Magyar Nemzet, 2004. december (67. évfolyam, 318-347. szám)

2004-12-03 / 320. szám

Rubik-emlékdíjat alapítottak­ ­ Metz Katal­in­ izennyolcadik alkalommal ad­ták át A Magyar Művészetért díjakat tegnap délután a Károlyi­- palotában. Az ünnepségen Besse­nyei Ferenc, Csoóri Sándor, Tő­zsér Árpád, Ferencz István, Jankovics Marcell, Király László, Marton László, Püski Sándor, Sánta Ferenc, Szabó Szilárd és Németh Ildikó ve­hette át az elismerést. A Magyar Művészetért Posztumusz díjat Doh­­nányi Ernőnek és Weöres Sándor­nak ítélték. Tiszteletbeli emlékéremben ré­szesült Kovács Gábor, Nagy Endre, a székelyudvarhelyi Emlékezet Park és Szórádi Sándor. Az 1987-ben létrehozott Magyar Művészetért elismerést az alkotó­­művészek és a klasszikus magyar művészeti alkotások megbecsülése végett hozták létre. „Bubik István az első színész volt, aki 1988-ban, 30 évesen meg­kapta A Magyar Művészetért díjat - nyilatkozta a tegnapi ünnepségen a Gubcsi Lajos, a kuratórium elnöke.­­ A Magyar Művészetért XVIII. díj­átadó gáláján mint a díj eredeti ala­pító elnöke megalapítom A Magyar Művészetért­­ Bubik István Emlék­díjat, minden év legtehetségesebb, kirobbanó erejű fiatal magyar színé­sze, színésznője számára a Kárpát­medencében, az alábbi, önálló dön­tésjoggal felhatalmazott, felkért ku­ratóriummal. Elnök: Rubik Anna, tagjai: Rubikné Rémi Tünde, Sebes­tyén Márta, Berecz András, Eperjes Károly, Kerényi Imre, Lohinszky Lo­­ránd, D. Szabó István és Taub János. Az emlékdíjat évente A Magyar Mű­vészetért díjátadó gálán nyújtják át, a hagyományos díjjal azonos jelké­pekkel.” A továbbiakban Gubcsi Lajos a gálaesten „mint a díj alapító elnöke és mint kiskunfélegyházi magyar” bejelentette, ha három nap múlva, december 5-én a népszavazáson a kormánypropaganda hatására a ja­vaslat nem kapja meg a kötelező 25 százalékot, akkor kérni fogja a szerb kormánytól - mint mondta - „a második, nekem kettős, azaz a ma­gyar mellé a szerb állampolgárságot, hogy azonos lehessek a ma legnehe­zebb életet élő magyar testvé­reimmel. .. Nekem is jár ugyanaz, mint nekik: a kettős állampolgárság. Vagy ahogyan a felvidéki magyarság jelese, Tő­zsér Árpád írta művében: »a kettős űr«.” Nyilatkozatot tett közzé az esten a díj kuratóriuma is: „Kérjük A Ma­gyar Művészetért XVIII. díjátadó gála művészeit, szponzorait, mecé­násait, vendégeit, hogy vasárnap szavazzanak igennel a kettős állam­­polgárságról. A díj, a kuratórium egész 18 éves létéből következik e kérés. Mindig így éreztünk, és így is döntöttünk a díjakról 1988 Sütő Andrásától, Dobos Lászlójától a ma Tő­zsér Árpádjáig és Király Lászlójá­ig, Dohnányi Ernőig és Székelyud­varhelyig: mi egységes magyar nem­zet voltunk és vagyunk, és e szerint szól ránk most a lelkiismeretünk. Hallgassunk rá! És egyben szavaz­zunk igennel azért is, hogy a nép akarata kötelezze az Országgyűlést: ne, most már ne, és soha se térhes­sen ki e kérés elől! Igen. Ezt kérjük Önöktől is. Köszönjük, mert tudjuk, hogy megkapjuk.” 2004. december 3., péntek Kultúra • Magyar hvM IH A megismerés segíthet Intellektuális séta Budapesten Jevgenyij Popovval Egy orosz író, Jevgenyij Popov volt az egyik főszereplője a moszkvai Non/Fiction könyvvásár magyar napjának. Az orosz-magyar kulturális közeledés jegyében Intellektuális séta Budapesten címmel a Duna Televízió által forgatott s itt bemuta­tott filmben Kukorelly Endre költővel beszélget, ezenkívül ő mu­tatta be Bart István ez alkalomból megjelent, Oroszoknak ma­gyarokról című kulturológiai szótárát, valamint Vagyim Arisztov könyvét, amelynek címe: Orosz világ Magyarországon.­ ­ Stifer Gábor (Moszkva)______ kultúra, ezen belül az iroda­lom lehet az, amely jó évtize­des eltávolodás után közelebb hoz­za egymáshoz Oroszországot és Magyarországot, mondja Jevgenyij Popov, amikor filmjéről és céljairól kérdeztük. Párhuzamokat keres­tünk, s találtunk is bőven e buda­pesti séta alkalmával - teszi hozzá amelyek fogódzókat adhatnak ma az orosz nézőknek Magyaror­szág megértéséhez. Egymás újra­felfedezése persze lassú folyamat, ehhez előbb az elmúlt évtized illú­zióival kell leszámolni. Ezután mindkét országban vissza kell térni a hagyományos értékekhez, mi­közben szem előtt tartjuk, hogy azért különbözőek vagyunk. Né­hány évtizeden keresztül abnor­mális módon túl közel voltunk egy­máshoz. Átmeneti korban élünk, s nem tudjuk, mikor és hogyan ér véget ez. Meg kell ismernünk egy­mást, mondja a szerző. Csakis ez segít széttörni például az olyan le­egyszerűsítő mítoszokat, hogy az oroszok folyamatosan isznak vagy hogy barbárok, akik még mindig a kommunizmust építik. Az oroszok is sztereotípiákban gondolkodnak a magyarokról. Ravasz rókáknak képzelnek bennünket, akik Hitler­rel és Sztálinnal is kokettáltak, s csak eszik a gulyást és járják a csár­dást. Le kellene számolni végre a téves történelmi mítoszokkal is, jegyzi meg Popov. Kevés orosz van például tisztában azzal, miért is harcolt Magyarország a II. világhá­borúban a németek oldalán. Nem nagyon hallottak Trianonról. Ehhez az újrafelfedezéséhez ad­hat fogódzókat a közös pontok fel­elevenítése. Ilyen a filmben a Centrál Kávéházban folytatott cse­­vej, ahol arról beszélgetnek, hogy Magyarországon egykor miként próbálták létrehozni az alternatív írószövetséget. Ugyanez a kísérlet a Szovjetunióban a KGB-n végző­dött. Sok közös pontot vet fel a ha­talom és az irodalom viszonyát taglaló társalgás is, amelynek hely­színe a Petőfi Irodalmi Múzeum. A közelítéshez ismernünk kell a köz­tünk lévő különbségeket is. Erről Popov megjegyzi, hogy a magyar írók többet politizálnak orosz kol­légáiknál, s mindig aktívabban vet­tek részt a társadalmi élet esemé­nyeiben. Valójában két eltérő mentali­tásról folyik a beszélgetés, fogal­maz Popov, megjegyezve, hogy a kép valójában akkor lesz teljes, ha a mostani párjaként jövőre elké­szül az a film is, amely egy moszk­vai intellektuális sétáról szól. Mint mondja, az már most megállapít­ható, hogy az irodalom szerepe ki­tüntetett mindkét országban. Né­metországban például a tudósok­ra, professzorokra néz fel a társa­dalom, nálunk azonban inkább az írókat, költőket becsülik. Ennek magyarázata a mentalitáson kívül talán az, hogy az Elbától keletre az író - különösen a kommunista rendszerben - a közember számá­ra egyszerre volt pap, orvos és a szórakoztatásért felelős személy. Mindez ma is tovább él, jegyzi meg Popov, csak kissé más formában. Éppen ezért jó lenne, ha egyik or­szágban sem telepednének úgy rá az írókra, mint a múltban, és nem zsákmányolnák ki úgy, mint teszik azt ma. Meg kellene érteni végre, hogy az értelmiség az ország szel­lemi tőkéje, zárja a beszélgetést Jevgenyij Popov. A Jevgenyij Popov békebéli mesék Méhes György A nagy mesélő Quodlibet, Zalán és Zalán-monográfia §­ Munkatársunktól_________S­ zerdán a Magyar Írószövetség klubjában mutatták be a Kor­társ Kiadó újdonságait, Alexa Ká­roly Quodlibet, Zalán Tibor A szür­realista balkon és Juhász Attila Za­­lán-verziók című köteteit. A bemutatón Nagy Zoltán olva­sott fel részleteket Alexa Károly és Zalán Tibor műveiből. A Quodlibet - tetszés szerint - Alexa Károly válogatott tanulmá­nyait tartalmazza. Mint azt a szerző a kötet utószavában kifejti, a magyar irodalomban kevesen vállalták ezt a műfajt, amely jelenleg reneszánszát éli. A könyv többtucatnyi irodalmi, irodalom- és művelődéstörténeti szöveget tartalmaz, többek között a Nyugatosok előtti nemzedék meg­határozó és méltatlanul keveset em­legetett alakjairól, Gozsdu Elekről, Justh Zsigmondról és Ambrus Zol­tánról vagy a kortárs irodalom olyan személyiségeiről, mint Kraszna­­horkai László, Oravecz Imre, Szepesi Attila és Esterházy Péter, de helyet kapott például a könyvben a bemu­tatón is idézett, a fürdőhelyek kultú­rájáról szóló elmélkedés is. Az idén ötvenéves Zalán Tibor szintén a Kortársnál megjelent, A szürrealista balkon című, verseket és - a könyvbéli meghatározás sze­rint - „(mű)fordításokat” tartal­mazó kötete mellett bemutatták Ju­hász Attila Zalán-verziók című mo­nográfiáját is, aki a magyar iroda­lomban három évtizede jelen lévő írónak főként a lírai életművét elemzi. Első két fejezete a Zalán­­versesköteteket mutatja be, úgy, hogy közben az író pályaképével is megismerteti az olvasót, míg a har­madik fejezet Zalán drámai, epikai és gyermekirodalmi műveit elemzi. Juhász Attila fontosnak tartotta az író munkásságát a kortárs irodalmi tendenciákra való kitekintéssel, a generációs összefüggések figyelem­­bevételével vizsgálni, a kötet mel­lékletei között pedig részletes Za­­lán-bibliográfia, valamint az alko­tóval készült beszélgetések jegyzéke is szerepel. S Könyv a honvédekről II Munkatársunktól__________ eke poraikra... címmel jelent meg Bús János és Szabó Péter szerkesztésében az a dokumen­tum-emlékkötet, amelyet a százha­lombattai Matrica Múzeumban mutat be ma Bús János alezredes 15 órakor, 16 órakor pedig kerekasz­­tal-beszélgetésen idézik fel a II. vi­lágháború százhalombattai esemé­nyeit a szemtanúk részvételével. A Béke poraikra... első kötetében a keleti fronton 1941-1947 között meghalt huszonhétezer honvéd és munkaszolgálatos névjegyzéke és adatai szerepelnek, a második kö­tetben az 1941-es országhatáron belül elesettek - negyvenötezer em­ber - adatai találhatók meg. A har­madik kötetben, amelynek előké­születei folynak, a nyugati hadszín­téren elesett vagy hadifogságban meghaltak adatait teszik közzé.­­ KULT-TÚRA MÚZEUMOK: Petőfi Irodalmi Múzeum: Molnár Edit írók és olvasók című fotókiállítá­sa, 2005. január 31-ig. Műcsarnok: Gyarmati Zsolt alkotásai, december 31-ig. Iparművé­szeti Múzeum: Válogatás az 1. Textilművésze­ti Triennálé anyagából, december 12-ig. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum: Sír-Élet-Kép, Koreai sírfestmények a IV. századból, 2005. február 28-ig. Ernst Múzeum: Lossonczy Ta­más 1945-1950 közötti grafikái, 2005. január 2-ig. Magyar Nemzeti Galéria: A modell - Női akt a XIX. századi magyar művészetben, 2005. február 6-ig. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum: Mazsaroff Miklós jubile­umi emlékkiállítása, 2005. január 8-ig. Győr, Városi Művészeti Múzeum: A Krakkói Nem­zetközi Grafikai Triennálé Magyarországra lá­togat, december 31-ig. Szombathelyi Képtár: Új művek - Vas megyei művészek csoportos tárlata, 2005. január 16-ig. GALÉRIÁK, KIÁLLÍTÓTERMEK: Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Terme: Susan Taylor (UK) Staged című bemutatója, december 17-ig. Deák Erika Galéria: Ghyczy Dénes Két világ között, 2005. január 8-ig. MissionArt Galéria: Bogdándy Szultán tér­plasztikái, december 11-ig. Skoda Éva Műte­remgalériája: Jelrendszerek című csoportos kiállítás, december 20-ig. Kévés Stúdió Galé­ria: Peru egykor és ma. Filozófiák és társadal­mak az építészet és a művészet történetében, december 23-ig. Szentendre, Erdész Galéria: Szabó Laura aranyműves egyéni kiállítása, 2005. január 9-ig. Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ Galériája: Adventi Tárlat 2004. december 19-ig. KOMOLY: Maglód, Petőfi Sándor Művelő­dési Ház, december 8., 18.00: Kostyák Attila (hegedű) és Lénárt Ágota (zongora) hang­versenye. Búcsúzik a társulat Emlékműsorral búcsúzik Bubik Ist­ván színművésztől az Új Szín­ház társulata december 13-án este; az előadás bevételét a va­sárnap autóbalesetben elhunyt művész családjának támogatá­sára fordítják. A színház prog­ramjában az emlékműsor nap­ján eredetileg Bubik István Rit­ka (a) magyar című önálló estje szerepelt. A teátrum leveszi műsoráról az Úrhatnám polgár című, Bubik István főszereplé­sével futott előadást is. A szí­nész temetése december 8-án lesz. (MTI-MN) Keressük az igazságot József Attila-emlékestet állított össze az Új Színház három szí­nésze, Botos Éva, Galkó Balázs és Vass György. A Keressük az igazságot című emlékműsort ma délután öt órai kezdettel tartják a színház kamarater­mében. (M. K.) Holland-magyar díszhangverseny Közös hangversenyt ad a hollan­diai Rubens Quartett és a bu­dapesti Accord Vonósnégyes december 4-én délután négy órakor a Régi Zenekadémián (VI., Vörösmarty u. 35.). A múlt héten a holland-magyar diák- és professzorcsere során a Hollandiai Vonósnégyes Akadémia tanárának, Metz Ist­vánnak a kurzusán részt vevő, magyar Accord Vonósnégyes Mozart G-dúr kvartettjét adja elő, míg a Liszt Ferenc Zene­­akadémia professzorának, Devich Sándornak az oktatásá­ban részesült Rubens Quartett Sosztakovics III. F-dúr vonós­négyesét szólaltatja meg. Végül a két kvartett együttesen eljáts­sza Mendelssohn Esz-dúr (op. 20.) vonósnégyesét. (M. K.) Zenés szerzői est Nógrádi Péter tart szerzői estet ma este 7-től az Óbudai Társas­körben. A rendezvényen Kiss Róza, Bardócz Erzsébet, Basky István, Korpás Ferenc - a Ma­gyar Rádió Énekkarának szó­listái­­, valamint a Componen­­semble (Serei Zsolt vezényleté­vel) és a Debreceni Gyermek- és Ifjúsági Kórus (Tóth Ágnes) működnek közre. A rendez­vény megvalósulásához a Ze­neművészek Szakszervezete és az Artisjus nyújtott támoga­tást. (H.N.)

Next