Magyar Nemzet, 2005. március (68. évfolyam, 58-86. szám)
2005-03-12 / 69. szám
arie Kultúra 2005. március 12., szombat Rovatvezető: Dippold Pál A kultúrpolitika a kultúra politikája Bozóki András tegnap az Iparművészeti Múzeumban adta át a művészeti díjakat ■ PASA Zoltán______________________________________________________________ T egnap délben az Iparművészeti Múzeum dísztermében Bozóki András kultuszminiszter adta át a hagyományos, március 15-i művészeti díjakat. A kultusztárca jelenlegi vezetője ünnepi beszédét azzal a vallomással kezdte: először úgy vélte, hogy protokolláris kötelezettségének tesz eleget, amikor átadja a nemzeti ünnepünkön esedékes kitüntetéseket. Ám amikor észrevette, hogy az Iparművészeti Múzeumban összegyűltek a magyar kultúra és a művészet jelesei, ráébredt, hogy a reá váró kötelező gesztusnál is fontosabb számára a kultúra iránt érzett szeretet. A tegnapi nap azért is volt különleges a miniszter szerint, mert az elismerésben részesülők a kortárs magyar kultúra kivételesen érdekes és reprezentatív keresztmetszetét képviselik. Nemcsak magyarországi, hanem határon túli magyarok is részesülnek az elismerésekben, akik a világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek. A műalkotás születése, a művészi teljesítmény megvalósulása egy koncertteremben, egy színielőadáson, egy regény megírása közben a díjnál is fontosabb - mondta a miniszter. A díj, az elismerés csak a már megvalósult művészeti alkotás megbecsülésének szimbóluma, s mint ilyen, csak szerény lehetőség arra, hogy a kultúrpolitika elismerését fejezze ki aziránt, ami már létrejött, amit mások már megvalósítottak. A kultúra támogatásának politikai feladata a rendszerváltozás óta már nem jelenti azt, hogy a kultúra a politika szolgálatában áll, ahogyan történt ez 1990 előtt. Ma már a kultúrpolitika - a miniszter érzése szerint - a kultúra politikája és nem a politika által lekezelt kultúra. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE: Baranyi Ferenc József Attila-díjas író, Kaán Zsuzsa tánctörténész-kritikus, Székelyhídi Ágoston irodalomtörténész, dr. Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE: Avar János újságíró, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője, Bánky József zongoraművész, Bokor Péter érdemes és kiváló művész, Balázs Béla-díjas filmrendező, Borbély Mihály, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének egyetemi docense, Böröczky József, a Mikroszkóp Színpad sokoldalú művésze, dr. Borda Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főmunkatársa, Csákány Zsuzsanna Balázs Béla-díjas vágó, Czigány György író, zongoraművész, Darvasi László író, Fellegi Tamás újságíró, dr. Hecker Frigyes, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Héra Éva, a Hagyományok Háza főosztályvezetője, Hock Ferenc festőművész, Károlyi Pál zeneszerző, Kertész Iván karvezető, zenei szerkesztő, zenekritikus, Krámer György, a Miskolci Nemzeti Színház és a Pannon Várszínház koreográfus-rendezője, Mucsi János, a BM Duna Művészegyüttes művészeti igazgatója, Pató Róza szobrász- és éremművész, Pető Béla, Sallay Stefánia, a BM Duna Művészegyüttes táncosszólistája, Menczel Róbert Jászai Mari-díjas díszlettervező, Vitéz Gábor filmrendező-dramaturg MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉR DEMKERESZT: Beke Sándor, a Kassai Thália Színház művészeti vezetője, Csutka István, a Csokonai Színház igazgatója, Délhusa Gjon előadóművész, Ferenczi Gáborné, a Budapesti Történeti Múzeum gazdasági igazgatója, Kovács Dénesné Ligeti Mária koreográfus-táncpedagógus, Kerek Attila kulturális rendezvényszervező, dr. Lelkes Lajos, Lovas Pál, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola táncpedagógusa, Merétey Sándor, a Budakeszi Református Egyházközség vezető lelkésze, Molnár András, a Zalai Megyei Levéltár igazgatója, M. Kecskés András pantomimművész, Nemes László író, műfordító, Németh Lászlóné, a Magyar Nemzeti Múzeum gazdasági vezetője, Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, Póth Irén, a Pesti Magyar Színház titkárságvezetője, dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Tárcai Zoltán ny. tanszékvezető főiskolai tanár, Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója, Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT: Adorjánné dr. Gyuricza Anna, a Budapesti Történeti Múzeum osztályvezetője, Bereczki Sándor, a Pesti Magyar Színház főügyelője, Feketéné Kun Ildikó, a Nyíregyházi Primavera Balettegyüttes balettmestere és koreográfusa, Herczeg János tanár, az Élet és Tudomány volt főszerkesztője, Honos Rudolf, a Budapesti Történeti Múzeum főrestaurátora, Lukács Jánosné, Markos Zoltán, a Mikroszkóp Színpad előadóművésze, Mihálszki Józsefné, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum gazdasági vezetője, Tan Mária, a Madách Színház súgója, Tubák Tibor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanársegédje, Valach Mária, a Békés Megyei Jókai Színház jelmezkivitelező-műhelyvezetője. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT: Cs. Nagy Endre, a Madách Színház főügyelője, színpadi produkciós igazgatója, Fodor Gyula, a Magyar Állami Operaház balettmestere, dr. Losonci Miklós, ny. főiskolai docens, Szigeti Gábor, a Győri Balett balettművésze. BALÁZS BÉLA-DÍJ: Böszörményi Zsuzsa filmrendező, Dévényi Rita díszlet- és jelmeztervező, Dobos Éva szinkrondramaturg, műfordító, Durst György, a Duna Televízió producere, Keresztes Dóra animációsfilm-rendező, grafikusművész, Krajcsovits István, a Magyar Televízió hangmérnöke, Miklós Mari vágó, Muhi András, az Inforg Stúdió producere, Pados Gyula operatőr, Tóth Zsuzsa forgatókönyvíró, dramaturg. BÁNFFY MIKLÓS-DÍJ: Balogh Józsefné, a Madách Színház színházi főtitkára, Csóti József, a Radnóti Miklós Színház gazdasági igazgatója, Molnár Istvánné, a Somogy Megyei Művelődési Központ gazdasági igazgatóhelyettese, Pusztai Mária, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága kollégiumi titkára, Schanda Beáta, a Táncművészeti Főiskola művészeti menedzsere, Vida János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei, Önkormányzati Hivatal művelődési és ifjúsági osztályvezető-főtanácsosa. BALOGH RUDOLF-DÍJ: Kresz Albert fotóművész, Soós Lajos fotóriporter, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársa, Telek Balázs fotóművész. BLATTNER GÉZA-DÍJ: Tisza Bea, a Kolibri Színház bábművésze, Rumi László bábművész. FERENCZY NOÉMI-DÍJ: Auth Attila tervezőgrafikus-művész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika tanszék egyetemi adjunktusa, Babos Pálma keramikusművész, Bardth Hajnal textiltervező iparművész, Csavargó Rózsa belsőépítész, Gerle Margit keramikusművész, Gink Judit textilművész, Heinzelmann Emma illusztrátor, Köblitz Birgit üvegtervező iparművész, dr. Morgós András iparművész-restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatója, Nyári Ildikó textiltervező-iparművész, Rékasy Levente ötvösművész, Stefániay Edit tűzzománcművész. HARANGOZÓ GYULA-DÍJ: Béres Anikó, a Honvéd Együttes táncos szólistája, Brieber János, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára, dr. Diószegi László koreográfus, a Teleki László Alapítvány igazgatója, Katona Gábor, a Közép-Európa Táncszínház táncművésze, Lukács András, a Magyar Állami Operaház címzetes magántáncosa, Nagy Grácia, a Budapesti Táncszínház táncművésze, Sándor Zoltán, a Győri Balett balettművésze. HORTOBÁGYI KÁROLY-DÍJ: Megosztva a „Golden Power” duó, Takács Gyula és Oláh Sándor artistaművészek. ERKEL FERENC-DÍJ: Gyöngyösi Levente zeneszerző, Wilheim András zenei rendező, zenetörténész, Wolf Péter zeneszerző. JÁSZAI MARI-DÍJ: Bányai Tamás világítástervező, Bíró József kolozsvári színművész, Csuja Imre, az Örkény Színház színművésze, Dobre-Kóthay Judit, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezője, Fabó Tibor, a Komáromi Jókai Színház színművésze, Fillár István, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze, Hunyadkürti György, a Kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, Nyári Zoltán, a Budapesti Operettszínház színművésze, Ónodi Eszter, a Katona József Színház színművésze, Schilling Árpád, a Krétakör Színház művészeti vezetője, Soltész Erzsébet, a Pesti Magyar Színház színművésze, Tordai Hajnal, a Pesti Magyar Színház jelmeztervezője, Töreky Zsuzsa színművész. JÓZSEF ATTILA-DÍJ: Ambrus Lajos író, Bartis Attila író, Deréky Pál irodalomtörténész, Győre Balázs író, költő, Karátson Gábor író, műfordító, esszéista, Láng Zsolt, a marosvásárhelyi Látó szerkesztője, Lászlóffy Csaba író, Nagy Zoltán Mihály kárpátaljai író, költő, Pécsi Györgyi kritikus, Prágai Tamás író, szerkesztő, Rácz Péter műfordító, Rostás- Farkas György író, műfordító, Varró Dániel író, költő. LISZT FERENC-DÍJ: Csorna Ildikó magánénekes, Fenyő László gordonkaművész, Kertész Attila karvezető, a Pécsi Tudományegyetem docense, Kesselyák Gergely karmester, Kiss Gy. László klarinétművész, Kiss József oboaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Snétberger Ferenc gitárművész, Szalai Antal népi zenekarvezető. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ: Boromisza Péter festő- restaurátorművész, Chilf Mária festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanársegédje, Deli Ágnes szobrász, Fischer György szobrász, Gallusz Gyöngyi grafikus, Gerhes Gábor képzőművész, Király Ferenc lendvai szobrászművész, Lelkes László tervezőgrafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, Palkó Tibor festőművész, főiskolai docens, Szűcs Attila festőművész, Türk Péter festőművész, Újváry Lajos festőművész, Vincze Ottó festőművész. NÁDASDY KÁLMÁN-DÍJ: Baranyi Ferenc librettista, műfordító, Horváth Zoltán rendező. NÉMETH LAJOS-DÍJ: Sasvári Edit, a Fővárosi Képtár igazgatóhelyettese, Tatai Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet tudományos kutatója, dr. Zwickl András, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológus művészettörténésze. SZABOLCSI BENCE-DÍJ: Székely András zenetörténész, Vikárius László zenetörténész. TÁNCSICS MIHÁLY-DÍJ: Keleti Éva, Balázs Béla-díjas érdemes művész, az Europress Sajtó- és Fotóügynökség vezetője, Krajczár Gyula, a Népszabadság pekingi tudósítója, Ráday Mihály, a Magyar Televízió főmunkatársa, Sarusi Mihály újságíró, Szigethy András újságíró, Takács Tibor újságíró. MINISZTERI ELISMERÉS: Mészáros László Képzőművészeti Egyesület. Ötvenhárom év mikrofonnal a kézben Lapunk munkatársa, Fábián Gyula tegnap vette át a Magyar Rádió nívódíját. Fábián több mint fél évszázados rádiós pályafutása során szociografikus riportjaival a vidék Magyarországának időszerű problémáira kereste a megoldást, a népi írók hagyományát folytatva. S Hakiik Norbert____________________________________ // Ők is számon tartottak, és én örömmel jártam vissza hozzájuk - vall a rádiózás iránti elhivatottságáról Fábián Gyula, aki 1952-ben ült mikrofon mögé. Amikor állást kínáltak neki a Magyar Rádióban, az ifjúsági és a mezőgazdasági témájú adások közül választhatott, és ő ez utóbbi mellett döntött. „A vidéki Magyarországról jöttem, és rádiósként is a vidéket kívántam szolgálni” - indokolja döntését az alkotó, aki mikrofonnal a kezében végigkísérte az ötvenes éveket, a mezőgazdaság világának nagy átalakulását, annak minden keservével, bajával és - a konszolidáció időszakát követően - örömeivel együtt. A Falurádiónál töltött évtizedeket. Olyan szakemberekkel került baráti kapcsolatba, akik sokat tettek a magyar agrárium megújításáért, akiknek nagy részük volt abban, hogy mezőgazdaságunk számos területen a világelsők közé tartozhatott. „Azokat sikerült megszólaltatnom, akik a történelmünket alakították” - vall Fábián, akinek a Magyar Rádió Aranytoll-díjjal ismerte el a munkásságát 2002-ben, pályakezdése ötvenedik évfordulóján. ■ A MAGYAR RÁDIÓ NÍVÓDÍJÁT KAPTÁK 2005-BEN: Járai Judit, Schmauder Erzsébet, Avanesian Alex, Radosné Lengyel Anna, Fábián Gyula, Cservenka Judit, Földvári Géza, Benkei Ildikó, Füredy Zsolt, Madarász Zsolt, Horváth Katalin, Gadácsi János, Szemes István, Gyurkó József, Koszits Attila, Pólyák Adrienn, Molnár Éva, Siklós Erik, Csűrös Csilla, Ördög Csilla, Balla Ferenc, Szőkefalvi Nagy Katalin, Szalai Eszter, Andrássy Pál, Blazsó Sándorné, Kecskés Sándor, Burai Sándor, Bán Magda, Markovics Ferenc, Solténszky Tibor, Boros Attila, Béres János, Petrőczi Éva. kultura@magyarnemzet.hu SZÉKELYHÍDI ÁGOSTONT a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Úgy gondolja, hogy íróként, kritikusként, elsősorban esszéírói tevékenységének jutalmaként kapta az elismerést, és talán azt is honorálják vele, hogy a Tokaji írótábor elnöke, fő szervezője volt három egymást követő ciklusban. AMBRUS LAJOS író munkáját József Attila-díjjal ismerték el. A díjat legutóbb megjelent kötetei, a Szókalauz és az író számára különösen kedves Lugas című könyvéért kapta. Színesíti a róla kialakult képet a Borkönyv is, de úgy gondolja, nem kis mértékben játszott közre a díj odaítélésénél a Kortárs című folyóiratnál végzett rovatszerkesztői tevékenysége. A díj értékét fokozza, hogy a Fiatal írók Szövetsége javasolta a jelöltek listájára. PRÁGAI TAMÁS író-költő a Magyar Írószövetség és a Fiatal írók Szövetsége javaslatára kapta az elismerést. Számára nagy meglepetés, hogy fiatalon kaphatja kézhez a legmagasabb írói kitüntetést, és őszintén reméli, hogy sikerül a bizalomra rászolgálnia. SARUSI MIHÁLY író, újságíró, szociográfus, lapunk balaton-vidéki regionális tudósítója a Magyar Katolikus Újságíró-szövetség javaslatára kapta meg a Táncsics Mihály-díjat. Azt hallotta, többek között azért a huszonöt esztendős magas színvonalú munkáért is jutalmazták, amelyet a Magyar Távirati Iroda munkatársaként végzett Számára ez azért érdekes, mert éppen negyedszázados tevékenységének évfordulóján bocsátották el az MTI-től. PATÓ RÓZSA szobrász és éremművész, a Művészeti Akadémia tagja a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta meg eddigi életművéért. Úgy gondolja, az elismerés a kultúrpolitika feladata, ő továbbra is ugyanúgy teszi majd a dolgát, ahogy eddig tette. Számára legfontosabb, hogy megformázza Széchenyi István, a legnagyobb magyar szobrát Számára Széchenyi nemcsak a Lánchíd és az akadémia létrehozója, hanem a magyarságért felelősen gondolkodó, a nemzet sorsát személyes sorsaként és fátumaként megélő egyéniség. DURST GYÖRGY producer a filmművészet reneszánsz egyénisége, a Duna Műhely vezetője Balázs Béla-díjat kapott. Azonnal mondja, hogy bár elismeri, a sokoldalúság nagy erény, az elismerés a Duna TV művészetpártoló és hagyományápoló tevékenységének is szól, nem csak személyének. A saját munkájában mindennél fontosabbnak tartja, hogy fiatal filmes és televíziós rendezők nemzedékét nevelte évtizedeken át, akik közül számosan váltak a mai magyar művészeti élet meghatározó egyéniségeivé. Meghatónak tartja, hogy mint a Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja azt a díjat vehette át, mely az általa egykor olyannyira szeretett műhely névadója is. (P/Z.)