Magyar Nemzet, 2003. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-02 / 101. szám
gazdasag@magyarnemzet.hu Kevesebb új lakás készült az idén . Munkatársünktól______________ Az idei év első negyedévében hét százalékkal kevesebb új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok (szám szerint 4437-et) az előző esztendő azonos időszakához képest - tette közzé legfrissebb adatait honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ugyanakkor 10 477 új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján, ami 13 százalékos növekedés a tavaly első három havihoz képest. A hatóságok 2002 első negyedévében 4756 új, befejezett lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt, 19,7 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az új lakások építésére adott engedélyek száma 9321 volt, ami 5,5 százalékkal haladta meg a 2001. első negyedévit. A KSH jelentése szerint az idén az első negyedévben az országos lakásépítés alakulását, a felépített lakások jellemzőit nagymértékben befolyásolta, hogy a legnagyobb lakásépítő régióban volt a legjelentősebb visszaesés: az előző év első negyedévihez képest Budapesten több mint 25 százalékkal, Pest megyében 30 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma. Az épületek funkcióját tekintve a mezőgazdaság, illetve a szálloda-, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mutatkozott erőteljes csökkenés. Stabil vagy fukar büdzsé? Az unió költségvetése 2004-ben ötmilliárd eurót szán a csatlakozóknak Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállama 45,8 milliárd euró agrártámogatással részesülne a szerdán elkészült bővítési költségvetési tervezet szerint, míg a csatlakozó tíz országnak mindössze kétmilliárd eurót irányoz elő a tervezet. Brüsszel illetékesei stabil alapokon nyugvónak minősítik saját munkájukat. Mi Hommf.r Tibor__________________ úniusban vitatják meg a tagországok a szerdán elkészült bővítési törvénytervezetet, végül pedig októberben kerül az Európai Parlament elé - jelentette ki Michaele Schreyer költségvetési ügyekben illetékes bizottsági tag. A költségvetési bizottság stabil alapokon nyugvónak minősítette a büdzsétervezetet, amelyben az agrárfejezet hordozza az egyik legnagyobb kiadási tételt. Az MTI közlése szerint a 47,8 milliárd eurós agrárkiadásból 45,8 milliárddal részesül a jelenlegi 15 tagállam, míg a csatlakozó tízek osztozkodhatnak a maradék kétmilliárdon. Mindebből kiderül, hogy a csatlakozó államok gazdálkodói, így a magyarok sem sokat profitálhatnak ebből a tételből. Ami a strukturális alapokat illeti, Brüsszel 6,7 milliárd eurót irányzott elő a csatlakozó országok számára. A költségvetési bizottság öszszesen 100,6 milliárd euróban rögzítette a csatlakozás évére szánt uniós büdzsé kiadásait. Ez az öszszeg 3,3 százalékkal több, mint a 15 tagú unió költségvetése volt 2003-ban. A bizottság a növekedést viszonylag csekély mértékűnek minősítette azzal, hogy a jelenlegi tagokat érintő kiadások 2 százalékkal mérséklődnének. A tíz új EU-tagország számára ötmilliárd eurós költségvetést terveznek, összességében viszont a 25 tagország egészét érintően a strukturális alapok 30,68 milliárd euróval gazdálkodhatnának, vagyis a 2003. évihez képest 7,5 százalékkal kisebb összeggel a költségvetési javaslat szerint. Erőteljesen növelné a bizottság a bővítéssel összefüggésben az Európai Unió igazgatási kiadásait, e célokra 6,11 milliárd eurót szánnak, ami 14 százalékkal több, mint az idei költségvetésben szereplő összeg. " Drágul a kötelező biztosítás A magasabb jövedelmek, illetve az autószerelők magasabb órabére miatt jelentősen megdrágul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja uniós csatlakozásunk után. Ugyanez a trend érvényesül majd a cascónál is. ■ MTI____________________N övekednek a gépjármű-biztosítások díjai hazánk európai uniós csatlakozása után. A drágulás elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjaknál, kisebb mértékben a casco biztosításoknál következik be. A várható áremelkedés két okra vezethető vissza. Az egyik: Magyarországon már két-három éve máig érzékelhető tendencia, hogy a személyi sérüléses balesetekre a korábbinál nagyságrendekkel magasabb kártérítést kell majd fizetniük a biztosítótársaságoknak. Magasabbak lesznek ugyanis a bérek - s így a járadékok, illetve a kieső jövedelem után fizetendő összeg is -, nőnek az egészségügyi ellátás költségei, és általánossá válhat a ma még csak elvétve megítélt nem vagyoni kártérítés iránti igény. A másik ok a járműjavítások munkadíjának várható emelkedésében keresendő, amelynek hatása kikerülhetetlenül begyűrűzik majd Magyarországra is. A díjszint pedig már ma is igen alacsony, az éves átlagos inflációhoz igazodó díjemelés az üzletágra vonatkozó, az átlagosnál magasabb inflációt nem fedezi. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjai hagyományosan igen alacsonyak az EU-országokban is. Két-három évvel ezelőtt több osztrák és német biztosítónak okozott súlyos károkat, hogy a cégek az erős versenynek és a piaci céloknak engedve hagyták elaltatni éberségüket, és a szükséges minimálisnál is alacsonyabbra szabták áraikat. Magyarországot e jelenség elkerülte, és vélhetőleg a jövőben is elkerüli. A magyarországi biztosítók anyacégei ugyanis veszteségeket szenvedtek el, s most már éberen ügyelnek arra, hogy leányvállalataik ne essenek hasonló hibába. N E hónapban Postabank-tender A magánrészvényesek attól tartanak, hogy a nagytulajdonosok kisemmizik őket Félmilliárd forinttal csökkentette veszteségét a Postabank 2002- ben - tájékoztatta a tulajdonosokat a bank szerdai közgyűlésén Singlovics Béla vezérigazgató. A mérleg szerinti veszteség a múlt év végén 1,77 milliárd forint volt, a költségek négy százalékkal meghaladták a bevételeket. ■ 7.f.i.f.i BFt.a Tizenhárom részvényes jelenlétében kezdte meg évi rendes közgyűlését a Postabank. A napirendi pontokat a nagy tulajdonosok egyhangú szavazata hagyta jóvá, az összesen 500-600 darab részvényt birtokló kicsik rendre tartózkodtak, illetve „nem”-mel voksoltak. A leginkább kritikus magánrészvényes a veszteséges pénzintézet felszámolását indítványozta, de a levezető elnök ezt a kérdést nem ítélte a tárgysorozatba illenek, így erről nem szavaztak. A közgyűlés a bank részvényeinek dematerializálásáról is döntött, amit a kisrészvényesek a kisemmizésükre irányuló lépésként fogadtak. A bank saját tőkéjét a tavaly elszenvedett 1,77 milliárd forintos veszteség 36,6 milliárd forintra apasztotta. A pénzintézet a tarthatatlanul magas költségszint mellett tíz százalékkal növelte aktivitását, a mérlegfőösszeg tavaly december végén 398,8 milliárd forint volt, tíz százalékkal több, mint az év elején. Singlovics Béla a közgyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy idén 25 százalékos létszámleépítést hajtottak végre a költségek csökkentése érdekében. Ez az intézkedés már ez év végére javítani fogja az eredményt, a jövő évtől pedig 2- 2,5 milliárd forinttal javítja majd a jövedelmezőséget. A vezérigazgató szerint a bank lemaradt az elmúlt két évben végbement hitel-boomról. Az idén új termékek és szolgáltatások bevezetésével próbálják behozni ezt a lemaradást. Király Júlia, a társaság elnöke a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy a pénzintézet privatizációja a tervezett menetrend szerint halad. Májusra várható a tender kiírása, nyáron a bank megnyitja a pályázók előtt az adatszobát és még az év végéig lezárulhat a magánosítás. Erre az évre a Postabank menedzsmentje félmilliárd forint mérleg szerinti veszteséget tervez, a mérlegfőösszeg 12 százalékos növelése mellett. A bank vezérkara: (balról Singlovics Béla vezérigazgató. Apró Piroska felügyelőbizottsági elnök és Király Júlia igazgatósági elnök fotó: Keliczay lászló 2003. május 2., péntek Gazdaság • Magyar NME Rovatvezető: Schubauer Ferenc Újabb adatokat láthat az APEH Jövő májustól az APEH bepillantást nyerhet a magyar állampolgárok EU-tagországokban vezetett megtakarításaiba. Hatályba lép az az uniós direktíva, amely kötelező adatcserét ír elő a tagállamok adóhatóságai között a magánszemélyek más tagországokban vezetett megtakarításairól - közölte a Világgazdaság üzleti napilap. (MN) Nő a világ búzakészlete A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) szerint az idei búzatermésnek kedvező kilátásai vannak globálisan, ugyanakkor a termés visszaesésére számít Oroszországban és Ukrajnában, amelyek a közelmúltban jelentős exportőrökké váltak. Az IGC legújabb számításai szerint a világ idei búzatermése 590 millió tonna lesz, ami egymillió tonnával elmarad a múlt hónapban kiadott becslésétől, de így is huszonnégymillió tonnával meghaladja a tavalyi mennyiséget. (MTI) Óvatos az OECD A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Párizsban, szerdán véget ért kétnapos miniszteri értekezletén az intézmény reformjának kérdésében a tagállamok többsége, köztük Magyarország is a fontolva haladás mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy nem néz radikális reform elé, s nem bűvül számos új taggal a szervezet. (H. T.) Irány Magyarország! kampány indult Nagyszabású belföldi kampányt indít a Magyar Turizmus Rt., amely idén is az Irány Magyarország! nevet viseli. Ennek során a vidéki Tourinform-irodák bemutatják régiójuk turisztikai kínálatát a budapesti irodákban. Az idén az első bemutatkozó a számtalan programot felvonultató balatoni régió lesz. ■ Hunyar F.rna Hétről hétre egy-egy régióval ismerkedhetnek meg a Sütő utcai és a Vörösmarty téri Tourinform-irodák látogatói június 29-ig. A vidéki irodák tájegységükre jellemző képzőművészeti, gasztronómiai, zene- és táncbemutatókkal várják az érdeklődőket. Mint ismert, az Országos Tourinform Hálózat már több mint 130 településen segít a turisták tájékoztatásában, eligazításában. . Minden korábbinál gazdagabb és színvonalasabb szolgáltatásokkal várja a vendégeket az idén elsőként bemutatkozó Balaton-régió. Ehhez a korábbi évek fejlesztései mellett nagyban segít, hogy a Balatoni Regionális Turisztikai Projektiroda a Balaton Fejlesztési Tanáccsal és a kapcsolódó kormányzati szervekkel egymilliárd forintot biztosít a fejlesztések, rendezvények költségeinek támogatására. A különböző pályázatokon többek között strandok, játszóterek, kilátók túrautak, díszkutak kialakítására, felújítására lehet anyagi segítséget nyerni. A vállalkozói szférában zajló fejlesztések közül a legnagyobbak az idén Siófokon fejeződnek be. A tervek szerint már a nyáron vendégeket fogad a négycsillagos Vértes és a Residence Hotel, decemberben pedig a teljesen átalakított Azúr Hotel nyitja meg kapuit. Hasonlóan nagy fejlesztés zajlik Tapolcán, ahol a nyár elejétől fogad vendégeket egy európai összehasonlításban is egyedülálló gyógyszálló. A közel ötmilliárd forintból megépülő épületegyütteshez saját gyógyászati barlang kapcsolódik, amely a légzőszervi betegségben szenvedőknek kínál gyógyulási lehetőséget. A tervek szerint ősztől fogad vendégeket Balatonalmádiban az egykori Auróra Szálloda átalakításával, kibővítésével készülő wellness- és konferencia-központ. Az eredetileg kétcsillagos igényeket kielégítő hotel új szobái, szolgáltatásai a négycsillagos kategóriának felelnek majd meg. A tavaly felújított Lelle hajó után az idén szintén az utasok kényelmét és a környezet védelmét egyaránt biztosító motorossal bővül a flotta. A várhatóan 180-200 utas befogadására képes hajót a tervek szerint Fonyód névre keresztelik a júniusi átadáskor. A balatonfüredi hajóállomás felújítása júniusban fejeződik be, s a munkák eredményeként új fogadóépülettel és vendéglátóegységekkel várják az utasokat a főszezonban. Az idei nyártól új korszak kezdődik a balatoni borutak történetében is. A februárban megalakult Balaton Borrégió hat borvidékén ma már tíz egyesület működik, melyek tavasszal létrehozták regionális szövetségüket. Az egyesületek minősített borászatai és a vendéglátással, szállásadással, személyszállítással, programszervezéssel foglalkozó tagjai is változatos szolgáltatásokat kínálnak a vendégeknek.