Magyar Nemzet, 2004. november (67. évfolyam, 289-317. szám)
2004-11-02 / 289. szám
MDF: a kizárás nem volt hivatalos? Pál Gábor Információink szerint a legutóbbi frakcióülésen nem zárták ki hivatalosan Lezsák Sándort és Balogh Lászlót az MDF képviselőcsoportjából, a szavazáson ugyanis csak a demokrata fórum országos választmányának ajánlását fogadták el. Eszerint a választmány felszólította a két politikust, hogy fejezzék be MDF-ellenes tevékenységüket, hagyják el a frakciót és a pártot, s ha ez nem történik meg, az etikai és fegyelmi bizottság foglalkozik további sorsukkal. Úgy tudjuk, az ülésen a választmány felszólításáról, állásfoglalásáról szavazott a frakció, bár az ülésről készített jegyzőkönyv már a kizárást is tartalmazhatja. Gémesi György elnökhelyettes lapunk kérdésére kijelentette: valóban volt egy ajánlása a választmánynak, ám az és a két politikus kizárása nincs ellentétben egymással. Megerősítette, hogy Lezsák Sándor és Balogh László már nem tagjai az MDF parlamenti képviselőcsoportjának. A mai frakcióülésen egyébként a képviselőcsoportban még helyet foglaló lakitelekiek azt kezdeményezik, hogy legyen nyilvános az ülés, de erre nincs sok esély. Lezsák Sándor és Balogh László, valamint a Dávid Ibolya ellenzékének számító MDF-esek nem tartják legitim határozatoknak a legutóbbi frakcióülésen meghozott döntéseket, mondván, a 17 főből csak nyolcan szavaztak a kizárások mellett. Herényi Károly frakcióvezető korábban úgy vélekedett, hogy a két kizárt politikus eleve nem szavazhatott volna saját ügyében, a testület határozatképes volt, az ott meghozott döntések pedig legitimek és érvényesek. Ötvennégy tanácsadó Gyurcsány mögött Ötvennégyen segítik majd a kormányfő munkáját Gyurcsány Ferenc tanácsadó testületeiben. A kormánypárti politikusok és a szakértők önkéntes munkában vállalták el a megbízatást. A hat grémium már e héten összeül, közülük az Eörsi Mátyás (SZDSZ) vezette külügyi, biztonság- és nemzetpolitikai testület tagjai ismertek. Munkatársunktól:______________ _ • Ötvennégy személy segíti majd Gyurcsány Ferenc munkáját a miniszterelnök hat tanácsadó testületében. A Népszabadság értesülései szerint a grémiumokat már e héten összehívják, azokban négynégy MSZP-s, egy SZDSZ-es és ugyanannyi „civil” tag dolgozik majd. A politikusok mellett egyetemi tanárok, kutatók, elismert szaktekintélyek adnak tanácsokat a kormányfőnek. A külügyi, biztonság- és nemzetpolitikai testületet Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő vezeti, annak munkájában részt vesz még Hárs Gábor, Kozma József, Kocsi László és Vadai Ágnes az MSZP részéről, illetve négy szakértő: Valki László nemzetközi jogász, Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, Gyarmati István, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke. Elsőként ez a testület ül össze, november 3-án. A többi testületnek már megvannak a vezetői, ám a tagok névsorát még nem közölték. Burány Sándor volt munkaügyi miniszter a gazda-,ságpolitikai, Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság elnöke a közjogi és jogharmonizációs, Toller László, Pécs polgármestere pedig az önkormányzati tanácsadó testület vezetője lesz. A társadalompolitikai grémiumot várhatóan Jánosi György volt ifjúsági és sportminiszter irányítja majd, a vidékpolitikai testület vezetésére pedig Géczi József volt reformkörös szocialista politikust kérte fel Gyurcsány Ferenc. Valamennyi tanácsadó „társadalmi munkában” végzi tevékenységét, legfeljebb költségtérítésre számíthatnak a Miniszterelnöki Hivataltól, ha a vidéken élő szakértőnek váratlanul Budapestre kell utaznia. Havonta egyszer üléseznek a testületek, a kormányfő kéthetente találkozik a grémiumok vezetőivel - ha nem történik az adott területen rendkívüli esemény. Holnap megszűnik a sorkatonaság II Munkatársunkról______________ Százharminchat év után holnap megszűnik a sorkatonai szolgálat, az országszerte leszerelő 1831 katonát ünnepélyes állománygyűlésen búcsúztatják el. Délelőtt a parlamentben az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tart emlékülést, amelyre a korábbi honvédelmi minisztereket, a hadsereg egykori vezetőit, valamint a bizottság volt elnökeit is meghívták. A Hősök terén délután három órakor több száz leszerelő sorkatona jelenlétében Gyurcsány Ferenc kormányfő és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter vágja le a sorozott hadsereg utolsó tíz napját jelképező harminc méter hosszú sárga centi utolsó darabját. A honvédelmi tárca ugyanakkor hasonló „centivágást” tart az ország tizenegy katonavárosában, azaz Debrecenben, Egerben, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Kaposvárott, Kecskeméten, Székesfehérvárott, Szentesen, Szolnokon, Tatán és Veszprémben. A sorkatonai szolgálat ideje az elmúlt évek során folyamatosan csökkent: a nyolcvanas években huszonnégyről tizen-nyolcra, 1990-ben tizenkettőre, 1997-ben kilencre, 2002-ben pedig hat hónapra. Szerdától már csak szerződéses és hivatásos katonák teljesítenek szolgálatot a Magyar Honvédségnél. 2004. november 2., kedd Belföld ■ Matar pózétól Kérdéses a kormányfő jogköre Répássy Róbert attól tart, hogy alkotmányellenes az egyszemélyi rendeletalkotás A civilben alkotmányjogász Petrétei József igazságügy-miniszterhez fordul ma Répássy Róbert fideszes képviselő, miután több szakértő is úgy fogalmazott: ellentétes az alkotmánnyal az a kormányhatározat, amely jogszabálynak minősülő rendeletalkotási jogkört ad a kormányfőnek. Szakács Árpád__________________ R épássy Róbert fideszes képviselő szakmai választ kér ma Petrétei József igazságügy-minisztertől annak kapcsán, hogy a napokban több szakértő is jelezte, alkotmányos visszásságokat tükröz a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hatáskörét lényegesen megnövelő kormányhatározat. A kabinet ügyrendjének módosítása miatt a jövőben Gyurcsány kivételesen indokolt esetben kormányrendeletet is kiadhat, amikor nem ülésezik a kabinet. Eddig csak a jogszabálynak nem minősülő kormányhatározat szerepelt ilyen eszközként a miniszterelnök kezében. A módosítás kapcsán több szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány kormányrendelet aláírására és nem megalkotására hatalmazza fel a kormányfőt. Hozzátették: a jogalkotás rendjének felborításaként értelmezhető az, hogy egy jogforrásnak nem minősülő irányítási eszközzel adnak felhatalmazást egy jogszabály megalkotására. Megfogalmazásuk szerint mindez ellentétes az alkotmánnyal és a jogalkotási törvénnyel is. Répássy emlékeztetett arra, hogy Petrétei József egyben alkotmányjogász is, így igen érdekes lehet, hogy miként foglal állást a kérdésben. Az ellenzéki képviselő arra is választ keres, hogy az igazságügyi tárca véleményezte-e a kormányhatározat módosítását, illetve a szakértői észrevételek után állnak-e egy alkotmánybírósági kontroll elé. Répássy Róbert Fidesz-kérés a szocialistákhoz Nyitrai Zsolt elvárja az MSZP-től, hogy ne gátolják a decemberi voksolást ___Munkatársainktól_____________ Levélben fordul a Fidesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és Hitler István MSZP-elnökhöz azt kérve: legalább saját környezetükben próbálják elérni, hogy a rendelkezésre álló 15 nap alatt ne forduljon senki az Alkotmánybírósághoz (Ab) az ellenzéki párt által kezdeményezett, a privatizáció leállításáról szóló népszavazással szemben. Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a Fidelitas ügyvezető alelnöke sajtótájékoztatóján azzal érvelt, hogy szeretnék, ha az időtényező és a költséghatékonyság érdekében a másik két népszavazással együtt, december 5-én rendeznék meg a privatizációs referendumot. Felidézte, hogy az Országos Választási Bizottság 8:1 arányban meghozott, a népi kezdeményezéssel összefüggő pozitív döntése után a szocialista párti delegált jelezte, a Magyar Közlönyben történő kötelező, nyolc napon belüli megjelentetés után a törvény szerint rendelkezésre álló 15 napon belül az Abhoz fordulnak. Nyitrai Zsolt úgy vélte, az állami vagyon magánosításának leállítását célzó kezdeményezés többek érdekeit zavarhatja, ám az embereket érdekli ez a kérdés. Nyitrai felvetését kommentálva az MSZP frakcióvezető-helyettese úgy vélekedett: ha a Fidesz rövid távú érdekei úgy kívánják, akkor a demokratikus jogokat is lábbal tiporják. Göndör István szerint a nagyobbik ellenzéki párt hisztériakeltésének része a népszavazási kezdeményezés, és a Fidesz az állampolgároknak még azt a jogát is elvenné, hogy törvényes úton kérdést vagy kifogást emeljenek az ügyben. Nyitrai Zsolt Göndör István Négymillió igen szükséges Patrubány szerint sorsdöntő népszavazás előtt állunk . Szakács_________________________ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) bízik abban, hogy december 5-én a választópolgárok legalább hatvan százaléka leadja voksát a népszavazáson, és a kettős állampolgárság ügyében több mint négymillió igen szavazat születik - mondta vasárnap a Batthyány-örökmécsesnél tartott nagygyűlésen Patrubány Miklós, a szervezet elnöke. Hangsúlyozta: tudatosítani kell mindenkiben, hogy ez nem csupán egy kötelező, ügydöntő referendum, hanem „egy sorsdöntő népszavazás”. Kiemelte, hogy a magyar állampolgárság felajánlása a külföldön élő magyarok számára minden párt kötelessége lenne, és az SZDSZ ezzel ellentétes elképzelését „magyarellenesnek” nevezte. Patrubány azt kérte a december 5-i népszavazás résztvevőitől, hogy az egészségügy privatizációjáról és a kettős állampolgárságról szóló referendumokon feltett kérdésekre egyaránt igennel szavazzanak. A rendezvényen megjelent Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület volt püspöke, aki a kettős állampolgárság támogatására kérte a résztvevőket. Az MVSZ rendezvényét többször megzavarták a rendőrség járőrei, akik kisbuszukkal egyszerűen áthajtottak a mintegy ezerfős gyülekezeten. „Elvetélt, rossz elképzelés” Horn Gyula exminiszterelnök a köztévé vasárnap reggeli műsorában elvetélt, rossz elképzelésnek nevezte a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság bevezetését. Azokról a román állampolgárokról, magyarokról, akik odaát élnek - de a többi szomszédos országra is vonatkozik ez -, végül is az adott ország kormányának kellene róluk gondoskodnia. (...) A másik dolog pedig, hogy ne vegyük át a szomszédos ország kormányának a feladatát. Amúgy is jelentős mértékben támogatjuk a határon túli magyarságnak a működését, létezését - fogalmazott a szocialista politikus. Döntenek a képviselők a bankadóról ■ Munkatársunktól_______________ Ma Somogyi Ferenc külügyi tárcavezető miniszteri eskütételével kezdi meg az Országgyűlés háromnapos ülését. Szavaz a parlament a jövő évi adótörvények módosításáról, a bankadó bevezetéséről, és határoznak a sorkatonai szolgálat megszüntetésével kapcsolatos honvédelmi tárgyú országgyűlési határozatok módosításáról. Döntés várható a kiváló művész, az érdemes művész és a népművészet mestere járadékáról szóló törvényjavaslatról. Emellett a környezetvédelmi termékdíjról, a bőr- és cipőipar súlyos helyzetének enyhítéséről szóló javaslatokhoz érkezett módosító indítványokról is szavaznak a képviselők. Szerdán és csütörtökön folytatódik a 2005. évi költségvetési indítvány vitája. Kulcsár lemondana a tárgyalásról? Folytatás az 1. oldalról A büntetésbe természetesen beleszámít az előzetes letartóztatásban, a kiadatási őrizetben töltött idő. Ismert, Kulcsár Attilát Ausztriában fogták el magyar és osztrák rendőrök 2003 júliusában. A bróker ezt követően kilenc hónapot töltött kiadatási őrizetben, miután pedig hazahozták, hat hónapig volt előzetes letartóztatásban. Kulcsár jelenleg házi őrizetben van, amely ugyancsak beleszámít a kiszabott szabadságvesztésbe. Minden házi őrizetben töltött öt nap ugyanis egy nappal csökkenti az elítélt büntetését. Mint az köztudott, Kulcsárt negyvenhat rendbeli nagyobb, illetve jelentős értékre, folytatólagosan, részben üzletszerűen elkövetett sikkasztással és negyvenhat rendbeli magánokirat-hamisítással gyanúsítják. A kérdés az, hogy a Kulcsár Attila által elkövetett bűncselekmények a kettőtől nyolc évig vagy az öttől tíz évig terjedő büntetési kategóriába tartoznak-e, hiszen ez utóbbi esetében a bróker nem mondhat le a tárgyalásról. Bonyodalmat okozhat, hogy 2003 júliusában változott a büntetőeljárási törvény, és módosultak a büntetési tételek. Ezért tehát különösen fontos, hogy pontosan mikor követték el a bűncselekményeket. Kulcsár Attila ügyvédje, Zámbó Gyula a Magyar Nemzet kérdésére közölte: a védelmet valóban foglalkoztatja a tárgyalásról való lemondás gondolata, ám biztosat jelen pillanatban nem tud mondani. Ihász Sándor fővárosi főügyészt lapzártánkig nem sikerült elérnünk, így egyelőre nem tudni, hogy az ügyészség tervezi e a tárgyalás elhagyásának indítványozását.