Magyar Nemzet, 2004. december (67. évfolyam, 318-347. szám)
2004-12-01 / 318. szám
Visszatartott felmérési eredmények • Munkatársunktól__________________ B ár a kancellária tavaly februárban azt ígérte, hogy valamenynyi általuk közpénzből készíttetett közvélemény-kutatás eredményét közzéteszik az interneten, ez nem történt meg. Az Index cikkében arról ír, hogy csak az idén több mint hetvenmillió forintot költött a kormány arra, hogy a tevékenységének fogadtatását szondázó, illetve a döntés-előkészítést segítő felméréseket elkészíttesse. Az internetes hírportál még jóval a választási törvényben előírt „közvélemény-kutatási stop” előtt betekintést kért a kettős állampolgársággal kapcsolatos vizsgálati anyagokba, ám Batiz András kormányszóvivő akkor azt mondta, csak a népszavazást követően teszik közzé a kutatások eredményeit. Arra a kérdésre, hogy miért nem hozzák nyilvánosságra korábban az információt, a kormányszóvivő kitérő választ adott. Később azonban elárulta, hogy a kormány munkájának értékelését idén áprilisig közölte a kancellária a Stratégiai Elemző Központ oldalain, azóta viszont semmilyen nyilvános helyen nem érhetők el a közpénzből készített kutatások. Tájékoztatása szerint a döntés-előkészítéshez használatos kutatásokat csak a döntés megszületése után teszik közzé, a társadalmi helyzettel kapcsolatos felméréseket viszont már hamarabb. Mint mondta, a kabinet félévente tervezi közzétenni az eredményeket, így legközelebb márciusban derülhet ki, milyen adatok alapján dolgozott a kormány. Vita az agrárium helyzetéről ■ Török_____________________ N em tartja be a kormány a tavaszi agrártüntetés után született, gazdákkal kötött megállapodás legfontosabb részeit sem - vélekedett Turi-Kovács Béla napirend előtt a parlamentben. A fideszes politikus a tejtermelőket és a sertéstartókat hozta fel, akiknek azt mondták, hogy elfogyott a pénz, amiért újabb demonstrációkra lehet számítani. Németh Imre agrárminiszter elismerte, hogy az uniós csatlakozás miatt átalakul a támogatási rendszer, és ez feszültségeket eredményezhet. A politikus - aki békés egyeztetésre törekszik - ugyanakkor személyes tapasztalatai alapján kifejtette: a társadalmat irritálja, és ez saját „érzületét” is sérti, hogy több millió forintos gépekkel vonulnak ki a gazdák. Németh hozzátette: a kormány az idén 50 százalékkal több forrást biztosított a termelőknek, mint a Fidesz-kormány ciklusának utolsó évében. Lapzárta után kezdte meg az Országgyűlés a büntető jogszabályok és a bányászatról szóló törvény módosításának vitáját. A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása a gyermekkorú sértettek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél soron kívüli eljárás lehetőségét teremtené meg. A bányatörvény egyes részeit az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette, mert abban a bányatelkek tulajdonosainak jogai nem érvényesülhetnek megfelelően, a parlamentnek december 15-ig adott időt a módosításra. Látványosan megosztott az MSZP A társadalompolitikai tagozat felszólítja a pártvezetést, hagyjon fel a kettős állampolgárság elleni kampánnyal Folytatás az 1. oldalról Kifejtette: az állásfoglalásra azért volt szükség, mert sok - az igen felé hajló - baloldali gondolkodású ember fél a nyilvánosság előtt vállalni véleményét. Az elmúlt hetek rendkívül fájdalmas tanulsága az, hogy párt- és kormányhűség kérdésévé vált, ki hogyan szavaz vasárnap. Az MSZP társadalompolitikusai szerint „mindkét oldalról” hiba volt a pártpolitikai küzdelmek középpontjába állítani a kettős állampolgárság kérdését. Az ügyvivő elmondta: mindenki, aki a pártja hivatalos álláspontjával ellentétes véleményt fogalmaz meg, a kiátkozást kockáztatja. A politikai elit nem nép-, hanem pártszavazást igyekszik kreálni a referendumból, ahol a szavazókat „birka módjára sarokba szorítják”. Kerényi hangsúlyozta: tudják, hogy véleményük eltér a párt vezetésétől és egyes prominens politikusaikétól. Információink szerint a társadalompolitikai vitanap szervezői az MSZP sajtóosztályát bízták meg azzal, hogy kiküldje a meghívókat a rendezvényükre, ám ezt ők nem tették meg. Nem ez az első dolog azonban, amit a szocialisták eltitkoltak a vasárnapi népszavazás előtt. Bács-Kiskun megyében derült fény arra, hogy a Hargita Megyei Tanács nyit levelet küldött az anyaország több megyei önkormányzati közgyűlés (Bács- Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Zala) elnökének, amelyben arra kérik őket, ösztönözzék lakosaikat, jelenjenek meg a szavazóurnáknál, és voksoljanak igennel a határon túli magyarok kettős állampolgárságára, a magyarság e sors kérdésére. Endre Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője lapunknak elmondta: a testület szocialista elnöke nemcsak, hogy ezt nem tette meg, de titokban tartotta a hargitaiak levelének még a létét is. A levél létezését csak többszöri rákérdezés után ismerte el abban a vitában, amelynek végeztével a szocialisták még azt is elutasították, hogy a megye a referendumon való minél nagyobb részvételre buzdító felhívást adjon ki. Kozma Péter, a szabolcsi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: náluk is eltitkolták még a levél létét is, arról csak a Parlamentben, egy folyosói beszélgetésből értesült. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője ugyanakkor Parragh Lászlóra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökére hivatkozva arról beszélt, hogy igen voksok esetén 300-400 ezer új munkavállalóra lehet számítani, az első két évben pedig évente húszezer család települ át, és ez lassíthatja a reálbérek emelkedését. (Parragh lapunk tegnapi számában azonban azt is elmondta, hogy mindennek pozitív hatásai lennének a magyar gazdaságra - a szerk.) Lendvai feltette a kérdést: struccpolitikát folytat-e Orbán Viktor, és nem számol ezekkel a következményekkel, vagy ami rosszabb, „tudatosan török vendégmunkásként akarja-e használni a határon túli magyarokat a magyarországi munkabérek letörésére”. Halasztott megállapodás Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap levélben válaszolt a Országos Nyugdíjas Szervezet megkeresésére. A szervezet a december 5-i népszavazás nyugdíjakra, nyugdíjasokra gyakorolt esetleges hatásával kapcsolatosan tett fel kérdéseket. László Boglár kormányszóvivő a miniszterelnök válaszlevele kapcsán úgy nyilatkozott: azzal számolhatunk, hogy az Ukrajnából vagy Romániából Magyarországra letelepedők nyugdíját a magyar nyugdíjalap terhére kell kifizetni. Az Ukrajnával és Romániával kötött hatályos kétoldalú szociálpolitikai egyezmények ugyanis a területi elvet rögzítik, vagyis az az ország fizeti a nyugellátást, ahol a nyugdíjas él. A kormányszóvivő megerősítette: a kabinet azon dolgozik, hogy változtasson a magyar nyugdíjalapot megterhelő szabályokon, ez ügyben tárgyalások kezdődtek Romániával is, ám mint mondta, most nincs olyan új egyezményszöveg, amely a magyar kormány jóváhagyását bírná, ráadásul „a román fél nem tűnik érdekeltnek az európai nyugdíjelveknek megfelelő egyezmény megkötésében”. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések a magyar és román szakértők között egy kétoldalú szociális egyezmény megkötéséről - tájékoztatták tegnap a Magyar Nemzetet a bukaresti munkaügyi minisztérium illetékesei. A tárca tájékoztatási főosztályán lapunk kérdésére elmondták, többek között a nyugdíjak szabályozásáról szóló tárgyalások mintegy három hónappal ezelőtt elkezdődtek, ám az egyeztetések lezárultáig nem szolgáltathatnak információt a szerződéstervezettel kapcsolatban. Despina Neagoe kormányszóvivő közölte, a bukaresti kormány sem korábbi, sem tegnapi ülésén nem került napirendre a kérdés, míg a román külügyminisztériumtól azt a választ kaptuk: a diplomáciai felek egyelőre nem tűzték ki az aláírás időpontját. A Fidesz szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kormány szándékosan halasztotta el a magyarromán szociális biztonságról szóló egyezmény aláírását. Révész Máriusz szóvivő közölte: birtokukban van az egészségügyi minisztérium szeptemberben készült hatásvizsgálata, amely szerint Romániával lezárultak az áttelepülők nyugdíjfizetésével kapcsolatos tárgyalások. Ennek alapján Magyarország az érintetteknek csak annyi nyugdíjat lenne köteles finanszírozni, amennyi időt az adott nyugdíjas Magyarországon munkában töltött el. Révész Máriusz szerint ez egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány szándékosan vezette félre a közvéleményt. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökre rendkívüli ülésre hívta össze a testületet a magyar-román szociális biztonsági egyezménytervezet tárgyában. A politikus információi szerint az egyezménytervezet már nyár óta aláírásra vár. Németh úgy tudja, hogy az egyezmény alapján az áttelepülő nyugdíjasok járadékát Románia fizeti a jövőben. 2004. december 1., szerdaBelföldMagjai* Iffl Mill A Fidesz feljelentette Rácz Jenőt Bíróság előtt felelhet Rácz Jenő egészségügyi miniszter a kórház-privatizáció leállításával összefüggő - a Fidesz szerint hamis tartalmú - nyilatkozataiért. Rácz Jenő azzal érvel, hogy ő egy alkotmánybírói különvéleményre alapozva tájékoztatja a közvéleményt. Tábori Gabriella____________ Büntetőfeljelentést tett a Fidesz Rácz Jenő egészségügyi miniszter ellen a kórház-privatizáció leállításával kapcsolatban tett kijelentései miatt. Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese közölte: megítélésük szerint a tárcavezető bűncselekményt követ el azzal, hogy folytatólagosan hamisan tájékoztatja a közvéleményt olyan, a feladatkörébe tartozó közérdekű adatokról, amelyek döntően befolyásolhatják a választópolgárokat a december 5-i népszavazáson szabad akaratnyilvánításukban. Mint mondta, hamisak Rácz Jenő kijelentései, amelyek szerint a kórház-privatizáció leállításáról szóló december 5-i népszavazás sikere esetén az eddig már magántulajdonba került háziorvosi praxisoknak, patikáknak, fogorvosi rendelőknek, műveseállomásoknak újból állami tulajdonba kell kerülniük visszaállamosítás, illetve viszszavásárlás útján. A fideszes politikus emlékeztetett, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) zöld utat adott a népszavazásnak, azt is megállapította: a feltett kérdés nem utal arra, hogy egy eredményes referendum nyomán a már magánosított szolgáltatásokon változtatni kellene. Ráadásul az Ab több határozatában is rögzítette, nem lehet szerzett jogokat elvenni, így a magántulajdont sem szabad államosítani. Márpedig a népszavazási kérdés is arra vonatkozik, hogy maradjanak-e állami, önkormányzati tulajdonban azok a kórházak, amelyek most is abban vannak. - Az egészségügyi miniszter tehát tudatosan hamisan tájékoztatja a közvéleményt - értékelt Répássy, aki szerint Rácz Jenőnek ezzel az a nyilvánvaló szándéka, hogy befolyásolja a hét végi voksolás végeredményét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatokat érintő valótlan tartalmú tájékoztatás tavaly március óta bűncselekménynek minősül és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Répássy idézte a Btk.-t, amely kimondja, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével hamis vagy hamisított közérdekű adatot tesz közzé, az „visszaélés FÉLMILLIÓ EGY SZÜLÉSÉRT? Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségpolitikusa azt javasolta az embereknek, hogy a december 5-i népszavazáson szavazzanak igennel a kórház-privatizáció leállítására, mivel ellenkező esetbenfizetni kell majd az egészségügyi ellátásokért. Több mint félmillió forintba kerül egy szülés a magánkórházakban - mondta. közérdekű adattal” elnevezésű bűncselekményt követ el. Rácz Jenő erre közölte: nem saját kútfőből merítve tájékoztatja a választókat, hanem az Ab határozatának különvéleményére hivatkozva, amely szerint nem egyértelmű a népszavazásra feltett kérdés és problémákat vethet fel az is, hogy az egészségügyi szolgáltatást jelenleg sem kizárólag önkormányzati, állami tulajdonban lévő intézmények, hanem például egyházi intézmények is nyújtanak, valamint egyes egészségügyi szolgáltatások privatizációja már megtörtént. Milyen alapon dönthet a szavazópolgár erről a kérdésről, ha még a megfelelő ismeretekkel bíró alkotmánybíróknak is megoszlik a véleménye? - vetette fel Rácz Jenő. A Fidesz vezérkara szerint az egészségügyi miniszter hamisan tájékoztat így bűncselekményt követ el fotó: Eberling András FÉRCMUNKA. A módszertani követelmények minimumának sem felel meg az MSZP kormányhivatalok által előkészített hatástanulmánya, mely a kettős állampolgárság következményeivel foglalkozik - mondta el lapunk kérdésére Szemkeő Judit, aki a polgári kormányban a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára volt. A szakértő témával foglalkozó tanulmányát a napokban közli lapunk. (MN) GYURCSÁNY NEM TUDJA. Az állampolgárság minden feltétel nélküli tömeges kiterjesztésének nagyon súlyos kihatásai vannak a magyar gazdaságra, a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott tegnap reggeli interjújában. Gyurcsány Ferenc annak ellenére fejtette ki álláspontját, hogy maga sem látja a kettős állampolgárság összes következményét. A beszélgetés során kiderült, a miniszterelnök nem ismeri pontosan, hogyan szól a december 5-i népszavazás második kérdése. (MTI) JOGSÉRTÉST ORVOSOLHAT A REFERENDUM. Az egykori magyar állampolgárokat nem a győztes hatalmak és nem is a környező államok fosztották meg magyar állampolgárságuktól, hanem lényegében maga a magyar állam - közli az Index című internetes újságban Árvai Tamás ügyvéd, aki magát liberális szavazónak nevezi. Szerinte az állampolgárság megadásával egy 25 éves (és nem 84 éves) jogsértést orvosolhatunk, és ez beleillik az EU joggyakorlatába. (Index.hu) AZ EGYHÁZAK NEM AGGÓDNAK. Rácz Jenő egészségügyi miniszter szerint amennyiben a kórházprivatizáció kapcsán népszavazásra bocsátott kérdésben az igen szavazatok lesznek többségben, meg kell teremteni azokat a jogi feltételeket, hogy a már privatizált egészségügyi szolgáltatások ismét állami, önkormányzati tulajdonba kerüljenek. A tárcavezető az egyházakkal történt egyeztetése után közölte: az „igen” válasszal az emberek azt is kijelentik, hogy kizárólag önkormányzati és állami tulajdonú egészségügyi intézményben akarnak gyógyulni. A katolikus egyház szerint Rácz Jenő a találkozó után nyilvánosan azt sugallta: az egyházak belátták, hogy nem megfontoltan döntöttek az igen szavazat támogatása mellett. Veres András, a püspöki konferencia titkára visszautasította ezt, és leszögezte: továbbra is az igent javasolják. Szerinte a privatizáció megtiltása biztosítja a megfelelő szintű egészségügyi ellátást a társadalom minden tagjának. A katolikusok és több más egyház képviselői szerint a népszavazás nem érinti az egyházak azon alanyi jogát, hogy egészségügyi intézményeket hozzanak létre és tartsanak fenn. Úgy vélik, ha a sikeres népszavazást követően a törvényhozók nem tudnák eldönteni, finanszírozhatók-e az egyházi intézmények, akkor még mindig fel lehet tenni a kérdést az Alkotmánybíróságnak.