Magyar Nemzet, 2003. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-31 / 26. szám

gazdasag@magyarnemzet.hu Tovább nőtt a munkanélküliség Az utóbbi hónapok elbocsátási hulláma még nem szerepel a statisztikákban Az elmúlt három hónapban tovább növekedett a munkanélküli­ségi ráta, amely ismét elérte az 5,9 százalékot, és 0,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A foglal­koztatási helyzet a már bejelentett tömeges elbocsátások miatt - mint az IBM, a Philips, a Salamander, a ZA-KO Rt., valamint a Dunaferr és a DAM várható nagy létszámú leépítése - a követke­ző hónapokban drasztikusan romlani fog. A KSH felmérése sze­rint 244 ezer a munkanélküliek száma, míg a Foglalkoztatási Hi­vatalnál már 345 ezer munkanélküli regisztráltatta magát. M MGYFR GYÖRGY__________________ A­ z elmúlt három hónap átlagá­ban a nemzetközi szinten ösz­­szehasonlítható munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, ami 0,4 száza­lékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A munka­­nélküliek száma október-decem­ber hónapokban 244,2 ezerre nőtt, ami 16,6 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit - derül ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi tájékoztatójából. A vizsgált idő­szakban a munkavállaló korú né­­k­é­pesség 64,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatot­tak száma az utóbbi három hónap átlagában 3,901 millió fő volt, 23,8 ezerrel magasabb, mint az előző év azonos időszakában, ám a növeke­dés a mintavételi hibahatáron (40 ezer fő) jóval belül maradt. Az EU- országokban az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,7 százalék volt. A KSH kimutatása szerint a munkanélküliek 44,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a tartósan munkanélküliek aránya 2,2 százalékponttal csök­kent az előző év azonos időszaká­hoz képest. A munkanélküliség át­lagos időtartama 16,3 hónap volt. A 15-24 éves fiatalok aránya az ösz­­szes munkanélkülin belül 23,6 szá­zalék, az ebbe a korcsoportba tarto­zók munkanélküliségi rátája 12,7 százalékot ért el, ami 1,8 százalék­­ponttal magasabb az egy évvel ko­rábban mértnél. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint december vé­gén a regisztrált munkanélküliek száma 345 ezer fő volt, míg októ­berben 328 ezer fő. Tehát 17 ezer fős a regisztráltak között a növeke­dés. A nyilvántartott munkanélkü­liek közül 116 ezer fő kapott mun­kanélküli-járadékot, 3 ezren jöve­delempótló támogatásban, míg az utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben 110 ezren részesültek. Mint Lakatos Judit főosztályvezető jelezte: a 15-64 éves népesség 40,2 százaléka sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként nem volt jelen a munkaerőpiacon az elmúlt évben. A munkaerőpiacról kikerü­lők jelentős része a társadalombiz­tosítási rendszerbe került, segély és alkalmi munka kombinációjából tartja el magát. Az ismét emelkedésnek indult munkanélküliség további draszti­kus növekedését jelzi előre, hogy ezekben az adatokban még nem szerepelnek a nagyobb létszámot érintő, már bejelentett csoportos leépítések, így többek között a szé­kesfehérvári IBM 3700 dolgozóját érintő, a Dunaferr privatizációs el­képzeléséhez elkészített tanulmány szerint év végéig várható közel négyezer fős leépítés, valamint a Mal csaknem 2500 dolgozójának jelzett elbocsátása. Szintén ezután fognak megjelenni a statisztikák­ban a Salamander, a ZA-KO, a Vi­deoton, az Elegant Rt., a Hollóházi Porcelán Rt. utcára került dolgozói, és sajnos szinte a végtelenségig so­rolható a napról napra növekvő le­építések, gyárbezárások ténye. Ugyancsak növeli a munkanélküli­séget, bár nem szerepel a csoportos elbocsátások között az úgynevezett „csöpögtetéses” leépítés, amikor egyszerre harmincnál kevesebb embert küldenek el. Kiss Péter munkaügyi miniszter mindezekre reagálva mindig a nö­vekvő foglalkoztatottságot hangoz­tatja, bár a statisztikák nem tá­masztják alá optimizmusát. Mint tegnap jelezte: szerkezetváltás zaj­lik a munkaerőpiacon, elmennek az olcsó munkabért kereső multik, de jönnek helyettük az új technoló­giát és a kvalifikált munkaerőt igénylők. Bár a miniszter tegnap elismerte azt is, hogy a hazai mun­kabért terhelő adók és járulékok nemzetközi összehasonlításban is nagyok, továbbra is kitartott amel­lett, hogy 2-300 ezer új munkahe­lyet tudnak létesíteni, és megfelelő irányban haladnak a tendenciák. Ugyanakkor Őry Csaba és Balsai István ellenzéki képviselők több­ször felhívták a figyelmet az elbo­csátások veszélyeire és a kormány gazdaságélénkítő programjának hiányára, mint amilyen az előző kormány virágzó Széchenyi-terve volt, amely a hazai kis- és közép­­vállalkozásokat segítette. A gazda­sági tárca mulasztásai, kudarcai többször bebizonyosodtak, így az elmaradt Peugeot-beruházás kap­csán is. Mint kiderült a franciák ja­nuár 14-én döntöttek a beruházás­ról, miközben a minisztérium csak 17-én akarta tárgyalni az ügyet. A tárca és Csillag István miniszter hozzáállását mutatja, hogy a Med­­gyessy Péter miniszterelnök által összehívott cégvezetői tanácskozá­son a legilletékesebb, a gazdasági minisztérium nem képviseltette magát. LEÉPÍT AZ AJKA KRISTÁLY. Drasztikus árbevétel és nyereségcsökkenés miatt néhány héten belül akár félezer dolgozóját küldheti el az Ajka Kristály Üvegipari Rt. Mint a Napi Gazdaság jelezte: a Fotex Rt. tulajdonában lévő társaság még 1340 dolgozót foglalkoztat, ám az amerikai piacokon bekövetkezett visszaesés miatt az utóbbi másfél évben már kétszáz munkatársukat elküldték. Az exportlehetőségek romlása akár a cég végét is jelentheti. A munkanélküliségi ráta alakulása (2001-2002) 1'­­V­ Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár k­or-Moson- Komárom- Sopron - Esztergom 3,8 Budapest Jász-Nagykun | | Veszprém Fejér 5,3 fi II Bács-Kiskun ( Somogy | Baranya A munkanélküliségi ráta megyék szerint (%) (2002. IV. negyedév) FORRÁS: KSH/MAGYAR NEMZET-GRAFIKA. Még mindig az ár a legfontosabb Magyarországon még mindig a fogyasztói ár a legfontosabb szempont a vásárlásnál, s eh­hez képest kevésbé lényeges a minőség, az ismertség, a „márkásság”. Egy szombattól induló óriásplakát-kampány­­sorozat ezen próbál meg vál­toztatni.­ ­ Munkatársunktól.____________ * Ó­ riásplakát-kampányt indít a Magyar Márkaszövetség szombaton, a márkatudatosság és -hűség erősítése érdekében, mely­nek során országszerte 5100 óriás­plakátot helyeznek el - mondta Se­res Tibor, a szövetség elnöke tegnap sajtótájékoztatón. A kampányban 15 magyarországi és multinacioná­lis, napi fogyasztási cikkeket gyártó cég vesz részt. Seres Tibor elmond­ta: míg Magyarországon a vásárló­erő több mint kétszerese a régiós átlagnak, addig az egy bizonyos márka mellett kitartó fogyasztók számaránya a legalacsonyabb, 21 százalék, szemben a 38 százalékos európai uniós átlaggal. Ez Seres szerint azt mutatja, hogy Magyar­­országon még mindig a fogyasztói ár a legfontosabb szempont a vá­sárlásnál. Ehhez képest kevésbé lé­nyeges a minőség, az ismertség. A kampány célja, hogy ezek a szem­pontok fokozatosan nagyobb szere­pet kapjanak a magyarországi vá­sárlási döntésekben és fogyasztási szokásokban. Berács József, a Buda­pesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem marke­ting tanszékének vezetője ismertet­te: egy, a nemzeti márkák nemzet­közi kiterjesztése alapján felállított 75 országból álló listán Magyaror­szág mindössze az 54. helyen áll. A Magyar Márkaszövetség tagvállala­tainak tavalyi összforgalma 550 milliárd forint volt. 11 2003. január 31., péntek Gazdaság Magyar füzet Rovatvezető: Schubauer Ferenc VÁLTOZOTT A KSH MÓDSZERTANA. A 2001. évi népszámlálási adatok fi­gyelembevételével 2003-tól módosult a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) munkaerő-felmérési módszertana. A bevezetett technikai és módszertani változásokból következik, hogy a 2001-2002. évi adatokat - amelyek eddig az 1990-es népszám­láláson alapultak - újraszámolják és lecserélik. A népességszám eddigi alkalmazásával a munkavállaló korú csoportot némileg túlbecsülték. A munkanélküliségi ráta nem változott, de a foglal­koztatottsági szint a valóságban némileg kisebb, mint a korábbi munkaerő-felmérés számai jelezték. A korrekció viszont nincs hatással az egyes évek között végbement változások mértékére. A KSH kikérdezéses felmérése a nemzetközi ILO ajánlásait köve­ti. Ennek megfelelően foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgát időszak úgynevezett vonatkozási hetében leglább egy óra, bármilyen jövedelmet biztosító munkát végzett. A két módszer különbségéből adódik, hogy a Foglalkoztatási Hivatal­nál bejelentkezett és regisztrált munkanélküliek száma lényege­sen, ebben az időszakban százezer fővel volt magasabb, mint a KSH ugyanarra vonatkozó adatsora. Ausztriát meghódító cégek Uniós profit vegyesvállalat alapításából Uniós támogatási ajánlatokkal és díjmentes letelepedési taná­csokkal próbálja az osztrák állam a bécsi régióba vonzani a ma­gyar vállalkozókat. 18 Binder István_____ I­ngyenes tanácsadással, telep­helykereséssel és a szükséges munkavállalási és tartózkodási en­gedélyek beszerzésével segítik a magyar vállalatok ausztriai letele­pedését az állami Osztrák Üzleti Ügynökség (ABA) és tartományi partnerszervezetei. Egy honi cég osztrák leányvállalata révén hozzá­juthat az Európai Unió támogatá­saihoz, s utóbbi az anyacég finan­szírozójává is válhat - érvelt a be­fektetési lehetőség mellett Maurizio Bossi Fedrigotti, az ABA közép­európai projektmenedzsere a té­máról rendezett konferencián. Berényi Ferenc, a Magyar Be­fektetésösztönző és Kereskedelem­fejlesztő (ITDH) bécsi irodavezető­je lapunknak úgy fogalmazott: a magyar vállalkozó nem a „saját ká­rán” sajátíthatja el az uniós adó- és vámszabályokat, ha betársult egy osztrák cégbe. Szomszédunknál ma főképp a szolgáltató jellegű, s nem az ipari vállalatok vannak jelen. Az ITDH szakembere rámuta­tott: Ausztriában - szemben a hazai 25 és a németországi 16 százalékkal - az uniós belépés után is 20 száza­lék maradt az általános forgalmi adó maximális kulcsa. A társasági adó mértéke itthon alacsonyabb, ám a hazai (ott nem alkalmazott) osztalékadó ezt „kiegyenlíti”. A he­lyi adóknál nincs komoly eltérés, a személyi jövedelmadózás feltételei pedig kedvezőbbek Ausztriában. Száz euró nyereség után ma 59,4, Magyarország uniós belépése után 66 euró adózott profitja lettez egy itthoni vállalatnak, ha százszáza­lékos tulajdonos egy osztrák le­ánycégben - számolt be Gálffy Zoltán, az osztrák vállalatalapítási tanácsadással foglalkozó Falcon­­csoport ügyvezetője. A kedvező adózási megoldás példájaként említette, ha hazai magánszemé­lyek kültagként, s egy osztrák bel­tag céggel együtt alapítanak vállal­kozást.■ Nyugati szomszédunknál az szja­­kulcs évi 3640­ euróig 0 százalék, to­vábbi ugyanekkora jövedelem ese­tén 21, efölött 14 530 euróig 31, majd újabb 29 070 euróig 41 száza­lék, majd minden egyes euró után 51 százalék jövedelemadót vonnak. A társasági adó kulcsa 34 százalék. Az áfakulcsokat 0, 10 és 20 száza­léknál húzták meg, de kisvállalko­zások 22 000 euróig alanyi áfa­mentességet élveznek. Stagnáló index A legnagyobb magyarországi válla­latok üzleti várakozásai az idén januárban gyakorlatilag nem változtak az előző havihoz ké­pest, míg a kis- és középvállal­kozói (kkv) kör véleménye kis­sé javult - derül ki az Ecostat legfrissebb felméréséből. A 100 legnagyobb cég véleményét mutató Top-100 index 50 szá­zalék lett, tavaly ez a mutató 51 volt. A nagyvállalati kör ez évre átlagosan 5,9 százalékos inflá­ciót vár, míg a kkv-k 6,6 száza­lékot. Saját helyeztük javulásá­val a nagyok csupán egyhar­­mada, a kkv-k egynegyede szá­mol. (MTI) Tiltakozó lakásszövetkezetek A Lakásszövetkezetek és Társas­házak Országos Szövetségé­nek elnöksége felszólította a pénzügyminisztert, hogy a ja­nuár 1-jével hatályba lépett áfatörvény lakóingatlan-keze­lési tevékenység besorolását a 25 százalékos áfakulcs mérté­kéről a korábbi tárgyi adó­mentes körbe kerüljön vissza, s ennek törvényjavaslatát László Csaba sürgősséggel terjessze a kormány, illetve a parlament elé - áll a szövet­ség lapunkhoz eljuttatott köz­leményében. (Cs. A.) EU-felkészítés vállalkozásoknak A magyarországi kistérségek kis- és középvállalkozóinak az eu­rópai uniós csatlakozással kapcsolatos felkészítését segí­tő programsorozat indul, melynek során az év végéig 150 kistérségi központban 20-22 ezer vállalkozó ismer­heti a csatlakozással kapcso­latos követelményeket - je­lentette be tegnap Csillag István, a gazdasági tárca vezetője. (MTI) Fekete István az év menedzsere Fekete Istvánt, a Henkel Magyar­­ország felügyelőbizottságának tagját, a cég korábbi elnök­igazgatóját választotta a 2002. év menedzserének a Mene­dzserek Országos Szövetsége. A zsűri hangsúlyozta: a győz­tes vezetői képességeit nem­csak saját cégénél kamatoz­tatta, hanem más vállalkozá­soknak is igyekezett átadni tudását. Azon fáradozott, hogy a kis- és középvállalko­zói réteg mielőbb megerősöd­jön, és a nagyvállalatok hát­tériparaként működve profi­táljon a lehetőségből. (Cs. A.) Bővül a lengyel gazdaság Lengyelország gazdasága tavaly - az elemzők várakozásával összhangban - 1,3 százalékkal nőtt - közölte előzetes adat­ként a lengyel statisztikai hi­vatal. Tavaly a belső kereslet 0,8 százalékkal emelkedett. A múlt év utolsó negyedében két százalékkal nőtt a GDP, 2001 azonos időszakához vi­szonyítva. (MTI)

Next