Magyar Nemzet, 2005. március (68. évfolyam, 58-86. szám)

2005-03-01 / 58. szám

mm A Mol-részvények értékesítése és a brókerbotrány legújabb fejleményei központi szerepet kaptak az Országgyűlés tegna­pi ülésnapján az interpellá­ciókban és a kérdésekben. 3 Pál.­Török-Cziriák__________ A brókerbotrányban több for­rás szerint érintett Puch Lászlóról, az MSZP pénztárnoká­ról és Baja Ferencről érdeklő­dött azonnali kérdésében Répássy Ró­bert fideszes képviselő. Mint fo­galmazott, a HVG című lapban Kulcsár Attila vallomására alapoz­va jelentek meg információk arra vonatkozóan, hogy a két szocialis­ta honatya több alkalommal is pénzt kapott a brókerügy fő gya­núsítottjától. Répássy emlékezte­tett, hogy Gyurcsány Ferenc egy arra vonatkozó felvetésben, amelyben förtelmes korrupcióról beszéltek, ígéretet tett a tisztesség­telen emberek nyakon csípésére. Válaszában Draskovics Tibor pénzügyminiszter arról beszélt, hogy nemcsak a korrupció fenye­geti az országot, hanem a tisztes­ségtelen hazudozás is, amely ellen szintén fel kell lépni. Szerinte a független bíróság dolga a bűnös­ség megállapítása. Répássy ugyanakkor reményét fejezte ki: a kormányfő­ nem beszéli le a kor­mánypárti képviselőket arról, hogy adott esetben függesszék fel a mentelmi bizottságban a két MSZP-s politikus mentelmi jogát. Gulyás József SZDSZ-es képviselő az iránt érdeklődött, hogy a bró­kerbotránnyal összefüggő pénz­mosásban részt vevő, off-shore cégeket felhasználó Schöntal Hen­riket - aki ellen elfogatóparancs van érvényben - kiadhatja-e a nyomozás végének határidejéig, szeptemberig hazánknak az Egye­sült Államok. Mankó Faragó Mik­lós igazságügyi államtitkár azt mondta, hogy mivel folyamatban lévő eljárásról van szó, meg kell tagadnia a szóbeli választ, írásban viszont válaszol, ha a kérdés is eb­ben a formában érkezik. Lázár Mózes interpellációjá­ban a Mal állami tulajdonban lévő részvényeinek tavalyi értékesíté­sét bírálta, aminek eredménye­ként a fideszes képviselő szerint 90 milliárd forint veszteség érte az országot.­­ Az ÁPV Rt. óriási szakmai hibát követett el, amikor 6500 forintért adott túl az olajipa­ri társaság egy-egy részvényén a gázüzletág értékesítése előtt, ami után 12 ezer forint fölé kúszott a papírok jegyzése - jelentette ki a politikus. Katona Tamás, a Pénz­ügyminisztérium politikai állam­titkára szerint a mindenkori kor­mányoknak jót tenne, ha döntései meghozatala előtt fele akkora böl­csességgel rendelkeznének, mint amiről az ellenzéki képviselő ta­núbizonyságot tett a folyamat le­zárulta után. A politikus úgy vélte, szakmailag indokolt volt a privati­záció, a Mol-részvényárak emel­kedését nem lehetett előre látni. A T. Ház tegnap 256 igen sza­vazattal, 1 tartózkodás mellett visszavonta a közbeszerzési tör­vény Mádl Ferenc köztársasági el­nök által visszaküldött tavaly de­cemberi módosítását, ezzel meg­alapozottnak ismerve el az állam­fő aggályait, miszerint a változta­tás ellentétes lenne az EU szabá­lyaival. Draskovics megvédte szocialista társait 2005. március 1., keddBelföld • Magyar Hiai Trójai faló a gazdák traktora? Lendvai Ildikó a szélsőjobbot látja a tüntetők mögött A jobboldal, a szélsőjobboldal trójai falovához hasonlította Lendvai Ildikó (MSZP) a fővá­rosban demonstráló gazdák traktorait tegnap az Országgyű­lésben. Amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megértést kért az agrárium ügyében, a Fidesz arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinet eddig egyetlen, a gaz­dáknak tett ígéretét sem váltot­ta valóra. (II Cziriák-Tábori_________________ M­ostanra a földalapú mezőgaz­dasági támogatásra vonatko­zó igénylések 75 százalékát teljesí­tette a kormány, március végére ez a szám eléri a 90 százalékot, április 30-ig pedig el fogjuk érni a kötelező 96 százalékos szintet - állította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtt a parlamentben. A kormányfő beszédében elismerte, hogy pontatlanul becsülték meg, mennyi idő kell a 200 ezer igénylés feldolgozására. Utalva a gazdák pe­tíciójában megfogalmazott követe­lésekre, kijelentette: a kormány nem tud, így nem is fog a költségve­tés keretein túl további kifizetésekre kötelezettséget vállalni. Mint mondta, ha több pénzt adnának, azt valakitől el kellene venni. Erre reagálva Áder János (Fi­desz) kijelentette: a magyar gazdák elkeseredése jogos, mert a kormány minden nekik szóló ígéretét meg­szegte. Itt említette, hogy az MSZP-SZDSZ-kabinet a mezőgaz­daság felvirágoztatását, versenyké­pessé tételét, a nemzeti támogatá­sok időben történő kifizetését vál­lalta, illetve azt, hogy a gazdák szempontjából javítják az EU­csatlakozás pénzügyi feltételeit. Ki­fejtette: a kormány állításával szem­ben 2001-ben 16 ezer forint volt a hektáronkénti támogatás, míg ta­valy mindössze 7700 forint. Áder a kormánypárti képviselők felé for­dulva megjegyezte: Önök pökhendi nyilatkozatokkal hergelik a gazdá­kat ahelyett, hogy megállapodná­nak velük. Lendvai Ildikó (MSZP) a jobbol­dal, a szélsőjobboldal trójai falová­hoz hasonlította a tüntető gazdák traktorjait, amelyből szerinte már „kibújt” a MIÉP, a Jobbik és a Fi­desz is. Szerinte ezzel ismét sikerült nemzetiekre és nemzetidegenekre osztani az országot. Németh Imre agrárminiszter az elhangzottakra reagálva elmondta: az ellenzék di­rekt lázítja és félretájékoztatja az embereket, az unió egyetlen fillért sem utalt át még a területi alapú tá­mogatásokból Magyarországnak. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az elmúlt 15 évben a politika játék­szere volt a mezőgazdaság. Heré­nyi Károly (MDF) kijelentette: a magyar kormány a mezőgazdaság támogatásának kérdésében meg­bukott. ■ TÁRGYALÁS HELYETT MUFLONT LŐTT. Lengyel Zoltán (Fidesz) teg­nap azt rótta fel a Házban Németh Imre földművelésügyi miniszter­nek, hogy a gazdatüntetés megoldá­sára a hét végére tervezett tárgyalá­sokon a szaktárcát képviselő Bene­dek Fülöp közigazgatási államtitkár nem vett részt, inkább vadászni ment. Áder János érvekkel, az MSZP frakcióvezetője vádaskodással szerepelt a parlamenti vitában FOTÓK: nagy béla GYURCSÁNY FERENC: Ha több pénzt adnának a gazdáknak, azt valakitől el kellene venni. ÁDER JÁNOS: A gazdák elkesere­dése jogos, mert a kormány min­den nekik szóló ígéretét meg­szegte. LENDVAI ILDIKÓ: Ismét sikerült nemzetiekre és nemzetidegenek­re osztani az országot. NÉMETH IMRE: Az unió egyetlen fillért sem utalt át még a terület­alapú támogatásokból. KUNCZE GÁBOR: Az elmúlt tizen­öt évben a politika játékszere volt a mezőgazdaság. HERÉNYI KÁROLY: A kormány a mezőgazdaság támogatásának kérdésében megbukott. Ügynöklista: beismerés, cáfolat és felháborodás Demszky Gábor állítja, Antall Józsefet zsarolták a névsorral • Két püspök jogi úton vesz elégtételt Folytatás az 1. oldalról­­ DEMETER ERVIN úgy vélte hogy biz­tosítani kell nemcsak a II-as főcso­portfőnökség, hanem a pártállam összes titkos iratának megismerhe­tőségét, illetve gyorsított eljárásban kell felülvizsgálni a minősített irato­kat.­­ 1989 decemberében és 1990 januárjában az iratok jelentős részét széthordták és megsemmisítették olyan parlamenti képviselők közre­működésével, akik ma is szocialista padsorokban ülnek - jelentette ki Demeter Ervin. DEMSZKY GÁBOR szerint az Antall Józsefnek is átadott ügynöklistával a titkosszolgálatok és a velük összefo­nódott egyes politikai erők azt akar­ták üzenni, hogy ne hozzák nyilvá­nosságra az ügynökök nevét, hiszen a demokratikus pártok is érintettek. A főpolgármester úgy véli, hogy An­tall meg is fogadta a tanácsot, hi­szen abban a ciklusban nem szüle­tett törvény a múlt megismerhető­ségéről, és az utána következő két kormány sem alkotta meg a szüksé­ges jogszabályokat. Demszky elis­merte ugyanakkor, hogy ő 1990- ben Antall József környezetéből ket­tős áttétellel megkapta ezt a listát. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter az SZDSZ-es főpolgármesterrel együtt elítélte azt a módszert, hogy az internetre tesznek fel különféle listákat. Magyar arról beszélt, hogy Demszkyvel együtt levelet írtak az Állambiztonsági Szolgálatok Törté­neti Levéltárához, amelyben továb­bi iratok átadását kérik az intéz­ménytől, illetve a jelentéseket készí­tő hálózati személyek adatait. A mi­niszter szerint a levéltár nem ügy­félbarát, hiszen nem adott át ré­szükre minden, személyükkel kap­csolatos iratot. Mint fogalmazott, sem a megfigyeltekről készült fény­­képfelvételeket, sem az esetleges le­hallgatások jegyzőkönyvét nem is­merhetik meg, sem pedig a megfi­­gyelteket érő retorziók kiötlőiről nem tudhatnak meg információkat az egykori áldozatok. LÁSZLÓ BOGLÁR kormányszóvivő tegnap bejelentette: a Nemzetbiz­tonsági Hivatal (NBH) vizsgálatot kezdett a hét végén nyilvánosságra hozott ügynöklista hitelességének megállapítására. TÓTH ANDRÁS (MSZP) nemzetbiz­tonsági államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott: nem tud a szóvivő által említett hitelességvizsgálatról. - Az NBH és az Információs Hivatal munkatársainak azt a feladatot ad­tam, hogy vizsgálják meg, történt-e jogsértés az adatok kiszivárogtatá­sával, amelyre még ezen a héten vá­laszt kapok - jelentette ki Tóth. VARGA LÁSZLÓ, Budapest Főváros Levéltárának korábbi főigazgatója tegnap úgy vélte, hogy a névsort 1989 novembere körül állíthatták össze, csakúgy, mint a Németh Mik­lós által készíttetett listát, azonban azon volt olyan név, ami ezen nincs. - Minden lista manipulált, mivel a nyilvántartás annak idején nem lis­ták alapján történt, valamilyen szempont alapján kezdtek kiválo­gatni a kartonrendszerből neveket - jelentette ki. A listán szereplők közül néhányan már vasárnap beis­merték, hogy volt valamilyen kap­csolatuk az állampárt belügymi­nisztériumával. FOKY OTTÓ animációsfilm-rendező beszélt beszervezéséről, de úgy nyi­latkozott: nem jelentett. SZEGVÁRI KATALIN, az ismert televí­ziós műsorvezető a Gyurcsány Fe­renc miniszterelnöknek címzett nyílt levélben beszélt múltjáról, amelyben felhívta a figyelmet, hogy éppen azok életével játszik, akiket többek között saját felesége nagyap­jának köszönhetően megzsaroltak és beszerveztek. Szegvári jelezte, hogy a kormányfőt személyes ellen­ségének tekinti. FÉNYI TIBOR, az SZDSZ egyik alapí­tója az internetes lapnak beismerte, hogy jogosan szerepel a listán, miu­tán két ismerőséről jelentést írt. BOHÓ RÓBERT, az ’56-os forrada­lomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör tagja elismerte, hogy 1972-ben a III/II-es ügyosztályra szervezték be, majd később áthe­lyezték a III/III-as ügyosztályra, ahol a rendszerváltásig állt állo­mányban. BÁBA IVÁN, a Fidesz külügyi kabi­netjének vezetője lapunk kérdésé­re elmondta: az átvilágítóbírák 1998. július 15-én kelt határozata megállapította, hogy semmilyen formában nem működött együtt a törvényben megjelölt szervezetek­kel. Dombóvári Gábor tévés mű­sorvezető, Győri Béla, a MIÉP szó­vivője, Bodolay Géza kecskeméti színházigazgató és Gombár János, az MTV Ablak című műsorának egykori főszerkesztője is cáfolta, hogy jelentést írt volna a III-as csoportfőnökségeknek. SZIGETI FERENC, a Karthago együt­tes vezetője elismerte ugyan, hogy a rendszerváltás előtt megpróbál­ták beszervezni, de kijelentette, hogy nem volt ügynök, senkiről sem jelentett. Ismert: a hét végén egy magát Szakértő 90-nek nevező ismeret­len személy egy kétszáztizenkilenc főből álló ügynöklistát helyezett el az angelfire.com nevű külföldi internetes tárhelyszolgáltatónál. Antall Péter, a néhai miniszterel­nök fia és Horváth Balázs egykori belügyminiszter is egyetértett az­zal: a lista nagymértékben hason­lít a Németh Miklós által Antall Józsefnek és Göncz Árpádnak át­adott listával. Ezzel a pártállam utolsó miniszterelnöke azt kíván­ta láttatni, hogy az akkori ellen­zék soraiban is voltak ügynökök, így az MSZP vagy az MSZMP tag­ságából senkit nem tüntettek fel a listán. A hét végén bemutatott do­kumentumon viszont feltűnően sok egyházi vezető neve szerepel. Péterfalvi Attila adatvédelmi biz­tos jelezte: bűncselekménynek számít az ügynöklista bemutatá­sa és az azon szereplő adatok idé­zése is. Veres: Támadás az egyházak ellen a Joó István___________________________________ T­agadhatatlanul elindult egy szervezett támadás az egyházak, de különösen a katolikus egyház el­len - mondta a Magyar Katolikus Püspöki Konferen­cia (MKPK) titkára tegnap. Veres András egy rendez­vényen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kije­lentette: az állam és az egyház kapcsolatát illetően a miniszterelnök előlépett egy ötlettel; az ügynöktör­vényt mindenkire ki kell terjeszteni, így az egyházak­ra is. Azonnal meg is jelentek hírek arra vonatkozóan, hogy vannak ám listák, amelyek egyházi személyek ügynöki múltjáról szólnak. Valakik fejében tehát már korábban megszületett a gondolat, hogy az egyházon belül zavart kell kelteni, újra van egy ügy, amellyel az egyház egésze ellen lejárató kampányt lehet kezdemé­nyezni - vélte. Veres András rámutatott arra, hogy a kommunista diktatúra idején „minden vezetői tisztséget betöltő sze­mély rendszeresen,úgynevezett hangulatjelentést írt a munkahelyéről, a környezetéről a szocialista állam­rend békéjének megőrzése érdekében”, valójában azonban őket is megfigyeltették másokkal. - Erről a helyről is szeretném üzenni a politikusoknak: a kétezer éves egyház a mainál sokkal nagyobb próbatételeket és üldöztetéseket is túlélt már - jelentette ki. -Ha korlátlan pénze lett volna működésre a III/III- as ügyosztálynak, bizonyos, hogy ezekre a személyekre mind kivetette volna a hálóját - fejezte ki kétkedését la­punknak a világhálóra hét végén felkerült „ügynöklis­ta” egyházi névsorával kapcsolatban Máté-Tóth And­rás, a Szegedi Egyetem vallástudományi tanszékének vezetője. A tanszékvezető benyomása az, hogy ez az egyházi személyeket soroló lista nem ügynököké, ha­nem olyanoké, akiket a népköztársaság nem tekintett ellenségének. Tudakoltuk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyes, a listára került tagjainak, illetve magának az MKPK-nak a véleményét, de többségük egyelőre nem kívánt hivatalosan megszólalni. Két püspök azonban közleményt juttatott el la­punkhoz. Kiss-Rigó László esztergom-budapesti se­gédpüspök azt jelezte, hétfőn büntetőeljárás megindí­tását kérte, és az elkövető személy felfedése után rágal­­mazási pert is kíván indítani. A címzetes püspök leszö­gezte: soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök kijelentette, hogy a megjelent lista miatt sze­mélyiségi jogi védelmi lépéseket fog tenni. Felháborí­tónak tartja ugyanis, hogy azok felelőssége és neve, akik évtizedekig zaklatták az egyházakat, homályban maradhat, a megzsaroltak viszont a nyilvánosság elé kerülhetnek. A püspök arról is beszámolt: „Genfi tevé­kenységem állami engedélyezése feltétele volt a végzett munkámról szóló beszámolás. Többszörös nyomásra adtam írásba, hogy ezt a feltételt teljesítem. Személyes megfigyelésre azonban sohasem vállalkoztam.”

Next