Magyar Nemzet, 2004. december (67. évfolyam, 318-347. szám)
2004-12-03 / 320. szám
Rubik-emlékdíjat alapítottak Metz Katalin izennyolcadik alkalommal adták át A Magyar Művészetért díjakat tegnap délután a Károlyi- palotában. Az ünnepségen Bessenyei Ferenc, Csoóri Sándor, Tőzsér Árpád, Ferencz István, Jankovics Marcell, Király László, Marton László, Püski Sándor, Sánta Ferenc, Szabó Szilárd és Németh Ildikó vehette át az elismerést. A Magyar Művészetért Posztumusz díjat Dohnányi Ernőnek és Weöres Sándornak ítélték. Tiszteletbeli emlékéremben részesült Kovács Gábor, Nagy Endre, a székelyudvarhelyi Emlékezet Park és Szórádi Sándor. Az 1987-ben létrehozott Magyar Művészetért elismerést az alkotóművészek és a klasszikus magyar művészeti alkotások megbecsülése végett hozták létre. „Bubik István az első színész volt, aki 1988-ban, 30 évesen megkapta A Magyar Művészetért díjat - nyilatkozta a tegnapi ünnepségen a Gubcsi Lajos, a kuratórium elnöke. A Magyar Művészetért XVIII. díjátadó gáláján mint a díj eredeti alapító elnöke megalapítom A Magyar Művészetért Bubik István Emlékdíjat, minden év legtehetségesebb, kirobbanó erejű fiatal magyar színésze, színésznője számára a Kárpátmedencében, az alábbi, önálló döntésjoggal felhatalmazott, felkért kuratóriummal. Elnök: Rubik Anna, tagjai: Rubikné Rémi Tünde, Sebestyén Márta, Berecz András, Eperjes Károly, Kerényi Imre, Lohinszky Loránd, D. Szabó István és Taub János. Az emlékdíjat évente A Magyar Művészetért díjátadó gálán nyújtják át, a hagyományos díjjal azonos jelképekkel.” A továbbiakban Gubcsi Lajos a gálaesten „mint a díj alapító elnöke és mint kiskunfélegyházi magyar” bejelentette, ha három nap múlva, december 5-én a népszavazáson a kormánypropaganda hatására a javaslat nem kapja meg a kötelező 25 százalékot, akkor kérni fogja a szerb kormánytól - mint mondta - „a második, nekem kettős, azaz a magyar mellé a szerb állampolgárságot, hogy azonos lehessek a ma legnehezebb életet élő magyar testvéreimmel. .. Nekem is jár ugyanaz, mint nekik: a kettős állampolgárság. Vagy ahogyan a felvidéki magyarság jelese, Tőzsér Árpád írta művében: »a kettős űr«.” Nyilatkozatot tett közzé az esten a díj kuratóriuma is: „Kérjük A Magyar Művészetért XVIII. díjátadó gála művészeit, szponzorait, mecénásait, vendégeit, hogy vasárnap szavazzanak igennel a kettős állampolgárságról. A díj, a kuratórium egész 18 éves létéből következik e kérés. Mindig így éreztünk, és így is döntöttünk a díjakról 1988 Sütő Andrásától, Dobos Lászlójától a ma Tőzsér Árpádjáig és Király Lászlójáig, Dohnányi Ernőig és Székelyudvarhelyig: mi egységes magyar nemzet voltunk és vagyunk, és e szerint szól ránk most a lelkiismeretünk. Hallgassunk rá! És egyben szavazzunk igennel azért is, hogy a nép akarata kötelezze az Országgyűlést: ne, most már ne, és soha se térhessen ki e kérés elől! Igen. Ezt kérjük Önöktől is. Köszönjük, mert tudjuk, hogy megkapjuk.” 2004. december 3., péntek Kultúra • Magyar hvM IH A megismerés segíthet Intellektuális séta Budapesten Jevgenyij Popovval Egy orosz író, Jevgenyij Popov volt az egyik főszereplője a moszkvai Non/Fiction könyvvásár magyar napjának. Az orosz-magyar kulturális közeledés jegyében Intellektuális séta Budapesten címmel a Duna Televízió által forgatott s itt bemutatott filmben Kukorelly Endre költővel beszélget, ezenkívül ő mutatta be Bart István ez alkalomból megjelent, Oroszoknak magyarokról című kulturológiai szótárát, valamint Vagyim Arisztov könyvét, amelynek címe: Orosz világ Magyarországon. Stifer Gábor (Moszkva)______ kultúra, ezen belül az irodalom lehet az, amely jó évtizedes eltávolodás után közelebb hozza egymáshoz Oroszországot és Magyarországot, mondja Jevgenyij Popov, amikor filmjéről és céljairól kérdeztük. Párhuzamokat kerestünk, s találtunk is bőven e budapesti séta alkalmával - teszi hozzá amelyek fogódzókat adhatnak ma az orosz nézőknek Magyarország megértéséhez. Egymás újrafelfedezése persze lassú folyamat, ehhez előbb az elmúlt évtized illúzióival kell leszámolni. Ezután mindkét országban vissza kell térni a hagyományos értékekhez, miközben szem előtt tartjuk, hogy azért különbözőek vagyunk. Néhány évtizeden keresztül abnormális módon túl közel voltunk egymáshoz. Átmeneti korban élünk, s nem tudjuk, mikor és hogyan ér véget ez. Meg kell ismernünk egymást, mondja a szerző. Csakis ez segít széttörni például az olyan leegyszerűsítő mítoszokat, hogy az oroszok folyamatosan isznak vagy hogy barbárok, akik még mindig a kommunizmust építik. Az oroszok is sztereotípiákban gondolkodnak a magyarokról. Ravasz rókáknak képzelnek bennünket, akik Hitlerrel és Sztálinnal is kokettáltak, s csak eszik a gulyást és járják a csárdást. Le kellene számolni végre a téves történelmi mítoszokkal is, jegyzi meg Popov. Kevés orosz van például tisztában azzal, miért is harcolt Magyarország a II. világháborúban a németek oldalán. Nem nagyon hallottak Trianonról. Ehhez az újrafelfedezéséhez adhat fogódzókat a közös pontok felelevenítése. Ilyen a filmben a Centrál Kávéházban folytatott csevej, ahol arról beszélgetnek, hogy Magyarországon egykor miként próbálták létrehozni az alternatív írószövetséget. Ugyanez a kísérlet a Szovjetunióban a KGB-n végződött. Sok közös pontot vet fel a hatalom és az irodalom viszonyát taglaló társalgás is, amelynek helyszíne a Petőfi Irodalmi Múzeum. A közelítéshez ismernünk kell a köztünk lévő különbségeket is. Erről Popov megjegyzi, hogy a magyar írók többet politizálnak orosz kollégáiknál, s mindig aktívabban vettek részt a társadalmi élet eseményeiben. Valójában két eltérő mentalitásról folyik a beszélgetés, fogalmaz Popov, megjegyezve, hogy a kép valójában akkor lesz teljes, ha a mostani párjaként jövőre elkészül az a film is, amely egy moszkvai intellektuális sétáról szól. Mint mondja, az már most megállapítható, hogy az irodalom szerepe kitüntetett mindkét országban. Németországban például a tudósokra, professzorokra néz fel a társadalom, nálunk azonban inkább az írókat, költőket becsülik. Ennek magyarázata a mentalitáson kívül talán az, hogy az Elbától keletre az író - különösen a kommunista rendszerben - a közember számára egyszerre volt pap, orvos és a szórakoztatásért felelős személy. Mindez ma is tovább él, jegyzi meg Popov, csak kissé más formában. Éppen ezért jó lenne, ha egyik országban sem telepednének úgy rá az írókra, mint a múltban, és nem zsákmányolnák ki úgy, mint teszik azt ma. Meg kellene érteni végre, hogy az értelmiség az ország szellemi tőkéje, zárja a beszélgetést Jevgenyij Popov. A Jevgenyij Popov békebéli mesék Méhes György A nagy mesélő Quodlibet, Zalán és Zalán-monográfia § Munkatársunktól_________S zerdán a Magyar Írószövetség klubjában mutatták be a Kortárs Kiadó újdonságait, Alexa Károly Quodlibet, Zalán Tibor A szürrealista balkon és Juhász Attila Zalán-verziók című köteteit. A bemutatón Nagy Zoltán olvasott fel részleteket Alexa Károly és Zalán Tibor műveiből. A Quodlibet - tetszés szerint - Alexa Károly válogatott tanulmányait tartalmazza. Mint azt a szerző a kötet utószavában kifejti, a magyar irodalomban kevesen vállalták ezt a műfajt, amely jelenleg reneszánszát éli. A könyv többtucatnyi irodalmi, irodalom- és művelődéstörténeti szöveget tartalmaz, többek között a Nyugatosok előtti nemzedék meghatározó és méltatlanul keveset emlegetett alakjairól, Gozsdu Elekről, Justh Zsigmondról és Ambrus Zoltánról vagy a kortárs irodalom olyan személyiségeiről, mint Krasznahorkai László, Oravecz Imre, Szepesi Attila és Esterházy Péter, de helyet kapott például a könyvben a bemutatón is idézett, a fürdőhelyek kultúrájáról szóló elmélkedés is. Az idén ötvenéves Zalán Tibor szintén a Kortársnál megjelent, A szürrealista balkon című, verseket és - a könyvbéli meghatározás szerint - „(mű)fordításokat” tartalmazó kötete mellett bemutatták Juhász Attila Zalán-verziók című monográfiáját is, aki a magyar irodalomban három évtizede jelen lévő írónak főként a lírai életművét elemzi. Első két fejezete a Zalánversesköteteket mutatja be, úgy, hogy közben az író pályaképével is megismerteti az olvasót, míg a harmadik fejezet Zalán drámai, epikai és gyermekirodalmi műveit elemzi. Juhász Attila fontosnak tartotta az író munkásságát a kortárs irodalmi tendenciákra való kitekintéssel, a generációs összefüggések figyelembevételével vizsgálni, a kötet mellékletei között pedig részletes Zalán-bibliográfia, valamint az alkotóval készült beszélgetések jegyzéke is szerepel. S Könyv a honvédekről II Munkatársunktól__________ eke poraikra... címmel jelent meg Bús János és Szabó Péter szerkesztésében az a dokumentum-emlékkötet, amelyet a százhalombattai Matrica Múzeumban mutat be ma Bús János alezredes 15 órakor, 16 órakor pedig kerekasztal-beszélgetésen idézik fel a II. világháború százhalombattai eseményeit a szemtanúk részvételével. A Béke poraikra... első kötetében a keleti fronton 1941-1947 között meghalt huszonhétezer honvéd és munkaszolgálatos névjegyzéke és adatai szerepelnek, a második kötetben az 1941-es országhatáron belül elesettek - negyvenötezer ember - adatai találhatók meg. A harmadik kötetben, amelynek előkészületei folynak, a nyugati hadszíntéren elesett vagy hadifogságban meghaltak adatait teszik közzé. KULT-TÚRA MÚZEUMOK: Petőfi Irodalmi Múzeum: Molnár Edit írók és olvasók című fotókiállítása, 2005. január 31-ig. Műcsarnok: Gyarmati Zsolt alkotásai, december 31-ig. Iparművészeti Múzeum: Válogatás az 1. Textilművészeti Triennálé anyagából, december 12-ig. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum: Sír-Élet-Kép, Koreai sírfestmények a IV. századból, 2005. február 28-ig. Ernst Múzeum: Lossonczy Tamás 1945-1950 közötti grafikái, 2005. január 2-ig. Magyar Nemzeti Galéria: A modell - Női akt a XIX. századi magyar művészetben, 2005. február 6-ig. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum: Mazsaroff Miklós jubileumi emlékkiállítása, 2005. január 8-ig. Győr, Városi Művészeti Múzeum: A Krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálé Magyarországra látogat, december 31-ig. Szombathelyi Képtár: Új művek - Vas megyei művészek csoportos tárlata, 2005. január 16-ig. GALÉRIÁK, KIÁLLÍTÓTERMEK: Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Terme: Susan Taylor (UK) Staged című bemutatója, december 17-ig. Deák Erika Galéria: Ghyczy Dénes Két világ között, 2005. január 8-ig. MissionArt Galéria: Bogdándy Szultán térplasztikái, december 11-ig. Skoda Éva Műteremgalériája: Jelrendszerek című csoportos kiállítás, december 20-ig. Kévés Stúdió Galéria: Peru egykor és ma. Filozófiák és társadalmak az építészet és a művészet történetében, december 23-ig. Szentendre, Erdész Galéria: Szabó Laura aranyműves egyéni kiállítása, 2005. január 9-ig. Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ Galériája: Adventi Tárlat 2004. december 19-ig. KOMOLY: Maglód, Petőfi Sándor Művelődési Ház, december 8., 18.00: Kostyák Attila (hegedű) és Lénárt Ágota (zongora) hangversenye. Búcsúzik a társulat Emlékműsorral búcsúzik Bubik István színművésztől az Új Színház társulata december 13-án este; az előadás bevételét a vasárnap autóbalesetben elhunyt művész családjának támogatására fordítják. A színház programjában az emlékműsor napján eredetileg Bubik István Ritka (a) magyar című önálló estje szerepelt. A teátrum leveszi műsoráról az Úrhatnám polgár című, Bubik István főszereplésével futott előadást is. A színész temetése december 8-án lesz. (MTI-MN) Keressük az igazságot József Attila-emlékestet állított össze az Új Színház három színésze, Botos Éva, Galkó Balázs és Vass György. A Keressük az igazságot című emlékműsort ma délután öt órai kezdettel tartják a színház kamaratermében. (M. K.) Holland-magyar díszhangverseny Közös hangversenyt ad a hollandiai Rubens Quartett és a budapesti Accord Vonósnégyes december 4-én délután négy órakor a Régi Zenekadémián (VI., Vörösmarty u. 35.). A múlt héten a holland-magyar diák- és professzorcsere során a Hollandiai Vonósnégyes Akadémia tanárának, Metz Istvánnak a kurzusán részt vevő, magyar Accord Vonósnégyes Mozart G-dúr kvartettjét adja elő, míg a Liszt Ferenc Zeneakadémia professzorának, Devich Sándornak az oktatásában részesült Rubens Quartett Sosztakovics III. F-dúr vonósnégyesét szólaltatja meg. Végül a két kvartett együttesen eljátssza Mendelssohn Esz-dúr (op. 20.) vonósnégyesét. (M. K.) Zenés szerzői est Nógrádi Péter tart szerzői estet ma este 7-től az Óbudai Társaskörben. A rendezvényen Kiss Róza, Bardócz Erzsébet, Basky István, Korpás Ferenc - a Magyar Rádió Énekkarának szólistái, valamint a Componensemble (Serei Zsolt vezényletével) és a Debreceni Gyermek- és Ifjúsági Kórus (Tóth Ágnes) működnek közre. A rendezvény megvalósulásához a Zeneművészek Szakszervezete és az Artisjus nyújtott támogatást. (H.N.)