalja magában. A szobor befordításának ez volt az értelme, így jött létre a bensőséges kapcsolat a mű és a közönsége között. Az azonban bizonyos, hogy a műről távolról, lentről nézve is leolvasható, hogy lovas szobor. Gondoltunk arra a kérdésre is, hogy sziluettje hogyan jelenik meg egészen messziről nézve, Herrer Cézár építésszel mértük az arányokat - így lett éppen négy méter magas. - Mű és közönség kapcsolatát említette. Általában mit jelentettek ebből a szempontból nézve a millenniumi szoborállítások? - A millenniumi évek számomra fantasztikus tettet jelentenek, és csak felsőfokú jelzőkkel tudok róluk beszélni. Nemeskürty István mintaszerűen vezette le az eseményeket. Nagyon sok helyen voltam zsűrorként és „szenvedő” alanyként is néhány településen, ahol az én művemet állították föl. A szobrok sokasága született meg, ilyen két éve még nem volt a magyar szobrászatnak. Csak az egyes művészek tehetségén múlt, hogy mennyire voltak képesek megfelelni a kihívásnak. A közterek minősége javult, olyan dolgok fejeződtek be, mint a Vigadó tér (ahol hosszabb ideje keresték a jó megoldást), rendbejöttek a Hősök terének szobrai, Ópusztaszeren elkészült az Árpád-emlékmű körül a tizenkilenc megye történelmi szoborparkja. A sorozatot Tóth Sándor Géza fejedelme indítja, ön a Heves megyéhez kötődött Aba Sámuel szobrát készítette el. Kalocsán viszont nemcsak szobrászként dolgozott. Mi volt a feladata az érseki városban? - A kalocsai Érsekek sétánya megtervezésére kértek föl, illetve arra, hogy más alkotók bevonásával a sétányra kerülő szobrokat elkészítsük. Meghívtam két jeles erdélyi alkotót, Hunyadi Lászlót Marosvásárhelyről, Bocskay Vincét pedig Szovátáról s egy kiváló hazai mestert, Benedek Györgyöt. És olyan fiatalokat, akiket részben én neveltem: Halasi Csillát, Szikó Gábort és N. S. Nagy Sándort. Az építész Herrer Cézár volt. Nagyon büszke vagyok az Asztrik, Csák Ugrin, Batthyány József, Patachich Ádám, Kunszt József, Haynald Lajos, Grósz József érsekek szobraiból álló együttesre, és hogy Millenniumi Aranyérmet kaptam ezért a munkáért. - Jó néhány szobrásznak viszont afféle „citrom-díj”járt volna ki, mert kis tehetséggel szobrok tucatjait készítette a millenniumon. Családi kasszája rendbejött, a közös ügy azonban csorbát szenvedett... - Erről nem a millennium tehet. Az emberi természetből következik, hogy vannak, akik nem ismernek mértéket s a saját képességeikkel sincsenek tisztában. Kétségtelen, hogy ez nagyon ártott az ügynek. Lehet, hogy voltak hibák a szoborállítás mechanizmusában is. Mindenesetre a két év alatt nagyon sok minden történt. Az értékeket és a kudarcokat egyszerre számon tartva kell megvonnunk a mérleget. - Új korszak kezdődött az ön pályáján, de talán a kortárs szobrászat történetében is. És nemcsak azért, mert a millenniumi évek véget értek. Érezni lehet a politikai változásokat? - Azért nehéz erről beszélni, mert úgy vélem, hogy maguk a gyakori kormányváltások sem tesznek jót az örök dolgoknak, amelyekkel a köztéri szobrászat foglalkozik. A napi politika gyorsan fordul, már elindult folyamatokat tör ketté. Személyes gondjaim nincsenek ebből következően, elmondhatom, hogy a gyöngyösi Királyok tere kialakítása nem áll meg. Ennek a munkának az előzményei még 1984-ig nyúlnak vissza, akkor készítettem oda egy Károly Róbert-szobrot. - Akkoriban nem volt divat, hogy magyar királyok szobra kerüljön közterekre... - Ez igaz, de Gyöngyös tőle kapta a városi rangot és Sereg József történelemtanár, aki ezt kikutatta, a szoborállítást is kihajtotta. Tizenöt évvel később sétálóutcává alakították a főutcát, a szobrot a Szent Orbán-templom előtt állították föl. Ekkor kért föl a polgármester engem és Vadász György építészt, hogy gondoljuk végig a téralakítás egészét. Néhány hete volt a zsűri, amely dicsérettel elfogadta elképzeléseinket. Középre kerül Szent István lovas szobra, amelynek léptékét kifejezetten a hely határozza meg, ezt a művet, a Gellért-hegyi szobor édestestvérét augusztus 20-án avatjuk. Néhány év múlva pedig az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné szobrával lesz teljes az együttes. - Kiderült, hogy őket is szoros kapcsolatok fűzik Gyöngyöshöz? - Ők voltak az elsők, akik a nagy gyöngyösi tűzvész után, 1917-ben az első adományt hozták a városnak. A legnagyobb érdemük azonban az volt, hogy - más európai uralkodók segítségét is megszerezve - elősegítették, hogy a katasztrófa után a város fejlődése fölgyorsuljon. Abban, hogy ez a három királyszobor így egymás mellé kerülhessen Gyöngyösön, az kellett, hogy a napi politika ne szóljon bele a köztéri szobrászat dolgaiba s hogy a várost nagyszerű emberek vezessék. - A műterem falán hosszú lista mutatja az új évezred első éveiben elvégzendő munkákat. Hol tart most a tervek megvalósításában? - Két éve dolgozom azon a Westend elé kerülő munkán, amelynek létrehozására Demján Sándor és Finta József kértek föl, s amely részben azért inspirál, mert a hatalmas fedett városrész igazi, nagyvárosi léptéket kínál, részben pedig azért, mert a magyarság, a magyar tudomány nagyjainak kell emlékművet állítanom. A tudósok listáját Pungor Ernő és Nemeskürty István állította össze, ma is bővül, szélesedik a névsor, ennek megfelelően a terv is módosul. Kezdetben toronyban, a magyar tudomány tornyában gondolkodtam, azután kialakult előttem egy organikus forma, amely egyszerre idézi a badacsonyi bazaltoszlopokat, a polcon sorakozó könyvek gerincét és a hajó formáját. A magyar tudomány hajója lesz ez, süttői mészkőből. Öt méter magas, tíz méternél hoszszabb lesz az alakzat, hogy a részletek olyanok lesznek, mint amilyennek terveztem őket, arra a Balogh Miklós vezette Reneszánsz Rt. munkatársainak tudása a garancia. A tervek készen vannak, a faragás hamarosan megkezdődik Süttőn. Az elfogadás stádiumában van Antall József néhai miniszterelnök mellszobra, amely a balatoni szívkórház parkjába kerül majd, más művek félig vagy majdnem készen vannak. Két fotó mutatja, hogy jelenleg a városvédő Ráday Mihály portréján dolgozik. Ez mikorra készül el? - Hamarosan, hiszen ajándék lesz Ráday Mihály hatvanadik születésnapjára. A születésnapi ünnepség már megvolt, küldtem is neki egy gratuláló táviratot báró Podmaniczky Frigyes nevében. Közös harcok fűznek össze bennünket, hiszen hét évig jártunk hivatalról hivatalra, hogy felállíthassuk a Balikó Gyula iparművésszel közösen készített szobrot Budapest vőlegénye, Podmaniczky báró emlékére, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a főváros fejlődésében. Ám Szent Istvántól a tudomány hajójáig Kő Pál szobrászművész a millenniumi művekről, a bírálatokról, a tervekről és az új alkotásokról .Vannak, akik nem ismernek mértéket s a saját képességeikkel sincsenek tisztában* FOTÓ: burger ZSOLT Még nyílt a verseny Karlovy Varyban . Szentiványi Katalin____________ A cannes-i filmfesztivál után, a Velencei előtt most Karlovy Varyban vetélkedik a Kristály Glóbusz-díjért Európa filmtermésének 18 friss darabja, köztük Gulyás Gyula Fény hull az arcodra című alkotása. A nyugati és a kelet-közép-európai filmeket egyaránt nagy számban bemutató filmszemlén összesen hat film szerepel a keleti régióból, de képviselteti magát a francia, a német, az olasz, a spanyol, az izlandi filmművészet is, sőt a versenyprogramban távol- és közel-keleti, valamint észak-amerikai filmek is szerepelnek. Almási Tamás Sejtjeink című alkotásával a dokumentumfilmes szekcióban versenyez. A fiatal európai alkotókat bemutató válogatásban Miklauzic Bence Ébrenjárók című filmjét vetítik. A Karlovy Vary filmfesztivál nyitóprogramjában, versenyen kívül Szabó István Szembesítés című filmjét láthatta a közönség. A filmes seregszemle zsűrijének idei elnöke Jean-Marc Barr, akit Luc Besson A nagy kékség című filmjének főszerepében ismerhettünk meg, tavaly pedig a Dogma-trilógia egyik darabjának rendezőjeként mutatkozott be a cseh történelmi városka közönségének. A zsűri további tagjai: Roger Ebert Pulitzerdíjas chicagói filmkritikus, Assumpta Séma spanyol színésznő, Fekete Ibolya, a tavaly számos filmes díjat nyert Chico rendezője. A mozgóképes versengéshez kapcsolódóan Eurowood címmel nemzetközi konferenciát rendeznek, melynek témája azt kikutatni, mi lehet az oka annak, hogy míg 2001 óta az amerikai filmek nézettsége a kelet-európai mozikban csökken, addig a helyi filmalkotások nézettsége nő. A Variety című szaklap nemzetközi számának hátsó oldalán megjelent hirdetés azt a kérdést teszi fel: mit jelent ez a hír a londoni, a prágai, a párizsi, a bukaresti producereknek? Sajnálatos, hogy a budapesti producereket a hirdetők nem szerepeltetik a sorban. Csak találgathatjuk, mi lehet ennek az oka. Amiben viszont már most is biztosak lehetünk, az, hogy az életműdíjat idén a záró gálaesten Sean Connery veheti át. 2002. július 9., kedd Kultúra • Magyar iVdüzet It Turnén a Filharmóniai Társaság zenekara Németországi, majd itáliai vendégfellépésre utazott a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. A Bad Kissingeni Fesztiválon a hét végén Ana Maria Martinez és Vladimír Csernov operaénekesek gáláján működött közre az együttes. Július 14-én, a dél-olaszországi Salerno közelében lévő Ravello üdülőhelyen, egy nappal később pedig Rómában lépnek a közönség elé a magyar muzsikusok. A műsorban Händel Xerxés című operájából a Largo, Respighitől Az alkony, valamint Fekete Gyula Erkel Ferenc-díjas fiatal magyar zeneszerző Római láz című kamaradalműve szerepel. A koncert szólistája Marton Éva és Csavlek Etelka lesz. A zenekart valamennyi fellépésén Pál Tamás vezényli. (K. Gy.) Orosz György vér nélküli vadászatai Vér nélküli vadászatok címmel nyílik kiállítás Orosz György neves fényképész természetfotóiból július 9-én, kedden 17 órától a Kicsin a Világ Teaházban (Budapest VII., Madách I. út 11.). A vadon élő állatok életébe bepillantást engedő tárlat augusztus 10-ig tekinthető meg. (M. N.) Temesi Ferenc publicisztikai díja A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) irodalmi tagozata irodalmi publicisztika kategóriában Pro Literatura-díjjal jutalmazza lapunk főmunkatársát, Temesi Ferenc írót. A díjat ebben a kategóriában 1999 óta nem adta ki a kuratórium. A díjátadásra a MAOE székházában (V. ker., Báthory u. 10.) ma 14 órakor kerül sor. (H. N.) Müllerék lemondtak Lemondott a Miskolci Operafesztivál Kht. teljes vezetése. Müller Péter Sziámi a város közgyűlése által megbízott új színházi direktort és az általa kijelölt új művészeti vezetést nem fogadja el partnernek a jövő évre tervezett Bartók+Mozart Miskolci Nemzetközi Operafesztivál megszervezéséhez. A város közgyűlésének szeptemberben új pályázatot ír ki a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezői posztjára. A polgármester szintén őszre pályázat kiírását javasolja a közgyűlésnek az operafesztivál vezetésére, ám Müller Péter Sziámi csak akkor hajlandó pályázni a fesztiválvezetői posztra, ha már tudja, hogy ki lesz a Miskolci Nemzeti Színház új, véglegesen kinevezett direktora. A vezetők megválasztásáig Lovas Károly eddigi programigazgatót bízták meg a Miskolci Operafesztivál Kht. irányításával. (MTI)