Magyar Nemzet, 2005. szeptember (68. évfolyam, 238-267. szám)
2005-09-01 / 238. szám
Cáfolják Markó Béla ügynökmúltját Számos nyilatkozatban cáfolta az ellene felhozott ügynökvádat Markó Béla, az RMDSZ elnöke, akit megerősített Csendes László, a Securitate irattárát vizsgáló országos bizottság (CNSAS) alelnöke is. A napvilágra került újabb információk fényében kérdésessé vált, valós alapja van-e a Cotidianul állításainak. • Munkatársunktól A bukaresti Cotidianul azt állította, hogy Markó Béla a nyolcvanas években jó barátságban volt az őt megfigyelés alatt tartó szekus tisztekkel, ráadásul - és ez a súlyosabb vád - együttműködött a román kommunista hatalom rettegett titkosrendőrségével, a Securitatéval. A Krónika című erdélyi napilap tegnap induló anyagban reagálta le a Cotidianul cikkét. Az újság Téma lett a Markó-dosszié címmel arról ír, hogy a Cotidianul által bemutatott dossziérészletek gyakorlatilag Markó Béla megfigyelt, nem pedig megfigyelői státusára vonatkoznak. Az adatokból kiderül, hogy Markó telefonját lehallgatták, megfigyelték. Igaz ugyan, hogy a szekusoknak megígérte, jelenteni fogja a tudomására jutott államellenes cselekedeteket, arra viszont nincs bizonyíték, hogy ezt valóban megtette volna. Az RMDSZ elnöke kijelentette a lapnak: „Azt hiszem, nekem nem kell bizonygatnom, hogy nem voltam besúgó. Ne keverjük össze az üldözöttet az üldözővel.” A lap vezércikket is szentel a témának. Gazda Árpád - akit egyébként annak idején szintén megfigyelés alatt tartott a titkosrendőrség - maga is kifejezi kétségeit azzal kapcsolatban, hogy Markó együttműködött volna a szekusokkal. Véleménye szerint mindazok, akik a Cotidianul cikke alapján úgy érzik, sikerült fogást találni az RMDSZ elnökén, árnyékra vetődnek, végül pedig kifejti: „Aki azért nem szereti Markó Bélát, mert úgy érzi, feladta az erdélyi magyarság hosszú távú céljait, szabotálta az autonómiát, politikájával megosztotta a - megválasztásakor még egységes - RMDSZ-t, az jobban teszi, ha megmarad a tárgynál.” A Cotidianul viszont tegnapi számában ismét bírálta a CNSAS módszereit, és azt állította róla, ahhoz a magyar átvilágítóbizottsághoz kezd hasonlítani, ami egyáltalán nem nevezhető követendő példának. Claudiu Secasiu, a CNSAS vezetőségének tagja úgy vélekedik, az egykori kommunista országok közül Lengyelország és Németország szervezte meg a legnyitottabb módon a volt politikai rendőrség irattárához való hozzáférést, míg Magyarországon a legnehezebb a hasonló levéltári anyagokba betekinteni. Nehezen vált meg Magyar Lorintól? Folytatás az 1. oldalról Az szinte kizárt, hogy az erre vonatkozó információkat bárki legális csatornákon megszerezhette - figyelmeztetett a Népszabadság. A hírek szerint Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja tett fel célirányos kérdéseket a testület május 3-i, a titkosszolgálatok éves jelentését tárgyaló ülésén. Az Index című internetes lap tegnap újabb lehallgatási jegyzőkönyvekből idézett részleteket, amelyek Magyar Bálint oktatási miniszter és a Lőrin fedőnévvel jelölt Szatmári Ildikó között folytak. Az újság szerint elvileg egyetlen példányban készült iratok egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivatalból. A portálhoz került lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül: tavaly májusban egy román-magyar oktatási megállapodás aláírása előtt közvetlenül Magyar Bálint háromszor is felhívta Szatmári Ildikót - aki immár a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársaként jelentős szerepet vállalt a szerződés előkészítése során - hivatali mobiljáról. A szakminiszternek a jelek szerint fogalma sem volt arról, hogy mit készül aláírni, sőt abban sem biztos, hogy neki kell-e egyáltalán valamit tudnia a szerződésről. Lórin az internetes lap által idézett dokumentum szerint válaszában megemlítette, hogy bár „szívattak minket”, többszöri viszszalépés után létrejött a megállapodás. A cikk szerzője azt írja: ezután konkrét szexuális utalások nélkül, ám érezhetően „bensőséges, többször enyelgő” hangnemben folytatódott a párbeszéd. A miniszter a szerződéskötés előtt igyekezett rábírni volt beosztottját, hogy ne délre, hanem már reggel nyolcra menjen be hozzá a minisztériumba. Magyar kérő hangsúllyal, majd unszolva invitálta Szatmárit, mire Lórin fanyalogva elutasította főnökét. Erre a szakminiszter kényszeredetten megjegyezte, hogy szerinte nem szép, amit csinál a nő. Az egyik dokumentum alapján Szatmári Ildikónak felmondása után még előkészített szerződése volt az oktatási tárcánál tanulmányírásra. Az anyagban ez olvasható: „L.” előkészített szerződéséről kiderült, hogy nincs rendben, mert személyi juttatásból lehetne „L.-t” tanulmányírásra felkérni „M.-éknél”, azonban csak dologi juttatás van. Ez azt jelenti, hogy „L.-nek” egy bt.-re lenne szüksége, mert csak így tudnának vele elszámolni. A lehallgatási jegyzőkönyvre utalva az Index azt írta, hogy Magyar Bálint kabinetfőnökéhez, Hriczu Anitához küldte Szatmárit a szerződés részleteinek megbeszélése végett. A minisztérium sajtóosztályán cáfolták, hogy a hölgynek szerződéses kapcsolata lett volna a minisztériummal azután, hogy távozott az intézményből. A tárcánál egyébként hivatalosan úgy tudják, a szakminiszter csak munkakapcsolatban volt Szatmári Ildikóval, akit férjével együtt kémgyanú miatt a titkosszolgálat kiszorított munkahelyéről. HITELES DOKUMENTUMOK. Uj Péter, az Index internetes portál főszerkesztője az MTI-nek elmondta: több, egymástól független szakértővel ellenőriztették kollégái a dokumentumokat. Hangsúlyozta, azokra egymástól független források mondták, hogy valószínűleg hitelesek A főszerkesztő azt is közölte, hogy elektronikus formában, magyarországi forrásból érkeztek szerkesztőségükhöz a dokumentumok 2005. szeptember 1., csütörtökBelföld 750 millió Gyurcsány cégeinek Állami támogatások és megrendelések sorát nyerte el a kormányfő vállalatbirodalma Háromnegyed milliárd forint értékben kaptak állami támogatást vagy állami megrendelést a Gyurcsány-cégháló tagjai - ismertette a minisztériumoktól beérkezett adatok összesítését a kormányfő vagyonosodását vizsgáló bizottság elnöke. ___CZIRÁK IMRE:______________________ Több mint 350 millió forintos állami támogatást kaptak Gyurcsány Ferenc céghálójába tartozó vállalatok, és 400 millió forintot meghaladó értékben kötöttek szerződéseket az állammal - közölte Szijjártó Péter (Fidesz), az Apró- Gyurcsány-érdekkör milliárdjainak titkát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke a testület ülésén. Kifejtette: a minisztériumok közül 14 tárca válaszolt úgy, volt kapcsolata legalább egy céggel az 54-ből, amelyben a miniszterelnök tulajdonos volt vagy ma is az, illetve amelyben vezető tisztséget töltött be. A minisztériumok adatait összesítve kapták meg az összesen háromnegyed milliárd forintot meghaladó összeget. A korábbiakhoz képest feltűnően csendes bizottsági ülésen a képviselők egyetértettek abban, hogy kiket hallgassanak meg a november 19-ig terjedő időszakban. Eszerint újra beidézik Jagiellowicz Györgynét, a miniszterelnök 100 százalékos tulajdonában lévő Altus Rt. vezérigazgatóját, hogy megtudják, milyen forrásból származott Gyurcsány tavalyi, több mint 100 millió forintos és tavalyelőtti, 80 milliót meghaladó jövedelme. Ezek az összegek ugyanis zömmel az Altus osztalékából jöttek össze, ám kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc jogszerűen ruházta át a tulajdonosi jogok gyakorlását először éppen Jagiellowicznéra. Meg kívánja hallgatni a bizottság Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, hogy választ kapjon arra, Gyurcsány tanácsadójaként vagy minisztereként felhasználta-e befolyását a saját, valamint volt és jelenlegi üzlettársait érintő állami döntések befolyásolásában. A testület arra is kíváncsi, hogy Erdős Ákos és a jelenlegi kormányfő korábbi kapcsolata szerepet játszott-e abban, hogy közvetve Erdős lett a tulajdonosa a Nemzeti Tankönyvkiadónak a privatizáció során. Ezért beidézik Erdős Ákost és azt a pénzügyminisztert, aki az ügylet idején hivatalban volt. A bizottság ezenkívül meg kívánja hallgatni Nacsáné Márki Rózát, az Aldo Kft. ügyvezetőjét, illetve az időszak végén a kapott információk fényében újra sort kerítene Gyurcsány Ferencre is. A kormánypárti képviselők egyedül azt akadályozták meg, hogy meghallgassák Suchman Tamást, a magyar alumíniumipart tömörítő Hungalu-cégcsoport magánosításakor tevékenykedő privatizációs minisztert. A testület szintén egyhangú döntést hozott arról, hogy bekérik a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjával kapcsolatos dokumentumokat az ÁPV Rt.-től. A bizottság minden tagja megadta a felhatalmazást az elnöknek, hogy az illetékhivataloktól bekérje azokat az információkat, amelyek alapján a vizsgálóbizottság választ kaphat arra, került-e állami vagy önkormányzati ingatlan a Gyurcsány-cégek birtokába. ■ HANGULATKELTÉS? Batiz András kormányszóvivő szerint Szijjártó Pétert a politikai hangulatkeltés szándéka vezérli, és a közvélemény manipulálásában már nem tud más eszközhöz nyúlni, mint hogy valótlanságokat állít. Szerinte a képviselőnek sem a céghálóra, sem pedig a számadatokra vonatkozó állításai nem tükrözik a valóságot. A Gyurcsány Ferenc vagyonosodását vizsgáló bizottság munka közben Jövő nyártól kétszer fellebbezhetünk Jövő júliusban vezetnék be a kétfokú rendes jogorvoslatot a büntetőeljárásban - derült ki a kormányszóvivő tegnapi bejelentéséből. Az igazságügy-miniszter szerint a törvénymódosítás nem okoz különösebb költségeket. ___Kulcsár Anna Vitára alkalmasnak találták a kormány tegnapi ülésén a büntetőeljárási törvény tervezett módosítását - mondta László Boglár kormányszóvivő. A jogszabály jövő júliusban lépne hatályba. Az igazságügy-miniszter lapunknak úgy válaszolt, a változásnak nem lesz különösebb költségvetési vonzata. Petrétei József szerint a büntetőügyek egy részében lenne csak mód arra, hogy a megyei bíróság másodfokú határozata ellen az ítélőtáblához fordulhassanak a vádlottak, a védők és az ügyész. A kétfokú rendes jogorvoslat a nagyobb ügyekben azt jelentené, hogy a megyei bíróságon induló per a táblához kerül, annak ítéletét pedig a Legfelsőbb Bíróságon kérdőjelezhetnék meg az érintettek. Petrétei szerint az ítélőtáblák 1997-ben elhatározott létrehozása tette indokolttá a fellebbezési lehetőségek számának növelését. A büntetőeljárási törvény bevezetné a távol tartást is. A kényszerintézkedést akkor szabnák ki, ha a családon belüli erőszak bűncselekményhez vezet. Módosítják a lakástörvényt is, hogy hatásosabban védekezhessenek a maffia ellen. Az állami és az önkormányzati bérlakásokban évente egyszer ellenőrizni kellene, valóban a bérlő lakik-e az épületben. Batiz András elmondta: a kormány sikerként értékelte a most lezárult sms-akciót, amely 41 millió forintba került. A cél az volt, hogy együtt gondolkodjon az ország, és ez megvalósult - tette hozzá. A szóvivő beszélt arról is, hogy a kormány 778,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá az elmúlt időszak esőzései által okozott károk enyhítésére. Elmondása szerint több mint 1500 magántulajdonú ingatlanban 505,4 millió forintnyi kár keletkezett, a helyreállítás költsége 864,9 millió forint. Az igényléseket a helyi jegyzőknek október végéig kell öszszesíteniük. A biztosított ingatlanokban keletkezett károknak a biztosítási összeg feletti részét fizetik ki, a biztosítással nem rendelkező tulajdonosok 90 százalékos kártalanításra számíthatnak. Beindul az MSZP kampánygépezete Mostantól akár a mobiltelefonunkon is jelentkezhetnek a szocialisták 11 Munkatársunktól________________ Gőzerőre kapcsolt a szocialista választási kampánygépezet: vasárnap „politikai évadnyitót” tartanak a fővárosban, hétfőn a pártelnök számol be a választási felkészülésről a parlamenti képviselőknek, és mindeközben már a mobiltelefon-tulajdonosok is MSZP-s kampányhívásokra számíthatnak. A vasárnapi, több száz fős „politikai évadnyitó rendezvényen” a szocialista képviselőjelöltek, a frakcióvezetés tagjai, a megyei elnökök, MSZP-s polgármesterek, a megyei közgyűlési elnökök és kampányfőnökök gyűlnek össze, csaknem félezren. A kétórásra tervezett eseményen beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Hiller István pártelnök is. Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese úgy fogalmazott: emberközeli, a mindennapi problémákkal foglalkozó kampányra készülnek, amelyben jelentős állomásnak szánják a vasárnapi rendezvényt. Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének nyilatkozatából az derült ki, hogy ugyan az őszi parlamenti évadot megelőző első, hétfői frakcióülés feladata a féléves országgyűlési munka megtervezése, ám „tekintettel a jövő évi választások közeledtére”, a képviselők meghallgatják majd Hiller beszámolóját is a választási felkészülés ügyében. A zárt ajtók mögött zajló ülésen a kormányfő is felszólal. Közben újonnan indított, egy hónapos direktmarketing-kampányában immár mobiltelefonokon is jelentkezik az MSZP. Nyakó István szóvivő ezzel megerősítette az Index hírét, amely szerint a felhívott mobilosok Gyurcsány Ferenc és Hiller István megszólaló kampányüzenetét hallgathatják meg, az MSZP elképzeléseit és a 100 lépés programot népszerűsítendő. A hívott fél - hasonlóan a vezetékes készülékeken folytatott akcióhoz - itt is gombnyomással válaszolhat a feltett kérdésre a szöveg elhangzása után. Nyakó elmondása szerint a párt legálisan hozzáférhető adatállomány alapján, a vonatkozó jogszabályok betartásával jár el. LEZÁRULT A JELÖLTÁLLÍTÁS. Gyakorlatilag lezárult az MSZP-ben az egyéni jelöltállítás folyamata. Ezt Szekeres Imre elnökhelyettes közölte, miután Bács- Kiskun megyei és Szolnok megyei képviselőjelöltekkel, a helyi pártvezetőkkel és a kampányt irányító emberekkel találkozott. Elmondta: kedden az MSZP országos elnöksége támogatta Karsai József indulását a Békés megyei 7. számú választókerületben. A kérdés előzőleg sok vitát okozott a párton belül. Már csak két választókerület nyitott: a kiskunhalasi és a nagykanizsai. Szekeres szavaiból az derült ki, továbbra sem támogatja, hogy a korábban a holokauszt áldozatain viccelődő Zuschlag János képviselőjelölt legyen.