Magyar Nemzet, 2005. április (68. évfolyam, 87-116. szám)
2005-04-25 / 111. szám
8 tapr fanéi • Külföld2005. április 25., hétfő Rovatvezető: Stier Gábor NAPI SAJTÓSZEMLE ___Lovas István összf.At.iv itása_____ The Observer Mint derült égből a villámcsapás, olyan drámaian vágott a brit választási kampányba az az eddig titokban tartott legfőbb államügyészi dokumentum, amely szerint a brit kormánynak a törvények értelmében nem lett volna szabad részt vennie az iraki háborúban - írja a baloldali brit Guardian vasárnapi kiadása. ■ Videóra vették azt a jelenetet, amint három amerikai rendőr egy óvodában egy rosszalkodó ötéves gyereket megbilincsel. ■ Izraeli katonákat azzal vádolnak, hogy hazudtak és bizonyítékokat másítottak meg a híres brit filmes, James Miller meggyilkolása után. A 34 éves Miller megölése és az azt követő hivatalos izraeli magatartás egyre feszültebbé teszi a két ország viszonyát. Miller legutoljára Bafta-díjat nyert, amiért az intifáda idején palesztin gyermekek életét követte nyomon. Az arról folyó vitában, hogy a brit egyetemek bojkottálják-e az izraeli egyetemeket, Sue Blackwell, egy brit egyetemi oktatónő kifejtette: ha javaslatát a brit oktatók megszavazzák, az növelné a nyomást „a törvénytelen izraeli államra”. Egyben azzal vádolta a brit egyetemeket, hogy hallgatásukkal tettestársai a megszállt területeken élő palesztinok jogai megsértésében. A korrupció leküzdésére való ígéretét kiemelve, Tariceanu román miniszterelnök hangsúlyozta Brüsszelben, hogy a nagy halakat lehalásszák, mivel azok felbukkannak a felszínre. Ha az unió nem lesz elégedett Románia és Bulgária ilyen irányú teljesítményével, csatlakozásuk késhet - írja a francia hírügynökség. ■ Irán ismét urániumot dúsít, legyen bármilyen is a nukleáris tárgyalások kimenetele - jelentették ki Teheránban. Sőt a tárgyalásokat is megszakítja Európával, ha az csak időhúzásra játszik. mim A vezető egyiptomi hetilap angol nyelvű kiadásának véleményoldalán az egyiptomi parlament külügyi bizottságának elnöke azt írja, hogy egy pillanatnyi kételye sincs: az Egyesült Államoknak Irán lesz a következő célpontja. Juan Cole, a Michigani Egyetemen a Közel-Kelet és Dél-Ázsia modern történetét tanító profeszszor a népszerű baloldali amerikai honlapon a másként gondolkodók elleni, az 1953-as MacCarthy-időket felidéző boszorkányüldözésnek nevezi azt, ami kollégája, a palesztin származású Joseph Massad professzor ellen folyik, akit a Columbia Egyetemről akar kidobatni immár nemcsak egy amerikai kongresszusi képviselő, de a gondolkodás szabadságát más esetekben olyannyira hangsúlyozó vezető liberális lap, a The New York Times is. A katedrán elhangzó gondolatok cenzúrázása után a következő lépés az lesz, hogy a The New York Timest is cenzúrázzák - írja Cole. Elfoglalta a pápai trónt XVI. Benedek Félmillióan ünnepeltek a Szent Péter téren • Az új egyházfő üdvözletét és áldását küldte a magyar népnek Sok országból összesereglett, csaknem félmillió hívő jelenlétében tegnap a római Szent Péter-bazilika előtti téren rendezett ünnepélyes szentmisén beiktatták hivatalába XVI. Benedek pápát, eredeti nevén Joseph Ratzinger bíborost. Az egyházfő szeretetteljes üdvözletét és áldását küldte a magyar népnek. HÍRÖSSZEFOGLALÓ • •Ünnepélyes szentmisén, sok százezer zarándok és magas rangú hivatalos külföldi vendégek jelenlétében iktatták be tegnap hivatalába XVI. Benedek pápát. A szertartás kezdetén a hagyományoknak megfelelően a bazilika altemplomában az új pápa megtömjénezte Szent Péter apostol sírját, majd ugyanott más egyházi méltóságok társaságában imádkozott. A szentmisét a bazilika előtti téren tartották, a kórus a székesegyház belsejében énekelt. Az eseményen 28 ország küldöttsége vett részt, köztük uralkodók, állam- és kormányfők, parlamenti elnökök. Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Erdő Péter bíboros, esztergomi prímás, érsek képviselte - számolt be az MTI. A mise latin nyelven zajlott, az olvasmányt angolul, a szent leckét olaszul, az evangéliumot pedig latinul és görögül olvasták fel, illetve énekelték. A mise tanító része után következett az új pápa tulajdonképpeni beiktatása, vagyis az egyházfői hatalmat jelképező pallium és halászgyűrű átadása. A palliumot a juh- és báránygyapjúból készült fehér stólát, amelyen a Krisztus öt sebére emlékeztető öt piros kereszt látható - Jorge Arturo Medina Estévez chilei bíboros helyezte XVI. Benedek vállára. A halászgyűrűt, amely Szent Péter eredeti foglalkozására emlékeztet, Angelo Sodano bíboros, a bíborosi testület dékánja húzta a pápa ujjára. Az új pápa olasz nyelven elmondott, 35 perces, tapsokkal és hangos tetszésnyilvánításokkal gyakran megszakított homíliájában a hívek támogatását, imáját kérte, mert mint mondta, „Isten gyenge szolgájaként” olyan szolgálatot kell magára vennie, amely „meghalad minden emberi képességet”. Ezt a terhet szerencsére nem egyedül kell hordoznia, „a szentek serege és a hívek imádsága” segítségére lesz. Elődje, II. János Pál haláltusájára és temetésére utalva hangsúlyozta: „Az egyház él, az egyház fiatal. A világ jövőjét hordozza magában, és minden egyes embernek mutatja az utat a jövőbe.” A keresztények egysége megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, arra kérve Istent, ne engedje, hogy „a háló elszakadjon”, és adja meg, hogy a katolikusok a keresztények egységének szolgálói legyenek. Karl Lehmann, a német katolikus püspöki konferencia elnöke nem sokkal korábban elmondta, Dél-Amerikában nem olyan nagy a csalódás Ratzinger pápává választása miatt, mint sokan gondolják. Lapértesülés szerint egyébként a pápaválasztó testületben végül is az elsöprő többség, a jelen lévő 115 bíborosból száz Joseph Ratzingerre szavazott. Lehmann tudatta, hogy a közép- és dél-amerikai kardinálisok Ratzingerre voksoltak. ■ ÜDVÖZLET MAGYARORSZÁGNAK. XVI. Benedek pápa szeretetteljes üdvözletét és áldását küldi a magyar népnek - áll abban az egyházmegyei körlevélben, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek tett tegnap közzé. A pápa Mádl Ferencnek a tegnapi audiencián megerősítette, hogy nagyra értékeli azt, amit Magyarország a történelem során a kereszténység jegyében és az Európához való csatlakozás terén tett. A magyar államfő szavai szerint XVI. Benedek homíliájában megfogalmazott üzenete mindenkihez szólt, s kifejezésre juttatta azt, hogy érzi a II. János Pál által létrehozott nagy életműnek a terhét. Szili Katalin házelnök az MTI-nek nyilatkozva a szegénység elleni küzdelmet, illetve a béketeremtést nevezte a pápai beszéd két legfontosabb üzenetének. Az egyház hordozza a világ jövőjét - hangsúlyozta a pápa FOTÓ: AFP/THOMAS COEX Vatikáni kommunikáció : Munkatársunktól. Külön pápai kihallgatáson mondott köszönetet szombaton XVI. Benedek a média azon képviselőinek, akik az utóbbi hetekben tájékoztatást nyújtottak a vatikáni eseményekről. A katolikus egyházfő a bíborosok fogadását követő második audienciáján fogadta az újságírókat, ezúttal a VI. Pál Teremben, ahol a média és az egyház kommunikációs segítőinek csaknem háromezer képviselője gyűlt össze - számolt be az MTI. A Szent Péter teret és a Vatikán környékét március vége óta szinte megszállták az újságírók. Az Európa számos országából érkezett tévések helyenként valóságos stúdiódzsungelt hoztak létre, műholdas közvetítőkocsijaik szomszédságában pedig gyakran még külön színpadokat is felállítottak, onnét közvetítve az eseményekről. Többek között cseh, szlovák, horvát, román és természetesen lengyel közvetítőkocsikat többet is lehetett látni, magyart egyet sem. Joseph Ratzinger megválasztása előtt pedig - éppúgy, mint II. János Pál halálakor - az összes hírtelevízió élőben közvetítette a vatikáni eseményeket. Az érdeklődés azonban korántsem nevezhető egyoldalúnak, hiszen a jelek szerint elődjéhez, Karol Wojtylához hasonlóan XVI. Benedek is kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a tömegkommunikációnak. II. János Pál regnálása előtt például nem volt példa arra, hogy egy pápa rendszeres párbeszédet folytasson a sajtóval, sőt könnyed beszélgetésbe is belemenjen az érdeklődő újságírókkal. A Vatikán odafigyelését mi sem jelzi jobban, mint hogy a konklávé döntése után alig több mint egy órával a hívek már kezükbe vehették az Osservatore Romano című hivatalos lap esti különkiadását. Bajban az elrabolt román újságírók 11 Tudósítónktól.MTI_____________ Mind több bukaresti párt és civil szervezet követeli az Irakban állomásozó, 863 fős román kontingens hazahívását azután, hogy iraki túszejtők ehhez a feltételhez kötik az egy hónappal ezelőtt túszul ejtett három újságíró szabadon engedését. Az al- Dzsazíra katari hírtelevízió a hét végén újabb felvételt közölt a bukaresti Prima TV és a Romania libera munkatársairól, valamint a velük együtt elrabolt arab üzletemberről. Ezen az önmagát Mu’ad ibn Jabalnak nevező terrorista szervezet közölte: négy napot ad Romániának, hogy kivonja csapatait a közel-keleti országból, ellenkező esetben végez a foglyokkal. Egy amerikai emberijog-védő szervezet közben azt kéri, hogy független ügyész vizsgálja ki Donald Rumsfeldnek, az Egyesült Államok védelmi miniszterének és George Tenetnek, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt vezetőjének a felelősségét a bagdadi Abu Graib börtön foglyainak amerikai katonák általi megkínzásában és megaláztatásában. Irakban szombaton hatvannál is több ember halálát vagy sebesülését okozták a lázadók fegyveres támadásai és pokolgépes merényletei. Halálos lövések érték az AP amerikai hírügynökség egyik tévéoperatőrét is. Tegnap legalább 21 iraki halt meg Bagdadban és Tikritben pokolgépek robbanása következtében. Oldódó feszültségek? ! Munkatársunktól Először találkozott a pekingi és a tokiói vezetőség a japán tankönyvek kapcsán kirobbant kínai erőszakos tüntetések óta. A jakartai Afrika-Ázsia-csúcson Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő kijelentette, hogy „pozitív hangvételű találkozót” tartott a kínai elnökkel. Hu Csin-tao a két ország közötti nézeteltérések elsimítása érdekében felszólította Japánt, hogy „bocsánatkérését tettekkel támassza alá”, és ne támogassa a Tajvan függetlenségét szorgalmazókat. Dzsunicsiro a kontinensek közötti találkozó bevezetőjeként megbánását és mély bocsánatkérését fejezte ki országa háborús múltjáért. A kínai elnök kiemelte, hogy a jelenlegi nehézségek ellenére nem változtat külpolitikáján, és fejleszti Japánnal való együttműködését. A két vezető az 1955-ös bandungi értekezlet ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett csúcsértekezlet helyszínén, az indonéz főváros egyik szállodájában tárgyalt szombaton a megbékélési folyamatról. Kofi Annan ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy Kína és Japán kapcsolata rendeződni fog. Ezzel egy időben a japán fővárosban mintegy kétszázötvenen tiltakoztak a kínai külpolitika ellen. kuspol@magyarnemzet.hu Kísért a népirtás emléke Törökország továbbra sem ismeri el az örmény holokausztot Tízezrek emlékeztek meg tegnap Jerevánban az örmények ellen elkövetett első világháborús népirtás kezdetének kilencvenedik évfordulójáról. Az Oszmán Birodalom területén 1915-ben másfél millió örményt gyilkoltak meg. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Obert Kocsarján államfő az örmény népirtás évfordulóján rendezett jereváni megemlékezésen hangsúlyozta, mindannyiuknak fontos, hogy a világ elismerje és elítélje a múltban történteket. Hozzátette: Jereván kész jó viszonyt kialakítani Törökországgal, de ehhez Ankarának is el kell ismernie, hogy az Oszmán Birodalom területén 1,5 millió örményt gyilkoltak meg az első világháborúban. Az örmény főváros lakói hoszszú sorokban vonultak végig az utcákon, így járulva a népirtás áldozatainak emlékére emelt emlékműhöz, amely a főváros fölött, egy hegycsúcson magaslik. Sokan gyászruhát öltöttek, sírtak, és virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Ankara szerint igaz ugyan, hogy török katonák megöltek az első világháborúban 250-300 ezer örményt, de nem szervezett, kitervelt népirtás részeként, hanem a háborús ellenséget, Oroszországot támogató, törökellenes felkelésük leverése közben. Ankara tegnap mindazonáltal csak a gallipoli ütközetről emlékezett meg, ahol kilencven évvel ezelőtt az ausztrál és új-zélandi hadtest, illetve a török csapatok között a Dardanellák elfoglalására irányuló véres csatában Törökország mintegy 86 ezer, Ausztrália több mint 8000, Új-Zéland pedig csaknem 3000 katonáját vesztette el. A berlini parlament pártjai közben ritka egyetértésben szólították fel a török kormányt, hogy fenntartások nélkül tisztázza szerepét az örmények elleni népirtásban. Több honatya a németek felelősségére is utalt, mivel az első világháborúban Berlin - tekintettel az Ankarával kötött szövetségre - nem vetette a fegyvertárs szemére az örmények elleni vérengzést és tömeges deportálást. Másfél millió áldozatra emlékeztek Örményországban. Lezáratlan múlt FOTÓ: REUTERS