Magyar Nemzet, 2002. október (65. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
Kormánykatonákért a szocialista frakció Czirják Imre:____________________ Véleményezni fogja a szocialista frakció a Kiss Elemér kancelláriaminiszter által „kormánykatonáknak” nevezett kistérségi megbízottak munkáját az év végén - derült ki az MSZP képviselőcsoportjának tegnapi ülésén. Juhász Gábor frakcióvezetőhelyettes elmondta: Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának tájékoztatója után a képviselők év végéig bizalmat szavaztak a kistérségi menedzsereknek. Lapunk kérdésére Göndör István frakcióvezető-helyettes elmondta: a megbízottak számára nem fogalmaznak meg előzetes szakmai kritériumrendszert, mert nem mondhatnak a munkájukról előre véleményt. A frakció nem foglalkozott Szili Katalinnak, az MSZP elnökhelyettesének, az Országgyűlés elnökének a megbízottak kinevezését bíráló kijelentéseivel. A szakmai előéletüket és a pályáztatást megnyugtatónak nevezték, az év végi véleményezés alapja a szakmai munka lesz - mondta Juhász, aki a kinevezéseket ért bírálatokat megalapozatlan politikai támadásnak nevezte, és ismertette: a frakcióülésen olyan vélemény is elhangzott, hogy most „Fidesz bagoly mondja a szoci verébnek”. Juhász Gábor szerint a Fidesz legjobb embereit vesztette el vidéken az új megbízottak kinevezésével. Az előző kistérségi menedzserek politikai kötődését bizonyítónak nevezte azt, hogy jó részük nem is pályázott újra. Szerinte teljesen természetes, hogy a megbízottak munkájáról az MSZP-frakció véleményt mondjon. A frakcióülés másik témája a jövő évi adórendszer volt. Göndör István elmondta: az szja-táblához nem nyújtanak be módosító javaslatokat. A sávok széthúzásával és az adójóváírás emelésével azoknak, akik havi bruttó 220 ezer forintot, vagy annál kevesebbet keresnek, csökken az adóterhük. A frakció ma kezdeményezni fogja, hogy az adótörvényekhez kettő nappal tovább, péntekig lehessen módosító indítványokat benyújtani. MSZP: helyezkedő platformok 88 Munkatársunktól______________ Kovács László pártelnök-külügyminiszter az MSZP-frakció tegnapi ülésén tájékoztatót tartott a párt esetleges névváltoztatásáról, erről azonban az ülés után nem kívántak semmit mondani a sajtó képviselőinek. Kovács a párt szociáldemokrata platformjának hét végi tanácskozásán jelentette be, hogy az MSZP-nek nevet kellene változtatnia - például Magyar Szociáldemokrata Pártra -, illetve hogy a párt nevében jelenjen meg a szociáldemokrata jelző. A Magyar Nemzet úgy értesült: a névváltoztatási vita hátterében a platformok közötti helyezkedés állhat. Ezt még hangsúlyosabbá teszi, hogy a jövő év elején, a tervek szerint februárban vagy tavasszal lesz esedékes a párt kétévenkénti tisztújító kongresszusa. Az Európai Unióban a baloldalon egyaránt vannak magukat szocialistának vagy szociáldemokratának nevező vezető politikai formációk. Az MSZP-nek három platformja van: a szociáldemokrata, a szocialista és a baloldali tömörülés. A szociáldemokrata platform előszeretettel állítja be úgy magát, hogy ők vannak középen, de ezt a párton belül nem mindenki gondolja így. A névváltoztatásról korábban is folytak belső viták a pártban, egyelőre még a pontos új név sem eldöntött. Több szociáldemokrata erő, például a „történelmi” Szociáldemokrata Párt már tiltakozott amiatt, hogy a szocialisták a szociáldemokrata jelzőt használják, illetve szeretnék használni. A párt Kovács László által a hét végén bejelentett generációváltása sem köthető a névváltoztatáshoz, hiszen az már elkezdődött. A kvótarendszer érvényesül a pártban. Eszerint a vezető testületeknek minden szinten (például országos vagy helyi) legalább 15 százaléka 35 év alattiakból kell, hogy álljon. Ezt pedig általában már túl is teljesítették. Újabb kétes hátterű Demszky-kampánylap Folytatás az 1. oldaról A Pesti Est mellékletét az a Nemo Design Kft. szerkesztette, amely az Oktatási Minisztérium új arculatát is tervezi, s amely az egyik internetes portál szerint Geszti Péter érdekeltségébe tartozik. Mindenesetre a cég ügyvezetőjének neve számos olyan társaságban is szerepel, amelyekben Geszti neve is. Demszky Gábor az Info Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a Pesti Est különszámát az SZDSZ finanszírozta, és ő mint főpolgármester szívesen kampányol az autómentes nappal. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájától viszont azt a tájékoztatást kapta lapunk: a különszám fedezetét a Pesti Est állta, mert a magazin volt az autómentes nap fő médiatámogatója. Többszöri megkeresésünk után a Pesti Est marketingigazgatója, Papp Gábor elmondta: valóban ők finanszírozták a különszámot, a műsormagazin ugyanis eddig már több hasonló jellegű mellékletet jelentetett meg. A Pesti Est politikai rendeléseket nem vesz fel - szögezte le Papp Gábor. A Magyar Nemzethez eljuttatott közleményben az Est Média Kft. - amelynek tagja a Pesti Est - PR-vezetője azt tudatja, hogy az elmúlt időszakban számos különszám jelent meg többek között a Bozsikprogramról, a Hídember című filmről és a Fesztiválok Nyaráról is. Deutsch Tamás Fidesz-alelnök, volt ifjúsági és sportminiszter ugyanakkor közölte, hogy tárcája minden egyes esetben keményen fizetett a különszámok megjelentetéséért. Másokhoz hasonlóan ő is nagyon kíváncsi, hogy a legutóbbi kampányízű kiadványt valójában ki finanszírozta: közpénzből a fővárosi önkormányzat, az SZDSZ, vagy a Pesti Est. 2002. október 1., kedd Belföld - Magyarteni/HB Áder: Nem teljesültek az ígéretek A Fidesz szerint nem a rosszul működő szövetkezeteket kellene támogatni Az adótörvények módosítása kapcsán, az első igazi próbatételen „a kormány megmérettetett, és könnyűnek találtatott”, ismét bebizonyosodott, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció nem tartja be a választási ígéreteit - fogalmazott Áder János frakcióvezető a Fidesz képviselőcsoportjának tegnapi ülésén. Kis Ff.rf.nc.______________________ Á der János emlékeztetett arra, hogy a két párt az szja-kulcsok jelentős csökkentését ígérte, sőt, az SZDSZ odáig ment, hogy 18 százalékos egységes szja-kulccsal hitegette a választópolgárokat. Ehhez képest a kormány-előterjesztés szerint nem csökkennek az adókulcsok, ugyanakkor a szállítás és a raktározás terén az eddigi 12 százalékos áfa 25 százalékra emelkedik. Áder emlékeztetett arra is, hogy az MSZP a választási kampányban azt ígérte: 25 százalékkal nő az állampolgárok reálbére a következő négy évben. A valóság ezzel szemben az, hogy január 1-jétől 3 százalékos bruttó béremelést terveznek, ez pedig reálértékben a jövedelmek csökkenését jelenti majd - hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője. Úgy véli, a vállalkozókat is becsapták, hiszen az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a beharangozott egymillió helyett csupán tíz-tizenötezer vállalkozó veheti majd igénybe. A politikus megjegyezte: a szocialisták ígéreteiben az sem szerepelt, hogy emelik a kötelező biztosítást, a súlyadót és az átírás díját. A második száznapos program kapcsán Áder úgy fogalmazott: ennek több elemét a Fidesz választási programjából merítették, de jóval kevesebbet szánnak például a lakásépítési támogatásra. Utalt arra is: a rászoruló gyermekek egyhetes ingyenes téli üdültetésére szánt összeg jóval kisebb annál, mint az a két és félmilliárd forint, amit Mudura Sándornak, Medgyessy Péter kebelbarátjának juttatnak hitelként romániai plaza építésére. Áder szerint az agráriumnak nyújtandó 60 milliárdos összegről teljeskörűen ki kellene fizetni a fagy- és aszálykárokat, nem pedig a rosszul működő szövetkezeteket kellene támogatni. A politikus nevetséges pénzösszegnek nevezte a kisvállalkozásoknak szánt egymilliárd forintot, amelyet szembeállított a Széchenyi-tervben szereplő 53 milliárddal. Áder János beszámolóját követően zárt ülést tartott a képviselőcsoport, amelyen információnk szerint az önkormányzati választások szerepeltek a középpontban. Úgy tudjuk, Áder tájékoztatta a frakciót arról a belső elemzésről, amely megállapította: a közvélemény-kutatók szerint csökken az MSZP és a Fidesz közötti különbség. Arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy intenzív kampánnyal a 20-i választáson le lehet győzni a szocialistákat. Az addig hátralévő három hétben a Fidesz képviselőjelöltjei főként azt kívánják tudatosítani a választópolgárokkal, hogy a kormány a kétszer száznapos programjával megtéveszti őket, amit ad, azt idővel vissza is veszi majd. Úgy tudjuk, Áder nagyobb fegyelmet kért a frakció tagjaitól a parlament plenáris ülésein való részvétel tekintetében, és nyomatékosította, hogy pénzbüntetéssel sújtják azt, aki indokolatlanul hiányzik a szavazásoknál. SZDSZ közeli múltfeltárás? Folytatás az 1. oldalról Markó György elmondta: az irattári dokumentumok 1997-es átvételekor tíz irat helyén csak úgynevezett helyettesítő kartont találtak, Szalay Gábor esetében pedig rendelkezésre állt egy, a dokumentumról készült fénymásolat. Úgy vélekedett, ez nem tekinthető hitelesnek. Markó beszámolt arról: a helyettesítő úgynevezett VI-os kartonon Szalay személyes adatai, egy úgynevezett B (beszervezési) dosszié száma és egy úgynevezett H szám szerepel, illetve Sersli Sándornak, a Belügyminisztérium irattári osztálya volt vezetőjének neve. Kiderült továbbá, hogy a B dossziék nagy részét megsemmisítették. A láthatóan feszült Sersli Sándor közölte: nem az ő aláírása van a kartonon, csak a neve, amit valaki, vélhetően egyik munkatársa ráírt. Hangsúlyozta: senki felhatalmazására vagy utasítására nem vett ki, vagy semmisített meg iratokat. Úgy vélekedett, hogy a BM-ben vezetett iktatókartonok valamelyikében szerepelnie kell, hogy hova került a szóban forgó karton, ezek azonban már a Történeti Hivatalban vannak. Elismerte ugyanakkor, hogy ellentét volt közte és Kuncze Gábor volt kabinetfőnöke, Gyekiczky András között. Sersli ezt „szakmai nézeteltérésnek” nevezte. Mint mondta: Gyekiczky „kutatáspárti” volt, szemben vele, aki bizonyos dokumentumokba nem engedélyezte volna a betekintést. Beszámolt arról is, hogy Gyekiczky irodájában felbontottak két olyan külön becsomagolt dossziét, amelyek az irattárban is elkülönített helyen voltak és „szupertitkos anyagoknak minősültek”. Az egyikről annyit árult el, hogy egy állambiztonsági munkatárs homoszexualitásával kapcsolatos anyag volt. Mécs Imre (SZDSZ) elmondta: a Nemzetbiztonsági Hivatalnál őrzött mikrofilmeken is szerepel ez a karton. Ezért tekintette hitelesnek az általa vezetett - a volt és jelenlegi kormánytagok múltját vizsgáló - testület a fénymásolatot. Gondos Imre arról számolt be, hogy az átvilágítóknál nem járt Szalay Gábor kartonja. Kuncze Gábor volt belügyminiszter hangsúlyozta: nem történt meg minden vizsgálat az irat sorsával kapcsolatban. Az SZDSZ elnöke megjegyezte: azt az állítását még senki sem cáfolta, hogy 1994 és 1998 között nem manipulálták az adatokat a belügyi tárcánál, és a titokszabályoknak megfelelően kezelték azokat. Kövér László, a testület fideszes elnöke viszont emlékeztetett arra, hogy a múltfeltáró bizottságban az SZDSZ holdudvarába tartozó értelmiségi kör vett csupán részt. Ezt az állítást Kuncze Gábor visszautasította és utalt arra, hogy a testületben helyet kapott Markó György is, aki, mint mondta, „bizonyára nem tartozik az SZDSZ holdudvarához”. Markó György erre reagálva leszögezte: a múltfeltárásban túlnyomórészt SZDSZ közeli levéltárosok vehettek részt. Kuncze ezt a kijelentést arcátlanságnak nevezte. Kövér László ezt követően felszólította a szabad demokrata politikust, hogy „fékezze magát”, most nem az SZDSZ frakcióülésen van, ahol bárki közbekiabálhat. Az ülés végén Tóth Károly (MSZP) kezdeményezte a Magyar Fejlesztési Bank elnökének, az MTV ügyvezető alelnökének, az APEH elnökének és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok vezetőjének meghallgatását annak kapcsán, hogy - elmondása szerint - több jelzés érkezett arról, e szervezetek részéről törvénytelen adatgyűjtés, adatkezelés és megfigyelés történt. Ezt a javaslatot nem szavazta meg a bizottság. Interjú a 10. oldalon Markó (előtérben) szerint a Szalayról készült fénymásolt dokumentum nem tekinthető hitelesnek fotó: Kelivay László Ellenzéki össztűz az adótörvényre Az ellenzéki pártok észrevételei és javaslatai ellenére a kormánypárti többség az Országgyűlés öt bizottsága tegnapi ülésén általános vitára alkalmasnak találta az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetéséről, valamint a jövő évi adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényjavaslatot. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke, Lasztovicza Jenes szerint az eváról szóló javaslat nem éri el azt a célt, amiért megalkották, hiszen az idegenforgalmi ágazatban dolgozó kis- és középvállalkozói kör nem tud élni a lehetőséggel. Sérelmezte, hogy olyan vállalkozás is igénybe veheti az evát, amelynek köztartozása van. Pölöskei Pálné, a PM főosztályvezető-helyettese elmondta: a turisztikai ágazatnak arra a részére, amely árrés alapján fizet áfát, valóban nem vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó. Az oktatási és tudományos bizottság ülésén Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke adatokkal támasztotta alá, hogy jövő évtől a pedagógusok átlagos adóterhe nőni fog. A kulturális és sajtóbizottságban a Fidesz nem támogatta az előterjesztést. Sági József (Fidesz) elmondta: történelmi hibának tartják, hogy a kormány nem hajtja végre a beígért átfogó adóreformot. Az egészségügyi bizottság ülésén Csáky András (MDF) kijelentette: az új adótörvény nem jelentene tehercsökkenést, ráadásul a gyermekeket nevelő családokat hátrányosabb helyzetbe hozná a gyermeket nem vállalókhoz képest. A gazdasági bizottságban az eva kapcsán az ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy az átalányadó az eredetileg beharangozottnál jóval szűkebb rétegnek lehet megfelelő. Nem értettek egyet az adótábla tervezett módosításával sem: a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy a jövő évi átlagjövedelem a legnagyobb adókulccsal adózik majd. Kifogásolták emellett a gépjárműfenntartás költségeinek növelését, és az illetékek drasztikus mértékű emelését is.