Magyar Nemzet, 2005. február (68. évfolyam, 30-57. szám)
2005-02-01 / 30. szám
Fidesz: Pécsi nagykoalíció kizárva Munkatársunktól _________ Nem jöhet szóba nagykoalíciós együttműködés Pécsett - ezt Révész Máriusz Fidesz-szóvivő nyilatkozta hétfői cikkünkre reagálva. Hangsúlyozta: a Fidesz mindig azt várta helyi politikusaitól, szervezeteitől, hogy az adott településen élők érdekeit képviselje. Ebbe belefér, hogy bizonyos ügyekben együttműködjenek a szocialistákkal, néha talán még a nagykoalíció is elképzelhető - fogalmazott -, más esetekben viszont felelős ellenzékként a városvezetés hibáira, a korrupciós ügyekre kell felhívniuk a figyelmet. Kiemelte, az eltelt időszakban történtek alapján még helyi szinten is egyre kevesebb lehetőséget látnak az MSZP-vel való együttműködésre. Toller László pécsi polgármester és az őt támogató szocialisták esetében pedig „egyáltalán nem jöhet szóba nagykoalíciós együttműködés”. A szóvivő ezt annak kapcsán mondta, hogy Antonio De Blasio pécsi Fidesz-elnök az állítólagosan már szerveződő helyi nagykoalíciót firtató kérdésre úgy fogalmazott: semmit nem lehet kizárni. - Miért ne mondhatná a Fidesz egy városi önkormányzat alakulásánál, hogy nézzük meg, lehet-e nagykoalíció? - tette hozzá. Vezércikk a 7. oldalon ■ KAMPÁNYOKTATÁS. A Fidesz felvette a kapcsolatot Jacques Chirac francia elnök, George W. Bush amerikai elnök és az Európai Néppárt kampánycsapatával. Ezt Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke közölte a Nap-keltében lapunk korábbi információját megerősítve. Elmondta: nem „napi tanácsokat kapnak”. Kiemelte, Bush kampánycsapata abban bizonyult erősnek, hogy komoly „médiaellenszélben” tudta jól mozgósítani a vidéki szavazóbázist, míg „a franciáknál jó példák vannak a direkt marketingmegoldásokra”. Választ várnak Göncz Kingától a Bakonyi Apám____________________ Í rásbeli választ vár a Fidesz Göncz Kinga esélyegyenlőségi minisztertől arra, hogy a tárcája kinek és milyen szempontok alapján ad megbízást tanácsadásra, tanulmányok készítésére. Ismeretes, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal még tavaly rendelt három tanulmányt, illetve várt tanácsokat három cégtől összesen tizenötmillió forint értékben. A Mészik Bt.-ben, a Zentai és Társa Bt.-ben és a Szám- Szint Kft.-ben is felbukkan Mészáros Zsolt, a liberális kötődésű Jól- Lét Mentálhigiénés Alapítvány kuratóriumi titkára. Bernáth Ildikó (Fideszes) arra vár választ, hogy milyen tanácsokat adtak a szerződő felek. Azt is tudni szeretné, hogy a tanácsok mely törvényjavaslatokat érintették, illetve összesen hány munkaórát, milyen díjazással számoltak el a megbízott cégek. Megkérdezte, hogy például az összesen 2,8 millió forintért készítetett A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a szakszervezetek által, valamint A magyarországi nonprofit szektor története és helye a magyar gazdasági és jogrendben című tanulmányokat kinek és mikor adták át. Tudni szeretné, hogy a kormányhivatalnak és a jelenlegi tárcának milyen cégekkel voltak, vannak hasonló szerződései. Szekeres Imre eltaktikázta magát Az elnökség hét végi ülésén megnyirbálták az MSZP elnökhelyettesének jogköréttsi Fontos jogköröket vontak el Szekeres Imrétől az MSZP hét végi tapolcai elnökségi ülésén. Információink szerint a elnökhelyettest tartják felelősnek abban, hogy a vasi szervezetben történtek nyilvánosságra kerültek, illetve nehezményezték pártszervező munkáját is, amelynek során saját bázisát kívánta erősíteni. IS Török László_______________ Lapértesülés szerint az MSZP hét végi elnökségi ülésén szűkítették Szekeres Imre elnökhelyettes hatáskörét, a döntés összefüggésben lehet azzal, hogy többen a politikust tartják felelősnek a pártot érintő botrányok kiszivárogtatásáért. A Népszava úgy tudja, hogy az új munkamegosztás szerint több, eddig kizárólag az elnökhelyettes hatáskörébe tartozó funkciót elvontak Szekerestől, míg Hiller István jogköreit kibővítették. A pártelnök azzal, hogy magához vont jogköröket, jelezte, kezébe vette a pártot - írta a napilap. Nyakó István kérdésünkre állította, semmi különös nem történt a témában a hét végi tapolcai tanácskozáson. A szóvivő szerint abból, hogy Hiller februártól főállásban irányítja a pártot, következik az, hogy helyettesének kevesebb feladata lesz. Szekeres feladatai közé tartozott például a párt szervezeti munkájának koordinálása, az országos hálózat irányítása, a jövőben munkája a pártelnök helyettesítésére korlátozódik. Beszámoltunk róla, hogy az elnökhelyettes országjáró körútjain gyakorlatilag maga alá szervezte a pártot, hogy a 2006-os országos lista összeállításánál az általa megbízhatónak tartott politikusok kerüljenek be a parlamentbe. Ha Szekeres a következő ciklusban maga mögött tudja az MSZP-frakció többségét, kormányzati szerepben szinte bármelyik miniszteri posztot megszerezheti, ellenzékben pedig joggal kritizálhatja a Gyurcsány-Hiller páros teljesítményét - vélekedtek forrásaink. Szocialista informátoraink arra is felhívták a figyelmet, hogy az elnökhelyettes a közelmúlt nyilvános pártrendezvényein a pártelnök mellett a kormányfőt is kritizálta, akire azért neheztelhetett meg, mert nem kapott megbízást a Gyurcsány-kabinetben. Korábban lapunk megírta, hogy Tapolcán felelősségre vonhatják Szekerest bizonyos kiszivárogtatások miatt is. Többen ugyanis úgy vélik, érdekében állhatott, hogy nyilvánosságra hozza a vasi ifjúszocialista elnök megerőszakolását, illetve a térségben elmérgesedett botránysorozatot. A kínos ügyek jelentősen gyengítették Hiller István és a párt tekintélyét is. A pártvezető, úgy tűnik, megelégelte, hogy az MSZP irányításába gyakorlatilag alig volt beleszólása, és presztízse is sérült. Forrásaink szerint ezért döntött úgy, hogy már februártól lemond kultuszminiszteri megbízatásáról. Utódját február 7-én nevezi meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Népszava szerint egyébként a fiatal politikusokat tömörítő Mozaik-csoportot is kritizálták az elnökségben, mások ezzel ellentétes véleményt közöltek a lappal. A Mozaik jelentős erővé nőtte ki magát az MSZP-ben, közülük többen tagjai a párt elnökségének, valamint más vezető pozíciókat is elfoglaltak országos és megyei szinten is. A csoport befolyását azonban gyengítették a közelmúlt botrányai. • ríf :KIÜÍÍMI Szekeres Imre Hiller István Pontot tesznek a múltra? Azt ígérik, március közepére lesz új ügynöktörvény Várhatóan március közepén dönthet a parlament az ügynöktörvény módosításáról - jelentette be Szili Katalin házelnök, miután átvette a törvénytervezetet Burány Sándortól (MSZP). A javaslat egy négytagú tudományos tanácsadó testület felállításáról is rendelkezik, amely háromévente megvizsgálná a szolgálatoknál lévő iratok átadhatóságát. • Török László_________________ Burány Sándor tegnap átadta Szili Katalinnak a történeti levéltárról szóló törvényt módosító javaslatot, amelyet az MSZP frakcióvezető-helyettese mellett Hiller István pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető jegyez. A szocialista politikus szerint a javaslat a magánéleti és a jelenleg is államtitkokat képező adatokon kívül lehetővé teszi a levéltár teljes dokumentációjának megismerhetőségét. A hozzáférhetőséget garantálná az is, hogy az iratokat a törvény értelmében az interneten is közzétennék. A tervezet értelmében felállna egy tudományos tanácsadó testület, amely háromévente felülvizsgálná a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt iratokat. A bizottság feladata lenne az is, hogy a történeti levéltárban őrzött és államtitokká minősített adatokat felülvizsgálja. A grémium tagjait az Országgyűlés elnöke nevezné ki, megbízatásuk hat évre szólna, a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszörösével megegyező tiszteletdíjra lennének jogosultak. A testület egy-egy tagjára a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Történelmi Társulat elnöke, további két tagjára a kormány tenne javaslatot. A törvénytervezetet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel egyeztetve dolgozták ki a beterjesztők. Szili Katalin közölte: a törvényjavaslatról várhatóan március közepén dönt az Országgyűlés. A házelnök reményei szerint a törvény lezárja az elmúlt 15 esztendő hátralékait, egyszer és mindenkorra pontot tesz a múltra. Szili bízik abban, hogy a törvény meghozatala kevesebb feszültséget fog kelteni, mint amennyi feszültséget önmagában rendezni tud. Az Országgyűlés elnöke kilátásba helyezte, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során konzultálni fog a levéltár vezetőjével, milyen költségvonzata lesz a módosításnak. Demeter Ervin érdeklődésünkre elmondta: a Fidesz támogat minden olyan elképzelést, amely az iratok átadásánál erősebb társadalmi kontrollt eredményez. A politikus szerint a nemzetbiztonsági bizottság az a testület, amely a választók egészét a legreprezentatívabb módon képviselni tudja. - A Fidesz nemcsak a titkosszolgálatok iratainak megismerhetőségét szabályozná a törvény erejével, hanem a pártállam összes minősített anyagának a megismerhetőségét - nyilatkozta Demeter Ervin. 2005. február 1., keddBelföld Szita Károly állítja, visszaéltek adataival N Pnhál Tamás_______________ A z úgynevezett 6-os karton annyiban felel meg a valóságnak, hogy az én személyi adataimat tartalmazza, de azokkal visszaéltek, hogy kik, azt nem tudom, hogy milyen szándékkal, arról pedig sejtéseim vannak - jelentette ki tegnapi közleményében Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere az állítólagos ügynökmúltjával foglalkozó újságcikkekre reagálva. A városvezető szerint politikai ellenfelei egy megtervezett forgatókönyv szerint „célzottan összeválogatott és manipulált iratokat juttatnak el különböző fórumokhoz”. Szita felkérte a kampány mögött állókat, hogy nevüket vállalva álljanak a nyilvánosság elé. Emlékeztetett arra, hogy a támadás az Index internetes oldalon közzétett, Krakus Péter fedőnéven írt jelentéssel kezdődött, amelyet állítólag 1989-ben egy otthoni fénymásolón másoltak le. A polgármester szerint sajnálatos, hogy a sajtónak az sem szúrt szemet, hogy az említett időszakban hogyan lehetett valakinek odahaza fénymásolója. Hozzátette: a jelentés tavaly év végén még államtitoknak minősült, de mindezt Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár „nem észlelte”, és feljelentési kötelezettségének sem tett eleget. Tóth András szerint ideje lenne, hogy Szita Károly felhagyjon az alaptalan vádaskodással a nemzetbiztonsági szolgálatok ellen. Szita Károly Gyurcsány emberei a monetáris tanácsban Tiltakozik a jegybank: a független intézmény törvényellenesnek tartja a miniszterelnök eljárását Folytatás az 1. oldalról • A kinevezések nem felelnek meg a jegybanktörvény azon pontjának, amely szerint a miniszterelnöknek ki kell kérnie az MNB-elnök véleményét - hangsúlyozza a jegybank közleménye, hozzátéve: nem nevezhető véleménykikérésnek az az eljárás, amelyben a jegybankelnököt egy órával a nyilvános bejelentés előtt, véleményét figyelmen kívül hagyva, tájékoztatja a miniszterelnök a jelöltek személyéről. - Gyurcsány Ferenc tegnapi lépése az MNB függetlenségének megszüntetésére és a miniszterelnöki befolyás növelésére törekszik - reagált Gyurcsány bejelentésére Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Varga szerint sajnálatos, hogy a most megnevezett jelöltek - akik közül csupán egy számít monetáris szakembernek -egy agresszív politikai játszmához adták nevüket. Mint ismeretes, a kinevezések jogi alapját adó törvénymódosítást számos hazai és nemzetközi kritika érte. Tavaly novemberben Mádl Ferenc köztársasági elnök azért küldte vissza a törvényt a parlamentnek, mert „különösen aggályosnak” tartotta a monetáris tanács aránytalanul sok új taggal történő bővítését, amely a jegybank függetlenségével ellentétesen növeli a miniszterelnök befolyását a testületben. Az Európai Központi Bank a törvény beterjesztését követően jelezte: az Európai Bírósághoz fordul, amennyiben a parlament megváltoztatja a jegybanktörvényt és a jogszabály átmegy az Alkotmánybíróságon is. Múlt héten a Fidesz az Alkotmánybíróságon támadta meg a rendelkezést, arra kérve a taláros testületet, hogy semmisítse meg a kormányfő befolyását növelő törvényt, amely sem az Európai Unió, sem pedig az unió alapját jelentő római szerződés jogrendszerével nem egyeztethető össze. A jelenlegi törvények értelmében, amennyiben a taláros testület hatályon kívül helyezi a jegybanktörvényt, úgy a mostani miniszterelnöki jelölések is érvényüket vesztik. A kormányfő nem várta meg az Alkotmánybíróság döntését jelöltjeinek megnevezésével fotó: Korneczi Bálint