Magyar Nemzet, 2003. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-31 / 75. szám

4Magyar Nem­zet Támadás Irak ellen Belföld 2003. március 31., hétfő Mb. rovatvezető: Villányi Károly Rákóczira emlékeztek A Rákóczi Szövetség szombaton megemlékezést tartott Buda­pesten, a Kossuth téren. A Rá­­kóczi-szabadságharc kitörésé­nek 300. évfordulója alkalmá­ból elhangzott beszédek után az államfő, a Nemzeti Kegyele­ti Bizottság, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és több nagykövetség koszorúját he­lyezték el II. Rákóczi Ferenc szobránál. A Rákóczi-emlékév ünnepségsorozata ma folytató­dik Münchenben. (H. J.) Habsburg Ottó a csatlakozásról Magyarországnak az unió jelentheti a biztonságot, a békét, s ezért is érdemes igennel szavazni a csatlakozásra - mondta Habs­burg Ottó szombaton. A Páneu­rópai Unió elnöke szerint a je­lenleg zajló 16 különböző hábo­rú veszélyeitől is megóvhatja Magyarországot az európai kö­zösség. Habsburg Ottó kiemel­te: a világ technikai, tudomá­nyos haladásában Európának ma is vezető szerepe van, ezért előnyös lesz az EU-tagság az ország számára. (MTI) Életvédő demonstráció A Keresztény Értelmiségiek Szövet­ségének az egyház munkáját kell segítenie az evangélium hirdetésével - mondta Osztie Zoltán a civil szervezet szomba­ti közgyűlésén. A több mint hatezer tagot számláló szerve­zet új alapszabályt fogadott el, amely Osztie szerint demokra­tikusabb vezetést tesz lehetővé. Az eutanázia ellen, életvédő de­monstrációt tartott tegnap a­­ KÉSZ és a Pacem in Utero Egyesület a budai Várban. Fel­szólalt Hegedűs Lóránt refor­mátus lelkész. (J. Á.) OVB: törvényt sértett a Nap TV Megsértette a választási eljárásról szóló törvényt a Magyar Televí­zióban megjelenő Nap TV, amikor elutasította a Magyar­­országi Zöld Párt három, az uniós csatlakozást ellenző fize­tett politikai hirdetését - áll az Országos Választási Bizottság határozatában. A testület sze­rint a műsorszolgáltatóknak a civil szervezetek számára is biz­tosítaniuk kell az esélyegyenlő­séget a kampány során, függet­lenül attól, hogy hirdetéseikben az igen vagy a nem mellett te­szik le a voksukat. (S. Á.) Újabb MTV-elnöki pályázati kiírás Közzétette a Magyar Televízió Rt. elnöki posztjára kiírt pályázat szövegét az intézmény közala­pítványi kuratóriumának el­nöksége. Mendreczky Károly tavaly n nyári lemondása óta ez a negyedik pályázat a tisztség­re. A jelentkezési feltételek megegyeznek a korábbi pályá­zatokéval. A pályázat beadá­sának határideje április 28., míg az elnökségi elbírálásé május 27. ( MTI) Több támogatás volt 2001-ben terhességi és gyermek­ágyi segélyre, anyasági ellátás­ra, gyermekgondozási díjra és segélyre, családi pótlékra, vala­mint iskoláztatási támogatásra összesen 217,729 milliárd fo­rintot fizetett az állam - derül ki a KSH adataiból. 2001-ben a korábbi évhez képest mintegy ezerrel csökkent a gyermekne­velési támogatást igénybe ve­vők száma, de több mint 300 millióval nőtt a számukra kifi­zetett összeg. (MTI) Nincs indok a részvételre Orbán Viktor szerint ki kell lépnünk a háborús koalícióból A Fidesz országos választmá­nya előtt Orbán Viktor hely­zetértékelő beszédet mondott, amelyben a párt átalakításá­ról, az iraki háborúról és az új világrendről, valamint az EU- csatlakozás következményei­ről fejtette ki véleményét. B Kis Ff.rf.nc___________________ J­elenleg nem ismerünk olyan magyar érdeket, amely indo­kolná részvételünket az Irak elleni háborús koalícióban, ezért jó len­ne mielőbb kilépni belőle - hang­súlyozta Orbán Viktor volt minisz­terelnök a Fidesz országos választ­mányának szombati ülésén. A po­litikus Csehország­­példáját emlí­tette, ahol az új államelnök meg­választása után kijelentette: orszá­gát senki ne említse a háborús ko­alíció tagjaként. Orbán Viktor arra is kitért, hogy Magyarországot semmilyen szövetségesi kötele­zettség nem terheli. - Ellenfeleink előszeretettel vonnak le téves kö­vetkeztetéseket a balkáni, illetve az afganisztáni válság kapcsán tett nyilatkozatainkból a mostani helyzetre vonatkozóan, holott há­rom, egymástól eltérő történelmi szituációról van szó - fejtette ki Orbán Viktor. Elmondta: az első két esetben közös NATO-akció, il­letve az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió által is támoga­tott - a szeptember 11-i terrortá­madás miatt erkölcsileg is indo­kolható - amerikai beavatkozás történt. Irakkal szemben viszont az USA egyoldalú, támadó had­műveletet indított. - A Fidesz ál­láspontja korábban és most is vi­lágos: csak azt a katonai lépést tá­mogathatjuk, amely mögött nem­zetközi szervezetek - ENSZ, NATO - felhatalmazása áll - tette hozzá. A volt kormányfő szerint iraki nézőpontból ez nem demok­ráciaháború, hanem honvédő harc. Megjegyezte: az amerikai ka­tonai akció egy új világrend kiala­kulásának kezdetét jelenti, amely megbontja az eddigi, a NATO-ra épülő biztonsági rendszert, pedig ez Magyarország számára a leg­biztonságosabb volt.. Orbán Viktor a Fidesz 15. szü­letésnapján tartott ünnepségen szintén szólt a háború lehetséges következményeiről, és aggodalmá­nak adott hangot amiatt, hogy az USA példáját követve akár Orosz­ország, akár Kína is hasonló „meg­előző háborút” indíthat a jövőben. Az uniós csatlakozás kapcsán a választmány ülésén azt hangsú­lyozta: szükség van olyan progra­mok kidolgozására, amelyek a csatlakozás veszteseit az integrá­ció győzteseivé tehetik. A kor­mány egy felmérésére hivatkozva megemlítette például, hogy a csat­lakozást követően a mezőgazda­ságból élőknek csupán tíz százalé­ka kap majd támogatást. Ezrek tüntettek a békéért Nem vették át az amerikai és a brit nagykövetségen a Civilek a Békéért mozgalom petícióját a szombati béketüntetéskor. A háborúellenes megmozdu­láson több ezer ember vett részt. A parlament elnöke és a Miniszterelnöki Hivatal veze­tője képviselőjén keresztül vette át a petíciót. B Csont Szandra__________________ N­em vették át a Civilek a Béké­ért mozgalom petícióját a brit és az amerikai külképviseleteken, ezért a tömörülés azt postán jut­tatja majd el a két nagykövetségre. A háborúellenes tüntetők a Vörös­marty térről vonultak a nagykö­vetségek érintésével a Kossuth té­rig. Az Irak elleni agresszió ellen­tétes az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal, sérti a népek önrendelkezési jogát - olvasható a petícióban. A civilek szerint ez a háború elsősorban az Egyesült Ál­lamok világpolitikai hegemóniájá­nak megerősítését, olajbiztonsá­gát, hadiiparának érdekeit szol­gálja, valamint Európa háttérbe szorítását célozza. A békeaktivis­ták követelik a magyar kormány­tól, hogy azonnal állítsa le a hábo­rú támogatását. Szerintük a ma­gyar kormány és parlament anti­­demokratikusan és alkotmányel­lenesen járt el, amikor támogatta ezt a háborút. A tüntetők fegyelmezetten vo­nultak, csak a nagykövetségek előtt pfujoltak és fütyültek többen, s a demonstrálók egy része a kül­képviselet felé ordította: „gyil­kosok.” Az Országgyűlés elnökének címzett petíciót az MSZP kong­resszusa miatt Kőhegyi András, az Országgyűlés elnökének személyi titkára vette át, aki jelezte: Szili Katalin a házbizottság következő ülésén bemutatja a petíciót a négy párt frakcióvezetőjének. A támadó államok nagykövetségei nem vették át a civilek petícióját fotó: mti/nándorfi Máté Ellentmondó nyilatkozatok Mennyi többletpénzhez jutunk az USA háborús költségvetéséből? Alig több mint kétmillió dollár többlettámogatáshoz juthat ha­zánk az iraki konfliktus kapcsán, mert a nemrég felajánlott 15 millió dollár nagy részét - 12,8 milliót - egyébként is megkapta volna a Magyar Köztársaság a biztonsági fejlesztésekre - állítja a kormány. Az amerikai nagykövetség közlése szerint viszont a 15 millió dolláros „segélyt” az éves fejlesztési támogatáson felül kaphatja meg Magyarország. 11 Munkatársunktól____________ /~ A Honvédelmi Minisztérium (HM) tudomása szerint az Egyesült Államok háborús költség­­vetéséből felajánlott 15 millió dol­lárból (3,4 milliárd forintból) 12,8 milliót az 1996 óta tartó biztonsági segítségnyújtási program részeként kap meg Magyarország - tudtuk meg Matyuc Pétertől, a HM kom­munikációs főigazgatójától. Ez azt jelentheti, hogy a korábban emlege­tett 15 milliónál kevesebb, 2,2 millió dollár többlettámogatást kap majd az ország az Egyesült Államoktól. Az amerikai nagykövetség közlé­se szerint azonban, ha a kongresz­­szus elfogadja Bush elnök javaslatát az iraki konfliktus miatt igényelt ki­egészítő támogatásról, a katonai ké­pességek fejlesztésére előirányzott összegen felül kap 15 millió dollárt az ország az Egyesült Államoktól. Ebben az esetben közel 30 millió dollárhoz juthat Magyarország. Ennek ellentmond, hogy Med­­gyessy Péter kormányfő a honvédel­mi tárcához hasonlóan fogalmazott az MTV Nap-kelte című műsorá­ban. Hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág 1996 óta minden évben kap az Egyesült Államoktól a haderő meg­erősítésére bizonyos juttatást, amelynek összege 10-12 millió dol­lár. Mint elmondta, ez az összeg „most picit több” lehet, erről azon­ban az Egyesült Államok kongresz­­szusa még nem döntött. Állította, hogy Magyarországnak kialakult el­vi álláspontja van az iraki háború kérdésében, ami nem függ össze az említett juttatással. Ismert, Bush elnök bejelentette: 75 milliárd dollár kiegészítő támo­gatást kér a kongresszustól az iraki háború céljaira, és ebből mintegy öt­­milliárdot osztana szét a háborút tá­mogató országoknak, köztük Ma­gyarországnak. belpol@magyarnemzet.hu Népszavazás lehet a kórháztörvényről . Munkatársunktól____________ M­indent meg kell tenni a kor­mánynak a béke biztosítása és a magyar állampolgárok bizton­ságának megóvása érdekében - hangsúlyozta Csáky András, az MDF országos választmányának el­nöke az iraki háborúval összefüg­gésben. A közelgő népszavazássa kapcsolatban megerősítették: tá­mogatják Magyarország EU-csatla­­kozását. Felkérnek mindenkit, áp­rilis 12-én vegyen részt az ügydön­tő népszavazáson és voksoljon igennel. A váasztmány tárgyalt a kór­háztörvényről is. Felszólították az MDF frakcióját: akadályozza meg ennek parlamenti elfogadását. Be­jelentették: megfontolják a népsza­vazás kezdeményezését az ügyben. Csáky szerint a kormánynak esze ágában sincs konszolidálni az egészségügyet és teljesíteni válasz­tási ígéreteit. A törvényjavaslat utat nyit a kórházak privatizálásának - magyarázta -, de olyan feltételek­kel, amelyeket a magyar vállalko­zók nem tudnak teljesíteni. Becslé­sek szerint egymilliárd forintos va­gyonról van szó, és a népszavazás célja az lenne, hogy ez a vagyon ma­gyar kézben maradjon. Az MDF szerint a privatizációból ki kell zár­ni a gyógyszer- és a műszergyártó­kat, valamint a forgalmazókat, mert ezek a cégek csak piacot akar­nak vásárolni. Kitartanak amellett is, hogy csak nonprofit formában lehessen privatizálni. Gémesi György, az MDF alelnö­­ke elmondta: tragikusnak tartják az önkormányzatok helyzetét, mert a 2003-as költségvetés nem biztosí­totta az 50 százalékos központi bér­emelés helyi hatásainak forrását. Elfogadhatatlannak ítélik, hogy a hiányzó 70 milliárd forinttal szem­ben a 3 milliárd forintos elkülöní­tett béralaphoz való hozzáférést a kormány elegendőnek tartja. mmmmfflmmmmmmmmmmmmsmmmm Egy igen, egy nem az unióra HÍRÖSSZEFOGLALÓ O­lcsó propagandát a kormány folytat az uniós csatlakozással kapcsolatban, és nem készítette elő megfelelően az erről döntő népsza­vazást - mondta szombaton Thür­­mer Gyula pártelnök a Munkáspárt 20. kongresszusán. Hozzátette: en­nek ellenére a Munkáspárt egyetért Magyarország EU-csatlakozásával, és arra biztatja az ország lakosait, hogy szavazzanak igennel az április 12-i referendumon. A párt állásfog­lalásban rögzítette: az Egyesült Álla­mok és szövetségesei agressziót folytatnak Irak ellen, ezért a Mun­káspárt követeli az inváziós csapa­tok kivonását Irakból, valamint, hogy hazánk azonnal szálljon ki a háborúból, és álljon a béke oldalára. ■ A MIÉP nemet mond Magyarország tagságára, mert az unió a saját alap­törvényeit sem tartja be a csatlakoz­ni kívánó tíz országgal kapcsolatban - mondta Csurka István szombaton Hódmezővásárhelyen. Szerinte Ma­gyarország „mint másodrendű gyarmati tag” lép be az unióba. A MIÉP elnöke a csatlakozás ellenzé­sének egyik okaként az iraki háborút említette. Hangsúlyozta: „világhá­ború közegében” felelős döntéseket nem hozhatnak a társadalmak. EU: információk helyett kampány 11 Megyeri Dávid_______________ G­ondot jelent, hogy a kelet-kö­­zép-európai országok politikai vezető rétege magát sem művelte ki az Európai Unióból - jelentette ki Glatz Ferenc, az Akadémia volt elnö­ke a harmadszor megrendezett Fia­tal Politológusok Találkozóján szombaton. Szerinte az emberek évek óta elmaradt tájékoztatását a mostani kampány - amikor a „víz­csapból is” az unió folyik - nem pó­tolhatja. Ennek köszönhető, hogy egyfelől sok valótlanság van forga­lomban, másfelől viszont kifényesí­tett optimista jóslatokat hallhatunk. A lakosság elmaradt felkészítése te­rén kritizálta a Horn-kormányt és az előző kabinetet is, a jelenlegiről pe­dig úgy vélekedett, az elmúlt egy esztendőben nehezen ébredtek rá arra, hogy 2003 tavaszán népszava­zást kell tartani a csatlakozásról. Sárközy Tamás jogászprofesszor ki­emelte: a magyar gazdasági jog már több éve felkészült az uniós integrá­cióra. Pokol Béla jogászprofesszor az európai konvent őszre elkészülő alkotmánytervezete kapcsán azt ele­mezte, hogy az unióban a jelek sze­rint föderalista fordulat várható. Úgy vélte, fontos érv EU-csatla­­kozásunk mellett, hogy Trianon óta az a legkomolyabb lehetőséget nyújtja a nemzeti széttagoltság meg­szüntetésére. Navracsics Tibor poli­tológus előadásában arra emlékez­tetett: az unió az európai nemzetál­lamok közti konfliktusok rendezé­sének leghatékonyabb formája, hi­szen ellentétben az Amerikai Egye­sült Államokkal, tagjai között még sohasem tört ki háború.

Next