Magyar Nemzet, 2004. szeptember (67. évfolyam, 229-258. szám)

2004-09-08 / 236. szám

Támadásba lendült a szerb sajtó 11 Sebestyén Imre (Úividé­k)_______ V­ojiszlav Kostunica szerb mi­niszterelnököt mára várják a Vajdaságba, ám vendéglátói az utol­só pillanatig sem lehettek biztosak abban, hogy a politikus végre való­ban a térségbe látogat. A szerb sajtó azonban - a rendre elhalasztott kormányfői utaktól gyakorlatilag függetlenül - igyek­szik a magyarellenes atrocitások kérdését egészen más, a valóságos­tól sokszor igen eltérő színben fel­tüntetni. A Vecsernje Novoszti, amely már napok óta pártatlannak semmiképpen sem nevezhető írá­sokkal próbálja az áldozatot felelős­nek bemutatni, tegnapi számában keretes cikkben emeli ki, hogy a magyarok provokálnak is. A Hat­vannégy Vármegye Ifjúsági Mozgal­mat említi (nevét tévesen a Magyar Köztársaság 64 Vármegyéjének ír­ja), amelynek tagjai annak idején Óbecsén a történelmi Magyarország térképét osztogatták. A lap azt veti a magyarországi média szemére, hogy olyan képet közvetítenek a közvéleménynek, mintha a vajdasá­gi magyarok veszélyeztetve volná­nak. Ráadásul már hónapok óta ezt teszik. A Vecsernje Novoszti tehát tagad és vádol is egyben. Belgrád szándéka nyilvánvalóan az, hogy a magyarverések kérdését kampány­témaként úgy állítsa be, amiből az következik, hogy nem kell túl ko­molyan venni. Ezenkívül azt sugall­ja, hogy Budapest a kérdés napiren­den tartásával - a vajdasági magyar politikusokhoz hasonlóan - politi­kai célokat akar elérni. Ilyen hangu­latban kezdődnek meg a szerb kor­mányfő tárgyalásai Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, amikor még a miniszterelnök szerint is el­túlozták a magyarveréseket, s aki el­utasítja a vádakat, miszerint a ható­ságok nem akadályozzák meg az at­rocitásokat. Az energiát tehát már jó ideje a politikai vitára fordítják, nem pedig arra, hogy véget vesse­nek a soviniszta kilengéseknek. ■ Meghalt tegnap egy rendőr, miután a Szabadkától húsz kilométerre fekvő Csantavéren vadászpuskával rálőttek. Szemtanúkra hivatkozva az MTI azt jelentette, hogy a hely­színt kora hajnalban különlegesen kiképezett rendőri osztag tagjai szállták meg. Belső vizsgálat a tragédia okairól Magyarország gyógyszerszállítmányt küld a túszdráma sebesültjeinek ápolására Miközben százezrek tiltakoztak tegnap Oroszországban a terro­rizmus ellen, Beszlanban még temetnek, a köztársaságban pe­dig egyre feszültebb a hangulat. Eközben az orosz elnök külföldi újságírók előtt bejelentette, hogy belső vizsgálat lesz a tragé­dia okairól. 11 Munkatársunktól_______________ N­em puhítja csecsenföldi poli­tikáját Vlagyimir Putyin. „Önök miért nem hívják meg Osza­­ma bin Ladent Brüsszelbe vagy a Fehér Házba, hogy megadják neki, amit akar, hogy aztán békén hagyja magukat?” - tudakolta külföldi po­litológusoktól a The Guardian sze­rint, hozzátéve, hogy nem tárgyal „gyermekgyilkosokkal”. Az orosz elnök, aki egyébként elhalasztja na­pokban esedékes németországi lá­togatását is, elmondta, elutasítja a nyilvános vizsgálatot a túszdráma ügyében, ám mint hozzátette, ha a parlament saját vizsgálatot akar folytatni, azt ő nem fogja akadá­lyozni. A duma több kormánypárti képviselője már önálló parlamenti vizsgálatot szorgalmazott, elismer­ve a biztonsági erők hibáit, így tisz­tázásra szorul, hogyan foglalhatta el szinte egyik pillanatról a másikra a 32 terrorista a beszlani iskolát, fel­szerelve több kilogramm robbanó­szerrel és fegyverek tucatjaival, s pontosan hogyan került sor a ro­hamra. Múlt heti, Moszkvában megüt­közést keltő kijelentése után enyhí­teni kívánta a feszültséget az EU so­ros elnökségét betöltő Hollandia. Bernard Bot magyarázkodó levelét követően az Európai Unió nevében mély együttérzését fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak Jan Peter Balkenende miniszterelnök. A világ együtt érez Oroszországgal, amit mutat a segítségek felajánlá­sán kívül a NATO-Oroszország ta­nács összehívása is. Magyarország ötmillió forint értékű gyógyszerszállítmányt küld az észak-oszétiai túszdráma se­besültjeinek ápolására, jelentette be Kovács László külügyminiszter, aki részvétlátogatást tett Oroszor­szág budapesti nagykövetségén. Gyurcsány Ferenc délután szintén részvétét nyilvánította a külképvi­seleten. Együttérzéséről táviratban biztosította a követségen keresztül az orosz népet Orbán Viktor, a Fi­desz elnöke és Áder János frakció­­vezető. Adománygyűjtést indított a Magyar Ökumenikus Segélyszerve­zet is. Közel kétszáz beszlani gyermek sorsáról még mindig nem tudni semmit fotó:reuters/SERGESkarpukhin H Régi reflexek 11 Stifer Gábor____________________________________________________H­ allgatja az ember a beszlani tragédiáról szóló híreket, és néha úgy érzi magát, mintha megállt volna az idő. Az egyik részről a való­ság elhallgatásán szocializálódott orosz hatalom három napon át szé­díti a közvéleményt azzal, hogy 354 túsz van a beszlani iskolában, mi­közben tudja, hogy ezernél is többen kínlódnak odabent. A másik ol­dalról a hidegháború hűvös szele csap meg, amikor a holland külügy­minisztert hallva vagy egyes lapokat olvasva egyenlőségjelet tesznek gyilkos és áldozat közé, és megütközést keltve a tragédia pillanataiban a megrendült gyászolókon kérik számon a történteket. Érthető, hogy biztonsági szempontokat szem előtt tartva a hatóságok nem kötnek mindent az újságírók, a nagyközönség orrára, ez a számok­kal történő szemrebbenés nélküli játék azonban visszatetsző, s különö­sen a közvetlenül érintettek felháborodása érthető. Mint ahogy az sem segíti a terrorizmus elleni harcot, hogy a vérfürdőbe fulladt végkifejlet részleteinek megírása után az újságíró a hibás, és repül a főszerkesztő. A Kreml akkor nőtt volna fel igazán a tragikus pillanathoz, ha a lehetősé­gekhez mérten nyíltan szembesíti a közvéleményt a szomorú tényekkel. Nyugodtan el lehetne ismerni azt is - ha így történt -, hogy egy fatális félreértés, fegyelmezetlen hozzátartozók túlbuzgósága miatt pattant el a húr, hiszen ez az így kialakult kaotikus állapotok ellenére sem jelenti azt, hogy Moszkva viselné a felelősséget a tragédiáért. Legfeljebb azt, hogy az elmúlt évtizedek terhe tovább nyomja Oroszországot, s akkor ütközik ki legdurvábban, amikor a legkevésbé kívánná az ember. Putyin érezte is ezt, s a nemzethez intézett beszédében, ha idegen fül számára némiképp kódolva is, de talán még önmagához mérten is kemény őszinteséggel nézett szembe a történtekkel. Mint ahogy ebbe a sorba illeszkedik, hogy érezhető a belső megindultságtól vezettetve a helyszínre utazott (emlé­kezzünk arra, ahogyan Bush eltűnt szeptember 11-én!). A hatalom lelki­­ismeret-furdalásáról árulkodik, és a félrevezetés közvetett elismerését jelenti az is, hogy a lényegében a Kreml irányítása alatt működő televí­zió bírálta a túszok száma körüli manipulációt. Mindez önmagában vé­ve komoly lépés még a közelmúlthoz (Kurszk, Dubrovka) képest is, azonban nem jelenti azt, hogy a hatalom átlépte volna saját árnyékát. Nem enyhítheti a bírálatot, hogy a mindezt a legélesebben Putyin szemére vető nyugati sajtó sem teheti ki a kirakatba boszlani ténykedé­sét. Minek is nevezhetnénk ugyanis, mint előítéletekkel terhes, kettős mércéről árulkodó megközelítésnek azt, hogy egyes orgánumok lénye­gében az orosz hatóságokat hibáztatták a túszdráma véres kimenetelé­ért, még véletlenül sem használták a gyilkosokra a terrorista kifejezést (a BBC lázadókról, harcosokról, iskolafoglalókról beszélt). Mindez - az elhallgatás ugyanúgy, mint a képmutató hozzáállás - a terrorizmus kezére játszik. Akárcsak az események sajátos politikai szempontokat követő, az okokat figyelmen kívül hagyó beállítása - mindenki bandita, avagy az enyéim terroristák, a tieid pedig szabad­ságharcosok -, amely csak gyengíti az oly elengedhetetlen nemzetközi összefogást. H­ ÁTTÉR Védelemre váró vajdaságiak Összeurópai kérdéssé válnak a délvidéki atrocitások A vajdasági magyarokat ért több száz súlyos atrocitást kö­vetően úgy tűnik, a magyar diplomácia végre hathatósabb lépésekre szánta el magát. Ko­vács László kijelentette, célsze­rű lenne, ha az unió Belgrád in­tegrációs törekvéseinek felté­teleként kezelné az erőszak le­állítását. A magyarverések teg­nap a külügyi bizottság napi­rendjén is szerepeltek. György Zsombor______________ A­z eddigi mintegy háromszáz magyarokat ért támadást kö­vetően Belgrád részéről általában legföljebb ígéretek hangzottak el az elkövetők kézrekerítésére, s a hatá­rozott válaszlépéssel mindeddig a magyar diplomácia is adós maradt. Az üggyel kapcsolatban Kovács László külügyminiszter tegnap azonban úgy fogalmazott, célszerű­nek tartaná, „ha az unió az európai perspektíva feltételeként kezelné Szerbia-Montenegró számára a ki­sebbségek helyzetének alakulását és a vajdasági atrocitások leállítá­sát”. Gál Kinga európai parlamen­ti képviselő lapunknak elmondta, a néppárton belül sikerült elfogadtat­ni egy határozati javaslatot, mely napokon belül a strasbourgi plé­­num elé kerül. A komoly, európai súllyal bíró dokumentum a szerb hatóságokat hívja fel a további atro­citások megelőzésére. Az Országgyűlés külügyi bizott­ságának ülésén elhangzott, hogy a parlamentnek mielőbb napirendjé­re kell tűznie egy kisebbségvédelmi egyezmény megtárgyalását. A Ha­táron Túli Magyarok Hivatalát fel­ügyelő politikai államtitkár úgy fo­galmazott: az erőszakért felelős szélsőségek visszaszorítása érdeké­ben is fontos, hogy minél többen vegyenek részt a szeptember 19-i választásokon. Szabó Vilmos utalt rá, hogy még ebben az évben létre kell hozni egy, a kisebbségek hely­zetét vizsgáló vegyes bizottságot. Németh Zsolt, a bizottság fide­­szes elnöke vajdasági útjáról beszá­molva elmondta, a bántalmazások egyetlen célja a magyarok megfé­lemlítése s távozásra kényszerítése lehet. Mint lapunk megtudta, a po­litikus látogatásának okai felől ér­deklődve a belgrádi külügyminisz­tériumba kérették Pandúr József magyar nagykövetet. Kovács László 2004. szeptember 8., szerda Külföld Diplomácia Magyar­­tmM B Markó célja az ellenzéket leszerelő­ „autonómiázás” ___Rostás Szabolcs (Kolozsvár)___ S­aját házán belül kell söpröget­­nie, és nem a magyarországi jobboldalt bírálnia a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), amikor az erdélyi ma­gyarság megosztottságának okát fir­tatja - vélekednek romániai elem­zők. Erdélyi lapkommentárok sze­rint az államfőjelöltségre vállalkozó Markó Béla kurzusa az erőteljesebb, ellenzéket leszerelő „autonómiázás­­ra” épül. A romániai lapok többsége az er­délyi magyarság megosztottsága, az autonómia kérdése, valamint az RMDSZ politikai jövőképe szem­pontjából kommentálja, hogy a szervezet Markó Béla elnököt indítja a novemberi államfőválasztáson. Bakk Miklós, a Krónika című erdélyi közéleti napilap vezércikkírója úgy véli, a Markó-alternatíva nem a nyi­tásról, hanem új mozgástér kialakí­tásáról szól, az elnökjelölti kurzus tartalma erőteljesebb, az ellenzéket (az RMDSZ rivális politikai szerve­zeteit - a szerk.) leszerelő „autonó­miázás” a választók felé, és új keret­­törvények - például kisebbségi - kezdeményezése az új bukaresti tör­vényhozásban” - vélekedik az erdé­lyi publicista. A Ziua című bukaresti lap cikk­írója szerint az RMDSZ-nek a no­vemberi választásokon komolyan számolnia kell ellenzékével, amely­nek megerősödését nem a magyar­­országi jobboldal, hanem az erdélyi magyarság megosztottsága generál­ja. „Markóék ellenzékét tulajdon­képpen legitimálja az a vád, hogy az RMDSZ megosztottságához Orbán Viktornak fűződnek okkult érdekei. A volt magyar kormányfő ugyanis sokkal nagyobb szimpátiával bír az erdélyi magyarság körében, mint a jelenlegi kormánypárti szocialisták, így egyáltalán nem áll meg a lábán, hogy a megosztottságot magyaror­szági politikusok exportálják Er­délybe” - olvasható az ellenzéki ro­mán napilap vezércikkében. NAPI SAJTÓSZEMLE 11 Lovas István összeállítása______ eu­observer Nicolas Sarkozy francia pénzügy­­miniszter kijelentette: „Azon országoknak, amelyek elég gazdagok ahhoz, hogy ala­csony vállalati adót hajtsanak be, nem szabadna az EU-tól regionális szubvenciót kapni­uk.” Ezzel, teszi hozzá az uniós ügyekre szakosodott internetes lap, Sarkozy ismét nyomást gyakorol az új tagállamokra. Sarkozy hozzátette: „Azt fo­gom javasolni, hogy azok az új tagállamok, amelyek adótétele alacsonyabb az EU-átlagnál, ne kaphassanak strukturális ala­pokat.” Frits Bolkestein, a bel­ső piacokért felelős EU-biztos azzal vágott vissza a francia miniszternek, hogy szerinte „zavaros gondolkodásra” vall, ha gazdagnak kell lenni ahhoz, hogy egy ország alacsony adó­tételt állapítson meg a vállala­toknak. Franciaország és Né­metország 35-40 százalékos adót vet ki a vállalatokra, míg Észtország nulla, Lettország, Litvánia és Ciprus 15 százalé­kot, így számos vállalat vándo­rol el az ilyen országokba. el­c iPassingUm­­Jost Az AIPAC-t, az Egyesült Államok legnagyobb befolyású, Izraelt támogató lobbiszervezetét az FBI vizsgálja amiatt, hogy az amerikai védelmi miniszté­rium, a Pentagon tisztségvise­lői átadtak-e számára titkos dokumentumokat, amelyeket azután az AIPAC az izraeli kormánynak juttatott el. Az AIPAC számára a vizsgálat megsemmisítő hatásúnak bi­zonyulhat, írja a főváros libe­rális lapja. HAARETZ Az FBI nemcsak a Pentagonba ma­gát befészkelt izraeli kém ügyét vizsgálja, de azt is, hogy mek­kora „a zsidó befolyás a kor­mány neokonzervatív részére”, írja a baloldali izraeli lap, amely forrásaként a The Washington Postra is hivatkozik. A vizsgálat alá vett személyek: Paul Wol­­fowitz helyettes védelmi mi­niszter, Douglas Feith védelmi államtitkár, Richard Perle Pen­tagon-tanácsadó, David Worm­­ser, Dick Cheney alelnök ta­nácsadója és Harold Rhode Irán-szakértő. Ezek mindegyike zsidó, jegyzi meg a lap. A szövetségi nyomozó hivatal vizs­gálatának célpontja annak tisz­tázása, hogy vajon igazuk van-e a neokonzervatívok kor­mányzaton belüli ellenfeleinek, akik azt állítják, hogy ők felelő­sek a kormány közel-keleti po­litikájáért és hogy elfogultak az izraeli érdekek előmozdítása érdekében. Az FBI nemcsak azt vizsgálja, hogy az AIPAC-n ke­resztül az izraeli kormány tit­kos amerikai dokumentumok­hoz jutott-e hozzá, de azt is, hogy titkos információt ka­­pott-e Ahmed Csalabi, a Szaddám Huszein alatti iraki ellenzék tagja. Csalabi központi szerepet töltött be az amerikai korr­ányhoz az iraki helyzetről juttatott információ adásában és abban, hogy a Fehér Házat tájékoztassa az iraki ügyekről. A Haaretz idézi a Los Angeles Times című napilapot, amely­ben az olvasható, hogy az ame­rikai kormány egy szavát nem hiszi az izraeli kabinet azon ál­lításának, hogy az nem kémke­dik az Egyesült Államokban.

Next