Magyar Nemzet, 2005. május (68. évfolyam, 118-146. szám)

2005-05-02 / 118. szám

Gyurcsány ígéri, nem lesz osztogatás Elmaradt tegnap a 100 lépés politikája részleteinek bejelentése. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ehelyett azt ígérte, hogy ezt ma fogja megtenni a parlamentben. A Fidesz szerint csak a du­makormányzás folytatódik. a. Czirják­ Imre_____________ M­a ,a parlamentben jelenti be a miniszterelnök a 100 lépés politikájának részleteit - ígérte meg tegnap Gyurcsány Ferenc sze­mélyesen az MSZP városligeti ren­dezvényén. Sokan azonban már tegnapra várták a bejelentést, amit Hiller István MSZP-elnök egy szombati lapinterjúban meg is erő­­sített. Gyurcsány a szocialista ma­jálison és a Népszabadságnak adott szombati nyilatkozatában jobbára általánosságokat hangoztatott a két hete bejelentett 100 lépés politiká­járól. Konkrétumként csak azt em­lítette, nincs az jól, hogy a gyesen vagy gyeden lévő­ kismamák nem dolgozhatnak. Szerinte a két jutta­tást úgy kellene átalakítani, hogy az első időben mindenki többet kap­jon, majd pedig egyre kevesebbet. A segélyezés rendszerét pedig úgy alakítják át, hogy ösztönözzön a munkahelykeresésre az eddigi elő­írással szemben, amely kizárta a munkavállalást a segély folyósítása alatt. Gyurcsány kifejtette: nincs az rendjén, hogy közbeszerzési pályá­zatokon olyan vállalatok is indul­hatnak, amelyeknek nincsenek rendezett munkaügyi kapcsolataik, valamint hogy a minimálbért meg lehet kerülni a teljesítménybérrel. A miniszterelnök elmondta: ők nem úgy mennek neki a választá­soknak, hogy azt keresik, „hogyan lehet még egy kis pénzt ide-oda osztogatni”. Szerinte ugyanis ez „az emberek lenézése lenne”. A kormányfő szerint filozófiájának a lényege az, hogy „trükkös Magyar­­országból” egy igazságos Magyar­­országot hozzon létre. A „száz lépés megtételét”, a gyermek- és családtámogatási rendszer átgondolását, a lakótele­peken élők helyzetének javítását, a szakképzés átalakítását és a mun­kanélkülieket támogató rendszer átgondolását javasolja az MSZP a kormánynak - mondta Hiller Ist­ván pártelnök tegnap a Városliget­ben az MSZP-majálison. A Fidesz puszta kommuniká­ciós fogásnak tartja a miniszterel­nök és az MSZP-elnök tegnapi be­szédét. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője úgy fogalmazott: az ígé­retek ellenére Gyurcsány Ferenc és Hiller István most is csak az általá­nosságok szintjén beszélt a száz lé­pés programjáról. Ez egyértel­műen jelzi, hogy csak a dumakor­mányzás folytatódik. Mint mond­ta, az embereknek három év kor­mányzás után elegük van abból, hogy a kormánypártok még min­dig csak ott tartanak, hogy bizo­nyos­ kérdéseket át kell gondolni, igazságosabbá kell tenni. - Azt várjuk a kormánytól, hogy a kom­munikációs trükkök helyett sürgő­sen kezdjen el kormányozni - hangsúlyozta. GYURCSÁNY VÉTÓJOGOT KAP AZ MSZP-BEN? Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnököt fogja javasolni az MSZP országos választási bizottsága élére Hiller István - mondta a pártelnök a Népszavának adott szombati interjúban. Hil­ler cáfolta azt, hogy ezzel a kormány rátelepszik a pártra, mondván:­­Ez csak néhány ember vesszőparipája." Kifejtette: ketten együtt, együttműködve dolgoznak. Az egyéni országgyűlési képviselőjelölteket a helyi szervezetek jelölik az MSZP-ben. Ezzel szemben csak egy testület élhet vétójoggal, és ez éppen az országos választási bizottság, amelynek most Gyurcsány - akinek egyébként semmiféle pártfunkciója nincs - lehet az elnöke. Eddig a pártnak ezt az országgyűlési választások előkészítésében kulcsszerepet játszó testü­letét a mindenkori pártelnök vezette. (MN) „A munka az érték” Schmitt Pál szerint felborulhat a szociális ellátórendszer A mostani helyzet az állam pénzügyi alapjainak és szociális ellá­tórendszerének teljes felborulásával fenyeget - hangsúlyozta Schmitt Pál a Fidesz május 1-jei rendezvényén. Az alelnök sze­rint a kormánynak mielőbb munkához kell látnia, munkahelye­ket kell teremtenie. __Tábori Gabriella____________ A tőke lehetőség a cselekvésre, de értéket csak a munka te­remt - mondta Schmitt Pál Fidesz­­alelnök pártja május 1-jei rendez­vényén a Hajógyári-szigeten több száz fős hallgatóság előtt. Hangsú­lyozta: tizenöt évvel a rendszervál­tozás után újra kell rendezni a tőke és a munka viszonyát, világossá tenni, hogy a vagyonnak az ember­társaink iránt érzett felelősséggel kell együtt járnia. Munkabarát gaz­dasági környezetre van szükség, amely biztosítja a családbarát köz­hangulat megteremtését. Hozzá­tette, hogy csak a mindenki által vallott közös cél, a munka és a jólét egyesítheti a szétesett magyar tár­sadalmat. Utalva arra, hogy vasár­nap hármas ünnepet ültünk: a munka ünnepét, az EU-csatlakozás első évfordulóját és az anyák nap­ját, úgy fogalmazott: el kell érni, hogy az édesanyák, a nagymamák ismét a társadalom legmegbecsül­tebb tagjai legyenek. Annak érde­kében, hogy ismét egyre több gyer­mek szülessen, tudatos, következe­tes foglalkoztatáspolitikát és a je­lenleginél nagyobb „szociális erő­feszítést” sürgetett. • A munka ünnepéről szólva megjegyezte, sokan éreznek nosz­talgiát a régi május elsejék után, de ők sem a „tribünön állókat sírják vissza”, hanem úgy érzik, hogy ak­kor biztonságosabb és kiszámítha­tóbb volt az élet. Rámutatott: egy év alatt 40 ezerrel nőtt a munkanél­küliek száma, átlagosan 19 száza­lékra emelkedett a pályakezdő munkanélküliek aránya, a 10 mil­liós lakosságnak csupán a negyven százaléka aktív, így hazánk az EU-n belül utolsó a foglalkoztatottsági adatokat tekintve. Az ide vezető legfőbb oknak nevezte, hogy nem készítették fel az új kihívásokra a magyar képzési rendszert, a mun­kaerőpiacot. A munkavállalók het­ven százalékát foglalkoztató kis- és középvállalkozók nem érdekeltek a további munkahelyteremtésben az óriási terhek miatt, a hírek szerint a közszférában a Bokros-csomag­hoz hasonló elbocsátásokra lehet számítani. - Baj van azzal a rend­szerrel, amelyben kifizetődő, ha az embert elbocsátják - jegyezte meg az alelnök, aki azt tartaná a megol­dáshoz vezető első lépésnek, ha át­tekintenék a közszférában dolgo­zók feladatait. Intézkedéseket szor­galmazott a fiatalok, a nők és a nyugdíj előtt állók foglalkoztatásá­nak javítására. Itt említette, hogy a kormány nem sokat törődött a Fi­desz új munkabarát és vállalkozás­­fejlesztő adópolitikai elképzelései­vel, amelyek egyebek mellett a tb­­járulék és a forrásadó csökkenté­sét, az egészségügyi hozzájárulás eltörlését, a társasági adó 50 száza­lékos mérséklését, az evahatár emelését tartalmazzák. - A mosta­ni helyzet az állam pénzügyi alap­jainak és szociális ellátórendszeré­nek teljes felborulásával fenyeget - állapította meg Schmitt Pál, aki szerint a kormánynak mielőbb munkához kell látnia: munkahe­lyeket kell teremtenie. Schmitt úgy fogalmazott: „a sok beszéd lassan olyan lesz számunkra, mint az ezeregy éjszaka meséi”. A Fidesz alelnöke úgy látja, a nosztalgiázok sem a tribünön állókat sírják vissza fotó: mti/szigetvári ZSOLT Kis pártok az unióról Az SZDSZ sikerként, az MDF kudarcként tekint az eltelt évre is Munkatársunktól__________ F­őként uniós tagságunk első évének értékelésével foglal­koztak a parlamenti kis pártok május 1-jei rendezvényeiken. Az MDF és az SZDSZ egyaránt a Hajó­gyári-szigeten ünnepelt, ám az egymástól néhány méterre felszó­laló politikusok gyökeresen elté­rően vélekedtek a mögöttünk álló esztendőről. Az SZDSZ-es oktatási­­ miniszter, Magyar Bálint arról be­szélt, hogy az unió nagy lehetősé­geket kínál, de ennek feltételei is vannak, például a tudás. Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester úgy látja, a főváros szempontjából is megéri az EU tagjának lenni. Az MDF-es Pettkó András vi­szont éppen azt taglalta pártja ma­jálisán, hogy a kabinetet terheli a felelősség, amiért a néhány éve még a csatlakozó országok élvona­lában lévő Magyarország rövid idő alatt sereghajtóvá vált. Elégtelenre értékelte a kormány mezőgazda­sággal kapcsolatos uniós politiká­ját, mondván, a huszonöt tagor­szágból Magyarország kivételével mindenütt kifizették időben a tá­mogatásokat. Szólt arról is, hogy ma azok, akik a régi szociálde­mokrácia örököseinek hirdetik magukat, azzal köszönő viszony­ban sincsenek. MSZP-s közeledés az egyházhoz Támogatjuk és ösztönözzük az egyházak nélkülözhetetlen hoz­zájárulását az Európai Unió működéséhez - jelentette ki Szájer József azon a találkozón, amelyre a Magyarországi Református Egyház elnökségi tanácsa és a magyar európai parlamenti kép­viselők között került sor református kezdeményezésre. *:i:l JoO István__________________ S zájer József - aki a néppárti frakció elnökhelyettese - la­punknak beszámolt arról, hogy a tanácskozáson elkötelezték magu­kat a közös munka mellett annak érdekében, hogy a helyi közössé­geket elérő egyházak segítségével minél több hasznát láthassa a ma­gyar társadalom az uniós csatla­kozásnak. Szájer elismeréssel szólt arról a segítségről, amelyet a reformátusok adtak a magyar EP- képviselőknek ahhoz, hogy a vaj­dasági magyarveréseket ismertté tehessék Európa közvéleménye előtt. Megköszönte az egyháznak azt is, hogy aktív szerepet játszott a határon túli magyarok állampol­gárságával kapcsolatos népszava­zás kampányában. Kósáné Kovács Magda (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak is együtt kell működniük az egyházakkal. Bölcskei Gusztáv püspök közölte, azt is kérték az EP-képviselőktől, tegyenek meg mindent azért, hogy a határon túli egyházak visszakap­hassák ingatlanjaikat. 3 2005. május 2., hétfőBelföld Szakszervezeti majális: Munkát, kenyeret! __Bakonyi Apám______________ E­gyre kevesebbet enged át a tő­ke a közjónak, profitéhsége csillapíthatatlannak tűnik - fogal­mazott Szabó Endre a szakszerve­zetek majálisán a Városligetben. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint ez az oka, hogy az EU számos országá­ban, így Magyarországon is arról beszélnek: lejárt a jóléti állam ide­je. A globalizáció, a féktelen ver­seny a munkahelyek áthelyezését, bezárását, tömeges munkanélküli-­­­séget okoz, leszorítja a béreket, nö­veli a munkaidőt, kiszolgáltatottá, zsarolhatóvá teszi a dolgozókat - hangsúlyozta. Megjegyezte, mivel újra aktuálissá váltak az olyan régi május elsejei követelések, mint „munkát, kenyeret”, a szakszerve­zeteknek erősíteniük kell együtt­működésüket. Az érdekvédők közönsége a kormányfőt is meghallgatta fotó: Máté Péter Korszerűbb kormányzást tervez a Fidesz Navracsics Tibor, a Fidesz el­nöki kabinetfőnöke egy mi­napi konferencián úgy fogal­mazott: ha a 2006-os választá­sokat a polgári oldal nyeri, sor kerülhet a kormányzati struktúra átalakítására. En­nek lényege, hogy a jelenlegi rendszert az angol-francia modellhez hasonló, néhány csúcsminisztériumból és az azok alá rendelt szakmai ka­binetekből álló szervezet vált­hatná fel. 11 Bodacz Bal­ázs______________ N­em dőlt még el, hogy ponto­san milyen rendszerben foly­hat a kormányzás a következő cik­lusban, de a kabinetrendszer kiala­kítása lehetséges elképzelésnek tű­nik - mondta lapunknak Navra­csics Tibor. Angliában és Francia­­országban már bevált modell, hogy a kancellária és néhány csúcsmi­nisztérium alakítja ki a főbb politi­kai-gazdasági stratégiákat, a ki­sebb alrendszereket a miniszteriá­lis képviselettel rendelkező kabine­tek koordinálják. Ilyen csúcsmi­nisztérium lehet például az egysé­ges gazdasági-pénzügyi tárca, de nyilván kiemelkedő fontosságú a belügy vagy éppen a honvédelem legmagasabb szintű képviselete is. A rendszer előnye, hogy kiváltható a közigazgatás működésének egyik fontos gátló tényezője, az ügyek „felfelé tologatása”. A kormányülé­seket, a döntéshozó és -előkészítő mechanizmust nem terhelik feles­legesen kisebb horderejű ügyek. A közigazgatás ezáltal már kormány­­szinten rugalmasabbá válhat, ké­pes lehet gyorsabban reagálni az új helyzetekre. Mint azt Navracsics el­mondta, a rendszer kialakításához nem kényszer-, hanem erős és a lé­nyegi kérdéseket illetően egységes koalícióra van szükség, hiszen ez a kormányzó pártokat is új kihívá­sok, másfajta egyeztetési kénysze­rek elé állíthatja. LAKNER ZOLTÁN politológus: A Fidesz által felvázolt kabinetkor­mányzás törvényi kodifikálása lé­nyegében a már ma is működő rendszert szentesítené csupán, hi­szen ha csúcsminisztériumnak mondjuk, ha nem, lényegében most is azon tárcák érdekérvénye­sítő szerepe a nagyobb, amelyek közelebb állnak a kancelláriához, döntéseikkel részben képesek meghatározni más tárcák moz­gásterét. Már Antall József és Horn Gyula kormányfők is meg kívánták erősíteni a miniszterelnöki hiva­talt, ez mára megvalósult. A kabi­netkormányzás létrehívása nem irreális elképzelés. Hogy hogyan működik, az majd a gyakorlatban fog eldőlni. ■ GIRÓ-SZÁSZ ANDRÁS politoló­gus: Két esetben valósítható meg a Navracsics Tibor által felvázolt hatékony kabinetkormányzás. Egyrészt úgy, hogy egyetlen párt alkot kormányt, hiszen így saját el­képzeléseinek véghezviteléhez, a gördülékeny döntési mechaniz­mus biztosításához maga választ­hatja meg a működési struktúrát. A második lehetőség, ha egy erős és egy szatellitpárt lép koalícióra. Ebben az esetben viszont - a kor­mányzati struktúrától függetlenül - a koalíciós szerződésben na­gyon határozottan ki kell kötni, hogy a kisebbik párt a valós társa­dalmi képviseleténél nagyobb mértékben ne gyakorolhasson ha­tást az ország életére.

Next