Magyar Nemzet, 2005. február (68. évfolyam, 30-57. szám)
2005-02-17 / 46. szám
4 tagvar Late-ter 2005. február 17., csütörtök Szerkeszti: Szényi Gábor latoter@magyarnemzet.hu Folytatás az 1. oldalról Orbán Viktor megemlítette azt is, hogy a kormányváltás óta 33 alkalommal emeltek adót, ami - mint mondta - még gombócból is sok. Megítélése szerint 2004 sokak számára a ráfizetés éve volt, hiszen hosszú idő óta először tavaly csökkent a bérek reálértéke, az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedtek az árak és mintegy 30 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Idesorolta még azt is, hogy a gazdák nem kapták meg az uniós csatlakozással nekik járó támogatást, a nyugdíjasoktól a gyógyszerárak és a rezsi emelkedésével visszavették a korábbi nyugdíjemelést, a vállalkozók pedig az adóemelések mellett azzal fizettek rá a tavalyi esztendőre, hogy nem kapták vissza a törvény szerint nekik járó áfát. Utalva a nemzeti petícióra, az európai parlamenti választásokra és a december 5-i népszavazásra, a pártelnök emlékeztetett: az elmúlt év nagyon aktív volt, hiszen a polgárok háromszor mondhatták el véleményüket. Annak kapcsán, hogy egyesek szerint nem más, mint populizmus, ha túl sokszor kérik ki az emberek véleményét, Orbán Viktor megjegyezte: „nem kell ahhoz cipésznek lenni, hogy tudjuk, hol szorít a cipő”. Ideje néha megkérdezni az embereket, ahogy tettük ezt 2004-ben, s mint mondta, így kell eljárni 2005-ben is. A politikus bírálólag szólt arról, hogy az elmúlt évben kormányzati politikává vált a vidékiek és a városiak, a hívők és a nem hívők, a határon belüliek és kívüliek, valamint a szegények és a gazdagok szembeállítása. Utalva az idősödő nőket, a 40 évig üldözött egyházakat és a munkájukat tisztességesen végző köztisztviselőket ért fenyegetésekre, megjegyezte: éppen a védteleneket, a gyengéket, az ártatlanokat támadták a leghevesebben. - Sakkozni bokszolókkal, bokszolni sakkozókkal szeretnek. Új kormány, új bátorság - hangsúlyozta. A kormányzati kommunikációt szózuhatagként jellemezve Orbán Viktor azt a tanácsot adta hallgatóságának: nagyotmondás ellen legjobb orvosság a nagyothallás. A politikus beszédében kitért az elmúlt három év összegzésére is. Mint mondta, legfőbb szívfájdalma, hogy Magyarország elvesztette hitét, önbecsülését. - 1998 és 2002 között lelki változáson ment keresztül az ország, olyan dolgokra éreztük magunkat képesnek, amibe korábban bele sem mertünk vágni - emlékeztetett. Itt említette, hogy a gondok ellenére elkészült a Mária Valéria híd, otthonteremtési támogatást vezettek be, magyar nyelvű egyetem indult Erdélyben, az árvíz által elsodort valamennyi lakást újjáépítették. Ma viszont - hívta fel a figyelmet - arról szól a közbeszéd, mit miért nem tudunk véghezvinni. - Vissza kell adni az ország életerejét, optimizmusát - hangoztatta Orbán. A faluk helyzetét érintő felvetésre válaszolva Orbán Viktor, élesen bírálva a kormányt, egy világos falukoncepció kidolgozását sürgette és megismételte korábbi, faluparlamentek létrehozását célzó javaslatát és a falun maradó közalkalmazottak falupótlékának bevezetésére vonatkozó indítványát. Orbán Viktor az államadóssággal kapcsolatban elmondta: nemcsak az a baj, hogy abszolút számban nő, hanem ennél sokkal nagyobb, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez mérten is emelkedik az eladósodottság. Már a hivatalos közleményekben is elismerik azt a tényt, hogy a kormányváltás óta 3500 milliárd forinttal emelkedett az államadósság mértéke. Ez a csecsemőket is beleszámítva fejenként 350 ezer forintot jelent, illetve azt, hogy 224-225 millió forinttal nő óránként az eladósodottság. El van adva a jövőnk! - jelentette ki a Fidesz elnöke. Az államadósság csökkentéséhez a gazdaság teljesítőképességét kell növelni. Ezért volt bűn a Széchenyi-terv leállítása, ami épp ezt szolgálta. Magyarországon nem a bérek magasak, hanem az adók, és a gazdaság teljesítményének növelését szolgálja az a munkabarát adómódosító csomag, amelyet a Fideszfrakció a napokban nyújtott be a parlamentnek - mondta Orbán Viktor. Magyarországon ma arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy rossz, ha nő az emberek fizetése, mert rontja a versenyképességet - jelentette ki. Ezzel szemben éppen alacsonyak a bérek, amelyeket emelni kell - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a polgári kormány kétszeresére emelte a minimálbért, hiszen a munkabérnek jelentősen meg kell haladnia a segélyek szintjét, mert miért kelnénk fel, és mennénk dolgozni egyébként? Jelenleg Magyarországon a hivatalos ideológia szerint az a tehetséges ember, aki ügyeskedik, a tehetségtelen pedig az, aki dolgozik. Ez a rendszerváltás környékén alakult így, amikor sok lehetőség kinyílt, amelyekkel sokan éltek és visszaéltek - fejtette ki a Fidesz elnöke. Hangsúlyozta: munka az, amikor úgy keresünk pénzt, hogy másnak is hasznára válhatunk. A jólét természetes következménye kell legyen a munkának, ám ezt a kettőt ma elválasztották egymástól. Az MSZP- SZDSZ-kormány 2002-es hatalomra kerülése óta újra spekulációbarát adó- és gazdasági rendszer van Magyarországon, ám ki kell mondani, hogy a spekulációból élők a múlt figurái. Legkésőbb 2006-ban a spekulációbarát, illetve a munkabarát jövő között kell választani - hangsúlyozta. A kormánynak nem dolga, hogy eldöntse a nők helyett, hogy mi a helyes - jelentette ki Orbán Viktor. - Egyesek dolgozni és karriert építeni szeretnének, mások a családjukkal foglalkozni, és vannak olyanok is, akik mindkettőt. Egy kormány feladata, hogy mindannyiuknak megteremtse a lehetőséget, ám hagynia kell azt, hogy ők döntsenek. A családi adózással kapcsolatban kiemelte: ez nem új adónem, hanem a személyi jövedelemadó-rendszer helyett vezetnék be. Azaz azt is figyelembe vennék, hogy egy jövedelemből hány embert tartanak el, és ha ebből még öten élnek, akkor azt hatfelé kell osztani, és mindjárt alacsonyabb kulccsal fog adózni. A Fidesz elnöke az egészségüggyel kapcsolatban elmondta: nem arról kell beszélni, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány mit nem tett meg az elmúlt három évben, mert azt aligha fogja megcsinálni a következő egy évben. Az egészségpolitika helyett üzletpolitika érvényesül jelenleg az ágazatban, sokaknak az a benyomásuk, hogy egyesek csak azzal foglalkoznak, hogyan lehet üzletet csinálni az egészségügyből. Úgy vélte, a népszavazás eredményeként a kórházak sorsa átmenetileg biztosítva van, a kormány egy évvel a választások előtt nem engedheti meg, hogy belevágjon egy nagyszabású magánosítási hullámba. - Nem gondolom, hogy meg akarná gyújtani a feje fölött a saját házának tetőgerendáit - jegyezte meg. A gyógyszerárakkal kapcsolatban emlékeztetett, a kormányváltáskor érvényben volt az a megállapodás, amelyet a polgári kabinet kötött a gyógyszergyárakkal, és négy százalékban maximálta az éves gyógyszerár-emelkedés mértékét. Ezt azonban az MSZP-SZDSZ- kormány rúgta fel. A Fidesz-elnök kifejtette: a munkanélküliek számára vonatkozó hivatalos adat, „jól kifundált szám” is növekedett, de ez nagyon keveset mond a magyar gazdaság valóságos állapotáról. Az aktív álláskeresők száma ma 370-390 ezer körül van, azaz 100 ezerrel több, mint a munkanélküli-statisztikában szereplőké. Ne engedjük, hogy kádárista nosztalgiának minősítsék a teljes foglalkoztatottság célkitűzését, ugyanis az EU-ban is van háromnégy olyan ország, amelynek sikerült ezt megvalósítani - jelentette ki. A falvak helyzetét firtató kérdésre válaszolva Orbán élesen bírálta a kormányt. Világos falukoncepció kidolgozását sürgette, megismételve korábbi javaslatait a faluparlamentek létrehozására, illetve a falvakban dolgozó közalkalmazottak falusi pótlékának bevezetésére vonatkozóan. Mint mondta, a magyar falu ma úgy érezheti, magára hagyták, miközben az EU-ban a falvaknak van jövője, ott élni egyenlő a kiszámítható jövővel. Kitért arra is: a magyar közélet sajátossága lett, hogy a gazdák számára tüntetéstől tüntetésig tart az év. Miközben az EU-tagállamok védik a gazdáikat, például ingyenessé téve számukra a hatósági szolgáltatásokat, Magyarországon megsarcolják őket. - Minden más ország tudja, hogy mi a nemzeti érdek - jegyezte meg, hozzátéve, aki ezt itthon felveti, még le is nacionalistázzák. Kifogásolta: a magyar kormány nem tesz lépéseket egyebek mellett annak támogatására, hogy a nemzeti termékek legyenek jelen a piacon. - Mindenhol ki kell nyilvánítanunk a gazdák számára, hogy mi velük vagyunk - hangsúlyozta. Budapestről szólva Orbán Viktor azt akadálypályához, túlélőtáborhoz hasonlította. Mint mondta, olyan, mintha az egész városra kerékbilincset tettek volna. - Nem hiszem, hogy létezik olyan erős kerékbilincs, amelyet nem lehet meglazítani, ha ilyen sokan nekiveselkedünk - fogalmazott. Utalt arra, a Gyurcsány Ferencnél tartott négypárti egyeztetésen a Fidesz képviseletében ígéretet tett arra, hogy elkészítik az Új Budapest-tervet, amellyel kapcsolatban valamennyi fővárosinak fel kell kínálni a lehetőséget véleménye kifejtésére. A politikus szorgalmazta egy országos panelrekonstrukciós program beindítását, és kitért arra is, a kormánynak jelentős, legalább egyharmadnyi távfűtési árcsökkentést kell elrendelni. Emlékeztetett, a polgári kormány világossá tette, irányítása alatt nem fordulhat elő, hogy az inflációt meghaladó mértékben növekedjenek a létfenntartáshoz elengedhetetlen szolgáltatások árai. Ezen árak legtöbbjét - hangsúlyozta - a kormány határozza meg, ha védhető érvei vannak, igenis meg tudja védeni az embereket az áremelésektől. - Jobb ötletem nincs az árak megfékezésére, mint egy csendes, nyugodt kormányváltás - mondta. Orbán álláspontja szerint a jobboldalnak is meg kell értenie, nem lehet szeretni úgy a nemzetet, hogy ne szeressük annak szívét, Budapestet. - Viszsza kell adni a nemzetnek a fővárosát - jelentette ki. A Szövetség elnöke a romák felemelkedéséről is beszélt, problematikusnak tartva, hogy a munkahelyek létrehozását segítő Munkaerő-piaci Alapból az elmúlt időszakban mintegy 82 milliárd forintot elvontak, amely a csökkent munkaképességűeket is hátrányosan érinti. A politikus javasolta, hogy rugalmasabb szabályok érvényesüljenek a nyugdíjkorhatár meghatározásakor. A volt kormányfő szerint szükség van egy mélyebb lelki átalakulásra, amely az európai viszonylatban rendkívül alacsony gyermekvállalási mutatókhoz köthető. - Sokan nem a lehetőséget látják honfitársainkban, hanem ellenfeleket, amiért úgy gondolják, jó, ha kevesebben vagyunk - bírált a pártelnök. Orbán a „holnap teendőit” is meghatározta, miszerint nem a meggyőzésre, hanem a meghallgatás, megértés erejére van szükség, hogy 2005 a „nemzeti konzultáció” éve lehessen. - A polgári oldal soha nem adja fel, szótárából ezután hiányzik az a szó: „feladni”, mert nem lehet semmit sem annyira elrontani, hogy utána ne lehessen rendbe tenni - zárta le a párbeszédet a választásokra utalva Orbán Viktor tegnap. A BESZÉDET SZERKESZTETT FORMÁBAN HOLNAPI SZÁMUNKBAN KÖZÖLJÜK „El van adva a jövőnk” Orbán Viktor szerint bűn volt a Széchenyi-terv leállítása - Jobb ötletem nincs az árak megfékezésére, mint egy csendes, nyugodt kormányváltás - mondta a Fidesz elnöke FOTÓ: NAGY BÉLA NYAKÓ ISTVÁN, AZ MSZP SZÓVIVŐJE: A köztársaság miniszterelnöke a parlamentben programbeszédet, Orbán Viktor saját hívei előtt panaszbeszédet mondott. Két világnézet, baloldalról a sikeres Magyarországba vetett hit, jobboldalról a töpörödés vizionálása adta meg a két nyilatkozat alaphangját. A Fidesz elnöke faluról, faluparlamentről beszél, de a köztársaság parlamentjébe, a munkahelyére nem jár be, 2004-ben egyszer sem tartotta fontosnak, hogy hozzászóljon a nemzet dolgaihoz - ennyit a kötelességről és a munka szeretetéről. A nők fokozott szerepvállalását emlegette, ezzel szemben kirívó, hogy a Fidesz szűk vezetésében senki sem képviseli a gyengébbik nemet Visszatetsző, hogy az ország állapotáról 2001 -es adatok alapján beszél, pedig ezek az adatok voltak okozói a 2002-es választói döntésnek Az államadósság súlyát emlegeti, majd egy olyan adócsomagot javasol, amely a költségvetést 1000 milliárd forinttal terhelné. TÖRÖK GÁBOR POLITOLÓGUS: Orbán Viktor beszédét az angolszász világból kölcsönvett modern, sétálgatós, formabontó stílus, a tettre kész szakértő szerepében újrapozicionált, a szakkérdésekben alámerülő politikus imázsa és a meglepetést jelentő újszerű tartalom hiánya jellemezte. A szónok jelentősen csökkentette a beszédeiben korábban megszokott anekdotikus elemek számát, és miközben tudatosan tartózkodott az elvi-ideológiai kérdésektől, meggyőzően igyekezett megmutatni az aprólékos témákban is jártas, problémamegoldó szakértői képét Ebben a szerepben jól teljesített, de beszédéből nem derülhetett ki világosan, hogy egy konzervatív, jobboldali párt első emberét halljuk A munkabarát-spekulációbarát rendkívül leegyszerűsítő törésvonalat leszámítva a pártelnök azáltal, hogy szakpolitikai szintre helyezte a politikát, és az elvi szint alá merült, minden elválasztó vonalat át akart lépni. FRICZ TAMÁS POLITOLÓGUS: Mivel nagyon vártam, hogy Orbán Viktor olyan évértékelő beszéddel áll elő, amely nagyon erős, határozott és markáns lesz, tegnapi fellépésére azt mondhatom: szívem szerint való megnyilvánulás volt. Erre ugyanis nemcsak én, hanem a jobboldali és polgári érzelmű szavazók is nagyon vártak Ennek a várakozásnak kiválóan meg tudott felelni az Orbán Viktor által elmondottak nagy ívű tartalma. Átfogó beszédével, amellyel átugrotta a várakozásokból eredendően magasra tett mércét, látványosan visszatért a közéletbe, a politika mindennapi létezésformájába és küzdelmeibe. Ha tegnapi szónoklatát összehasonlítjuk a 2003-as vagy a 2004-es országértékelő beszédeivel - amelyeket ellenzéki pozícióból fogalmazott -, komoly változást állapíthatunk meg, mert sokan felvetették kritikai éllel, hogy ezekben filozofikus magasságokba emelkedett. Nos, tegnap markáns áttörést láthattunk.