Magyar Nemzet, 2005. április (68. évfolyam, 87-116. szám)

2005-04-25 / 111. szám

8 tapr fanéi • Külföld2005. április 25., hétfő Rovatvezető: Stier Gábor NAPI SAJTÓSZEMLE ___Lovas István összf.At.iv itása_____ The Observer Mint derült égből a villámcsapás, olyan drámaian vágott a brit választási kampányba az az ed­dig titokban tartott legfőbb ál­lamügyészi dokumentum, amely szerint a brit kormány­nak a törvények értelmében nem lett volna szabad részt vennie az iraki háborúban - ír­ja a baloldali brit Guardian va­sárnapi kiadása. ■ Videóra vették azt a jelenetet, amint három amerikai rendőr egy óvodában egy rosszalkodó öt­éves gyereket megbilincsel. ■ Izraeli katonákat azzal vádolnak, hogy hazudtak és bizonyítéko­kat másítottak meg a híres brit filmes, James Miller meggyilko­lása után. A 34 éves Miller megölése és az azt követő hiva­talos izraeli magatartás egyre feszültebbé teszi a két ország viszonyát. Miller legutoljára Bafta-díjat nyert, amiért az intifáda idején palesztin gyer­mekek életét követte nyomon.­­ Az arról folyó vitában, hogy a brit egyetemek bojkottálják-e az iz­raeli egyetemeket, Sue Black­­well, egy brit egyetemi oktató­­nő kifejtette: ha javaslatát a brit oktatók megszavazzák, az nö­velné a nyomást „a törvényte­len izraeli államra”. Egyben az­zal vádolta a brit egyetemeket, hogy hallgatásukkal tettestársai a megszállt területeken élő pa­lesztinok jogai megsértésében. A korrupció leküzdésére való ígére­tét kiemelve, Tariceanu román miniszterelnök hangsúlyozta Brüsszelben, hogy a nagy hala­kat lehalásszák, mivel azok fel­bukkannak a felszínre. Ha az unió nem lesz elégedett Romá­nia és Bulgária ilyen irányú tel­jesítményével, csatlakozásuk késhet - írja a francia hírügy­nökség. ■ Irán ismét urániumot dúsít, legyen bármilyen is a nukleáris tárgya­lások kimenetele - jelentették ki Teheránban. Sőt a tárgyalá­sokat is megszakítja Európával, ha az csak időhúzásra játszik. mim A vezető egyiptomi hetilap angol nyelvű kiadásának véleményol­dalán az egyiptomi parlament külügyi bizottságának elnöke azt írja, hogy egy pillanatnyi ké­telye sincs: az Egyesült Álla­moknak Irán lesz a következő célpontja. Juan Cole, a Michigani Egyetemen a Közel-Kelet és Dél-Ázsia mo­dern történetét tanító profesz­­szor a népszerű baloldali ame­rikai honlapon a másként gon­dolkodók elleni, az 1953-as MacCarthy-időket felidéző bo­szorkányüldözésnek nevezi azt, ami kollégája, a palesztin szár­mazású Joseph Massad pro­fesszor ellen folyik, akit a Co­lumbia Egyetemről akar kido­batni immár nemcsak egy ame­rikai kongresszusi képviselő, de a gondolkodás szabadságát más esetekben olyannyira hangsúlyozó vezető liberális lap, a The New York Times is. A katedrán elhangzó gondola­tok cenzúrázása után a követ­kező lépés az lesz, hogy a The New York Timest is cenzúráz­zák - írja Cole. Elfoglalta a pápai trónt XVI. Benedek Félmillióan ünnepeltek a Szent Péter téren • Az új egyházfő üdvözletét és áldását küldte a magyar népnek Sok országból összesereglett, csaknem félmillió hívő­ jelenlété­ben tegnap a római Szent Péter-bazilika előtti téren rendezett ünnepélyes szentmisén beiktatták hivatalába XVI. Benedek pá­pát, eredeti nevén Joseph Ratzinger bíborost. Az egyházfő szere­tetteljes üdvözletét és áldását küldte a magyar népnek. HÍRÖSSZEFOGLALÓ • •Ü­nnepélyes szentmisén, sok százezer zarándok és magas rangú hivatalos külföldi vendégek jelenlétében iktatták be tegnap hi­vatalába XVI. Benedek pápát. A szertartás kezdetén a hagyomá­nyoknak megfelelően a bazilika al­templomában az új pápa megtöm­­jénezte Szent Péter apostol sírját, majd ugyanott más egyházi méltó­ságok társaságában imádkozott. A szentmisét a bazilika előtti téren tartották, a kórus a székesegyház belsejében énekelt. Az eseményen 28 ország kül­döttsége vett részt, köztük uralko­dók, állam- és kormányfők, parla­menti elnökök. Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnö­ke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke, valamint Erdő Péter bíboros, esztergomi prímás, érsek képviselte - számolt be az MTI. A mise latin nyelven zajlott, az olvasmányt angolul, a szent leckét olaszul, az evangéliumot pedig lati­nul és görögül olvasták fel, illetve énekelték. A mise tanító része után következett az új pápa tulajdonkép­peni beiktatása, vagyis az egyházfői hatalmat jelképező pallium és ha­lászgyűrű átadása. A palliumot­­ a juh- és báránygyapjúból készült fe­hér stólát, amelyen a Krisztus öt se­bére emlékeztető öt piros kereszt látható - Jorge Arturo Medina Esté­­vez chilei bíboros helyezte XVI. Be­nedek vállára. A halászgyűrűt, amely Szent Péter eredeti foglalko­zására emlékeztet, Angelo Sodano bíboros, a bíborosi testület dékánja húzta a pápa ujjára. Az új pápa olasz nyelven elmon­dott, 35 perces, tapsokkal és han­gos tetszésnyilvánításokkal gyak­ran megszakított homíliájában a hívek támogatását, imáját kérte, mert mint mondta, „Isten gyenge szolgájaként” olyan szolgálatot kell magára vennie, amely „meghalad minden emberi képességet”. Ezt a terhet szerencsére nem egyedül kell hordoznia, „a szentek serege és a hívek imádsága” segítségére lesz. Elődje, II. János Pál haláltusájára és temetésére utalva hangsúlyozta: „Az egyház él, az egyház fiatal. A vi­lág jövőjét hordozza magában, és minden egyes embernek mutatja az utat a jövőbe.” A keresztények egy­sége megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, arra kérve Istent, ne engedje, hogy „a háló elszakadjon”, és adja meg, hogy a katolikusok a keresztények egységének szolgálói legyenek. Karl Lehmann, a német katoli­kus püspöki konferencia elnöke nem sokkal korábban elmondta, Dél-Amerikában nem olyan nagy a csalódás Ratzinger pápává válasz­tása miatt, mint sokan gondolják. Lapértesülés szerint egyébként a pápaválasztó testületben végül is az elsöprő többség, a jelen lévő 115 bí­borosból száz Joseph Ratzingerre szavazott. Lehmann tudatta, hogy a közép- és dél-amerikai kardináli­sok Ratzingerre voksoltak. ■ ÜDVÖZLET MAGYARORSZÁGNAK. XVI. Benedek pápa szeretetteljes üdvözletét és áldását küldi a ma­gyar népnek - áll abban az egyház­­megyei körlevélben, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom­­budapesti érsek tett tegnap közzé. A pápa Mádl Ferencnek a tegnapi audiencián megerősítette, hogy nagyra értékeli azt, amit Magyaror­szág a történelem során a keresz­ténység jegyében és az Európához való csatlakozás terén tett. A ma­gyar államfő szavai szerint XVI. Be­nedek homíliájában megfogalma­zott üzenete mindenkihez szólt, s kifejezésre juttatta azt, hogy érzi a II. János Pál által létrehozott nagy életműnek a terhét. Szili Katalin házelnök az MTI-nek nyilatkozva a szegénység elleni küzdelmet, illetve a béketeremtést nevezte a pápai be­széd két legfontosabb üzenetének. Az egyház hordozza a világ jövőjét - hangsúlyozta a pápa FOTÓ: AFP/THOMAS COEX Vatikáni kommunikáció :­ Mu­nkatársunktól. K­ülön pápai kihallgatáson mondott köszönetet szombaton XVI. Benedek a média azon képvise­lőinek, akik az utóbbi hetekben tájékoztatást nyújtot­tak a vatikáni eseményekről. A katolikus egyházfő a bíborosok fogadását követő második audienciáján fogadta az újságírókat, ezúttal a VI. Pál Teremben, ahol a média és az egyház kommunikációs segítőinek csaknem háromezer képviselője gyűlt össze - szá­molt be az MTI. A Szent Péter teret és a Vatikán környékét március vége óta szinte megszállták az újságírók. Az Európa számos országából érkezett tévések helyenként való­ságos stúdiódzsungelt hoztak létre, műholdas közve­títőkocsijaik szomszédságában pedig gyakran még külön színpadokat is felállítottak, onnét közvetítve az eseményekről. Többek között cseh, szlovák, horvát, román és természetesen lengyel közvetítőkocsikat többet is lehetett látni, magyart egyet sem. Joseph Ratzinger megválasztása előtt pedig - éppúgy, mint II. János Pál halálakor - az összes hírtelevízió élőben közvetítette a vatikáni eseményeket. Az érdeklődés azonban korántsem nevezhető egyoldalúnak, hiszen a jelek szerint elődjéhez, Karol Wojtylához hasonlóan XVI. Benedek is kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a tömegkommunikációnak. II. János Pál regnálása előtt például nem volt példa arra, hogy egy pápa rendszeres párbeszédet folytas­son a sajtóval, sőt könnyed beszélgetésbe is belemen­jen az érdeklődő újságírókkal. A Vatikán odafigyelé­sét mi sem jelzi jobban, mint hogy a konklávé dönté­se után alig több mint egy órával a hívek már kezük­be vehették az Osservatore Romano című hivatalos lap esti különkiadását. Bajban az elrabolt román újságírók 11 Tudósítónktól.­MTI_____________ M­ind több bukaresti párt és civil szervezet követeli az Irakban állomásozó, 863 fős ro­mán kontingens hazahívását az­után, hogy iraki túszejtők ehhez a feltételhez kötik az egy hónappal ezelőtt túszul ejtett három újság­író szabadon engedését. Az al- Dzsazíra katari hírtelevízió a hét végén újabb felvételt közölt a bu­karesti Prima TV és a Romania libera munkatársairól, valamint a velük együtt elrabolt arab üzlet­emberről. Ezen az önmagát Mu’ad ibn Jabalnak nevező terrorista szervezet közölte: négy napot ad Romániának, hogy kivonja csapa­tait a közel-keleti országból, ellen­kező esetben végez a foglyokkal. Egy amerikai emberijog-védő szervezet közben azt kéri, hogy független ügyész vizsgálja ki Do­nald Rumsfeldnek, az Egyesült Ál­lamok védelmi miniszterének és George Tenetnek, a Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) volt veze­tőjének a felelősségét a bagdadi Abu Graib börtön foglyainak ame­rikai katonák általi megkínzásá­­ban és megaláztatásában. Irakban szombaton hatvannál is több ember halálát vagy sebesü­lését okozták a lázadók fegyveres támadásai és pokolgépes merény­letei. Halálos lövések érték az AP amerikai hírügynökség egyik tévé­operatőrét is. Tegnap legalább 21 iraki halt meg Bagdadban és Tik­­ritben pokolgépek robbanása kö­vetkeztében. Oldódó feszültségek? ! Munkatársunktól E­lőször találkozott a pekingi és a tokiói vezetőség a japán tan­könyvek kapcsán kirobbant kínai erőszakos tüntetések óta. A jakartai Afrika-Ázsia-csúcson Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő kije­lentette, hogy „pozitív hangvételű találkozót” tartott a kínai elnökkel. Hu Csin-tao a két ország közötti né­zeteltérések elsimítása érdekében felszólította Japánt, hogy „bocsá­natkérését tettekkel támassza alá”, és ne támogassa a Tajvan függet­lenségét szorgalmazókat. Dzsuni­csiro a kontinensek közötti találko­zó bevezetőjeként megbánását és mély bocsánatkérését fejezte ki or­szága háborús múltjáért. A kínai el­nök kiemelte, hogy a jelenlegi ne­hézségek ellenére nem változtat külpolitikáján, és fejleszti Japánnal való együttműködését. A két vezető az 1955-ös bandungi értekezlet öt­venedik évfordulója alkalmából rendezett csúcsértekezlet helyszí­nén, az indonéz főváros egyik szál­lodájában tárgyalt szombaton a megbékélési folyamatról. Kofi An­nan ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy Kína és Japán kapcsolata rendeződni fog. Ezzel egy időben a japán fővárosban mintegy kétszáz­ötvenen tiltakoztak a kínai külpoli­tika ellen. kuspol@magyarnemzet.hu Kísért a népirtás emléke Törökország továbbra sem ismeri el az örmény holokausztot Tízezrek emlékeztek meg tegnap Jerevánban az örmények ellen elkövetett első­ világháborús népirtás kezdetének kilencvenedik évfordulójáról. Az Oszmán Birodalom területén 1915-ben más­fél millió örményt gyilkoltak meg. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Obert Kocsarján államfő az ör­mény népirtás évfordulóján rendezett jereváni megemlékezé­sen hangsúlyozta, mindannyiuk­­nak fontos, hogy a világ elismerje és elítélje a múltban történteket. Hoz­zátette: Jereván kész jó viszonyt ki­alakítani Törökországgal, de ehhez Ankarának is el kell ismernie, hogy az Oszmán Birodalom területén 1,5 millió örményt gyilkoltak meg az első világháborúban. Az örmény főváros lakói hosz­­szú sorokban vonultak végig az utcákon, így járulva a népirtás ál­dozatainak emlékére emelt emlék­műhöz, amely a főváros fölött, egy hegycsúcson magaslik. Sokan gyászruhát öltöttek, sírtak, és vi­rágokat helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Ankara szerint igaz ugyan, hogy török katonák megöltek az első világháborúban 250-300 ezer örményt, de nem szervezett, kiter­velt népirtás részeként, hanem a háborús ellenséget, Oroszországot támogató, törökellenes felkelésük leverése közben. Ankara tegnap mindazonáltal csak a gallipoli üt­közetről emlékezett meg, ahol ki­lencven évvel ezelőtt az ausztrál és új-zélandi hadtest, illetve a török csapatok között a Dardanellák el­foglalására irányuló véres csatá­ban Törökország mintegy 86 ezer, Ausztrália több mint 8000, Új-Zé­­land pedig csaknem 3000 katoná­ját vesztette el. A berlini parlament pártjai közben ritka egyetértésben szólí­tották fel a török kormányt, hogy fenntartások nélkül tisztázza sze­repét az örmények elleni népirtás­ban. Több honatya a németek fe­lelősségére is utalt, mivel az első világháborúban Berlin - tekintet­tel az Ankarával kötött szövetség­re - nem vetette a fegyvertárs sze­mére az örmények elleni véreng­zést és tömeges deportálást.­­ Másfél millió áldozatra emlékeztek Örményországban. Lezáratlan múlt FOTÓ: REUTERS

Next