Magyar Nemzet, 2003. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-31 / 26. szám
gazdasag@magyarnemzet.hu Tovább nőtt a munkanélküliség Az utóbbi hónapok elbocsátási hulláma még nem szerepel a statisztikákban Az elmúlt három hónapban tovább növekedett a munkanélküliségi ráta, amely ismét elérte az 5,9 százalékot, és 0,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatási helyzet a már bejelentett tömeges elbocsátások miatt - mint az IBM, a Philips, a Salamander, a ZA-KO Rt., valamint a Dunaferr és a DAM várható nagy létszámú leépítése - a következő hónapokban drasztikusan romlani fog. A KSH felmérése szerint 244 ezer a munkanélküliek száma, míg a Foglalkoztatási Hivatalnál már 345 ezer munkanélküli regisztráltatta magát. M MGYFR GYÖRGY__________________ A z elmúlt három hónap átlagában a nemzetközi szinten öszszehasonlítható munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma október-december hónapokban 244,2 ezerre nőtt, ami 16,6 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi tájékoztatójából. A vizsgált időszakban a munkavállaló korú néképesség 64,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap átlagában 3,901 millió fő volt, 23,8 ezerrel magasabb, mint az előző év azonos időszakában, ám a növekedés a mintavételi hibahatáron (40 ezer fő) jóval belül maradt. Az EU- országokban az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,7 százalék volt. A KSH kimutatása szerint a munkanélküliek 44,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a tartósan munkanélküliek aránya 2,2 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap volt. A 15-24 éves fiatalok aránya az öszszes munkanélkülin belül 23,6 százalék, az ebbe a korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 12,7 százalékot ért el, ami 1,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mértnél. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint december végén a regisztrált munkanélküliek száma 345 ezer fő volt, míg októberben 328 ezer fő. Tehát 17 ezer fős a regisztráltak között a növekedés. A nyilvántartott munkanélküliek közül 116 ezer fő kapott munkanélküli-járadékot, 3 ezren jövedelempótló támogatásban, míg az utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben 110 ezren részesültek. Mint Lakatos Judit főosztályvezető jelezte: a 15-64 éves népesség 40,2 százaléka sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként nem volt jelen a munkaerőpiacon az elmúlt évben. A munkaerőpiacról kikerülők jelentős része a társadalombiztosítási rendszerbe került, segély és alkalmi munka kombinációjából tartja el magát. Az ismét emelkedésnek indult munkanélküliség további drasztikus növekedését jelzi előre, hogy ezekben az adatokban még nem szerepelnek a nagyobb létszámot érintő, már bejelentett csoportos leépítések, így többek között a székesfehérvári IBM 3700 dolgozóját érintő, a Dunaferr privatizációs elképzeléséhez elkészített tanulmány szerint év végéig várható közel négyezer fős leépítés, valamint a Mal csaknem 2500 dolgozójának jelzett elbocsátása. Szintén ezután fognak megjelenni a statisztikákban a Salamander, a ZA-KO, a Videoton, az Elegant Rt., a Hollóházi Porcelán Rt. utcára került dolgozói, és sajnos szinte a végtelenségig sorolható a napról napra növekvő leépítések, gyárbezárások ténye. Ugyancsak növeli a munkanélküliséget, bár nem szerepel a csoportos elbocsátások között az úgynevezett „csöpögtetéses” leépítés, amikor egyszerre harmincnál kevesebb embert küldenek el. Kiss Péter munkaügyi miniszter mindezekre reagálva mindig a növekvő foglalkoztatottságot hangoztatja, bár a statisztikák nem támasztják alá optimizmusát. Mint tegnap jelezte: szerkezetváltás zajlik a munkaerőpiacon, elmennek az olcsó munkabért kereső multik, de jönnek helyettük az új technológiát és a kvalifikált munkaerőt igénylők. Bár a miniszter tegnap elismerte azt is, hogy a hazai munkabért terhelő adók és járulékok nemzetközi összehasonlításban is nagyok, továbbra is kitartott amellett, hogy 2-300 ezer új munkahelyet tudnak létesíteni, és megfelelő irányban haladnak a tendenciák. Ugyanakkor Őry Csaba és Balsai István ellenzéki képviselők többször felhívták a figyelmet az elbocsátások veszélyeire és a kormány gazdaságélénkítő programjának hiányára, mint amilyen az előző kormány virágzó Széchenyi-terve volt, amely a hazai kis- és középvállalkozásokat segítette. A gazdasági tárca mulasztásai, kudarcai többször bebizonyosodtak, így az elmaradt Peugeot-beruházás kapcsán is. Mint kiderült a franciák január 14-én döntöttek a beruházásról, miközben a minisztérium csak 17-én akarta tárgyalni az ügyet. A tárca és Csillag István miniszter hozzáállását mutatja, hogy a Medgyessy Péter miniszterelnök által összehívott cégvezetői tanácskozáson a legilletékesebb, a gazdasági minisztérium nem képviseltette magát. LEÉPÍT AZ AJKA KRISTÁLY. Drasztikus árbevétel és nyereségcsökkenés miatt néhány héten belül akár félezer dolgozóját küldheti el az Ajka Kristály Üvegipari Rt. Mint a Napi Gazdaság jelezte: a Fotex Rt. tulajdonában lévő társaság még 1340 dolgozót foglalkoztat, ám az amerikai piacokon bekövetkezett visszaesés miatt az utóbbi másfél évben már kétszáz munkatársukat elküldték. Az exportlehetőségek romlása akár a cég végét is jelentheti. A munkanélküliségi ráta alakulása (2001-2002) 1'V Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár kor-Moson- Komárom- Sopron - Esztergom 3,8 Budapest Jász-Nagykun | | Veszprém Fejér 5,3 fi II Bács-Kiskun ( Somogy | Baranya A munkanélküliségi ráta megyék szerint (%) (2002. IV. negyedév) FORRÁS: KSH/MAGYAR NEMZET-GRAFIKA. Még mindig az ár a legfontosabb Magyarországon még mindig a fogyasztói ár a legfontosabb szempont a vásárlásnál, s ehhez képest kevésbé lényeges a minőség, az ismertség, a „márkásság”. Egy szombattól induló óriásplakát-kampánysorozat ezen próbál meg változtatni. Munkatársunktól.____________ * Ó riásplakát-kampányt indít a Magyar Márkaszövetség szombaton, a márkatudatosság és -hűség erősítése érdekében, melynek során országszerte 5100 óriásplakátot helyeznek el - mondta Seres Tibor, a szövetség elnöke tegnap sajtótájékoztatón. A kampányban 15 magyarországi és multinacionális, napi fogyasztási cikkeket gyártó cég vesz részt. Seres Tibor elmondta: míg Magyarországon a vásárlóerő több mint kétszerese a régiós átlagnak, addig az egy bizonyos márka mellett kitartó fogyasztók számaránya a legalacsonyabb, 21 százalék, szemben a 38 százalékos európai uniós átlaggal. Ez Seres szerint azt mutatja, hogy Magyarországon még mindig a fogyasztói ár a legfontosabb szempont a vásárlásnál. Ehhez képest kevésbé lényeges a minőség, az ismertség. A kampány célja, hogy ezek a szempontok fokozatosan nagyobb szerepet kapjanak a magyarországi vásárlási döntésekben és fogyasztási szokásokban. Berács József, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem marketing tanszékének vezetője ismertette: egy, a nemzeti márkák nemzetközi kiterjesztése alapján felállított 75 országból álló listán Magyarország mindössze az 54. helyen áll. A Magyar Márkaszövetség tagvállalatainak tavalyi összforgalma 550 milliárd forint volt. 11 2003. január 31., péntek Gazdaság Magyar füzet Rovatvezető: Schubauer Ferenc VÁLTOZOTT A KSH MÓDSZERTANA. A 2001. évi népszámlálási adatok figyelembevételével 2003-tól módosult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérési módszertana. A bevezetett technikai és módszertani változásokból következik, hogy a 2001-2002. évi adatokat - amelyek eddig az 1990-es népszámláláson alapultak - újraszámolják és lecserélik. A népességszám eddigi alkalmazásával a munkavállaló korú csoportot némileg túlbecsülték. A munkanélküliségi ráta nem változott, de a foglalkoztatottsági szint a valóságban némileg kisebb, mint a korábbi munkaerő-felmérés számai jelezték. A korrekció viszont nincs hatással az egyes évek között végbement változások mértékére. A KSH kikérdezéses felmérése a nemzetközi ILO ajánlásait követi. Ennek megfelelően foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgát időszak úgynevezett vonatkozási hetében leglább egy óra, bármilyen jövedelmet biztosító munkát végzett. A két módszer különbségéből adódik, hogy a Foglalkoztatási Hivatalnál bejelentkezett és regisztrált munkanélküliek száma lényegesen, ebben az időszakban százezer fővel volt magasabb, mint a KSH ugyanarra vonatkozó adatsora. Ausztriát meghódító cégek Uniós profit vegyesvállalat alapításából Uniós támogatási ajánlatokkal és díjmentes letelepedési tanácsokkal próbálja az osztrák állam a bécsi régióba vonzani a magyar vállalkozókat. 18 Binder István_____ Ingyenes tanácsadással, telephelykereséssel és a szükséges munkavállalási és tartózkodási engedélyek beszerzésével segítik a magyar vállalatok ausztriai letelepedését az állami Osztrák Üzleti Ügynökség (ABA) és tartományi partnerszervezetei. Egy honi cég osztrák leányvállalata révén hozzájuthat az Európai Unió támogatásaihoz, s utóbbi az anyacég finanszírozójává is válhat - érvelt a befektetési lehetőség mellett Maurizio Bossi Fedrigotti, az ABA középeurópai projektmenedzsere a témáról rendezett konferencián. Berényi Ferenc, a Magyar Befektetésösztönző és Kereskedelemfejlesztő (ITDH) bécsi irodavezetője lapunknak úgy fogalmazott: a magyar vállalkozó nem a „saját kárán” sajátíthatja el az uniós adó- és vámszabályokat, ha betársult egy osztrák cégbe. Szomszédunknál ma főképp a szolgáltató jellegű, s nem az ipari vállalatok vannak jelen. Az ITDH szakembere rámutatott: Ausztriában - szemben a hazai 25 és a németországi 16 százalékkal - az uniós belépés után is 20 százalék maradt az általános forgalmi adó maximális kulcsa. A társasági adó mértéke itthon alacsonyabb, ám a hazai (ott nem alkalmazott) osztalékadó ezt „kiegyenlíti”. A helyi adóknál nincs komoly eltérés, a személyi jövedelmadózás feltételei pedig kedvezőbbek Ausztriában. Száz euró nyereség után ma 59,4, Magyarország uniós belépése után 66 euró adózott profitja lettez egy itthoni vállalatnak, ha százszázalékos tulajdonos egy osztrák leánycégben - számolt be Gálffy Zoltán, az osztrák vállalatalapítási tanácsadással foglalkozó Falconcsoport ügyvezetője. A kedvező adózási megoldás példájaként említette, ha hazai magánszemélyek kültagként, s egy osztrák beltag céggel együtt alapítanak vállalkozást.■ Nyugati szomszédunknál az szjakulcs évi 3640 euróig 0 százalék, további ugyanekkora jövedelem esetén 21, efölött 14 530 euróig 31, majd újabb 29 070 euróig 41 százalék, majd minden egyes euró után 51 százalék jövedelemadót vonnak. A társasági adó kulcsa 34 százalék. Az áfakulcsokat 0, 10 és 20 százaléknál húzták meg, de kisvállalkozások 22 000 euróig alanyi áfamentességet élveznek. Stagnáló index A legnagyobb magyarországi vállalatok üzleti várakozásai az idén januárban gyakorlatilag nem változtak az előző havihoz képest, míg a kis- és középvállalkozói (kkv) kör véleménye kissé javult - derül ki az Ecostat legfrissebb felméréséből. A 100 legnagyobb cég véleményét mutató Top-100 index 50 százalék lett, tavaly ez a mutató 51 volt. A nagyvállalati kör ez évre átlagosan 5,9 százalékos inflációt vár, míg a kkv-k 6,6 százalékot. Saját helyeztük javulásával a nagyok csupán egyharmada, a kkv-k egynegyede számol. (MTI) Tiltakozó lakásszövetkezetek A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöksége felszólította a pénzügyminisztert, hogy a január 1-jével hatályba lépett áfatörvény lakóingatlan-kezelési tevékenység besorolását a 25 százalékos áfakulcs mértékéről a korábbi tárgyi adómentes körbe kerüljön vissza, s ennek törvényjavaslatát László Csaba sürgősséggel terjessze a kormány, illetve a parlament elé - áll a szövetség lapunkhoz eljuttatott közleményében. (Cs. A.) EU-felkészítés vállalkozásoknak A magyarországi kistérségek kis- és középvállalkozóinak az európai uniós csatlakozással kapcsolatos felkészítését segítő programsorozat indul, melynek során az év végéig 150 kistérségi központban 20-22 ezer vállalkozó ismerheti a csatlakozással kapcsolatos követelményeket - jelentette be tegnap Csillag István, a gazdasági tárca vezetője. (MTI) Fekete István az év menedzsere Fekete Istvánt, a Henkel Magyarország felügyelőbizottságának tagját, a cég korábbi elnökigazgatóját választotta a 2002. év menedzserének a Menedzserek Országos Szövetsége. A zsűri hangsúlyozta: a győztes vezetői képességeit nemcsak saját cégénél kamatoztatta, hanem más vállalkozásoknak is igyekezett átadni tudását. Azon fáradozott, hogy a kis- és középvállalkozói réteg mielőbb megerősödjön, és a nagyvállalatok háttériparaként működve profitáljon a lehetőségből. (Cs. A.) Bővül a lengyel gazdaság Lengyelország gazdasága tavaly - az elemzők várakozásával összhangban - 1,3 százalékkal nőtt - közölte előzetes adatként a lengyel statisztikai hivatal. Tavaly a belső kereslet 0,8 százalékkal emelkedett. A múlt év utolsó negyedében két százalékkal nőtt a GDP, 2001 azonos időszakához viszonyítva. (MTI)