Magyar Nemzet, 2003. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

m Matar N­emzet - Magazin 2003. február 15., szombat Vírus keletről - enyhe időben bármikor jöhet járvány Nyolc gén, nyolc kártya Az enyhe és undok téli nyalkában szaporodik kedvére az influenzavírus. Bagatell - legyintenek sokan, az influenza nem halálos betegség. Csakhogy ez nem igaz, gondoljunk csak az 1918-as, tomboló spanyolnáthajárványra. Az óvatosság ma sem árt, noha nincs jelzés világjárvány - pandémia­­ közeledéséről. A WHO finoman utal rá, hogy miután két évtizede nem sújtott le világméretű fertőzés, bármikor bekövetkezhet. 18­7, s­o h Á­r Melinda________________________ Igen azt hitték, a hideg mi­att támad az influenza, a vírusokról és egyéb látha­tatlan kórokozókról nem iít lévén fogalma az emberi­ségnek. A kifejezés olasz, az influenza di freddo azt­­ jelenti: hideghatás, s ang­yal­nyiban csakugyan helytál­lmatam ló, hogy a téli időszakban csap le járványosan a közösségekre. Hippokratész fel­jegyzéseiben is találkoztak a tudósok a betegség leírá­sával, az 1580-ban pusztító angliai influenzajárvány pedig dokumentált tény. Az első világháború utolsó két esztendejében dühöngő spanyolnátha szinte Isten büntetéseként söpört végig a világon. Egy év alatt húszmilliónál több áldozatot szedett Európában - a legtöbbet Spanyolországban, innen ered az elnevezés. Az Egyesült Államokban hatszázötvenezren haltak meg e betegségben, a fertőzöttek többségét életük vi­lágjában, húsz- és negyvenéves kor között ragadta el a végzetes kór. 1957-58-ban az ázsiai influenza, majd 1968-69-ben a hongkongi influenza keltett pánikot, amelyek jóval ke­vesebb áldozattal fejezték be ámokfutásukat, mint spa­nyolnak nevezett elődjük, de a több ezer haláleset figyel­meztette azokat, akik úgy hitték, ezzel a betegséggel már leszámoltak. S még valami a spanyolnátháról: gondo­san őrzött laboratóriumok rejtik az 1918-as eredeti ví­rust, de ez már képtelen a szaporodásra. Hogy mibe is hal bele, aki az influenzavírussal nem képes megbirkózni, arra nem egyszerű a válasz. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ virológiai főosz­tályának vezetője, Berencsi György hangsúlyozza, hogy valójában az influenza által megfertőzött és legyengült szervezet bakteriális (olykor másik vírus általi) felülfer­­tőzése okozza azokat a súlyos betegségeket, amelyek végzetessé válhatnak bizonyos csoportokban: az öre­gek, a csecsemők és a más betegségekkel is küszködők a leginkább kiszolgáltatottak. Tüdőgyulladás, gennyes hörghurut, középfül- és orrmelléküreg-gyulladás s rit­kán agyvelőgyulladás léphet föl az influenzával fertő­zöttnél. A spanyolnátha idején is ezek, főleg a tüdőgyul­ladás, illetve a kevéssé hatásosan csillapított magas láz vitte sírba a betegeket. Berencsi doktor elbeszélése alapján különös világ tá­rul fel, a vírusok világa, amely kívülről nézve éppolyan varázslatos, mint amilyen veszélyes lehet. A doktor nem mulasztja el felhívni a figyelmet, hogy a vírus nem go­nosz és nem jóságos, hanem egy lény, amely az életéért küzd, amikor a gazdaszervezetre támadván hozzákap­csolódik A virológus magyarul, németül, angolul és oroszul beszél, tanít, kutat, publikál, s nem titkoltan az influenza elleni védőoltás mellett agitál. - Az influenzavírusok úgy játszanak a génjeikkel, mint a hamiskártyások - magyarázza nagyon leegysze­rűsítve a vírusok változását, amely miatt az oltóanyagot is variálni kell. - Egy vírus nyolc génjét tekinthetjük a kártya lapjainak, s a vírusok egymással lapot tudnak cserélni, vagyis a külső burkot alkotó szénhidráttartal­mú fehérjék változnak meg a „lapcsere” következtében. A vízimadarak influenzavírusai képesek lapot cserélni az emberi influenzavírussal, s kialakul egy újabb geneti­kai változat, amely ellen az előzőekben megszerzett vé­dettség hatástalan. Csak némi tudományos magyarázat: a vírus burkát alkotó egyik szénhidráttartalmú fehérje a hemagglu­­tinin, a másik a neuraminidáz. Az előbbi a fogékony sejthez - a fertőzött szervezetéhez­­ kapcsolódik, s örö­kítőanyaga révén abba befurakodik. Az utóbbi úgy bete­­gít meg, hogy a sejt új vírusrészecskéi kiűződnek a gaz­dasejtről, s így újabb sejtek megfertőzésére képes víru­sok válnak szabaddá. A szervezet ezeket idegenként is­meri föl, ellenanyagot termel, valamint az úgynevezett T nyiroksejteket veti be ellenük. Végül is nincs az influ­enza ellen hatásos gyógyszer, ágynyugalom szükséges, fájdalom-, köhögés- és lázcsillapítás, az ízületi pana­szokra gyógyír, esetleg orrcseppek és inhalálás. A mégis fellépő szövődményekre azonban valóban antibiotiku­mot ad az orvos, ami súlyos esetekben életmentő lehet. Ez nem volt például a spanyolnátha idején. Farkas Elek és Takátsy Gyula, a neves magyar viroló­gus tanítványaként és munkatársaként lépett be Berencsi György a mikroszkóp által ismertté vált biro­dalomba, s a szűkös hazai viszonyok közepette tanulta meg, miként kell a szegény embernek vízzel főznie. Far­kas és Takátsy, valamint Schulek Elemér állították elő 1946-tól fogva a kiütéses tífusz elleni vakcinát.­­ Az ötvenes években nem lehetett külföldről gyógy­szert vásárolni, műszerekben sem válogathattak a kuta­tók, minden felfedezés, eredmény bravúrnak számított - mondja Berencsi doktor fanyar mosollyal. A fertő­zött tetvek által terjesztett kiütéses tífusz nem létezik 1971 óta Magyarországon. Az influenza elleni védőoltás kutatásában is úttörő munkát végzett Takátsy Gyula. Róla neveztek el egy általa kidolgozott mikrolemez­­technikát is, de neki ebből persze semmi haszna nem származott. Sosem szabadalmaztatta, nem védette le, megírta a tudományos cikket róla, hogy megossza az emberiséggel tapasztalatát, s a nemzetközi szaksajtóban megjelent a részletes tájékoztatás róla. A mikromód­­szert ennek nyomán alkalmazó külföldi cég milliárdos haszonra tett szert.­­ Influenza elleni védőoltás az 1960-as évektől adha­tó, azóta Magyarországon mintegy huszonötmillió em­bert oltottak be. Lényegében három típusa létezik az inf­luenzavírusnak, az A, a B és a C típus. Az első kettő nagyjából hasonló, a C a leginkább eltérő az előző kettő­től - folytatja a rögtönzött biológiaórát.­­ A régi nagy járványról is tud az orvostudomány: 1890-ben és 1900-ban volt ilyen, de addigra némi védett­séget szereztek ellene az emberek. A spanyolnátha eseté­ben azonban egyszerre változott meg a vírus mindkét burokfehérjéje, s ez végzetesnek bizonyult. Aztán 1957- ben ismét két változás történt, de addigra az antibioti­kumok harcba szálltak a szövődményekkel, a járványok sok megbetegedéssel, de kevés halálesettel jártak. A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO) influenzaszolgálata jelzi, hogy mikor változik meg az influenzavírus fehérjeburka, így az illetékes szervezetek azonnal képesek reagálni: előállítják az új oltóanyagot. Ami a spanyolnáthát illeti: eredeti vírusa egyszer már magától kipusztult, azonban mi magunk hoztuk vissza. A védőoltás ugyanis történhet elölt vírus beadásával és történhet legyengített, de még élő vírussal, hogy a szer­vezetet ellenállásra késztesse. Nos, a spanyolnátha vé­dőoltása élő vírust tartalmazott, amelynek következté­ben a betegség 1976-78 körül ismét fölbukkant, de ad­digra az egészségügy már felfegyverkezve fogadta a hat­van évvel azelőttihez képest csekély riadalmat okozó kórokozót. Az 1968-as hongkongi influenza Magyarországon ötmillió embert betegített meg, s a rá következő három év alatt ötezren haltak bele közvetetten a fertőzésbe - öregek, elesettek, csecsemők - Az elnevezés utal az eredetre - kapunk egy kis ví­rustörténeti leckét. - A kínai parasztember kapálta a rizst, nyomában kedvtelve gyomláltak a kacsák. Termé­szetesen el-elpotyogtatták székletüket, amit a disznó ta­lált meg. A kacsa, a sertés és az ember vírusai „kártyáz­tak” egymással ezúttal, s a lapcsere végzetesnek bizo­nyult, világméretű járvány tört ki a módosult vírus viru­­lenciája miatt. A WHO az ötvenes évek óta tartja fenn influenzafi­gyelő szolgálatát, persze egyre finomodnak az eljárá­sok és a módszerek. A legfontosabb az, hogy a gyógy­szergyártók gyorsan és sok védőoltást képesek előállí­tani, ha járvány fenyeget. Mesterségesen nem állítható elő emberre veszélyes influenzavírus, állítja a kutató, de az állatvilágban még mindig nagy galibát tudnak okozni a váratlan variánsok. 1998-ban ötmillió szinga­púri csirkét kellett megölni, hogy megfékezzék a köz­tük dúló járványt. 1999-ben szintén csirkevírus fertő­zött meg Tajvanon huszonegy embert, s tizenhárman közülük meghaltak agyvelőgyulladásban, mire az or­vosok rájöttek, honnan ered a baj. Szerencsére nem lett belőle járvány. Magyarországon 1990 és 2001 között 113 halálesetet tartanak számon influenzavírus-fertőzés következté­ben: 1992-ben 112 személy halt meg, s egyetlen beteg tá­vozott az élők sorából 2001-ben. Tavaly hazánkban sen­ki nem vesztette életét - még közvetve sem - influenza miatt. Amúgy a járványok is kiszámíthatatlanok, 1992- ben a hongkongi vírus másfél millió magyart döntött ágynak, ezzel szemben 1998-ban egyáltalán nem volt járvány az országban. - A betegség mechanizmusa pontosan ismert és nyomon követhető - érkezünk el a napi praktikus ta­nácshoz. - Az influenzavírus megérkezik a tüdő hör­gőibe, ott egy-két napig tünetmentesen garázdálko­dik. Mire a magas láz jelentkezik, már legalább ötö­dik napja fertőzött az ember. Mindössze két-három éve fedezték föl, és azóta hazánkban is kapható az influenza elleni gyógyszer, de hatása nem teljesen megfelelő. A megelőző védőoltás azonban ellenálló­vá teszi a szervezetet, s a két tényező együtt kb. het­venszázalékos hatást jelent. Az élet megmentéséhez viszont ez is elegendő - zárja le a beszélgetést Berencsi doktor. ­ Évszázados tapasztalat, hogy erre az éghajlati övre január-február körül és mindig ke­let felől érkezik a kórokozó - mondja Balázsné Molnár Borbála országos tiszti főgyógy­szerész. - Az idő enyhülése kedvez a járványos megbetegedéseknek. A hideget bírja a ví­rus, a mínusz harminc fokot is túléli, akár a befagyott jégtömbben is, de szaporodni az enyhe hőmérsékleten kezd, s ehhez gazdaszervezetre van szüksége. Más vírusok is ké­pesek influenzára emlékeztető tüneteket produkálni - a náthát is vírus okozza -, ám azért kell kideríteni, hogy valóban influenzával van-e dolgunk, mert más ellene a véde­kezés. Az orvosi rendelők s a zsúfolt helyek kedveznek a cseppfertőzéssel terjedő vírus­nak, ezeket tanácsos elkerülni a járványos vagy járványgyanús időszakok idején. A déli félteke statisztikái alapján a WHO jelenti az országoknak, mely vírustörzsek ellen gyártassa le az egészségügy a vakcinát, tájékoztat a szakember. A gyártóknak nagy a felelősségük, hiszen a hirtelen kiterjedő járvány megjelenése esetén rövid határidőre is elő kell állítaniuk az oltóanyagot - ezt nevezik hidegkapacitásnak. A készítményből 1,3 millió adagot vásárol meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amit ingyen bo­csát a veszélyeztetett csoportok tagjai - krónikus, valamint tüdő-, cukor- és vesebete­gek, hatvan éven felüliek, tartósan kórházban kezeltek, egészségügyi dolgozók, idős- és szociális otthonokban élők - rendelkezésére. A többiek recept alapján ötvenszázalékos térítést fizetnek a vakcináért, 600 forintnál nem többet. - Országos tiszti főgyógyszerészként szorgalmazom a betegekről való gyógyszeré­szi gondoskodást - hangsúlyozza Molnár Borbála. - A WHO által kezdeményezett program szerint is számos esetben aktívan egészíti ki a háziorvosi ellátást a patikus te­vékenysége. Az influenza esetén is reneszánszukat élik a hagyományos gyógymódok: fogyasszunk sok gyümölcsöt, C-vitamint, csillapítsuk a lázat, s igyunk mellé hársfa-, kamilla- és csipkebogyóteát. Ha nincs szükség antibiotikumra, ne szedjünk, persze ezt az orvos döntse el, s ne mi magunk. Egyelőre csak néhány külföldi gyógyszer létezik az influenzavírus ellen, s nem jár hozzá tb-támogatás. Egy ötnapos kezelés csaknem öt­ezer forintba kerül, de csak akkor hatásos, ha a fertőzést követő negyvennyolc órán be­lül hozzájut a szervezet.­­ A valódi influenza ellen a lakosság védőoltással védekezhet, amely 70-90 százalék­ban megvédi őket a megbetegedéstől és az azzal járó esetleges szövődményektől. Az ol­tóanyag hatékonyságát és veszélytelenségét bizonyítja, hogy Európában egy téli sze­zonban 250 millió ember kap influenza elleni védőoltást - jelenti ki Vass Ádám, az Or­szágos Tiszti Főorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője. - Ezért is felelőtlenség a lakosságot az oltás káros mellékhatásával ijesztgetni, ami egyébként valótlan állítás. A honi influenzafigyelő szolgálatban mintegy 1200 egészségügyi szakember - házi- és gyermekorvos - vesz részt, eddig sehonnan sem jeleztek járványt. Ez azonban nem zárja ki, hogy bárhol fölbukkanhatnak egyedi influenzás megbetegedések. Az utolsó országos járványnál, 2001 -ben 228 ezren betegedtek meg. Amint a jelentések járvány­ról tanúskodnak, az érintett területeken a tisztiorvos működésbe lépteti a kidolgozott intézkedési tervet. Megerősítik az éjszakai ügyeletet, elrendelik a kórházi látogatási ti­lalmat, feltöltik a patikákat lázcsillapítókkal és vitaminokkal, esetleges szövődményes megbetegedésekre kórházi részlegeket különítenek el.

Next