Magyar Nemzet, 2003. november (66. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-10 / 261. szám

A politikának ki kell vonulnia az atomerőműből Koltai Tamás: Paks nem lehetett volna a szocialisták játékszere Koltai Tamás, a paksi üzemzavar körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság fideszes elnöke átadta a hatvannapos vizsgálat jelentésének tervezetét. Az elnök a napokban számos, szocialista politikuso­kat kompromittáló körülményt tárt fel az atomerőmű korábbi életéből, és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte a dokumentumok eltitkolásával megakadályozták a teljes körű vizsgálatot. A politikus nemrég úgy fogalmazott: egyes szocialista politikusok - köztük Medgyessy Péter kormány­fő, Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter - „úgy dongták körül az erőművet, mint da­razsak a húsosfazekat”. 11 Haraszti Gyili­a Ö­n többször azt nyilatkozta, hogy a paksi üzemzavar körülményeit vizsgáló parla­menti bizottságban komoly érdekek fe­szülnek a valós feltárás ellenében. Miből gondolja, hogy a testület egyes tagjai nem az igazság kiderítése érdekében dolgoznak?­­ Ez már a kezdetekkor megmutatkozott. Elő­ször is: a szocialisták nem támogatták a házsza­bálytól való eltérést, így csak az üzemzavar után öt hónappal jöhetett létre a bizottság. Egy szocialista módosító indítványt is elfogadott a parlament kormánypárti többsége, amely a vizsgálóbizottsá­gi működési időt 60 napra korlátozta, pedig az eredeti tervek szerint az a helyreállításig tartott volna. Ezzel azonban nincs vége az érthetetlen tit­kolózásnak, hiszen a vizsgálóbizottság számára a mai napig nem állnak rendelkezésre azok az alap­­dokumentumok, milliárdos szerződések, ame­lyek összefüggésbe hozhatók az üzemzavarral, mert a benyújtásukat üzleti titokra hivatkozva megtagadták. - Mely szerződésekre gondol? - Ilyen például az atomerőmű és a Framatome ANP között kötött szerződés. Ez nagyon fontos, hiszen a hibás technológia legyártását, üzemelte­tését, a felelősség megosztását, a kárrendezést, il­letve magát a műszaki dokumentációt is tartal­mazza. A helyreállítás kapcsán szükséges lenne megtekinteni a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) és az orosz TVEL cég között létrejött szerződést is, valamint a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt) által őrzött, szintén titoktartási záradékkal el­látott, hosszú távú energiavásárlási, illetve ener­giaimport-szerződéseket. - Honnan tudja, hogy az említett dokumentu­mok szocialista érdekeket sértenek, ha nem kapta meg ezeket? - Miután a dokumentumokat nem láthattuk, így legfeljebb vélt összefüggésekről beszélhetünk. Kísértetiesen egybecseng az adatok üzleti titkokra hivatkozással való elrejtése az állami cégvezetők ré­széről a szocialista képviselők bizottsági magatar­tásával. A kormánypárti bizottsági tagok ugyanis a kérdések megvitatása helyett állandóan ügyrendi vitát gerjesztenek. Azt is tudjuk, hogy a Horn-kor­­mány alatt úgy privatizálták a hazai energiaszek­tort, hogy az új tulajdonosokat az MVM Rt. olyan hosszú távú energiavásárlási szerződéssel „ajándé­kozta meg”, amely teljes profitbiztonságot nyújtott a számukra. A szerződések között érthetetlen mó­don van egy-két olyan, 10-15 éves lejáratú energia­import-szerződés is, amely a kötés időpontjában a paksi atomerőmű által előállított akkori energiaár­hoz képest közel háromszoros áron történő áram­vásárlást rögzít. Az MVM Rt. azonban nemcsak Magyarország energiaportfoliójának kezelője, ösz­­szeállítója, karbantartója, hanem fő tulajdonosa, és így kizárólagos vásárlója is az atomerőmű által elő­állított energiának. A társaság tehát érthető módon érdekelt abban, hogy az atomerőmű egyébként mesterségesen alacsonyan tartott energiaára mel­lett is fenntartsa a létesítmény maximális termelé­sét, mert ezzel lehet enyhíteni a méregdrágának ne­vezhető hosszú távú szerződésekben lévő árakat. Feltehetőleg ennek is köszönhető, hogy a termelési szempontok megelőzték a biztonsági megfontolá­sokat az atomerőműben.­­ Az orosz TVEL-szerződéssel összefüggésben az orosz, a Framatome ANP-vel kötött megállapo­dás kapcsán pedig a francia kapcsolatot szokták említeni. Igaz-e, amit az erőmű szakembereinek körében beszélnek, hogy az egyik Szabó József szo­cialista­ képviselőhöz, a létesítmény volt igazgató­jához, a másik pedig Medgyessy Péter kormányfő­höz köthető? - Állítani nem szeretnék semmit. Tény azon­ban, hogy Medgyessy Péter a kilencvenes évek ele­jén - amikor egy francia befektetői csoport, a Paribas Rt. magyarországi vezetője volt - aláírt az atomerőművel egy 9,5 millió forintos (mai értéken csaknem százmillió forintos) tanácsadói szerző­dést. Az is igaz, hogy a tanácsadás másfél éves fo­lyamatát követően, a Horn-kormány ideje alatt egy nagy kondenzátorcsere-beruházás vette kezdetét az atomerőműben, és a megkérdőjelezhető eljárás­ban a francia Alstom céget hozták ki győztesnek. Szabó József, a PA Rt. akkori vezérigazgatója ké­sőbb az atomerőmű üzemanyag-szállítását biztosí­tó TVEL nevű oroszországi cég magyarországi kép­viselőjének szegődött, így fel kell tennünk a kér­dést: feltételezhető-e, hogy az atomerőműben a Medgyessy Péter által támogatott, francia üzleti kapcsolat és a Szabó József által képviselt orosz kapcsolat üzleti érdekei feszültek egymásnak, és ez eredményezte az atomerőmű nemzetközi tekin­télynek örvendő szakembereinek mellőzését? Emellett a privatizáció és egyes, stratégiailag fontos üzletágak folyamatos kiszervezésének lebegtetése és a politikai ciklusok változását követő személy­­cserék is a biztonság, a munkakörülmények és a munkamorál romlásához vezethettek. , - Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter barát­jának, miniszterének és állítólagos utódjelöltjének cége szintén százmilliót kapott az erőműtől. Ez is egy régi üzleti kapcsolat? - 1997 tavaszán megalakult egy társaság, az Agóra Kft., amely alig öt hónappal a megalakulá­sát követően százmilliós megbízást kapott az atomerőműtől. A dologban ennyi a hír, és azt kell mondjam, hogy ez az, aminek látszik. A szerződés aláírója Gyurcsány Ferenc cégének ügyvezető igazgatója, illetve az atomerőmű részéről Szabó József. A Gyurcsány-féle „tanácsadásnak” neve­zett konkrét munka elvégzését eddig senki sem bizonyította. - A szocialisták szerint az ön állításai csak egy prekoncepció részeinek tekinthetők, és ennek igazo­lására kívánja felhasználni a bizottságot. - Azok alapján, amit elmondtam, minden tör­vénytisztelő állampolgárban felmerül a gyanú, hogy vajon mi az oka a paksi titkolózásnak. Egé­szen addig, amíg titok övezi a paksi üzemzavar ki­alakulását vizsgáló bizottság számára fontos doku­mentumokat, feltételezhető, hogy az üzemzavar tényszerű feltárása, az atomerőműben eluralko­dott folyamatok tettenérése valamiért nem érdeke a szocialistáknak. Ezért is kértük meg a kormányt, hogy számoljanak be arról, milyen üzleti kapcso­latban álltak az erőművel. Paks nem lehet a szocia­listák játékszere, mert nem egyszerű termelőüzem­ről, hanem különösen veszélyes nukleáris erőmű­ről van szó. Az üzemzavarnak éppen az a legfonto­sabb tanulsága, hogy a politikának ki kell vonulni az atomerőműből, és vissza kell adni a felelős szak­emberek önállóságát. A politikai alapon kinevezett vezetők idejében bekövetkezett üzemzavar és an­nak kezelése, a kommunikációs káosz és a mellébe­szélés néhány nap alatt több száz ember több éves, felelősségteljes, áldozatkész munkáját tette tönkre, hiszen percek alatt köddé vált a hiteles tájékozta­tásba és a nukleáris biztonságba vetett közbizalom. - Néhány politikus szerint ön a személyes orszá­gos politikai ambíciói miatt csinálja ezt az egészet, és a bizottságot ugródeszkának használja.­­ Ezek a nyilatkozatok a figyelemelterelés és a pótcselekvés tipikus megnyilvánulásai. Nyilván csak olyan emberek szájából hangozhatnak el, akik nem a paksi atomerőmű környékén élnek, mint jómagam. Én Tolna megyében, Szekszárdon lakom, átéltem az üzemzavar közvetlen hatását is, és élénken emlékszem még azokra a pillanatokra, amikor csörögtek a telefonok, és tanakodtak az emberek, hogy szabad-e egyáltalán az utcára men­ni, a gyerekek kimehetnek-e az udvarra, és hol le­het jódtablettát kapni, mert a patikákban meg­növekedett rá az igény. Aki ezt átéli, az soha többet nem tudja pusztán politikai pártfeladat szempont­jából megközelíteni egy atomerőmű üzemzavarát vizsgáló bizottság munkáját. A szocialisták szerep­­tévesztésben vannak, hiszen nem az elnök tevé­kenységének vizsgálata a feladatuk, hanem annak elősegítése, hogy megkapjuk a dokumentumokat, történjen meg a felelősségre vonás, és azokat az in­tézkedéseket hozzuk meg közösen, amelyek szük­ségesek az atomerőmű hosszú távú, biztonságos működtetéséhez. - A legutóbbi ülésen jelentéstervezetet adott át. Elkészülhet-e egy végleges jelentés? - Nem szeretnék jósolni. Nekem mint a bi­zottság elnökének az a feladatom, hogy letegyem a jelentést a testület asztalára, hogy megvitathas­sa, kiegészíthesse, módosíthassa és végül elfo­gadhassa. Ez politikai konszenzus nélkül nem fog menni, mert ez paritásos bizottság. Az ország és az emberek érdeke, hogy politikai hovatarto­zás nélkül megegyezésre jussunk, és elfogadjunk egy jelentést. Mindenesetre az általam a bizott­ság asztalára tett tervezetet nyilvánosságra hoztam, attól függetlenül, hogy elfogadják vagy sem. 52003. november 10., hétfő Utó-Tér ' Mélyi M' Egyelőre nincs szó teljes havi plusznyugdíjról Jogos járandóságot és pluszpénzt is fizetnek novemberben • Egyesek a lakossági folyószámlán kapják meg az illetményt Többször is pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok novemberben: ekkor fizetik ki számukra az 53. heti nyugdíjat, a januárig visszamenőleg járó nyugdíj­­korrekciót, és ekkor emelkedik az özvegyi ellátás is. B Zivkovics Natál­ia_________________ 53. HETI NYUGDÍJ. Még a 2002-es ország­­gyűlési választások előtti kampányban ígérték meg a szocialisták a 13. havi nyug­díj bevezetését. Kormányra kerülésük után gyorsan kiderült, hogy egyelőre nincs szó teljes havi plusznyugdíjról. A bevezetést ugyanis „lépcsőzetesen” kép­zeli el a kormány. Ennek megfelelően az idén egyheti (ez tekinthető 53. hetinek is), jövőre kétheti, 2005-ben háromheti, a ciklus utolsó évében, azaz 2006-ban pedig egy teljes havi nyugdíjat fizetnek ki az időseknek ezen a jogcímen. Az 53. heti nyugdíj átlagosan 12-13 ezer forintnak fe­lel majd meg, s összességében 33,5 mil­liárd forinttal terheli meg a költségvetést. A juttatás körülbelül kétszázalékos nyug­díjemelésnek felel meg. Néhány kérdés az 53. heti nyugdíjjal kapcsolatban Kik jogosultak a juttatásra? Azok, akiknek a nyugdíját az idei év előtt állapí­tották meg, és azt 2003 novemberében is folyó­sítják számukra. Hogyan számítják ki a juttatás pontos összegét? Az 53. heti juttatás a novemberi nyugdíj 25 szá­zaléka lesz. Az alapba beszámítják a januárig visszamenőleg járó, 2,2 százalékos nyugdíjkor­rekciót is. A juttatás alapjába beszámítanak-e más ellátások? Nem, az csak a nyugdíjösszeg után jár, tehát a szociális ellátások, a politikai rehabilitációs kiegé­szítések, pótlékok után nem jár a pluszpénz. Az átmeneti időre járó ideiglenes özvegyi nyugdíj sem jogosít fel az 53. heti juttatásra. Beépül-e a pluszpénz a januárban szokásos nyugdíj­­emelés alapjába? Nem. NYUGDÍJKORREKCIÓ. A januárig visszame­nőleg járó 2,2 százalékos nyugdíjkorrekció valójában nem tekinthető pluszpénznek, azt ugyanis a kormánynak törvényi köte­lezettsége kifizetni, ha év közben az inflá­ció és a keresetek emelkedése magasab­ban alakul a tervezettnél. Ennek a két makrogazdasági előrejelzésnek azért van jelentősége, mert ezek alapján határozzák meg a januári nyugdíjemelés mértékét. Egészen pontosan úgy, hogy a két becsült érték összegének az átlagát veszik: ez a 2003-as év januárjára 8,4 százalékos eme­lést jelentett (11,8 százalékra becsült nettó keresetemelkedés és 5 százalékra tervezett fogyasztói árindex alapján). A jogszabály előírja, hogy év közben felül kell vizsgálni a makrogazdasági becsléseket. Ha a félévi tényadatok magasabbak a tervezettnél, úgy januárig visszamenőleges nyugdíj-ki­egészítés jár. Ilyen kiegészítésre az utóbbi évek mindegyikében szükség volt. ÖZVEGYINYUGDÍJ-EMELÉS. Az özvegyi nyugdíjak 50 százalékos emelését (ez va­lójában 10 százalékpontos emelésnek felel meg) szintén a választási kampányban ígérte meg a szocialista párt. Az emelés azonban itt is ütemezetten történik. Az idén novembertől az ellátás mértéke 20 százalékról 25-re nő. Továbbra is 50 szá­zalék marad a juttatás mértéke, ha az öz­vegynek nincs saját jogú nyugellátása, és nem kap az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján mezőgaz­dasági szövetkezeti öregségi, munkakép­telenségi vagy növelt összegű járadékot. Az 50 százalékos özvegyi juttatás mindad­dig megilleti az arra jogosultat, amíg saját jogon nyugellátást nem állapítanak meg neki. Ha ez megtörténik, akkortól saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 20 - novembertől pedig 25 - százaléka jár neki. Az özvegyi nyugdíjak további öt száza­lékpontos emelésről (25-ről 30 százalék­ra) ugyan még nincs végső döntés, de Lendvai Ildikó, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint arra jövő év no­vemberétől lesz lehetőség. Haudinger István, az Országos Nyug­díj-folyósítási Igazgatóság főosztályveze­tője lapunknak elmondta: az a valamivel több mint 800 ezer nyugdíjas, akinek a szokásos havi nyugdíját nem a postás vi­szi ki, hanem banki átutalással történik részére a folyósítás, a pluszpénzeket is a lakossági folyószámla számára kapja.

Next