Magyar Nemzet, 2002. október (65. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-08 / 235. szám
Se szeri, se száma azoknak a meghívásoknak, amelyekkel az elkövetkező hónapokban Európa és az Egyesült Államok hangversenytermeibe várják Kelemen Barnabást. A Liszt Ferenc Zeneakadémián tavaly diplomázott hegedűművésznek, mint a világ egyik legrangosabbjaként számon tartott indianapolisi nemzetközi verseny első díjasának szólnak a felkérések. A világraszóló győzelmet két héttel ezelőtt aratta, ezzel nemcsak hatalmas személyes sikert ért el, de újabb elismerést szerzett a nagy hagyományú magyar hegedűoktatásnak is. a Kálmán Gyöngyi________________ Megannyi hazai és külföldi győzelme után miért szánta rá magát, hogy az amerikai kontinensen is „versenybe száll’’? Miután az elmúlt években Európa legnagyobb versenyein indultam, úgy gondoltam, megpróbálkozom az egyik leghíresebbel, az Egyesült Államokban is. A legfontosabb indíttatásom az volt, hogy hagyjak magamnak időt és dolgozzak úgy, ahogy azt tettem a brüszszeli Erzsébet királyné verseny előtt. A mai napig érzem annak a komoly felkészülésnek a hatását. Bizonyos, hogy az elmúlt nyáron kemény munkával töltött hónapoknak hasonlóan tartós lesz az eredménye. Szerintem az a helyes, ha átértékeljük a versenyek feszült, stresszes hangulatát, amit egyébként sokan joggal kifogásolnak. Akkor teszünk jót magunknak, ha megpróbálunk magunkba mélyedni és a lehető legtöbbet fejlődni egy ilyen megmérettetés által. - Hogyan lehet a résztvevők közé kerülni? Úgy hallottam, Indianapolisba csak korábbi kimagasló eredményekkel lehet jelentkezni? - Ez nem így van. A beküldött felvételek és életrajzok alapján elbírálják, hogy ki indulhat. Ha akad egy fiatal zseni, a zsűri döntése nyomán ismeretlenül is nevezhet. Tény, hogy az induló negyvenhárom hegedűs mindegyike rangos versenyeken ért el jelentős díjakat, közülük húszan dobogósok voltak a legnagyobb erőpróbákon. Az igazsághoz tartozik, hogy engem az indianapolisi versenyigazgató, Glenn Kwok hallott Brüsszelben, ő hívott Amerikába. Egyébként az elkövetkező négy évben ő szervezi majd fellépéseimet, szerződéseimet a tengerentúlon. - Számos neves hegedűs nyert ön előtt ezen a komoly díjazású versenyen. Kik hozzák meg a döntést, kikből áll a zsűri? - Érdekesen alakult a zsűri öszszetétele, ugyanis a rajt előtt három héttel a holland zsűritag lemondta részvételét és helyébe Pauk György érkezett. Jó érzés volt tudni, hogy magyar is van a „bírák” között. Sőt, még egy magyar ajkú, kárpát-ukrajnai származású döntnök volt a kilencek között. Jaime Laredo elnökölt, őt Budapestről ismertem, többször járt nálunk koncertezni. Szeretném hangsúlyozni, hogy az indianapolisi zsűri összetétele azért különleges, mert mind aktív muzsikus, kiváló szólista és kamarazenész, tehát nem elsősorban tanárok, ahogy az másutt előfordul. - Mikor kezdte a felkészülést és milyen darabokat játszott? - Tizennyolc éve egyfolytában készültem. Ezt nyugodtan mondhatom így, mivel ez a győzelmem koronája a tanulmányaimnak, eddigi pályámnak. Természetesen a tanulás ezzel nem ért véget, annak soha nincs vége. A salzburgi Mozart-versenyen első lettem, de a brüsszelin harmadik, a Sziget-versenyen öt éve a második. Ezen komolyan elgondolkodtam, hogy mi a további utam. Ténylegesen januárfebruárban dőlt el, hogy indulni fogok Indianapolisban, igyekeztem a repertoáromat úgy alakítani, hogy a versenydarabokat játszhassam koncerteken. Az indianapolisi az anyagát tekintve is legfelül áll a versenyek sorában, s mindezt feszített keretek között, összesen két és fél hét alatt kellett bemutatni. - Akkor nem lehetett kellemes érzés, ma viszont boldogan gondolhat vissza erre az erőpróbára, hiszen valamennyiüket maga mögé utasította. - Sorrendben örmény, koreai, kínai, ismét koreai és orosz versenyző végzett mögöttem huszonegy ország képviselői közül. Csak a döntőbe bejutni komoly eredménynek számít. Nyugat-Európából senkinek nem sikerült. - Milyen díjakat kapott az elsőnek kijáró komoly pénzjutalom mellé? - A pénzdíjnál fontosabbnak tartom a koncertmeghívásokat. A Carnegie Hall nagytermében 2004 tavaszán debütálhatok. Amerika- és Európa-szerte számos zenekar hívott szólistának. Kaptam a Naxostól egy lemezre szóló felkérést. Nyolc különdíjból hatot nekem ítélt a zsűri. Nekem jutott a legjobb előadás díja a Mozart-versenyműért, a nagy szimfonikus versenyműért, azaz a Bartókért, a kötelező amerikai darabért, a Beethoven-szonátáért, az „egyéb” szonátáért, vagyis amit játszottam, a Bartók-szólószonátáért és a Paganini-capricért. A zsűritagok ültek és pontoztak, ők maguk is kíváncsian várták a kimenetelt. Nagy örömömre többen azt nyilatkozták az eredményhirdetés után, hogy számukra is izgalmas volt, ki végez a második, vagy a hatodik helyen, mert az első helyezés nem volt kérdéses. - Ezek után az sem kérdéses, hogy Kelemen Barnabást a szakma és a közönség több kontinensen ismerni fogja. Mit szeretne még elérni? - Hogy még jobb, még hitelesebb legyek. Igyekezni fogok, hogy még többet mondhassak el az embereknek azokkal a csodákkal, amiket a legnagyobb zeneszerzők megalkottak. A legfontosabb egy muzsikus pályáján minél magasabb szinten tolmácsolni a zene által hordozott mély értelmet, ami arra való, hogy az emberek lelkét megvilágítsa és tiszta örömöt vigyen a hétköznapjaikba. Tág perspektívában kezelem a zenét, nem akarom semmilyen korszaknak elkötelezni magam. A hegedűt nem kizárólag szólóhangszerként akarom kezelni, óriási a kamarazenei repertoár, abból is sokat szeretnék megismerni, előadni. Hosszú távú terveim között szerepel egy vonósnégyes létrehozása is. - Alig több, mint huszonnégy órát tölt Budapesten. Észak-Európából jött, délnek tart. Itthon mikor hallhatjuk legközelebb? - November 8-án Vásáry Tamással és a Rádiózenekarral Brahms Hegedűversenyével lépek a zeneakadémiai publikum elé. Lesz kortárs ősbemutatóm Kokas Katalinnal a Fészek Klubban. Játszom a Zsigmondy-fesztiválon Óbudán. A Nemzeti Filharmonikusok közé a karácsonyi koncerten ülök be ismét, mint hangversenymester. Ahhoz, hogy teljes felkészültségű hegedűs lehessek, ezt sem nélkülözhetem. Kocsis Zoltánnal és zenekarával együtt dolgozni pedig külön élményszámba megy. r * fann n nni —pin»BW»TiT~~r~8iniiiiinBrn^TBW«wrT~~~—iwigwirn-T—ir~r~~TTjTiirffl"i-irTn-n—twi—fTiiPriwimni' Tiszta öröm a hétköznapokban Kelemen Barnabás hegedűművész Indianapolisban elért győzelméről, a jövőről és céljairól .Tág perspektívában kezelem a zenét, nem akarom semmilyen korszaknak elkötelezni magam" FOTÓ: TÓTH TIBOR Nyomasztó képek rózsaszínbe kötve ii Mézes Gergely__________________ C súnya kis rózsaszínű kötet. Mit kötet, füzet! Mindössze hatvanöt oldalon, hetvenkét vers, ami, valljuk be, egy keményfedeles könyvvel, amolyan aranybetűs dombornyomással már tekintélyt parancsolna akármilyen könyvespolcon. De hát ez van, kicsi és rózsaszín Lárai Eszter Idő-gettó címmel megjelent első kötete. A hátulján rövid szöveg, tanúsítja, hogy tele volt a költőnő élete ide-odával, matematikával, és apró lelépésekben papírra vetett szavakkal. Aztán belül előbukkan az E/2, az a megszeppent Te, akinek ki-kiszól, sőt olykor kikiabál versálarcán keresztül, rákiabál az örök Férfira, aki mindazt hagyja elröppenni behúzott nyaka mellett, amit a két téridő és a két nagymosás között arc körüli pályára állított Lárai Eszter, ezeket a kelet-európai, szintaktikai pofonokat. Régen túl van már a kamaszlányos versek holdas, csillagos képvilágán, Trabant-füst csípi a szemet ironizáló metaforáitól, témáiban előrelép az én, majd újra a Te, végül pedig a törekvő, törtető költőtársak, akikkel kénytelen együtt masírozni a babér felé. Lárai kötetében a rövid műfajok kerülnek előtérbe, frappáns, kíméletlen csattanókkal, a sorok közül a négyzetháló csendje és hűvöse éppúgy sugárzik, mint a fülledt erotika, a már-már brutális testközeliség és a nagyítóval végzett önvizsgálat. Mégsem lehet azt állítani, hogy Lárainál a misztikus profanizálódik: egyfajta kifordított petrarkista hagyománnyal emeli mindenek fölé a Férfit, éppúgy átszűrve önmagán, mint a hosszú amerikai tartózkodást, a hazatérés rácsodálkozását, a hétköznapi brutalitást, hogy így lépdeljen a hatvanöt oldalon át az egyre mélyebb témák felé, a kiszolgáltatottságba, a hőstelenített világba, vagy a megrendítő aktuális események felé. A nyomasztó világképet játékossága sem tudja feloldani, ez a macska-egér játék a formával, vagy a meseszerű szavakkal, egyfajta gyerekes nemként hat újra és újra, közben pedig elemi erővel tör felszínre a költőiség, a túlhajtott gondolatok pedig vaskos képekben legyintik arcon az olvasót. Lárai Eszter költői világában a szerelem elgombásodik, a léptek dübörögnek, mosolyügyeletet tartanak, isten minden tornyot rühell, egymást fürkészik rémült figyelemmel a kérdőjelek, vízjel van a sorsban, vagyis olyan első kötetes szerző lépett most a nyilvánosság elé, akinek birtokában van a képteremtés minden feltétele, szilárd poétikai alapokról ítél és alakít. ■^MNWHKMHWMNMHSMNn M Pósa Zoltán_____________________ A Klauzál tér 9. számú ház falánál, 1991. november ötödikén avatták föl az írótársak annak a fiatal költőnek az emléktábláját, akit 1956. november hetedikén, fegyvernyugváskor gyilkolt meg egy szovjet tankból leadott sortűz. Gérecz Attila rövid életében végzetes háromszorisággal játszik döntő szerepet a hetes szám. Hétesztendei börtön után hét napig élt és november hetedik napján távozott e földről. A fiatalemberről legjobb barátja, költőtársa, Kárpáti Kamil írt legtöbbet. Ő rendezte sajtó alá először, néhány héttel az emléktábla-avatás előtt Gérecz Attila első, egyben posztumusz verseskötetét. A jó példát követte a Kráter Könyvműhely, kiadván Gérecz összegyűjtött verseit Turcsány Péter költő szerkesztésében. Film is készült róla Czigány Zoltán rendezésében, amelyet az 1956-os ünnepkörben hagyományosan bemutat a Duna TV. Kárpáti Kamil szerint Gérecz Attila sorsa a csillagokban volt megírva. Kálváriaúton járt, s ez szó szerint, minden pátosz nélkül igaz. Gesztusait megdöbbentő életvidámság hatotta át. Bátorsága és kamaszos hetykesége idősebb váci rab- és költőtársaira is átsugározta tmmmmmmmmmmmmmmnmmmmmmm az életkedvet. Pedig neki aztán lett volna bőven oka a depresszióra. 1947-ben jeles eredménnyel érettségizett, de a sikeres felvételi vizsga ellenére nem kezdhette el egyetemi tanulmányait. Osztályidegennek minősítették, mert apja az első világháborús érdemeiért vitézi címet kapott. Az Egérkének becézett sovány, szívós fiúban hihetetlen lelki és fizikai erő lakozott. 1949-ben már a magyar öttusa-válogatott tagja volt. Ám ugyanezen év decemberében letartóztatták államellenes összeesküvés vádjával. Az volt a „bűne”, hogy gyűlölte az embertelen diktatúrát és szabad, független Magyarországot akart. Szerencséje volt a szerencsétlenségben, hogy a váci fegyházban összebarátkozott a Füveskert-antológiákat szerkesztő irodalmárokkal. A váci fegyház egykori kápolnája mellett volt egy kis füves rész, az enyhülés éveiben Kárpáti Kamilnak, Tóth Bálintnak, Tollas Tibornak, Szathmáry Györgynek, Béri Gézának, Gérecz Attilának és néhány társuknak megengedték, hogy e kis darabka zöldben üldögélve szerkesszék össze papírfecniken, füzetecskékben össze-, gyűjtött verseiket és műfordításaikat. Csodák csodája, még inkább a művészet mindenható erejének bizonyítéka - vallja egy emberként minden „füveskertes”, hogy náluk fizikailag erősebb emberek összeroppantak, ők pedig a költészetből életerőt szívtak magukba. Munkájuk végeredményeként jelentek meg először külföldön, aztán itthoni illegalitásban a Füveskert-antológiák. Kárpáti Kamil 1995-ben adta ki a maga alapította Stádium Kiadó gondozásában a Füveskert 1954-1995 című könyvet Pfitzner Rudolf, Tollas Tibor, Tóth Bálint alkotó szerkesztői közreműködésével. E könyv a teljesség igényével mutatja be a Füveskert-antológiák vers- és prózaanyagát. Gérecz Attila 1954 májusában tette le első versét cellatársa, az arisztokratikus modora miatt „kegyelmes úrnak” becézett Béri Géza elé. S aztán következtek a többiek, a kötetnyi vers, amelyet, akár az antológiák anyagát, Tollas Tibor hallatlan precizitással másolt le és rendszerezett kis füzetekben. A fiatalembert 1956. október 31-én szabadította ki börtönéből a győztes forradalom. Már aznap fegyvert fogott. November hetedikén a vérbefojtott szabadságharc mártírja lett. Verseit őrzik a Füveskert-antológiák, s a két gyűjteményes kötet. Aki teheti, november hetedikén hajtson fejet Gérecz Attila Klauzál téri domborműve előtt, s gondoljon a költőre, aki Petőfi Sándorhoz hasonlóan életét adta hazája függetlenségéért. 1956 mártír költője Gérecz Attila nem csak tollal, fegyverrel is harcolt a szabadságért 2002. október 8., kedd Kultúra • Magyarmm EB Élő világegyetem Új kötete második kiadásának megjelenése alkalmából ismét könyvbemutatót tart Grandpierre Attila. A csillagász Élő Világegyetem című tudományos írásokat tartalmazó könyvét Sebeők János író mutatja be az olvasóknak holnap délután 4 órakor a Magyarok Házában (V., Semmelweis u. 1-3.). (Cs. D.) Népművészet és hazaszeretet Andrásfalvy Bertalan tart előadást Népművészet és hazaszeretet címmel holnap este 6 órakor a Balaton Kongresszusi Központ és Színház épületében (Keszthely, Fő tér 3.). Az előadás előtt nyílik meg Móser Zoltán fotóművész Fejfák című kiállítása. (T. T.) Kecskeméti alkotók Négy kecskeméti alkotó kiállítása nyílik meg holnap este hat órakor a budapesti Vízivárosi Galériában (II., Kapás utca 55.). A Gerle Margit kerámiáit, Benes József grafikáit, Miklós Árpád festményeit, illetve Lakatos Pál Sándor szobrait bemutató kiállítást ifj. Gyergyádesz László művészettörténész és Gaál József képzőművész nyitja meg. A tárlat október 29-ig látogatható (P. Sz. E.) Aquincumi őszünnep Liberalia címmel őszünnepet tart az Aquincumi Múzeum október 19-én és 20-án a múzeum romkertjében. A rómaiak által tartott őszünnep szokását felelevenítő kétnapos mulatságon az érdeklődők részt vehetnek „Dionüszosz ünnepén”, s antik szerzők darabjaiból láthatnak összeállítást. (T. T.) Aranykor Péreli Zsuzsa képzőművész falikárpitjaiból és grafikáiból rendeznek kiállítást Aranykor címmel a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban (Széchenyi u. 9.). A december 1-jéig látogatható tárlatot Wehner Tibor művészettörténész nyitja meg október 11-én, pénteken délután 5 órakor. (S. S.) Filharmonikusok Szlovéniából A közép-európai régió egyik vezető zenekaraként számon tartott Szlovén Filharmonikusok koncerteznek október 13-án, vasárnap 19.30-kor a Liszt Ferenc Zeneakadémián (VI., Liszt Ferenc tér 8.). A hangversenyen Uros Krek Rapszódia tánca, Henryk Wieniawski a fisz-moll hegedűversenye és Ludwig van Beethoven F-dúr szimfóniája csendülnek fel. Vezényel: Uros Lajovic. (S. S.) Szmrecsányi szobrai Feledy Balázs művészeti író szavaival nyitik meg Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész kiállítása ma délután 4 órakor az Ericsson Képzőművészeti Galériában (111.,Laborc u. 1.). A fiatal alkotóművész munkáit november 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (T. T.)