Magyar Nemzet, 2004. január (67. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-07 / 5. szám
lől Magyar lennel • Környezetvédelem 2004. január 7., szerda Szerkeszti: Huth Gergely A madártani egyesület évfordulója Harminc éve, 1974. január 6-án hozta létre 200 alapító tag a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME), amely mára Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezetévé vált. Az MME fő célja a természet - elsősorban a madarak védelmének társadalmi támogatása. - Nem véletlen, hogy egy ilyen nagyságú természetvédelmi szervezet Magyarországon alakult, hiszen a madárvédelemnek, természetvédelemnek komoly gyökerei vannak hazánkban - olvasható az MME honlapján. (MN) Naperőmű Nagypáliban Osztrák szakmai partnerrel közös PHARE-projekt keretében napenergia-hasznosítással kombinált biomassza-erőmű létesítéséhez nyújtott be 90 000 euró igényű tervpályázatot az észak-zalai Nagypáli önkormányzata. Köcse Tibor polgármester elmondta: a zalai megyeszékhelytől 10 kilométerre északra fekvő, 340 lakosú Nagypálit több száz hektár területű - fele részben magántulajdonú - erdők övezik, és a térségben számos kisebb-nagyobb fafeldolgozó működik, ugyanakkor az átlagosnál kissé magasabb a napsütéses órák száma is. (MTI) Milliárdok a hevesi hulladékberuházásra Heves megyében a tervek szerint 2006-2008 között építik ki - az EU támogatásával - a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a jelenlegi lerakók rekultivációját magában foglaló hulladékkezelési rendszert. Szántósi Rafael, a projektgazda egri önkormányzat alpolgármestere elmondta: a 15 milliárd forintos beruházásban 70 település számára építik ki a hulladékkezelési állomáshelyeket, a gyűjtőszigeteket, a hulladékudvarokat, a komposztálóüzemeket, így a szemét 70-75 százalékát feldolgozzák majd, 25-30 százalék pedig a hejőpapi lerakóba kerül. (MTI) Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő ígérete ellenére sem volt még eredményes közigazgatási egyeztetés a nagytétényi Metallochemia-telep rehabilitációjáról szóló kormányhatározat-tervezetről. Az üzem 1200 család egészségét veszélyeztető ólomszennyezésének nyolcmilliárd forintos kármentesítését az M6-os autóút építésével összekötve képzelik el, a tulajdonos, a Nemzeti Autópálya Rt. és az állam közös finanszírozásával. Haraszti Gyula _____________ Egy holland szakvélemény szerint a nagytétényi Metallochemia gyártelep szennyezése több mint kétezer év múlva tisztulna ki a talajból természetes úton. Hétszázezer tonna kohászati végsalak maradt itt, ezért a telep ezerméteres körzetében súlyosan szennyezetté vált a talaj felső rétege. A területen tiltják a zöldségek jelentős részének termesztését, csökkent az ingatlanok értéke, és a térségben élő 1200 család egészsége is veszélybe került. A gyártelepnek és környékének rehabilitációját több mint tíz éve halogatják. Legutóbb, egy tavaly októberi fórumon Lendvai Ildikó helyi szocialista országgyűlési képviselő tett ígéretet arra, hogy december közepéig kormánydöntés születhet az ügyben, de a közigazgatási egyeztetést ismét elhalasztották. A helyiek egyszerűen csak „halálgyárnak” nevezik a volt Metallochemia-telepet, amelynek húszhektáros területén ólom- és cinktartalmú kohósalak halmozódott fel a jogelődök által 1910 óta végzett ón-, réz-, cink- és ólomkohászat eredményeként. A szennyezésről a hatvanas évektől kezdve tudnak, de az ügy csak a rendszerváltozás után kerülhetett a nyilvánosság elé. Mészáros Péter, a XXII. kerület első országgyűlési képviselője, illetve az általa vezetett Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület felhívását és több parlamenti felszólalást követően tárcaközi bizottság alakult az ügy kivizsgálására. A Metallochemia-telepet leállították, és az állam olyan garanciákkal adta el az anyacég Metalloglobus Rt.-t, hogy a vevőként jelentkező magyar és osztrák tulajdonú társaságot bírósági határozat és környezetvédelmi hatósági döntés kötelezi a talaj- és talajvízszennyezés üzemen belüli és kívüli felszámolására. Már több mint négy éve elkészült a tulajdonos helyszíni feldolgozást célzó kárelhárítási terve, de ezzel szemben fenntartásai voltak a lakosságnak és az önkormányzatnak. A kerület vezetése párbeszédet kezdeményezett az érintettek között, így a meddőhányó helyben hagyása és a környék szennyezett talajának cseréje mellett döntöttek. Ez a megoldás elfogadható a lakosság, az önkormányzat és a tulajdonos számára is. A rehabilitációs munkák kiviteli tervezése alatt rendszeresen egyeztetett a helyhatóság a tervezővel, a lebonyolítóval, a tulajdonossal és a lakókat képviselő Nagytétényi Ember- és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesülettel. Állapotfelmérés indult meg a tétényiek körében, és sor került az első talajcserékre is a környék magántelkein. Létrehozták a nagytétényi rehabilitációs tájékoztató irodát, ahol rendszeresen értesítették az érintetteket. Kapóra jött, hogy a környéken építik meg az M6-os autóutat, így a tulajdonos Metalloglobus Rt. kiviteli terveiben öszszekötötték a rehabilitációt az út telephelyen történő átvezetésével. Eszerint a mérgező meddőhányót olyan szarkofágba helyeznék majd, amelyet másfél kilométer hosszú résfal zár le, megakadályozva a talajvíz szennyezését. A szarkofágot többrétegű szigeteléssel fednék le, majd földdel takarnák be, és végül beültetnék növényzettel. Az így kialakított töltésen épülhetne meg az M6-os egyik szakasza, így a finanszírozásba is több állami forrást lehetne bevonni. A növények védelmével és visszatelepítésével teljes talajcserét végeznének a környék kertjeiben, ahol egészségügyi határértéket meghaladó szennyezést találnak. A finanszírozásra kormányhatározat-tervezet is készült, amely az egyik megoldási változatként közös finanszírozást képzel el, amelyben az ÁPV Rt., a Metalloglobus Rt., a Pénzügyminisztérium (PM), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Nemzeti Autópálya Rt. is részt vállalna. A határozat elfogadása egyre sürgetőbb lenne, hiszen az M6-os autóutat 2004 és 2006 között szeretnék megépíteni, így mielőbb munkaterületet kell adni a gyártelepen. Tavaly októberben fórumot tartottak a rehabilitáció ügyében Nagytétényben, ahol megjelentek az érintettek képviselői és közölték, hogy december közepéig egy közigazgatási egyeztetést követően megszülethet a kormányhatározat. Ebben a pénzügyminiszter arra hatalmazná fel az ÁPV Rt.-t, hogy vásárolja meg a területet a Metalloglobus Rt.-től, amely a tulajdon értékével is hozzájárulna a kárfelszámoláshoz. A terület M6- os autópálya nyomvonalával érintett, kármentesített része a földművel együtt térítésmentesen átkerülne az állam vállalkozói vagyonából a kincstári vagyonba, az NA Rt. pedig vagyonkezelői jogot szerezne. A gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodna arról, hogy az NA Rt., az M6-os Metallochemia gyáregységet érintő szakaszán, az autópálya építéséhez kapcsolható kármentesítési tevékenységekhez és az autópálya nyomvonalán a környezeti műszaki védelmi rendszer kialakításához forrásokat biztosítson az ÁPV Rt. részére. A Metallochemia gyáregység környezetszennyezésének felszámolására 2004 és 2007 között az állami vagyonkezelő és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 4,5 milliárd forintot különítene el a költségvetési forrásaiból. A kármentesítés további részét a Metalloglobus Rt. és az NA Rt. finanszírozná. Az NA Rt. az M6-os autópálya M0-s csomópont és Érdi tető közötti szakasz céljára rendelkezésére bocsátott beruházási összegből nyújtana forrásokat. Lendvai Ildikó megkeresésünkre közölte: egyelőre elhalasztották a döntést a közigazgatási egyeztetésen, de január közepén újabb tárgyalást folytatnak a kormányhatározat tervezetéről. A három érintett minisztérium nem tudott megállapodni a kármentesítés módjáról, ezért még folyik az egyeztetés az ügyben - közölte Csák Csongor, a PM szóvivője. MMMMI Tíz éve ígérgetnek Nagytétényben Halogatják a „halálgyár” rehabilitációját • A legújabb terv szerint az M6-os út alapjába kerülne a méreg A helyiek keserű humora szerint ha a mostani ütemben halad a kármentesítés előkészítése, még az a kétezer év is eltelhet, amely alatt lebomlik a veszélyes salak FOTÓ: ÉBERLING ANDRÁS Szelektálás Budapesten: kedvező tapasztalatok Az első néhány hét tapasztalatai alapján népszerűek a budapestiek körében a szelektív hulladékgyűjtő edények, ebben a közterület-fenntartó rt. és a Hulladék Munkaszövetség is egyetért. A budapestiek műanyagból és papírból szállítják a legtöbbet a kukákba. B Gidró Kriszta_____________ N épszerűek a Budapesten kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő edények - mondta el lapunk kérdésére Szegedi Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. szóvivője. Mint ismert, a közelmúltban összesen száz budapesti közterületen állították fel a kukákat, amelyekbe fehér üveget, színes üveget, műanyagot, papírt és fém italosdobozt dobhatnak ki egymástól elkülönítve a budapestiek. Szegedi Péter elmondta: hétfőn, szerdán és pénteken a papírt, kedden, csütörtökön és szombaton a műanyagot, vasárnap pedig a többi hulladékot szállítja el az FKF. A válogatott szemetet olyan feldolgozókhoz viszik, amelyekkel már korábban szerződést kötött a vállalat. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, néhány városrészben a kerületi önkormányzat megtiltotta, hogy a területén hasonló edényeket helyezzenek ki. Szegedi Péter szerint ezekkel a városrészekkel tovább tárgyalnak, s úgy tűnik, csökken a kerületek ellenállása. A már kihelyezett szigetek és környezetük ugyanis tiszta, rendezett, így az önkormányzatok látják: az FKF nem disznóólát akar telepíteni - mutatott rá a szóvivő. Szerinte a még hezitáló városrészekkel a tavasz folyamán megegyezhet a cég. Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) munkatársa lapunk kérdésére elmondta: szervezetük elégedett a rendszerrel. Megfelelők a garanciák arra is, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékok környezetbarát módon lesznek hasznosítva. Kijelentette: nem tartja etikusnak a tiltakozó önkormányzatok részéről, hogy polgáraikat elzárják ettől a lehetőségtől. A Humusz álláspontja szerint ugyanis mindenkinek, aki fizeti a szemétdíjat, joga van a szelektív gyűjtéshez is. zoldoldal@magyarnemzet.hu Nem aratható a balatoni nád A Kis-Balatonnál és a Velencei-tónál megkezdődött a betakarítás Alacsony a Balaton vízállása, ezért a természetvédelmi hatóság idén sem engedélyezi a magyar tengert koszorúzó nád aratását. A Kis-Balatonnál a hét elején már megkezdődött az embert próbáló téli munka és a Velencei-tónál is aratják a tetőfedőnek valót. Az avas nád egy része, a nálunk telelő madarak szállás- és költőhelye tiltott terület a nádaratók számára. II Gulyás J. Attila A Balaton-partot 1180 hektár nád borítja, a Kis-Balatonnál ennek csaknem a kétszerese dacol az év eleji hideggel, a Velencei-tó partján és szigetein pedig 997 hektár vízi növény hasznosítja az üledék tápanyagait. A Balatonnál - mivel az előző évek nádtorzsái az alacsony vízállás miatt magasabban vannak, mint a vágóeszközök - idén sem aratható a nád, így lábon marad az a 800 hektárnyi vízi növény, amely korábban aratható volt. - Egyedi engedély alapján néhány helyen - kizárólag természetvédelmi és tűzvédelmi érdekből - történhet kisebb nádaratás, de 800 hektár aratásáról szó sem lehet - mondta lapunknak Hanga Csaba, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség helyettes vezetője. A Velencei-tó déli partja közelében 8-8,5 centire hízott a jég, az északin 6 centisre, így a 997 hektárnyi velencei nádból 100 hektárnyit a vízügyesek, a parti sávból pedig ötvenet a természetvédők levághatnak. A tó vízinövény-termése idén sem mondható kiemelkedő minőségűnek, a természetvédelmi területről learatott nádból viszont kiváló tetőfedő készülhet - vélekedik Falusi Ferenc, a vízügyi felügyelet vezetője. Természetvédők és vízügyesek együtt vigyázzák idén is a kis-balatoni nádtengert, ahova már az év végi ünnepnapok előtt felvonultak a nádarató masinák. - Elsőként egy sávolyi és egy balatonszentgyörgyi vállalkozó kezdett munkához, de jönnek még aratóbrigádok a Balaton-felvidékről és az Alföldről is - mondta lapunknak Futó Elemér természetvédelmi felügyelő. A Kis-Balatonnál 700-800 hektárnyi nád takarítható be, amelynek egyötöde az avas nád. Itt különösen nagy óvatosságra intenek a természetvédők, hiszen a hangos aratógépek könnyen megzavarhatják a Kis-Balaton téli lakóinak nyugalmát. Három különösen védett rétisaspárra és megannyi, ugyancsak védett apró madárra vigyázunk, akik esténként - miután a nádaratók nyugovóra térnek - rácsapnak az avas nádból kipotyogó rovarokra, és jó nagyokat lakmároznak - meséli Futó Elemér. A nádaratásnak kettős célja van. Egyrészt ezzel szabadítjuk meg a tavat a vízben rothadó avas nádtól, másrészt az új, a következő évi nád növekedését segítjük elő a téli vágással - összegezte a nádvágás lényegét Fejér Vilmos, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője. Nem minden nádas prédálható Csupán tizede áll védelem alatt ez idő szerint a balatoni nádnak, mindössze 261 hektárt borít érintetlen, flórában és faunában gazdag nádas. Ilyen sávok találhatók a csopaki Kerekedi-öbölben, Balatonrendes és Ábrahámhegy között és kisebb foltokban Kenesénél. A 419 hektárnyi másodosztályú nádas vízkiállásokkal és csónakkijárókkal szabdalt terület. Akinek vízparti telke van, előszeretettel vág ösvényt, épít stéget a nádba. A szétszabdalt nádas aztán pusztulni kezd, apró csomókká válik. Ahogy pusztul a nád, odavész az élővilága is. Ha az egybefüggő területe kisebb mint 300 méter, akkor elmenekülnek onnan az addig ott élt állatok - olvasható a Nők a Balatonért Egyesület gondozásában megjelent Balaton-könyvben. Munkatársunktól_____________________________________________________