Magyar Nemzet, 2003. október (66. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

2Magyar Nemzet Belföld 2003. október 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Működésképtelen Corvin-lánc-iroda A Corvin-lánc-iroda vezetője, Schmidt Mária menesztése óta működésképtelen a magyar művészeti és tudományos élet jeles személyiségei közül vá­lasztott, jelenleg tíztagú Cor­­vin-lánc testület - közölte a grémiumot vezető Nemeskürty István tegnap. Pulay Gyula, a kancellária közigazgatási ál­lamtitkára tudatta: a feltétele­ket a miniszterelnökség bizto­sítani fogja, a további adomá­nyozás kapcsán ugyanakkor megvárja a nemzeti jelképbi­zottság állásfoglalását. (MTI) Nyugdíjemelés: 6 helyett 6,3 százalék Januártól a korábban tervezett 6 százalék helyett 6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A változás azzal magyarázható, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) módosította a jövő évi makrogazdasági előrejelzése­ket: a két héttel ezelőtti kor­mányülést követően ismerte­tett 6 százalékos inflációs prog­nózist 5,8-ra, a 6 százalékos nettó átlagkereset-emelkedést pedig 6,8-ra változtatta. (Z. N.) Az MSZOSZ kivár Az MSZOSZ valóban úgy véli, hogy erősödik a feszültség a munkavállalók körében, ezért felmerült az a lehetőség, hogy emiatt országos rendez­vényt tart. Annak pontos kö­rülményeiről, helyszínéről, időpontjáról és meghívotti köréről azonban még nem született elnökségi döntés - közölte lapunk tegnapi cikké­vel kapcsolatban az MSZOSZ sajtóirodája. Bár a szövetség valóban találkozni szeretne Medgyessy Péterrel, az ese­mény témájáról, résztvevői köréről csak a későbbiekben dönt az elnökség. (MN) Tárgyalják a kismamapereket Zalaegerszegen összevont formá­ban 16 kismama perét tárgyal­ja ma a megyei bíróság. Az anyák azt szeretnék elérni, hogy öt évre visszamenőleg, kamatokkal együtt kapják meg az elmaradt jövedelempótlé­kot. Radovics Csilla, az állam­mal korábban pert nyert ügy­véd azt javasolja, hogy a bíró­ság szüneteltesse az eljárást, amíg az Alkotmánybíróság döntést hoz az elmaradt jöve­delempótlékkal kapcsolatos beadványban. (Á. Sz.) Nem összeférhetetlen Szenes áthelyezése A Honvédelmi Minisztérium nem tartja összeférhetetlennek, hogy Szenes Zoltán vezérkari főnök bátyja a szaktárca tulaj­donában lévő vagyonkezelő társaság logisztikai igazgatója - közölte a minisztérium kom­munikációs főigazgatója a la­punkban kedden megjelent írás kapcsán. Matyuc Péter szerint a szaktárca Elektroni­kai, Logisztikai és Vagyonke­zelő Részvénytársasága nem értékesíti, hanem átadja az ÁPV Rt.-nek a honvédségnél feleslegessé vált eszközöket, amelyek árát az ÁPV-vel közö­sen határozzák meg. (MN) Lenin maradt Megmaradtak a régi, még a rend­szerváltozás előtti utcanevek Martfűn. A településen tizen­három olyan utca található, amelynek elnevezése vita tár­gya a lakosok körében - ezek közé tartozik többek között a Lenin, a Münnich Ferenc, a Ságvári Endre, a Kun Béla és a Martos Flóra utca. (MTI) Leépítésre számíthatnak az adószedők Még Bokros Lajos alatt is növelték az APEH létszámát • A részletekről senki nem tud biztosat A végrehajtás módja még nem, csak az biztos, hogy jövőre 1350 dolgozót bocsátanak el az APEH-tól. A köztisztviselőknek a mindenkori kormány felé való lojalitása miatt várhatóan sem­miféle nyomásgyakorlással nem élnek az érintettek, ám a helyi szakszervezet és az APEH vezetése is úgy véli: minőségromlás várható az adóhivatal munkájában. A BAKONYT Ádám______________ T­ öbbfordulós tárgyalássorozat tisztázza majd, kiket érint az APEH-nél jövőre végrehajtandó tíz­­százalékos létszámleépítés, ám az 1350 főt érintő intézkedés tényként kezelhető. Ismert, a Pénzügyminisz­térium (PM) a közelmúltban dön­tött a minisztériumokban, illetve azok háttérintézményeiben végre­hajtandó tízszázalékos létszámle­építésről. - A köztisztviselők lojáli­sak a mindenkori kormány iránt, ezért várhatóan nem élünk a nyo­másgyakorlással - mondta lapunk­nak Michalkó Péter. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Or­szágos Szakszervezeti Tanácsának elnöke elmondta: tisztázni kell, hogy az intézkedést milyen szempontok alapján hajtják végre, de várhatóan a teljesítmények és az egyéni életkö­rülmények lesznek a kérdésben az irányadók. Michalkó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az APEH törté­netében most először kerül sor lét­számleépítésre, még a Bokros-cso­mag alatt is bővítették a hivatal lét­számát. - A rendkívül nagy arányú leépítés várható negatív hatásaiért nem a dolgozókat terheli a felelősség - jelentette ki az érdekvédő. Szerin­te a kisebb létszámmal dolgozó APEH várhatóan nem lesz képes tel­jesíteni a kormány adóbevételek nö­vekedését célzó várakozásait, így nemcsak a költségvetés, hanem ma­guk a dolgozók is rosszul járnak, hi­szen a kevesebb adóbevétel keve­sebb fizetést és jutalmat jelent.­­ Bár egyetértünk a takaréko­sabb állam elvével, a létszámleépí­tés miatt valóban csökkenhet a szol­gáltatás színvonala - fogalmazott lapunknak Lovas György. Az APEH szóvivője szerint a jelenleg zajló technikai fejlesztések még nem al­kalmasak arra, hogy pótolják a ki­eső munkaerőt. Éppen ezért várha­tóan nem a lakossággal közvetlen kapcsolatot tartó kisebb hivatalo­kat, hanem az APEH központját érinti majd leginkább a leépítés. Az adóhivatal és az ott dolgozók már az elmúlt években is túlterhel­tek voltak, fennáll a veszély, hogy a létszámleépítés a szolgáltatások mi­nőségromláshoz és az adóbevételek csökkenéséhez vezethet - mondta lapunknak Varga Mihály. A Fidesz frakcióvezető-helyettese, az Orbán­­kormány pénzügyminisztere sze­rint az APEH-nél nincs olyan tech­nikai háttér, amely kiválthatná az elbocsátandó dolgozók munkáját. A PM sajtóosztályán lapunk kérdésé­re közölték: a racionalizálás részle­tei még nem eldöntötték, de az in­tézkedés csak úgy hajtható végre, hogy az ne befolyásolja az APEH ha­tékonyságát. Ismert, hogy a költ­ségvetés idén is kevesebb adóbevé­telhez jutott, mint ahogy azt tervez­ték, és bár a létszámleépítésről ma­ga rendelkezett, a tárca jövőre az adóbevételek növekedést várja az APEH-tól. Nincs elég bizonyíték? Ellentmondások a Kondor-irat kapcsán Sokasodnak az ellentmondások a Népszavában közölt, Kondor Ka­talint támadó dokumentum körül. Több szakértő egybehangzóan állítja, hogy nem került napvilágra elegendő bizonyíték az ügyben. A Népszava interjúja ellentmond a közölt iratban foglaltaknak. HI PiNDRor.H Tamás_____________ K­ondort 1974. február 23-án szervezték be titkos megbí­zottnak - rögzíti a lapban a múlt héten megjelent 6-os karton. A „Béla századossal” felvett és szom­baton a Népszavában közölt be­szélgetésben a volt tiszt közölte: a Belügyminisztériumtól 1979-ben érkezett a Magyar Rádióhoz, és ek­kor ismerte meg Kondor Katalint. Lapunknak egy neve elhallgatá­sát kérő nemzetbiztonsági szakértő elmondta: ha a közzétett dokumen­tum hiteles, akkor vagy ellopták a titkosszolgálat irattárából, vagy az eredetiről készült másolat, s annak jelenleg is az irattárban kell lennie. Szavai szerint ahhoz, hogy perdön­tő bizonyítékként elegendő lenne a 6-os karton, igen csekély az esély: nincs hozzá mellékelt jelentés (eze­ket a hálózati személyek M-dossziéi tartalmazták), és hiányzik a beszer­vezett aláírása is. - Mivel a beszer­vezés időpontját írógéppel, a kap­csolat megszakítását kézírással ve­zették rá, ez lehet utólagos hamisí­tás is - mondta. Kiszely Gábor nem­zetbiztonsági szakértő és V. Nagy Árpád volt III/II-es szerint a Nép­szava által közölt 6-os karton ön­magában nem bizonyítja, hogy Kondor ténylegesen III/II-es titkos megbízott lett volna, hiszen ilyen dokumentumot az érintett tudta nélkül is kiállíthattak. Az ügy pikantériája, hogy az ed­digi titokbirtokosok most vizsgálják felül a III/I, III/II, III/IV csoportfő­nökségek iratait, és az államtitkot nem tartalmazó iratok átkerülnek az idén létrehozott Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába. Eddig az 1970-ig terjedő időszak iratanyagának átadása történt meg. Tóth András (MSZP) nemzet­­biztonsági államtitkár korábban el­mondta: az általa megkérdezett szakértők véleménye szerint a Nép­szavában megjelent kópia nem ha­misítvány. Az államtitkár tegnapi felvetésünkre, miszerint ellentmon­dás van az állítólagos 6-os karton 1974-es beszervezési dátuma és a százados azon nyilatkozata között, hogy ő 1979-ben ismerte meg Kon­dort, elmondta: több információval nem rendelkezik. Húsz év alatt az ilyen irat sok kézen megfordult, és másolatot lehetett róla készíteni - tette hozzá.■ Szalánczy Béla természetfotós volt Kondor állítólagos tartótisztje - írta tegnap a Népszava. Emlékezetes: a lap a volt tisztet tegnapig - szemé­lyiségi jogaira hivatkozva - csupán „Béla századosnak” nevezte, és egy olyan beszélgetést is közzétett, amelyhez Szalánczy nem járult hoz­zá. A volt tiszt akkor leszögezte: nem volt Kondor tartótisztje. Sza­lánczy 1979-től 1994-ig dolgozott a közrádióban, 1977-től 1992-ig a Nimród Fotóklub titkára volt, 1993- tól pedig a Fotó-Natura Természet­­fotósok Egyesületének elnöke, 1980 óta tagja a Nemzetközi Természet­­fotósok Szövetségének. Egyébként ma Kondor Katalin nyitja meg kiál­lítását a Magyar Rádióban. Alaptalan ügynökvádak külföldön • Munkatársunktól____________________________________________ C­sehországban az átvilágítási törvény parlamenti megvitatásakor, a kilencvenes évek elején került a média érdeklődésének középpontjá­ba - állítólagos titkos ügynöki kapcsolatai miatt­­ Jan Káván, a későbbi külügyminiszter. Az Angliában élő Káván a rendszerváltás előtt kapcso­latba került az akkori londoni csehszlovák nagykövetség munkatársaival, akikről naivan nem tételezte fel, hogy esetleg a titkosszolgálatnak dolgoz­nak. Káván tisztázta magát, így elgördültek az akadályok a politikai kar­rierje elől. Lengyelországban szintén alaptalanul vádolták meg ügynökmúlttal a Szolidaritás legendás elnökét, Lech Walesát. Antoni Macierewicz, a jobboldali-konzervatív Olszewski-kormány belügyminisztere 1992-ben a törvényhozásban kiosztotta az előző rezsimnek dolgozó állítólagos be­súgók listáját. A szigorúan titkos névsorban egykori ellenzékiek is előke­lő helyen szerepeltek, így az akkori köztársasági elnök - állítólag „Bólék” álnéven - egykoron maga is jelentéseket írt a Biztonsági Szolgálat számá­ra. Macierewicz listáját azóta sem erősítette meg senki, és soha semmi hi­telt érdemlő információ nem derült ki „Bólékról” és Walesáról sem. Az ügy következményeként ellenben Walesának évekig kellett bizonygatnia, hogy nem volt besúgó, és már a lista nyilvánosságra hozatalát követő nap megbukott az Olszewski-kormány. Jászladányt még vizsgálják Is Hanczár János jászladányi példa kapcsán az Országos Cigány Önkormány­zat (OCÖ) azzal a kéréssel fordult az oktatási tárcához, hogy vizsgálja meg a helység alapítványi iskolájá­nak működését, és tegye meg a szükséges lépéseket annak érdeké­ben, hogy az esélyegyenlőség érvé­nyesüljön a településen - tartal­mazza az OCÖ lapunkhoz eljuttatott közleménye. A dokumentum sze­rint az önkormányzat a jászladányi roma családok és az ottani pedagó­gusok közötti kapcsolattartás kiala­kítása érdekében kezdeményezi ro­ma származású segítők alkalmazá­sát a helyi önkormányzatnál. Is­mert: az alapítványi iskola felvételi eljárásának jogszerűségét kifogáso­ló hat roma család beadványa ügyé­ben a tiszaföldvári jegyző várhatóan egy hét múlva hoz határozatot. A Pénzügyi nyomozók pertik az ORFK-t Mjdnem egymilliárd forint készenléti díjjal tartozik az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság tagjainak, a volt adónyomozóknak. A tartozást az igazgatóság vezetői nyáron lényegében elismerték, de kifizetéséről mindeddig nem intézked­tek. Értesüléseink szerint vannak olyan nyomozók, akiknek már ötmillió forinttal tartozik az ORFK. Emiatt több megyei hivatal volt adónyomozói már beperelték az ORFK-t a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. Úgy tudjuk, a Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságnak mindmáig nincsen alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata. A nyomozók érdekeik védelmében hétfőn szakszervezetet alapítottak. Ennek fő oka, hogy idén várhatóan harminc százalékkal csökken a jövedelmük. (MN) M ­ Visszatartott kórházi pénzek Több mint egymilliárd forintot tart vissza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 47 kórház és 171 szakrendelő most esedékes havi finanszírozásából. Ezek az intézmények ugyanis jóval nagyobb teljesítményt jelentettek júliusra, mint a tavalyi év azonos időszakában, ezért a pénz kifizetése előtt megvizsgálják, hogy nem számoltak-e el indokolatlan vagy el nem végzett be­avatkozásokat. M Zivkovics Natál­ia____________ E­gy új kormányrendelet sze­rint részletes indoklást kell kérnie az egészségbiztosítónak azoktól a fekvőbeteg-ellátó intéz­ményektől, amelyeknek a teljesít­ménye öt százalékkal meghaladja azt, amit a tavalyi év azonos idő­szakában számoltak el a hivatallal. A járóbeteg-ellátó intézmények­nek akkor kell magyarázatot adni­uk a teljesítménynövekedésre, ha az a tíz százalékot is meghaladja. Először a júliusi teljesítmények elszámolásakor került sor a szigo­rúbb rendszer alkalmazására - tá­jékoztatta lapunkat Bartucz Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője. Mint mondta: a hivatallal szerződésben álló 147 kórház közül 72 teljesítménye emelkedett öt százaléknál na­gyobb mértékben, nekik kellett te­hát indoklást készíteniük. Közü­lük 47 intézmény magyarázatát nem fogadta el az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár, esetükben további vizsgálatot rendel el, mie­lőtt a vitatott beavatkozások és vizsgálatok - 642 millió forintos - finanszírozási összegét kifizetné. A 480 szakrendelő közül 254 lépte túl a rá vonatkozó tízszázalé­kos növekedési mértéket. Közülük 171 indoklását nem tartották ki­elégítőnek a biztosítónál, ezért ná­luk is szakértői vizsgálatot rendel­tek el, mielőtt a kérdéses 449 mil­lió forintot kiutalnák. Bartucz Attila hozzátette: a kór­házaknak 25 milliárd forintot, a szakrendelőknek pedig 7,6 milliár­­dot kellene átutalnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a napokban a júliusban elvégzett be­avatkozások és vizsgálatok finanszí­rozásaképpen. Az új kormányhatá­rozat nyomán ebből összesen közel 1,1 milliárdot tartanak vissza. belpol@magyarnemzet.hu Toller László egyetért a Fidesszel IsM Peretz András_____________­ ■ H­eves vita robbant ki Pécsett, a mecseki Mandulás kemping eladása, illetve a helyén épülő luxusvillapark körüli hírek miatt. A terület után ugyanis erőteljesen ér­deklődik egy osztrák, jelenleg Svájcban élő befektető, Hanspeter Freuenhoffer, aki egyebek mellett az Interspar pécsi betelepülésében is jelentős szerepet játszott. A város három bizottsága ösz­­szevont ülésen arról döntött, hogy javasolják a közgyűlésnek egy lakó­park megépítését a kemping he­lyén. A jelenleg érvényes rendelet szerint a Mecsek-oldalban ezen a területen nem adható ki lakóépü­letre építési engedély. Ez azonban közgyűlési döntéssel megváltoztat­ható. Toller László szocialista pol­gármester választási kampányában egyébként nagy hangsúlyt kapott az, hogy a Mecseket meg kell véde­ni a „városiasodástól”, azaz nem szabad engedni, hogy csökkenjen a zöld terület. Az önkormányzat legutóbbi közgyűlésén a polgármester már úgy nyilatkozott, egyetért azokkal, akik ellenzik a villaparkot. A Fidesz pécsi szervezete sajtó­­tájékoztatót tartott az ügyben teg­nap, mert szerintük Toller akarata ellenére végigviszi az MSZP-s több­ségű koalíció a tervet.­­ Olyan drá­ga, több tízmilliós luxuslakások, vil­lák épülnének a területen, amelye­ket a pécsi emberek nem tudnának megvásárolni. Joggal véljük úgy, az egész projekt mögött ingatlanspe­kuláció áll - mondta el De Blasion Antonio, a Fidesz pécsi elnöke.

Next