Magyar Nemzet, 2002. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-01 / 178. szám
A Magyar Nemzet Belföld 2002. augusztus 1., csütörtök Prés alá kerülhetnek a közmédiumok Szadai Károly: A mondvacsinált politikai botrányok veszélyeztetik a közszolgálati rádió működését Szadai Károly, a Magyar Rádió Rt. kuratóriumának elnöke szerint gazdaságilag a közszolgálati intézmény helyzete kiegyensúlyozott, jelentős anyagi tartalékai vannak. Az elnök véleménye az, hogy a televízió üzembentartási díjának költségvetési átvállalása alkotmányellenes, ilyen tartalmú kormányhatározattal az állam akkor teheti tönkre a rádiót, amikor akarja. W PINDROCH Tamás Az elmúlt hónapban politikai nyomásra hivatkozva lemondott az MTV Rt. elnöke, Mendreczky Károly. Hogyan értékeli Mendreczky lépését? - A Magyar Televízió elnökét gazdaságilag fenyegették meg. Világossá tették, hogy amennyiben Mendreczky Károly elnök marad, úgy a Magyar Televízió adósságait nem fogják elengedni, nem rendezik a televízió gazdasági helyzetét. Amint az elnök távozott, siettek bejelenteni, hogy a problémák megoldódnak. - A Magyar Rádió elnökének, Kondor Katalinnak inoghat a széke? - A jogszabályok betartásával Kondor Katalint nagyon nehéz elmozdítani. A törvény szerint a leváltáshoz az kell, hogy az elnök ne hajtsa végre a programját és egyéb munkaköri kötelezettségnek se tegyen eleget. Mindkét kuratórium kétharmados döntése alapján lehet elmozdítani az elnököt. Erre nincs szándék: a kuratórium, sőt az elnökség többsége is támogatja Kondor Katalint. Tudom, hogy a baloldal ellenszenve régi keletű az elnökkel kapcsolatban. Amikor Hajdú István megbízatása lejárt, egy éven keresztül sikerült megakadályozni, hogy Kondor Katalin legyen a Magyar Rádió elnöke. A legnagyobb kormánypárt indoklása szerint az ilyen politikai manőverek miatt kell tisztán civil kuratóriumokat felállítani. - Az MTV-ben végbemenő folyamatok igazolják, hogy az MSZP-SZDSZ politikusai hagyják sorozatosan figyelmen kívül a társadalmi küldöttek akaratát. Az MSZP elképzeléséről nekem mindig a teljesen pártsemleges, volt rádiós civil kurátor Újhelyi István, az MSZP országgyűlési képviselője és Hanti Vilmos, a szociálliberális Otthont Magyarországért! szervezet elnöke jut az eszembe. Nyilván nem olyan civilekre gondolnak, mint Újhelyi István, aki ha kell, megfordítja a fején a sapkát: egyszer civil, egyszer politikus. A baloldal gondolkodásával az a probléma, hogy rövid távú sikerek érdekében látják szabályozandónak a problémákat. Lehet, két év múlva úgy érzik majd, hogy inkább katonák vagy rendőrök kellenek a kuratóriumokba, mert akkor esetleg az MSZP-hez inkább ők állnak majd közelebb, mint néhány társadalmi szervezet. Ez kifordított logika, a cél az elsődleges és ehhez találják meg az aktuális eszközt. A médiatörvény viszont kétharmados, remélem, hogy a mostani rendszeren nem változtatnak. A struktúra szerint a közmédiumok a kormánytól függetlenek, viszont az Országgyűléstől már nem, mert ez olyan politikailag legitim intézmény, amely a teljes magyar politikai palettát lefedi. Az Országgyűlés alapította a Magyar Rádió Közalapítványt, így övé az ellenőrzési szerep is és így a kurátorok egy részét is az delegálja. - Az MSZP-SZDSZ kormányhatározatában a költségvetés átvállalta a televízió-üzembentartási díjakat... - Elöljáróban leszögezem, teljesen egyetértek az előfizetési díj eltörlésével. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak gondot okozott a havi 740 forintos összeg megfizetése, ezt az is mutatja, hogy a fizetési hajlandóság elég alacsony volt. A kormány azonban törvénytelen módon vállalta át ennek megfizetését. Ezzel a Magyar Rádió költségvetésének 42 százalékát kitevő, körülbelül ötmilliárd forint értékű bevételtől eshet el egyik percről a másikra. Az eddigi finanszírozás a médiatörvény alapján történt. Most azzal, hogy a díj a költségvetésbe került, a kormánytöbbség határozza meg, hogy a közmédiumokra mennyi pénz jut. Ha a szocialistáknak nem tetszik a rádió műsora, akkor kényük-kedvük szerint lecsökkenthetik a költségvetési támogatást. Ez sérti az alkotmányt, a médiatörvényt, egy alacsonyabb rendű jogszabállyal módosították a kétharmados törvényt. - Mi lehetett a célja e törvénymódosításnak? - Az, hogy a közmédiumok költségvetési prés alá kerüljenek. Ha ezt sikerül elérni, előállnak a személyi javaslataikkal. Ha X. Y. megy, lesz pénz, ha marad, nem lesz pénz. * A kormánypárti kurátorok hétfői sajtótájékoztatójukon hevesen támadták a rádió Vasárnapi Újság című magazinját, illetve a választási hírműsorok politikai elfogultságát emlegették. - A Vasárnapi Újságnak nincs helye a Magyar Rádióban - hangzott el az MSZP-SZDSZ-es kurátorok sajtótájékoztatóján. Az a rendszerváltozás tizenkét éve alatt egyszer sem fordult még elő, hogy közmédium kuratóriumának elnökségi tagja műsort akarna betiltani. Szerencsére, ez a rendszerváltozás után már nem lehetséges. Ez fordulópont a magyar média történetében. A Magyar Rádió műsorpolitikájáért ugyanis a részvénytársaság elnöke, Kondor Katalin felel. Sem a köztársasági elnök, sem a miniszterelnök, sem a kuratórium tagjai nem tilthatnak be rádióműsorokat. Az, hogy ők mit gondolnak egy műsor elfogultságáról, az tökéletesen érdektelen. A sajtószabadság, bár komoly veszélyben van, még létezik. A médiatörvény szerint én sem mondhatok konkrét műsorokról véleményt. A statisztikák viszont azt mutatják, hogy a Magyar Rádió hírműsorai kiegyensúlyozottak voltak a választási kampány alatt és azóta is azok. Az adatok szerint a kormány kétharmad és az ellenzék egyharmad arányú szerepeltetése a választások után is megvalósult. A Vasárnapi Újságot kétszer marasztalta el az ORTT az elmúlt egy évben, utoljára június tizenkettedikén. Ezt a döntést egyébként a Magyar Rádió megfellebbezte. A rádió jobboldali kurátorai nem nyilvánítanak véleményt a Vasárnapi Újsággal kapcsolatban, az ORTT jobboldali többsége viszont határozatban bírálja a műsort. Miért nem egységes az álláspont a két kuratóriumban ülő polgári küldöttek között? - A közszolgálatiság logikája nem pártpolitikai kérdés. A baloldali kurátorok úgy képzelik, hogy a polgári oldalon van egy egységes utasítási rendszer, úgy, ahogyan minden bizonnyal náluk ez működik. Az ORTT-nek az a dolga, hogy vizsgálja a médiumok műsorait, és ha kiegyensúlyozatlanságot tapasztal, akkor azt észrevételezze. Nekünk a Magyar Rádióban az a dolgunk, hogy a közszolgálatiság megfogalmazott céljai szerint őrködjünk a Magyar Rádió függetlensége felett. Ez nem értelmezhető baloldal-jobboldal politikai skálán, ez ugyanis a közszolgálatiság egyik alapelve. - Az intézmény körüli politikai hangulatkeltés hogyan befolyásolja a reklámbevételek alakulását? - A Magyar Rádió függetlenségét nemcsak politikai értelemben, hanem gazdaságilag is veszély fenyegeti. Nehéz megértenem azokat a kurátorokat, akik a Magyar Rádió Rt.-t képviselik, de aktuálpolitikai megfontolásból szándékosan kárt okoznak az intézménynek. Én még nem találkoztam olyan céggel, amelynek a vezetői a saját részvénytársaságukról roszszakat mondanak. A Magyar Rádiónak pedig számos piacvezető műsora van, ennek ellenére a reklámbevételek ezt a tényt nem tükrözik. A kereskedelmi tévéknél minél nézettebb egy műsor, annál magasabb a reklámbevétel. A Magyar Rádiónál ez nem így van. Ennek az az oka, hogy a hirdetők tartanak az intézménytől, mert tartanak a politikai botrányoktól. A hirdetőket az tartja vissza a közszolgálati médiumoktól, hogy a termékük a hirdetéssel politikailag értelmezhető kategóriába fog esni. - A szakmáról viszont nagyon kevés szó esik. Az intézmény felkészült az új digitális technika alkalmazására? - A Magyar Rádiónak van középtávú fejlesztési programja, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az intézmény megfeleljen a XX. századi kihívásoknak. Szükségünk lenne végre a nyugodt, építkező munkára. Ehhez arra lesz szükség, hogy megteremtődjenek a hosszú távú finanszírozás feltételei. Van programunk, vannak nagyon jó szakembereink, akik ezt a munkát végig tudják csinálni. Terveink között szerepel a Kossuth Rádió URH-sávú sugárzásának kialakítása, informatikai beruházások és egy új épület megépítése. A Magyar Rádió a kormány támogatásától függetlenül is vállalná az új székház felépítését. A Magyar Rádió saját erejéből képes volna megvalósítani terveit, ha békén hagynák, nem piszkálnák mondvacsinált botrányokkal. Jelentős anyagi tartalékokkal rendelkezünk" FOTÓ: BURGER ZSOLT ÁTVILÁGÍTJÁK AZ ÚJSÁGÍRÓKAT. Elkészül az a névsor, amelynek alapján szeptemberben megkezdődhet mintegy 1500, az írott sajtóban dolgozó újságíró átvilágítása. A törvény hatálya alá esnek az országos, a regionális, a megyei és a helyi közéleti lapok, a napi-, a heti- és a havi lapok, amelyek alkalmasak a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális közélet formálására. A vizsgálat célja: kideríteni, hogy a listán szereplők közül ki tartozott a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségének állományába a rendszerváltás előtt. Fehérné Léb Judit az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló köztisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottságok soros elnöke közölte: a törvény szerint a főszerkesztőket és helyetteseiket, a szerkesztőket, olvasószerkesztőket, rovatvezetőket és főmunkatársakat kell átvilágítani. Ezzel párhuzamosan vizsgálják meg 101 új, eddig még át nem világított országgyűlési képviselő múltját. Az átvilágítóbizottságok kötelesek azon személyeket lemondásra felszólítani, akik érintettnek minősülnek. (MTI) Bővülhet a horvátok képviselete Ősszel több mint száz településen várható nemzetiségi képviselet alapítása Az idei kisebbségi önkormányzati választásokon mintegy 104 településen várható horvát nemzetiségi képviselet alapítása. Az Országos Horvát Önkormányzat (OHÖ) vezetőségének az az álláspontja: csak azokon a településeken célszerű kisebbségi testületeket működtetni, ahol az ott élő horvátok beszélik nyelvüket és ápolják hagyományaikat. 18 Tar Zsuzsanna kizárólag olyan településeken kíván újabb horvát kisebbségi önkormányzatokat működtetni az Országos Horvát Önkormányzat, ahol horvátul beszélő és hagyományokat ápoló horvátok élnek - jelentette ki lapunknak Karagics Mihály, az OHÖ elnöke. Hozzátette: az országos testületnek nincs szándékában formálisan és csupán a központi költségvetés támogatására számított érdekképviseleteket létrehozni, mert ezek csak rövid távon működhetnek - hangsúlyozta Karagics. Mint mondta: szerinte a jelenlegi választói törvény túl liberális, ezért az önkormányzat vezetősége azon lesz, hogy a képviselő-testületekbe ne kerüljenek be oda nem illő személyek. Magyarországon jelenleg 74 horvát önkormányzat működik és az idei önkormányzati választásokon további harminc településen várható még horvát kisebbségi önkormányzatok alapítása. Az elnök szerint a választásokon a 104 induló kisebbségi önkormányzatból csupán 85-90 kap majd lehetőséget, bizalmat a voksolóktól nemzetiségi testület megalapítására. Hozzátette: általános tapasztalat, hogy a választásokon a tíz százalék lemorzsolódik. Karagics szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kisebbségi önkormányzati modellt tovább kell finomítani és az ide vonatkozó törvényeket, rendeleteket úgy módosítani, hogy a kisebbségi testületek megfeleljenek a választópolgárok elvárásainak. A realitás talaján álló kisebbség a XXI. században nem elégszik meg csak a folklorisztikus jegyekkel, hanem joggal követel helyet a politikai közéletben, a tudományos életben, illetve a határon átnyúló és regionális nemzetközi kapcsolatokban is - vélekedett. Szerinte változtatni kell a kisebbségi önkormányzatok finanszírozási rendszerén, hiszen a jelenlegi támogatás összege - önkormányzatonként évente mintegy hétszázezer forint - csekélynek bizonyul. Emlékeztetett: az országos önkormányzat ragaszkodik a kulturális autonómia megteremtéséhez, hiszen minden kisebbség fennmaradásához szükség van az országos intézményi rendszer megteremtéséhez. Karagics szólt arról, hogy az OHÖ volt az első önkormányzat, amely szinte a saját felelősségére vállalta magára a hercegszántói horvát nemzetiségi iskola fenntartását. Volt időszak, amikor majdnem csődbe ment az OHÖ az iskola támogatása miatt, ugyanis a mai napig nem tisztázódtak az intézmények alapításával, illetve átvételével kapcsolatos mechanizmusok és feltételek - mondta. Leszögezte: szerinte megfelelő politikai akarattal és nem sok anyagi ráfordítással meg lehetne oldani az intézményi háttérrendszer problematikáját. Mindezekre az igényekre úgy tűnik, a közeljövőben sikerül megoldást találni, hiszen Karagics Mihály a napokban tárgyalt a problémakörről Heizer Antallal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, aki egyetértett a felvetésekkel és mint mondta: a felmerült igényekre az átmeneti időszakban is találnak majd megoldást. Egyre többen vállalják nemzetiségüket a Munkatársunktól Már a tavalyi népszámláláson 94-95 százalék volt az aránya azoknak, akik hajlandóak voltak nyilatkozni nemzetiségi hovatartozásukról - hangzott el tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) közös tájékoztatóján. Az eseményen bemutatták a Nemzetiségi kötődés - A nemzeti, etnikai kisebbségek adatai című kiadvány első kötetét, amely a népszámlálás eredményeinek teljes körű feldolgozásával készült. Az adattár önálló fejezetekben tárgyalja a 13 magyarországi kisebbséget, a legapróbb települések tekintetében is. Mellár Tamás, a KSH elnöke kijelentette: a statisztikai hivatal ezekkel az eredményekkel segíteni kívánta a felkészülést a kisebbségi önkormányzati választásokra. Az „új” kisebbségek közül különösen az örmények, az ukránok és a ruszinok létszáma emelkedett, az anyanyelv szerint vizsgálódva egyedül a lengyelek száma csökkent. Tovább nőtt a magukat cigány nemzetiségűnek tekintők száma, hiszen közel 200 ezren vallották magukat e közösséghez tartozónak. A német nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz két és félszer többen kötődnek, mint amennyien német anyanyelvűnek vallották magukat, de számuk több mint másfélszerese a családi, baráti közösségben németül beszélőknek és csaknem másfélszerese a német nemzetiségűeknek. - Eredménye a népszámlálásnak: egyre többen vállalják nyíltan is a nemzetiségüket - hangsúlyozta Heizer Antal, a NEKH vezetője. Szerinte mindez az elmúlt tíz év kedvező kisebbségi politikájának köszönhető. A KSH a közeljövőben adja ki a másfél évvel ezelőtti, 14. magyar népszámlálás vallási, felekezeti adatait tartalmazó kötetet is.