Magyar Nemzet, 2005. február (68. évfolyam, 30-57. szám)

2005-02-01 / 30. szám

Fidesz: Pécsi nagykoalíció kizárva Munkatársunktól _________ N­em jöhet szóba nagykoalíciós együttműködés Pécsett - ezt Révész Máriusz Fidesz-szóvivő nyilatkozta hétfői cikkünkre rea­gálva. Hangsúlyozta: a Fidesz min­dig azt várta helyi politikusaitól, szervezeteitől, hogy az adott te­lepülésen élők érdekeit képvisel­je. Ebbe belefér, hogy bizonyos ügyekben együttműködjenek a szocialistákkal, néha talán még a nagykoalíció is elképzelhető - fo­galmazott -, más esetekben vi­szont felelős ellenzékként a vá­rosvezetés hibáira, a korrupciós ügyekre kell felhívniuk a figyelmet. Kiemelte, az eltelt időszakban tör­téntek alapján még helyi szinten is egyre kevesebb lehetőséget látnak az MSZP-vel való együttműködés­re. Toller László pécsi polgármes­ter és az őt támogató szocialisták esetében pedig „egyáltalán nem jö­het szóba nagykoalíciós együttmű­ködés”. A szóvivő ezt annak kap­csán mondta, hogy Antonio De Blasio pécsi Fidesz-elnök az állító­lagosan már szerveződő helyi nagykoalíciót firtató kérdésre úgy fogalmazott: semmit nem lehet ki­zárni. - Miért ne mondhatná a Fi­desz egy városi önkormányzat ala­kulásánál, hogy nézzük meg, le­het-e nagykoalíció? - tette hozzá. Vezércikk a 7. oldalon ■ KAMPÁNYOKTATÁS. A Fidesz fel­vette a kapcsolatot Jacques Chirac francia elnök, George W. Bush amerikai elnök és az Európai Nép­párt kampánycsapatával. Ezt Ro­­gán Antal, a Fidesz kampányfőnö­ke közölte a Nap-keltében lapunk korábbi információját megerősít­ve. Elmondta: nem „napi tanácso­kat kapnak”. Kiemelte, Bush kam­pánycsapata abban bizonyult erősnek, hogy komoly „médiael­­lenszélben” tudta jól mozgósítani a vidéki szavazóbázist, míg „a franciáknál jó példák vannak a di­rekt marketingmegoldásokra”. Választ várnak Göncz Kingától a Bakonyi Apám____________________ Í­ rásbeli választ vár a Fidesz Göncz Kinga esélyegyenlőségi minisztertől arra, hogy a tárcája ki­nek és milyen szempontok alapján ad megbízást tanácsadásra, tanul­mányok készítésére. Ismeretes, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal még tavaly rendelt három tanul­mányt, illetve várt tanácsokat há­rom cégtől összesen tizenötmillió forint értékben. A Mészik Bt.-ben, a Zentai és Társa Bt.-ben és a Szám- Szint Kft.-ben is felbukkan Mészá­ros Zsolt, a liberális kötődésű Jól- Lét Mentálhigiénés Alapítvány ku­ratóriumi titkára. Bernáth Ildikó (Fideszes) arra vár választ, hogy milyen tanácsokat adtak a szerződő felek. Azt is tudni szeretné, hogy a tanácsok mely törvényjavaslatokat érintették, illetve­ összesen hány munkaórát, milyen díjazással szá­moltak el a megbízott cégek. Meg­kérdezte, hogy például az összesen 2,8 millió forintért készítetett A ne­mek közötti egyenlőség előmozdí­tása a szakszervezetek által, vala­mint A magyarországi nonprofit szektor története és helye a magyar gazdasági és jogrendben című ta­nulmányokat kinek és mikor adták át. Tudni szeretné, hogy a kor­mányhivatalnak és a jelenlegi tárcá­nak milyen cégekkel voltak, vannak hasonló szerződései. Szekeres Imre eltaktikázta magát­ Az elnökség hét végi ülésén megnyirbálták az MSZP elnökhelyettesének jogkörét­­­t­si Fontos jogköröket vontak el Szekeres Imrétől az MSZP hét végi tapolcai elnökségi ülésén. Információink szerint a elnökhelyet­test tartják felelősnek abban, hogy a vasi szervezetben történtek nyilvánosságra kerültek, illetve nehezményezték pártszervező munkáját is, amelynek során saját bázisát kívánta erősíteni. IS Török László_______________ L­apértesülés szerint az MSZP hét végi elnökségi ülésén szű­kítették Szekeres Imre elnökhelyet­tes hatáskörét, a döntés összefüg­gésben lehet azzal, hogy többen a politikust tartják felelősnek a pártot érintő botrányok kiszivárogtatásá­ért. A Népszava úgy tudja, hogy az új munkamegosztás szerint több, eddig kizárólag az elnökhelyettes hatáskörébe tartozó funkciót el­vontak Szekerestől, míg Hiller Ist­ván jogköreit kibővítették.­­ A pártelnök azzal, hogy magához vont jogköröket, jelezte, kezébe vet­te a pártot - írta a napilap. Nyakó István kérdésünkre állí­totta, semmi különös nem történt a témában a hét végi tapolcai tanács­kozáson. A szóvivő szerint abból, hogy Hiller februártól főállásban irányítja a pártot, következik az, hogy helyettesének kevesebb fel­adata lesz. Szekeres feladatai közé tartozott például a párt szervezeti munkájának koordinálása, az or­szágos hálózat irányítása, a jövőben munkája a pártelnök helyettesíté­sére korlátozódik. Beszámoltunk róla, hogy az el­nökhelyettes országjáró körútjain gyakorlatilag maga alá szervezte a pártot, hogy a 2006-os országos lis­ta összeállításánál az általa megbíz­hatónak tartott politikusok kerül­jenek be a parlamentbe.­­ Ha Sze­keres a következő ciklusban maga mögött tudja az MSZP-frakció többségét, kormányzati szerepben szinte bármelyik miniszteri posz­tot megszerezheti, ellenzékben pe­dig joggal kritizálhatja a Gyur­­csány-Hiller páros teljesítményét - vélekedtek forrásaink. Szocialista informátoraink arra is felhívták a figyelmet, hogy az elnökhelyettes a közelmúlt nyilvános pártrendezvé­nyein a pártelnök mellett a kor­mányfőt is kritizálta, akire azért neheztelhetett meg, mert nem ka­pott megbízást a Gyurcsány-kabi­­netben. Korábban lapunk megírta, hogy Tapolcán felelősségre vonhatják Szekerest bizonyos kiszivárogtatá­sok miatt is. Többen ugyanis úgy vélik, érdekében állhatott, hogy nyilvánosságra hozza a vasi ifjú­szocialista elnök megerőszakolását, illetve a térségben elmérgesedett botránysorozatot. A kínos ügyek je­lentősen gyengítették Hiller István és a párt tekintélyét is. A pártveze­tő, úgy tűnik, megelégelte, hogy az MSZP irányításába gyakorlatilag alig volt beleszólása, és presztízse is sérült. Forrásaink szerint ezért döntött úgy, hogy már februártól lemond kultuszminiszteri megbí­zatásáról. Utódját február 7-én ne­vezi meg Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök. A Népszava szerint egyébként a fiatal politikusokat tömörítő Mo­zaik-csoportot is kritizálták az el­nökségben, mások ezzel ellentétes véleményt közöltek a lappal. A Mo­zaik jelentős erővé nőtte ki magát az MSZP-ben, közülük többen tag­jai a párt elnökségének, valamint más vezető pozíciókat is elfoglaltak országos és megyei szinten is. A csoport befolyását azonban gyengí­tették a közelmúlt botrányai. • r­íf­ :KIÜÍÍMI Szekeres Imre Hiller István Pontot tesznek a múltra? Azt ígérik, március közepére lesz új ügynöktörvény Várhatóan március közepén dönthet a parlament az ügynöktör­vény módosításáról - jelentette be Szili Katalin házelnök, mi­után átvette a törvénytervezetet Burány Sándortól (MSZP). A ja­vaslat egy négytagú tudományos tanácsadó testület felállításá­ról is rendelkezik, amely háromévente megvizsgálná a szolgála­toknál lévő iratok átadhatóságát. • Török László_________________ B­urány Sándor tegnap átadta Szili Katalinnak a történeti levéltárról szóló törvényt módosí­tó javaslatot, amelyet az MSZP frakcióvezető-helyettese mellett Hiller István pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető jegyez. A szo­cialista politikus szerint a javaslat a magánéleti és a jelenleg is ál­lamtitkokat képező adatokon kí­vül lehetővé teszi a levéltár teljes dokumentációjának megismerhe­tőségét. A hozzáférhetőséget garantál­ná az is, hogy az iratokat a tör­vény értelmében az interneten is közzétennék. A tervezet értelmé­ben felállna egy tudományos ta­nácsadó testület, amely három­évente felülvizsgálná a nemzet­biztonsági szolgálatoknál maradt iratokat. A bizottság feladata len­ne az is, hogy a történeti levéltár­ban őrzött és államtitokká minő­sített adatokat felülvizsgálja. A grémium tagjait az Ország­­gyűlés elnöke nevezné ki, megbí­zatásuk hat évre szólna, a min­denkori köztisztviselői illetmény­­alap ötszörösével megegyező tisz­teletdíjra lennének jogosultak. A testület egy-egy tagjára a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Történelmi Társulat el­nöke, további két tagjára a kor­mány tenne javaslatot. A törvény­­tervezetet Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnökkel egyeztetve dolgoz­ták ki a beterjesztők. Szili Katalin közölte: a törvény­­javaslatról várhatóan március kö­zepén dönt az Országgyűlés. A házelnök reményei szerint a tör­vény lezárja az elmúlt 15 esztendő hátralékait, egyszer és minden­korra pontot tesz a múltra. Szili bízik abban, hogy a törvény meg­hozatala kevesebb feszültséget fog kelteni, mint amennyi feszültséget önmagában rendezni tud. Az Or­szággyűlés elnöke kilátásba he­lyezte, hogy a törvényjavaslat tár­gyalása során konzultálni fog a le­véltár vezetőjével, milyen költség­vonzata lesz a módosításnak. Demeter Ervin érdeklődésünk­re elmondta: a Fidesz támogat minden olyan elképzelést, amely az iratok­ átadásánál erősebb tár­sadalmi kontrollt eredményez. A politikus szerint a nemzetbizton­sági bizottság az a testület, amely a választók egészét a legrepre­zentatívabb módon képviselni tudja. - A Fidesz nemcsak a tit­kosszolgálatok iratainak megis­merhetőségét szabályozná a tör­vény erejével, hanem a pártállam összes minősített anyagának a megismerhetőségét - nyilatkozta Demeter Ervin. 2005. február 1., keddBelföld Szita Károly állítja, visszaéltek adataival N­ Pn­­hál Tamás_______________ A­ z úgynevezett 6-os karton annyiban felel meg a valóság­nak, hogy az én személyi adataimat tartalmazza, de azokkal visszaéltek, hogy kik, azt nem tudom, hogy mi­lyen szándékkal, arról pedig sejté­seim vannak - jelentette ki tegnapi közleményében Szita Károly Ka­posvár fideszes polgármestere az állítólagos ügynökmúltjával foglal­kozó újságcikkekre reagálva. A vá­rosvezető szerint politikai ellenfelei egy megtervezett forgatókönyv sze­rint „célzottan összeválogatott és manipulált iratokat juttatnak el kü­lönböző fórumokhoz”. Szita felkér­te a kampány mögött állókat, hogy nevüket vállalva álljanak a nyilvá­nosság elé. Emlékeztetett arra, hogy a tá­madás az Index internetes oldalon közzétett, Krakus Péter fedőnéven írt jelentéssel kezdődött, amelyet állítólag 1989-ben egy otthoni fénymásolón másoltak le. A pol­gármester szerint sajnálatos, hogy a sajtónak az sem szúrt szemet, hogy az említett időszakban ho­gyan lehetett valakinek odahaza fénymásolója. Hozzátette: a jelen­tés tavaly év végén még államti­toknak minősült, de mindezt Tóth András, a polgári nemzetbiztonsá­gi szolgálatokat felügyelő államtit­kár „nem észlelte”, és feljelentési kötelezettségének sem tett eleget. Tóth András szerint ideje lenne, hogy Szita Károly felhagyjon az alaptalan vádaskodással a nemzet­­biztonsági szolgálatok ellen. Szita Károly Gyurcsány emberei a monetáris tanácsban Tiltakozik a jegybank: a független intézmény törvényellenesnek tartja a miniszterelnök eljárását Folytatás az 1. oldalról • A kinevezések nem felelnek meg a jegybanktörvény azon pontjának, amely szerint a miniszterelnök­nek ki kell kérnie az MNB-elnök véleményét - hangsúlyozza a jegybank közleménye, hozzátéve: nem nevezhető véleménykikérés­nek az az eljárás, amelyben a jegy­bankelnököt egy órával a nyilvá­nos bejelentés előtt, véleményét figyelmen kívül hagyva, tájékoz­tatja a miniszterelnök a jelöltek személyéről. - Gyurcsány Ferenc tegnapi lé­pése az MNB függetlenségének megszüntetésére és a miniszterel­nöki befolyás növelésére törekszik - reagált Gyurcsány bejelentésére Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fide­szes elnöke. Varga szerint sajnála­tos, hogy a most megnevezett je­löltek - akik közül csupán egy szá­mít monetáris szakembernek -egy agresszív politikai játszmához adták nevüket. Mint ismeretes, a kinevezések jogi alapját adó törvénymódosí­tást számos hazai és nemzetközi kritika érte. Tavaly novemberben Mádl Ferenc köztársasági elnök azért küldte vissza a törvényt a parlamentnek, mert „különösen aggályosnak” tartotta a monetáris tanács aránytalanul sok új taggal történő bővítését, amely a jegy­bank függetlenségével ellentéte­sen növeli a miniszterelnök befo­lyását a testületben. Az Európai Központi Bank a törvény beterjesztését követően jelezte: az Európai Bírósághoz for­dul, amennyiben a parlament megváltoztatja a jegybanktör­vényt és a jogszabály átmegy az Alkotmánybíróságon is. Múlt hé­ten a Fidesz az Alkotmánybírósá­gon támadta meg a rendelkezést, arra kérve a taláros testületet, hogy semmisítse meg a kormány­fő befolyását növelő törvényt, amely sem az Európai Unió, sem pedig az unió alapját jelentő ró­mai szerződés jogrendszerével nem egyeztethető össze. A jelenlegi törvények értelmé­ben, amennyiben a taláros testület­­ hatályon kívül helyezi a jegybank­­törvényt, úgy a mostani minisz­terelnöki jelölések is érvényüket­­ vesztik. A kormányfő nem várta meg az Alkotmánybíróság döntését jelöltjeinek megnevezésével fotó: Korneczi Bálint

Next