Magyar Nemzet, 2004. december (67. évfolyam, 318-347. szám)

2004-12-01 / 318. szám

Visszatartott felmérési eredmények •­ Munkatársunktól__________________ B­ ár a kancellária tavaly február­ban azt ígérte, hogy valameny­­nyi általuk közpénzből készíttetett közvélemény-kutatás eredményét közzéteszik az interneten, ez nem történt meg. Az Index cikkében ar­ról ír, hogy csak az idén több mint hetvenmillió forintot költött a kor­mány arra, hogy a tevékenységének fogadtatását szondázó, illetve a döntés-előkészítést segítő felméré­seket elkészíttesse. Az internetes hírportál még jó­val a választási törvényben előírt „közvélemény-kutatási stop” előtt betekintést kért a kettős állampol­gársággal kapcsolatos vizsgálati anyagokba, ám Batiz András kor­mányszóvivő akkor azt mondta, csak a népszavazást követően te­szik közzé a kutatások eredménye­it. Arra a kérdésre, hogy miért nem hozzák nyilvánosságra korábban az információt, a kormányszóvivő kitérő választ adott. Később azon­ban elárulta, hogy a kormány mun­kájának értékelését idén áprilisig közölte a kancellária a Stratégiai Elemző Központ oldalain, azóta vi­szont semmilyen nyilvános helyen nem érhetők el a közpénzből készí­tett kutatások. Tájékoztatása sze­rint a döntés-előkészítéshez hasz­nálatos kutatásokat csak a döntés megszületése után teszik közzé, a társadalmi helyzettel kapcsolatos felméréseket viszont már hama­rabb. Mint mondta, a kabinet fél­évente tervezi közzétenni az ered­ményeket, így legközelebb márci­usban derülhet ki, milyen adatok alapján dolgozott a kormány. Vita az agrárium helyzetéről ■ Török_____________________ N­ em tartja be a kormány a ta­vaszi agrártüntetés után szü­letett, gazdákkal kötött megálla­podás legfontosabb részeit sem - vélekedett Turi-Kovács Béla napi­rend előtt a parlamentben. A fideszes politikus a tejtermelőket és a sertéstartókat hozta fel, akik­nek azt mondták, hogy elfogyott a pénz, amiért újabb demonstráci­ókra lehet számítani. Németh Imre agrárminiszter elismerte, hogy az uniós csatlakozás miatt átalakul a támogatási rendszer, és ez feszült­ségeket eredményezhet. A politi­kus - aki békés egyeztetésre tö­rekszik - ugyanakkor személyes tapasztalatai alapján kifejtette: a társadalmat irritálja, és ez saját „érzületét” is sérti, hogy több mil­lió forintos gépekkel vonulnak ki a gazdák. Németh hozzátette: a kor­mány az idén 50 százalékkal több forrást biztosított a termelőknek, mint a Fidesz-kormány ciklusá­nak utolsó évében. Lapzárta után kezdte meg az Országgyűlés a büntető jogsza­bályok és a bányászatról szóló tör­vény módosításának vitáját. A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása a gyermekkorú sértet­tek sérelmére elkövetett bűncse­lekményeknél soron kívüli eljárás lehetőségét teremtené meg. A bá­nyatörvény egyes részeit az Alkot­mánybíróság az alaptörvénnyel el­lentétesnek minősítette, mert ab­ban a bányatelkek tulajdonosai­nak jogai nem érvényesülhetnek megfelelően, a parlamentnek de­cember 15-ig adott időt a módosí­tásra. Látványosan megosztott az MSZP A társadalompolitikai tagozat felszólítja a pártvezetést, hagyjon fel a kettős állampolgárság elleni kampánnyal Folytatás az 1. oldalról­­ Kifejtette: az állásfoglalásra azért volt szükség, mert sok - az igen fe­lé hajló - baloldali gondolkodású ember fél a nyilvánosság előtt vál­lalni véleményét. Az elmúlt hetek rendkívül fájdalmas tanulsága az, hogy párt- és kormányhűség kér­désévé vált, ki hogyan szavaz va­sárnap. Az MSZP társadalompolitikusai szerint „mindkét oldalról” hiba volt a pártpolitikai küzdelmek közép­pontjába állítani a kettős állampol­gárság kérdését. Az ügyvivő el­mondta: mindenki, aki a pártja hi­vatalos álláspontjával ellentétes vé­leményt fogalmaz meg, a kiátkozást kockáztatja. A politikai elit nem nép-, hanem pártszavazást igyek­szik kreálni a referendumból, ahol a szavazókat „birka módjára sarok­ba szorítják”. Kerényi hangsúlyozta: tudják, hogy véleményük eltér a párt veze­tésétől és egyes prominens politi­kusaikétól. Információink szerint a társadalompolitikai vitanap szer­vezői az MSZP sajtóosztályát bíz­ták meg azzal, hogy kiküldje a meghívókat a rendezvényükre, ám ezt ők nem tették meg. Nem ez az első dolog azonban, amit a szocia­listák eltitkoltak a vasárnapi nép­szavazás előtt. Bács-Kiskun me­gyében derült fény arra, hogy a Hargita Megyei Tanács nyit levelet küldött az anyaország több megyei önkormányzati közgyűlés (Bács- Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Zala) elnökének, amely­ben arra kérik őket, ösztönözzék lakosaikat, jelenjenek meg a szava­zóurnáknál, és voksoljanak igennel a határon túli magyarok kettős ál­lampolgárságára, a magyarság e sors kérdésére. Endre Sándor, a Fidesz ország­­gyűlési képviselője, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Fidesz-frakció­­jának vezetője lapunknak elmond­ta: a testület szocialista elnöke nemcsak, hogy ezt nem tette meg, de titokban tartotta a hargitaiak le­velének még a létét is. A levél létezé­sét csak többszöri rákérdezés után ismerte el abban a vitában, amely­nek végeztével a szocialisták még azt is elutasították, hogy a megye a referendumon való minél nagyobb részvételre buzdító felhívást adjon ki. Kozma Péter, a szabolcsi köz­gyűlés Fidesz-frakciójának vezető­je, országgyűlési képviselő lapunk­nak elmondta: náluk is eltitkolták még a levél létét is, arról csak a Par­lamentben, egy folyosói beszélge­tésből értesült. Lendvai Ildikó, az MSZP frak­cióvezetője ugyanakkor Parragh Lászlóra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökére hivatkoz­va arról beszélt, hogy igen voksok esetén 300-400 ezer új munkavál­lalóra lehet számítani, az első két évben pedig évente húszezer csa­lád települ át, és ez lassíthatja a re­álbérek emelkedését. (Parragh la­punk tegnapi számában azonban azt is elmondta, hogy mindennek pozitív hatásai lennének a magyar gazdaságra - a szerk.) Lendvai fel­tette a kérdést: struccpolitikát folytat-e Orbán Viktor, és nem szá­mol ezekkel a következményekkel, vagy ami rosszabb, „tudatosan tö­rök vendégmunkásként akarja-e használni a határon túli magyaro­kat a magyarországi munkabérek letörésére”. Halasztott megállapodás G­yurcsány Ferenc kormányfő tegnap levélben vála­szolt a Országos Nyugdíjas Szervezet megkeresé­sére. A szervezet a december 5-i népszavazás nyugdí­jakra, nyugdíjasokra gyakorolt esetleges hatásával kapcsolatosan tett fel kérdéseket. László Boglár kor­mányszóvivő a miniszterelnök válaszlevele kapcsán úgy nyilatkozott: azzal számolhatunk, hogy az Ukraj­nából vagy Romániából Magyarországra letelepedők nyugdíját a magyar nyugdíjalap terhére kell kifizetni. Az Ukrajnával és Romániával kötött hatályos kétolda­lú szociálpolitikai egyezmények ugyanis a területi elvet rögzítik, vagyis az az ország fizeti a nyugellátást, ahol a nyugdíjas él. A kormányszóvivő megerősítette: a kabi­net azon dolgozik, hogy változtasson a magyar nyug­díjalapot megterhelő szabályokon, ez ügyben tárgyalá­sok kezdődtek Romániával is, ám mint mondta, most nincs olyan új egyezményszöveg, amely a magyar kor­mány jóváhagyását bírná, ráadásul „a román fél nem tűnik érdekeltnek az európai nyugdíjelveknek megfe­lelő egyezmény megkötésében”. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések a magyar és román szakértők között egy kétoldalú szociális egyezmény megkötéséről - tájé­­koztatták­ tegnap a Magyar Nemzetet a bukaresti mun­kaügyi minisztérium illetékesei. A tárca tájékoztatási főosztályán lapunk kérdésére elmondták, többek kö­zött a nyugdíjak szabályozásáról szóló tárgyalások mintegy három hónappal ezelőtt elkezdődtek, ám az egyeztetések lezárultáig nem szolgáltathatnak infor­mációt a szerződéstervezettel kapcsolatban. Despina Neagoe kormányszóvivő közölte, a bukaresti kormány sem korábbi, sem tegnapi ülésén nem került napi­rendre a kérdés, míg a román külügyminisztériumtól azt a választ kaptuk: a diplomáciai felek egyelőre nem tűzték ki az aláírás időpontját. A Fidesz szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kormány szándékosan halasztotta el a magyar­román szociális biztonságról szóló egyezmény aláírá­sát. Révész Máriusz szóvivő közölte: birtokukban van az egészségügyi minisztérium szeptemberben készült hatásvizsgálata, amely szerint Romániával lezárultak az áttelepülők nyugdíjfizetésével kapcsolatos tárgyalá­sok. Ennek alapján Magyarország az érintetteknek csak annyi nyugdíjat lenne köteles finanszírozni, amennyi időt az adott nyugdíjas Magyarországon munkában töltött el. Révész Máriusz szerint ez egyér­telműen bizonyítja, hogy a kormány szándékosan ve­zette félre a közvéleményt. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökre rendkívüli ülésre hívta össze a testületet a magyar-román szociális biztonsá­gi egyezménytervezet tárgyában. A politikus informá­ciói szerint az egyezménytervezet már nyár óta alá­írásra vár. Németh úgy tudja, hogy az egyezmény alap­ján az áttelepülő nyugdíjasok járadékát Románia fize­ti a jövőben. 2004. december 1., szerdaBelföldMagjai* Iffl Mil­­l A Fidesz feljelentette Rácz Jenőt Bíróság előtt felelhet Rácz Je­nő egészségügyi miniszter a kórház-privatizáció leállításá­val összefüggő - a Fidesz sze­rint hamis tartalmú - nyilat­kozataiért. Rácz Jenő azzal ér­vel, hogy ő egy alkotmánybírói különvéleményre alapozva tá­jékoztatja a közvéleményt. Tábori Gabriella____________ B­­üntetőfeljelentést tett a Fidesz Rácz Jenő egészségügyi mi­niszter ellen a kórház-privatizáció leállításával kapcsolatban tett kije­lentései miatt. Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyet­tese közölte: megítélésük szerint a tárcavezető bűncselekményt követ el azzal, hogy folytatólagosan hami­san tájékoztatja a közvéleményt olyan, a feladatkörébe tartozó köz­érdekű adatokról, amelyek döntő­en befolyásolhatják a választópol­gárokat a december 5-i népszava­záson szabad akaratnyilvánításuk­ban. Mint mondta, hamisak Rácz Jenő kijelentései, amelyek szerint a kórház-privatizáció leállításáról szóló december 5-i népszavazás si­kere esetén az eddig már magántu­lajdonba került háziorvosi praxi­soknak, patikáknak, fogorvosi ren­delőknek, műveseállomásoknak újból állami tulajdonba kell kerül­niük visszaállamosítás, illetve visz­­szavásárlás útján. A fideszes politikus emlékezte­tett, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) zöld utat adott a népszavazás­nak, azt is megállapította: a feltett kérdés nem utal arra, hogy egy eredményes referendum nyomán a már magánosított szolgáltatásokon változtatni kellene. Ráadásul az Ab több határozatában is rögzítette, nem lehet szerzett jogokat elvenni, így a magántulajdont sem szabad államosítani. Márpedig a népsza­vazási kérdés is arra vonatkozik, hogy maradjanak-e állami, ön­­kormányzati tulajdonban azok a kórházak, amelyek most is abban vannak. - Az egészségügyi miniszter te­hát tudatosan hamisan tájékoztatja a közvéleményt - értékelt Répássy, aki szerint Rácz Jenőnek ezzel az a nyilvánvaló szándéka, hogy befo­lyásolja a hét végi voksolás vég­eredményét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatokat érintő valótlan tartalmú tájékozta­tás tavaly március óta bűncselek­ménynek minősül és két évig terje­dő szabadságvesztéssel büntethető. Répássy idézte a Btk.-t, amely ki­mondja, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével ha­mis vagy hamisított közérdekű adatot tesz közzé, az „visszaélés FÉLMILLIÓ EGY SZÜLÉSÉRT? Sel­­meczi Gabriella, a Fidesz egészség­politikusa azt javasolta az emberek­nek, hogy a december 5-i népsza­vazáson szavazzanak igennel a kór­ház-privatizáció leállítására, mivel ellenkező esetben­­fizetni kell­ majd az egészségügyi ellátásokért. Több mint félmillió forintba kerül egy szü­lés a magánkórházakban - mondta. közérdekű adattal” elnevezésű bűncselekményt követ el. Rácz Jenő erre közölte: nem sa­ját kútfőből merítve tájékoztatja a választókat, hanem az Ab határoza­tának különvéleményére hivatkoz­va, amely szerint nem egyértelmű a népszavazásra feltett kérdés és problémákat vethet fel az is, hogy az egészségügyi szolgáltatást jelen­leg sem kizárólag önkormányzati, állami tulajdonban lévő intézmé­nyek, hanem például egyházi intéz­mények is nyújtanak, valamint egyes egészségügyi szolgáltatások privatizációja már megtörtént.­­ Milyen alapon dönthet a szavazó­polgár erről a kérdésről, ha még a megfelelő ismeretekkel bíró alkot­mánybíróknak is megoszlik a véle­ménye? - vetette fel Rácz Jenő. A Fidesz vezérkara szerint az egészségügyi miniszter hamisan tájékoztat így bűncselekményt követ el fotó: Eberling András FÉRCMUNKA. A módszertani kö­vetelmények minimumának sem felel meg az MSZP kor­mányhivatalok által előkészített hatástanulmánya, mely a kettős állampolgárság következménye­ivel foglalkozik - mondta el la­punk kérdésére Szemkeő Judit, aki a polgári kormányban a Szo­ciális és Családügyi Minisztéri­um államtitkára volt. A szakértő témával foglalkozó tanulmányát a napokban közli lapunk. (MN) GYURCSÁNY NEM TUDJA. Az ál­lampolgárság minden feltétel nélküli tömeges kiterjesztésének nagyon súlyos kihatásai vannak a magyar gazdaságra, a nyugdí­jakra, az egészségügyi ellátásra - mondta a miniszterelnök a Kos­suth rádiónak adott tegnap reg­geli interjújában. Gyurcsány Fe­renc annak ellenére fejtette ki ál­láspontját, hogy maga sem látja a kettős állampolgárság összes kö­vetkezményét. A beszélgetés so­rán kiderült, a miniszterelnök nem ismeri pontosan, hogyan szól a december 5-i népszavazás második kérdése. (MTI) JOGSÉRTÉST ORVOSOLHAT A RE­FERENDUM. Az egykori magyar állampolgárokat nem a győztes hatalmak és nem is a környező államok fosztották meg magyar állampolgárságuktól, hanem lé­nyegében maga a magyar állam - közli az Index című internetes újságban Árvai Tamás ügyvéd, aki magát liberális szavazónak nevezi. Szerinte az állampolgár­ság megadásával egy 25 éves (és nem 84 éves) jogsértést orvosol­hatunk, és ez beleillik az EU jog­­gyakorlatába. (Index.hu) AZ EGYHÁZAK NEM AGGÓDNAK. Rácz Jenő­ egészségügyi minisz­ter szerint amennyiben a kórház­privatizáció kapcsán népszava­zásra bocsátott kérdésben az igen szavazatok lesznek többség­ben, meg kell teremteni azokat a jogi feltételeket, hogy a már pri­vatizált egészségügyi szolgáltatá­sok ismét állami, önkormányzati tulajdonba kerüljenek. A tárca­vezető az egyházakkal történt egyeztetése után közölte: az „igen” válasszal az emberek azt is kijelentik, hogy kizárólag ön­­kormányzati és állami tulajdonú egészségügyi intézményben akarnak gyógyulni. A katolikus egyház szerint Rácz Jenő a talál­kozó után nyilvánosan azt sugall­ta: az egyházak belátták, hogy nem megfontoltan döntöttek az igen szavazat támogatása mellett. Veres András, a püspöki konfe­rencia titkára visszautasította ezt, és leszögezte: továbbra is az igent javasolják. Szerinte a privatizáció megtiltása biztosítja a megfelelő szintű egészségügyi ellátást a tár­sadalom minden tagjának. A ka­tolikusok és több más egyház képviselői szerint a népszavazás nem érinti az egyházak azon ala­nyi jogát, hogy egészségügyi in­tézményeket hozzanak létre és tartsanak fenn. Úgy vélik, ha a si­keres népszavazást követően a törvényhozók nem tudnák el­dönteni, finanszírozhatók-e az egyházi intézmények, akkor még mindig fel lehet tenni a kérdést az Alkotmánybíróságnak.

Next