Magyar Nemzet, 2002. október (65. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-15 / 241. szám

8Magyar Dei­rt Külföld 2002. október 15., kedd Rovatvezető: Stier Gábor Szili Katalin Spanyolországban Madrid. Szili Katalin, az Ország­­gyűlés elnöke tegnap és ma hi­vatalos tárgyalásokat folytat hazánk és Spanyolország par­lamenti kapcsolatairól, illetve Magyarország európai uniós csatlakozásáról. A házelnök ta­lálkozik Mariano Rajoy első miniszterelnök-helyettessel, Ana Palacio külügyminiszter asszonnyal, Luisa Fernanda Rudi Ubeda asszonnyal, a kongresszus elnökével. Megbe­szélést folytat Josep Borrellel, a kongresszus és a szenátus kö­zös európai uniós bizottságá­nak elnökével, és látogatást­­ tesz a szenátusban. (MTI) Célzott likvidálás Ciszjordániában Jeruzsálem. A Jordán folyó nyugati partján, palesztin területen fekvő Betlehem körzetében robbanás ölt meg vasárnap es­te egy magas rangú, szélsősé­ges palesztin fegyverest. A Jasszer Arafat palesztin vezető Fatah mozgalmához kötődő fegyveres szervezetként számon tartott al-Aksza Már­tírjainak Brigádjaihoz tartozó Mohammed Arajattal egy nyil­vános külvárosi telefonfülké­ben végzett a robbanás, amely palesztin vádak szerint az izra­eli hadsereg műve volt. (MTI) Orosz-japán közeledés Moszkva, Oroszország és Japán kö­zös cselekvési tervet dolgoz ki, amely a kapcsolatok erősítése mellett előirányozza a tárgya­lások folytatását is a két ország közötti békeszerződésről. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki, miután tegnap fo­gadta Kavagucsi Joriko japán külügyminisztert. Igor Ivanov orosz külügyminiszter ugyan­csak hétfőn közölte, hogy Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök 2003. január 10-én hivatalos látogatást tesz Oroszországban. Ivanov sze­rint ugyanakkor egyelőre egyik fél részéről sincs elmozdulás a II. világháború végén, a Szov­jetunió által megszállt Kuril­­szigetek kérdésében. (MTI) Ausztrália gyászol Nehéz az áldozatok azonosítása • Nyomozati segítséget ajánlanak Indonéziának Folytatás az 1. oldalról­­ Az áldozatok közül eddig mindösz­­sze 29-et tudtak azonosítani, a ha­tóságoknak sok esetben ujjlenyo­matok és fogsor alapján kell a vizs­gálatot elvégezniük, mivel a robba­násban a testek szétszakadtak vagy szénné égtek. Az ausztrál áldozatok közül eddig 14-et sikerült azonosí­tani, de több mint 200-at még min­dig eltűntként tartanak nyilván. Az ausztrál hatóságok hétfőn befejez­ték a sérültek evakuálását. A Can­berrai kormány jövő vasárnapra nemzeti gyásznapot hirdetett a tra­gédia miatt. Az Egyesült Államok felszólított minden amerikai állampolgárt, hogy haladéktalanul hagyja el Indonéziát. A jakartai tőzsde 9 szá­zalékot esett a nap folyamán. Ezt szakértők összefüggésbe hozzák az­zal, hogy a merénylet súlyos követ­kezményekkel járhat Indonézia gazdaságára nézve, mivel a turiz­mus évente több mint 5 milliárd dollárt hoz az országnak. Richard Shelby, az amerikai sze­nátus hírszerzési bizottságának el­nöke szerint az indonéziai Bali szi­getén elkövetett robbantások csak a kezdetét jelenthetik egy merénylet-sorozatnak, amely akár az Egyesült Államokat is sújthatja. Az amerikai hatóságok az al-Kaida videón rög­zített üzenetei alapján feltételez­ték, hogy készülnek valamire. A washingtoni külügyminisztérium megerősítette, hogy FBI-szakértők egy csoportja elindult Baliba. Buszon György jakartai magyar nagykövet közölte, hogy immár tel­jes bizonyossággal kizárható, hogy a sebesültek között magyar állam­polgár lenne, és remélhetőleg a ha­lálos áldozatok között sem lesznek magyarok. A külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy a magyar ál­lampolgárok halasszák el indoné­ziai utazásukat. Egy indonéz katona a Bali szigetén elhunytak koporsói mellett őrködik FOK): REUTERS/BEAWIHART A Lőporos hordó Ázsiában M SITKF.I­I,RVF.NTF.__________________ M­egtörtént, amely oly régóta a levegőben lógott: Indoné­zia turistaparadicsomában, Bali szigetén is lecsapott a világszerte rettegett terrorizmus. A világ köz­véleménye megdöbbenéssel érte­sült a szörnyű eseményről, pedig egyáltalán nem meglepő, hogy mostantól Indonéziát is fel lehet írni a veszélyes országok listájára. Az Amerikát ért terrortámadá­sok után továbbra is kedvelt turis­tacélpont maradt Báli. Az a sziget, amely a kétszázmilliós Indonézia kicsiny hindu szelete, csodás éghaj­lattal, luxusszállodákkal, különle­ges kultúrával. Bali mégis Indoné­zia része, amely sokak szerint a ter­rorizmusellenes koalíció leggyen­gébb tagja. Amerika százmillió dol­lárt áldozott hónapokkal ezelőtt, hogy segítse a szigetvilág küzdel­mét, de úgy tűnik, ablakon kido­bott pénz volt a segítség. Emellett az is valószínű, hogy még sok milli­ót kellene költeni Indonéziára, míg bízni lehetne elkötelezettségében. Az Egyesült Államok vélhetően nem ismerte fel, hogy a terrorizmus szempontjából milyen hatalmas veszélyeket rejt Indonézia. A dél­ázsiai térség gyakorlatilag korlátlan ura, s Malajziával együtt olyan mozlim gócot alkot, amelyet nem lehet félvállról venni. A vallási vil­longásoktól egyébként is megosz­tott országot a központi kormány­zat igyekszik egybetartani. Azt Jakartában is tudják, hogy a külön­böző népek saját történelemmel, nyelvvel, büszke identitástudattal nehezen alkotnak egy mestersége­sen kialakítani kívánt nemzetet. A nyelvkérdést ezért felső határozat­tal megoldották, s mindenki baha­sa indonéz nyelven beszél. A füg­getlenségi törekvéseket keményen megtorolják, a vallás pedig - bár nem államvallás - az iszlám, amely a békés egyformaság ígéretét adja Isten előtt. Ez a módszer belpoliti­kai szempontból recsegő-ropogó, de mégis stabil államszervezetet hozott létre, a külvilágnak, s első­sorban Amerikának viszont figyel­nie kell a „lőporos hordóra”, amellyé Indonézia lett. Az Afga­nisztán elleni csapások során töb­ben tudni vélték, hogy Oszama bin Laden az indonéz dzsungelekben keresett menedéket. Ugyanezt re­besgették a Fülöp-szigetekről. A térség így - bár egyikre sem találtak bizonyítékot - előtérbe kerülhet a terrorizmusellenes háborúban, de ehhez Irak ügyét kell elintézni. ­ Zsákutcába vezet a PDS politikája . Ste­fan Lázár (Köl­n)___________ Z­sákutcába vezetik magukat a német posztkommunisták. Mi­után a PDS a parlamenti választás során elbukott és elvesztette frakci­­ós szerepét a Bundestagban, arra lehetett számítani, hogy a Gerában megrendezett pártkongresszuson a szocialisták reformszárnyának el­képzelései kapnak támogatást. Az elnöki tisztségre pályázó eddigi ügyvezető, Dietmar Bartsch ezt az úgynevezett „könnyű "szocializ­mus” irányvonalat képviselte. A delegáltak előzetes kijelentései azonban még a voksolás előtt arra késztették, hogy visszavonja pályá­zatát. A kongresszus ismét az eddi­gi elnök asszonyt, Gábriele Zimmert biztosította bizalmáról. A „sápadt Gabi” a voksok hetven százalékát kapta egy olyan politikai irányvo­nalért, amely semmi reményt sem tartalmaz a jobb jövő érdekében. A szocializmus lomtárából előhúzott követelések képviselői érvényesí­tették akaratukat olyan célkitűzé­sekkel, mint a bankok államosítása és a hajdani NDK-egységpárt utol­só - börtönbüntetésre ítélt - főtit­kárának, Egon Krenznek azonnali szabadlábra helyezése. A keleti tar­tományok ortodox rétege a nyugati balszárnnyal összefogva megbuk­tatta az ellenjelöltet, a volt frakció­­vezető Roland Claus mindössze a szavazatok egynegyedét kapta. A PDS egykori cégére, Georg Gysi mintha megérezte volna a politikai zuhanást, s meg sem jelent a kong­resszuson. A PDS az „alkotó ellenzék” ne­hezen definiálható jelszavával foly­tatja munkáját, elhatárolva magát a közeledéstől a szociáldemokra­tákhoz, akikkel pedig Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában koalícióra léptek. Gabi Zimmer irányvonalát a berlini szervezet el­nöke, Stefan Liebrich egyenesen skizofrénnek nevezte. A további kormányfelelősség reményében az SPD-hez való közeledést szorgal­mazó erők hajótörést szenvedtek. A keleti és nyugati országrész megosztásának demagógiájával érvelő PDS nem vonta le a követ­keztetést a parlamenti választás során elszenvedett vereség tanul­ságából, hogy már az „osszi”­­elvtársak körében sem számíthat határozott támogatásra, és hírma­gyarázók szerint olyan utat válasz­tott, amely a pártot politikai szek­tává alakítja át. kuspol@magyarnemzet.hu Chavez szorult helyzetben A venezuelai elnököt támoga­tók milliós tömege vonult fel Caracasban, válaszul az állam­fő ellenzékének szervezésében csütörtökön lezajlott óriástün­tetésre. Hugo Chavez elnök - aki jelen volt az eseményen - maga kétmillióra becsülte a fel­vonulók számát, de azt függet­len megfigyelők is megállapí­tották, hogy az ellentüntetők többen voltak, mint a csütörtö­kön tiltakozók.. . F.pinc.fr András___________________ E­gymillióan tüntettek Hugo Chavez ellen a múlt héten Caracas utcáin, lemondásra és idő előtti választások kiírására szólítva fel. A tömeg szerint a vezető sem­mit nem tett a korrupció és a sze­génység felszámolása érdekében, politikája gazdasági válságba so­dorta az országot, és diktátorként kormányoz. A mostani már az ötö­dik demonstráció volt április óta, amikor egy hasonló tüntetést köve­tően katonai és ellenzéki vezetők egy része sikertelen puccskísérletet követett el ellene. A vezető vissza­utasította az ellene felhozott váda­kat, de kijelentette: ellenfeleinek megadja a lehetőséget, hogy meg­buktassák egy, a jövő év augusztu­sában tartandó választásokon. Bár az országban egyre növek­szik a feszültség és az elnökkel szembeni elégedetlenség, egyelőre úgy tűnik, Chavez nyugodtan ülhet a székében. Elvesztette ugyan a kö­zéposztály és a vezető üzleti körök bizalmát is, a szakszervezetek pedig általános sztrájkkal fenyegetnek október 21-ére, de a legszegé­nyebbek akár fegyverhez is nyúlná­nak vezetőjükért. Ez a bázis komoly adu lehet Chavez kezében arra az esetre, ha erőszakosan akarnák megdönteni hatalmát. Elemzők ki­zárják, hogy Chavez a reá nehezedő nyomás közepette időközi választá­sok kiírása nélkül kitöltse mandá­tumát. A választások kiírása azon­ban nagy valószínűséggel szintén a bukásához vezetne. Londonból irányítják Ulstert Negyedszer függesztették fel az északír tartomány autonómiáját A brit kormány ulsteri tárcájának csúcsminisztere, John Reid tegnap bejelentette Belfastban, hogy felfüggesztették az északír autonóm végrehajtó és törvényhozó szerveket, a Nagypénteki Megállapodás értelmében létrejött ulsteri kormányzatot és köz­gyűlést. Továbbra is működnek az Ír Köztársaság és Ulster kö­zött létrehozott közigazgatási intézmények. Észak-Írországot azonban éjfél óta ismét Londonból kormányozzák. A­z 1998-ban létrejött nagy­pénteki megállapodás óta most történik negyedszer, hogy a hatalommegosztást célzó új alkot­mányos rendszert, és vele az ulsteri békefolyamatot fel kellett függeszteni, mert az unionisták az IRA tevékenysége miatt megvon­ták együttműködésüket az auto­nóm szervektől. Gyakorlatilag minden oldalon megértik, hogy a brit kormány nem dönthetett másképpen,­ nemcsak Bertie Ahern ír kormánya és a mérték­tartó katolikus nacionalista SDLP, de még a Sinn Fein is. Martin McGuinnes, aki a Sinn Fein részé­ről az oktatási tárcát töltötte be az ulsteri kormányzatban, és aki va­laha az IRA vezérkari főnöke volt, igen mérsékelten nyilatkozott a BBC egyik vasárnap műsorában, és még az IRA feloszlatását sem zárta ki teljesen, legalábbis mint elvben elképzelhető lépést. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Sinn Fein képes vagy hajlandó lenne fegyveres szárnyát felosz­latni, de az Ulsterben beszélt kódnyelven azt jelzi, hogy a Sinn Fein sem akarja felmondani a nagypénteki megállapodást, és hajlandó türelmesen együttmű­ködni valamilyen kompromisz­­szum megteremtésén. Ez azon­ban soká tart: az általános vára­kozás szerint akár egy évig is. A brit kormánynak közben nemcsak a békefolyamat újbóli beindításán kell fáradoznia állan­dóan egyeztetve Dublinnal, a na­cionalistákkal és az unionistákkal, hanem azon is, hogy Ulster ne süllyedjen vissza a korábbi véres káoszba. A nagypénteki megálla­podáshoz vezető tárgyalásokig évente 500 életet követeltek a ter­rorakciók a tartományban. 1998 óta ez évente 10 alá csökkent. Egyetlen áldozat is sok, de az eredmény mégis elvitathatatlan. Sajnos a belfasti kormányzat Sinn Fein-irodáiba, sőt újabb jelenté­sek szerint még a brit kormány ulsteri minisztériumába is beépült IRA-kémhálózat nemcsak politi­­kailag kényes, hanem terrorcse­lekmények tervezéséhez is hasz­nos adatokat szerzett be, ami nem mutat békés szándékra. Azt azon­ban ma már a brit politika kö­reiből sem tartják túl vérmes reménynek, hogy a Sinn Fein vezetői, Adams, McGuinness, McLaughlin módot akarnak és tud­nak találni a terroristák megfékezé­sére, ha feloszlatásukra nem is. Senki sem kétli, hogy a nagypénte­ki megállapodás helyreáll, az ulsteri békefolyamat újból megindul, egy­szerűen azért, mert minden szá­mottevő félnek ez az érdeke. Észak-Írország (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának része, 26 körzetre oszlik) Lakosság: kb.

Next