Magyar Nemzet, 2005. június (68. évfolyam, 147-176. szám)
2005-06-01 / 147. szám
• Magyar Mint • Belföld • Látó-Tér 2005. június 1., szerda Szerkeszti: Szényi Gábor latoter@magyarnemzet.hu Az Alkotmánybírósághoz fordul az államfő Folytatás az 1. oldalról • Végül a jogbiztonságot sértőnek ítélte az államfő, hogy a törvény alapján nem állapítható meg a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény alkalmazhatóságának végső időpontja. Múlt pénteken a Professzorok Batthyány Köre, az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért és a Védegylet azt kérte az államfőtől, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A Fidesz már korábban bejelentette, hogy a törvény kihirdetése esetén Alkotmánybírósághoz fordul, mert a jogszabály tizenkét ponton sérti az alaptörvényt. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke lapunknak azt mondta: Mádl Ferenc lépését indokoltnak tartja. Hozzátette: a törvény sérti az intézmények autonómiáját, veszélyezteti az egyetemek vagyonát és negatívan érinti a hallgatók jogbiztonságát. A Fidesz bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság az ügy súlyának megfelelően mérlegeli a köztársasági elnök által felvetett kérdéseket. Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint a köztársasági elnök alkotmányossági aggályai nem érintik a törvényjavaslat legfontosabb elemeit, így a szakmai irányítás szétválasztását a gazdasági irányítástól, ahogy a többciklusú képzés bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket sem. Nem találta aggályosnak a finanszírozás új rendjét, és azt sem, hogy a javaslat nem tartalmaz részletes előírásokat a felsőoktatási intézmények szervezeti felépítésére. Hozzáteszik: amennyiben az Alkotmánybíróság egyetért az indítvánnyal, a kifogásolt elemeket az Országgyűlés még ősszel módosíthatja, így a felsőoktatási reform bevezetése nem kerül veszélybe. Az MSZP külön nem kívánt reagálni Mádl lépésére. A törvényt május 23-án fogadta el a parlament 195 igen és 132 nem szavazattal. Mádl Ferenc A rektori konferencia a szülők mellé állt II Farkas Melinda_________________________ Nem tartja elfogadhatónak a Magyar Rektori Konferencia (MRK), hogy a felvételi pontszámítás különbséget tesz a jelentkezők között aszerint, hogy melyik évben érettségiztek - mondta lapunknak Besenyei Lajos, az MRK elnöke a szervezet ülése után. Hozzátette: azt javasolják az oktatási tárcának, hogy az emelt szintű érettségire jelentkező fiatalok esetén csak a vizsgán elért eredmény számítson a pontszámba, függetlenül attól, hogy a diák mikor érettségizett, így kiküszöbölhető lenne az esélyegyenlőtlenség, amelyet az okoz, hogy a korábban maturált diákok vegyíthetik az évekkel ezelőtt szerzett osztályzatukat a szintemelő vizsga eredményével. A rektorok a Városmajori Gimnázium szülői közösségének kérésére foglalkoztak az üggyel. Az Oktatási Minisztérium szerint a jelenlegi helyzetben a módosított kormányrendelet - amely lehetőséget ad a tárcavezetőnek az egyes szakokon az utólagos keretszámbővítésre - jelenti az egyetlen megoldást az esélyegyenlőség biztosítására. Elvérezhet az AB előtt az új ügynöktörvény uhás Tamás__________________________E lfogadta a történeti levéltári törvény, közkeletűbb nevén az ügynöktörvény módosítását az MDF nem szavazata és a Fidesz tartózkodása mellett az Országgyűlés hétfőn, így az hamarosan az AlkotBURÁNY SÁNDOR (MSZP): Sajnálatos, hogy az ellenzék csak szavakban támogatja az ügynökakták nyilvánosságra hozását, és amikor tudná ezt szavazatával is támogatni, nem él a lehetőséggel. A kormánykoalíció azt az álláspontot képviselte, hogy a törvényjavaslat csak az alkotmánymódosítással együtt lehet teljes. Mivel a Fidesz és az MDF megakadályozta az alkotmánymódosítást, a kormánypártok úgy döntöttek, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Nehéz lenne előre megmondani, milyen döntést hoz a grémium, hiszen az alkotmány sem rendelkezik arról, hogy ha két alkotmányos alapjog - jelen esetben az információ szabad áramlásához és a személyes adatok védelméhez való jog - ütközik, melyik az előbbre való. Ugyanakkor létezik olyan alkotmánybírósági állásfoglalás, amely a közszereplők esetében az információ szabad áramlását előbbre valónak minősítette, mint a személyes adatok védelméhez való jogotmánybíróság (AB) elé kerülhet normakontrollra. A jogszabály nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem valamennyi állampolgár számára nyilvánossá tenné az ügynökakták megtekintését. A két nagy párt eltérően értékeli az alkotmányos aggályokat felvető törvényt. RÉPÁSSY RÓBERT (FIDESZ): Szinte biztosra vesszük, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti majd a most elfogadott ügynöktörvényt, és nem véletlen, hogy korábban az adatvédelmi biztos, sőt az igazságügyi tárca is aggályosnak minősítette azt. A Fidesz azért tartózkodott a szavazáson, mert nem kívánt részt venni egy feltehetőleg alkotmányellenes javaslat parlamenti voksolásában. Ugyanis véleményünk szerint a nem közszereplők esetében indokolhatatlan az egyik alkotmányos alapjog, a személyes adatok védelméhez való jognak a korlátozása. Sajnáljuk, hogy a kormánykoalíció nem támogatta a Fidesz azon javaslatait, hogy ne csak az ügynökiratok, hanem az öszszes pártállami iratanyag kerüljön nyilvánosságra, valamint hogy a pártállami múltnak legyen valamilyen következménye a jelenben. Ezeken kívül körülbelül egytucatnyi törvénymódosító indítványunkat is leszavazták, például azt, amelyik a jelentések megrendelői nevének a nyilvánosságra hozását sürgette. Mivel is etetnek minket? Az ízgyárak hétpecsétes titokként őrzik a műételek receptjeit Magyarországon néhány éve mindössze ötezer élelmiszer-ipari termék volt forgalomban, ma hivatalosan negyvenezer, az Európai Unió országaiban nyolcvanezer forog, a nagyvilágban pedig 220 ezer. De a látszat, a csillogó csomagolás, a hódító íz, az étvágygerjesztő illatok, a harsogó reklámok egy dologról nem szólnak, milyen átalakuláson megy át minden, ami kezdetben eredeti volt. És főleg: nem ártott. 11 Kormos Valéria_________________________ A „mindent a szemnek, aztán bele a kosárba” mohósága mára csillapodni látszik. Főképp, amikor eljutnak hozzánk azok a figyelmeztetések, hogy milyen térfogatnövelő, stabilizáló és színező adalékokkal teszik még csábítóbbá az élelmiszereket és a kozmetikumokat. Nemrégiben egy jeles tudományos intézményből érkezett értesítés azokról a kozmetikai szerekről, amelyeket nálunk gond nélkül kínálnak, ám például triklosánt tartalmaznak, amelyet az unióban környezetszennyező vegyületnek minősítettek. A listán tusfürdők, antibakteriális szappanok, hintőporok, krémek szerepeltek. De nem tudhatjuk azt sem, hogy ha egy hivatalos ellenőrzés következményeként eltűnik a standokról a Marokkóból származó, a kelleténél több vegyszert tartalmazó paprika, nem kerül-e ki a raktárakból néhány nap múlva az elfekvő készlet? Azzal a különbséggel, hogy már az importőr sincsmegjelölve. Sejtjük-e, hogy a banánt és egyéb déligyümölcsöket hatalmas hajókon érlelik, s az optimális eredmény érdekében vonják be a gyümölcsök felületét különféle kezelő és tartósító permetekkel? Szükségese tudnunk, hogyan hat ránk a globális világ élelmezéstechnológiája, miként állítanak elő kevés természetes alapanyagból hatalmas mennyiségeket? Persze, hogy szükséges. Lehet, hogy kevesebb lesz az illúziónk, de legalább arra is ráébrednünk, hogy a földrészeken átnyúló cégóriások és áruközvetítő láncok valójában miben is mesterkednek. Az Egyesült Államokban az elfogyasztott élelmiszerek 95 százaléka ipari termelésből származik, Németországban ez az arány 75 százalék. A készételt, a porított levest, a pizzát, a joghurtot, a pudingot, a tartós kenyeret azért „találták ki”, hogy megkönnyítsék az életünket - hangsúlyozzák a gyártók. Ám kevéssé ismert, hogy az úgynevezett kényelmi ételek előállítása hatalmas mennyiségben csak úgy lehetséges, ha az alapanyagot „manipulálják”. Különböző technológiai és vegyi eljárások, adalékok használatával, amelyek a termék mennyiségét megsokszorozzák, a semleges vagy rossz ízből élvezhetőt varázsolnak. Vezérelv, hogy a gyártók minél kevesebb, a föld, a háziállatok által adott természetes alapanyagot használjanak fel. Az iparnak szánt zöldségféléket már idejekorán alkalmassá teszik a nagy tömegben történő feldolgozásra. A meghatározó élelmiszer-ipari cégek nemcsak a kereskedelmet tartják a kezükben, hanem a különböző földrészeken hatalmas termőföldeket birtokolnak. Ültetvényeikre eleve olyan növényfajtákat telepítenek, amelyeknek kevés gondozásra van szükségük, gyorsan nőnek, nagy termést hoznak. A bökkenő csak az, hogy eközben elveszítik eredeti ízüket. De a húsfélék sem ússzák meg. Ha még maradt valami, mondjuk a csirke ízére hasonlító massza a művelet elején, az is eltűnik az aprító gépsorok között, mivel granulátum lesz belőle. A zacskós húsleves lényege voltaképp jódozott só és aroma-ízfokozó. Az egészséges joghurtban pedig a kevés gyümölcsöt mesterséges úton előállított eper-, citrom-, mogyoró-, málnaaromával pótolják ki. Ki gondolná, hogy létezik hamburger-, tészta- és marhahúsaroma is? Hogy milyen lombikokban készülnek mindezek a segédanyagok, szó szerint hétpecsétes titok fedi, holott világszerte hatalmas laboratóriumokról, valóságos ízgyárakról van szó. Az ízek előállításához hihetetlenül csekély mennyiségek szükségesek. Az International Flavors & Fragrances (FF) konszern központja New Yorkban található, ebben az agytrösztben milliók étkezési szokásait, ízlését határozzák meg. Nem csupán az illatok gyártásában nagyok, hanem új műételek előállításán is szorgoskodnak. Egyik javaslatuk szerint a mikrohullámú sütőben néhány másodperc alatt húsfélévé varázsolható egy barnás anyag, de a zselés algakivonattal összekevert gyümölcsmaradékból finom édesség készíthető. Az élelmiszervegyészek találmányait, kísérleteit nem kötik az orrunkra, hogy mi kerül az emberi szervezetbe, elfedi a reklám meg a marketing, amelynek árát viszont velünk fizettetik meg. Üzleti szempontból nem tétel, hogy az étkezési szakemberek, az orvosok és az idevágó kutatások szerint nemcsak a kóros elhízás, hanem számos allergiás betegség, köztük a gyerekeké a „megkezelt”, feljavított, átszínezett élelmiszerek fogyasztásával hozható összefüggésbe. Az élelmiszerkonszernek kutatóintézetei hol cáfolnak, hol hallgatnak azokról a hírekről, amelyek a veszélyes vagy éppen betiltott adalékanyagokról tudósítanak. Egyre többen ismerik fel, hogy a globális termelés, termeltetés érdekei és az egyén biztonsága között koránt sincs harmónia. Itt is egyfajta harc dúl, a vásárlóknak világcégekkel, földrészeket összekötő forgalmazókkal szemben kell(ene) saját érdekeiket képviselniük. Németországban például erős a fogyasztói öntudat, s el tudják érni egy-egy gyanús termék bojkottját, ami piacvesztéssel, komoly kártérítésekkel jár. Nálunk ez az önvédelem, a tudatos vásárlói magatartás még nem tudott megerősödni, s ezzel bizony a multik is, a hazai ügyeskedők is visszaélnek. A termékfelelősség azt jelenti, hogy az élelmiszerek minőségét bizonyító vizsgálatokat a gyártónak kell elvégeztetnie, így, ha a piaci viszonyok között talpon akar maradni, saját érdekében is be kell tartania az élelmiszer-technológiai és higiénés szabályokat. (A legújabb élelmiszerbotrány - a hamisított cégnévvel jelzett, szalmonellával fertőzött disznósajt forgalmazása - csak sejteti, hogy még messze vagyunk e felismeréstől.) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója, Biacs Péter a közelmúltban a Szabadalmi Hivatal Garibaldi Klubjában azokra a változásokra világított rá, amelyek hazánkban és az Európai Unióban az élelmiszer-biztonság kérdésköréhez kapcsolódnak. Nem szépítette, hogy az élelmiszer-fogyasztás során bizonyos kockázatokkal számolnunk kell, százszázalékos biztonság nincs. Magyarországon 2004-ben kilenc riasztás volt „gyanús” termékkel kapcsolatban, az unióban évente több száz esetről tudunk. Európában a nem megfelelő minőségű vagy ártalmas élelmiszerrel összefüggésbe hozható cégeknek az jelenti a legnagyobb büntetést, ha a nevüket közzéteszik. A hazai élelmiszer-biztonsági hivatal létszáma mindöszsze 25 fő, de az egyes kérdések megvitatásában 15-20 fős szakmai grémiumokra támaszkodnak. Tavaly 180 alkalommal kérték ki véleményüket. Új helyzetet teremtett az országba beözönlő árumennyiség, ám az élelmiszerek ellenőrzését végző hatóságok évente mindössze harmincezer termék vizsgálatát tudják elvégezni. Az átszervezések, létszámcsökkentések sem segítették munkájukat. (Nem beszélve a földművelésügyi tárca terveiről, amely a működő, nemrégiben korszerűsített laboratóriumok egy részét magánkézbe adná - a szerk.) Mint említette, régen tízszer is megvizsgálták ugyanazt a terméket, ma már csak abban bízhatunk, hogy a termelő betartja a higiénés és technológiai előírásokat. Ez a gyártási folyamat, a felhasznált anyagok, adalékok rögzítését jelenti. Elégy mit jelent a biztonságos élelmiszer fogalma, mutatja, hogy évente 15 ezer élelmiszer-mérgezés történik nálunk, amelyből két-három ezer esetben kórházi kezelésre van szükség. Gyakorlatilag banán, de ki tudja, hogy mivel javítottak az ízén, a színén és az állagán