Magyar Nemzet, 2003. december (66. évfolyam, 279-302. szám)
2003-12-27 / 300. szám
Költészet közel a delelőhöz FOLYÓIRAT II Pósa Zoltán__________________ A Kortárs decemberi számának középpontjában Csontos János költőnek, civilben lapunk publicistájának XL - Összegyűjtött versek, 1980-2002 című kötete áll, amely 2002-ben látott napvilágot a Széphalom Könyvműhely gondozásában. Csontos három feszes ritmusú gondolat és képgazdag költeményét követi Alföldy Jenő esztéta, irodalomtörténész Közel a delelőhöz című tanulmánya. Az elmélyült dolgozat felütéseként Alföldy Jenő kertelés nélkül kimondja, hogy Csontos költői életművének agyonhallgatása szorosan összefügg azzal a ténnyel is, hogy 1990 óta jobbközép lapoknál dolgozik. Ám legalább annyira motiválja a szakma úgynevezett mérvadóinak idegenkedését, hogy Csontos műveiben a korszerűség és a konzervativizmus ideális ötvözeti arányban van jelen. Bravúros formakészségét nem rendhagyó szabad verses vagy drámai monológformán szabálytalan művek létrehozására használja, hanem Weöres Sándort idéző gesztussal teremt bonyolultabbnál bonyolultabb képleteket a klasszikus metrika elemeiből. Erre legjobb példa Csontos többszörösen hatványozott szonettkoszorúból kibontakozó Szonettregénye, amelyet Alföldy megkerülhetetlen teljesítménynek nevez. Háttérbe szorításának harmadik oka, hogy ellentétben a posztmodern kánont dogmatikusan értelmező hazai ítészek „elkötelezetlen” elvárásaival, metafizikai üzenetet közvetít, amely magában foglalja földi létünk értelmének makacs fürkészését, az őszinte, a megszenvedett hazaszeretetet. Alföldy Jenő szerint az élete delelőjéhez eljutott XL - azaz negyven (idén már negyvenegy) esztendős költőt, Csontos Jánost gyűjteményes kötete alkalmassá teszi a szó nemes értemében vett lírai pátosz újjáélesztésére, amely visszavezérelheti a nem olvasókat is a szépirodalomhoz. Szerencsére egyre növekszik azon írók, költők száma, akik éppen úgy alkotnak jelentéset, hogy mernek szembefordulni efemer divatirányzatok elvárásaival, mint például Csontos János. Alföldy Jenőt idézve: „Vele érdemes maximalistának lennünk.” Tizenöt éves a Csík zenekar Csík János az autentikus népzene és a mai kor kölcsönhatásáról Alakulásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte idén a kecskeméti székhelyű Csík zenekar. Ennek emlékére az együttes ma este hét órakor ünnepi jubileumi koncertet ad a Millenáris Teátrumban Dresch Mihály, Lovasi András, Ökrös Csaba és a Pécsi Táncszínház közreműködésével. Kiss Eszter Veronika_________ Egy év telt el azóta, hogy súlyos balesetet szenvedett. Hosszú ideig kétséges volt, vissza tud-e térni a színpadra. Hol tart most a felépülésben? - Amikor hosszú idő után magamhoz tértem, megtudtam, hogy a bal kezem darabokra tört, és nem úgy forrt össze, mint ahogy régen kinézett. Megkértem az orvosom, engedjen behozatni a kórházba egy hegedűt, hogy lássam, mi a helyzet. Nem tudtam megfogni, másfél-két centin múlott. Azt mondták, lehet rajta változtatni, újra hegedülhetek, de ez komoly tortúrával és nagy fájdalmakkal jár. Vállaltam. Nagyon boldogtalan lettem volna, ha soha többé nem tudok hegedülni. Bár a baleset következtében elvesztettem a szaglásomat, mégis örülök, hogy nem a látásom vagy a hallásom sérült meg, így visszakerülhettem abba a miliőbe, amit a hegedülés adhat. Újra muzsikálok. Technikailag nem tartok még ott, ahol szeretném, de azt hiszem, ez így is maga a csoda. - Amíg kórházban feküdt, a zenekar külső segítségekkel folytatta a munkát. Mióta játszanak újra együtt? - Nagyon hálás vagyok a zenésztársaimnak, amiért hagyták, hogy visszatérhessek, nem ment szét a zenekar, meghagyták a helyem, s nem szűntek meg a táncházaink, koncertjeink sem. Amíg beteg voltam, még támogatási koncertet is szerveztek. Fél év után tudtam újra visszakerülni közéjük. Ez az év sajnos kiesett a baleset miatt, így még mindig a régi repertoárnál tartunk, nem sikerült új műsort kidolgozni. Ez a jövő év feladata lesz. A kor falára című legutóbbi lemezük címadó dala valójában egy erdélyi, magyarpalatkai táncdallam, amely swingritmusba csúszik át. Készülnek majd újabb feldolgozások? - Terveink szerint igen. Mély tisztelettel és alázattal vagyok a régi mesterek és a magyar népzenei hagyományaink iránt, de be kell végre látnunk, hogy változik körülöttünk a világ. Nem élhetünk a hatvan évvel ezelőtti korban. Olyan fajta muzsikát próbáltam megalkotni, amely lehetőséget ad arra, hogy azok az emberek is megismerjék és megszeressék a saját hagyományaikat, akik egyébként nem hallgatnának népzenét. Swinges köntösben talán belemászik a fülükbe a palatkai dallamvilág, és esetleg később az eredetit is meghallgatják. A jövőben is szeretném folytatni ezt a koncepciót, vagyis,egy lemezre felvenni néhány feldolgozott, modern kornak szóló számot az autentikus dallamok mellé. Azt viszont kizártnak tartom, hogy az eredeti nóták elmaradjanak, és a lemezünkön csak feldolgozások szerepeljenek. - A népzenészek jelentős része arra törekszik, hogy a népi muzsika minél régebbi rétegeit kutassa fel, a legarchaikusabb dallamokat szólaltassa meg. Önök az említett albumon viszont szándékosan új stílusú lakodalmas nótákat mutattak be Kalotaszegről. A kor falára cím maga is azt sugallja, hogy onnan az élet nyomait el lehet olvasni. Harminc-negyven év az emberiség történetében nem nagy intervallum ugyan, de egy embernek akár az élete is lehet. A lemez erre a gondolatra épül, a gyermekkortól a katonaságon, a szerelmen, a házasságon, a férfivá érésen át az öregségig és az új élet születéséig mutatja be az életutat. A zene is követi az idő múlását, egyre újabb dallamok kerülnek elő. Úgy éreztem, hogy azt, ami most körülvesz bennünket, ezek jobban kifejezik. A kalotaszegi, györgyfalvi új stílusú dallamok az esküvőt, mint az ember életének fontos állomását mutatják be. Ezek az újabban keletkezett nóták közvetlenül a swinges dallam előtt hangzanak el. A lemez bogyiszlói,dunántúli ugrószenével indul. Gyermekkoromban, amikor hegedülni tanultam, a tanáraim ezekkel a dallamokkal kezdték az oktatást, viszont soha nem tanították meg stílusosan. Hibának érzem a 15—20 évvel ezelőtti táncházmozgalomban, hogy a dallamokat megfosztották a valódi stílusjegyeitől, a könnyebb és gyorsabb megtanulhatóság érdekében leegyszerűsítették őket. Éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy úgy megtanuljam játszani, ahogy az Bogyiszlón szólt. Egy altatódal került a lemez végére, amely az új élet, egy gyerek születését jelenti. Az album a Keserédes nosztalgia című lengyel számmal zárul, ez tulajdonképpen visszaemlékezés az elmúlt időkre, egyfajta számadás. A kor falára című számban dzsesszzenészekkel dolgozott együtt. Más műfajokkal is kapcsolatot keresett. Legutóbb Lovasi Andrással, a Kispál és a Borz együttes frontemberével készített közös számot. Hogy ismerkedett meg vele? - Mindig is szerettem az eleinte avantgárdnak, később alternatívnak nevezett zenei irányzatokat, és így a Kispál és a Borz zenekar muzsikáját is. Mivel nagyon tetszenek a Kispál szövegei - úgy érzem, a mai korról a ma emberének szólnak megkértem Lovasi Andrást, hogy írjon a zenénkhez szöveget. Amit meg is tett. Szeretném ezt a számot a következő lemezünkre is feltenni, s ha minden igaz, ma este a Millenárison is elhangzik. - A Terror Háza megnyitásán is a Csík zenekar muzsikált. A kiélezett politikai helyzetben mit jelentett ez a lépés önöknek? - Megtiszteltetésnek éreztem a felkérést. Bár néhányan abban, hogy elvállaltuk, a Fideszhez való politikai tartozás igazolását látták. Az az iszonyatos emberi nyomorúság és szenvedés, amit azon a helyen a foglyok átéltek, és az a boldogtalanság, amit a fogvatartók éreztek, nyomasztó. Egyet biztos megérdemelnek azok, akiket indokolatlanul bántottak és tönkretettek: az emlékezést. Ez a sok nyomorúság politikai rendszertől függetlenül létezett, úgy a kommunizmusban, mint a nyilas diktatúra idején, s ha mi megkapjuk a lehetőséget arra, hogy emlékezhessünk, akkor kötelességünk azt megtenni. - Tizenöt év nagy idő egy zenekar életében. Mi az, amire a legszívesebben emlékezik vissza? - Felsorolhatnék díjakat, kitüntetéseket, elismeréseket, mégsem ezeket tartom a legfontosabbnak. Bár nagyon sok örömet okoztak és erőt adtak a további munkához. Amit igazából kiemelnék, azok az emberek, akikért és akikkel lehet dolgozni. Korábban nem tudtam, vagy nem fogtam fel igazán, hogy hiányoznék, ha nem lennék, hogy ilyen sokan szeretnék , hogy ennyire fontosak vagyunk egymásnak. Erre a baleset után döbbentem rá. Ha az ember élet-halál határán jár, már másképp ítéli meg az életet, mást tart fontosnak. Nekem az emberek a legfontosabbak. Az áldozatok megérdemlik az emlékezést fotó: máté Péter Útkeresés a Himalájában Egy láma vívódása vallásos és világi élet között A Himalájában, a hegyek és a felhők közt eldugott kolostorok és szerzetesek élete, a buddhizmus egyre több rendezőt vonz. Nyolc év alatt készült el az indiai születésű Pan Nalin első nagyjátékfilmje, a Szamszára. Egy ifjú láma útkeresése három év meditálás után és a civil élet előtt. F M III.dbái. Miklós_______________ Nehéz körülmények közt, az indiai Ladakhban forgatták le a Szamszárát. Tashi, az ifjú láma hároméves meditáció után tér vissza szerzetestársai közé. Hormonok feszengenek az ifjú testben, amelyek kitörésre várnak. A spirituális és a világi lét közötti útkeresés, szent, idős, bölcs tapasztalt emberek és a szerzetesi lét nyújtotta biztonság, vagy a testi gyönyöröket is kínáló, ám annál zavarosabb világi élet? A szamszára a születés, a halál és az újjászületés körforgása. Mozgatórugója életünk három mérgező tényezője: a gyűlölet, az irigység és a nem tudás. A buddhisták célja elérni a megvilágosodást és kimenekülni e körforgásból. A helyszín Ladakh, India egyik legeldugottabb vidéke, terméketlen hideg kősivatag a Himalájában. A világ egyik legmagasabban fekvő emberlakta területe, télen mínusz harminc fok zimankóval. Mégis földművesek, nomádok, pásztorok és szerzetesek földje. Rideg környezet, gyönyörűen fényképezve, útkeresés a sziklák és hatalmas szakadékok közt, tűz, víz, föld, levegő, a történésekkel változó évszakok közt. Mégsem veszünk el a természeti szépségekben, ezen képek mind a vívódás kiteljesítőivé, megvilágosítóivá emelkednek. Tashi három év után, első ránézésre öreg aggastyánként hagyja el remetebarlangját, éli egy darabig a szerzetesek életét, rengeteg kérdéssel, kétellyel. Egy éjjel el is szökik, megmártózik a folyóban, aztán a faluban folytatja életét, ahol megismerkedik Pemmával, akit hamarosan feleségül is vesz. Kinyílik előtte a világ, megtapasztalja az emberi irigység, gonoszság, hazugság, gyűlölet, üzletiesség, a „gonosz” világi lét visszáságait is. Pan Nalin főszereplői profi színészek, a mellékszereplők többsége helybéli vagy legalábbis a környező vidék lakója. Az alakítások természetesek, nem lóg ki semmiféle lóláb. S habár nem a buddhizmusról szól a film, bepillanthatunk a szerzetesek életébe - kicsit másképpen, mint eddig megismerhetünk egy-két bölcsességet, amely semmiképpen sem árthat senkinek. (Szamszára. Német-francia film. 138 perc. Rendezte: Pan Nalin. Forgalmazza a Budapest Film.) ILM 2003. december 27., szombat Kultúra Magyar faszet EB Válogatott dalok és klipek a Munkatársunktól.____________ Sok mai rock- és popcsillag annak köszönheti hosszú éveken átívelő pályafutását, hogy képes volt a megújulásra, stílusbeli váltásra. Klasszikus példa Madonna vagy David Bowie, akik meglehetősen sokszínűek voltak az évek alatt, mégsem tagadták meg sosem korábbi lemezeiket. Ebbe a sorba illeszkedik a Red Hot Chili Peppers is, akiknek jelent meg a közelmúltban válogatáslemezük, és ha már lúd, legyen kövér, egy DVD-jük is. Több generáció nőtt már fel zenéjükön. A válogatáslemezre csupa klasszikus került, kiegészülve egykét kevésbé ismert dallal. Főként a legismertebb albumok húzódalai kerültek fel a korongra. A sort egy régi, mindenki által fújt klasszikus, az Under the Bridge nyitja a Blood Sugar Sex Magik-albumról, amely meghozta a világsikert az együttesnek. Erről több szám is elhangzik, a biztonság kedvéért. A One Hot Minute-albumot csak a My Friends képviseli. A második vagy harmadik generáció már a Californication című albumnál csatlakozhatott a Chili-rajongók nem szűkös táborához. Persze a By the Way-albumról is elhangzanak klasszikusok, s felkerült a lemez végére két új szám is, amelyeket a By The Way turné alatt vett fel az együttes. A DVD-n 16 klip kapott helyet, köztük két, az USA-ban eddig kiadatlan videó, a Road Trippin’ és a Universally Speaking. A klipek mutatják a zenekar sokszínűségét, a hozzájuk csatlakozott rendezők kreativitását: nem trendeket követnek, egyediek. A dalok születéséhez kommentárokat is fűznek az együttes tagjai, illetve rendezői. Több „így készült” film került a lemezre, valamint kulisszák mögötti felvételek. (Red Hot Chili Peppers: Greatest Hits and Videós, Warner Music Hungary.) Müller-bemutató a Merlinben A legendás hírű német drámaíró, Heiner Müller Medeamaterial című darabjának magyarországi bemutató-előadását tartják ma este hét órakor a Merlin Színházban. Fordította: Teller Katalin, rendezte Dragos Galgotiu, díszlet- és jelmeztervező: Both András, a címszerepet Szilágyi Enikő játssza, oldalán Kaszás Gergővel és Száraz Dénessel. (M. K.) Képek a Dunában Jozefka Antal festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Duna Galériában (XIII., Pannónia u. 95.) hétfőn este hat órakor. Bevezetőt mond Striker Sándor irodalomtörténész, mélyhegedűn közreműködik Palojtay Erzsébet. A tárlat január 18-ig, hétfő kivételével minden nap 10-18 óra között tekinthető meg. (P. Sz. E.) Tündér Lala Debrecenben A debreceni Vojtina bábszínházban holnap délelőtt tízkor a Tündér Lala című mesejáték várja a gyerekeket. Ugyanekkor az Ifjúsági Centrum szintén vasárnap délelőtti gyermekszínházi előadásokkal kedveskedik a kicsinyeknek. Presser Gábor és Csetényi Anikó A Mikulás vasárnapja című zenés mesejátékát a Micimackó című előadás követi. (P. Z.) Az üveg jelentése Az Iparművészeti Múzeumban (IX., Üllői út 33-37.) hétfő és január elseje kivételével január 11-ig naponta délelőtt 10-től este hatig tart nyitva Az üveg jelentése című kiállítás. A nagyszabású tárlaton a klaszszicizáló, az empire, a biedermeier, a historizmus, a szecesszió, az art deco, az avantgárd stílusú üvegeken kívül a legújabb kor üvegművészeti alkotásaiból is kaphatnak ízelítőt az érdeklődők. (Z. O. P.) Baranyai Levente tárlata A Dovin Galériában (V. Galamb u. 6.) január 27-ig, a két ünnep között is, vasárnap kivételével hétköznapokon naponta déltől este hatig, szombaton 11 — 14-ig látható Baranyai Levente festőművész Perifériák című kiállítása. (Z. P.) Démonok és megmentőik A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban (Andrássy út 103.) február 26-ig, hétfő és január 1-je kivételével naponta látható a Démonok és megmentőik - Népi vallásosság a tibeti buddhizmusban című kiállítás. A tárlat érdekessége, hogy nem az általában ismert tibeti buddhizmus értékeit tárja föl, hanem a hazánkban eddig alig ismert népi vallásosságot és a hozzá kapcsolódó folklorisztikus kultuszokat, valamint szakrális tárgyakat. (P. Z.) Hamvas őszibarack és mohamedánkék A Ráth György Múzeumban (VI., Városligeti fasor 12.) hétfőtől és január 1-jétől eltekintve naponta reggel tíztől este hatig látogathatják az érdeklődők a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum gyűjteményéből összeállított tárlatot. A gazdag kiállítás a porcelán hazája, Kína iparművészetének mintegy négyszáz egyedi darabjával ad keresztmetszetet a nálunk kevésbé ismert, különleges kerámiák művészetéből. (P. Z.)