Magyar Nemzet, 2002. október (65. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-15 / 241. szám
8Magyar Deirt Külföld 2002. október 15., kedd Rovatvezető: Stier Gábor Szili Katalin Spanyolországban Madrid. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnap és ma hivatalos tárgyalásokat folytat hazánk és Spanyolország parlamenti kapcsolatairól, illetve Magyarország európai uniós csatlakozásáról. A házelnök találkozik Mariano Rajoy első miniszterelnök-helyettessel, Ana Palacio külügyminiszter asszonnyal, Luisa Fernanda Rudi Ubeda asszonnyal, a kongresszus elnökével. Megbeszélést folytat Josep Borrellel, a kongresszus és a szenátus közös európai uniós bizottságának elnökével, és látogatást tesz a szenátusban. (MTI) Célzott likvidálás Ciszjordániában Jeruzsálem. A Jordán folyó nyugati partján, palesztin területen fekvő Betlehem körzetében robbanás ölt meg vasárnap este egy magas rangú, szélsőséges palesztin fegyverest. A Jasszer Arafat palesztin vezető Fatah mozgalmához kötődő fegyveres szervezetként számon tartott al-Aksza Mártírjainak Brigádjaihoz tartozó Mohammed Arajattal egy nyilvános külvárosi telefonfülkében végzett a robbanás, amely palesztin vádak szerint az izraeli hadsereg műve volt. (MTI) Orosz-japán közeledés Moszkva, Oroszország és Japán közös cselekvési tervet dolgoz ki, amely a kapcsolatok erősítése mellett előirányozza a tárgyalások folytatását is a két ország közötti békeszerződésről. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki, miután tegnap fogadta Kavagucsi Joriko japán külügyminisztert. Igor Ivanov orosz külügyminiszter ugyancsak hétfőn közölte, hogy Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök 2003. január 10-én hivatalos látogatást tesz Oroszországban. Ivanov szerint ugyanakkor egyelőre egyik fél részéről sincs elmozdulás a II. világháború végén, a Szovjetunió által megszállt Kurilszigetek kérdésében. (MTI) Ausztrália gyászol Nehéz az áldozatok azonosítása • Nyomozati segítséget ajánlanak Indonéziának Folytatás az 1. oldalról Az áldozatok közül eddig mindöszsze 29-et tudtak azonosítani, a hatóságoknak sok esetben ujjlenyomatok és fogsor alapján kell a vizsgálatot elvégezniük, mivel a robbanásban a testek szétszakadtak vagy szénné égtek. Az ausztrál áldozatok közül eddig 14-et sikerült azonosítani, de több mint 200-at még mindig eltűntként tartanak nyilván. Az ausztrál hatóságok hétfőn befejezték a sérültek evakuálását. A Canberrai kormány jövő vasárnapra nemzeti gyásznapot hirdetett a tragédia miatt. Az Egyesült Államok felszólított minden amerikai állampolgárt, hogy haladéktalanul hagyja el Indonéziát. A jakartai tőzsde 9 százalékot esett a nap folyamán. Ezt szakértők összefüggésbe hozzák azzal, hogy a merénylet súlyos következményekkel járhat Indonézia gazdaságára nézve, mivel a turizmus évente több mint 5 milliárd dollárt hoz az országnak. Richard Shelby, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke szerint az indonéziai Bali szigetén elkövetett robbantások csak a kezdetét jelenthetik egy merénylet-sorozatnak, amely akár az Egyesült Államokat is sújthatja. Az amerikai hatóságok az al-Kaida videón rögzített üzenetei alapján feltételezték, hogy készülnek valamire. A washingtoni külügyminisztérium megerősítette, hogy FBI-szakértők egy csoportja elindult Baliba. Buszon György jakartai magyar nagykövet közölte, hogy immár teljes bizonyossággal kizárható, hogy a sebesültek között magyar állampolgár lenne, és remélhetőleg a halálos áldozatok között sem lesznek magyarok. A külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy a magyar állampolgárok halasszák el indonéziai utazásukat. Egy indonéz katona a Bali szigetén elhunytak koporsói mellett őrködik FOK): REUTERS/BEAWIHART A Lőporos hordó Ázsiában M SITKF.II,RVF.NTF.__________________ Megtörtént, amely oly régóta a levegőben lógott: Indonézia turistaparadicsomában, Bali szigetén is lecsapott a világszerte rettegett terrorizmus. A világ közvéleménye megdöbbenéssel értesült a szörnyű eseményről, pedig egyáltalán nem meglepő, hogy mostantól Indonéziát is fel lehet írni a veszélyes országok listájára. Az Amerikát ért terrortámadások után továbbra is kedvelt turistacélpont maradt Báli. Az a sziget, amely a kétszázmilliós Indonézia kicsiny hindu szelete, csodás éghajlattal, luxusszállodákkal, különleges kultúrával. Bali mégis Indonézia része, amely sokak szerint a terrorizmusellenes koalíció leggyengébb tagja. Amerika százmillió dollárt áldozott hónapokkal ezelőtt, hogy segítse a szigetvilág küzdelmét, de úgy tűnik, ablakon kidobott pénz volt a segítség. Emellett az is valószínű, hogy még sok milliót kellene költeni Indonéziára, míg bízni lehetne elkötelezettségében. Az Egyesült Államok vélhetően nem ismerte fel, hogy a terrorizmus szempontjából milyen hatalmas veszélyeket rejt Indonézia. A délázsiai térség gyakorlatilag korlátlan ura, s Malajziával együtt olyan mozlim gócot alkot, amelyet nem lehet félvállról venni. A vallási villongásoktól egyébként is megosztott országot a központi kormányzat igyekszik egybetartani. Azt Jakartában is tudják, hogy a különböző népek saját történelemmel, nyelvvel, büszke identitástudattal nehezen alkotnak egy mesterségesen kialakítani kívánt nemzetet. A nyelvkérdést ezért felső határozattal megoldották, s mindenki bahasa indonéz nyelven beszél. A függetlenségi törekvéseket keményen megtorolják, a vallás pedig - bár nem államvallás - az iszlám, amely a békés egyformaság ígéretét adja Isten előtt. Ez a módszer belpolitikai szempontból recsegő-ropogó, de mégis stabil államszervezetet hozott létre, a külvilágnak, s elsősorban Amerikának viszont figyelnie kell a „lőporos hordóra”, amellyé Indonézia lett. Az Afganisztán elleni csapások során többen tudni vélték, hogy Oszama bin Laden az indonéz dzsungelekben keresett menedéket. Ugyanezt rebesgették a Fülöp-szigetekről. A térség így - bár egyikre sem találtak bizonyítékot - előtérbe kerülhet a terrorizmusellenes háborúban, de ehhez Irak ügyét kell elintézni. Zsákutcába vezet a PDS politikája . Stefan Lázár (Köln)___________ Zsákutcába vezetik magukat a német posztkommunisták. Miután a PDS a parlamenti választás során elbukott és elvesztette frakciós szerepét a Bundestagban, arra lehetett számítani, hogy a Gerában megrendezett pártkongresszuson a szocialisták reformszárnyának elképzelései kapnak támogatást. Az elnöki tisztségre pályázó eddigi ügyvezető, Dietmar Bartsch ezt az úgynevezett „könnyű "szocializmus” irányvonalat képviselte. A delegáltak előzetes kijelentései azonban még a voksolás előtt arra késztették, hogy visszavonja pályázatát. A kongresszus ismét az eddigi elnök asszonyt, Gábriele Zimmert biztosította bizalmáról. A „sápadt Gabi” a voksok hetven százalékát kapta egy olyan politikai irányvonalért, amely semmi reményt sem tartalmaz a jobb jövő érdekében. A szocializmus lomtárából előhúzott követelések képviselői érvényesítették akaratukat olyan célkitűzésekkel, mint a bankok államosítása és a hajdani NDK-egységpárt utolsó - börtönbüntetésre ítélt - főtitkárának, Egon Krenznek azonnali szabadlábra helyezése. A keleti tartományok ortodox rétege a nyugati balszárnnyal összefogva megbuktatta az ellenjelöltet, a volt frakcióvezető Roland Claus mindössze a szavazatok egynegyedét kapta. A PDS egykori cégére, Georg Gysi mintha megérezte volna a politikai zuhanást, s meg sem jelent a kongresszuson. A PDS az „alkotó ellenzék” nehezen definiálható jelszavával folytatja munkáját, elhatárolva magát a közeledéstől a szociáldemokratákhoz, akikkel pedig Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában koalícióra léptek. Gabi Zimmer irányvonalát a berlini szervezet elnöke, Stefan Liebrich egyenesen skizofrénnek nevezte. A további kormányfelelősség reményében az SPD-hez való közeledést szorgalmazó erők hajótörést szenvedtek. A keleti és nyugati országrész megosztásának demagógiájával érvelő PDS nem vonta le a következtetést a parlamenti választás során elszenvedett vereség tanulságából, hogy már az „osszi”elvtársak körében sem számíthat határozott támogatásra, és hírmagyarázók szerint olyan utat választott, amely a pártot politikai szektává alakítja át. kuspol@magyarnemzet.hu Chavez szorult helyzetben A venezuelai elnököt támogatók milliós tömege vonult fel Caracasban, válaszul az államfő ellenzékének szervezésében csütörtökön lezajlott óriástüntetésre. Hugo Chavez elnök - aki jelen volt az eseményen - maga kétmillióra becsülte a felvonulók számát, de azt független megfigyelők is megállapították, hogy az ellentüntetők többen voltak, mint a csütörtökön tiltakozók.. . F.pinc.fr András___________________ Egymillióan tüntettek Hugo Chavez ellen a múlt héten Caracas utcáin, lemondásra és idő előtti választások kiírására szólítva fel. A tömeg szerint a vezető semmit nem tett a korrupció és a szegénység felszámolása érdekében, politikája gazdasági válságba sodorta az országot, és diktátorként kormányoz. A mostani már az ötödik demonstráció volt április óta, amikor egy hasonló tüntetést követően katonai és ellenzéki vezetők egy része sikertelen puccskísérletet követett el ellene. A vezető visszautasította az ellene felhozott vádakat, de kijelentette: ellenfeleinek megadja a lehetőséget, hogy megbuktassák egy, a jövő év augusztusában tartandó választásokon. Bár az országban egyre növekszik a feszültség és az elnökkel szembeni elégedetlenség, egyelőre úgy tűnik, Chavez nyugodtan ülhet a székében. Elvesztette ugyan a középosztály és a vezető üzleti körök bizalmát is, a szakszervezetek pedig általános sztrájkkal fenyegetnek október 21-ére, de a legszegényebbek akár fegyverhez is nyúlnának vezetőjükért. Ez a bázis komoly adu lehet Chavez kezében arra az esetre, ha erőszakosan akarnák megdönteni hatalmát. Elemzők kizárják, hogy Chavez a reá nehezedő nyomás közepette időközi választások kiírása nélkül kitöltse mandátumát. A választások kiírása azonban nagy valószínűséggel szintén a bukásához vezetne. Londonból irányítják Ulstert Negyedszer függesztették fel az északír tartomány autonómiáját A brit kormány ulsteri tárcájának csúcsminisztere, John Reid tegnap bejelentette Belfastban, hogy felfüggesztették az északír autonóm végrehajtó és törvényhozó szerveket, a Nagypénteki Megállapodás értelmében létrejött ulsteri kormányzatot és közgyűlést. Továbbra is működnek az Ír Köztársaság és Ulster között létrehozott közigazgatási intézmények. Észak-Írországot azonban éjfél óta ismét Londonból kormányozzák. Az 1998-ban létrejött nagypénteki megállapodás óta most történik negyedszer, hogy a hatalommegosztást célzó új alkotmányos rendszert, és vele az ulsteri békefolyamatot fel kellett függeszteni, mert az unionisták az IRA tevékenysége miatt megvonták együttműködésüket az autonóm szervektől. Gyakorlatilag minden oldalon megértik, hogy a brit kormány nem dönthetett másképpen, nemcsak Bertie Ahern ír kormánya és a mértéktartó katolikus nacionalista SDLP, de még a Sinn Fein is. Martin McGuinnes, aki a Sinn Fein részéről az oktatási tárcát töltötte be az ulsteri kormányzatban, és aki valaha az IRA vezérkari főnöke volt, igen mérsékelten nyilatkozott a BBC egyik vasárnap műsorában, és még az IRA feloszlatását sem zárta ki teljesen, legalábbis mint elvben elképzelhető lépést. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Sinn Fein képes vagy hajlandó lenne fegyveres szárnyát feloszlatni, de az Ulsterben beszélt kódnyelven azt jelzi, hogy a Sinn Fein sem akarja felmondani a nagypénteki megállapodást, és hajlandó türelmesen együttműködni valamilyen kompromiszszum megteremtésén. Ez azonban soká tart: az általános várakozás szerint akár egy évig is. A brit kormánynak közben nemcsak a békefolyamat újbóli beindításán kell fáradoznia állandóan egyeztetve Dublinnal, a nacionalistákkal és az unionistákkal, hanem azon is, hogy Ulster ne süllyedjen vissza a korábbi véres káoszba. A nagypénteki megállapodáshoz vezető tárgyalásokig évente 500 életet követeltek a terrorakciók a tartományban. 1998 óta ez évente 10 alá csökkent. Egyetlen áldozat is sok, de az eredmény mégis elvitathatatlan. Sajnos a belfasti kormányzat Sinn Fein-irodáiba, sőt újabb jelentések szerint még a brit kormány ulsteri minisztériumába is beépült IRA-kémhálózat nemcsak politikailag kényes, hanem terrorcselekmények tervezéséhez is hasznos adatokat szerzett be, ami nem mutat békés szándékra. Azt azonban ma már a brit politika köreiből sem tartják túl vérmes reménynek, hogy a Sinn Fein vezetői, Adams, McGuinness, McLaughlin módot akarnak és tudnak találni a terroristák megfékezésére, ha feloszlatásukra nem is. Senki sem kétli, hogy a nagypénteki megállapodás helyreáll, az ulsteri békefolyamat újból megindul, egyszerűen azért, mert minden számottevő félnek ez az érdeke. Észak-Írország (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának része, 26 körzetre oszlik) Lakosság: kb.