Magyar Nemzet, 2005. március (68. évfolyam, 58-86. szám)
2005-03-01 / 58. szám
mm A Mol-részvények értékesítése és a brókerbotrány legújabb fejleményei központi szerepet kaptak az Országgyűlés tegnapi ülésnapján az interpellációkban és a kérdésekben. 3 Pál.Török-Cziriák__________ A brókerbotrányban több forrás szerint érintett Puch Lászlóról, az MSZP pénztárnokáról és Baja Ferencről érdeklődött azonnali kérdésében Répássy Róbert fideszes képviselő. Mint fogalmazott, a HVG című lapban Kulcsár Attila vallomására alapozva jelentek meg információk arra vonatkozóan, hogy a két szocialista honatya több alkalommal is pénzt kapott a brókerügy fő gyanúsítottjától. Répássy emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc egy arra vonatkozó felvetésben, amelyben förtelmes korrupcióról beszéltek, ígéretet tett a tisztességtelen emberek nyakon csípésére. Válaszában Draskovics Tibor pénzügyminiszter arról beszélt, hogy nemcsak a korrupció fenyegeti az országot, hanem a tisztességtelen hazudozás is, amely ellen szintén fel kell lépni. Szerinte a független bíróság dolga a bűnösség megállapítása. Répássy ugyanakkor reményét fejezte ki: a kormányfő nem beszéli le a kormánypárti képviselőket arról, hogy adott esetben függesszék fel a mentelmi bizottságban a két MSZP-s politikus mentelmi jogát. Gulyás József SZDSZ-es képviselő az iránt érdeklődött, hogy a brókerbotránnyal összefüggő pénzmosásban részt vevő, off-shore cégeket felhasználó Schöntal Henriket - aki ellen elfogatóparancs van érvényben - kiadhatja-e a nyomozás végének határidejéig, szeptemberig hazánknak az Egyesült Államok. Mankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár azt mondta, hogy mivel folyamatban lévő eljárásról van szó, meg kell tagadnia a szóbeli választ, írásban viszont válaszol, ha a kérdés is ebben a formában érkezik. Lázár Mózes interpellációjában a Mal állami tulajdonban lévő részvényeinek tavalyi értékesítését bírálta, aminek eredményeként a fideszes képviselő szerint 90 milliárd forint veszteség érte az országot. Az ÁPV Rt. óriási szakmai hibát követett el, amikor 6500 forintért adott túl az olajipari társaság egy-egy részvényén a gázüzletág értékesítése előtt, ami után 12 ezer forint fölé kúszott a papírok jegyzése - jelentette ki a politikus. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint a mindenkori kormányoknak jót tenne, ha döntései meghozatala előtt fele akkora bölcsességgel rendelkeznének, mint amiről az ellenzéki képviselő tanúbizonyságot tett a folyamat lezárulta után. A politikus úgy vélte, szakmailag indokolt volt a privatizáció, a Mol-részvényárak emelkedését nem lehetett előre látni. A T. Ház tegnap 256 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett visszavonta a közbeszerzési törvény Mádl Ferenc köztársasági elnök által visszaküldött tavaly decemberi módosítását, ezzel megalapozottnak ismerve el az államfő aggályait, miszerint a változtatás ellentétes lenne az EU szabályaival. Draskovics megvédte szocialista társait 2005. március 1., keddBelföld • Magyar Hiai Trójai faló a gazdák traktora? Lendvai Ildikó a szélsőjobbot látja a tüntetők mögött A jobboldal, a szélsőjobboldal trójai falovához hasonlította Lendvai Ildikó (MSZP) a fővárosban demonstráló gazdák traktorait tegnap az Országgyűlésben. Amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megértést kért az agrárium ügyében, a Fidesz arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinet eddig egyetlen, a gazdáknak tett ígéretét sem váltotta valóra. (II Cziriák-Tábori_________________ Mostanra a földalapú mezőgazdasági támogatásra vonatkozó igénylések 75 százalékát teljesítette a kormány, március végére ez a szám eléri a 90 százalékot, április 30-ig pedig el fogjuk érni a kötelező 96 százalékos szintet - állította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtt a parlamentben. A kormányfő beszédében elismerte, hogy pontatlanul becsülték meg, mennyi idő kell a 200 ezer igénylés feldolgozására. Utalva a gazdák petíciójában megfogalmazott követelésekre, kijelentette: a kormány nem tud, így nem is fog a költségvetés keretein túl további kifizetésekre kötelezettséget vállalni. Mint mondta, ha több pénzt adnának, azt valakitől el kellene venni. Erre reagálva Áder János (Fidesz) kijelentette: a magyar gazdák elkeseredése jogos, mert a kormány minden nekik szóló ígéretét megszegte. Itt említette, hogy az MSZP-SZDSZ-kabinet a mezőgazdaság felvirágoztatását, versenyképessé tételét, a nemzeti támogatások időben történő kifizetését vállalta, illetve azt, hogy a gazdák szempontjából javítják az EUcsatlakozás pénzügyi feltételeit. Kifejtette: a kormány állításával szemben 2001-ben 16 ezer forint volt a hektáronkénti támogatás, míg tavaly mindössze 7700 forint. Áder a kormánypárti képviselők felé fordulva megjegyezte: Önök pökhendi nyilatkozatokkal hergelik a gazdákat ahelyett, hogy megállapodnának velük. Lendvai Ildikó (MSZP) a jobboldal, a szélsőjobboldal trójai falovához hasonlította a tüntető gazdák traktorjait, amelyből szerinte már „kibújt” a MIÉP, a Jobbik és a Fidesz is. Szerinte ezzel ismét sikerült nemzetiekre és nemzetidegenekre osztani az országot. Németh Imre agrárminiszter az elhangzottakra reagálva elmondta: az ellenzék direkt lázítja és félretájékoztatja az embereket, az unió egyetlen fillért sem utalt át még a területi alapú támogatásokból Magyarországnak. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az elmúlt 15 évben a politika játékszere volt a mezőgazdaság. Herényi Károly (MDF) kijelentette: a magyar kormány a mezőgazdaság támogatásának kérdésében megbukott. ■ TÁRGYALÁS HELYETT MUFLONT LŐTT. Lengyel Zoltán (Fidesz) tegnap azt rótta fel a Házban Németh Imre földművelésügyi miniszternek, hogy a gazdatüntetés megoldására a hét végére tervezett tárgyalásokon a szaktárcát képviselő Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár nem vett részt, inkább vadászni ment. Áder János érvekkel, az MSZP frakcióvezetője vádaskodással szerepelt a parlamenti vitában FOTÓK: nagy béla GYURCSÁNY FERENC: Ha több pénzt adnának a gazdáknak, azt valakitől el kellene venni. ÁDER JÁNOS: A gazdák elkeseredése jogos, mert a kormány minden nekik szóló ígéretét megszegte. LENDVAI ILDIKÓ: Ismét sikerült nemzetiekre és nemzetidegenekre osztani az országot. NÉMETH IMRE: Az unió egyetlen fillért sem utalt át még a területalapú támogatásokból. KUNCZE GÁBOR: Az elmúlt tizenöt évben a politika játékszere volt a mezőgazdaság. HERÉNYI KÁROLY: A kormány a mezőgazdaság támogatásának kérdésében megbukott. Ügynöklista: beismerés, cáfolat és felháborodás Demszky Gábor állítja, Antall Józsefet zsarolták a névsorral • Két püspök jogi úton vesz elégtételt Folytatás az 1. oldalról DEMETER ERVIN úgy vélte hogy biztosítani kell nemcsak a II-as főcsoportfőnökség, hanem a pártállam összes titkos iratának megismerhetőségét, illetve gyorsított eljárásban kell felülvizsgálni a minősített iratokat. 1989 decemberében és 1990 januárjában az iratok jelentős részét széthordták és megsemmisítették olyan parlamenti képviselők közreműködésével, akik ma is szocialista padsorokban ülnek - jelentette ki Demeter Ervin. DEMSZKY GÁBOR szerint az Antall Józsefnek is átadott ügynöklistával a titkosszolgálatok és a velük összefonódott egyes politikai erők azt akarták üzenni, hogy ne hozzák nyilvánosságra az ügynökök nevét, hiszen a demokratikus pártok is érintettek. A főpolgármester úgy véli, hogy Antall meg is fogadta a tanácsot, hiszen abban a ciklusban nem született törvény a múlt megismerhetőségéről, és az utána következő két kormány sem alkotta meg a szükséges jogszabályokat. Demszky elismerte ugyanakkor, hogy ő 1990- ben Antall József környezetéből kettős áttétellel megkapta ezt a listát. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter az SZDSZ-es főpolgármesterrel együtt elítélte azt a módszert, hogy az internetre tesznek fel különféle listákat. Magyar arról beszélt, hogy Demszkyvel együtt levelet írtak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, amelyben további iratok átadását kérik az intézménytől, illetve a jelentéseket készítő hálózati személyek adatait. A miniszter szerint a levéltár nem ügyfélbarát, hiszen nem adott át részükre minden, személyükkel kapcsolatos iratot. Mint fogalmazott, sem a megfigyeltekről készült fényképfelvételeket, sem az esetleges lehallgatások jegyzőkönyvét nem ismerhetik meg, sem pedig a megfigyelteket érő retorziók kiötlőiről nem tudhatnak meg információkat az egykori áldozatok. LÁSZLÓ BOGLÁR kormányszóvivő tegnap bejelentette: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vizsgálatot kezdett a hét végén nyilvánosságra hozott ügynöklista hitelességének megállapítására. TÓTH ANDRÁS (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott: nem tud a szóvivő által említett hitelességvizsgálatról. - Az NBH és az Információs Hivatal munkatársainak azt a feladatot adtam, hogy vizsgálják meg, történt-e jogsértés az adatok kiszivárogtatásával, amelyre még ezen a héten választ kapok - jelentette ki Tóth. VARGA LÁSZLÓ, Budapest Főváros Levéltárának korábbi főigazgatója tegnap úgy vélte, hogy a névsort 1989 novembere körül állíthatták össze, csakúgy, mint a Németh Miklós által készíttetett listát, azonban azon volt olyan név, ami ezen nincs. - Minden lista manipulált, mivel a nyilvántartás annak idején nem listák alapján történt, valamilyen szempont alapján kezdtek kiválogatni a kartonrendszerből neveket - jelentette ki. A listán szereplők közül néhányan már vasárnap beismerték, hogy volt valamilyen kapcsolatuk az állampárt belügyminisztériumával. FOKY OTTÓ animációsfilm-rendező beszélt beszervezéséről, de úgy nyilatkozott: nem jelentett. SZEGVÁRI KATALIN, az ismert televíziós műsorvezető a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett nyílt levélben beszélt múltjáról, amelyben felhívta a figyelmet, hogy éppen azok életével játszik, akiket többek között saját felesége nagyapjának köszönhetően megzsaroltak és beszerveztek. Szegvári jelezte, hogy a kormányfőt személyes ellenségének tekinti. FÉNYI TIBOR, az SZDSZ egyik alapítója az internetes lapnak beismerte, hogy jogosan szerepel a listán, miután két ismerőséről jelentést írt. BOHÓ RÓBERT, az ’56-os forradalomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör tagja elismerte, hogy 1972-ben a III/II-es ügyosztályra szervezték be, majd később áthelyezték a III/III-as ügyosztályra, ahol a rendszerváltásig állt állományban. BÁBA IVÁN, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője lapunk kérdésére elmondta: az átvilágítóbírák 1998. július 15-én kelt határozata megállapította, hogy semmilyen formában nem működött együtt a törvényben megjelölt szervezetekkel. Dombóvári Gábor tévés műsorvezető, Győri Béla, a MIÉP szóvivője, Bodolay Géza kecskeméti színházigazgató és Gombár János, az MTV Ablak című műsorának egykori főszerkesztője is cáfolta, hogy jelentést írt volna a III-as csoportfőnökségeknek. SZIGETI FERENC, a Karthago együttes vezetője elismerte ugyan, hogy a rendszerváltás előtt megpróbálták beszervezni, de kijelentette, hogy nem volt ügynök, senkiről sem jelentett. Ismert: a hét végén egy magát Szakértő 90-nek nevező ismeretlen személy egy kétszáztizenkilenc főből álló ügynöklistát helyezett el az angelfire.com nevű külföldi internetes tárhelyszolgáltatónál. Antall Péter, a néhai miniszterelnök fia és Horváth Balázs egykori belügyminiszter is egyetértett azzal: a lista nagymértékben hasonlít a Németh Miklós által Antall Józsefnek és Göncz Árpádnak átadott listával. Ezzel a pártállam utolsó miniszterelnöke azt kívánta láttatni, hogy az akkori ellenzék soraiban is voltak ügynökök, így az MSZP vagy az MSZMP tagságából senkit nem tüntettek fel a listán. A hét végén bemutatott dokumentumon viszont feltűnően sok egyházi vezető neve szerepel. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jelezte: bűncselekménynek számít az ügynöklista bemutatása és az azon szereplő adatok idézése is. Veres: Támadás az egyházak ellen a Joó István___________________________________ Tagadhatatlanul elindult egy szervezett támadás az egyházak, de különösen a katolikus egyház ellen - mondta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára tegnap. Veres András egy rendezvényen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kijelentette: az állam és az egyház kapcsolatát illetően a miniszterelnök előlépett egy ötlettel; az ügynöktörvényt mindenkire ki kell terjeszteni, így az egyházakra is. Azonnal meg is jelentek hírek arra vonatkozóan, hogy vannak ám listák, amelyek egyházi személyek ügynöki múltjáról szólnak. Valakik fejében tehát már korábban megszületett a gondolat, hogy az egyházon belül zavart kell kelteni, újra van egy ügy, amellyel az egyház egésze ellen lejárató kampányt lehet kezdeményezni - vélte. Veres András rámutatott arra, hogy a kommunista diktatúra idején „minden vezetői tisztséget betöltő személy rendszeresen,úgynevezett hangulatjelentést írt a munkahelyéről, a környezetéről a szocialista államrend békéjének megőrzése érdekében”, valójában azonban őket is megfigyeltették másokkal. - Erről a helyről is szeretném üzenni a politikusoknak: a kétezer éves egyház a mainál sokkal nagyobb próbatételeket és üldöztetéseket is túlélt már - jelentette ki. -Ha korlátlan pénze lett volna működésre a III/III- as ügyosztálynak, bizonyos, hogy ezekre a személyekre mind kivetette volna a hálóját - fejezte ki kétkedését lapunknak a világhálóra hét végén felkerült „ügynöklista” egyházi névsorával kapcsolatban Máté-Tóth András, a Szegedi Egyetem vallástudományi tanszékének vezetője. A tanszékvezető benyomása az, hogy ez az egyházi személyeket soroló lista nem ügynököké, hanem olyanoké, akiket a népköztársaság nem tekintett ellenségének. Tudakoltuk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyes, a listára került tagjainak, illetve magának az MKPK-nak a véleményét, de többségük egyelőre nem kívánt hivatalosan megszólalni. Két püspök azonban közleményt juttatott el lapunkhoz. Kiss-Rigó László esztergom-budapesti segédpüspök azt jelezte, hétfőn büntetőeljárás megindítását kérte, és az elkövető személy felfedése után rágalmazási pert is kíván indítani. A címzetes püspök leszögezte: soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök kijelentette, hogy a megjelent lista miatt személyiségi jogi védelmi lépéseket fog tenni. Felháborítónak tartja ugyanis, hogy azok felelőssége és neve, akik évtizedekig zaklatták az egyházakat, homályban maradhat, a megzsaroltak viszont a nyilvánosság elé kerülhetnek. A püspök arról is beszámolt: „Genfi tevékenységem állami engedélyezése feltétele volt a végzett munkámról szóló beszámolás. Többszörös nyomásra adtam írásba, hogy ezt a feltételt teljesítem. Személyes megfigyelésre azonban sohasem vállalkoztam.”