Magyar Nemzet, 2003. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-01 / 51. szám
A Magyar Nemzet • Látó-Tér 2003. március 1., szombat Szerkeszti: Szényi Gábor latoter@magyarnemzet.hu Wekler Ferenc, a minden gyanú A családon belüli erőszak ellen küzdő SZDSZ-ben még nem ügy a párt egyik vezető politikusának tettlegességig fajuló . Torkos Matil._______________________ G yermekeimre való tekintettel nyolc évig hallgattam, és bíztam abban, hogy Wekler Ferenc (...) megtalálja azt az életvitelt, amelyben mindnyájunknak nyugalmat ad. Fiaim megnőttek, de a zaklatások, a követelések áradata nem szűnik. Mind ez idáig nem hoztam nyilvánosságra Wekler törvénytelen és etikátlan gazdasági és személyiségsértő eljárásait. Azonban megtapasztaltam, hogy csak a nyilvánosság erejével biztosítható az a társadalmi kontroll, amelynek eredményeként az elhallgatott, jogsértő ügyek megfékezése eredményesen folytatható le” - írta Reisz Terézia Polt Péter legfőbb ügyésznek tavaly márciusban elküldött panaszlevelében, amelyben részletesen feltárta az utóbbi években elszenvedett bántalmakat, méltánytalanságokat és a hatóságok szándékos tehetetlenkedése miatti kiszolgáltatottságát. A bántalmazásokat dokumentáló jegyzőkönyvek egy részét iktatták, a komlói rendőrkapitányság és a pécsváradi rendőrkapitányság levéltárában - Reisz Terézia szerint - ma is fellelhetők. Reisz Terézia a legfőbb ügyésznek írott levelében három ügycsoportban foglalta össze az ellene elkövetett jogtalanságokat. A legmegrázóbb az első pont, amelyben elemi szabadságjogainak, így a nyugodt, háborítatlan magánélethez való jogának, a biztonságos gyermeki és anyasági jogainak a durva megsértését tárja fel. Reisz Terézia közös megegyezéssel 1994 végén vált el politikus férjétől. Az egyezséget - az asszony elmondása szerint - Wekler Ferenc anyagi és politikai biztonságának szellemében fogalmazták meg, amelyet Reisz Terézia állítása szerint „megbotlott férjnek” mind a mai napig maradéktalanul teljesített is. A volt férj vélhetőleg ezt másként ítélte meg, ugyanis alig telt el fél év a válás után. Wekler Ferenc újabb anyagi követelésekkel lépett fel. „Miután nem ért célt, zsaroló magatartáshoz folyamodott. Gyermekeim elvételével, teljes vagyonvesztéssel, börtönnel fenyegetett” - állítja az asszony. Wekler a bíróságon is megtámadta a vagyonmegosztásról kötött szerződést. A jogerős ítélet szerint Reisz Teréziának több tíz millió forintot kell még kifizetnie elvált férjének. Wekler követelésének behajtása most a bírósági végrehajtónak ad munkát, miközben volt feleségének felülvizsgálati kérelme a Legfelsőbb Bíróság döntésére vár. A Wekler házaspár a rendszerváltozás után több céget is alapított vagy privatizált ismert gazdasági és politikus szereplőkkel. A vállalkozási birodalomról azóta szórványosan ugyan, de a gazdasági és a bulvársajtó is hírt adott (például a HVG). A családi szerepmegosztás szerint a férj politizált, az asszony pénzt keresett, vagyis asszisztált a birodalom építéséhez. A társaságok éveken át nyereségesen működtek, Reisz Terézia több céget ügyvezetőként jegyzett. A házasság felbontása után egy ideig még együtt működtették a családi vállalkozásokat, ám a kapcsolat a volt házastársak között egy idő után végleg megromlott. A közösen megszerzett javakat végül a békés válás ellenére sem sikerült megosztania Wekler Ferencnek és volt feleségének. Előbb az asszony akarta kizárni a férjet a közös cégekből, mert nem volt hajlandó vállalkozásaiból fizetni a politikus luxusfogyasztásait és kampányköltségeit. Az asszony nem írta alá azt a cégmérleget, amelyben Wekler az ellene indított gyámhatósági eljárásokat vivő ügyvéd tiszteletdíját számoltatta el. Röviddel ezután a cégekből való kizárást a volt férjnek sikerült oly módon elintéznie, hogy miután a közjegyző az árverést jogellenesnek minősítette, Wekler maga vezette le a licitet. Saját ügyvédjének adta el - egyenként - mindössze egyezer forint névleges összegért a csaknem féltucatnyi családi cégből a volt feleségét megillető ötvenszázalékos üzletrészek tulajdonjogát, majd az ügyvéd néhány hónap elteltével továbbértékesítette ezeket a „jóhiszemű” harmadik félként megjelenő, Wekler érdekeltségébe tartozó társaságoknak és családtagjainak. Míg Wekler a váláskor megkötött vagyonmegosztási szerződést perelte, a cégekből kizárt feleség a cégekből őt megillető jussért - tulajdonrészekért, osztalékokért, tagi kölcsönök megtérítéséért, kártérítésért - harcolt a bíróságok előtt. A volt feleség a bíróságon tulajdonrészeire, ingatlanjaira elidegenítési tilalmat jegyeztetett fel, ám a helyzeti előnyt kihasználva Wekler a saját üzletrészeit a kedvező pozícióban jobb áron értékesítette, így azután a feleség tulajdonrészei elértéktelenedtek. A volt közös otthon, egy mecseknádasdi családi ház a közös akaraton nyugvó váláskor - még szerződésben rögzítetten - az asszonyé lett, később azonban erre is perfeljegyzés került, így eladni már nem lehetett. Reisz Terézia a közös szőlő gondozása ürügyén állandóan körülötte tartózkodó volt após és volt férj tőszomszédságában kényszerült lakni, ami újabb konfliktusok forrása lett. Wekler Ferenc és felesége jogvitáját első megközelítésben akár magánéleti ügynek is tekinthetnénk. Csakhogy a volt feleség azt állítja, hogy jogvitáját nem tudta az igazságszolgáltatás előtt egyenlő eséllyel képviselni befolyásos férjével szemben. Sőt azt is állítja, hogy a Baranya megyei helyi közigazgatási, rendőri, jogi hatóságok előtt is mindvégig hátrányos helyzetben küzdött jogaiért. Tudomásunkra jutott az is, hogy az országos szinten köztiszteletnek örvendő politikus magára nézve nem mindig tekintette kötelező érvényűnek pártjának a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó politikáját. A lapunk birtokába jutó dokumentumok tanúsága szerint elvált feleségét több ízben is úgy megverte, hogy az orvosi ellátásra szorult. A politikus brutalitásának nyomait több alkalommal orvosi látlelet rögzítette. Az első dokumentum szerint 1994 január elején fajult egy családi veszekedés odáig, hogy Wekler megütötte feleségét. A következő verés 1994. november elején volt, az orvosi látlelet szerint Reisz Terézia nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Előzményi adatként 1994. november 7-én a pécsi honvédkórház fül-orr-gégészeti szakrendelésén az asszony azt állította: „férje tegnap éjjel megverte, fejét és hátát ütötte, főleg a jobb fülén érték az ütések”. Az őt megvizsgáló orvos a külsérelmi nyomokat ekképpen rögzítette: „A jobb fülkagyló mögött, a csecsnyúlvány feletti bőrön körülbelül öt centiméternyi bevérzés. Az orrház bal oldalán kis duzzanat ujjbegynyi bevérzéssel.” A látlelet szerint maradandó egészségromlás nem volt várható. A válást, mint említettük, 1994 decemberében mondták ki. A legközelebbi brutális verés nyolc hónappal később, 1995. augusztus 21-én volt. Reisz Terézia Polt Péter legfőbb ügyésznek is megírta, mi történt ezen a napon: „1995 augusztus közepén Wekler (...) házam kertjében apjával együtt brutálisan megvertek, fojtogattak (a sérülésekről látlelet készült), majd betuszkolta a gyerekeket az SZDSZ egyik autójába, és ismeretlen helyre vitte őket azzal, hogy akkor hozza vissza őket, ha újabb milliókat fizetek, és ha elküldöm élettársamat, (...) a sebészdocenst. Amíg nővérem orvoshoz vitt Pécsváradra, és ott ellátásban részesültem, Wekler bement a lakásomba, és onnan több magánokiratomat elvitte.” Később ezeket az iratokat a volt férj - Reisz Terézia állítása szerint - fel is használta az ellene folyó gyámügyi eljárásokhoz és a gyermekelhelyezési perhez. (A váláskor a gyermekek a megegyezés szerint az édesanyjukhoz kerültek.) „Válásunkat követően Wekler és apja többször tettlegesen bántalmazott lakásomban, illetve a kertemben. Ma sem használhatom pincémet, kertemet, szőlőmet, mert attól Wekler megfosztott. Gyerekeimmel a hátsó bejáraton közlekedünk, mert a főbejáratnál, a tujasor mögül rágalmak, ütlegelések várnak. A gyerekeim körül kialakult áldatlan állapot miatt, a neurotikus klíma csillapítása érdekében sokáig tűrtem, nem fordultam sem orvoshoz, sem rendőrséghez. Egy idő után azonban megelégeltem a kegyetlen bántalmazásokat, és a brutális verések következményeiről látleleteket készíttettem” - áll a panaszlevélben. Például 1996 telén a brutális bánásmód miatt birtokháborítási ügyben indított eljárást Wekler és apja ellen. Ezt a Komlói Városi Bíróság felfüggesztette. Miután Wekler nem jelentkezett ki a házból, a volt feleség a mecseknádasdi körjegyzőség segítségét kérte, az azonban felfüggesztette az eljárást. Gönczöl Katalinnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kellett állást foglalnia az ügyben és „ajánlással” élnie, hogy megmozduljon a hivatal Reisz Terézia feljelentése ügyében. Reisz Terézia több ízben is rendőri védelmet kért a brutális volt férj zaklatásai miatt. Állítása szerint „a rendőrség vonakodó segítségnyújtása miatt” az eseményekről Kuncze Gábor akkori belügyminisztert is többször tájékoztatta szóban és írásban is, például 1998. február 12-én kelt levelében. Az SZDSZ-es belügyminiszternek írott levélben Reisz Terézia a brutális verésekről még nem számolt be, „csak” a volt férje és apósa részéről elkövetett zaklatásról, a fenyegetésről és az atrocitásról ír, a brutalitást nem rögzítette az utókornak. Azt azonban szóvá tette, hogy a helyi birtokvédelmi hatóság és a rendőrség tehetetlen az ügyben. Felpanaszolta: a megyei rendőrfőkapitány elzárkózott attól, hogy személyesen fogadja, meghallgassa, és segítséget nyújtson. A rendőrfőkapitány - a Kunczéhoz írt levél tanúsága szerint - arról tájékoztatta Reisz Teréziát, hogy tud a körülötte „zajló botrányokról, de mivel Wekler Ferenc országgyűlési képviselők pozitív diszkriminanciát« élvez, ezért nem avatkozik bele az ügyekbe”. Reisz Terézia részletesen beszámolt arról is, hogy Wekler birtokháborítása és magánokiratainak eltulajdonítása miatt kezdeményez Csaknem hat éve húzódó peres ügyeket zárt le január végén jogerősen a Legfelsőbb Bíróság. Wekler Ferenc és volt felesége, Reisz Terézia a válásuk után féltucatnyi családi cégbeli vagyonuk megosztását nem tudták elrendezni az előző évek során. A Legfelsőbb Bíróság legutóbb két összefüggő perben utasította el Reisz Terézia keresetét. Kérdés: a korrekt törvénykezéssel igazságot is szolgáltattak-e az Országgyűlés alelnökét érintő ügyekben. Reisz Terézia az utóbbi években számtalan jogorvoslati fórumon kereste az igazát. Hiába. Ma úgy érzi: jogi trükkökkel kisemmizték. Sőt megdöbbentő módon azt állítja: volt férje, akinek mentelmi joga van, több ízben brutálisan megverte. * Ciményf *s,'csózz gyűlöld bántsd, ÖOt! ma9 Vart!betelj, e Csalj adót! Ne lopjj verda A Magyar Köztársaság Országgyűlésének alelnöke munka közben FOTÓ: BURGER ZSOLT EU-kampány: SZDSZ-tanácsok - másoknak