Magyar Nemzet, 2004. május (67. évfolyam, 110-136. szám)

2004-05-03 / 110. szám

Kompország végképp kikötött MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS V­égképp kiköt a kompország a nyugati parton - mondta Mádl Ferenc szombaton az EU- csatlakozás tiszteletére tartott ün­nepségen, a budavári Sándor-palo­tában. A köztársasági elnök hang­súlyozta: örökségünk nélkül Európa is más, szegényebb volna. Kitért ar­ra, hogy Magyarország nem üres kézzel megy az unióba, sok értéket visz magával. - Büszkék lehetünk a szorgalmas és jól képzett magyar munkaerőre, a nehéz körülmények között is nagyszerű eredményeket felmutató tudományra, világsikere­ket arató művészeinkre, olimpiai bajnokainkra és csodálatos tájaink­ra, műemlékeinkre, városainkra - sorolta az államfő. - Olyan ország­ban szeretnénk élni, amely a mai, fejlett Európában uralkodó elvek és értékek jegyében működik. Ebben számíthatunk az EU támogatására, az azonban a mi felelősségünk, hogy mire jutunk a szegénység, a csalá­dok és az aggasztó demográfiai helyzet, az egészségügy, az agrártár­sadalom, a környezet, az oktatás és a nevelés hosszú távú gondjainak oldásában - hangsúlyozta. Az ünnepségen Szabad György, aki 1990 és 1994 között az Ország­­gyűlés elnöki tisztét töltötte be, azt mondta: nem értük el reményeink egy részét, de örülni kell ennek a napnak. Sólyom László, az Alkot­mánybíróság volt elnöke úgy fogal­mazott: ebből az ünnepből a hét­köznap is kap egy kicsit. Úgy vélte: a legfontosabb az lenne, hogy az em­berek ezt átérezzék, illetve megért­sék, mi kezdődik most Magyaror­szágon. Az ünnepi rendezvényen, illetve az azt követő fogadáson részt vett többek között Boross Péter volt mi­niszterelnök, Antall Klára, Antall József volt kormányfő özvegye, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom­­budapesti érsek és még számos köz­életi személyiség. 2004. május 3., hétfő Belföld • Mafar Imi II „Május 1. az új időszámítás kezdete” Harminc hátrányos helyzetű gyermek ment át először útlevél nélkül a magyar-osztrák határon Koncertekkel, táncprodukciókkal és tűzijátékkal szórakoztatták azt a több tízezer embert, aki Budapesten, a Hősök terén ünnepel­te Magyarország európai uniós csatlakozását. Medgyessy Péter kormányfő új időszámítás kezdetének, nagyszerű pillanatnak, felemelő érzésnek nevezte Magyarország uniós belépését. Iái OZIRIÁK Tmrf_______________ P­ éntek este 11 órától az EU or­szágainak budapesti nagykö­vetei valamint az unió magyaror­szági nagykövete sorra szólaltatták meg a csatlakozásig, éjfélig hátralé­vő időt jelző gongot. Az utolsó gongütéskor - melyet Medgyessy Péter miniszterelnök végzett el -, a csatlakozás időpontjában elkezdett peregni a homok az Időkerékben. Medgyessy Péter új időszámítás kezdetének, nagyszerű pillanatnak, felemelő érzésnek nevezte Magyar­­ország uniós belépését, melyért tíz­millió magyar ember dolgozott. Kö­szönet érte - tette hozzá. Úgy vélte: visszatértünk Európához, azokhoz az értékekhez, amelyeket ezer éve vall magáénak Magyarország. „Ne várjunk Európától csodát, a csoda bennünk van” - mondta. „Európa nem több, nem kevesebb, mint egy nagyszerű esély” - fejtette ki. A mi­niszterelnök a határon túli magya­rokat megszólítva üzente: Magyar­­ország megtesz mindent, hogy azok is minél hamarabb az EU tagjai le­hessenek, akik most még nem lép­tek be az unióba. A csatlakozás időpontjában, szombaton nulla órakor történt meg az első uniós határátlépés. A kormány által szervezett rendezvé­nyek részeként harminc halmozot­tan hátrányos helyzetű gyermek ment át a magyar-osztrák hatá­ron Hegyeshalomnál. Napközben Medgyessy Péter Wolfgang Schü­s­­sel osztrák kancellárral Sopron­­pusztán, az 1989-es határnyitás helyszínén megnyitotta az egykori vasfüggönyhöz tartozó, az eredeti alapján rekonstruált kaput. Másfél évtizeddel ezelőtt ebben a térség­ben törték át a határt az NDK-állampolgárok, és menekültek Nyugat-Európába. A kaput lezáró lánc átvágását követően Medgyessy Péter hangsú­lyozta: soha többet nem lehet ezen a helyen határ, amely az embereket elválasztja egymástól. „Azt látom, Magyarország örül (...), és úgy lá­tom, Ausztria is örül” - mondta. Az osztrák kancellár köszöntőjében ki­jelentette: húsz éve még utópia volt, több mint tíz éve kiváltság, ma pe­dig realitás, hogy Ausztria és Ma­gyarország ismét egyesülni tudott. Wolfgang Schüssel rámutatott: az unióban sok impulzus lesz, hiszen az EU több gazdasági uniónál, fog­lalkoztatási közösség, szociális és értékközösség, kulturális közösség is egyben. A köszöntőket követően az ünneplők a kormányfőkkel dedi­­káltatták emlékútlevelüket, amelyet a soproni önkormányzat 5000 pél­dányban adott ki. Az útlevélben fo­tók elevenítik fel az 1989-es határát­törés pillanatait. Budapesten szombat reggel mintegy ötszáz május elsején szüle­tett gyermek reggelizhetett együtt politikusokkal. A Lánchíd úttesté­nek két oldalán, a híd teljes hosszá­ban piros és zöld molinót feszítettek ki, középen pedig fehér asztalsor állt, Magyarország nemzeti színeit jelképezve. A rendezvényre feleségével ellá­togatott Medgyessy Péter is, aki új­ságíróknak elmondta: az Európai Unió hosszabb távon a legtöbbet a fiataloknak hoz, azoknak, akik még el sem kezdték az iskolát, vagy ép­pen most kerülnek majd az iskola­padba, „és akik majd egy későbbi időszakban biztosan olyan európai polgárok lesznek, akik teljesen egy­értelműen látják azt, hogy nincs kü­lönbség Európa polgárai között”. Az Erzsébet hídról több ezer köbméter ivóvizet zúdítottak vízesésként a Dunába FOTÓ: tarnay Kata Kövér a feltétel nélkül lelkesedőkről HÍRÖSSZEFOGLALÓ C­sak akkor tudja kihasználni Magyarország az uniós csatla­kozás közép- és hosszú távú lehető­ségeit, ha ismét nemzeti kormánya lesz - hangsúlyozta Kövér László pénteken Salgótarjánban. A Fidesz országos választmányának elnöke úgy fogalmazott: „nekünk nem az Európai Unió az ellenségünk, ha­nem saját kormányunk az ellensé­günk”. Hozzátette: az unió nem te­het arról, hogy Magyarország ál­lampolgárai kissé szorongva várják a csatlakozást.­­ Nem az EU kényszerítette ránk az elmúlt két esztendő bajait, hibás döntéseit, az ebből fakadó megpróbáltatásokat -jegyezte meg, bírálva a Medgyessy­­kabinetet. - Ilyen körülmények kö­zött csak azok próbálják nekünk megparancsolni a feltétel nélküli lelkesedést az unió iránt, akik egy­kor feltétel nélkül lelkesedtek a Szovjetunió iránt is - vélekedett. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök pártja majálisán szombaton a Hajó­gyári-szigeten arról beszélt: fontos, hogy kik lesznek az első magyar eu­rópai parlamenti képviselők, „ha­zájukat tehetségükkel és munká­jukkal szolgáló Magyarország-szó­­szólók vagy belpolitikai vitákat ex­portáló pártharcosok”. Hangsú­lyozta: az integráció lehetőség, de a sikerhez józanságra, előrelátásra és átgondolt politizálásra van szükség. A Fidesz szombaton is gyűjtötte az aláírásokat FOTÓ: ÉBERING ANDRÁS Orbán: Európa újjászületik Két történelmi feladat áll Magyarország előtt: a gazdaság felzárkóztatása és a társadalom feleme­lése, egyik sem képzelhető el a másik nélkül - hangsúlyozta Orbán Viktor volt miniszterelnök az Újraegyesülő Európa című ünnepi rendezvé­nyen tegnap a Parlament felsőházi termében. M Kis Ferenc__________________________________________ E­lfogadhatatlannak nevezte a Fidesz elnöke, hogy a magyar embereknek 20 év helyett 40-et kelljen várniuk az Európai Unió fejlettségi szintjének elérésé­ig. Kifejtette: a polgári kormány idején 2000-től éven­te két százalékkal az uniós átlag fölött növekedett a magyar gazdaság, a jelenlegi ciklusban azonban ez az ütem a felére, évi egy százalékra csökkent. Orbán Vik­tor arról is szólt, hogy az unió bővítésével az újjászü­lető Európában meg kell újítani a szociális piacgazda­ságot is. - Az európai unió legfőbb célkitűzésévé kell tenni, hogy növeljük a termelékenységet, csökkent­sük a jövedelmi különbségeket a társadalmakon belül és új munkahelyeket teremtsünk - fogalmazott az exkormányfő. Hozzátette: Európa nem követheti az amerikai individualista társadalmi modellt, amely a piac mindenhatóságára épül. Ezzel összefüggésben kiemelte az állam szerepét az alapvető értékek és az emberek megvédésében. Az európai újraegyesítés kapcsán a kontinens civilizációjának történetét egy boltívhez hasonlította, amelynek építőkövei a nemze­tek. Hangsúlyozta: minden építőkő nélkülözhetetlen, hiszen a boltív szerkezetéhez hasonlóan „egymástól függünk, és egymást tartjuk meg”. Orbán Viktor sze­rint az európai nemzetek boltíve két pillérre, a keresz­ténységre és a humanizmusra épül. A Fidesz elnöke úgy véli, az újraegyesülő Európának, illetve Ameriká­nak egymást kell segítenie abban, hogy egyikben se kerekedhessenek felül a „rossz ösztönök”, azok a „dé­monok”, amelyek az öreg kontinensen a XIX. század­ban többször megbontották a békét. Az eseményen - amelyet a Batthyány-alapítvány és a Szabad Európa Központ rendezett - Vizy E. Szilvesz­ter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hang­súlyozta, hogy meg kell őriznünk nemzeti értékeinket, és anyanyelvünkön kell továbbadni tudásunkat, mert „csak így élhet tovább a nemzet”. Az ünnepi rendezvé­nyen felszólalt Martonyi János volt külügyminiszter és Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke is. Medgyessy az MSZP mellett kampányolt . Munkatársunktól______________ M­agyarország ma igazságo­sabb, demokratikusabb és modernebb, mint két évvel ezelőtt volt - jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök az MSZP május 1- jei majálisán. Úgy vélte: a gyorsabb haladást elsősorban a megosztott­ság akadályozza, amelyet a baloldal oldhat fel. A kormányfő beszédé­ben Magyarország és az unió kap­csolatát egy házassághoz hasonlí­totta, amely, szavai szerint, mint minden frigy, illúziókkal kezdődik, együtt jár majd kisebb fájdalmak­kal, mégis jó házasság lesz. Nem vagyunk többé lesajnált, másodosztályú európaiak - jelen­tette ki az eseményen Kovács László, az MSZP elnöke, külügy­miniszter. Úgy vélte: a kormány jól zárta le Brüsszelben a csatlako­zási tárgyalásokat; amit elért, az az elérhető legjobb. A szocialisták vezetői támogatóikkal találkoztak FOTÓ:ÉBERING ANDRÁS HORN ITTHON HAGYNÁ A JOBB­OLDALT. Nem vinném magam­mal a jobboldalt - jelentette ki Horn Gyula volt miniszterel­nök, az MSZP kampányfelelőse a Magyar Hírlap azon körkér­désére válaszolva: „Mit vinne magával az unióba? / Mi az, amit mindenképpen maga mö­gött hagyna?” Dávid elégtételről, Kuncze kezdetről szólt Is Munkatársunktól.______________ A­ z MDF és az SZDSZ üdvözölte, amíg a MIÉP elítélte orszá­gunk uniós csatlakozását a hét végi rendezvényén. DÁVID: ELÉGTÉTEL AZ UNIÓ. Esélyt teremt az európai integráció a ma­gyar nemzet lelki megújulására és annak bizonyítására, hogy mi mindannyian jobbá akarunk válni - mondta Dávid Ibolya szombaton Pécsett, az MDF uniós ünnepségén. A pártelnök szerint azonban az in­tegráció nemcsak esély, hanem elégtétel is Trianonért, a második világháborúért, az 1956-os forrada­lomért és az azt követő megtorlás éveiért, azaz azon történésekért is, amelyek csúfot űztek a magyar nemzettel.­­ A csatlakozás azt is fel­ajánlotta, hogy mint anyaország, az egész Kárpát-medencei magyar nemzet élő lelkiismeretét is vigyük be az unióba, és ügyeljünk arra, hogy a bővítés a jövőben kiterjedjen azokra az államokra is, ahol na­gyobb számú magyar közösségek élnek - szögezte le. Az Antall József tabáni szobránál tartott megemlé­kezésen pénteken Dávid Ibolya ar­ról beszélt: a néhai miniszterelnök szellemileg és erkölcsileg is hozzájá­rult Magyarország uniós csatlako­zásához. Egyben felháborodását fe­jezte ki, amiért idén másodszor is­mét megrongálták Antall mellszob­rát. A rendezvényen Tölgyessy Péter fideszes országgyűlési képviselő, az SZDSZ egykori elnöke is beszédet tartott. KUNCZE: ÚJ KEZDET. Új kezdet előtt állunk, új kezdetet teremtettünk, elrendeztük a jövőt - mondta Kuncze Gábor szombaton Budapes­ten, az uniós csatlakozást köszöntő SZDSZ-sajtótájékoztatón. Továbbra is csak magunkra számíthatunk. Egy azonban bizonyos: új kezdet előtt állunk - jelentette ki a szabad demokraták elnöke, frakcióvezető­je. „Biztos vagyok benne, hogy Vá­sárhelyi Miklós, Petri György, Solt Ottilia, Szabó Miklós vagy Antall Jó­zsef, Csengey Dénes, Isépy Tamás számára életük legboldogabb napja lenne a mai” - közölte a rendszer­­váltás óta elhunytakra utalva. CSURKA: GYARMATOSÍTÁS. A MIÉP elnöke szerint a gyarmatosítás új formája valósul meg Magyarország uniós csatlakozásával. Csurka Ist­ván pártja a budapesti, Nesze sem­mi, fogd meg jól! címet viselő ren­dezvényen ismét nemzeti ellenállás­ra szólította fel a MIÉP szimpati­zánsait. A legfőbb nemzeti kérdés­nek a földet nevezte, amit szerinte rövid időn belül idegenek kezére akarnak juttatni. Úgy vélte, ezzel Magyarország már most zajló bete­lepítése a cél, főleg Izraelből, Palesz­tinából, Oroszországból, Ukrajná­ból, Fehéroroszországból.

Next