Magyar Nemzet, 2003. december (66. évfolyam, 279-302. szám)

2003-12-03 / 281. szám

Nyugodtak lehetünk-e Paks árnyékában az ország nukleáris biztonsága felől? Elfogadásra vár a jelentés • A tisztítási rendszernek nem volt egyszemélyi, felelős koordinátora • Orosz szakemberek elkezdték a paksi súlyos üzemzavar elhárításának tervezését, de az előzményekről és a felelő­sökről már nem beszél szinte senki. Az üzemzavar kialakulásának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság je­lentéstervezetét ugyanis nem fogadta el a testület mandátumvita miatt. Az ügyrendi bizottság nemrég tárgyalta volna Koltai Tamásnak, a testület fideszes elnökének javaslatát a bizottság munkájának meghosszabbításáról, de elhalasztották a döntést, pedig a jelentéstervezet több olyan információval szolgál, amelyről még egyes szocialis­ta politikusok is elismerték, hogy megfelelnek a valóságnak. A Haraszti Gyul­a___________________________ A TANÁCSADÓK Sajnálatos tény, hogy miközben a Paksi Atomerőmű (PA) Rt. fontos biztonsági fej­lesztésekre nem tudott pénzt szánni, olyan, úgynevezett „túlfizetett szerződéseket” kö­töttek az erőmű vezetői, amelyek egy részét a létesítmény vizsgálati osztálya, valamint felügyelőbizottsága is megkérdőjelezhetett. Szakértők szerint a fejlesztések egy ré­szének elmaradása oka lehetett a biztonsá­gi kultúra romlásának, és közvetve az erő­műben kialakult súlyos üzemzavarnak. Mint arról többször beszámoltunk, egy Medgyessy Péter érdekeltségébe tartozó cég 1991 januárja és 1992 augusztusa között húsz hónapon keresztül tanácsadást vég­zett az akkori vezérigazgatónak, Pónya Jó­zsefnek, az MSZMP KB egykori tagjának. Mai értéken számolva a tanácsadásért száz­milliós nagyságrendben fizetett az atom­erőmű. Összegszerűen is kísértetiesen hasonlít erre Gyurcsány Ferenc cégbirodalmának egyik tagja, az Agóra Marketing Kft. és az atomerőmű közt 1997-ben megkötött üz­let. Arról, hogy milyen munka folyhatott itt, az Agóra honlapja azt írja: „Nem került egyelőre megvalósításra.” A Népszava két, általa hasonlónak vélt ügyet is feltárt. Az egyik szerint Koltai Ta­más, a paksi parlamenti vizsgálóbizottság fideszes elnöke az Atomerőmű-KSC Szek­­szárd női kosárlabdacsapat társadalmi el­nökeként három, több tízmillió forintos szponzorációs szerződést írt alá az erőmű­vel. Nemrég a lap azt is közölte, hogy az előző kormány külügyminiszterének, Martonyi Jánosnak az ügyvédi irodája 40 milliós keretszerződést kötött tanácsadásra a Paksi Atomerőmű Rt.-vel. Martonyi be­vallása szerint az összegből egyelőre egy­millió forintot kapott az iroda. PATÓ PÁLOK A HORN-KORSZAKBAN A paksi atomerőmű 2-es reaktorának kar­bantartása közben bekövetkezett üzemza­var a paksi vizsgálóbizottság jelentésterve­zete szerint nagy valószínűséggel a gőzfej­lesztők vegyszeres tisztítására (dekontami­­nálására) és az abból származó magnetit­lerakódásokra vezethető vissza. A dekonta­­minálásra a gőzfejlesztőkben található al­katrészek (tápvízkollektorok) cseréje miatt volt szükség, hogy megóvják a dolgozókat a radioaktív sugárzástól. A cseréket azonban csak jókora késéssel hajtották végre. A ké­sésnek több oka volt, de a karbantartó bi­zottság a legfőbb indokként 1995. decem­ber 14-én pénzügyi okokat említett meg.­Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) érté­kelése szerint azonban súlyos szakmai hi­bák sorozata vezetett ahhoz, hogy a kollek­torokat késve, dömpingszerűen kellett ki­cserélni 2000-2001-ben. Ez a dömping és az egyszerre több helyütt alkalmazott de­­kontaminálás volt ez egyik fő oka a lerakó­dásoknak, amelyek miatt a későbbiekben tisztítóberendezést kellett alkalmazni. Vá­mos Gábor egykori biztonsági igazgató ér­tékelése szerint a fokozatos - évenként 2-3 darabos - beavatkozás nem, vagy csak ke­zelhető módon okozott volna szennyezést a kazettákban. Amikor azonban 2000. július 6-án felfedezték az első kollektor kilyu­­kadását, már rohamtempóban, két év alatt az összes kollektort le kellett cserélni. A karbantartók sugárvédelmét vegyi de­­kontaminációval oldották meg az 1-3. blokkokon, ami a blokkok elszennyeződé­sét okozta. Koltai Tamás szerint felmerül a kérdés, hogy volt-e összefüggés a kollektorok cse­réjének elhalasztása és egy 1990-es évek második felében megkötött üzlet között. A kollektorokat ugyanis pénzügyi okokra hi­vatkozva nem cserélték ki, ugyanakkor - jelentős összegért - új kondenzátorokkal látták el az erőművet. Ebben az üzletben egyes információk szerint szerepet kapha­tott Pónya József, az Antall-kormány idején távozó, és Szabó József, a Hom­­érában irányító vezérigazgató is, aki jelenleg az MSZP képviselője. TISZTOGATÁS A gőzfejlesztők dekontaminálása akkor lett aktuális, amikor a kollektorcserék már halaszthatatlanná váltak. Az első ilyen pe­riódus az 1995-97 közötti időszak, amely alapvetően a 2-es blokkot érintette. Ebben az időszakban azonban az erőmű munka­társai a rendszerben felejtettek egy vak­fedéltárcsát, amely szintén szennyezést okozott. Sokáig azt hihették, hogy ez az egyik oka az erőmű fűtőanyag-kazettáiban kialakult lerakódásoknak, de később rá­jöttek a dekontaminálás szennyező hatá­saira. Elhatározták a tisztítást, de olyan hétkazettás technológiát kezdtek alkal­mazni, amely megfelelően előkészített ter­vezése miatt nem okozott gondokat, és ke­vesebb veszéllyel is járt. A második dekontaminációs időszak 2000-2001-re tehető, amikor az egyik kollektor kilyuka­­dását követően tömeges kollektorcserékre került sor. Aszódi Attila miniszteri biztos a paksi vizsgálóbizottság előtt alátámasztot­ta, hogy a gőzfejlesztőket annak tudatában dekontaminálták 2000-2001-ben, hogy az tömeges kazettaszennyeződést okoz. Ek­kor ráadásul egy harminckazettás, nem megfelelően tervezett tisztítóberendezést rendeltek meg a francia Framatome ANP- től, de erre csak elvi engedélyt kértek és kaptak az OAH-tól. HIBÁS BERENDEZÉS, HIÁNYOS CSARNOK A harminckazettás tisztítórendszer több szempontból volt hiányos. Az úgynevezett B üzemmódhoz, vagyis a kazetták tisztítás utáni pihentetéséhez rendelkezésre álló bú­várszivattyú nem volt megfelelő méretezé­sű, és nem rendelkezett megfelelő tartalék­kal. A tisztítás során nem volt megfelelő műszerezettség és vészjelző rendszer a nor­málistól eltérő állapotok észlelésére. Nem volt kielégítő a tisztítandó üzem­anyag-kazetták illeszkedésének beállítása sem, ami a szivattyú hiányosságaihoz ha­sonlóan akadályozta a hűtővíz áramlását. A reaktorcsarnokban nem állt rendelke­zésre egy daru, mert éppen máshol dolgo­zott, ezért a pihentetési időszak tovább tar­tott a megengedettnél, a karbantartási szel­lőzők pedig nem voltak felszerelve az előírt szűrőkkel, és ez az üzemzavar után káros­­anyag-kibocsátást okozott. EURÓPA EGYIK LEGSÚLYOSABB ÜZEMZAVARA A paksi atomerőműben az említett hiá­nyosságok miatt olyan üzemzavar követke­zett be, amelyet egyes szakértők Európa egyik legsúlyosabb üzemzavaraként szok­tak említeni. A gondokat okozó tisztítótartály a reak­tor mellett, egy 15 méter mély, vízzel feltöl­tött medencében működött. Április 10-én, 16 órára a hatodik adag fűtőanyag-kazetta tisztítása befejeződött. A tartály kinyitásá­hoz és a kazetták kivételéhez szükséges da­ru azonban nem állt rendelkezésre. A következmények ismertek. Mivel csak kis teljesítményű szivattyú végezte a hűtést, felhevültek a fűtőanyag-kazetták, amelyek a tisztítótartály fedelének felnyitása után hősokkot kaptak és összetörtek. A beren­dezésből a nyitás pillanatában egy magas hőmérsékletű, radioaktív gázokat tartal­mazó gőzbuborék tört fel. A művelet azon­ban - a jelentések szerint - a daru kötelé­nek elszakadása miatt megszakadt, és a csarnokban ugrásszerűen megnőtt a radio­aktivitás. Hajnali negyed ötkor újfent siker­telenül próbálták meg leemelni a tartály de­formálódott fedelét, ami további hat napig az ismételt próbálkozások ellenére úgy ma­radt. A szellőzőrendszert csak április 11-én, délután egy órakor kapcsolták ki, amikor a sugárzó anyag nagy része már távozott a kéményen keresztül. Az utólagos szakértői vélemények sze­rint a tartályban nem volt kizárható a spon­tán láncreakció lehetősége. Miközben az ország számos pontján mértek a normál ér­téktől eltérő háttérsugárzási értéket, addig Pakson csak egy detektor jelzett kilengést. Tatár Attila, az Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság vezetője és az illetékes környezetvédelmi hatóság bizottsági meg­hallgatása során kiderült, hogy az informá­ciókat késve kapták meg az atomerőműtől. ALVÓ KORMÁNYSZERVEK A Koltai Tamás által elkészített jelentéster­vezet szerint az Országos Atomenergia-bi­zottság (OAB) összehívása a kazettaszeny­­nyezések és az ezzel összefüggő intézkedé­sek során számos alkalommal kívánatos lett volna az elmúlt években, ezért az OAB elnökei, a mindenkori gazdasági miniszte­rek személyesen is felelnek az üzemzavar kialakulásáért. Mivel az OAB kormánybi­zottság, a jelentés szerint nem hatáskör nél­küli miniszteri biztost, hanem kormány­­biztost kellett volna kinevezni az üzemza­var utáni helyzet kezelésére. Ugyanakkor az atomtörvény szerint az ország nukleáris biztonságáért a kormány felel. A jelentés kitér arra is, hogy a lakosságvédelem terü­letén kizárólagos hatáskört gyakorló kor­mányzati koordinációs bizottság a belügy­miniszter vezetésével a veszélyhelyzetet nem ismerte fel, ülést nem tartott, a tájé­koztatásról és a lakosság védelmében szük­séges előzetes intézkedésekről nem határo­zott, és a kabinet a soros ülésén a kérdéssel nem foglalkozott, döntéseket nem hozott. FELELŐSSÉG NÉLKÜL A súlyos üzemzavar szakmai mulasztásai miatt egyelőre csak néhány osztályveze­tőt és igazgatót részesítettek megrovás­ban. Vámos Gábor, a paksi atomerőmű igazgatója, illetve Vöröss Lajos, az OAH egyik igazgatója önként mondott le posztjáról. A berendezés hiányosságai és annak engedélyezése miatt a Framatome ANP, a PA Rt. és az OAH egyaránt hibáztatható. A tisztítótartályt a Framatome ANP üzemeltette, a PA Rt. azonban elismerte, hogy nem felügyelte kellő módon ezt a te­vékenységet, valamint hiányzott az egyér­telmű munkamegosztás is a két fél között. Az OAH pedig elvi engedélyt adott a beren­dezésre, pedig egy új technológia alkalma­zásához tüzetesebben kellett volna vizsgá­lódnia. A paksi bizottság jelentéstervezete úgy tartja, a súlyos üzemzavar cégirányítá­si és vezetési mulasztásokra is visszavezet­hető, mert a tisztítási rendszernek nem volt egyszemélyi, felelős koordinátora. A PA Rt.-ben a biztonsági kultúra rom­lása ugyanakkor több éve megfigyelhető folyamat, amelynek kialakulásában szere­pet játszott a túlzott magabiztosság és a munkahelyi légkör változása az állandó személycserék miatt. A tervezet megállapítja azt is, hogy hiá­nyosak voltak a tulajdonos intézkedései. A súlyos üzemzavar következtében a PA Rt.-t több tízmilliárd forintos kár érte, de a tár­saság tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. igazgatóságai a fe­lelősség megállapításának mellőzése mel­lett csak a paksi cég éves üzleti bevételét korrigálták. Koltai Tamás szerint az MVM Rt.-nek feljelentést kellene tennie ismeretlen tettes ellen többek között hanyag kezelés bűntet­te miatt, és elengedhetetlen az erőmű teljes felső vezetői körének leváltása. Ezután négypárti konszenzus alapján kell kinevez­ni az új vezetőket, akik szakmai alapon folytathatnák az intézmény irányítását. A képviselő szerint felül kell vizsgálni az MVM Rt. hosszú távú, túl magas árat meg­szabó energiavásárlási szerződéseit is, mert többek között ennek köszönhető az atomerőmű „túlhajszolása”, amely ahhoz vezetett, hogy a termelés szempontjait he­lyezték a biztonsági megfontolások elé. A vészhelyzethez a túlzott magabiztosság, a munkahelyi légkör változása és az állandó személycserék is hozzájárultak 2003. december 3., szerda Látó-Tér fajtó B­KV I Kevés dologban dönthetett az igazgatótanács E­gymilliárd forintos értékhatár alatt a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatósága nem dönt a szerződésekről, ez az erőmű vezetésének joga és felelőssége, így az egyesek által túlfizetett szerződéseknek nevezett tanácsadói megbízásokról tájékoztatást kapott az igazgatóság - közölte lapunkkal Molnár Károly, a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) igazgatóságának elnöke. Tájékoztatása szerint az igazgatóságnak nem joga és nem kötelessége ismerni a tulajdonos Magyar Villamos Művek Rt. szerződéseit, így nem voltak ismereteik a hosszú távú energiaimportról szóló megállapodásokról sem, amelyekről Koltai Tamás azt állítja, hogy befolyásolták az erőmű termelését. A vezető állítja, hogy nem terhelték vissza a reaktorokat a szerződések elvárásai miatt, hiszen a kilencvenes években a lerakodási gondok előtt a paksi atomerőmű majdnem száz százalékon teljesített. A biztonsági kultúra tíz-tizenkét éves romlásáról mindenki beszél, de nehéz róla nyilatkozni, ha senki sem világítja meg, hogy mik ennek a romlásnak a jellemzői - véli Molnár Károly. Szerinte semmilyen romlás nem következett be a biztonság területén az erőműben, mert a paksi atomerőmű hatvanmilliárdot fektetett be a biztonság növelésére. Mint elmondta, az igazgatóságnak nem volt feladata, hogy a termelést maximumra tervezze, hanem éppen a biztonság fenntartásának és az élettartam-meghosszabbítás el­indításának szempontjait vették figyelembe az üzemzavar előtti utolsó üzleti tervben. A tulajdonos kevesellte is, hogy csak szolid, 400 milliós nyereséget jelöltünk meg az adott évre, és a közgyűlés végül másfél milliárdos nyereséget fogadott el - közölte az elnök. Molnár Károly úgy tartja, hogy személyi változtatások sem okozhatták a biztonsági kultúra romlását. Állítása szerint csak azért történtek váltások, mert a vezetés felső szerkezetét megváltoztatták. A vezérigazgató alá két helyettest neveztek ki, akik igazgatókat bíztak meg, de az üzemzavarig az erőmű gyakorlati irányításában nem történt változás. Molnár Károly elismerte, hogy hibát követett el az erőmű műszaki és biztonsági osztálya, amikor a hiányosságokkal terhelt tisztítótechnológiát elfogadta és alkalmazni kezdte, de hozzátette: az igazgatótanácsnak nem volt feladata dönteni a felelősségre vonásokról. Mint ismert, végül az erőműben mindössze négy-öt embert büntettek meg a súlyos üzemzavar miatt, például megrovásban részesült a vegyészeti osztály, valamint a tisztítóprojekt vezetője és helyettese, de a tegnapi napig nem bocsátottak el senkit. Az igazgatóságnak nem volt feladata az új tisztítótechnológia műszaki tartalmának vizsgálata sem, az erőmű vezetői csak azt közölték, hogy az új technológiáról megkötötték a szerződést és elkezdik vele a tisztítást - mondta el Molnár Károly, aki szerint az üzemzavarról szóló tájékoztatás is törvényszerű és megfelelő volt.

Next