Magyar Nemzet, 2003. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-31 / 75. szám
4Magyar Nemzet Támadás Irak ellen Belföld 2003. március 31., hétfő Mb. rovatvezető: Villányi Károly Rákóczira emlékeztek A Rákóczi Szövetség szombaton megemlékezést tartott Budapesten, a Kossuth téren. A Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulója alkalmából elhangzott beszédek után az államfő, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és több nagykövetség koszorúját helyezték el II. Rákóczi Ferenc szobránál. A Rákóczi-emlékév ünnepségsorozata ma folytatódik Münchenben. (H. J.) Habsburg Ottó a csatlakozásról Magyarországnak az unió jelentheti a biztonságot, a békét, s ezért is érdemes igennel szavazni a csatlakozásra - mondta Habsburg Ottó szombaton. A Páneurópai Unió elnöke szerint a jelenleg zajló 16 különböző háború veszélyeitől is megóvhatja Magyarországot az európai közösség. Habsburg Ottó kiemelte: a világ technikai, tudományos haladásában Európának ma is vezető szerepe van, ezért előnyös lesz az EU-tagság az ország számára. (MTI) Életvédő demonstráció A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének az egyház munkáját kell segítenie az evangélium hirdetésével - mondta Osztie Zoltán a civil szervezet szombati közgyűlésén. A több mint hatezer tagot számláló szervezet új alapszabályt fogadott el, amely Osztie szerint demokratikusabb vezetést tesz lehetővé. Az eutanázia ellen, életvédő demonstrációt tartott tegnap a KÉSZ és a Pacem in Utero Egyesület a budai Várban. Felszólalt Hegedűs Lóránt református lelkész. (J. Á.) OVB: törvényt sértett a Nap TV Megsértette a választási eljárásról szóló törvényt a Magyar Televízióban megjelenő Nap TV, amikor elutasította a Magyarországi Zöld Párt három, az uniós csatlakozást ellenző fizetett politikai hirdetését - áll az Országos Választási Bizottság határozatában. A testület szerint a műsorszolgáltatóknak a civil szervezetek számára is biztosítaniuk kell az esélyegyenlőséget a kampány során, függetlenül attól, hogy hirdetéseikben az igen vagy a nem mellett teszik le a voksukat. (S. Á.) Újabb MTV-elnöki pályázati kiírás Közzétette a Magyar Televízió Rt. elnöki posztjára kiírt pályázat szövegét az intézmény közalapítványi kuratóriumának elnöksége. Mendreczky Károly tavaly n nyári lemondása óta ez a negyedik pályázat a tisztségre. A jelentkezési feltételek megegyeznek a korábbi pályázatokéval. A pályázat beadásának határideje április 28., míg az elnökségi elbírálásé május 27. ( MTI) Több támogatás volt 2001-ben terhességi és gyermekágyi segélyre, anyasági ellátásra, gyermekgondozási díjra és segélyre, családi pótlékra, valamint iskoláztatási támogatásra összesen 217,729 milliárd forintot fizetett az állam - derül ki a KSH adataiból. 2001-ben a korábbi évhez képest mintegy ezerrel csökkent a gyermeknevelési támogatást igénybe vevők száma, de több mint 300 millióval nőtt a számukra kifizetett összeg. (MTI) Nincs indok a részvételre Orbán Viktor szerint ki kell lépnünk a háborús koalícióból A Fidesz országos választmánya előtt Orbán Viktor helyzetértékelő beszédet mondott, amelyben a párt átalakításáról, az iraki háborúról és az új világrendről, valamint az EU- csatlakozás következményeiről fejtette ki véleményét. B Kis Ff.rf.nc___________________ Jelenleg nem ismerünk olyan magyar érdeket, amely indokolná részvételünket az Irak elleni háborús koalícióban, ezért jó lenne mielőbb kilépni belőle - hangsúlyozta Orbán Viktor volt miniszterelnök a Fidesz országos választmányának szombati ülésén. A politikus Csehországpéldáját említette, ahol az új államelnök megválasztása után kijelentette: országát senki ne említse a háborús koalíció tagjaként. Orbán Viktor arra is kitért, hogy Magyarországot semmilyen szövetségesi kötelezettség nem terheli. - Ellenfeleink előszeretettel vonnak le téves következtetéseket a balkáni, illetve az afganisztáni válság kapcsán tett nyilatkozatainkból a mostani helyzetre vonatkozóan, holott három, egymástól eltérő történelmi szituációról van szó - fejtette ki Orbán Viktor. Elmondta: az első két esetben közös NATO-akció, illetve az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió által is támogatott - a szeptember 11-i terrortámadás miatt erkölcsileg is indokolható - amerikai beavatkozás történt. Irakkal szemben viszont az USA egyoldalú, támadó hadműveletet indított. - A Fidesz álláspontja korábban és most is világos: csak azt a katonai lépést támogathatjuk, amely mögött nemzetközi szervezetek - ENSZ, NATO - felhatalmazása áll - tette hozzá. A volt kormányfő szerint iraki nézőpontból ez nem demokráciaháború, hanem honvédő harc. Megjegyezte: az amerikai katonai akció egy új világrend kialakulásának kezdetét jelenti, amely megbontja az eddigi, a NATO-ra épülő biztonsági rendszert, pedig ez Magyarország számára a legbiztonságosabb volt.. Orbán Viktor a Fidesz 15. születésnapján tartott ünnepségen szintén szólt a háború lehetséges következményeiről, és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az USA példáját követve akár Oroszország, akár Kína is hasonló „megelőző háborút” indíthat a jövőben. Az uniós csatlakozás kapcsán a választmány ülésén azt hangsúlyozta: szükség van olyan programok kidolgozására, amelyek a csatlakozás veszteseit az integráció győzteseivé tehetik. A kormány egy felmérésére hivatkozva megemlítette például, hogy a csatlakozást követően a mezőgazdaságból élőknek csupán tíz százaléka kap majd támogatást. Ezrek tüntettek a békéért Nem vették át az amerikai és a brit nagykövetségen a Civilek a Békéért mozgalom petícióját a szombati béketüntetéskor. A háborúellenes megmozduláson több ezer ember vett részt. A parlament elnöke és a Miniszterelnöki Hivatal vezetője képviselőjén keresztül vette át a petíciót. B Csont Szandra__________________ Nem vették át a Civilek a Békéért mozgalom petícióját a brit és az amerikai külképviseleteken, ezért a tömörülés azt postán juttatja majd el a két nagykövetségre. A háborúellenes tüntetők a Vörösmarty térről vonultak a nagykövetségek érintésével a Kossuth térig. Az Irak elleni agresszió ellentétes az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal, sérti a népek önrendelkezési jogát - olvasható a petícióban. A civilek szerint ez a háború elsősorban az Egyesült Államok világpolitikai hegemóniájának megerősítését, olajbiztonságát, hadiiparának érdekeit szolgálja, valamint Európa háttérbe szorítását célozza. A békeaktivisták követelik a magyar kormánytól, hogy azonnal állítsa le a háború támogatását. Szerintük a magyar kormány és parlament antidemokratikusan és alkotmányellenesen járt el, amikor támogatta ezt a háborút. A tüntetők fegyelmezetten vonultak, csak a nagykövetségek előtt pfujoltak és fütyültek többen, s a demonstrálók egy része a külképviselet felé ordította: „gyilkosok.” Az Országgyűlés elnökének címzett petíciót az MSZP kongresszusa miatt Kőhegyi András, az Országgyűlés elnökének személyi titkára vette át, aki jelezte: Szili Katalin a házbizottság következő ülésén bemutatja a petíciót a négy párt frakcióvezetőjének. A támadó államok nagykövetségei nem vették át a civilek petícióját fotó: mti/nándorfi Máté Ellentmondó nyilatkozatok Mennyi többletpénzhez jutunk az USA háborús költségvetéséből? Alig több mint kétmillió dollár többlettámogatáshoz juthat hazánk az iraki konfliktus kapcsán, mert a nemrég felajánlott 15 millió dollár nagy részét - 12,8 milliót - egyébként is megkapta volna a Magyar Köztársaság a biztonsági fejlesztésekre - állítja a kormány. Az amerikai nagykövetség közlése szerint viszont a 15 millió dolláros „segélyt” az éves fejlesztési támogatáson felül kaphatja meg Magyarország. 11 Munkatársunktól____________ /~ A Honvédelmi Minisztérium (HM) tudomása szerint az Egyesült Államok háborús költségvetéséből felajánlott 15 millió dollárból (3,4 milliárd forintból) 12,8 milliót az 1996 óta tartó biztonsági segítségnyújtási program részeként kap meg Magyarország - tudtuk meg Matyuc Pétertől, a HM kommunikációs főigazgatójától. Ez azt jelentheti, hogy a korábban emlegetett 15 milliónál kevesebb, 2,2 millió dollár többlettámogatást kap majd az ország az Egyesült Államoktól. Az amerikai nagykövetség közlése szerint azonban, ha a kongreszszus elfogadja Bush elnök javaslatát az iraki konfliktus miatt igényelt kiegészítő támogatásról, a katonai képességek fejlesztésére előirányzott összegen felül kap 15 millió dollárt az ország az Egyesült Államoktól. Ebben az esetben közel 30 millió dollárhoz juthat Magyarország. Ennek ellentmond, hogy Medgyessy Péter kormányfő a honvédelmi tárcához hasonlóan fogalmazott az MTV Nap-kelte című műsorában. Hangsúlyozta, hogy Magyarország 1996 óta minden évben kap az Egyesült Államoktól a haderő megerősítésére bizonyos juttatást, amelynek összege 10-12 millió dollár. Mint elmondta, ez az összeg „most picit több” lehet, erről azonban az Egyesült Államok kongreszszusa még nem döntött. Állította, hogy Magyarországnak kialakult elvi álláspontja van az iraki háború kérdésében, ami nem függ össze az említett juttatással. Ismert, Bush elnök bejelentette: 75 milliárd dollár kiegészítő támogatást kér a kongresszustól az iraki háború céljaira, és ebből mintegy ötmilliárdot osztana szét a háborút támogató országoknak, köztük Magyarországnak. belpol@magyarnemzet.hu Népszavazás lehet a kórháztörvényről . Munkatársunktól____________ Mindent meg kell tenni a kormánynak a béke biztosítása és a magyar állampolgárok biztonságának megóvása érdekében - hangsúlyozta Csáky András, az MDF országos választmányának elnöke az iraki háborúval összefüggésben. A közelgő népszavazássa kapcsolatban megerősítették: támogatják Magyarország EU-csatlakozását. Felkérnek mindenkit, április 12-én vegyen részt az ügydöntő népszavazáson és voksoljon igennel. A váasztmány tárgyalt a kórháztörvényről is. Felszólították az MDF frakcióját: akadályozza meg ennek parlamenti elfogadását. Bejelentették: megfontolják a népszavazás kezdeményezését az ügyben. Csáky szerint a kormánynak esze ágában sincs konszolidálni az egészségügyet és teljesíteni választási ígéreteit. A törvényjavaslat utat nyit a kórházak privatizálásának - magyarázta -, de olyan feltételekkel, amelyeket a magyar vállalkozók nem tudnak teljesíteni. Becslések szerint egymilliárd forintos vagyonról van szó, és a népszavazás célja az lenne, hogy ez a vagyon magyar kézben maradjon. Az MDF szerint a privatizációból ki kell zárni a gyógyszer- és a műszergyártókat, valamint a forgalmazókat, mert ezek a cégek csak piacot akarnak vásárolni. Kitartanak amellett is, hogy csak nonprofit formában lehessen privatizálni. Gémesi György, az MDF alelnöke elmondta: tragikusnak tartják az önkormányzatok helyzetét, mert a 2003-as költségvetés nem biztosította az 50 százalékos központi béremelés helyi hatásainak forrását. Elfogadhatatlannak ítélik, hogy a hiányzó 70 milliárd forinttal szemben a 3 milliárd forintos elkülönített béralaphoz való hozzáférést a kormány elegendőnek tartja. mmmmfflmmmmmmmmmmmmsmmmm Egy igen, egy nem az unióra HÍRÖSSZEFOGLALÓ Olcsó propagandát a kormány folytat az uniós csatlakozással kapcsolatban, és nem készítette elő megfelelően az erről döntő népszavazást - mondta szombaton Thürmer Gyula pártelnök a Munkáspárt 20. kongresszusán. Hozzátette: ennek ellenére a Munkáspárt egyetért Magyarország EU-csatlakozásával, és arra biztatja az ország lakosait, hogy szavazzanak igennel az április 12-i referendumon. A párt állásfoglalásban rögzítette: az Egyesült Államok és szövetségesei agressziót folytatnak Irak ellen, ezért a Munkáspárt követeli az inváziós csapatok kivonását Irakból, valamint, hogy hazánk azonnal szálljon ki a háborúból, és álljon a béke oldalára. ■ A MIÉP nemet mond Magyarország tagságára, mert az unió a saját alaptörvényeit sem tartja be a csatlakozni kívánó tíz országgal kapcsolatban - mondta Csurka István szombaton Hódmezővásárhelyen. Szerinte Magyarország „mint másodrendű gyarmati tag” lép be az unióba. A MIÉP elnöke a csatlakozás ellenzésének egyik okaként az iraki háborút említette. Hangsúlyozta: „világháború közegében” felelős döntéseket nem hozhatnak a társadalmak. EU: információk helyett kampány 11 Megyeri Dávid_______________ Gondot jelent, hogy a kelet-közép-európai országok politikai vezető rétege magát sem művelte ki az Európai Unióból - jelentette ki Glatz Ferenc, az Akadémia volt elnöke a harmadszor megrendezett Fiatal Politológusok Találkozóján szombaton. Szerinte az emberek évek óta elmaradt tájékoztatását a mostani kampány - amikor a „vízcsapból is” az unió folyik - nem pótolhatja. Ennek köszönhető, hogy egyfelől sok valótlanság van forgalomban, másfelől viszont kifényesített optimista jóslatokat hallhatunk. A lakosság elmaradt felkészítése terén kritizálta a Horn-kormányt és az előző kabinetet is, a jelenlegiről pedig úgy vélekedett, az elmúlt egy esztendőben nehezen ébredtek rá arra, hogy 2003 tavaszán népszavazást kell tartani a csatlakozásról. Sárközy Tamás jogászprofesszor kiemelte: a magyar gazdasági jog már több éve felkészült az uniós integrációra. Pokol Béla jogászprofesszor az európai konvent őszre elkészülő alkotmánytervezete kapcsán azt elemezte, hogy az unióban a jelek szerint föderalista fordulat várható. Úgy vélte, fontos érv EU-csatlakozásunk mellett, hogy Trianon óta az a legkomolyabb lehetőséget nyújtja a nemzeti széttagoltság megszüntetésére. Navracsics Tibor politológus előadásában arra emlékeztetett: az unió az európai nemzetállamok közti konfliktusok rendezésének leghatékonyabb formája, hiszen ellentétben az Amerikai Egyesült Államokkal, tagjai között még sohasem tört ki háború.