Magyar Nemzet, 2002. július (65. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

Mától emelkednek a gyógyszerárak Mától átlagosan tizenkét százalékkal emelkednek a társadalom­­biztosítás által nem támogatott gyógyszerek árai. Ez a mérték átlagosan értendő, lesznek olyan készítmények, amelyek árai ennél nagyobb mértékben nőnek, de olyanok is, amelyekért ke­vesebbet kell majd fizetni, mint eddig. M Zivkovics Natál­ia____________ * Ú­j árjegyzék jelent meg, így a forgalmazók mától ez alap­ján értékesíthetik a nem támoga­tott orvosságokat. Hamvas József, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszté­rium főosztályvezetője elmondta: a készítményeknél a legnagyobb ár­emelés 150 százalékos lesz - ez fő­leg az olcsóbb készítményeket érintheti a legjelentősebb árcsök­kenés pedig 50 százalékos. Mint mondta, nem lehet betegségcso­portonként meghatározni, hogy a gyógyszerek árai július 1-jétől emelkednek-e. Minden gyártó ma­ga döntötte el, hogy mely termék árát növeli, melyikét hagyja válto­zatlanul, és esetleg csökkenti-e va­lamelyikét. Hozzátette: nem érke­zett a minisztériumhoz olyan infor­máció, amely szerint akár technikai probléma akadályozná az áremelés érvényesítését mától. A tb által nem támogatott gyógyszerek árainak alakulásába az egészségügyi tárcának nincs beleszólása, arról a gyártók és a forgalmazók saját gazdasági szempontjaik szerint döntenek. Ez utóbbiak az Orbán-kormánnyal tavaly három évre kötött megálla­podásban annyit vállaltak, hogy az új árak meghatározásakor önmér­sékletet tanúsítanak. A társadalombiztosító által tá­mogatott medicinákért az egész­ségügyi miniszter többszöri kije­lentése szerint a lakosságnak nem kell többet fizetnie az idén. Mint ismeretes, az előző kormánnyal kötött megállapodás szerint a gyártók mától ebben a körben át­lagosan ötszázalékos emelést hajt­hattak volna végre. A kormány ezt nem engedélyezte, és új megálla­podást tervez. Ennek érdekében tárgyalásokat kezdtek a gyártók és a forgalmazók képviselőivel. Arról kellene megállapodni, hogy az egyes gyártók kisebb termelői ár­emelést fogadnak-e el, vagy in­kább azt szeretnék, hogy valamely termékük bekerüljön a támogatott készítmények körébe, esetleg a tá­mogatás mértékét növeljék. Tucatnyi panasz a jogvédő bizottságnál : Kis Ferenc______________________ T­ egnapig tizenkét esetben for­dultak a Fidesz-frakció jogvé­dő bizottságához olyan köztisztvi­selők, illetve közalkalmazottak, akik úgy vélik, politikai szempon­tok alapján bocsátották el vagy he­lyezték át őket - közölte lapunk ér­deklődésére Répássy Róbert. A kö­zelmúltban alakult testület vezetője elmondta: elsősorban a folyamat­ban lévő elbocsátásokkal foglal­koznak, amelyek még nem kerül­tek nyilvánosságra, a panaszosok mindegyike ilyen esetekben kért tanácsot. Hozzátette: egyfajta jog­segélyszolgálatot lát el a bizottság, van olyan ügy is, amely nem köz­vetlenül a kormányváltáshoz kap­csolódik, de szintén politikai szem­pontok motiválták.­­ Egy kisváros önkormányzati közalkalmazottja ellen például azért indítottak fe­gyelmi eljárást, mert a munkahe­lyén lévő számítógépen küldött az ismerőseinek politikai tartalmú e­­maileket - idézte fel az egyik esetet Répássy Róbert, hozzátéve, hogy neveket és egyéb konkrét adatokat az ügyfél érdekében egyelőre nem kíván említeni, hiszen még nem zárult le az ügy. A fideszes politikus szerint törvénytelen az az eljárás, amelyben a munkáltató arra hivat­kozik, hogy munkahelyen politizált a közalkalmazott. Megjegyezte: a levéltitkot is megsértették azzal, hogy az illető e-mailjeit elolvasták. Azokat az elbocsátásokat, ame­lyekről a sajtó is hírt adott, regiszt­rálja a bizottság, a legfrissebb eset az Informatikai Kormánybiztossá­gon dolgozó köztisztviselők nagy többségének menesztése, amelyről elsőként lapunk számolt be. Ré­pássy Róbert arról is szólt: jogi el­járás kezdeményezéséig még egyik esetben sem jutott el a bizottság, de várhatóan erre is sor kerül majd. A nyár vége felé sajtótájékozta­tót tart a testület addigi tevékeny­ségéről, illetve a publikus adatok­ról, de Répássy úgy véli, ezzel nem ér véget a munkájuk.­­ Az MSZP­­SZDSZ-kormány minden bizony­nyal folytatja a tisztogatást, mivel a személycseréket az állami közigaz­gatás megyei szintjein is meg akar­ják valósítani - hangsúlyozta a Fi­desz képviselője. Csurka: Mádl mondjon le! » Munkatársunktól___________ M­edgyessy Péter menni fog - jelentette ki Csurka István egy szombati sajtótájékoztatón, amelyet a MIÉP megyei elnökeinek rendezett tanácskozás alkalmából tartott Szolnokon. Csurka úgy látja, hogy az a történet, amely szerint a kormányfő SZT-tisztként a KGB el­len dolgozott az ország IMF-csatla­­kozásáért, „olyan naiv mese, amely még a kiagyalóira is rossz fényt vet”. Úgy véli: a kialakult belpoliti­kai helyzet megoldását a köztársa­sági elnök lemondása jelentené.­­ Ehhez az államfőnek meglenne a joga azzal az indokkal, hogy nem látja tisztának az állami életet, elő­segítve ezzel a messzebbre vezető igazságtételt - fűzte hozzá. Csurka kijelentette: a helyható­sági választásokon a MIÉP egye­dül indul önálló polgármester- és képviselőjelöltekkel, korrekt szö­vetségre viszont bárkivel készen állnak. Kitért arra is: amint az Országos Választási Bizottság jóváhagyja népszavazási kezdeményezésüket, azonnal hozzáfognak az aláírás­­gyűjtéshez azért, hogy jogi szemé­lyek és azokon keresztül külföldi érdekeltségű gazdasági társaságok ne vásárolhassanak Magyarorszá­gon termőföldet. 2002. július 1., hétfő Belföld Magyar Nemzet­e Ismét riogat az MSZP Krausz populista mozgalomról beszél • Vitányi utcai demonstrációkat sürget A jobboldali veszély volt a fő témája az MSZP Baloldali Tömörü­lés és a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért platformok, va­lamint a nőtagozat szombati közös konferenciájának. A minisz­terelnök SZT-tiszti múltja azonban nem került szóba. Vitányi Iván a tanácskozáson elismerte: a jobboldal mind Európában, mind Magyarországon modernebb, mint a baloldal. WCziRJÁK Imre:________________ N­ em esett szó Medgyessy Péter SZT-tiszti múltjáról az MSZP Baloldali Tömörülés, valamint a Társulás a Szociáldemokrata Érté­kekért platformok és a nőtagozat szombati, Baloldal a XXI. század­ban című konferenciáján. Ugyan­akkor a két platform közös felhívá­sában a társadalmi önvédelem és összefogás erősítését szorgalmazza a jobboldal antidemokratikus tö­rekvéseinek visszaszorítása céljá­ból. A tanácskozáson felszólaló Vi­tányi Iván azt hangsúlyozta: az eu­rópai baloldal nem áll jól a XXI. század elején. Fennáll a veszélye annak, hogy a jól szerveződő jobb­oldallal szemben kiszorul Európa jelentős részéről. Az MSZP teoreti­kusa ugyanakkor elismerte: a jobb­oldal mind Európában, mind Ma­gyarországon modernebb válaszo­kat ad és jobban szerveződik, mint a szociáldemokrácia. Vitányi Iván szerint az Orbán-féle magyar jobb­oldali tömörülés sajátos keveréke a magyar rendiségnek, a magyar és a modern európai szélsőjobbnak, va­lamint a modern korporativista uralomnak. A szocialista politikus szerint a baloldalnak vissza kell szereznie a fiatalokat, s nyilvánva­lóvá kell tennie a jobboldal minden bűnét. Elmondta azt is: többször felhívta a szocialista párt elnöksé­gének figyelmét arra, hogy ha szük­séges, az utcára kell vinni az embe­reket. Kezdeményezésére azonban még választ sem kapott. Szerinte ha nem tudnak legalább annyi vagy több embert mozgósító demonst­rációkat szervezni, mint a jobbol­dal, akkor el fogják veszíteni az ön­­kormányzati választásokat. Krausz Tamás, a Baloldali Tö­mörülés vezetőségi tagja kifejtet­te: az európai jobboldali pártok az új populizmusra, a hagyomá­nyos konzervativizmusra vagy az új szélsőjobboldalra épülnek. Hozzátette: a magyar jobboldal egyik sajátossága a differenciálat­lanság, vagyis az, hogy a Fidesz­­ben minden jobboldali irányzat integrálódik. - A magyar szélső­jobb ott van a Fideszben - jelen­tette ki Krausz Tamás, hozzátéve, hogy Magyarországon nyugati minták alapján egy új populista mozgalom alakul ki. Egységben a baloldal Kovács László, az MSZP és Thürmer Gyula, a Munkás­párt elnöke egyaránt támoga­tandónak tartja a két párt együttműködését az őszi ön­­kormányzati választásokon - derült ki a politikusok hét vé­gi nyilatkozatából. HÍRÖSSZEFOGLALÓ • • Ö­nállóan indul a Munkáspárt az őszi önkormányzati válasz­tásokon, ugyanakkor együttműkö­dést kezdeményez az MSZP-vel - közölte Thürmer Gyula a párt szombati központi bizottsági ta­nácskozását követően. Ez ügyben levelet írtak Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének, s a két párt me­gyei szervezetei már felvették a kapcsolatot. A pártelnök megerősí­tette: a Munkáspárt önálló főpol­gármester-jelöltet indít Budapes­ten, ám a jelölt személyéről még nem döntöttek. Reagálásában az MSZP elnöke kifejtette: nem látja akadályát az együttműködésnek a két párt helyi szervezetei között. Kovács László arra emlékeztetett: ez a korábbi helyhatósági választá­sokon is így volt. Megjegyezte azt is: az önkormányzati választások ter­mészetéből adódik, hogy a kam­pány elsősorban helyi és kevésbé országos jellegű, s ugyanez vonat­kozik a választási együttműködésre is. - Szabad kezet adunk helyi szer­vezeteinknek, hogy önállóan dönt­senek az együttműködés formájá­ról és mélységéről - mondta. Thürmer Gyula Kovács László Készülődés a választásokra MN-ÖSSZEFOGLALÓ K­ ész összefogni az MSZP a győzelem érdekében min­den olyan politikai erővel, ame­lyik célkitűzéseivel egyetért - je­lentette ki szombaton Vastagh Pál, a párt Békés megyei elnöke. A politikus elsősorban a szabad demokratákat nevezte meg szóba jöhető partnernek, de készek tár­gyalni a Centrum párt és „adott körülmények között” a Munkás­párt tagjaival is. Walter Dezső gépészmérnök­vállalkozót jelöli Sopron polgár­­mesteri posztjára az MSZP helyi szervezete. Kránitz László szerint Walter igazi lokálpatrióta, sikeres autókereskedő-vállalkozó, s bőke­zű mecénás. A Fidesz soproni szervezete bejelentette: Molnár Ágnes gyermekorvos-vállalkozót jelöli a polgármesteri tisztségre. A miskolci MSZP-szervezet szomba­ton hozta nyilvánosságra, hogy Káli Sándor a város szocialista pol­gármesterjelöltje. A zalaegerszegi szervezet még szerdán döntött a város polgármesterjelöltjéről. Hor­váth László pártonkívüli tanár két ciklus óta tagja a zalaegerszegi közgyűlés MSZP-frakciójának. Egyik ellenfele Gyimesi Endre, a Fidesz-MDF-támogatást élvező zalaegerszegi polgármester lesz. Medgyessy és a kis ügynökök HÍRÖSSZEFOGLALÓ A­z embereket nem az érdekli, mi volt 20 évvel ezelőtt, ha­nem az, hogy a miniszterelnök de­mokratikus, hozzáértő, akarja és képes a javukat szolgálni vagy sem - vélekedett Medgyessy Péter teg­nap a Nap Tv-nek adott interjújá­ban, amikor ügynökmúltjáról be­szélt. Mint mondta: az őt ért táma­dások nem ingatták meg, sőt in­kább megerősítették benne az el­szántságot, hogy végigvigye prog­ramját. Hozzátette: jólesett neki, hogy az SZDSZ döntő többségétől is bizalmat kapott. A kormányfő sze­rint a botrány azért nem a választá­si kampány idején robbant ki, mert az ellenzék rendkívül elbizakodott volt, nem gondolta, hogy elveszít­heti a választásokat. Úgy vélte: most az ellenzék ideges, egyrészt a kormány kezdeti sikerei, másrészt pedig az előző négy évben történ­tekkel kapcsolatban megindított vizsgálatok miatt. Hozzáfűzte: ameddig valaki a régebbi múltról beszél, addig nem esik szó az utób­bi négy év történetéről, amivel kap­csolatban pedig igazán volna mit elszámolni. Medgyessy megismé­telte: amit ő kémelhárító tisztként tett, az az ország érdekeit szolgálta, és ezt kizárólag szakmai feladatnak tekintette. A nyilvánosságra került doku­mentum forrását firtató kérdésre a miniszterelnök kijelentette: nem hiszi, hogy a kormányoldalon bár­kinek is érdekében állt volna a bot­rány kirobbantása. Az előző négy év vitatott kor­mánydöntéseivel kapcsolatosan Medgyessy leszögezte: a kormány minden ügyet ki fog vizsgálni. Az ügynöktörvény módosításá­ra kitérve elmondta: a kormány há­rom elv alapján tette meg javasla­tát. Eszerint a közéleti képviselők múltja legyen átlátható, zsarolható­­ságuk elkerüléséért vallják be, ha a III-as főcsoportfőnökségnél tevé­kenykedtek, ne sérüljenek nemzet­­biztonsági érdekek, a kisembereket pedig „hagyják békén”, legyenek kutathatók a dokumentumok, de ne tegyék ki azokat közszemlére. A miniszterelnök leszögezte: ellenzi, hogy egy politikusnak automatiku­san le kelljen mondania csupán azért, mert hírszerző vagy kémel­hárító volt. Ügynöktörvény a T. Ház előtt HÍRÖSSZEFOGLALÓ E­zen a héten is kedden és szerdán ülésezik az Ország­­gyűlés. Két parlamenti - egy SZDSZ és egy Magyar Demokrata Fórum által kezdeményezett - vizsgálóbizottság létrehozásáról is tárgyal az Országgyűlés e heti ülésnapján. Ha a képviselők többsége támogatja a házszabály­tól való ez irányú eltérést, a Ház még a héten végez a testületek felállításához szükséges határo­zati javaslatok általános - és le­hetőség szerint - részletes vitá­jával. Bőhm András és Zwack Péter (SZDSZ) a rendszerváltozás utá­ni első szabadon választott ma­gyar Országgyűlés megalakulását követően kormányzati politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állam­biztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körül­ményeit vizsgáló testület felállí­tását kezdeményezte. A Magyar Demokrata Fórum két képviselője, Dávid Ibolya és Balsai István által szorgalmazott grémium Medgyessy Péter mi­niszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggő tevékenységének, múltjának tényeit és következ­ményeit vizsgálná. A parlament a napirend el­fogadása előtt várhatóan szavaz a közéleti szerepet betöltő sze­mélyek állambiztonsági múltjá­nak nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslat sürgős és kivételes eljárásban való tárgya­lásáról is. A Ház - az ellenzéki képvise­lők javaslata alapján - dönt arról, hogy kiegészítik-e a napirendet egyebek mellett az úgynevezett átvilágítási törvény módosításá­nak megtárgyalásával. A parlament kedden szavaz az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyé­szi szervek székhelyének és ille­tékességi területének megállapí­tásáról, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényja­vaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Döntenek a Munka Törvény­­könyvéről, a köztisztviselők jog­állásáról, illetve a hosszú távú egészségpolitika folyamatosságá­nak megőrzéséről szóló előter­jesztések módosításáról, és meg­ejtik a költségvetés módosításá­nak részletes vitáját. A szerdai ülés napirendjén egyebek mellett a Nemzeti Föld­alapról, illetve a földbirtok-poli­tikai irányelvekről szóló indítvá­nyok, módosítások részletes vitá­ja szerepel.

Next