Magyar Nemzet, 2003. május (66. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-02 / 101. szám

gazdasag@magyarnemzet.hu Kevesebb új lakás készült az idén . Munkatársü­nktól______________ A­z idei év első negyedévében hét százalékkal kevesebb új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok (szám szerint 4437-et) az előző esztendő azonos időszakához ké­pest - tette közzé legfrissebb ada­tait honlapján a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH). Ugyanakkor 10 477 új lakás építése kezdődhe­tett el a kiadott új engedélyek alap­ján, ami 13 százalékos növekedés a tavaly első három havihoz képest. A hatóságok 2002 első negyed­évében 4756 új, befejezett lakásra adták ki a használatbavételi enge­délyt, 19,7 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az új lakások építésére adott engedélyek száma 9321 volt, ami 5,5 százalékkal ha­ladta meg a 2001. első negyedévit. A KSH jelentése szerint az idén az első negyedévben az országos la­kásépítés alakulását, a felépített la­kások jellemzőit nagymértékben befolyásolta, hogy a legnagyobb la­kásépítő régióban volt a legjelentő­sebb visszaesés: az előző év első negyedévihez képest Budapesten több mint 25 százalékkal, Pest me­gyében 30 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma. Az épületek funkcióját tekintve a mezőgazdaság, illetve a szálloda-, szálláshely-szolgáltatás, vendéglá­tás területén mutatkozott erőteljes csökkenés. Stabil vagy fukar büdzsé? Az unió költségvetése 2004-ben ötmilliárd eurót szán a csatlakozóknak Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállama 45,8 milliárd euró agrár­­támogatással részesülne a szerdán elkészült bővítési költségve­tési tervezet szerint, míg a csatlakozó tíz országnak mindössze kétmilliárd eurót irányoz elő a tervezet. Brüsszel illetékesei sta­bil alapokon nyugvónak minősítik saját munkájukat. Mi Hommf.r Tibor__________________ úniusban vitatják meg a tagor­szágok a szerdán elkészült bőví­tési törvénytervezetet, végül pedig októberben kerül az Európai Par­lament elé - jelentette ki Michaele Schreyer költségvetési ügyekben illetékes bizottsági tag. A költség­­vetési bizottság stabil alapokon nyugvónak minősítette a büdzsé­­tervezetet, amelyben az agrárfeje­zet hordozza az egyik legnagyobb kiadási tételt. Az MTI közlése sze­rint a 47,8 milliárd eurós agrárki­adásból 45,8 milliárddal részesül a jelenlegi 15 tagállam, míg a csatla­kozó tízek osztozkodhatnak a ma­radék kétmilliárdon. Mindebből kiderül, hogy a csatlakozó államok gazdálkodói, így a magyarok sem sokat profitálhatnak ebből a tétel­ből. Ami a strukturális alapokat illeti, Brüsszel 6,7 milliárd eurót irányzott elő a csatlakozó országok számára. A költségvetési bizottság ösz­­szesen 100,6 milliárd euróban rög­zítette a csatlakozás évére szánt uniós büdzsé kiadásait. Ez az ösz­­szeg 3,3 százalékkal több, mint a 15 tagú unió költségvetése volt 2003-ban. A bizottság a növeke­dést viszonylag csekély mértékű­nek minősítette azzal, hogy a je­lenlegi tagokat érintő kiadások 2 százalékkal mérséklődnének. A tíz új EU-tagország számára ötmil­liárd eurós költségvetést terveznek, összességében viszont a 25 tag­ország egészét érintően a struktu­rális alapok 30,68 milliárd euróval gazdálkodhatnának, vagyis a 2003. évihez képest 7,5 százalékkal ki­sebb összeggel a költségvetési ja­vaslat szerint. Erőteljesen növelné a bizottság a bővítéssel összefüg­gésben az Európai Unió igazgatási kiadásait, e célokra 6,11 milliárd eurót szánnak, ami 14 százalékkal több, mint az idei költségvetésben szereplő összeg. " Drágul a kötelező biztosítás A magasabb jövedelmek, illetve az autószerelők magasabb óra­bére miatt jelentősen megdrágul a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítások díja uniós csatlakozásunk után. Ugyanez a trend ér­vényesül majd a cascónál is. ■ MTI____________________N­ övekednek a gépjármű-biz­tosítások díjai hazánk euró­pai uniós csatlakozása után. A drágulás elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási dí­jaknál, kisebb mértékben a casco biztosításoknál következik be. A várható áremelkedés két okra ve­zethető vissza. Az egyik: Magyar­országon már két-három éve má­ig érzékelhető tendencia, hogy a személyi sérüléses balesetekre a korábbinál nagyságrendekkel magasabb kártérítést kell majd fizetniük a biztosítótársaságok­nak. Magasabbak lesznek ugyan­is a bérek - s így a járadékok, illetve a kieső jövedelem után fizetendő összeg is -, nőnek az egészségügyi ellátás költségei, és általánossá válhat a ma még csak elvétve megítélt nem vagyoni kártérítés iránti igény. A másik ok a járműjavítások munkadíjá­nak várható emelkedésében kere­sendő, amelynek hatása kikerül­hetetlenül begyűrűzik majd Ma­gyarországra is. A díjszint pedig már ma is igen alacsony, az éves átlagos inflációhoz igazodó díj­emelés az üzletágra vonatkozó, az átlagosnál magasabb inflációt nem fedezi. A kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítások díjai hagyomá­nyosan igen alacsonyak az EU-országokban is. Két-három évvel ezelőtt több osztrák és német biztosítónak okozott súlyos ká­rokat, hogy a cégek az erős ver­senynek és a piaci céloknak en­gedve hagyták elaltatni ébersé­güket, és a szükséges minimális­nál is alacsonyabbra szabták áraikat. Magyarországot e jelen­ség elkerülte, és vélhetőleg a jö­vőben is elkerüli. A magyarorszá­gi biztosítók anyacégei ugyanis veszteségeket szenvedtek el, s most már éberen ügyelnek arra, hogy leányvállalataik ne essenek hasonló hibába. N E hónapban Postabank-tender A magánrészvényesek attól tartanak, hogy a nagytulajdonosok kisemmizik őket Félmilliárd forinttal csökkentette veszteségét a Postabank 2002- ben - tájékoztatta a tulajdonosokat a bank szerdai közgyűlésén Singlovics Béla vezérigazgató. A mérleg szerinti veszteség a múlt év végén 1,77 milliárd forint volt, a költségek négy száza­lékkal meghaladták a bevételeket. ■ 7.f.i.f.i BFt.a T­izenhárom részvényes jelen­létében kezdte meg évi rendes közgyűlését a Postabank. A napi­rendi pontokat a nagy tulajdono­sok egyhangú szavazata hagyta jó­vá, az összesen 500-600 darab részvényt birtokló kicsik rendre tartózkodtak, illetve „nem”-mel voksoltak. A leginkább kritikus magánrészvényes a veszteséges pénzintézet felszámolását indítvá­nyozta, de a levezető elnök ezt a kérdést nem ítélte a tárgysorozat­ba illenek, így erről nem szavaz­tak. A közgyűlés a bank részvé­nyeinek dematerializálásáról is döntött, amit a kisrészvényesek a kisemmizésükre irányuló lépés­ként fogadtak. A bank saját tőkéjét a tavaly elszenvedett 1,77 milliárd forin­tos veszteség 36,6 milliárd forint­ra apasztotta. A pénzintézet a tarthatatlanul magas költségszint mellett tíz százalékkal növelte ak­tivitását, a mérlegfőösszeg tavaly december végén 398,8 milliárd forint volt, tíz százalékkal több, mint az év elején. Singlovics Béla a közgyűlést követő sajtótájékoz­tatón elmondta, hogy idén 25 százalékos létszámleépítést haj­tottak végre a költségek csökken­tése érdekében. Ez az intézkedés már ez év végére javítani fogja az eredményt, a jövő évtől pedig 2- 2,5 milliárd forinttal javítja majd a jövedelmezőséget. A vezér­­igazgató szerint a bank lemaradt az elmúlt két évben végbement hitel-boomról. Az idén új termé­kek és szolgáltatások bevezetésé­vel próbálják behozni ezt a lema­radást. Király Júlia, a társaság elnöke a Magyar Nemzet kérdésére el­mondta, hogy a pénzintézet priva­tizációja a tervezett menetrend szerint halad. Májusra várható a tender kiírása, nyáron a bank megnyitja a pályázók előtt az adatszobát és még az év végéig le­zárulhat a magánosítás. Erre az évre a Postabank me­nedzsmentje félmilliárd forint mérleg szerinti veszteséget tervez, a mérlegfőösszeg 12 százalékos növelése mellett. A bank vezérkara: (balról Singlovics Béla vezérigazgató. Apró Piroska felügyelőbizottsági elnök és Király Júlia igazgatósági elnök fotó: Keliczay lászló 2003. május 2., péntek Gazdaság • Magyar N­M­E Rovatvezető: Schubauer Ferenc Újabb adatokat láthat az APEH Jövő májustól az APEH bepillantást nyerhet a magyar állampolgá­rok EU-tagországokban veze­tett megtakarításaiba. Hatályba lép az az uniós direktíva, amely kötelező adatcserét ír elő a tag­államok adóhatóságai között a magánszemélyek más tagor­szágokban vezetett megtakarí­tásairól - közölte a Világgazda­ság üzleti napilap. (MN) Nő a világ búzakészlete A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) szerint az idei búzatermésnek kedvező kilátásai vannak glo­bálisan, ugyanakkor a termés visszaesésére számít Oroszor­szágban és Ukrajnában, ame­lyek a közelmúltban jelentős exportőrökké váltak. Az IGC legújabb számításai szerint a világ idei búzatermése 590 millió tonna lesz, ami egymil­lió tonnával elmarad a múlt hónapban kiadott becslésétől, de így is huszonnégymillió tonnával meghaladja a tavalyi mennyiséget. (MTI) Óvatos az OECD A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Párizsban, szerdán véget ért kétnapos miniszteri értekezle­tén az intézmény reformjának kérdésében a tagállamok több­sége, köztük Magyarország is a fontolva haladás mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy nem néz radikális reform elé, s nem bűvül számos új taggal a szer­vezet. (H. T.) Irány Magyarország! kampány indult Nagyszabású belföldi kampányt indít a Magyar Turizmus Rt., amely idén is az Irány Magyarország! nevet viseli. Ennek során a vidéki Tourinform-irodák bemutatják régiójuk turisztikai kí­nálatát a budapesti irodákban. Az idén az első bemutatkozó a számtalan programot felvonultató balatoni régió lesz. ■ Hunyar F.rna H­étről hétre egy-egy régióval ismerkedhetnek meg a Sütő utcai és a Vörösmarty téri Tour­inform-irodák látogatói június 29-ig. A vidéki irodák tájegy­ségükre jellemző képzőművésze­ti, gasztronómiai, zene- és tánc­­bemutatókkal várják az érdeklő­dőket. Mint ismert, az Országos Tourinform Hálózat már több mint 130 településen segít a tu­risták tájékoztatásában, eligazítá­sában. . Minden korábbinál gazda­gabb és színvonalasabb szolgálta­tásokkal várja a vendégeket az idén elsőként bemutatkozó Bala­­ton-régió. Ehhez a korábbi évek fejlesztései mellett nagyban segít, hogy a Balatoni Regionális Tu­risztikai Projektiroda a Balaton Fejlesztési Tanáccsal és a kapcso­lódó kormányzati szervekkel egy­­milliárd forintot biztosít a fejlesz­tések, rendezvények költségeinek támogatására. A különböző pá­lyázatokon többek között stran­dok, játszóterek, kilátók túra­­utak, díszkutak kialakítására, fel­újítására lehet anyagi segítséget nyerni. A vállalkozói szférában zajló fejlesztések közül a legnagyobbak az idén Siófokon fejeződnek be. A tervek szerint már a nyáron ven­dégeket fogad a négycsillagos Vértes és a Residence Hotel, de­cemberben pedig a teljesen átala­kított Azúr Hotel nyitja meg ka­puit. Hasonlóan nagy fejlesztés zajlik Tapolcán, ahol a nyár elejé­től fogad vendégeket egy európai összehasonlításban is egyedülálló gyógyszálló. A közel ötmilliárd forintból megépülő épületegyüt­teshez saját gyógyászati barlang kapcsolódik, amely a légzőszervi betegségben szenvedőknek kínál gyógyulási lehetőséget. A tervek szerint ősztől fogad vendégeket Balatonalmádiban az egykori Auróra Szálloda átalakítá­sával, kibővítésével készülő well­­ness- és konferencia-központ. Az eredetileg kétcsillagos igényeket kielégítő hotel új szobái, szolgálta­tásai a négycsillagos kategóriának felelnek majd meg. A tavaly felújított Lelle hajó után az idén szintén az utasok ké­nyelmét és a környezet védelmét egyaránt biztosító motorossal bő­vül a flotta. A várhatóan 180-200 utas befogadására képes hajót a tervek szerint Fonyód névre ke­resztelik a júniusi átadáskor. A balatonfüredi hajóállomás felújí­tása júniusban fejeződik be, s a munkák eredményeként új foga­dóépülettel és vendéglátóegysé­gekkel várják az utasokat a fősze­zonban. Az idei nyártól új korszak kez­dődik a balatoni borutak történe­tében is. A februárban megala­kult Balaton Borrégió hat borvi­dékén ma már tíz egyesület mű­ködik, melyek tavasszal létrehoz­ták regionális szövetségüket. Az egyesületek minősített borászatai és a vendéglátással, szállásadás­sal, személyszállítással, program­szervezéssel foglalkozó tagjai is változatos szolgáltatásokat kínál­nak a vendégeknek.

Next