Magyar Nemzet, 2005. augusztus (68. évfolyam, 208-237. szám)

2005-08-01 / 208. szám

2Magyar Nemzet • Belföld 2005. augusztus 1., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu ÁSZ: Kovács, csak óvatosan! A kakaóbiztos számítógép csak a jéghegy csúcsa ■ Kettős ügyvezetés a Millenárison A Fidesz szerint az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az informa­tikai minisztérium gazdálkodásáról nyilvánosságra hozott je­lentése is azt támasztja alá, hogy a kakaóbiztos számítógépek beszerzése körüli botrány csupán a jéghegy csúcsa. Ezzel szem­ben a tárca úgy látja, gazdálkodása törvényes. _ Pu­.hál. Tamás_____________________ A­ z ÁSZ napokban nyilvános­ságra hozott jelentése számos kifogásolnivalót talált az SZDSZ-es Kovács Kálmán vezette Informati­kai és Hírközlési Minisztérium (IHM) gazdálkodásában és műkö­désében. A legnagyobb botrányt a kakaóbiztos számítógépek beszer­zése kavarta, amelyet a számvevő­­szék is több ponton kifogásolt. Pél­dául nem volt teljes körű és egyér­telmű az ajánlati felhívás műszaki leírása, a tárca nem ellenőrizte, hogy a győztes ár megalapozott-e, az ajánlott eszköz nem mindenben felelt meg a kiírásnak, ráadásul a tervezett 500 helyett csak 269 gépet sikerült beszerezni. Emlékezetes, a számítógépek­hez darabonként 1,077 millió fo­­rintért jutott hozzá a miniszté­rium, pedig körülbelül 400 ezer forintért ugyanilyen képességű masinákat vásárolhatott volna. Kiderült, a gyártó - rendszerint jótékonysági program részeként - ingyen terjeszti ezeket a gépeket. Az ÁSZ-jelentés önmérsékletre szólította Kovács Kálmán infor­matikai minisztert, aki a pályázati rendszeren kívüli egyedi döntései­vel összesen 3,2 milliárd forintnyi támogatás sorsáról döntött, amelynek több mint a felét négy cég kapta meg. Az erre vonatkozó adatokról a minisztérium nem ve­zet elkülönített nyilvántartást, pe­dig ez „elvárható lenne”. Az ÁSZ leszögezte, nem működik megfe­lelően a nyertes pályázatokhoz kapcsolódó ellenőrzési rendszer sem, és a revízió során arra is fény derült, hogy 16 ellenőrzött pályá­zatnál a támogatási összeg felét rendellenesen használták föl. A számvevőszék indítványozta, hogy Kovács Kálmán vizsgálja felül a tulajdonosi körébe tartozó társaságok vezetőinek indokolat­lanul széles döntési hatáskörét. Kiemelték, emiatt jöhetett létre 2004-ben kettős ügyvezetés a Mil­lenáris Kht.-nál, és ez megnöve­kedett személyi juttatásokat ered­ményezett. Ennek ellenére az IHM közle­ménye szerint az ÁSZ jelentése összességében azt mutatja, hogy a tárca „működése és gazdálkodása a hatályos jogszabályok szerint és szabályosan történik”. Hozzátet­ték, tudomásul veszik a számve­vőszék javaslatait, amelyek alap­ján intézkedési tervet készítenek. A Fidesz informatikai kabinet­je viszont leszögezte, a jelentés „bebizonyította, hogy a kakaó­biztos számítógépek korrupció­­gyanús ügye csupán a jéghegy csúcsa”. Kiemelték, augusztus 9- re rendkívüli bizottsági ülést hív­nak össze, ahol magyarázatot vár­nak a szabálytalanul előkészített szociális programokra, a többmil­liárdos önkényes támogatásokra és a Millenáris indokolatlanul megnövekedett személyi juttatá­saira is. BOTRÁNYSOROZAT. Pályáztatás nélkül nettó 9,6 millió forintot kap az infor­matikai tárcától a XXI. Századi Technológiák Rt, amelyet Forrai Tamás bicskei SZDSZ-es képviselő jegyez - adtuk hírül korábban. Forrai feladata a Millená­ris Kht bevonásával megvalósuló programokban részt vevő szervezetek kö­zötti koordináció 2005 és 2006 márciusa között Megelőzően Dornbach Ala­jos volt SZDSZ-es képviselő ügyvédi irodája kapott sokmilliós megbízást az IHM-től. (P.T.) Elégedetlenség Wekler Ferenc eljárása miatt A pécsváradiak most arra ké­szülnek, hogy jogértelmezést kérnek a kistérségi pályázatért felelős felettes szervektől, mivel úgy látják, Wekler Ferenc SZDSZ-es parlamenti képviselő és mecseknádasdi polgármes­ter szabálysértő módon jutott uniós pénzek megszerzéséhez szükséges kulcspozíciókhoz. 11 Gungl Klára______________ M­a lejár a határideje az úgyne­vezett „LEADER pályázat” beadásának, amellyel a nyertes kis­térségek egyenként akár százmillió forint vidékfejlesztési támogatáshoz juthatnak. A múlt hét közepén pa­rázs vita alakult ki Baranyában, mi­után Wekler Ferenc Pécsváradon a kistérségi pályázat akciócsoportjá­nak és testületeinek szavazásakor igyekezett megszerezni a főbb pozí­ciókat. Elnöknek saját magát, a ve­zető szervezetnek pedig azt a mecseknádasdi Német Kisebbségi Települési Önkormányzatot javasol­ta, amelyben ő maga is a képviselő­­testület tagja. Ráadásul a pályázati program munkaszervezetébe is sa­ját embereit kívánta megválasztatni. A szerdai alakuló ülésen a nagy számban megjelent pécsváradiak élénken tiltakoztak a Wekler-féle „hegemónia” ellen, így javaslata nem kapta meg a kétharmados többséget. Másnap megint megpróbálta megszavaztatni a tisztségekre magát és az általa javasoltakat, ezúttal Mecseknádasdon, egy újabb ülésen, ahol már megválasztották Wekler Ferencet elnöknek. A pécsváradiak most arra készülnek, hogy jogértel­mezést kérnek a pályázatért felelős felettes szervektől. Dr. Bíró Ferenc pécsváradi vállalkozó elmondta, szabálytalanságok sorozata jelle­mezte a két ülést. Wekler Ferenc a pályázat sikerességét veszélyezteti - vélte Bíró, aki hozzátette, nem akar­ták, hogy Pécsvárad kimaradjon a pályázatból, ezért mentek el a máso­dik ülésre. Számukra azonban elfo­gadhatatlan, hogy az SZDSZ-es hon­atya megint Mecseknádasdot akarja pozícióba hozni, amely már így is a pályázati pénzek közel ötszörösével rendelkezik a környék hátrányos helyzetű településeivel szemben. HARANGSZENTELÉS. Budapesten a Batthyány téren álló felső-vízivárosi Szent Anna-templom felszentelésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét és harangszentelést tartott tegnap Paskai László bíboros, nyugal­mazott esztergomi érsek fotó: pörneczi Bálint Fenyeget a főkurátor? Ma átadás-átvétel a Magyar Rádióban Kondor Katalin rádióelnök megbízatása a tegnapi nappal lejárt, de az ideiglenes intézményvezető személye körüli többhetes hu­zavona eredménytelenül zárult: a jelenlegi elnök Hollós Jánost, az intézményt felügyelő kuratórium elnöksége Szíjártó Istvánt bízta meg a Magyar Rádió ideiglenes irányításával. II Bgdacz Balázs__________________ É­rtesülésünk szerint Hollós Já­nos igazgatásszervezésért fele­lős alelnök foglalhatja el Kondor Katalin irodáját addig, míg a Ma­gyar Rádió Közalapítvány kurató­riuma elnököt nem választ. Erre - ha a korábbi tapasztalatok ellenére ezúttal minden simán megy - leg­korábban októberben kerülhet sor. A vonatkozó jogszabályok, illetve a rádió működését meghatározó tes­tületi és szervezeti állásfoglalások eltérő értelmezése miatt azonban továbbra is kétséges, hogy a Kon­dor által jelölt Hollós János vagy a kuratóriumi elnökség által preferált Szíjártó István tekinthető-e ideigle­nes vezetőnek. Kondor tartja magát korábbi ál­láspontjához, és Hollósnak adja át hivatalát, ám Gellért Kis Gábor, a rádiót felügyelő kuratórium MSZP- s elnöke ebbe nem törődik bele. A főkurátor arról nem kívánt nyilat­kozni, hogy fontolgat-e jogi lépése­ket, ha Kondor nem Szíjártónak ad­ja át az intézmény irányítását. Emlékezetes: Gellért Kis Gábor július 7-én még úgy nyilatkozott, hogy az intézmény ideiglenes ve­zetőjét Kondor Katalinnak van jo­ga megnevezni, később ezen nyi­latkozatát azzal próbálta bagatelli­zálni, hogy az „csak egy ironikus megjegyzés volt, nem kell komo­lyan venni”. Gellért Kis Gábor múlt heti, a rádió vezető munkatársainak írott levele viszont már következtetni enged arra, hogy a kuratórium el­nöke szerint mit kell komolyan venni. Kijelentette ugyanis, hogy Hollós János törvénytelenül nyert megbízatást Kondortól, ezért nem tekinthető ügyvezető elnöknek, így intézkedésre sem jogosult. „Abban a nem várt esetben, ha Hollós János (...) mégis megkísé­relne intézkedéseket tenni, úgy minden intézkedés jogsértő, ezért az nem hajtható végre. Az esetle­ges törvénysértő intézkedés meg­tételéért Hollós János, annak vég­rehajtásáért pedig az érintett munkatárs teljes felelősséggel tar­tozik” - áll továbbá a levélben. Kondor Katalin az írás miatt heves felháborodásának adott hangot, mondván: Gellért Kis Gá­bor semmifajta munkáltatói jogot nem gyakorol a rádió munkatár­sai fölött, így nekik egyáltalán nem adhat utasításokat a munka­végzésükre vonatkozóan. Kondor szerint ha Gellért Kis Gábor jog­szerűtlennek tartja Hollós kineve­zését, jogi útra terelheti az ügyet, de nem tetszeleghet a bíró szere­pében, és nem fenyegetheti meg a rádió munkatársait. Gellért Kis Gábor szerint a levél pusztán tájé­koztatás, és aki azt munkáltatói utasításnak tekinti, „az hülye”. Feldmájer Péter lett a Mazsihisz elnöke A vallási kisugárzás, az egész hazai zsidó közösségre irányuló vonzó hatás erősítését nevezte meg stratégiai célként a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetsége tegnap megválasztott új elnö­ke. Feldmájer Péter lapunknak elmondta: a parlamenti választá­sok közeledtével nem kívánnak politikai kérdésekben állást fog­lalni, de azt várják, hogy olyan kormánytöbbség legyen hazánk­ban, amely elutasítja a zsidóellenesség legkisebb látszatát is. .1. Joói István C­sak 2007 áprilisáig, a félidőnél járó elnöki ciklus befejezéséig szól a Heisler András lemondása miatt vasárnap megválasztott új el­nök mandátuma. A Síp utcai Mazsihisz-székházban megrende­zett választás első fordulójában Feldmájer Péter 39, Tordai Péter 33, Ledniczky András 10 szavazatot ka­pott, tehát egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok 50 százalékát, ezért második fordulót kellett tarta­ni. Itt már csak az ügyvéd és nagy­kőrösi hitközségi elöljáró - Feldmájer­­, illetve a ruhakereske­dő és budai hitközségi elnök - Tordai Péter - versenghetett. Bár 1999-ben éppen Tordai ragadta el négy évre az elnöki tisztséget a két cikluson át elnökösködő Feldmá­­jertől, most az utóbbi győzte le a Heisler Andrást megelőző elnököt, méghozzá 43:40 szavazati arány­ban. A Magyar Nemzet kérdésére - minek tudja be a sikert a győztes - a Mazsihisz első számú embere úgy vélekedett, az elmúlt hat évben nem volt tiszta és világos cél a szervezet előtt, ám ő előállt az időszerű straté­giai elképzeléssel. Feldmájer Péter kifejtette, miután annak idején új­raformálták a magyarországi zsidó­ság fő szervezetét, megteremtették az anyagi alapokat, most a vallási jelleg erősítése van soron, az, hogy a taghitközségek szövetsége igazi szellemi centruma legyen a honi zsidóságnak. Szerinte főleg a buda­pesti zsidóság körében szükséges a vallási tradíciók élesztése; a fővá­rosban élő zsidóknak csak 20-30 százaléka vesz részt különféle inten­zitással a zsinagógai életben. Vidé­ken ez az arány becslése szerint en­nek legalább kétszerese. A cél érde­kében növelné a rabbik anyagi és eszközökbeli támogatását, és a hit­életi könyvkiadás ösztönzését. Értékelése szerint a zsidóság egyéni kárpótlási igényeinek 90 százaléka már teljesült, de a közös­ségi kárpótlás terén még van mit tenni a mindenkori kormányoknak a párizsi békeszerződések szellemé­ben. Hangoztatta, elvárják a Ma­gyarországi Zsidó Örökség Közala­pítvány vagyonnal való további fel­töltését, e folyamat leállítását nem tudnák elfogadni. Feldmájer azt ígérte, javít a belső gazdálkodás át­láthatóságán, hogy a képviselő-tes­tület minden tagja hozzáférhessen a pénzek nyomon követését lehető­vé tévő dokumentumokhoz. Bírálat Magyar címére ír Munkatársunktól______________ E­llentmondást vélek fölfedezni a jelenlegi oktatási miniszter mostani és 1997-es szakmai törek­vése között, már ami cigány tanu­lók felzárkóztatását illeti - közölte Rostás Farkas György, a Magyaror­szági Cigányszervezetek Érdekszö­vetségének elnöke. Ezzel arra rea­gált a neves cigány író, amit lapunk szombati számában tártunk a nyil­vánosság elé: Magyar Bálint most kétmilliárd forintos pályázati tá­mogatással ösztönzi az úgynevezett iskolai szegregáció (elkülönülés) felszámolását, ám 1997-ben még olyan miniszteri rendeletet adott ki, amely szegregált, kis létszámú ci­gány felzárkóztató osztályok létesí­tését szorgalmazta a kisebbségileg érintett településeken. Rostás Farkas György szerint nem szabad szakmai divatok kizá­rólagosságát hirdetni. Rámuta­tott, az integrált oktatást eleve képtelenség volna megvalósítani az olyan településeken, mint pél­dául a Békés megyei Újkígyós vagy a Heves megyei Tarnazsa­­dány, ahol a tanulók döntő több­sége cigány anyanyelvű közösség­hez tartozik. Szerinte oláh (lovári) és beás ci­gány nyelvi környezetben a betű­vetés és olvasás elsajátítása idején mind metodikailag, mind az azo­nosságtudat szempontjából kifeje­zetten káros volna, ha integrált osztályokba szórnák szét - kíván­ságuk ellenére - a roma tanulókat. Az író szerint természetesen van helye az integrációs törekvéseknek is, de elképzelhető, hogy egyazon hátrányos hátterű gyermek eseté­ben először a hasonló helyzetűek­kel egy csoportban történő felzár­kóztatás az indokolt. Még egy felvételi esély a jómódúaknak FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • Az eljárás rövid határideje miatt minden diák csak egy intézmény­be, egy szakra jelentkezhet újra a külön erre a célra készült, nyári fel­vételi felirattal ellátott A és - a nor­mál eljárásban is használt - B je­lentkezési lapokkal. Kétféle módon lehet jelentkezni az idén - tudatta az MTI-vel Bakos Károly, az Okta­tási Minisztérium vezető főtaná­csosa, az egyik lehetőség, amikor az intézmény a fel nem vett diák­nak levélben felajánlja a költségté­rítéses képzésre a felvételt; ezt a diák vagy elfogadja, vagy nem. A másik lehetőség, amikor a pótfel­vételire új jelentkezési lapot kell ki­tölteni, ezek a lapok térítésmente­sen beszerezhetők a kiválasztott felsőoktatási intézmény tanulmá­nyi osztályán. Bakos Károly közöl­te: felvételi vizsga nincs, az adott szakhoz a feltételként megjelölt egy vagy két tárgyból tett érettségi vizs­ga eredményét veszik figyelembe, de más ponthatárok alapján dönte­nek, mint a normál érettségi-felvé­teli eljárásban. A minimális pont­határ a pótfelvételinél is 72. A pótfelvételi lapok beérkezési határideje augusztus 12. A pótfel­vételi lehetőségek az Országos Fel­vételi Iroda internetes honlapján, a www.felvi.hu című oldalon te­kinthetők meg.

Next