Magyar Nemzet, 2003. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-13 / 10. szám

Halász a kormány durva eljárásáról A Fidesz élesen bírálja a kor­mányt amiatt, hogy a Terror Háza múzeum költségvetését jelentősen csökkentette. A leg­nagyobb ellenzéki párt szerint megengedhetetlen, hogy a kormány beavatkozzon egy független közalapítvány mű­ködésébe. _ Kis Ff.rf.nc_________________ Ú­ gy látszik, a szocialisták meg akarják szabni, hogy ki ku­tathat, és mi mutatható be a múlt­ból - fogalmazott Halász János, a Fidesz kulturális kabinetjének ve­zetője, utalva arra, hogy a kor­mány a Terror Háza múzeumtól elvett 150 millió forintos támoga­tásnak csak a kétharmad részét adta vissza, de azt is feltételekhez kötötte. Emlékezetes: a kormány azt javasolta, módosítsák a Terror Háza alapító okiratát és egészít­sék ki az intézményt fenntartó közalapítvány kuratóriumát. Ha­lász János arra figyelmeztetett: az MSZP-nek észre kellene vennie, hogy az emberek emlékezetét és gondolkodását nem irányíthatja. Közölte: a következő napokban megvizsgálják, miként állíthatják meg a Terror Háza múzeum elle­hetetlenítését. Lapunk kérdésére Halász János hozzátette: az ügyet a parlament illetékes bizottságai­nak kell megvizsgálnia. Szerinte megengedhetetlen, hogy a kor­mány pénzügyi eszközökkel nyo­mást gyakorolva beavatkozzon egy független közalapítvány mű­ködésébe. A Fidesz szerint elfogadhatat­lan, megengedhetetlen és durva eljárás, ahogy a kormány csök­kentette a múzeum költségvetését. - Lehullt a lepel, vége a színjáték­nak - jelentette ki a honatya, em­lékeztetve arra, hogy korábban, miután Medgyessy Péter kor­mányfő októberben látogatást tett az intézményben, megígérte: nem lehetetlenítik el a múzeum műkö­dését. - Ezt követően a költségve­tési javaslat módosítása során a kormánypárti képviselők majd­nem a felére csökkentették a Ter­ror Háza múzeum büdzséjét. A kormány látszólag nem támogatta a csökkentést, de „hű képviselői megszavazták azt”. Medgyessy Péter és minisztereinek többége Pilátusként mosta kezeit, miköz­ben a piszkos munkát másokkal végeztette el - mondta Halász Já­nos. Utalt arra is, hogy a Fidesz módosító indítványát, amelyben visszajuttatta volna a Terror Há­zának az elvett 150 millió forintot, sem a kabinet, sem a kormány­­párti képviselők nem támogatták. A Terror Háza múzeumot fenntartó alapítvány kuratóriuma mai ülésén értékeli a kormány döntése után kialakult helyzetet. Csurka nem ad esélyt Rozgonyinak Etikai eljárást indíthatnak az úgynevezett reformerek ellen a MIÉP helyi alapszervezetei, de az esetleges kizárások is várható­an a párt országos nagygyűlése után történhetnek meg - mond­ta kérdésünkre Csurka István pártelnök. A MIÉP területi veze­tői szombaton kiálltak a pártelnök mellett.­ ­ Pál­ Gábor__________________ Burka István szerint a belső el­lenzéknek számító MIÉRT csak akkor állíthatja elnökjelölt­ként Rozgonyi Ernőt, ha megszer­zik a MIÉP alapszervezetei húsz százalékának az ajánlását. „Roz­gonyi Ernőnek annyi esélye van, mint Szálasinak a főtárgyaláson” - jegyezte meg a pártelnök. A MIÉP szombati megyei elnökeinek és más felelős vezetőinek értekezlete során három állásfoglalást is elfo­gadtak az uniós csatlakozásról, a hazai áremelésekről, illetve a MIÉRT tevékenységével kapcsolat­ban. Ez utóbbit két tartózkodás mellett szavazta meg az összehívott mintegy hatvanfős testület. Ebben leszögezik: a MIÉP meggyengítésé­re és szétverésére irányuló tevé­kenység kívülről irányított és ma­gyarellenes, feltárultak benne a külső személyek nyomorúságos in­dítékai. A megyei elnökök kiállnak a MIÉP eddigi erkölcsi, politikai, kulturális programja, a párt függet­lensége, valamint elnökének irá­nyító és meghatározó volta mellett. " Holland sztárújságíró Medgyessy kubai útjáról 15 Munkatársunktól___________ M­ivel Medgyessy Péter minisz­terelnök a kommunista tit­kosrendőrség tagja volt, ezért ha ő olyan országba utazik, ahol szintén kommunista diktatúra van, akkor ez a köz érdeklődésére tart számot, így válaszolt szombaton a budapesti Központi Szabó Ervin Könyvtárban rendezett Gőbölyösi Soma-díj átadó ünnepségén Tom Jan-Meens, neves holland oknyomozó újságíró arra a kérdésre, amely a kormányfő kubai útjával kapcsolatban arra kereste a választ, hogy mi a határ a közérdek és a magánélet között. A legbefolyá­sosabb holland NRC-Handelsbad munkatársa szerint, ha Hollandiá­nak lett volna kommunista múltja, akkor a miniszterelnök kubai uta­zásáról szóló cikk ott is megjelent volna. A két éve alapított Göbölyös József „Soma” Alapítvány kuratóri­uma a Göbölyös Soma-díjat és a ve­le járó 1 millió forintot Haszán Zol­tánnak, a Népszabadság munkatár­sának ítélte oda. Az alapítók szándé­ka szerint a díjban az a fiatal zsurna­liszta részesülhet, aki az előző esz­tendő legjobb tényfeltáró írásművét alkotta. Haszán 2003 tavaszán - Ké­ri J. Tiborral és Horváth Gáborral - a Népszabadságban publikálta az Országimázs - családi haszon című cikkét és annak folytatásait. Az alapítvány névadója, Göbö­lyös József „Soma" újságíró 2000 augusztusában halt meg, 37 évesen. Az emlékét őrző alapítványt néhány barátja és egykori kollégája hozta létre. 32003. január 13., hétfő Belföld • Mapr Német Előzi az inflációt a gázár Szocialisták az emelésről: a kabinet tartotta a szavát Bár a választási kampányban megígérték a szocialisták, hogy nem lesz gázáremelés, a kormány pénteken bejelentette: az infláció mértékénél jóval nagyobb arányban nőnek az energia­árak. Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter szerint az Orbán-kormány idején csak az infláció arányában emelkedtek a fogyasztói gázárak. MN-ÖSSZEFOGLALÓ A kormány tartotta a szavát, csak a minimálisan szükséges emelést hajtotta végre a gázáraknál - mondta tegnapi budapesti sajtó­­tájékoztatóján Dávid Gyula szocia­lista országgyűlési képviselő. Meg­fogalmazása szerint bebizonyoso­dott, hogy az ellenzéki „rémhírek­kel” szemben nem volt 40-50 szá­zalékos gázáremelés, a kormány csak az elengedhetetlen emelést hajtotta végre. A miniszteri fizetések százszá­zalékos emeléséhez képest nem drasztikus a gázárak 12 százalékos növelése - mondta Varga Mihály (Fidesz) az MTI-nek nyilatkozva tegnap, a szocialisták sajtótájékoz­tatóján elhangzottakra reagálva. Véleménye szerint ahhoz viszonyít­va igenis sok a 12 százalékos árnö­vekedés, hogy az elmúlt években csak az infláció arányában emel­kedtek a fogyasztói gázárak. Mint mondta: az Orbán-kabinet megta­lálta azt a józan kompromisszu­mot, amelyben a gázárak maxi­mum az inflációt követő mértékben növekedtek, s emellett kompenzá­ciós rendszerről lehetett beszélni. Véleménye szerint az árfolyamvál­tozások miatt a gázüzletágon nem volt vesztesége a Malnak. A Magyar Demokrata Fórum elhibázott lépésnek tartja a gáz és a villamos energia árának emelését. Herényi Károly, az MDF parla­menti frakciójának vezetője szom­baton az MTI-nek nyilatkozva ki­jelentette, hogy az áremelés azért elhibázott, mert az energiahordo­zók árának növelése kihat minden termék és szolgáltatás költségére. A kormány hiába igyekszik a la­kossági fogyasztói árakat kompen­zálni, az az infláció emelkedését nem akadályozza meg, az ipari nagyfogyasztók ugyanis szintén árat emelnek majd - mondta a frakcióvezető. Az októberben kezdődő, követ­kező fűtési szezonban már beveze­tik a lakossági kompenzációt, a rendszer részleteit március 31-ig dolgozza ki a gazdasági tárca. Hat­vani György energetikáért felelős helyettes államtitkár szombaton az MTI-vel közölte: a támogatásra mintegy 40 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A támogatási rend­szert úgy szeretnék kidolgozni, hogy csak a valóban rászorulók kapjanak kompenzációt. Hozzátet­te: alapelvnek tekintik ugyanakkor, hogy a kompenzációt a lakosság széles rétege igénybe vehesse, a tá­mogatási rendszer pedig egyszerű legyen. Jelenleg nincs olyan törvényi szabályozás, ami alapján javaslatot kellett volna tenni gázáremelésre a gazdasági tárca részére - mondta a múlt héten az MTI-nek Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal el­nöke. Arról nincs információja, hogy ez ügyben egyeztettek volna a minisztériumban. Ugyanakkor a villamos energia árának emelésére tettek javaslatot. Publicisztika a 7. oldalon ÍGÉRETEK. „Lassan mondom, hogy minden választópolgár és a kor­mánypártiak is megértsék”, az MSZP nem akarja megemelni a gázárakat - mondta tavaly április 11-én Lendvai Ildikó, a szoci­alisták mai frakcióvezetője. László Csaba, az MSZP pénzügymi­niszter-jelöltje ugyanekkor közölte: a szocialista kormány nem akarja a közeljövőben a lakossági gázárat növelni. Emlékezetes: Medgyessy Péter miniszterelnök programbeszédében kifejtette: „Értékpárti, szegénységpárti, becsületpárti vagyok (...) Nem azt akarom, hogy a következő négy év rólam szóljon.” Manipulált cigány elektori gyűlés Önmagával küzdött a Demokratikus Roma Koalíció Folytatás az 1. oldalról . A megkülönböztető jelvények vise­lésével kapcsolatos kritikára pedig azért mondtak nemet, mert - hatá­rozatuk szerint - az „ilyen gyűlése­ken folytatott kampánytevékeny­ségre nincs hatályos jogi szabá­lyozás.” A határozatok ellen a Lungo Drom a Legfelsőbb Bírósághoz cím­zett kifogást nyújthat be holnap dél­után négy óráig az OVB-nél. A Lungo Drom-koalíció küldöttei ezért hazautaztak, így a további sza­vazáson csak a baloldali elektorok vettek részt. Az Országos Cigány Önkor­mányzat választási nagygyűlésén a meghívott elektorok 57 százaléka, mintegy 2700 fő jelent meg, azon­ban csak 1347-en maradtak a késő esti szavazáson. A OCÖ 53 mandá­tuma közül egyet Farkas Elemér, a Magyarországi Cigányok Demok­ratikus Szövetségének bejegyzés alatt álló elnöke, 52-t pedig a nem­régiben alakult, magát balolda­linak valló Demokratikus Roma Koalíció (DRK) jelöltjei szereztek meg. A legtöbb szavazatot az OCÖ eddigi elnökhelyettese, Pálfi Mik­lós szerezte meg, a DRK elnökje­löltjei közül Kövesi Vilmos a har­madik lett, Horváth Aladár a 26. helyre került. Az eredményhirdetést követő tegnap hajnali sajtótájékoztatón Horváth Aladár az őszinte beszéd, az emberi hang fontosságát emelte ki a most megkezdődött „roma rendszerváltásban”. Farkas Flóri­án elmondta: nem tudják elfogadni az „önmagában nevetséges és si­ralmas” eseményeket, és azt sem, hogy a jelenlegi kormányzat pél­dátlan, „balkáni módon” beleavat­kozott a magyarországi cigányság politikai életébe. A Lungo Drom a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az InfoRádiónak tegnap azt nyilat­kozta: a jelenlegi választási törvény a roma társadalmat kettéosztja, és alkalmatlan a korrekt választás le­bonyolítására. Szégyen, hogy a magyar polgári demokrácia tör­vényhozása erre kényszeríti a nemzetiségieket. A Lungo Drom bírósághoz fordulhat a visszaélések miatt FOTÓ: TÓTH TIBOR Európai Parlament: közös ellenzéki lista? Négypárti egyeztetések a választási törvényről Folytatás az 1. oldalról­­ Herényi Károly, az MDF frakcióve­zetője szintén a szövetségi politiká­val indokolta a kötött listás vokso­lás melletti állásfoglalását. Hozzá­tette: egy átfogó reform keretében elképzelhetőnek tartaná a pre­­ferenciális lista elfogadását is, de csak úgy, hogy ehhez igazítanák az országgyűlési és az önkormányzati választási rendszert is. Az SZDSZ és az MSZP viszont azt támogatja, hogy az állampolgárok választhas­sanak a pártlistákon szereplő nevek között is. Mivel a parlament kéthar­madának támogatása szükséges a választójogi törvény módosításá­hoz, várhatóan e kérdésben az el­lenzék álláspontja érvényesül. A pártok már megkezdték a szakmai szintű egyeztetést a módo­sításról. A készülő tervezet rövide­sen a kormány elé kerül, majd en­nek jóváhagyása után újabb négy­párti egyeztetéseken alakítják ki a javaslat végleges szövegét. A fent említett vitatott pont mellett szá­mos kérdésben egyetértés körvo­nalazódik. Várhatóan nem állapíta­nak meg az Európai Parlamentbe jutáshoz szükséges alsó határt, hi­szen Magyarország 24 fővel képvi­seltetheti magát a testületben, így egy mandátum elnyeréséhez 4,5 százaléknyi voks szükséges. - A belépésünk után közvetle­nül Európa parlamenti választáso­kat tartanak az unióban, 2004. má­jus-júniusban - mondta el Bár­sony András, a Külügyminiszté­rium politikai államtitkára. Az EP- ben egy ciklus öt évig tart. Az ál­lamtitkár kifejtette: sem az előző kormány, sem a jelenlegi nem kért kétéves halasztást annak a brüsz­­szeli szabálynak a bevezetésében, hogy a nemzeti parlamenti képvi­selő nem lehet az EP tagja. Az Európai Parlament a napok­ban döntött arról, hogy a jövőben 8500 euró lesz a képviselők fizetése, így 2004 nyarától a magyar delegál­tak mintegy 2 millió forintot keres­hetnek. Igaz, ezt az összeget még jó­vá kell hagynia az Európai Bizott­ságnak. A pártok képviselői lapunknak úgy nyilatkoztak: még nem kezdő­dött meg a jelöltállítás, annyi azonban biztos, hogy a jövendő magyar EU-képviselők kiválasztá­sánál a nyelvtudás, valamint az egyes szakterületek ismerete dön­tő szempont lesz.

Next