Magyar Nemzet, 2005. szeptember (68. évfolyam, 238-267. szám)

2005-09-01 / 238. szám

Cáfolják Markó Béla ügynökmúltját Számos nyilatkozatban cáfolta az ellene felhozott ügynökvádat Markó Béla, az RMDSZ elnöke, akit megerősített Csendes László, a Securitate irattárát vizsgáló országos bizottság (CNSAS) alel­­nöke is. A napvilágra került újabb információk fényében kérdé­sessé vált, valós alapja van-e a Cotidianul állításainak. •­ Munkatársunktól A bukaresti Cotidianul azt állí­totta, hogy Markó Béla a nyolcvanas években jó barátság­ban volt az ő­t megfigyelés alatt tar­tó szekus tisztekkel, ráadásul - és ez a súlyosabb vád - együttműkö­dött a román kommunista hatalom rettegett titkosrendőrségével, a Se­­curitatéval. A Krónika című erdélyi napilap tegnap induló anyagban reagálta le a Cotidianul cikkét. Az újság Téma lett a Markó-dosszié címmel arról ír, hogy a Cotidianul által bemuta­tott dossziérészletek gyakorlatilag Markó Béla megfigyelt, nem pedig megfigyelői státusára vonatkoznak. Az adatokból kiderül, hogy Markó telefonját lehallgatták, megfigyel­ték. Igaz ugyan, hogy a szekusok­­nak megígérte, jelenteni fogja a tu­domására jutott államellenes csele­kedeteket, arra viszont nincs bizo­nyíték, hogy ezt valóban megtette volna. Az RMDSZ elnöke kijelentet­te a lapnak: „Azt hiszem, nekem nem kell bizonygatnom, hogy nem voltam besúgó. Ne keverjük össze az üldözöttet az üldözővel.” A lap vezércikket is szentel a té­mának. Gazda Árpád - akit egyéb­ként annak idején szintén megfi­gyelés alatt tartott a titkosrendőrség - maga is kifejezi kétségeit azzal kapcsolatban, hogy Markó együtt­működött volna a szekusokkal. Vé­leménye szerint mindazok, akik a Cotidianul cikke alapján úgy érzik, sikerült fogást találni az RMDSZ el­nökén, árnyékra vetődnek, végül pedig kifejti: „Aki azért nem szereti Markó Bélát, mert úgy érzi, feladta az erdélyi magyarság hosszú távú céljait, szabotálta az autonómiát, politikájával megosztotta a - meg­választásakor még egységes - RMDSZ-t, az jobban teszi, ha meg­marad a tárgynál.” A Cotidianul viszont tegnapi számában ismét bírálta a CNSAS módszereit, és azt állította róla, ah­hoz a magyar átvilágítóbizottság­hoz kezd hasonlítani, ami egyálta­lán nem nevezhető követendő pél­dának. Claudiu Secasiu, a CNSAS vezetőségének tagja úgy vélekedik, az egykori kommunista országok közül Lengyelország és Németor­szág szervezte meg a legnyitottabb módon a volt politikai rendőrség irattárához való hozzáférést, míg Magyarországon a legnehezebb a hasonló levéltári anyagokba bete­kinteni. Nehezen vált meg Magyar Lorintól? Folytatás az 1. oldalról­­ Az szinte kizárt, hogy az erre vonat­kozó információkat bárki legális csatornákon megszerezhette - fi­gyelmeztetett a Népszabadság. A hírek szerint Demeter Ervin, a nem­zetbiztonsági bizottság fideszes tagja tett fel célirányos kérdéseket a testület május 3-i, a titkosszolgála­tok éves jelentését tárgyaló ülésén. Az Index című internetes lap tegnap újabb lehallgatási jegyzőkönyvek­ből idézett részleteket, amelyek Ma­gyar Bálint oktatási miniszter és a Lőrin fedőnévvel jelölt Szatmári Il­dikó között folytak. Az újság szerint elvileg egyetlen példányban készült iratok egész sora került ki a Nem­zetbiztonsági Hivatalból. A portálhoz került lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül: tavaly májusban egy román-magyar ok­tatási megállapodás aláírása előtt közvetlenül Magyar Bálint három­szor is felhívta Szatmári Ildikót - aki imm­ár a Határon Túli Magya­rok Hivatalának munkatársaként jelentős szerepet vállalt a szerző­dés előkészítése során - hivatali mobiljáról. A szakminiszternek a jelek szerint fogalma sem volt ar­ról, hogy mit készül aláírni, sőt ab­ban sem biztos, hogy neki kell-e egyáltalán valamit tudnia a szerző­désről. Lórin az internetes lap által idézett dokumentum szerint vála­szában megemlítette, hogy bár „szívattak minket”, többszöri visz­­szalépés után létrejött a megálla­podás. A cikk szerzője azt írja: ezután konkrét szexuális utalások nélkül, ám érezhetően „bensőséges, több­ször enyelgő” hangnemben folyta­tódott a párbeszéd. A miniszter a szerződéskötés előtt igyekezett rá­bírni volt beosztottját, hogy ne dél­re, hanem már reggel nyolcra men­jen be hozzá a minisztériumba. Ma­gyar kérő hangsúllyal, majd unszol­va invitálta Szatmárit, mire Lórin fanyalogva elutasította főnökét. Er­re a szakminiszter kényszeredetten megjegyezte, hogy szerinte nem szép, amit csinál a nő. Az egyik dokumentum alapján Szatmári Ildikónak felmondása után még előkészített szerződése volt az oktatási tárcánál tanul­mányírásra. Az anyagban ez olvas­ható: „L.” előkészített szerződésé­ről kiderült, hogy nincs rendben, mert személyi juttatásból lehetne „L.-t” tanulmányírásra felkérni „M.-éknél”, azonban csak dologi juttatás van. Ez azt jelenti, hogy „L.-nek” egy bt.-re lenne szüksége, mert csak így tudnának vele elszá­molni. A lehallgatási jegyzőkönyv­re utalva az Index azt írta, hogy Magyar Bálint kabinetfőnökéhez, Hriczu Anitához küldte Szatmárit a szerződés részleteinek megbe­szélése végett. A minisztérium saj­tóosztályán cáfolták, hogy a hölgy­nek szerződéses kapcsolata lett volna a minisztériummal azután, hogy távozott az intézményből. A tárcánál egyébként hivatalosan úgy tudják, a szakminiszter csak munkakapcsolatban volt Szatmári Ildikóval, akit férjével együtt kém­gyanú miatt a titkosszolgálat ki­szorított munkahelyéről. HITELES DOKUMENTUMOK. Uj Péter, az Index internetes portál főszerkesztője az MTI-nek elmond­­ta: több, egymástól független szakértővel ellenőriztették kollégái a dokumentumokat. Hangsúlyoz­ta, azokra egymástól független források mondták, hogy valószínű­leg hitelesek A főszerkesztő azt is közölte, hogy elektronikus formá­ban, magyarországi forrásból ér­keztek szerkesztőségükhöz a do­kumentumok 2005. szeptember 1., csütörtökBelföld 750 millió Gyurcsány cégeinek Állami támogatások és megrendelések sorát nyerte el a kormányfő vállalatbirodalma Háromnegyed milliárd forint értékben kaptak állami támo­gatást vagy állami megrende­lést a Gyurcsány-cégháló tagjai - ismertette a minisztériumok­tól beérkezett adatok összesíté­sét a kormányfő vagyonosodá­­sát vizsgáló bizottság elnöke. ___CZIR­ÁK IMRE:______________________ T­öbb mint 350 millió forintos ál­lami támogatást kaptak Gyur­csány Ferenc céghálójába tartozó vállalatok, és 400 millió forintot meghaladó értékben kötöttek szer­ződéseket az állammal - közölte Szijjártó Péter (Fidesz), az Apró- Gyurcsány-érdekkör milliárdjainak titkát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke a testület ülésén. Kifejtette: a minisztériumok közül 14 tárca vá­laszolt úgy, volt kapcsolata legalább egy céggel az 54-ből, amelyben a miniszterelnök tulajdonos volt vagy ma is az, illetve amelyben vezető tisztséget töltött be. A minisztériu­mok adatait összesítve kapták meg az összesen háromnegyed milliárd forintot meghaladó összeget. A korábbiakhoz képest feltű­nően csendes bizottsági ülésen a képviselők egyetértettek abban, hogy kiket hallgassanak meg a no­vember 19-ig terjedő időszakban. Eszerint újra beidézik Jagiellowicz Györgynét, a miniszterelnök 100 százalékos tulajdonában lévő Altus Rt. vezérigazgatóját, hogy megtud­ják, milyen forrásból származott Gyurcsány tavalyi, több mint 100 millió forintos és tavalyelőtti, 80 milliót meghaladó jövedelme. Ezek az összegek ugyanis zömmel az Al­tus osztalékából jöttek össze, ám kétségek merültek fel azzal kapcso­latban, hogy Gyurcsány Ferenc jog­szerűen ruházta át a tulajdonosi jo­gok gyakorlását először éppen Ja­­giellowicznéra. Meg kívánja hallgat­ni a bizottság Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, hogy választ kap­jon arra, Gyurcsány tanácsadója­ként vagy minisztereként felhasz­nálta-e befolyását a saját, valamint volt és jelenlegi üzlettársait érintő állami döntések befolyásolásában. A testület arra is kíváncsi, hogy Er­dős Ákos és a jelenlegi kormányfő korábbi kapcsolata szerepet ját­­szott-e abban, hogy közvetve Erdős lett a tulajdonosa a Nemzeti Tan­­könyvkiadónak a privatizáció so­rán. Ezért beidézik Erdős Ákost és azt a pénzügyminisztert, aki az ügy­let idején hivatalban volt. A bizott­ság ezenkívül meg kívánja hallgatni Nacsáné Márki Rózát, az Aldo Kft. ügyvezetőjét, illetve az időszak vé­gén a kapott információk fényében újra sort kerítene Gyurcsány Fe­­rencre is. A kormánypárti képvise­lők egyedül azt akadályozták meg, hogy meghallgassák Suchman Ta­mást, a magyar alumíniumipart tö­mörítő Hungalu-cégcsoport magá­nosításakor tevékenykedő privati­zációs minisztert. A testület szintén egyhangú döntést hozott arról, hogy bekérik a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizá­ciójával kapcsolatos dokumentu­mokat az ÁPV Rt.-től. A bizottság minden tagja megadta a felhatal­mazást az elnöknek, hogy az illeték­­hivataloktól bekérje azokat az infor­mációkat, amelyek alapján a vizsgá­lóbizottság választ kaphat arra, ke­­rült-e állami vagy önkormányzati ingatlan a Gyurcsány-cégek birto­kába. ■ HANGULATKELTÉS? Batiz András kormányszóvivő szerint Szijjártó Pétert a politikai hangulatkeltés szándéka vezérli, és a közvéle­mény manipulálásában már nem tud más eszközhöz nyúlni, mint hogy valótlanságokat állít. Sze­rinte a képviselőnek sem a céghá­lóra, sem pedig a számadatokra vonatkozó állításai nem tükrözik a valóságot. A Gyurcsány Ferenc vagyonosodását vizsgáló bizottság munka közben Jövő nyártól kétszer fellebbezhetünk Jövő júliusban vezetnék be a kétfokú rendes jogorvoslatot a büntetőeljárásban - derült ki a kormányszóvivő tegnapi beje­lentéséből. Az igazságügy-miniszter szerint a törvénymódosítás nem okoz különösebb költségeket. ___Kulcsár Anna V­itára alkalmasnak találták a kormány tegnapi ülésén a büntetőeljárási törvény tervezett módosítását - mondta László Boglár kormányszóvivő. A jogsza­bály jövő júliusban lépne hatály­ba. Az igazságügy-miniszter la­punknak úgy válaszolt, a változás­nak nem lesz különösebb költség­­vetési vonzata. Petrétei József sze­rint a büntetőügyek egy részében lenne csak mód arra, hogy a me­gyei bíróság másodfokú határoza­ta ellen az ítélőtáblához fordulhas­sanak a vádlottak, a védők és az ügyész. A kétfokú rendes jogor­voslat a nagyobb ügyekben azt je­lentené, hogy a megyei bíróságon induló per a táblához kerül, annak ítéletét pedig a Legfelsőbb Bírósá­gon kérdőjelezhetnék meg az érin­tettek. Petrétei szerint az ítélőtáb­lák 1997-ben elhatározott létreho­zása tette indokolttá a fellebbezési lehetőségek számának növelését. A büntetőeljárási törvény bevezet­né a távol tartást is. A kényszerin­tézkedést akkor szabnák ki, ha a családon belüli erőszak bűncse­lekményhez vezet. Módosítják a lakástörvényt is, hogy hatásosabban védekezhes­senek a maffia ellen. Az állami és az önkormányzati bérlakásokban évente egyszer ellenőrizni kelle­ne, valóban a bérlő lakik-e az épületben. Batiz András elmondta: a kor­mány sikerként értékelte a most lezárult sms-akciót, amely 41 mil­lió forintba került. A cél az volt, hogy együtt gondolkodjon az or­szág, és ez megvalósult - tette hozzá. A szóvivő beszélt arról is, hogy a kormány 778,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá az elmúlt időszak eső­zései által okozott károk enyhítésé­re. Elmondása szerint több mint 1500 magántulajdonú ingatlanban 505,4 millió forintnyi kár keletke­zett, a helyreállítás költsége 864,9 millió forint. Az igényléseket a helyi jegyzőknek október végéig kell ösz­­szesíteniük. A biztosított ingatla­nokban keletkezett károknak a biz­tosítási összeg feletti részét fizetik ki, a biztosítással nem rendelkező tulajdonosok 90 százalékos kártala­nításra számíthatnak. Beindul az MSZP kampánygépezete Mostantól akár a mobiltelefonunkon is jelentkezhetnek a szocialisták 11 Munkatársunktól________________ G­őzerőre kapcsolt a szocialista választási kampánygépezet: vasárnap „politikai évadnyitót” tar­tanak a fővárosban, hétfőn a pártel­nök számol be a választási felkészü­lésről a parlamenti képviselőknek, és mindeközben már a­ mobiltele­fon-tulajdonosok is MSZP-s kam­pányhívásokra számíthatnak. A vasárnapi, több száz fős „poli­tikai évadnyitó rendezvényen” a szocialista képviselőjelöltek, a frak­cióvezetés tagjai, a megyei elnökök, MSZP-s polgármesterek, a megyei közgyűlési elnökök és kampányfő­nökök gyűlnek össze, csaknem félezren. A kétórásra tervezett ese­ményen beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Hiller Ist­ván pártelnök is. Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese úgy fogalma­zott: emberközeli, a mindennapi problémákkal foglalkozó kampány­ra készülnek, amelyben jelentős ál­lomásnak szánják a vasárnapi ren­dezvényt. Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti képviselőcsoportja ve­zetőjének nyilatkozatából az derült ki, hogy ugyan az őszi parlamenti évadot megelőző első, hétfői frak­cióülés feladata a féléves országgyű­lési munka megtervezése, ám „te­kintettel a jövő évi választások kö­zeledtére”, a képviselők meghall­gatják majd Hiller beszámolóját is a választási felkészülés ügyében. A zárt ajtók mögött zajló ülésen a kor­mányfő is felszólal. Közben újonnan indított, egy hónapos direktmarketing-kampá­nyában immár mobiltelefonokon is jelentkezik az MSZP. Nyakó István szóvivő ezzel meg­erősítette az Index hírét, amely sze­rint a felhívott mobilosok Gyur­csány Ferenc és Hiller István meg­szólaló kampányüzenetét hallgat­hatják meg, az MSZP elképzeléseit és a 100 lépés programot népszerű­sítendő. A hívott fél - hasonlóan a vezetékes készülékeken folytatott akcióhoz - itt is gombnyomással válaszolhat a feltett kérdésre a szö­veg elhangzása után. Nyakó elmondása szerint a párt legálisan hozzáférhető adatállo­mány alapján, a vonatkozó jogsza­bályok betartásával jár el. LEZÁRULT A JELÖLTÁLLÍTÁS. Gyakorlatilag lezárult az MSZP-ben az egyéni jelöltállítás folyamata. Ezt Szekeres Imre elnökhelyettes közölte, miután Bács- Kiskun megyei és Szolnok megyei képviselőjelöltekkel, a helyi pártvezetőkkel és a kampányt irányító emberekkel találkozott. Elmondta: kedden az MSZP országos elnöksége támogatta Karsai József indulását a Békés megyei 7. szá­mú választókerületben. A kérdés előzőleg sok vitát okozott a párton belül. Már csak két választókerület nyitott: a kiskunhalasi és a nagykanizsai. Szekeres szavaiból az derült ki, továbbra sem támogatja, hogy a korábban a holo­kauszt áldozatain viccelődő Zuschlag János képviselőjelölt legyen.

Next