Magyar Nemzet, 2005. március (68. évfolyam, 58-86. szám)

2005-03-12 / 69. szám

ar­i­e Kultúra 2005. március 12., szombat Rovatvezető: Dippold Pál A kultúrpolitika a kultúra politikája Bozóki András tegnap az Iparművészeti Múzeumban adta át a művészeti díjakat ■ PASA Zoltán______________________________________________________________ T­ egnap délben az Iparművészeti Múzeum dísztermében Bozóki And­rás kultuszminiszter adta át a hagyományos, március 15-i művészeti díjakat. A kultusztárca jelenlegi vezetője ünnepi beszédét azzal a vallo­mással kezdte: először úgy vélte, hogy protokolláris kötelezettségének tesz eleget, amikor átadja a nemzeti ünnepünkön esedékes kitüntetéseket. Ám amikor észrevette, hogy az Iparművészeti Múzeumban összegyűltek a magyar kultúra és a művészet jelesei, ráébredt, hogy a reá váró kötelező gesztusnál is fontosabb számára a kultúra iránt érzett szeretet. A tegnapi nap azért is volt különleges a miniszter szerint, mert az elismerésben ré­szesülők a kortárs magyar kultúra kivételesen érdekes és reprezentatív ke­resztmetszetét képviselik. Nemcsak magyarországi, hanem határon túli magyarok is részesülnek az elismerésekben, akik a világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek. A műalkotás születése, a művészi teljesítmény megvaló­sulása egy koncertteremben, egy színielőadáson, egy regény megírása közben a díjnál is fontosabb - mondta a miniszter. A díj, az elismerés csak a már megvalósult művészeti alkotás megbecsülésének szimbóluma, s mint ilyen, csak szerény lehetőség arra, hogy a kultúrpolitika elismerését fejezze ki aziránt, ami már létrejött, amit mások már megvalósítottak. A kultúra támogatásának politikai feladata a rendszerváltozás óta már nem jelenti azt, hogy a kultúra a politika szolgálatában áll, ahogyan történt ez 1990 előtt. Ma már a kultúrpolitika - a miniszter érzése szerint - a kultú­ra politikája és nem a politika által lekezelt kultúra. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEM­REND TISZTIKERESZTJE: Baranyi Fe­renc József Attila-díjas író, Kaán Zsuzsa tánctörténész-kritikus, Szé­kelyhídi Ágoston irodalomtörté­nész, dr. Varga Kálmán, a Kulturá­lis Örökségvédelmi Hivatal elnöke. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEM­REND LOVAGKERESZTJE: Avar János újságíró, a Vasárnapi Hírek főszer­kesztője, Bánky József zongoramű­vész, Bokor Péter érdemes és kiváló művész, Balázs Béla-díjas filmren­dező, Borbély Mihály, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tan­székének egyetemi docense, Bö­­röczky József, a Mikroszkóp Színpad sokoldalú művésze, dr. Borda Zol­tán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főmunkatársa, Csákány Zsuzsanna Balázs Béla-dí­jas vágó, Czigány György író, zon­goraművész, Darvasi László író, Fellegi Tamás újságíró, dr. Hecker Frigyes, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Héra Éva, a Hagyományok Háza főosz­tályvezetője, Hock Ferenc festőmű­vész, Károlyi Pál zeneszerző, Ker­tész Iván karvezető, zenei szerkesz­tő, zenekritikus, Krámer György, a Miskolci Nemzeti Színház és a Pan­non Várszínház koreográfus-ren­dezője, Mucsi János, a BM Duna Művészegyüttes művészeti igazga­tója, Pató Róza szobrász- és érem­művész, Pető Béla, Sallay Stefánia, a BM Duna Művészegyüttes táncos­szólistája, Menczel Róbert Jászai Mari-díjas díszlettervező, Vitéz Gá­bor filmrendező-dramaturg MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉR­­ DEMKERESZT: Beke Sándor, a Kassai Thália Színház művészeti vezetője, Csutka István, a Csokonai Színház igazgatója, Délhusa Gjon előadó­­művész, Ferenczi Gáborné, a Buda­pesti Történeti Múzeum gazdasági igazgatója, Kovács Dénesné Ligeti Mária koreográfus-táncpedagógus, Kerek Attila kulturális rendezvény­­szervező, dr. Lelkes Lajos, Lovas Pál, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola táncpedagógusa, Merétey Sándor, a Budakeszi Református Egyházköz­ség vezető lelkésze, Molnár András, a Zalai Megyei Levéltár igazgatója, M. Kecskés András pantomimmű­vész, Nemes László író, műfordító, Németh Lászlóné, a Magyar Nemze­ti Múzeum gazdasági vezetője, Pa­taki András, a Szegedi Kortárs Ba­lett igazgatója, Póth Irén, a Pesti Magyar Színház titkárságvezetője, dr. Praznovszky Mihály irodalom­­történész, Tárcai Zoltán ny. tan­székvezető főiskolai tanár, Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház ügy­vezető igazgatója, Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉR­DEMKERESZT: Adorjánné dr. Gyu­­ricza Anna, a Budapesti Történeti Múzeum osztályvezetője, Bereczki Sándor, a Pesti Magyar Színház fő­ügyelője, Feketéné Kun Ildikó, a Nyíregyházi Primavera Balett­együttes balettmestere és koreográ­fusa, Herczeg János tanár, az Élet és Tudomány volt főszerkesztője, Ho­nos Rudolf, a Budapesti Történeti Múzeum főrestaurátora, Lukács Jánosné, Markos Zoltán, a Mikrosz­kóp Színpad előadóművésze, Mihálszki Józsefné, a Miskolci Galé­ria Városi Művészeti Múzeum gaz­dasági vezetője, Tan Mária, a Ma­dách Színház súgója, Tub­ák Tibor, a Színház- és Filmművészeti Egye­tem tanársegédje, Valach Mária, a Békés Megyei Jókai Színház jelmez­­kivitelező-műhelyvezetője. MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉR­DEMKERESZT: Cs. Nagy Endre, a Madách Színház főügyelője, színpa­di produkciós igazgatója, Fodor Gyula, a Magyar Állami Operaház balettmestere, dr. Losonci Miklós, ny. főiskolai docens, Szigeti Gábor, a Győri Balett balettművésze. BALÁZS BÉLA-DÍJ: Böszörményi Zsu­zsa filmrendező, Dévényi Rita dísz­let- és jelmeztervező, Dobos Éva szinkrondramaturg, műfordító, Durst György, a Duna Televízió pro­ducere, Keresztes Dóra animációs­­film-rendező, grafikusművész, Kraj­­csovits István, a Magyar Televízió hangmérnöke, Miklós Mari vágó, Muhi András, az Inforg Stúdió pro­ducere, Pados Gyula operatőr, Tóth Zsuzsa forgatókönyvíró, dramaturg. BÁNFFY MIKLÓS-DÍJ: Balogh Jó­zsefné, a Madách Színház színházi főtitkára, Csóti József, a Radnóti Miklós Színház gazdasági igazgató­ja, Molnár Istvánné, a Somogy Me­gyei Művelődési Központ gazdasági igazgatóhelyettese, Pusztai Mária, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága kollégiumi titkára, Schanda Beáta, a Táncművészeti Főiskola művészeti menedzsere, Vida János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei, Önkormányzati Hi­vatal művelődési és ifjúsági osztály­vezető-főtanácsosa. BALOGH RUDOLF-DÍJ: Kresz Albert fotóművész, Soós Lajos fotóripor­ter, a Magyar Távirati Iroda főmun­katársa, Telek Balázs fotóművész. BLATTNER GÉZA-DÍJ: Tisza Bea, a Kolibri Színház bábművésze, Rumi László bábművész. FERENCZY NOÉMI-DÍJ: Auth Attila tervezőgrafikus-művész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervező­grafika tanszék egyetemi adjunktu­sa, Babos Pálma keramikusművész, Bardth Hajnal textiltervező ipar­művész, Csavargó Rózsa belsőépí­tész, Gerle Margit keramikusmű­vész, Gink Judit textilművész, Hein­­zelmann Emma illusztrátor, Köblitz Birgit üvegtervező iparművész, dr. Morgós András iparművész-restau­rátor, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatója, Nyári Ildikó textiltervező-iparművész, Rékasy Levente ötvösművész, Stefániay Edit tűzzománcművész. HARANGOZÓ GYULA-DÍJ: Béres Ani­kó, a Honvéd Együttes táncos szó­listája, Brieber János, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára, dr. Diószegi László koreográfus, a Tele­ki László Alapítvány igazgatója, Ka­tona Gábor, a Közép-Európa Tánc­színház táncművésze, Lukács And­rás, a Magyar Állami Operaház cím­zetes magántáncosa, Nagy Grácia, a Budapesti Táncszínház táncművé­sze, Sándor Zoltán, a Győri Balett balettművésze. HORTOBÁGYI KÁROLY-DÍJ: Meg­osztva a „Golden Power” duó, Ta­kács Gyula és Oláh Sándor artista­művészek. ERKEL FERENC-DÍJ: Gyöngyösi Le­vente zeneszerző, Wilheim András zenei rendező, zenetörténész, Wolf Péter zeneszerző. JÁSZAI MARI-DÍJ: Bányai Tamás vilá­gítástervező, Bíró József kolozsvári színművész, Csuja Imre, az Örkény Színház színművésze, Dobre-Kóthay Judit, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezője, Fabó Tibor, a Komáromi Jókai Szín­ház színművésze, Fillár István, a Pé­csi Nemzeti Színház színművésze, Hunyadkürti György, a Kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, Nyári Zoltán, a Budapesti Operett­színház színművésze, Ónodi Eszter, a Katona József Színház színművésze, Schilling Árpád, a Krétakör Színház művészeti vezetője, Soltész Erzsébet, a Pesti Magyar Színház színművé­sze, Tordai Hajnal, a Pesti Magyar Színház jelmeztervezője, Töreky Zsu­zsa színművész. JÓZSEF ATTILA-DÍJ: Ambrus Lajos író, Bartis Attila író, Deréky Pál iro­dalomtörténész, Győre Balázs író, költő, Karátson Gábor író, műfordí­tó, esszéista, Láng Zsolt, a marosvá­­sárhelyi Látó szerkesztője, Lászlóffy Csaba író, Nagy Zoltán Mihály kár­pátaljai író, költő, Pécsi Györgyi kri­tikus, Prágai Tamás író, szerkesztő, Rácz Péter műfordító, Rostás- Farkas György író, műfordító, Var­ró Dániel író, költő. LISZT FERENC-DÍJ: Csorna Ildikó ma­gánénekes, Fenyő László gordonka­­művész, Kertész Attila karvezető, a Pécsi Tudományegyetem docense, Kesselyák Gergely karmester, Kiss Gy. László klarinétművész, Kiss Jó­zsef oboaművész, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem tanára, Snétberger Ferenc gitárművész, Szalai Antal népi zenekarvezető. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ: Boromisza Péter festő- restaurátorművész, Chilf Mária festőművész, a Ma­gyar Képzőművészeti Egyetem ta­nársegédje, Deli Ágnes szobrász, Fischer György szobrász, Gallusz Gyöngyi grafikus, Gerhes Gábor képzőművész, Király Ferenc lendvai szobrászművész, Lelkes László tervezőgrafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunk­tusa, Palkó Tibor festőművész, fő­iskolai docens, Szűcs Attila festő­művész, Türk Péter festőművész, Újváry Lajos festőművész, Vincze Ottó festőművész. NÁDASDY KÁLMÁN-DÍJ: Baranyi Fe­renc librettista, műfordító, Horváth Zoltán rendező. NÉMETH LAJOS-DÍJ: Sasvári Edit, a Fővárosi Képtár igazgatóhelyettese, Tatai Erzsébet, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet tudományos kutató­ja, dr. Zwickl András, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológus mű­vészettörténésze. SZABOLCSI BENCE-DÍJ: Székely And­rás zenetörténész, Vikárius László zenetörténész. TÁNCSICS MIHÁLY-DÍJ: Keleti Éva, Balázs Béla-díjas érdemes művész, az Europress Sajtó- és Fotóügynök­ség vezetője, Krajczár Gyula, a Népszabadság pekingi tudósítója, Ráday Mihály, a Magyar Televízió főmunkatársa, Sarusi Mihály új­ságíró, Szigethy András újságíró, Takács Tibor újságíró. MINISZTERI ELISMERÉS: Mészáros László Képzőművészeti Egyesü­let. Ötvenhárom év mikrofonnal a kézben Lapunk munkatársa, Fábián Gyula tegnap vette át a Magyar Rádió nívódíját. Fábián több mint fél évszázados rádiós pályafutása során szo­ciografikus riportjaival a vidék Magyarországá­nak időszerű problémáira kereste a megoldást, a népi írók hagyományát folytatva. S Haki­ik Norbert____________________________________ // Ő­k is számon tartottak, és én örömmel jártam vissza hozzájuk - vall a rádiózás iránti elhivatott­ságáról Fábián Gyula, aki 1952-ben ült mikrofon mö­gé. Amikor állást kínáltak neki a Magyar Rádióban, az ifjúsági és a mezőgazdasági témájú adások közül vá­laszthatott, és ő ez utóbbi mellett döntött. „A vidéki Magyarországról jöttem, és rádiósként is a vidéket kí­vántam szolgálni” - indokolja döntését az alkotó, aki mikrofonnal a kezében végigkísérte az ötvenes éveket, a mezőgazdaság világának nagy átalakulását, annak minden keservével, bajával és - a konszolidáció idő­szakát követően - örömeivel együtt. A Falurádiónál töltött évtizedeket. Olyan szakemberekkel került bará­ti kapcsolatba, akik sokat tet­tek a magyar agrárium meg­újításáért, akiknek nagy részük volt abban, hogy me­zőgazdaságunk számos terü­leten a világelsők közé tartoz­hatott. „Azokat sikerült megszólaltatnom, akik a tör­ténelmünket alakították” - vall Fábián, akinek a Ma­gyar Rádió Aranytoll-díjjal ismerte el a munkásságát 2002-ben, pályakezdése ötvenedik évfordulóján. ■ A MAGYAR RÁDIÓ NÍVÓDÍJÁT KAPTÁK 2005-BEN: Járai Judit, Schmauder Erzsébet, Avanesian Alex, Radosné Lengyel Anna, Fábián Gyula, Cservenka Judit, Földvá­ri Géza, Benkei Ildikó, Füredy Zsolt, Madarász Zsolt, Horváth Katalin, Gadácsi János, Szemes István, Gyurkó József, Koszits Attila, Pólyák Adrienn, Molnár Éva, Siklós Erik, Csűrös Csilla, Ördög Csilla, Balla Fe­renc, Szőkefalvi Nagy Katalin, Szalai Eszter, Andrássy Pál, Blazsó Sándorné, Kecskés Sándor, Burai Sándor, Bán Magda, Markovics Ferenc, Solténszky Tibor, Bo­ros Attila, Béres János, Petrőczi Éva. kultura@magyarnemzet.hu SZÉKELYHÍDI ÁGOSTONT a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjé­vel tüntették ki. Úgy gondolja, hogy íróként, kritikusként, elsősorban esszéírói tevékenységének jutalmaként kapta az elismerést, és talán azt is honorálják vele, hogy a Tokaji írótábor elnöke, fő szervezője volt három egymást követő ciklusban. AMBRUS LAJOS író munkáját József Attila-díjjal ismerték el. A díjat legutóbb megjelent kötetei, a Szókalauz és az író számára különösen kedves Lugas cí­mű könyvéért kapta. Színesíti a róla kialakult képet a Borkönyv is, de úgy gon­dolja, nem kis mértékben játszott közre a díj odaítélésénél a Kortárs című fo­lyóiratnál végzett rovatszerkesztői tevékenysége. A díj értékét fokozza, hogy a Fiatal írók Szövetsége javasolta a jelöltek listájára. PRÁGAI TAMÁS író-költő a Magyar Írószövetség és a Fiatal írók Szövetsége ja­vaslatára kapta az elismerést. Számára nagy meglepetés, hogy fiatalon kap­hatja kézhez a legmagasabb írói kitüntetést, és őszintén reméli, hogy sikerül a bizalomra rászolgálnia. SARUSI MIHÁLY író, újságíró, szociográfus, lapunk balaton-vidéki regionális tudósítója a Magyar Katolikus Újságíró-szövetség javaslatára kapta meg a Tán­csics Mihály-díjat. Azt hallotta, többek között azért a huszonöt esztendős ma­gas színvonalú munkáért is jutalmazták, amelyet a Magyar Távirati Iroda mun­katársaként végzett Számára ez azért érdekes, mert éppen negyedszázados tevékenységének évfordulóján bocsátották el az MTI-től. PATÓ RÓZSA szobrász és éremművész, a Művészeti Akadémia tagja a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta meg eddigi életművé­ért. Úgy gondolja, az elismerés a kultúrpolitika feladata, ő továbbra is ugyan­úgy teszi majd a dolgát, ahogy eddig tette. Számára legfontosabb, hogy megformázza Széchenyi István, a legnagyobb magyar szobrát Számára Szé­chenyi nemcsak a Lánchíd és az akadémia létrehozója, hanem a magyarsá­gért felelősen gondolkodó, a nemzet sorsát személyes sorsaként és fátuma­ként megélő egyéniség. DURST GYÖRGY producer a filmművészet reneszánsz egyénisége, a Duna Műhely vezetője Balázs Béla-díjat kapott. Azonnal mondja, hogy bár elismeri, a sokoldalúság nagy erény, az elismerés a Duna TV művészetpártoló és ha­gyományápoló tevékenységének is szól, nem csak személyének. A saját mun­kájában mindennél fontosabbnak tartja, hogy fiatal filmes és televíziós rende­zők nemzedékét nevelte évtizedeken át, akik közül számosan váltak a mai ma­gyar művészeti élet meghatározó egyéniségeivé. Meghatónak tartja, hogy mint a Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja azt a díjat vehette át, mely az ál­tala egykor olyannyira szeretett műhely névadója is. (P/Z.)

Next