Magyar Nemzet, 2002. július (65. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-13 / 162. szám
gazdasag@magyarnemzet.hu Pál Lászlóhoz új erőműves kell . Munkatársunktól-------------------- Leváltották Takács Károlyt, a Vértesi Erőmű (Vért) Rt. vezérigazgatóját, helyére Vass Lászlót, az rt. eddigi létesítményi igazgatóját nevezték ki. A közgyűlésen visszahívták a cég eddigi igazgatósági tagjait is, azonban az elnök Holló Vilmos maradt. A Vért Rt. közgyűlését eredetileg június 14-én hívták össze, de az ÁPV Rt. képviselőjének kérésére azt felfüggesztették és a tegnapi napra halasztották. Takács Károly - aki csaknem négy évig állt az erőmű élén - vezetésével nyereségessé vált az rt., sőt sikerült elfogadtatnia a tulajdonos Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. vezetőivel, hogy támogassák az oroszlányi erőműben építendő füstgáz-kéntelenítő beruházását. Ennek nyomán idén májusban megtörtént a kéntelenítő alapkőletétele, és így 2004 végére befejeződhet az erőmű korszerűsítési programja. Az összesen 20 milliárd forintos fejlesztés részeként modernizálják az erőmű áramtermelő egységeit is, így az üzem megfelel majd az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak is. Ezzel a fejlesztéssel sikerül elérni, hogy 2014. végéig megmarad közel háromezer ember munkahelye, beleértve a márkushegyi bányaüzemet is. A Vértesi Erőmű Rt. a Paksi Atomerőmű Rt. után az MVM Rt. tulajdonában lévő második legjelentősebb társaság, az ország villamosenergia-igényének hat százalékát biztosítja. A Vért Rt.-hez tartozik az oroszlányi, a bánhidai és a tatabányai erőmű, valamint a márkushegyi és a mányi bányaüzem. Az üzemegységekben összesen 4700 ember dolgozik, akiknek további sorsa szempontjából nem mindegy, hogy milyen jövőben bízhatnak. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy folytatódjon és megvalósuljon az oroszlányi erőműben építendő füstgáz-kéntelenítő projekt, amely további tizenkét évig biztosíthatja az erőmű és a bánya dolgozóinak megélhetését. -------------------------------------------------------------------------mm----------- PÁL LÁSZLÓ: OLAJ KONTRA SZÉN. Ronthatja a Vért kilátásait az a tény, hogy a tulajdonos MVM Rt. vezérigazgatójának két hete kinevezett Pál László, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, ezt követően a Mal Rt. elnöke volt, és a keleti piacok mellett az olajszakmában is gyümölcsöző kapcsolatokra tett szert. Kérdéses, hogy az olajipari látásmóddal mennyire lehet boldogulni a villamosenergia-iparban, főleg, ha a szenes erőművek jövője a tét. Mohó az itthoni WorldCom ajánlata a Puskás Rt.nél. Néhány hónap leforgása alatt a távközlési cégek garmadája került csőd közeli helyzetbe, vagy azóta már a felszámoláson is túlesett. Ilyen becsődölt cég volt a holland KPNQwest is, amely az európai internetes hálózat nagy részét birtokolta, és hasonló társaság a mai napig még működő WorldCom (WCom), az USA második legnagyobb távközlési szolgáltatója. A WorldCom nem a csődjéről, hanem a könyvelési kreativitásáról híresült el az elmúlt napokban, hiszen az Enron után ez a második cég, amelynek kozmetikázási botránya felszínre került. Tegnap a már nagy gondban lévő cég tovább növelte a botrányt maga körül azzal, hogy a csődbe ment KPNQwest ügyfeleinek - többek között a magyaroknak, a cseheknek és a spanyoloknak - honlapján saját szolgáltatására való áttérést ajánlja. Lapzártáig nem sikerült elérnünk a WCom magyarországi leányvállalatának, a UUNET-nek a vezetőjét, sem a KPNQwestet képviselő GTSDatanetet sem. Az Index internetes újság szerint Varga Edit, a GTS kommunikációs vezetője a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény megsértését vélte felfedezni a WCom akciója esetében. Járai a nemzeti bankról . MT J árai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem ért egyet a jegybanktörvény tervezett módosításával, és úgy vélte: véleményét az Európai Központi Bank (EKB) is osztja. Az EKB levelet is küldött az MNB-hez, amelyben ellenzi a jegybanki felügyelőbizottság (fb) létrehozását, mivel úgy gondolja, hogy az Állami Számvevőszék és az MNB auditora megfelelő ellenőrzést gyakorol a gazdálkodás felett. Egy fb alkalmas lehet a központi bank politikai befolyásolására - idézte a levelet Járai. Az EKB úgy ítéli meg, hogy az árfolyam-megállapítással kapcsolatos jogszabálymódosítás ellentétes az unió elvárásaival, minthogy ez az árfolyamszabályozás területén korlátozhatja a bank mozgásterét. " Figyeljen a biztonságra, keresse a védjegyet! Q ezt a védjegyet látja a vásárolt baromfihús terméken, biztos lehet abban, hogy... ...hazai gyártótól származik, ...szigorú minőségellenőrzésen ment keresztül, ...biztonságát a Baromfi Termék Tanács garantálja. ..magyar alapanyagból készült, s finom! 112002. július 13., szombat Gazdaság -Magyar Nemzet Rovatvezető: Schubauer Ferenc Vita a büdzsé irányáról László Csaba szerint további privatizáció szükséges Az idei évben 5,5 százalék körüli inflációval számol a kormány, ami jövőre öt százalékra csökkenhet, miközben a fizetési mérleg hiánya négy százalékra mérséklődhet 2003-ra. Az „óvatos jövedelempolitikát” kilátásba helyező László Csaba pénzügyminiszter szerint a kitűzött célok eléréséhez mindenképp folytatni kell a privatizációt is. » Mayf.r György__________________ O lyan fordulatot szeretne végrehajtani a magyar gazdaságban a kormány, amely a teljesítményorientáltságra koncentrál, és évi 5-6 százalék közötti gazdasági növekedést valósít meg - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter tájékoztatóján, a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit és a költségvetési irányelveket ismertetve. Utóbbiakat mostani ülésén hagyta jóvá a kabinet. Mint mondta: a stratégiaváltás lényege, hogy az ország a lehető legkedvezőbb feltételekkel csatlakozzon az Európai Unióhoz. Az államháztartási hiány az idén 5,5-6 százalék lesz, ennek mértéke az előirányzat szerint 2006-ra fokozatosan két százalékra csökkenhet. A kormány a célok elérése érdekében a jövőben óvatos jövedelempolitikát kíván folytatni. Az infláció az idén 5,5 százalék körüli lesz, jövőre átlagosan öt (az év végére 4,5) százalék várható, ami 2006-ra folyamatosan, ugyancsak két százalékra csökken. Az átlagkereset hat-nyolc százalékkal emelkedhet. A fizetési mérleg hiánya négy százalék körüli lesz jövőre, de alapvetően a 3,5 százalék körüli mérték elérése a cél. László Csaba külön kiemelte, hogy a jegybank és a kormány között egyetértés van a kitűzött célok elérésében. A középtávú gazdasági elképzelések szerint a beruházások jövőre öt-hét százalékkal, az export pedig kilenc-tizenegy százalékkal nőhet - ismertette a pénzügyi tárca első embere. László Csaba a következő évekre „óvatos jövedelempolitikát” ígért, hozzátéve, hogy már megkezdték az informális egyeztetéseket a munkaadói szervezetekkel. A kormány a megtakarítások ösztönzését többek közt a magánnyugdíjpénztári és az adórendszer kedvezményeivel próbálja támogatni. Ezzel együtt vissza kell térni az 1996-97-ben megindult, de a miniszter szerint azóta megtorpant foglalkoztatáspolitikai lépésekhez is. László Csaba szerint a célok eléréséhez folytatni kell a privatizációt, és vissza kell térni az 1998-as nyugdíjreform koncepciójához. A kormánynak el kell ismernie: tévedtek, ésállításaikkal ellentétben az ország gazdasága jó állapotban van hivatalba lépésük idején - reagált a bejelentésekre Varga Mihály volt pénzügyminiszter. Rámutatott: a szocialisták által korábban becsült államháztartási hiánynál tegnap már jó egy százalékkal kisebbet említett László Csaba. A tárca viszont korábban is ismerhette a folyamatokat, hiszen az átadásátvételkor minden adatot megkapott. Varga szerint a hosszabb távú programban feszültséget okoz, hogy a kormány egyszerre akarja radikálisan csökkenteni az államháztartás hiányát, miközben mérsékelné a bevételi oldal volumenét is. Ez legföljebb a közszféra dolgozóinak bérvisszafogása esetén lehetséges, azt viszont be kellene vallani. A szakember sérelmezte azt is, hogy a kabinet az eddiginél lazábban kívánja kezelni az inflációt. Ennek nyomán nyilvánvalóan felgyorsul a hatósági áras termékek - például az áram, a gáz és a postai szolgáltatások - tarifáinak növekedése - mutatott rá Varga Mihály. László Csaba Foghíjas adómentesség Nem mindenki élvezheti a minimálbér-kedvezményt Csak a bérből és fizetésből élő minimálbért keresők élvezhetik ez év szeptember 1-jétől az adómentességet a személyi jövedelemadónál - közölte a PM politikai államtitkára egy interjúban. Az egyéni vállalkozók terheit tehát a lépés nem könnyíti, az ő adóterheik csökkentését - ígérete szerint - a következő évi javaslatokkal kívánja elősegíteni a kormány. 2003-tól csökkentik az élőmunka-terheket, így 2006-ig fokozatosan eltörölnék a tételes egészségügyi hozzájárulást, és tervezik azt is, hogy az szja-terheket általában mérsékelik, valamennyi körben csökkentve a százalékos kulcsokat. M Munkatársunktól.______________ Nem vonatkozik mindenkire a minimálbér adómentessége - nyilatkozta Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az Info Rádiónak interjújában. Emlékeztetett arra, hogy az adómentesség az MSZP és a kormány által meghirdetett programnak megfelelően csak a minimálbért keresőkre, azaz a bérből és fizetésből élőkre érvényes szeptember 1-jétől. Az egyéni vállalkozókra azért nem „áll” a kedvezmény, mert az alkalmazotti kedvezményekkel érjük el a minimálbér adómentességét. Márpedig ez az egyéni cégekre nem vonatkozik - mondta Burány. Hozzátette: a jövő évi adóelképzelésekben az adócsökkentési javaslatok között több, az egyéni vállalkozók adóterheit is csökkentő intézkedés szerepel. A minimálbérnek a személyi jövedelemadó (szja) alóli mentesítése a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy pontosan annyi adójóváírást kapnak az ekkora jövedelmet keresők, mint amennyi adót fizetniük kellene. Ez ellentételezést jelent, így az adott állampolgárnak voltaképp nem kell befizetnie - ismertette az államtitkár. Az egyéni vállalkozók jövő évi kedvezményeiről elmondta: csökkentik az élőmunka-terheket, hiszen azt ígérték, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást 2006- ig eltörlik. Erre lépcsőzetesen kerül sor, már a következő évtől. - Ugyanakkor tervezzük azt is, hogy a szja-terheket általában is mérsékeljük, valamennyi körben csökkentjük a százalékos kulcsokat, és nem növeljük az egyes kulcsokhoz tartozó sávhatárokat - mondta Burány Sándor. M a Pazsay Gábor___________________ Tízéves vasútfejlesztési törvény elfogadtatását tervezi a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Eszerint határoznák meg a beruházási és fejlesztési feladatokat, s az azokhoz kötődő állami finanszírozás mértékét - mondta el Csillag István miniszter a MÁV Rt. vasutasnapján, ahol 210 vasúti tisztet avattak fel. A tárca vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: 2003 őszén terjeszthetik be a törvényjavaslatot. Megkezdték a MÁV rövid távú finanszírozási lehetőségeinek felmérését, augusztus végére dolgozza ki a vasúttársaság új vezetése a 2003. évi üzleti tervet, s a következő 3-4 év finanszírozási programját. A miniszter szerint a modern, átláthatóan gazdálkodó európai vasút megteremtéséhez elsősorban a járműállomány és a pályák fejlesztése kell. Ez elképzelhetetlen hathatós állami támogatás nélkül - tette hozzá a miniszter -, a vasútra szánt pénzt azonban nem elsősorban az évről évre törvényszerűen keletkezett veszteségek felszámolására kell fordítani, hanem a fejlesztésekre, amivel a vasút versenyképes lesz. A közelmúltban megkezdett átalakítási programot alapvetően sikeresnek tartja Csillag, ám szerinte ezt fel kell gyorsítani. Nem azért nevezik ki az új vezetést - fogalmazott a miniszter -, mert a jelenlegi képtelen lenne eleget tenni az elvárásoknak, hanem azért, mert ha az ember a vasúthoz kapcsolódó új feladatokat gyorsabban kívánja megoldani, akkor időnként „mozdonyt cserél”. A kormány azt várja, hogy a vasút újra húzóerővé válik, a regionális fejlődés motorja lesz - tette hozzá a miniszter. A tárca számít az európai uniós ISPA-forrásokra, a csatlakozást követően pedig a kohéziós alapra. Csillag István szerint 2006-ig az EU-támogatás mértéke a hazai hányad biztosításával évente 60-100 milliárd forint lehet. A „mozdonyt” cserélő miniszter Tízéves fejlesztési tervet dolgoznak ki a MÁV-nak Kisebb lett a vetésterület A vetésterület csökkenése miatt búzából csaknem hét, kukoricából négy százalékkal kisebb területen takarítható majd be a termés, mint a múlt évben - közölte tegnap a KSH. A búza vetésterülete durumbúzával együtt 1,1, a kukorica vetésterülete pedig 1,2 millió hektár az idén; más gabonafélékből még 0,7 millió hektárt foglal el a vetésterület. A földművelésügyi miniszter hétfőn találkozik az Országos Gabonaválasztmány képviselőivel, s megvitatják a búzaintervencióra vonatkozó felvetéseket. (MTI) Szerencsés nyerők Az első fél évben 17 milliárd forintos nettó nyereményt fizetett ki a Szerencsejáték Rt. - közölte a cég. Az első féléves, szerencsejátékokból származó bevétele 43,4 milliárd forint volt. Az idei üzleti tervben 82 milliárdos árbevétel szerepel, és 30 milliárd forintot meghaladó, rekordmértékű nyeremény kifizetését tervezik. (MTI) Új Siotour-elnök Gyenesei Istvánt, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökét választotta elnökévé a Siotour Rt. igazgatósága. A turisztikai szervezet elnökségi ülésén megerősítette tisztségében az eddigi cégvezetést, belátva, hogy az idegenforgalmi szezon közepén helytelen lenne változtatást végrehajtani a menedzsmentnél. (G. J. A.) Mol-kártya Romániában Hétfőtől Mol-üzemanyagkártyával is lehet fizetni a magyar olajtársaság romániai leányvállalatának benzinkútjainál. A Mol Románia közleménye szerint kétfajta plasztik fizetőeszközt lehet majd használni: a Mól silver kártya csak Románia területén lesz érvényes, és fizetéskor nem kell a PIN- kódot is megadni; a Mal gold kártyát a társaság minden benzinkútjánál elfogadják, bármely országban. (MTI) OECD-jelentés Lengyelországról Lengyelországban nagyrészt befejeződött a tervgazdaságtól a szabadpiaci gazdasághoz vezető átalakulási folyamat, de a gazdaság változatlanul sok fontos kihívás előtt áll - olvasható az OECD friss jelentésében. A megoldást igénylő alapvető ügyek közé sorolták a magas fizetésimérleg-hiányt, az ország külföldi eladósodását és a növekvő munkanélküliséget. Az OECD szerint viszont az állami intézmények demokratizálása teljes mértékben befejeződött. Fontos fejlemény, hogy a magánszektor állítja elő a GDP 70 százalékát. (H. E.) A FAZ a jegybanki önállóságról A magyar és a lengyel jegybankok kormányzati befolyásolási szándékairól közölt cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint, noha a jegybank függetlensége elleni varsói támadásokat komolyabban kell venni, mint a budapestieket, az EU mindkét országot óva intette a nemzeti bankok hatáskörének politikai jellegű csorbításától. Ez ugyanis sértené az európai törvényeket. A jegybanki törvénybe tervezett budapesti beavatkozások kevésbé aggályosak, mint a varsóiak. (MTI)