Magyar Nemzet, 2003. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-15 / 39. szám
m Matar Nemzet - Magazin 2003. február 15., szombat Vírus keletről - enyhe időben bármikor jöhet járvány Nyolc gén, nyolc kártya Az enyhe és undok téli nyalkában szaporodik kedvére az influenzavírus. Bagatell - legyintenek sokan, az influenza nem halálos betegség. Csakhogy ez nem igaz, gondoljunk csak az 1918-as, tomboló spanyolnáthajárványra. Az óvatosság ma sem árt, noha nincs jelzés világjárvány - pandémia közeledéséről. A WHO finoman utal rá, hogy miután két évtizede nem sújtott le világméretű fertőzés, bármikor bekövetkezhet. 187, so h Ár Melinda________________________ Igen azt hitték, a hideg miatt támad az influenza, a vírusokról és egyéb láthatatlan kórokozókról nem iít lévén fogalma az emberiségnek. A kifejezés olasz, az influenza di freddo azt jelenti: hideghatás, s angyalnyiban csakugyan helytállmatam ló, hogy a téli időszakban csap le járványosan a közösségekre. Hippokratész feljegyzéseiben is találkoztak a tudósok a betegség leírásával, az 1580-ban pusztító angliai influenzajárvány pedig dokumentált tény. Az első világháború utolsó két esztendejében dühöngő spanyolnátha szinte Isten büntetéseként söpört végig a világon. Egy év alatt húszmilliónál több áldozatot szedett Európában - a legtöbbet Spanyolországban, innen ered az elnevezés. Az Egyesült Államokban hatszázötvenezren haltak meg e betegségben, a fertőzöttek többségét életük világjában, húsz- és negyvenéves kor között ragadta el a végzetes kór. 1957-58-ban az ázsiai influenza, majd 1968-69-ben a hongkongi influenza keltett pánikot, amelyek jóval kevesebb áldozattal fejezték be ámokfutásukat, mint spanyolnak nevezett elődjük, de a több ezer haláleset figyelmeztette azokat, akik úgy hitték, ezzel a betegséggel már leszámoltak. S még valami a spanyolnátháról: gondosan őrzött laboratóriumok rejtik az 1918-as eredeti vírust, de ez már képtelen a szaporodásra. Hogy mibe is hal bele, aki az influenzavírussal nem képes megbirkózni, arra nem egyszerű a válasz. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ virológiai főosztályának vezetője, Berencsi György hangsúlyozza, hogy valójában az influenza által megfertőzött és legyengült szervezet bakteriális (olykor másik vírus általi) felülfertőzése okozza azokat a súlyos betegségeket, amelyek végzetessé válhatnak bizonyos csoportokban: az öregek, a csecsemők és a más betegségekkel is küszködők a leginkább kiszolgáltatottak. Tüdőgyulladás, gennyes hörghurut, középfül- és orrmelléküreg-gyulladás s ritkán agyvelőgyulladás léphet föl az influenzával fertőzöttnél. A spanyolnátha idején is ezek, főleg a tüdőgyulladás, illetve a kevéssé hatásosan csillapított magas láz vitte sírba a betegeket. Berencsi doktor elbeszélése alapján különös világ tárul fel, a vírusok világa, amely kívülről nézve éppolyan varázslatos, mint amilyen veszélyes lehet. A doktor nem mulasztja el felhívni a figyelmet, hogy a vírus nem gonosz és nem jóságos, hanem egy lény, amely az életéért küzd, amikor a gazdaszervezetre támadván hozzákapcsolódik A virológus magyarul, németül, angolul és oroszul beszél, tanít, kutat, publikál, s nem titkoltan az influenza elleni védőoltás mellett agitál. - Az influenzavírusok úgy játszanak a génjeikkel, mint a hamiskártyások - magyarázza nagyon leegyszerűsítve a vírusok változását, amely miatt az oltóanyagot is variálni kell. - Egy vírus nyolc génjét tekinthetjük a kártya lapjainak, s a vírusok egymással lapot tudnak cserélni, vagyis a külső burkot alkotó szénhidráttartalmú fehérjék változnak meg a „lapcsere” következtében. A vízimadarak influenzavírusai képesek lapot cserélni az emberi influenzavírussal, s kialakul egy újabb genetikai változat, amely ellen az előzőekben megszerzett védettség hatástalan. Csak némi tudományos magyarázat: a vírus burkát alkotó egyik szénhidráttartalmú fehérje a hemagglutinin, a másik a neuraminidáz. Az előbbi a fogékony sejthez - a fertőzött szervezetéhez kapcsolódik, s örökítőanyaga révén abba befurakodik. Az utóbbi úgy betegít meg, hogy a sejt új vírusrészecskéi kiűződnek a gazdasejtről, s így újabb sejtek megfertőzésére képes vírusok válnak szabaddá. A szervezet ezeket idegenként ismeri föl, ellenanyagot termel, valamint az úgynevezett T nyiroksejteket veti be ellenük. Végül is nincs az influenza ellen hatásos gyógyszer, ágynyugalom szükséges, fájdalom-, köhögés- és lázcsillapítás, az ízületi panaszokra gyógyír, esetleg orrcseppek és inhalálás. A mégis fellépő szövődményekre azonban valóban antibiotikumot ad az orvos, ami súlyos esetekben életmentő lehet. Ez nem volt például a spanyolnátha idején. Farkas Elek és Takátsy Gyula, a neves magyar virológus tanítványaként és munkatársaként lépett be Berencsi György a mikroszkóp által ismertté vált birodalomba, s a szűkös hazai viszonyok közepette tanulta meg, miként kell a szegény embernek vízzel főznie. Farkas és Takátsy, valamint Schulek Elemér állították elő 1946-tól fogva a kiütéses tífusz elleni vakcinát. Az ötvenes években nem lehetett külföldről gyógyszert vásárolni, műszerekben sem válogathattak a kutatók, minden felfedezés, eredmény bravúrnak számított - mondja Berencsi doktor fanyar mosollyal. A fertőzött tetvek által terjesztett kiütéses tífusz nem létezik 1971 óta Magyarországon. Az influenza elleni védőoltás kutatásában is úttörő munkát végzett Takátsy Gyula. Róla neveztek el egy általa kidolgozott mikrolemeztechnikát is, de neki ebből persze semmi haszna nem származott. Sosem szabadalmaztatta, nem védette le, megírta a tudományos cikket róla, hogy megossza az emberiséggel tapasztalatát, s a nemzetközi szaksajtóban megjelent a részletes tájékoztatás róla. A mikromódszert ennek nyomán alkalmazó külföldi cég milliárdos haszonra tett szert. Influenza elleni védőoltás az 1960-as évektől adható, azóta Magyarországon mintegy huszonötmillió embert oltottak be. Lényegében három típusa létezik az influenzavírusnak, az A, a B és a C típus. Az első kettő nagyjából hasonló, a C a leginkább eltérő az előző kettőtől - folytatja a rögtönzött biológiaórát. A régi nagy járványról is tud az orvostudomány: 1890-ben és 1900-ban volt ilyen, de addigra némi védettséget szereztek ellene az emberek. A spanyolnátha esetében azonban egyszerre változott meg a vírus mindkét burokfehérjéje, s ez végzetesnek bizonyult. Aztán 1957- ben ismét két változás történt, de addigra az antibiotikumok harcba szálltak a szövődményekkel, a járványok sok megbetegedéssel, de kevés halálesettel jártak. A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO) influenzaszolgálata jelzi, hogy mikor változik meg az influenzavírus fehérjeburka, így az illetékes szervezetek azonnal képesek reagálni: előállítják az új oltóanyagot. Ami a spanyolnáthát illeti: eredeti vírusa egyszer már magától kipusztult, azonban mi magunk hoztuk vissza. A védőoltás ugyanis történhet elölt vírus beadásával és történhet legyengített, de még élő vírussal, hogy a szervezetet ellenállásra késztesse. Nos, a spanyolnátha védőoltása élő vírust tartalmazott, amelynek következtében a betegség 1976-78 körül ismét fölbukkant, de addigra az egészségügy már felfegyverkezve fogadta a hatvan évvel azelőttihez képest csekély riadalmat okozó kórokozót. Az 1968-as hongkongi influenza Magyarországon ötmillió embert betegített meg, s a rá következő három év alatt ötezren haltak bele közvetetten a fertőzésbe - öregek, elesettek, csecsemők - Az elnevezés utal az eredetre - kapunk egy kis vírustörténeti leckét. - A kínai parasztember kapálta a rizst, nyomában kedvtelve gyomláltak a kacsák. Természetesen el-elpotyogtatták székletüket, amit a disznó talált meg. A kacsa, a sertés és az ember vírusai „kártyáztak” egymással ezúttal, s a lapcsere végzetesnek bizonyult, világméretű járvány tört ki a módosult vírus virulenciája miatt. A WHO az ötvenes évek óta tartja fenn influenzafigyelő szolgálatát, persze egyre finomodnak az eljárások és a módszerek. A legfontosabb az, hogy a gyógyszergyártók gyorsan és sok védőoltást képesek előállítani, ha járvány fenyeget. Mesterségesen nem állítható elő emberre veszélyes influenzavírus, állítja a kutató, de az állatvilágban még mindig nagy galibát tudnak okozni a váratlan variánsok. 1998-ban ötmillió szingapúri csirkét kellett megölni, hogy megfékezzék a köztük dúló járványt. 1999-ben szintén csirkevírus fertőzött meg Tajvanon huszonegy embert, s tizenhárman közülük meghaltak agyvelőgyulladásban, mire az orvosok rájöttek, honnan ered a baj. Szerencsére nem lett belőle járvány. Magyarországon 1990 és 2001 között 113 halálesetet tartanak számon influenzavírus-fertőzés következtében: 1992-ben 112 személy halt meg, s egyetlen beteg távozott az élők sorából 2001-ben. Tavaly hazánkban senki nem vesztette életét - még közvetve sem - influenza miatt. Amúgy a járványok is kiszámíthatatlanok, 1992- ben a hongkongi vírus másfél millió magyart döntött ágynak, ezzel szemben 1998-ban egyáltalán nem volt járvány az országban. - A betegség mechanizmusa pontosan ismert és nyomon követhető - érkezünk el a napi praktikus tanácshoz. - Az influenzavírus megérkezik a tüdő hörgőibe, ott egy-két napig tünetmentesen garázdálkodik. Mire a magas láz jelentkezik, már legalább ötödik napja fertőzött az ember. Mindössze két-három éve fedezték föl, és azóta hazánkban is kapható az influenza elleni gyógyszer, de hatása nem teljesen megfelelő. A megelőző védőoltás azonban ellenállóvá teszi a szervezetet, s a két tényező együtt kb. hetvenszázalékos hatást jelent. Az élet megmentéséhez viszont ez is elegendő - zárja le a beszélgetést Berencsi doktor. Évszázados tapasztalat, hogy erre az éghajlati övre január-február körül és mindig kelet felől érkezik a kórokozó - mondja Balázsné Molnár Borbála országos tiszti főgyógyszerész. - Az idő enyhülése kedvez a járványos megbetegedéseknek. A hideget bírja a vírus, a mínusz harminc fokot is túléli, akár a befagyott jégtömbben is, de szaporodni az enyhe hőmérsékleten kezd, s ehhez gazdaszervezetre van szüksége. Más vírusok is képesek influenzára emlékeztető tüneteket produkálni - a náthát is vírus okozza -, ám azért kell kideríteni, hogy valóban influenzával van-e dolgunk, mert más ellene a védekezés. Az orvosi rendelők s a zsúfolt helyek kedveznek a cseppfertőzéssel terjedő vírusnak, ezeket tanácsos elkerülni a járványos vagy járványgyanús időszakok idején. A déli félteke statisztikái alapján a WHO jelenti az országoknak, mely vírustörzsek ellen gyártassa le az egészségügy a vakcinát, tájékoztat a szakember. A gyártóknak nagy a felelősségük, hiszen a hirtelen kiterjedő járvány megjelenése esetén rövid határidőre is elő kell állítaniuk az oltóanyagot - ezt nevezik hidegkapacitásnak. A készítményből 1,3 millió adagot vásárol meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amit ingyen bocsát a veszélyeztetett csoportok tagjai - krónikus, valamint tüdő-, cukor- és vesebetegek, hatvan éven felüliek, tartósan kórházban kezeltek, egészségügyi dolgozók, idős- és szociális otthonokban élők - rendelkezésére. A többiek recept alapján ötvenszázalékos térítést fizetnek a vakcináért, 600 forintnál nem többet. - Országos tiszti főgyógyszerészként szorgalmazom a betegekről való gyógyszerészi gondoskodást - hangsúlyozza Molnár Borbála. - A WHO által kezdeményezett program szerint is számos esetben aktívan egészíti ki a háziorvosi ellátást a patikus tevékenysége. Az influenza esetén is reneszánszukat élik a hagyományos gyógymódok: fogyasszunk sok gyümölcsöt, C-vitamint, csillapítsuk a lázat, s igyunk mellé hársfa-, kamilla- és csipkebogyóteát. Ha nincs szükség antibiotikumra, ne szedjünk, persze ezt az orvos döntse el, s ne mi magunk. Egyelőre csak néhány külföldi gyógyszer létezik az influenzavírus ellen, s nem jár hozzá tb-támogatás. Egy ötnapos kezelés csaknem ötezer forintba kerül, de csak akkor hatásos, ha a fertőzést követő negyvennyolc órán belül hozzájut a szervezet. A valódi influenza ellen a lakosság védőoltással védekezhet, amely 70-90 százalékban megvédi őket a megbetegedéstől és az azzal járó esetleges szövődményektől. Az oltóanyag hatékonyságát és veszélytelenségét bizonyítja, hogy Európában egy téli szezonban 250 millió ember kap influenza elleni védőoltást - jelenti ki Vass Ádám, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője. - Ezért is felelőtlenség a lakosságot az oltás káros mellékhatásával ijesztgetni, ami egyébként valótlan állítás. A honi influenzafigyelő szolgálatban mintegy 1200 egészségügyi szakember - házi- és gyermekorvos - vesz részt, eddig sehonnan sem jeleztek járványt. Ez azonban nem zárja ki, hogy bárhol fölbukkanhatnak egyedi influenzás megbetegedések. Az utolsó országos járványnál, 2001 -ben 228 ezren betegedtek meg. Amint a jelentések járványról tanúskodnak, az érintett területeken a tisztiorvos működésbe lépteti a kidolgozott intézkedési tervet. Megerősítik az éjszakai ügyeletet, elrendelik a kórházi látogatási tilalmat, feltöltik a patikákat lázcsillapítókkal és vitaminokkal, esetleges szövődményes megbetegedésekre kórházi részlegeket különítenek el.