Magyar Nemzet, 2005. február (68. évfolyam, 30-57. szám)

2005-02-17 / 46. szám

4 tagvar­­ Late-t­er 2005. február 17., csütörtök Szerkeszti: Szényi Gábor latoter@magyarnemzet.hu Folytatás az 1. oldalról­­ Orbán Viktor megemlítette azt is, hogy a kormányváltás óta 33 alkalommal emeltek adót, ami - mint mondta - még gombóc­ból is sok. Megítélése szerint 2004 sokak számára a ráfizetés éve volt, hiszen hosszú idő óta először tavaly csökkent a bérek reál­értéke, az inflációt jóval meghaladó mér­tékben emelkedtek az árak és mintegy 30 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Idesorolta még azt is, hogy a gazdák nem kapták meg az uniós csatlakozással nekik járó támogatást, a nyugdíjasoktól a gyógy­szerárak és a rezsi emelkedésével visszavet­ték a korábbi nyugdíjemelést, a vállalkozók pedig az adóemelések mellett azzal fizettek rá a tavalyi esztendőre, hogy nem kapták vissza a törvény szerint nekik járó áfát. Utalva a nemzeti petícióra, az európai par­lamenti választásokra és a december 5-i népszavazásra, a pártelnök emlékeztetett: az elmúlt év nagyon aktív volt, hiszen a pol­gárok háromszor mondhatták el vélemé­nyüket. Annak kapcsán, hogy egyesek sze­rint nem más, mint populizmus, ha túl sok­szor kérik ki az emberek véleményét, Or­bán Viktor megjegyezte: „nem kell ahhoz cipésznek lenni, hogy tudjuk, hol szorít a cipő”. Ideje néha megkérdezni az embere­ket, ahogy tettük ezt 2004-ben, s mint mondta, így kell eljárni 2005-ben is. A poli­tikus bírálólag szólt arról, hogy az elmúlt évben kormányzati politikává vált a vidéki­ek és a városiak, a hívők és a nem hívők, a határon belüliek és kívüliek, valamint a szegények és a gazdagok szembeállítása. Utalva az idősödő nőket, a 40 évig üldözött egyházakat és a munkájukat tisztességesen végző köztisztviselőket ért fenyegetésekre, megjegyezte: éppen a védteleneket, a gyen­géket, az ártatlanokat támadták a legheve­sebben. - Sakkozni bokszolókkal, bokszol­ni sakkozókkal szeretnek. Új kormány, új bátorság - hangsúlyozta. A kormányzati kommunikációt szózuhatagként jellemez­ve Orbán Viktor azt a tanácsot adta hallga­tóságának: nagyotmondás ellen legjobb or­vosság a nagyothallás. A politikus beszédében kitért az elmúlt három év összegzésére is. Mint mondta, legfőbb szívfájdalma, hogy Magyarország elvesztette hitét, önbecsülését. - 1998 és 2002 között lelki változáson ment keresztül az ország, olyan dolgokra éreztük magun­kat képesnek, amibe korábban bele sem mertünk vágni - emlékeztetett. Itt említet­te, hogy a gondok ellenére elkészült a Mária Valéria híd, otthonteremtési támogatást vezettek be, magyar nyelvű egyetem indult Erdélyben, az árvíz által elsodort vala­mennyi lakást újjáépítették. Ma viszont - hívta fel a figyelmet - arról szól a közbe­széd, mit miért nem tudunk véghezvinni. - Vissza kell adni az ország életerejét, opti­mizmusát - hangoztatta Orbán. A faluk helyzetét érintő felvetésre vála­szolva Orbán Viktor, élesen bírálva a kor­mányt, egy világos falukoncepció kidolgo­zását sürgette és megismételte korábbi, fa­luparlamentek létrehozását célzó javaslatát és a falun maradó közalkalmazottak falu­pótlékának bevezetésére vonatkozó indít­ványát. Orbán Viktor az államadóssággal kap­csolatban elmondta: nemcsak az a baj, hogy abszolút számban nő, hanem ennél sokkal nagyobb, hogy a gazdaság teljesítő­­képességéhez mérten is emelkedik az ela­dósodottság. Már a hivatalos közlemé­nyekben is elismerik azt a tényt, hogy a kormányváltás óta 3500 milliárd forinttal emelkedett az államadósság mértéke. Ez a csecsemőket is beleszámítva fejenként 350 ezer forintot jelent, illetve azt, hogy 224-225 millió forinttal nő óránként az ela­dósodottság. El van adva a jövőnk! - jelen­tette ki a Fidesz elnöke. Az államadósság csökkentéséhez a gazdaság teljesítőképes­ségét kell növelni. Ezért volt bűn a Széche­nyi-terv leállítása, ami épp ezt szolgálta. Magyarországon nem a bérek magasak, hanem az adók, és a gazdaság teljesítmé­nyének növelését szolgálja az a munkaba­rát adómódosító csomag, amelyet a Fidesz­­frakció a napokban nyújtott be a parla­mentnek - mondta Orbán Viktor. Magyar­­országon ma arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy rossz, ha nő az emberek fizetése, mert rontja a versenyképességet - jelentette ki. Ezzel szemben éppen alacso­nyak a bérek, amelyeket emelni kell - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a polgári kormány kétszeresére emelte a minimál­bért, hiszen a munkabérnek jelentősen meg kell haladnia a segélyek szintjét, mert miért kelnénk fel, és mennénk dolgozni egyébként? Jelenleg Magyarországon a hivatalos ideológia szerint az a tehetséges ember, aki ügyeskedik, a tehetségtelen pedig az, aki dolgozik. Ez a rendszerváltás környékén alakult így, amikor sok lehetőség kinyílt, amelyekkel sokan éltek és visszaéltek - fej­tette ki a Fidesz elnöke. Hangsúlyozta: munka az, amikor úgy keresünk pénzt, hogy másnak is hasznára válhatunk. A jólét természetes következménye kell legyen a munkának, ám ezt a kettőt ma elválasztot­ták egymástól. Az MSZP- SZDSZ-kormány 2002-es hatalomra kerülése óta újra speku­lációbarát adó- és gazdasági rendszer van Magyarországon, ám ki kell mondani, hogy a spekulációból élők a múlt figurái. Legké­sőbb 2006-ban a spekulációbarát, illetve a munkabarát jövő között kell választani - hangsúlyozta. A kormánynak nem dolga, hogy eldönt­se a nők helyett, hogy mi a helyes - jelentet­te ki Orbán Viktor. - Egyesek dolgozni és karriert építeni szeretnének, mások a csa­ládjukkal foglalkozni, és vannak olyanok is, akik mindkettőt. Egy kormány feladata, hogy mindannyiuknak megteremtse a le­hetőséget, ám hagynia kell azt, hogy ők döntsenek. A családi adózással kapcsolat­ban kiemelte: ez nem új adónem, hanem a személyi jövedelemadó-rendszer helyett vezetnék be. Azaz azt is figyelembe vennék, hogy egy jövedelemből hány embert tarta­nak el, és ha ebből még öten élnek, akkor azt hatfelé kell osztani, és mindjárt alacso­nyabb kulccsal fog adózni. A Fidesz elnöke az egészségüggyel kapcsolatban elmondta: nem arról kell beszélni, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány mit nem tett meg az elmúlt három évben, mert azt aligha fogja megcsinálni a követ­kező egy évben. Az egészségpolitika he­lyett üzletpolitika érvényesül jelenleg az ágazatban, sokaknak az a benyomásuk, hogy egyesek csak azzal foglalkoznak, ho­gyan lehet üzletet csinálni az egészség­ügyből. Úgy vélte, a népszavazás eredménye­ként a kórházak sorsa átmenetileg biztosít­va van, a kormány egy évvel a választások előtt nem engedheti meg, hogy belevágjon egy nagyszabású magánosítási hullámba. - Nem gondolom, hogy meg akarná gyújta­ni a feje fölött a saját házának tetőgerendá­it - jegyezte meg. A gyógyszerárakkal kap­csolatban emlékeztetett, a kormányváltás­kor érvényben volt az a megállapodás, amelyet a polgári kabinet kötött a gyógy­szergyárakkal, és négy százalékban maxi­málta az éves gyógyszerár-emelkedés mér­tékét. Ezt azonban az MSZP-SZDSZ- kormány rúgta fel. A Fidesz-elnök kifejtet­te: a munkanélküliek számára vonatkozó hivatalos adat, „jól kifundált szám” is nö­vekedett, de ez nagyon keveset mond a ma­gyar gazdaság valóságos állapotáról. Az ak­tív álláskeresők száma ma 370-390 ezer kö­rül van, azaz 100 ezerrel több, mint a mun­kanélküli-statisztikában szereplőké.­­ Ne engedjük, hogy kádárista nosztalgiának minősítsék a teljes foglalkoztatottság célki­tűzését, ugyanis az EU-ban is van három­négy olyan ország, amelynek sikerült ezt megvalósítani - jelentette ki. A falvak helyzetét firtató kérdésre vála­szolva Orbán élesen bírálta a kormányt. Vi­lágos falukoncepció kidolgozását sürgette, megismételve korábbi javaslatait a falupar­lamentek létrehozására, illetve a falvakban dolgozó közalkalmazottak falusi pótléká­nak bevezetésére vonatkozóan. Mint mondta, a magyar falu ma úgy érezheti, magára hagyták, miközben az EU-ban a falvaknak van jövője, ott élni egyenlő a ki­számítható jövővel. Kitért arra is: a magyar közélet sajátossága lett, hogy a gazdák szá­mára tüntetéstől tüntetésig tart az év. Mi­közben az EU-tagállamok védik a gazdái­kat, például ingyenessé téve számukra a hatósági szolgáltatásokat, Magyarországon megsarcolják őket. - Minden más ország tudja, hogy mi a nemzeti érdek - jegyezte meg, hozzátéve, aki ezt itthon felveti, még le is nacionalistázzák. Kifogásolta: a ma­gyar kormány nem tesz lépéseket egyebek mellett annak támogatására, hogy a nem­zeti termékek legyenek jelen a piacon. - Mindenhol ki kell nyilvánítanunk a gaz­dák számára, hogy mi velük vagyunk - hangsúlyozta. Budapestről szólva Orbán Viktor azt akadálypályához, túlélőtáborhoz hasonlí­totta. Mint mondta, olyan, mintha az egész városra kerékbilincset tettek volna. - Nem hiszem, hogy létezik olyan erős kerékbi­lincs, amelyet nem lehet meglazítani, ha ilyen sokan nekiveselkedünk - fogalma­zott. Utalt arra, a Gyurcsány Ferencnél tar­tott négypárti egyeztetésen a Fidesz képvi­seletében ígéretet tett arra, hogy elkészítik az Új Budapest-tervet, amellyel kapcsolat­ban valamennyi fővárosinak fel kell kínálni a lehetőséget véleménye kifejtésére. A poli­tikus szorgalmazta egy országos panelre­konstrukciós program beindítását, és kitért arra is, a kormánynak jelentős, legalább egyharmadnyi távfűtési árcsökkentést kell elrendelni. Emlékeztetett, a polgári kormány vilá­gossá tette, irányítása alatt nem fordulhat elő, hogy az inflációt meghaladó mértékben növekedjenek a létfenntartáshoz elenged­hetetlen szolgáltatások árai. Ezen árak leg­többjét - hangsúlyozta - a kormány hatá­rozza meg, ha védhető érvei vannak, igenis meg tudja védeni az embereket az áremelé­sektől. - Jobb ötletem nincs az árak megfé­kezésére, mint egy csendes, nyugodt kor­mányváltás - mondta. Orbán álláspontja szerint a jobboldalnak is meg kell értenie, nem lehet szeretni úgy a nemzetet, hogy ne szeressük annak szívét, Budapestet. - Visz­­sza kell adni a nemzetnek a fővárosát - je­lentette ki. A Szövetség elnöke a romák felemelke­déséről is beszélt, problematikusnak tartva, hogy a munkahelyek létrehozását segítő Munkaerő-piaci Alapból az elmúlt időszak­ban mintegy 82 milliárd forintot elvontak, amely a csökkent munkaképességűeket is hátrányosan érinti. A politikus javasolta, hogy rugalmasabb szabályok érvényesülje­nek a nyugdíjkorhatár meghatározásakor. A volt kormányfő szerint szükség van egy mélyebb lelki átalakulásra, amely az európai viszonylatban rendkívül alacsony gyermekvállalási mutatókhoz köthető. - Sokan nem a lehetőséget látják honfitár­sainkban, hanem ellenfeleket, amiért úgy gondolják, jó, ha kevesebben vagyunk - bí­rált a pártelnök. Orbán a „holnap teendőit” is meghatározta, miszerint nem a meggyő­zésre, hanem a meghallgatás, megértés ere­jére van szükség, hogy 2005 a „nemzeti konzultáció” éve lehessen. - A polgári oldal soha nem adja fel, szótárából ezután hiány­zik az a szó: „feladni”, mert nem lehet sem­mit sem annyira elrontani, hogy utána ne lehessen rendbe tenni - zárta le a párbeszé­det a választásokra utalva Orbán Viktor tegnap. A BESZÉDET SZERKESZTETT FORMÁBAN HOLNAPI SZÁMUNKBAN KÖZÖLJÜK „El van adva a jövőnk” Orbán Viktor szerint bűn volt a Széchenyi-terv leállítása - Jobb ötletem nincs az árak megfékezésére, mint egy csendes, nyu­godt kormányváltás - mondta a Fidesz elnöke FOTÓ: NAGY BÉLA NYAKÓ ISTVÁN, AZ MSZP SZÓVIVŐJE: A köztársaság miniszterelnöke a parla­mentben programbeszédet, Orbán Viktor saját hívei előtt panaszbeszédet mon­dott. Két világnézet, baloldalról a sikeres Magyarországba vetett hit, jobboldalról a töpörödés vizionálása adta meg a két nyilatkozat alaphangját. A Fidesz elnöke faluról, faluparlamentről beszél, de a köztársaság parlamentjébe, a munkahelyé­re nem jár be, 2004-ben egyszer sem tartotta fontosnak, hogy hozzászóljon a nemzet dolgaihoz - ennyit a kötelességről és a munka szeretetéről. A nők foko­zott szerepvállalását emlegette, ezzel szemben kirívó, hogy a Fidesz szűk veze­tésében senki sem képviseli a gyengébbik nemet Visszatetsző, hogy az ország állapotáról 2001 -es adatok alapján beszél, pedig ezek az adatok voltak okozói a 2002-es választói döntésnek Az államadósság súlyát emlegeti, majd egy olyan adócsomagot javasol, amely a költségvetést 1000 milliárd forinttal terhelné. TÖRÖK GÁBOR POLITOLÓGUS: Orbán Viktor beszédét az angolszász világból kölcsönvett modern, sétálgatós, formabontó stílus, a tettre kész szakértő szere­pében újrapozicionált, a szakkérdésekben alámerülő politikus imázsa és a meg­lepetést jelentő újszerű tartalom hiánya jellemezte. A szónok jelentősen csök­kentette a beszédeiben korábban megszokott anekdotikus elemek számát, és miközben tudatosan tartózkodott az elvi-ideológiai kérdésektől, meggyőzően igyekezett megmutatni az aprólékos témákban is jártas, problémamegoldó szakértői képét Ebben a szerepben jól teljesített, de beszédéből nem derülhe­tett ki világosan, hogy egy konzervatív, jobboldali párt első emberét halljuk A munkabarát-spekulációbarát rendkívül leegyszerűsítő törésvonalat leszámítva a pártelnök azáltal, hogy szakpolitikai szintre helyezte a politikát, és az elvi szint alá merült, minden elválasztó vonalat át akart lépni. FRICZ TAMÁS POLITOLÓGUS: Mivel nagyon vártam, hogy Orbán Viktor olyan évértékelő beszéddel áll elő, amely nagyon erős, határozott és markáns lesz, teg­napi fellépésére azt mondhatom: szívem szerint való megnyilvánulás volt. Erre ugyanis nemcsak én, hanem a jobboldali és polgári érzelmű szavazók is nagyon vártak Ennek a várakozásnak kiválóan meg tudott felelni az Orbán Viktor által el­mondottak nagy ívű tartalma. Átfogó beszédével, amellyel átugrotta a várakozá­sokból eredendően magasra tett mércét, látványosan visszatért a közéletbe, a politika mindennapi létezésformájába és küzdelmeibe. Ha tegnapi szónoklatát összehasonlítjuk a 2003-as vagy a 2004-es országértékelő beszédeivel - amelye­ket ellenzéki pozícióból fogalmazott -, komoly változást állapíthatunk meg, mert sokan felvetették kritikai éllel, hogy ezekben filozofikus magasságokba emelkedett. Nos, tegnap markáns áttörést láthattunk.

Next