Magyar Nemzet, 2003. október (66. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-01 / 229. szám
2Magyar Nemzet Belföld 2003. október 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Működésképtelen Corvin-lánc-iroda A Corvin-lánc-iroda vezetője, Schmidt Mária menesztése óta működésképtelen a magyar művészeti és tudományos élet jeles személyiségei közül választott, jelenleg tíztagú Corvin-lánc testület - közölte a grémiumot vezető Nemeskürty István tegnap. Pulay Gyula, a kancellária közigazgatási államtitkára tudatta: a feltételeket a miniszterelnökség biztosítani fogja, a további adományozás kapcsán ugyanakkor megvárja a nemzeti jelképbizottság állásfoglalását. (MTI) Nyugdíjemelés: 6 helyett 6,3 százalék Januártól a korábban tervezett 6 százalék helyett 6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A változás azzal magyarázható, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) módosította a jövő évi makrogazdasági előrejelzéseket: a két héttel ezelőtti kormányülést követően ismertetett 6 százalékos inflációs prognózist 5,8-ra, a 6 százalékos nettó átlagkereset-emelkedést pedig 6,8-ra változtatta. (Z. N.) Az MSZOSZ kivár Az MSZOSZ valóban úgy véli, hogy erősödik a feszültség a munkavállalók körében, ezért felmerült az a lehetőség, hogy emiatt országos rendezvényt tart. Annak pontos körülményeiről, helyszínéről, időpontjáról és meghívotti köréről azonban még nem született elnökségi döntés - közölte lapunk tegnapi cikkével kapcsolatban az MSZOSZ sajtóirodája. Bár a szövetség valóban találkozni szeretne Medgyessy Péterrel, az esemény témájáról, résztvevői köréről csak a későbbiekben dönt az elnökség. (MN) Tárgyalják a kismamapereket Zalaegerszegen összevont formában 16 kismama perét tárgyalja ma a megyei bíróság. Az anyák azt szeretnék elérni, hogy öt évre visszamenőleg, kamatokkal együtt kapják meg az elmaradt jövedelempótlékot. Radovics Csilla, az állammal korábban pert nyert ügyvéd azt javasolja, hogy a bíróság szüneteltesse az eljárást, amíg az Alkotmánybíróság döntést hoz az elmaradt jövedelempótlékkal kapcsolatos beadványban. (Á. Sz.) Nem összeférhetetlen Szenes áthelyezése A Honvédelmi Minisztérium nem tartja összeférhetetlennek, hogy Szenes Zoltán vezérkari főnök bátyja a szaktárca tulajdonában lévő vagyonkezelő társaság logisztikai igazgatója - közölte a minisztérium kommunikációs főigazgatója a lapunkban kedden megjelent írás kapcsán. Matyuc Péter szerint a szaktárca Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Részvénytársasága nem értékesíti, hanem átadja az ÁPV Rt.-nek a honvédségnél feleslegessé vált eszközöket, amelyek árát az ÁPV-vel közösen határozzák meg. (MN) Lenin maradt Megmaradtak a régi, még a rendszerváltozás előtti utcanevek Martfűn. A településen tizenhárom olyan utca található, amelynek elnevezése vita tárgya a lakosok körében - ezek közé tartozik többek között a Lenin, a Münnich Ferenc, a Ságvári Endre, a Kun Béla és a Martos Flóra utca. (MTI) Leépítésre számíthatnak az adószedők Még Bokros Lajos alatt is növelték az APEH létszámát • A részletekről senki nem tud biztosat A végrehajtás módja még nem, csak az biztos, hogy jövőre 1350 dolgozót bocsátanak el az APEH-tól. A köztisztviselőknek a mindenkori kormány felé való lojalitása miatt várhatóan semmiféle nyomásgyakorlással nem élnek az érintettek, ám a helyi szakszervezet és az APEH vezetése is úgy véli: minőségromlás várható az adóhivatal munkájában. A BAKONYT Ádám______________ T öbbfordulós tárgyalássorozat tisztázza majd, kiket érint az APEH-nél jövőre végrehajtandó tízszázalékos létszámleépítés, ám az 1350 főt érintő intézkedés tényként kezelhető. Ismert, a Pénzügyminisztérium (PM) a közelmúltban döntött a minisztériumokban, illetve azok háttérintézményeiben végrehajtandó tízszázalékos létszámleépítésről. - A köztisztviselők lojálisak a mindenkori kormány iránt, ezért várhatóan nem élünk a nyomásgyakorlással - mondta lapunknak Michalkó Péter. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának elnöke elmondta: tisztázni kell, hogy az intézkedést milyen szempontok alapján hajtják végre, de várhatóan a teljesítmények és az egyéni életkörülmények lesznek a kérdésben az irányadók. Michalkó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az APEH történetében most először kerül sor létszámleépítésre, még a Bokros-csomag alatt is bővítették a hivatal létszámát. - A rendkívül nagy arányú leépítés várható negatív hatásaiért nem a dolgozókat terheli a felelősség - jelentette ki az érdekvédő. Szerinte a kisebb létszámmal dolgozó APEH várhatóan nem lesz képes teljesíteni a kormány adóbevételek növekedését célzó várakozásait, így nemcsak a költségvetés, hanem maguk a dolgozók is rosszul járnak, hiszen a kevesebb adóbevétel kevesebb fizetést és jutalmat jelent. Bár egyetértünk a takarékosabb állam elvével, a létszámleépítés miatt valóban csökkenhet a szolgáltatás színvonala - fogalmazott lapunknak Lovas György. Az APEH szóvivője szerint a jelenleg zajló technikai fejlesztések még nem alkalmasak arra, hogy pótolják a kieső munkaerőt. Éppen ezért várhatóan nem a lakossággal közvetlen kapcsolatot tartó kisebb hivatalokat, hanem az APEH központját érinti majd leginkább a leépítés. Az adóhivatal és az ott dolgozók már az elmúlt években is túlterheltek voltak, fennáll a veszély, hogy a létszámleépítés a szolgáltatások minőségromláshoz és az adóbevételek csökkenéséhez vezethet - mondta lapunknak Varga Mihály. A Fidesz frakcióvezető-helyettese, az Orbánkormány pénzügyminisztere szerint az APEH-nél nincs olyan technikai háttér, amely kiválthatná az elbocsátandó dolgozók munkáját. A PM sajtóosztályán lapunk kérdésére közölték: a racionalizálás részletei még nem eldöntötték, de az intézkedés csak úgy hajtható végre, hogy az ne befolyásolja az APEH hatékonyságát. Ismert, hogy a költségvetés idén is kevesebb adóbevételhez jutott, mint ahogy azt tervezték, és bár a létszámleépítésről maga rendelkezett, a tárca jövőre az adóbevételek növekedést várja az APEH-tól. Nincs elég bizonyíték? Ellentmondások a Kondor-irat kapcsán Sokasodnak az ellentmondások a Népszavában közölt, Kondor Katalint támadó dokumentum körül. Több szakértő egybehangzóan állítja, hogy nem került napvilágra elegendő bizonyíték az ügyben. A Népszava interjúja ellentmond a közölt iratban foglaltaknak. HI PiNDRor.H Tamás_____________ Kondort 1974. február 23-án szervezték be titkos megbízottnak - rögzíti a lapban a múlt héten megjelent 6-os karton. A „Béla századossal” felvett és szombaton a Népszavában közölt beszélgetésben a volt tiszt közölte: a Belügyminisztériumtól 1979-ben érkezett a Magyar Rádióhoz, és ekkor ismerte meg Kondor Katalint. Lapunknak egy neve elhallgatását kérő nemzetbiztonsági szakértő elmondta: ha a közzétett dokumentum hiteles, akkor vagy ellopták a titkosszolgálat irattárából, vagy az eredetiről készült másolat, s annak jelenleg is az irattárban kell lennie. Szavai szerint ahhoz, hogy perdöntő bizonyítékként elegendő lenne a 6-os karton, igen csekély az esély: nincs hozzá mellékelt jelentés (ezeket a hálózati személyek M-dossziéi tartalmazták), és hiányzik a beszervezett aláírása is. - Mivel a beszervezés időpontját írógéppel, a kapcsolat megszakítását kézírással vezették rá, ez lehet utólagos hamisítás is - mondta. Kiszely Gábor nemzetbiztonsági szakértő és V. Nagy Árpád volt III/II-es szerint a Népszava által közölt 6-os karton önmagában nem bizonyítja, hogy Kondor ténylegesen III/II-es titkos megbízott lett volna, hiszen ilyen dokumentumot az érintett tudta nélkül is kiállíthattak. Az ügy pikantériája, hogy az eddigi titokbirtokosok most vizsgálják felül a III/I, III/II, III/IV csoportfőnökségek iratait, és az államtitkot nem tartalmazó iratok átkerülnek az idén létrehozott Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába. Eddig az 1970-ig terjedő időszak iratanyagának átadása történt meg. Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár korábban elmondta: az általa megkérdezett szakértők véleménye szerint a Népszavában megjelent kópia nem hamisítvány. Az államtitkár tegnapi felvetésünkre, miszerint ellentmondás van az állítólagos 6-os karton 1974-es beszervezési dátuma és a százados azon nyilatkozata között, hogy ő 1979-ben ismerte meg Kondort, elmondta: több információval nem rendelkezik. Húsz év alatt az ilyen irat sok kézen megfordult, és másolatot lehetett róla készíteni - tette hozzá.■ Szalánczy Béla természetfotós volt Kondor állítólagos tartótisztje - írta tegnap a Népszava. Emlékezetes: a lap a volt tisztet tegnapig - személyiségi jogaira hivatkozva - csupán „Béla századosnak” nevezte, és egy olyan beszélgetést is közzétett, amelyhez Szalánczy nem járult hozzá. A volt tiszt akkor leszögezte: nem volt Kondor tartótisztje. Szalánczy 1979-től 1994-ig dolgozott a közrádióban, 1977-től 1992-ig a Nimród Fotóklub titkára volt, 1993- tól pedig a Fotó-Natura Természetfotósok Egyesületének elnöke, 1980 óta tagja a Nemzetközi Természetfotósok Szövetségének. Egyébként ma Kondor Katalin nyitja meg kiállítását a Magyar Rádióban. Alaptalan ügynökvádak külföldön • Munkatársunktól____________________________________________ Csehországban az átvilágítási törvény parlamenti megvitatásakor, a kilencvenes évek elején került a média érdeklődésének középpontjába - állítólagos titkos ügynöki kapcsolatai miatt Jan Káván, a későbbi külügyminiszter. Az Angliában élő Káván a rendszerváltás előtt kapcsolatba került az akkori londoni csehszlovák nagykövetség munkatársaival, akikről naivan nem tételezte fel, hogy esetleg a titkosszolgálatnak dolgoznak. Káván tisztázta magát, így elgördültek az akadályok a politikai karrierje elől. Lengyelországban szintén alaptalanul vádolták meg ügynökmúlttal a Szolidaritás legendás elnökét, Lech Walesát. Antoni Macierewicz, a jobboldali-konzervatív Olszewski-kormány belügyminisztere 1992-ben a törvényhozásban kiosztotta az előző rezsimnek dolgozó állítólagos besúgók listáját. A szigorúan titkos névsorban egykori ellenzékiek is előkelő helyen szerepeltek, így az akkori köztársasági elnök - állítólag „Bólék” álnéven - egykoron maga is jelentéseket írt a Biztonsági Szolgálat számára. Macierewicz listáját azóta sem erősítette meg senki, és soha semmi hitelt érdemlő információ nem derült ki „Bólékról” és Walesáról sem. Az ügy következményeként ellenben Walesának évekig kellett bizonygatnia, hogy nem volt besúgó, és már a lista nyilvánosságra hozatalát követő nap megbukott az Olszewski-kormány. Jászladányt még vizsgálják Is Hanczár János jászladányi példa kapcsán az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) azzal a kéréssel fordult az oktatási tárcához, hogy vizsgálja meg a helység alapítványi iskolájának működését, és tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség érvényesüljön a településen - tartalmazza az OCÖ lapunkhoz eljuttatott közleménye. A dokumentum szerint az önkormányzat a jászladányi roma családok és az ottani pedagógusok közötti kapcsolattartás kialakítása érdekében kezdeményezi roma származású segítők alkalmazását a helyi önkormányzatnál. Ismert: az alapítványi iskola felvételi eljárásának jogszerűségét kifogásoló hat roma család beadványa ügyében a tiszaföldvári jegyző várhatóan egy hét múlva hoz határozatot. A Pénzügyi nyomozók pertik az ORFK-t Mjdnem egymilliárd forint készenléti díjjal tartozik az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság tagjainak, a volt adónyomozóknak. A tartozást az igazgatóság vezetői nyáron lényegében elismerték, de kifizetéséről mindeddig nem intézkedtek. Értesüléseink szerint vannak olyan nyomozók, akiknek már ötmillió forinttal tartozik az ORFK. Emiatt több megyei hivatal volt adónyomozói már beperelték az ORFK-t a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. Úgy tudjuk, a Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságnak mindmáig nincsen alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata. A nyomozók érdekeik védelmében hétfőn szakszervezetet alapítottak. Ennek fő oka, hogy idén várhatóan harminc százalékkal csökken a jövedelmük. (MN) M Visszatartott kórházi pénzek Több mint egymilliárd forintot tart vissza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 47 kórház és 171 szakrendelő most esedékes havi finanszírozásából. Ezek az intézmények ugyanis jóval nagyobb teljesítményt jelentettek júliusra, mint a tavalyi év azonos időszakában, ezért a pénz kifizetése előtt megvizsgálják, hogy nem számoltak-e el indokolatlan vagy el nem végzett beavatkozásokat. M Zivkovics Natália____________ Egy új kormányrendelet szerint részletes indoklást kell kérnie az egészségbiztosítónak azoktól a fekvőbeteg-ellátó intézményektől, amelyeknek a teljesítménye öt százalékkal meghaladja azt, amit a tavalyi év azonos időszakában számoltak el a hivatallal. A járóbeteg-ellátó intézményeknek akkor kell magyarázatot adniuk a teljesítménynövekedésre, ha az a tíz százalékot is meghaladja. Először a júliusi teljesítmények elszámolásakor került sor a szigorúbb rendszer alkalmazására - tájékoztatta lapunkat Bartucz Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője. Mint mondta: a hivatallal szerződésben álló 147 kórház közül 72 teljesítménye emelkedett öt százaléknál nagyobb mértékben, nekik kellett tehát indoklást készíteniük. Közülük 47 intézmény magyarázatát nem fogadta el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, esetükben további vizsgálatot rendel el, mielőtt a vitatott beavatkozások és vizsgálatok - 642 millió forintos - finanszírozási összegét kifizetné. A 480 szakrendelő közül 254 lépte túl a rá vonatkozó tízszázalékos növekedési mértéket. Közülük 171 indoklását nem tartották kielégítőnek a biztosítónál, ezért náluk is szakértői vizsgálatot rendeltek el, mielőtt a kérdéses 449 millió forintot kiutalnák. Bartucz Attila hozzátette: a kórházaknak 25 milliárd forintot, a szakrendelőknek pedig 7,6 milliárdot kellene átutalnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a napokban a júliusban elvégzett beavatkozások és vizsgálatok finanszírozásaképpen. Az új kormányhatározat nyomán ebből összesen közel 1,1 milliárdot tartanak vissza. belpol@magyarnemzet.hu Toller László egyetért a Fidesszel IsM Peretz András_____________ ■ Heves vita robbant ki Pécsett, a mecseki Mandulás kemping eladása, illetve a helyén épülő luxusvillapark körüli hírek miatt. A terület után ugyanis erőteljesen érdeklődik egy osztrák, jelenleg Svájcban élő befektető, Hanspeter Freuenhoffer, aki egyebek mellett az Interspar pécsi betelepülésében is jelentős szerepet játszott. A város három bizottsága öszszevont ülésen arról döntött, hogy javasolják a közgyűlésnek egy lakópark megépítését a kemping helyén. A jelenleg érvényes rendelet szerint a Mecsek-oldalban ezen a területen nem adható ki lakóépületre építési engedély. Ez azonban közgyűlési döntéssel megváltoztatható. Toller László szocialista polgármester választási kampányában egyébként nagy hangsúlyt kapott az, hogy a Mecseket meg kell védeni a „városiasodástól”, azaz nem szabad engedni, hogy csökkenjen a zöld terület. Az önkormányzat legutóbbi közgyűlésén a polgármester már úgy nyilatkozott, egyetért azokkal, akik ellenzik a villaparkot. A Fidesz pécsi szervezete sajtótájékoztatót tartott az ügyben tegnap, mert szerintük Toller akarata ellenére végigviszi az MSZP-s többségű koalíció a tervet. Olyan drága, több tízmilliós luxuslakások, villák épülnének a területen, amelyeket a pécsi emberek nem tudnának megvásárolni. Joggal véljük úgy, az egész projekt mögött ingatlanspekuláció áll - mondta el De Blasion Antonio, a Fidesz pécsi elnöke.