Magyar Nemzet, 2003. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-01 / 76. szám
2Magyar Nemzet Támadás Irak ellen 2003. április L, kedd Rovatvezető: Stier Gábor Irak újjáépítésére már kijelölték a cégeket, amelyek egytől egyig nagy amerikai konszernek, s amelyek közel állnak a washingtoni hadurakhoz. A harc már megindult a mobiltelefoncégek és -rendszerek részéről is. Mi Munkatársunktól.____________ Irak - Észak-Korea és Afganisztán mellett - a harmadik ország, amelynek nincs saját mobilszolgáltató hálózata. Ám ez nem sokáig lesz így: máris kitört egy Európa és Amerika közt zajló telefonháború. Donald Rumsfeld tanácsadói felszólították az Egyesült Államok cégeit, köztük a Qualcomm mobilgigászt, hogy minél előbb készítsenek komplett tervet Irakra, amely az amerikai CDMA (Code Division Multiple Acess) rendszerre épül. Mivel szerinte, ha a Nokia és Ericsson által kifejlesztett GSM (Global System for Mobile Communication) olcsó és hatékony fejlesztéssel állna elő, akkor azon Finnország, Franciaország, Svédország és az „újra ellenség Németország” hatalmas nyereségre tenne szert. Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet országai is a GSM-rendszerrel rendelkeznek. Arab nyelvű szoftverek és telefonok azonnal milliószámra szállíthatók Irakba. Ezt az amerikai CDMA szolgáltatóknak pedig a nulláról kell kifejleszteniük. E rendszernek jelenleg csak 67 millió előfizetője van és a technika a második világháborús katonai híradósrendszerre alapszik. A csillagászati haszon mellett nem mellékes, hogy az amerikai hálózatokat az NSA és a CIA specialistái lényegesen könnyebben ellenőrizhetik, mint más technikákat. - A HÁBORÚ ARCAI A Munkáspárt élő lelkiismerete g JOTISCHKY J.ÁSZTÓ (TONDONI___ Amikor Robin Cook, a brit alsóház kormánypárti frakcióvezetője parlamenti beszédében megindokolta, hogy miért mond le erről a kabinettisztségről, az alsóházban szokatlan tapsvihar fogadta felszólalását. Cook minden szempontból tökéletesen járt el. A miniszterelnök politikáját a kabinet zárt ajtói mögött vitatta, lemondását először Blairrel közölte, nem a médiával, beszédében nem támadta a miniszterelnököt, sőt elismerő szavakkal szólt róla, és az iraki háborút minden szenvedélyes frázis, minden hatásvadászat nélkül, világos és logikus okfejtéssel nyilvánította erkölcsileg és jogilag védhetetlennek, politikailag károsnak. Ügyelt arra is, hogy kellőképpen elhatárolja magát a miniszterelnök megbuktatását célzó kampánytól. Az 56 éves politikus mindig a Munkáspárt bal szárnyához tartozott. Ahhoz az idealista értelmiségi szárnyhoz, amely sosem különítette el a politikát erkölcsi meggyőződésétől. Ugyanakkor sokadmagával ő is belátta, hogy amíg a párt el nem határolja magát a szélsőbaloldaltól, addig semmi reménye arra, hogy kormányt alakítson. Amikor a párt a reformista Blairt választotta vezetőjének, Blair pedig Robin Cookot tette meg „árnyék-külügyminiszternek” - vagyis az ellenzék külügyi szóvivőjének -, Cook azonnal síkraszállt az etikus külpolitika eszméje mellett. Ezt hangoztatta akkor is, amikor a párt 1997-es győzelme a külügyi tárca élére juttatta. Nem mondhatni, hogy Robin Cook jeles külügyminiszter volt. Az az érdesség, az a tapintatlanság, amely annyit ártott a párton belüli népszerűségének, többször is kellemetlenséget okozott a brit kormánynak a nemzetközi porondon. Senkit sem lepett meg, amikor a második Blairkormányban Cook új szerepet kapott mint a kormányfrakció vezetője. Az elmúlt néhány nap valamelyest aláásta Cook sárkányölő Szent György-szerepét. Egy újságcikkben azt írta, hogy Blairnek hamarosan haza kell rendelnie Irakból a brit haderőt. Ez általános tetszést aratott ugyan a háborút ellenző britek táborában, ám annál nagyobb visszatetszéssel találkozott a kormány, a pártvezetőség és az ellenzék részéről. Cook ezután interjút adott, amelyben gyakorlatilag megmásította a cikkében írottakat. Magyarázata szerint azt akarta mondani, hogy a hadjáratot minél hamarabb sikerre kell vinni, hogy aztán a katonák azonnal hazatérhessenek. Ez a jelek szerint nem a kormány elhatározásán múlik. Sokak szerint Cook korábbi korrekt viselkedése mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy ha a háború elleni tiltakozás többségi kampánnyá duzzad, akkor Blair helyzete tarthatatlanná válhat a kormány élén. Ez esetben mint az egyetlen élvonalbeli munkáspárti politikus, aki nem kompromittálta magát a háború mellett, ő kerülhet a kormány élére. Úgy, mint egykor Churchill, az egyetlen élvonalbeli konzervatív politikus, aki nem kompromittálta magát a béke mellett. Robin Cook kulpol@magyarnemzet.hu Telefonharc kezdődött Irakért Egymást célzó barátok A szabdalt frontvonalak megnehezítik az azonosítást ■ György Zsombor_______________ B aráti tűzben sebesültek meg ismét brit katonák Irakban, miután egy amerikai vadászrepülőgép - amelynek pilótáját az egyik túlélő „az emberi életet semmibe vevő cowboynak” nevezte tüzet nyitott hadoszlopukra. Az egy brit katona halálát, s további öt sebesülését okozó, Bászrától délre történt incidenst egy A-10-es amerikai gépről a brit páncélos katonai járművekre géppuskatüzet nyitó katona okozta. Az ügy külön érdekessége, hogy a vadászgép a túlélők elmondása szerint kevesebb mint ötszáz méterre volt a brit Scimitar páncélosoktól, amikor a pilóta tüzet nyitott rájuk. Baráti tűzben és balesetben a háború kezdete óta már több mint húsz brit katona halt meg, ami a szakértők szerint indokolatlanul magas. Az elmúlt évtizedek statisztikái ráadásul azt mutatják, hogy hiába fejlődik rohamosan a technika, a balesetek száma mégis egyre növekszik. Míg a koreai háborúban a baráti tűzben meghaltak aránya nem érte el a húsz százalékot, addig az első Öböl-háborúban már negyvenöt százalék volt ez az arány. Ennek okát Georg Spöttle katonai szakértő abban látja, hogy az egyébként is igen fáradt, s így egyre figyelmetlenebb katonák hajlamosak magukat a technikára bízni, s visszaigazolás nélkül is tüzet nyitni. A szakértő példaként hozta fel, hogy az éjjellátó készülékeken keresztül nézve a távolabbi objektumok körvonalai igen elmosódottak, a katonák olykor mégis tüzet nyitnak bármire, ami mozog. A tévedések elkerülése végett a különféle katonai jáművekre speciális megkülönböztető jelzéseket is el szoktak helyzeni. Az elektronikus azonosítási módszerek (amelyek speciális rádiókon alapulnak) elterjedése a szárazföldi csapatoknál még mindig korlátozott. További gondot jelent, hogy a klasszikus háborúkkal ellentétben, ahol frontok húzódnak, az iraki háború a gerillakonfliktusok irányába tolódott, ahol a baráti csapatok közé ellenséges harcosok ékelődtek. Még a légierőnél - ahol minden gép már huzamosabb ideje fel van szerelve úgynevezett barát-ellenség azonosítóval (IFF) - sem százszázalékos a felismerés, amint azt a brit Tornádó repülőgép amerikai Patriot rakétával történő lelövése mutatta - nyilatkozták lapunknak repülési szakértők. Mint Georg Spöttie elmondta, a katonák életét a harcok jelentette veszély és stressz mellett homokviharok, hatalmas hőingadozás, alváshiány és olykor élelmiszerhiány keseríti meg, így az esetleg már hónapok óta a térségben állomásozó fegyveresek nagyon kimerültek. „A legerősebb idegzetű katona sem viseli ezt el” - mondta a szakértő. Amerikai tengerészgyalogosok szemlélik egy baráti tűzben kilőtt terepjáró roncsait FOTÓ: mti/epa/afp/ericeeferberg Borulhat az amerikai béketerv Izraelben Colin Powell amerikai külügyminiszter vasárnapi beszédében bizakodásának adott hangot, hogy sikerül az izraelipalesztin konfliktust békés úton rendezni. Előadásában, amelyet az amerikai zsidó lobbi egyik befolyásos szervezete, az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) előtt tartott, továbbra sem mondott azonban semmi újat, amely a tárgyalásokat felújítaná. Munkatársunktól______________ Colin Powell beszédében a korábban sokszor felvetett „útvonaltervet” említette, amely konkrétan meghatározza az izraeli és a palesztin fél teendőit. A szövegben szerepel az illegális zsidó telepek lebontásának kötelessége, amelynek elhangzásakor az AIPAC egyes tagjai hangosan pfujoltak. Az útvonalterv számos kiküszöbölhetetlen hibát tartalmaz, így várhatóan csak egy lesz a sok elvetélt próbálkozás közül. Különösen akkor nagyon fontos ez az üzenet Izraelnek és a palesztinoknak, amikor az iraki háború kitörése után először kiújult az erőszak a Szentföldön. Az öngyilkos merénylő robbanása ugyan nem ölt meg egyetlen embert sem, ám események sorozatát indíthatja el, amelyben nagyon sokan meghalhatnak. Tény, hogy a háború kitörése óta nagyon csendes volt Izrael, annak ellenére, hogy Ariel Saron kormányától sokan azt várták, a háború leple alatt végez a palesztinok vezetőségével. A mostani robbantás azonban fontos üzenetet küld mind Amerikának, mind Izraelnek. A robbantást vállaló Iszlám Dzsihád fegyveres szervezet az eseményt az iraki népnek ajánlotta. Mint várható volt, a megszállt területek reményt vesztett népe párhuzamot fog vonni saját és az iraki nép sorsa között. Ha ellenállásról van szó, a palesztinok sem akarnak majd lemaradni az irakiak mögött, hogy Izrael egy pillanatig ne érezze magát biztonságban. A támadásra adott válasz során azonban a zsidó állam az eddigi tapasztalatok szerint könynyen elragadtatja magát, és vérfürdőt rendez a palesztinok körében. Ez tovább szítja az erőszakot, a helyzet pedig ugyanolyan lesz, mint a háborút megelőzően. Azzal a különbséggel, hogy Izrael talán mégis rászánja magát a döntésre, és Jasszer Arafatot eltávolítja a hatalomból, miután nélküle is van, akivel tárgyalhat. A minden oldalról elfogadott Mahmúd Abbasz palesztin kormányfő a béke záloga is lehetne, ám senki sem tud úgy tárgyalni, hogy fél szeme ne lenne Irakon. A vasárnapi robbantás is jelzi, egyik ország sem lehet biztos abban, hogy radikálisabb gondolkodású lakói nem fogják regionális vagy kultúraközi háborúként felfogni az Irakban zajló eseményeket. A mérsékelt arab államok, mint Jordánia vagy Egyiptom, folyamatosan kemény harcot vívnak saját iszlámistáikkal, akik a sokszor beígért dzsihádot várják, a nagypolitika azonban megakadályozza őket törekvésükben. Amerika megszálló háborújával megerősítheti véleményükben az említett csoportokat, Izraelbe pedig visszatér az erőszak. FOKOZÓDÓ FESZÜLTSÉG. Egy katonai szóvivő tegnap bejelentette, hogy húsz palesztint - köztük két Iszlám Dzsihád-tagot - sikerült elfogniuk vasárnap éjjel Ciszjordániában. A két letartóztatott egyike 16 éves, állítólag ő a vasárnapi öngyilkos merénylő testvére. A netanjai merényletet éjszaka az ered kibucban újabb merényletkísérlet követte, de a támadókat lelőtték az izraeliek. (MTI) Biztonságos bunkerek Atomtámadást is kibírnak a jugoszlávok által épített óvóhelyek Szaddám Huszein életét nem veszélyeztetik az amerikai légitámadások. Az iraki vezető ugyanis olyan bunkerban tartózkodik, amely egy atomtámadást is kibírna. Ezt állítja a szerbia-montenegrói légierő nyugalmazott parancsnoka, Szvetozar Carevics tábornok, aki egyszerűen nevetségesnek nevezte a légicsapások első napján felröppentett hírt, hogy Szaddám feltehetőleg életét vesztette, amikor azt az épületet érte találat, amelyben állítólag tartózkodott. is Szrestyin Imre (Újvidék)________ Egy Bagdad melletti bunkerban van az elnök és a legfelsőbb parancsnokság, s ezt az óvóhelyet úgy építették meg, hogy teljes védelmet és biztonságot nyújt, s emellett ebben a föld alatti építményben minden megvan, ami a normális életvitelhez szükséges. Hónapokig lehet ott elzárva lenni a külvilágtól. De honnan tudja mindezt ilyen pontosan egy szerb generális, amikor az ilyesmit nemigen szokták külföldi katonák orrára kötni? Egyszerű a magyarázat. Az iraki bunkereket jugoszlávok építették a múlt század hetvenes éveiben. Carevics jól ismeri őket. Nem egy ilyennek az építését felügyelhette. A bosnyák Resad Fazlic - szintén a volt titói Jugoszláv Néphadsereg tisztje - hasonlóképpen nyilatkozott. Szintén kizárta, hogy az amerikaiak berobbanthatják a föld alatti bunkereket. - Ha Szaddám nem menekül el Irakból, biztosra veszem, hogy az amerikaiak egy ilyen bunkerban találnak majd rá - hangoztatta Fazlic. - Ezek a bunkerek húsz megatonna erejű közvetlen találatot is könnyedén elviselnek - mondta, s utalt arra, hogy teljesen hiábavaló bombázni a föld alatti betonerődítményeket. Az a bunker, amely szerinte most éppen Huszeinnek nyújt menedéket, nagyobb a többinél. Futballpálya nagyságú, s mindennel el van látva, ami alkalmassá teszi, hogy hosszabb - több hónapos - időre biztonságos munkakörülményeket biztosítson lakóinak. De építettek kisebbeket is Bagdadban, Moszulban, Kirkukban, Bászrában, Naszirijában, amelyeket parancsnoki és kommunkációs központoknak szántak, s amelyek hosszan tartó izoláltságot és erős csapásokat képesek kiállni. Fazlic részt vett több mint tíz föld alatti bunker megépítésében a volt Jugoszlávia területén, abban az időben, amikor Josip Broz Tito szívélyes viszonyban volt Szaddám Huszeinnel. (Mint az Egyesült Államok is egyébként.) A létesítmények építését az irakiak csakis azért bízták a jugoszlávokra, mondta Fazlic, mert megtetszett nekik, amit Jugoszláviában (a volt JSZSZK-ban) láttak. A bosznia-hercegovinai Konjicnál épült egy hatalmas bunker, amelyet Tito számára rendeztek be háború esetére, részletezte Fazlic. Ezt másolták át iraki terepre. Nehéz feladat volt a sima, tagolatlan felszín miatt. A szakértő részletezte, hogy hogyan képezték ki a bunker fő részlegének kupolás tetejét, s az arra ráépülő rétegeket. A lövedékeknek, hogy maximális teljesítményt fejthessenek ki, merőlegesen kellene becsapódniuk a védőburokra, ellenkező esetben félrepattannak a kupoláról. De még ezt megelőzően át kell törniük a felsőbb védelmi rétegeket. Szavai szerint szinte lehetetlen pontosan kiszámítani a becsapódási szögeket, s folyamatosan megismételni a sikeres találatokat ugyanarra a pontra. Nem véletlenül járták az iraki háborút megelőzően amerikai szakértők a boszniai hegyeket. A Tito idején épített bunkerekre - a bugojnói föld alatti világra, illetve a Bihac mellettire - voltak kíváncsiak. Washingtonban is tudták, hogy a jugoszlávok mesterei a bunkerek építésének, s azt is tudták, hogy a jugoszláv vállalatok éveken át építkeztek Irakban.