Magyar Nemzet, 2002. október (65. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

Kormánykatonákért a szocialista frakció­ ­ Czirják Imre:____________________ V­éleményezni fogja a szocia­lista frakció a Kiss Elemér kancelláriaminiszter által „kor­mánykatonáknak” nevezett kis­térségi megbízottak munkáját az év végén - derült ki az MSZP kép­viselőcsoportjának tegnapi ülé­sén. Juhász Gábor frakcióvezető­­helyettes elmondta: Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának tájékoztatója után a képviselők év végéig bizal­mat szavaztak a kistérségi mene­dzsereknek. Lapunk kérdésére Göndör István frakcióvezető-he­lyettes elmondta: a megbízottak számára nem fogalmaznak meg előzetes szakmai kritériumrend­szert, mert nem mondhatnak a munkájukról előre véleményt. A frakció nem foglalkozott Szi­li Katalinnak, az MSZP elnökhe­lyettesének, az Országgyűlés elnö­kének a megbízottak kinevezését bíráló kijelentéseivel. A szakmai előéletüket és a pályáztatást meg­nyugtatónak nevezték, az év végi véleményezés alapja a szakmai munka lesz - mondta Juhász, aki a kinevezéseket ért bírálatokat megalapozatlan politikai táma­dásnak nevezte, és ismertette: a frakcióülésen olyan vélemény is elhangzott, hogy most „Fidesz ba­goly mondja a szoci verébnek”. Juhász Gábor szerint a Fidesz leg­jobb embereit vesztette el vidéken az új megbízottak kinevezésével. Az előző kistérségi menedzserek politikai kötődését bizonyítónak nevezte azt, hogy jó részük nem is pályázott újra. Szerinte teljesen természetes, hogy a megbízottak munkájáról az MSZP-frakció véle­ményt mondjon. A frakcióülés másik témája a jö­vő évi adórendszer volt. Göndör István elmondta: az szja-táblához nem nyújtanak be módosító javas­latokat. A sávok széthúzásával és az adójóváírás emelésével azoknak, akik havi bruttó 220 ezer forintot, vagy annál kevesebbet keresnek, csökken az adóterhük. A frakció ma kezdeményezni fogja, hogy az adótörvényekhez kettő nappal to­vább, péntekig lehessen módosító indítványokat benyújtani. MSZP: helyezkedő­ platformok 88 Munkatársunktól______________ K­ovács László pártelnök-kül­ügyminiszter az MSZP-frak­­ció tegnapi ülésén tájékoztatót tar­tott a párt esetleges névváltoztatá­sáról, erről azonban az ülés után nem kívántak semmit mondani a sajtó képviselőinek. Kovács a párt szociáldemokrata platformjának hét végi tanácskozásán jelentette be, hogy az MSZP-nek nevet kelle­ne változtatnia - például Magyar Szociáldemokrata Pártra -, illetve hogy a párt nevében jelenjen meg a szociáldemokrata jelző. A Magyar Nemzet úgy értesült: a névváltoztatási vita hátterében a platformok közötti helyezkedés áll­hat. Ezt még hangsúlyosabbá teszi, hogy a jövő év elején, a tervek sze­rint februárban vagy tavasszal lesz esedékes a párt kétévenkénti tiszt­újító kongresszusa. Az Európai Unióban a baloldalon egyaránt vannak magukat szocialistának vagy szociáldemokratának nevező vezető politikai formációk. Az MSZP-nek három platformja van: a szociáldemokrata, a szocialista és a baloldali tömörülés. A szociálde­mokrata platform előszeretettel ál­lítja be úgy magát, hogy ők vannak középen, de ezt a párton belül nem mindenki gondolja így. A névvál­toztatásról korábban is folytak bel­ső viták a pártban, egyelőre még a pontos új név sem eldöntött. Több szociáldemokrata erő, például a „történelmi” Szociáldemokrata Párt már tiltakozott amiatt, hogy a szocialisták a szociáldemokrata jel­zőt használják, illetve szeretnék használni. A párt Kovács László ál­tal a hét végén bejelentett generá­cióváltása sem köthető a névváltoz­tatáshoz, hiszen az már elkezdő­dött. A kvótarendszer érvényesül a pártban. Eszerint a vezető testüle­teknek minden szinten (például or­szágos vagy helyi) legalább 15 szá­zaléka 35 év alattiakból kell, hogy álljon. Ezt pedig általában már túl is teljesítették. Újabb kétes hátterű Demszky-kampánylap Folytatás az 1. oldaról­­ A Pesti Est mellékletét az a Nemo Design Kft. szerkesztette, amely az Oktatási Minisztérium új arculatát is tervezi, s amely az egyik internetes portál szerint Geszti Péter érdekelt­ségébe tartozik. Mindenesetre a cég ügyvezetőjének neve számos olyan társaságban is szerepel, amelyekben Geszti neve is. Demszky Gábor az Info Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a Pesti Est különszámát az SZDSZ finanszírozta, és ő mint főpolgár­mester szívesen kampányol az autó­mentes nappal. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájától viszont azt a tájékoztatást kapta lapunk: a külön­­szám fedezetét a Pesti Est állta, mert a magazin volt az autómentes nap fő médiatámogatója. Többszöri megkeresésünk után a Pesti Est marketingigazgatója, Papp Gábor elmondta: valóban ők finanszírozták a különszámot, a műsormagazin ugyanis eddig már több hasonló jellegű mellékletet je­lentetett meg. A Pesti Est politikai rendeléseket nem vesz fel - szögezte le Papp Gábor. A Magyar Nemzethez eljuttatott közleményben az Est Média Kft. - amelynek tagja a Pesti Est - PR-ve­­zetője azt tudatja, hogy az elmúlt időszakban számos különszám je­lent meg többek között a Bozsik­­programról, a Hídember című film­ről és a Fesztiválok Nyaráról is. Deutsch Tamás Fidesz-alelnök, volt ifjúsági és sportminiszter ugyanak­kor közölte, hogy tárcája minden egyes esetben keményen fizetett a különszámok megjelentetéséért. Másokhoz hasonlóan ő is nagyon kíváncsi, hogy a legutóbbi kam­pányízű kiadványt valójában ki fi­nanszírozta: közpénzből a fővárosi önkormányzat, az SZDSZ, vagy a Pesti Est. 2002. október 1., kedd Belföld - Magyar­­teni/H­B Áder: Nem teljesültek az ígéretek A Fidesz szerint nem a rosszul működő szövetkezeteket kellene támogatni Az adótörvények módosítása kapcsán, az első igazi próbatételen „a kormány megmérettetett, és könnyűnek találtatott”, ismét bebizonyosodott, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció nem tartja be a választási ígéreteit - fogalmazott Áder János frakcióvezető a Fidesz képviselőcsoportjának tegnapi ülésén.­ ­ Kis Ff.rf.nc.______________________ Á­ ­der János emlékeztetett arra, hogy a két párt az szja-kulcsok jelentős csökkentését ígérte, sőt, az SZDSZ odáig ment, hogy 18 százalé­kos egységes szja-kulccsal hitegette a választópolgárokat. Ehhez képest a kormány-előterjesztés szerint nem csökkennek az adókulcsok, ugyanakkor a szállítás és a raktáro­zás terén az eddigi 12 százalékos áfa 25 százalékra emelkedik. Áder em­lékeztetett arra is, hogy az MSZP a választási kampányban azt ígérte: 25 százalékkal nő az állampolgárok reálbére a következő négy évben. A valóság ezzel szemben az, hogy ja­nuár 1-jétől 3 százalékos bruttó bér­emelést terveznek, ez pedig reálér­tékben a jövedelmek csökkenését je­lenti majd - hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője. Úgy véli, a vállalko­zókat is becsapták, hiszen az egysze­rűsített vállalkozói adót (eva) a be­harangozott egymillió helyett csu­pán tíz-tizenötezer vállalkozó veheti majd igénybe. A politikus megje­gyezte: a szocialisták ígéreteiben az sem szerepelt, hogy emelik a kötele­ző biztosítást, a súlyadót és az átírás díját. A második száznapos prog­ram kapcsán Áder úgy fogalmazott: ennek több elemét a Fidesz választá­si programjából merítették, de jóval kevesebbet szánnak például a lakás­­építési támogatásra. Utalt arra is: a rászoruló gyermekek egyhetes in­gyenes téli üdültetésére szánt összeg jóval kisebb annál, mint az a két és félmilliárd forint, amit Mudura Sán­dornak, Medgyessy Péter kebelba­rátjának juttatnak hitelként romá­niai plaza építésére. Áder szerint az agráriumnak nyújtandó 60 milliár­dos összegről teljeskörűen ki kellene fizetni a fagy- és aszálykárokat, nem pedig a rosszul működő szövetkeze­teket kellene támogatni. A politikus nevetséges pénzösszegnek nevezte a kisvállalkozásoknak szánt egymil­­liárd forintot, amelyet szembeállí­tott a Széchenyi-tervben szereplő 53 milliárddal. Áder János beszámolóját köve­tően zárt ülést tartott a képviselő­­csoport, amelyen információnk sze­rint az önkormányzati választások szerepeltek a középpontban. Úgy tudjuk, Áder tájékoztatta a frakciót arról a belső elemzésről, amely meg­állapította: a közvélemény-kutatók szerint csökken az MSZP és a Fidesz közötti különbség. Arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy intenzív kampánnyal a 20-i választáson le le­het győzni a szocialistákat. Az addig hátralévő három hétben a Fidesz képviselőjelöltjei főként azt kívánják tudatosítani a választópolgárokkal, hogy a kormány a kétszer száznapos programjával megtéveszti őket, amit ad, azt idővel vissza is veszi majd. Úgy tudjuk, Áder nagyobb fe­gyelmet kért a frakció tagjaitól a parlament plenáris ülésein való részvétel tekintetében, és nyomaté­kosította, hogy pénzbüntetéssel sújtják azt, aki indokolatlanul hi­ányzik a szavazásoknál. SZDSZ közeli múltfeltárás? Folytatás az 1. oldalról­­ Markó György elmondta: az irattári dokumentumok 1997-es átvétele­kor tíz irat helyén csak úgynevezett helyettesítő kartont találtak, Szalay Gábor esetében pedig rendelkezés­re állt egy, a dokumentumról ké­szült fénymásolat. Úgy vélekedett, ez nem tekinthető hitelesnek. Markó beszámolt arról: a helyette­sítő úgynevezett VI-os kartonon Szalay személyes adatai, egy úgyne­vezett B (beszervezési) dosszié szá­ma és egy úgynevezett H szám sze­repel, illetve Sersli Sándornak, a Belügyminisztérium irattári osztá­lya volt vezetőjének neve. Kiderült továbbá, hogy a B dossziék nagy ré­szét megsemmisítették. A láthatóan feszült Sersli Sán­dor közölte: nem az ő aláírása van a kartonon, csak a neve, amit valaki, vélhetően egyik munkatársa ráírt. Hangsúlyozta: senki felhatalmazá­sára vagy utasítására nem vett ki, vagy semmisített meg iratokat. Úgy vélekedett, hogy a BM-ben vezetett iktatókartonok valamelyikében szerepelnie kell, hogy hova került a szóban forgó karton, ezek azonban már a Történeti Hivatalban van­nak. Elismerte ugyanakkor, hogy ellentét volt közte és Kuncze Gábor volt kabinetfőnöke, Gyekiczky And­rás között. Sersli ezt „szakmai né­zeteltérésnek” nevezte. Mint mondta: Gyekiczky „kutatáspárti” volt, szemben vele, aki bizonyos dokumentumokba nem engedé­lyezte volna a betekintést. Beszá­molt arról is, hogy Gyekiczky irodá­jában felbontottak két olyan külön becsomagolt dossziét, amelyek az irattárban is elkülönített helyen voltak és „szupertitkos anyagoknak minősültek”. Az egyikről annyit árult el, hogy egy állambiztonsági munkatárs homoszexualitásával kapcsolatos anyag volt. Mécs Imre (SZDSZ) elmondta: a Nemzetbiztonsági Hivatalnál őrzött mikrofilmeken is szerepel ez a kar­ton. Ezért tekintette hitelesnek az általa vezetett - a volt és jelenlegi kormánytagok múltját vizsgáló - testület a fénymásolatot. Gondos Imre arról számolt be, hogy az átvi­­lágítóknál nem járt Szalay Gábor kartonja. Kuncze Gábor volt belügymi­niszter hangsúlyozta: nem történt meg minden vizsgálat az irat sorsá­val kapcsolatban. Az SZDSZ elnöke megjegyezte: azt az állítását még senki sem cáfolta, hogy 1994 és 1998 között nem manipulálták az adatokat a belügyi tárcánál, és a ti­tokszabályoknak megfelelően ke­zelték azokat. Kövér László, a testület fideszes elnöke viszont emlékeztetett arra, hogy a múltfeltáró bizottságban az SZDSZ holdudvarába tartozó értel­miségi kör vett csupán részt. Ezt az állítást Kuncze Gábor visszautasí­totta és utalt arra, hogy a testület­ben helyet kapott Markó György is, aki, mint mondta, „bizonyára nem tartozik az SZDSZ holdudvarához”. Markó György erre reagálva leszö­gezte: a múltfeltárásban túlnyomó­­részt SZDSZ közeli levéltárosok ve­hettek részt. Kuncze ezt a kijelen­tést arcátlanságnak nevezte. Kövér László ezt követően felszólította a szabad demokrata politikust, hogy „fékezze magát”, most nem az SZDSZ frakcióülésen van, ahol bár­ki közbekiabálhat. Az ülés végén Tóth Károly (MSZP) kezdeményezte a Magyar Fejlesztési Bank elnökének, az MTV ügyvezető alelnökének, az APEH elnökének és a nemzetbiz­tonsági szakszolgálatok vezetőjé­nek meghallgatását annak kapcsán, hogy - elmondása szerint - több jelzés érkezett arról, e szervezetek részéről törvénytelen adatgyűjtés, adatkezelés és megfigyelés történt. Ezt a javaslatot nem szavazta meg a bizottság. Interjú a 10. oldalon Markó (előtérben) szerint a Szalayról készült fénymásolt dokumentum nem tekinthető hitelesnek fotó: Kelivay László Ellenzéki össztűz az adótörvényre Az ellenzéki pártok észrevételei és javaslatai ellenére a kor­mánypárti többség az Országgyűlés öt bizottsága tegnapi ülésén általános vitára alkalmasnak találta az egyszerűsített vállalko­zási adó (eva) bevezetéséről, valamint a jövő évi adókról, járulé­kokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényjavas­latot. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke, Lasz­­tovicza Jenes szerint az eváról szóló javaslat nem éri el azt a célt, amiért megalkották, hiszen az idegenfor­galmi ágazatban dolgozó kis- és középvállalkozói kör nem tud élni a lehetőséggel. Sérelmezte, hogy olyan vállalkozás is igénybe veheti az evát, amelynek köztartozása van. Pölöskei Pálné, a PM főosz­tályvezető-helyettese elmondta: a turisztikai ágazatnak arra a részé­re, amely árrés alapján fizet áfát, valóban nem vonatkozik az egy­szerűsített vállalkozói adó. Az oktatási és tudományos bi­zottság ülésén Pokorni Zoltán, a bi­zottság fideszes alelnöke adatokkal támasztotta alá, hogy jövő évtől a pedagógusok átlagos adóterhe nő­ni fog. A kulturális és sajtóbizott­ságban a Fidesz nem támogatta az előterjesztést. Sági József (Fidesz) elmondta: történelmi hibának tart­ják, hogy a kormány nem hajtja végre a beígért átfogó adóreformot. Az egészségügyi bizottság ülésén Csáky András (MDF) kijelentette: az új adótörvény nem jelentene te­hercsökkenést, ráadásul a­ gyerme­keket nevelő családokat hátrányo­sabb helyzetbe hozná a gyermeket nem vállalókhoz képest. A gazda­sági bizottságban az eva kapcsán az ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy az átalány­adó az eredetileg beharangozottnál jóval szűkebb rétegnek lehet meg­felelő. Nem értettek egyet az adó­tábla tervezett módosításával sem: a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy a jövő évi átlagjövede­lem a legnagyobb adókulccsal adó­zik majd. Kifogásolták emellett a gépjárműfenntartás költségeinek növelését, és az illetékek drasztikus mértékű emelését is.

Next