Magyar Nemzet, 2004. szeptember (67. évfolyam, 229-258. szám)
2004-09-08 / 236. szám
Támadásba lendült a szerb sajtó 11 Sebestyén Imre (Úividék)_______ Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnököt mára várják a Vajdaságba, ám vendéglátói az utolsó pillanatig sem lehettek biztosak abban, hogy a politikus végre valóban a térségbe látogat. A szerb sajtó azonban - a rendre elhalasztott kormányfői utaktól gyakorlatilag függetlenül - igyekszik a magyarellenes atrocitások kérdését egészen más, a valóságostól sokszor igen eltérő színben feltüntetni. A Vecsernje Novoszti, amely már napok óta pártatlannak semmiképpen sem nevezhető írásokkal próbálja az áldozatot felelősnek bemutatni, tegnapi számában keretes cikkben emeli ki, hogy a magyarok provokálnak is. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat említi (nevét tévesen a Magyar Köztársaság 64 Vármegyéjének írja), amelynek tagjai annak idején Óbecsén a történelmi Magyarország térképét osztogatták. A lap azt veti a magyarországi média szemére, hogy olyan képet közvetítenek a közvéleménynek, mintha a vajdasági magyarok veszélyeztetve volnának. Ráadásul már hónapok óta ezt teszik. A Vecsernje Novoszti tehát tagad és vádol is egyben. Belgrád szándéka nyilvánvalóan az, hogy a magyarverések kérdését kampánytémaként úgy állítsa be, amiből az következik, hogy nem kell túl komolyan venni. Ezenkívül azt sugallja, hogy Budapest a kérdés napirenden tartásával - a vajdasági magyar politikusokhoz hasonlóan - politikai célokat akar elérni. Ilyen hangulatban kezdődnek meg a szerb kormányfő tárgyalásai Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, amikor még a miniszterelnök szerint is eltúlozták a magyarveréseket, s aki elutasítja a vádakat, miszerint a hatóságok nem akadályozzák meg az atrocitásokat. Az energiát tehát már jó ideje a politikai vitára fordítják, nem pedig arra, hogy véget vessenek a soviniszta kilengéseknek. ■ Meghalt tegnap egy rendőr, miután a Szabadkától húsz kilométerre fekvő Csantavéren vadászpuskával rálőttek. Szemtanúkra hivatkozva az MTI azt jelentette, hogy a helyszínt kora hajnalban különlegesen kiképezett rendőri osztag tagjai szállták meg. Belső vizsgálat a tragédia okairól Magyarország gyógyszerszállítmányt küld a túszdráma sebesültjeinek ápolására Miközben százezrek tiltakoztak tegnap Oroszországban a terrorizmus ellen, Beszlanban még temetnek, a köztársaságban pedig egyre feszültebb a hangulat. Eközben az orosz elnök külföldi újságírók előtt bejelentette, hogy belső vizsgálat lesz a tragédia okairól. 11 Munkatársunktól_______________ Nem puhítja csecsenföldi politikáját Vlagyimir Putyin. „Önök miért nem hívják meg Oszama bin Ladent Brüsszelbe vagy a Fehér Házba, hogy megadják neki, amit akar, hogy aztán békén hagyja magukat?” - tudakolta külföldi politológusoktól a The Guardian szerint, hozzátéve, hogy nem tárgyal „gyermekgyilkosokkal”. Az orosz elnök, aki egyébként elhalasztja napokban esedékes németországi látogatását is, elmondta, elutasítja a nyilvános vizsgálatot a túszdráma ügyében, ám mint hozzátette, ha a parlament saját vizsgálatot akar folytatni, azt ő nem fogja akadályozni. A duma több kormánypárti képviselője már önálló parlamenti vizsgálatot szorgalmazott, elismerve a biztonsági erők hibáit, így tisztázásra szorul, hogyan foglalhatta el szinte egyik pillanatról a másikra a 32 terrorista a beszlani iskolát, felszerelve több kilogramm robbanószerrel és fegyverek tucatjaival, s pontosan hogyan került sor a rohamra. Múlt heti, Moszkvában megütközést keltő kijelentése után enyhíteni kívánta a feszültséget az EU soros elnökségét betöltő Hollandia. Bernard Bot magyarázkodó levelét követően az Európai Unió nevében mély együttérzését fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak Jan Peter Balkenende miniszterelnök. A világ együtt érez Oroszországgal, amit mutat a segítségek felajánlásán kívül a NATO-Oroszország tanács összehívása is. Magyarország ötmillió forint értékű gyógyszerszállítmányt küld az észak-oszétiai túszdráma sebesültjeinek ápolására, jelentette be Kovács László külügyminiszter, aki részvétlátogatást tett Oroszország budapesti nagykövetségén. Gyurcsány Ferenc délután szintén részvétét nyilvánította a külképviseleten. Együttérzéséről táviratban biztosította a követségen keresztül az orosz népet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Áder János frakcióvezető. Adománygyűjtést indított a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is. Közel kétszáz beszlani gyermek sorsáról még mindig nem tudni semmit fotó:reuters/SERGESkarpukhin H Régi reflexek 11 Stifer Gábor____________________________________________________H allgatja az ember a beszlani tragédiáról szóló híreket, és néha úgy érzi magát, mintha megállt volna az idő. Az egyik részről a valóság elhallgatásán szocializálódott orosz hatalom három napon át szédíti a közvéleményt azzal, hogy 354 túsz van a beszlani iskolában, miközben tudja, hogy ezernél is többen kínlódnak odabent. A másik oldalról a hidegháború hűvös szele csap meg, amikor a holland külügyminisztert hallva vagy egyes lapokat olvasva egyenlőségjelet tesznek gyilkos és áldozat közé, és megütközést keltve a tragédia pillanataiban a megrendült gyászolókon kérik számon a történteket. Érthető, hogy biztonsági szempontokat szem előtt tartva a hatóságok nem kötnek mindent az újságírók, a nagyközönség orrára, ez a számokkal történő szemrebbenés nélküli játék azonban visszatetsző, s különösen a közvetlenül érintettek felháborodása érthető. Mint ahogy az sem segíti a terrorizmus elleni harcot, hogy a vérfürdőbe fulladt végkifejlet részleteinek megírása után az újságíró a hibás, és repül a főszerkesztő. A Kreml akkor nőtt volna fel igazán a tragikus pillanathoz, ha a lehetőségekhez mérten nyíltan szembesíti a közvéleményt a szomorú tényekkel. Nyugodtan el lehetne ismerni azt is - ha így történt -, hogy egy fatális félreértés, fegyelmezetlen hozzátartozók túlbuzgósága miatt pattant el a húr, hiszen ez az így kialakult kaotikus állapotok ellenére sem jelenti azt, hogy Moszkva viselné a felelősséget a tragédiáért. Legfeljebb azt, hogy az elmúlt évtizedek terhe tovább nyomja Oroszországot, s akkor ütközik ki legdurvábban, amikor a legkevésbé kívánná az ember. Putyin érezte is ezt, s a nemzethez intézett beszédében, ha idegen fül számára némiképp kódolva is, de talán még önmagához mérten is kemény őszinteséggel nézett szembe a történtekkel. Mint ahogy ebbe a sorba illeszkedik, hogy érezhető a belső megindultságtól vezettetve a helyszínre utazott (emlékezzünk arra, ahogyan Bush eltűnt szeptember 11-én!). A hatalom lelkiismeret-furdalásáról árulkodik, és a félrevezetés közvetett elismerését jelenti az is, hogy a lényegében a Kreml irányítása alatt működő televízió bírálta a túszok száma körüli manipulációt. Mindez önmagában véve komoly lépés még a közelmúlthoz (Kurszk, Dubrovka) képest is, azonban nem jelenti azt, hogy a hatalom átlépte volna saját árnyékát. Nem enyhítheti a bírálatot, hogy a mindezt a legélesebben Putyin szemére vető nyugati sajtó sem teheti ki a kirakatba boszlani ténykedését. Minek is nevezhetnénk ugyanis, mint előítéletekkel terhes, kettős mércéről árulkodó megközelítésnek azt, hogy egyes orgánumok lényegében az orosz hatóságokat hibáztatták a túszdráma véres kimeneteléért, még véletlenül sem használták a gyilkosokra a terrorista kifejezést (a BBC lázadókról, harcosokról, iskolafoglalókról beszélt). Mindez - az elhallgatás ugyanúgy, mint a képmutató hozzáállás - a terrorizmus kezére játszik. Akárcsak az események sajátos politikai szempontokat követő, az okokat figyelmen kívül hagyó beállítása - mindenki bandita, avagy az enyéim terroristák, a tieid pedig szabadságharcosok -, amely csak gyengíti az oly elengedhetetlen nemzetközi összefogást. H ÁTTÉR Védelemre váró vajdaságiak Összeurópai kérdéssé válnak a délvidéki atrocitások A vajdasági magyarokat ért több száz súlyos atrocitást követően úgy tűnik, a magyar diplomácia végre hathatósabb lépésekre szánta el magát. Kovács László kijelentette, célszerű lenne, ha az unió Belgrád integrációs törekvéseinek feltételeként kezelné az erőszak leállítását. A magyarverések tegnap a külügyi bizottság napirendjén is szerepeltek. György Zsombor______________ Az eddigi mintegy háromszáz magyarokat ért támadást követően Belgrád részéről általában legföljebb ígéretek hangzottak el az elkövetők kézrekerítésére, s a határozott válaszlépéssel mindeddig a magyar diplomácia is adós maradt. Az üggyel kapcsolatban Kovács László külügyminiszter tegnap azonban úgy fogalmazott, célszerűnek tartaná, „ha az unió az európai perspektíva feltételeként kezelné Szerbia-Montenegró számára a kisebbségek helyzetének alakulását és a vajdasági atrocitások leállítását”. Gál Kinga európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, a néppárton belül sikerült elfogadtatni egy határozati javaslatot, mely napokon belül a strasbourgi plénum elé kerül. A komoly, európai súllyal bíró dokumentum a szerb hatóságokat hívja fel a további atrocitások megelőzésére. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén elhangzott, hogy a parlamentnek mielőbb napirendjére kell tűznie egy kisebbségvédelmi egyezmény megtárgyalását. A Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkár úgy fogalmazott: az erőszakért felelős szélsőségek visszaszorítása érdekében is fontos, hogy minél többen vegyenek részt a szeptember 19-i választásokon. Szabó Vilmos utalt rá, hogy még ebben az évben létre kell hozni egy, a kisebbségek helyzetét vizsgáló vegyes bizottságot. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke vajdasági útjáról beszámolva elmondta, a bántalmazások egyetlen célja a magyarok megfélemlítése s távozásra kényszerítése lehet. Mint lapunk megtudta, a politikus látogatásának okai felől érdeklődve a belgrádi külügyminisztériumba kérették Pandúr József magyar nagykövetet. Kovács László 2004. szeptember 8., szerda Külföld Diplomácia MagyartmM B Markó célja az ellenzéket leszerelő „autonómiázás” ___Rostás Szabolcs (Kolozsvár)___ Saját házán belül kell söprögetnie, és nem a magyarországi jobboldalt bírálnia a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), amikor az erdélyi magyarság megosztottságának okát firtatja - vélekednek romániai elemzők. Erdélyi lapkommentárok szerint az államfőjelöltségre vállalkozó Markó Béla kurzusa az erőteljesebb, ellenzéket leszerelő „autonómiázásra” épül. A romániai lapok többsége az erdélyi magyarság megosztottsága, az autonómia kérdése, valamint az RMDSZ politikai jövőképe szempontjából kommentálja, hogy a szervezet Markó Béla elnököt indítja a novemberi államfőválasztáson. Bakk Miklós, a Krónika című erdélyi közéleti napilap vezércikkírója úgy véli, a Markó-alternatíva nem a nyitásról, hanem új mozgástér kialakításáról szól, az elnökjelölti kurzus tartalma erőteljesebb, az ellenzéket (az RMDSZ rivális politikai szervezeteit - a szerk.) leszerelő „autonómiázás” a választók felé, és új kerettörvények - például kisebbségi - kezdeményezése az új bukaresti törvényhozásban” - vélekedik az erdélyi publicista. A Ziua című bukaresti lap cikkírója szerint az RMDSZ-nek a novemberi választásokon komolyan számolnia kell ellenzékével, amelynek megerősödését nem a magyarországi jobboldal, hanem az erdélyi magyarság megosztottsága generálja. „Markóék ellenzékét tulajdonképpen legitimálja az a vád, hogy az RMDSZ megosztottságához Orbán Viktornak fűződnek okkult érdekei. A volt magyar kormányfő ugyanis sokkal nagyobb szimpátiával bír az erdélyi magyarság körében, mint a jelenlegi kormánypárti szocialisták, így egyáltalán nem áll meg a lábán, hogy a megosztottságot magyarországi politikusok exportálják Erdélybe” - olvasható az ellenzéki román napilap vezércikkében. NAPI SAJTÓSZEMLE 11 Lovas István összeállítása______ euobserver Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter kijelentette: „Azon országoknak, amelyek elég gazdagok ahhoz, hogy alacsony vállalati adót hajtsanak be, nem szabadna az EU-tól regionális szubvenciót kapniuk.” Ezzel, teszi hozzá az uniós ügyekre szakosodott internetes lap, Sarkozy ismét nyomást gyakorol az új tagállamokra. Sarkozy hozzátette: „Azt fogom javasolni, hogy azok az új tagállamok, amelyek adótétele alacsonyabb az EU-átlagnál, ne kaphassanak strukturális alapokat.” Frits Bolkestein, a belső piacokért felelős EU-biztos azzal vágott vissza a francia miniszternek, hogy szerinte „zavaros gondolkodásra” vall, ha gazdagnak kell lenni ahhoz, hogy egy ország alacsony adótételt állapítson meg a vállalatoknak. Franciaország és Németország 35-40 százalékos adót vet ki a vállalatokra, míg Észtország nulla, Lettország, Litvánia és Ciprus 15 százalékot, így számos vállalat vándorol el az ilyen országokba. elc iPassingUmJost Az AIPAC-t, az Egyesült Államok legnagyobb befolyású, Izraelt támogató lobbiszervezetét az FBI vizsgálja amiatt, hogy az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon tisztségviselői átadtak-e számára titkos dokumentumokat, amelyeket azután az AIPAC az izraeli kormánynak juttatott el. Az AIPAC számára a vizsgálat megsemmisítő hatásúnak bizonyulhat, írja a főváros liberális lapja. HAARETZ Az FBI nemcsak a Pentagonba magát befészkelt izraeli kém ügyét vizsgálja, de azt is, hogy mekkora „a zsidó befolyás a kormány neokonzervatív részére”, írja a baloldali izraeli lap, amely forrásaként a The Washington Postra is hivatkozik. A vizsgálat alá vett személyek: Paul Wolfowitz helyettes védelmi miniszter, Douglas Feith védelmi államtitkár, Richard Perle Pentagon-tanácsadó, David Wormser, Dick Cheney alelnök tanácsadója és Harold Rhode Irán-szakértő. Ezek mindegyike zsidó, jegyzi meg a lap. A szövetségi nyomozó hivatal vizsgálatának célpontja annak tisztázása, hogy vajon igazuk van-e a neokonzervatívok kormányzaton belüli ellenfeleinek, akik azt állítják, hogy ők felelősek a kormány közel-keleti politikájáért és hogy elfogultak az izraeli érdekek előmozdítása érdekében. Az FBI nemcsak azt vizsgálja, hogy az AIPAC-n keresztül az izraeli kormány titkos amerikai dokumentumokhoz jutott-e hozzá, de azt is, hogy titkos információt kapott-e Ahmed Csalabi, a Szaddám Huszein alatti iraki ellenzék tagja. Csalabi központi szerepet töltött be az amerikai korrányhoz az iraki helyzetről juttatott információ adásában és abban, hogy a Fehér Házat tájékoztassa az iraki ügyekről. A Haaretz idézi a Los Angeles Times című napilapot, amelyben az olvasható, hogy az amerikai kormány egy szavát nem hiszi az izraeli kabinet azon állításának, hogy az nem kémkedik az Egyesült Államokban.