Magyar Nemzet, 2005. szeptember (68. évfolyam, 238-267. szám)
2005-09-15 / 252. szám
Magyar Mimum • Rovatvezető: Dippold Pál Kultúra 2005. szeptember 15., csütörtök mmmmmmammmm A ViDaNet Rt. ÁSZF-közleménye Tájékoztatjuk tisztelt előfizetőinket, hogy a törvényi előírásoknak való megfelelés, valamint a Kis-Astrasat Kft. ViDaNet Rt.-be történő beolvadása miatt a ViDaNet Rt. általános szerződési feltételei 2005. október 1-jétől az alábbiak szerint módosulnak: 1. fejezet: A ViDaNet Rt. székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10/A. 2. fejezet: kiegészítésre kerül az alábbiakkal: Győri kirendeltség: Győr, Orgona u. 10. Tel.: 96/426-360. Mosonmagyaróvári iroda: Mosonmagyaróvár, Engels F. u. 14. Tel.: 96/205-598. Tatai iroda: Tata, Tóvárosi korzó 3. Tel.: 34/589-577. Kaposvári kirendeltség: Kaposvár, Szántó u. 5. Tel: 82/528-300. Pécsi iroda: Pécs, Irgalmasok u. 5. Tel: 72/534-880. Mindszenti iroda: Kaposvár, Szántó u. 5. Tel: 82/528-300. Budapesti kirendeltség: Budapest XVIII. kerület, Havanna u. 3. Tel: 1/290-9028. Budapest II. és III. kerület, Szentendrei út 19. Tel: 1/315-2570. Budapest III. kerület, Kadosa u. 58. 3. fejezet: a vezetékes műsorelosztás-definíció az alábbiak szerint változik: A vezetékes műsorelosztás a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszeren végzett tevékenység. A szolgáltató felelőssége az általa kizárólagos ellenőrzés alatt tartott vezetékes (kábeles) hálózaton a szolgáltató által kiépített első hozzáférésre alkalmas pontig terjed. 4. fejezet: az alábbi mondat kikerül: A szolgáltató a létesítési szerződés megkötésekor megkülönbözteti az egyéni és az üzleti (közületi) igénylőt. 4.1.3. fejezet: az alábbiak szerint módosul: Az igénybejelentéshez az alábbi adatok szükségesek: a) az előfizető neve, lakóhelye (állandó lakcíme), tartózkodási helye (értesítési/számlázási címe), illetve székhelye, telefonszáma; b) természetes személy előfizető esetén: az előfizető születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, személyiigazolvány-száma. Korlátozottan cselekvőképes személy esetén a törvényes képviselő fenti adatai is szükségesek; c) nem természetes személy előfizető esetén: az előfizető neve, címe, cégjegyzékszáma, vagy más nyilvántartási száma, adószáma, bankszámlaszáma, telefonszáma, kapcsolattartó neve; d) a létesítés címe, vételi hely típusa; e) az előfizetői hozzáférési pont létesítésének helye és darabszáma (az igénylő az előfizetői hozzáférési pont létesítését olyan ingatlanba vagy ingatlanrészbe kérheti, amelyet jogszerűen használ, és ahol a szerződésből fakadó kötelezettségeinek - az ellenőrzés, hibaelhárítás biztosítása - eleget tud tenni); f) az igényelt fizetési mód, fizetési gyakoriság és szolgáltatási szint (programcsomag) megjelölése; g) a szerződés tartama; h) az előfizető nyilatkozata adatainak kezeléséről; i) az előfizető hozzájárulása a szolgáltató által jogszabály alapján kezelt kötelező adatállományon túli adatainak kezeléséhez, illetve az adatállományban szereplő adatainak a vonatkozó jogszabályban meghatározott céloktól eltérő felhasználásához; j) az igénybejelentés helye, időpontja; k) nyilatkozat az ingatlan használatának jellegéről (tulajdonos, használó); l) tulajdonosi hozzájárulás (ha az igénylő nem tulajdonosa az ingatlannak és ezt a szolgáltató tudomására hozza); m) az igényben érintett ingatlanon van-e kiépített saját lakáshálózat; n) az előfizető különleges igényei a létesítéssel kapcsolatban. 4.2. fejezet: az alábbiak szerint módosul: Az igénylő és a szolgáltató (a továbbiakban együtt: a felek) írásban létesítési és vezetékjogi szerződést köthet legkésőbb az előfizetői szerződés megkötéséig. A szolgáltató egy példányt biztosít az előfizetőnek a létesítési szerződésből 5.1. fejezet, az alábbiak szerint módosul: Előfizetői hozzáférési pont azon hálózati végpont, amelyen keresztül az előfizető egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe. A szolgáltató jogosult az előfizetői hozzáférési pont létesítésekor egyszeri díjat (belépési díj) felszámítani. A belépési díj mértékét jelen ÁSZF 5. melléklete tartalmazza. A szolgáltató a belépési díj fejében első műsorjel-hozzáférési pontot építi ki, további előfizetői hozzáférési pontot az előfizető igénybejelentése alapján külön díjfizetés ellenében (kiegészítő létesítési díj) épít ki. 6.9. fejezet: az alábbi rész kikerül: .. .amelyet a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani. 10.4. fejezet: az alábbi rész kikerül: ... kivéve, ha az előfizetőt a felmondásról azért nem tudja így értesíteni, mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a szolgáltató nem rendelkezik az előfizető e módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ez utóbbi esetben a szolgáltató az előfizetőt a szerződés felmondásáról az alábbi egyéb módon is értesítheti: a) az előfizető közvetlen, írásbeli értesítésével (értesítés levélben); b) elektronikus levélben; c) egyéb elektronikus hírközlés útján; vagy d) az értesítendő előfizetők körétől függően országos vagy megyei napilapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a szolgáltató köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is közzétenni. Az alábbi rész bekerül: Az előfizetői szerződés felmondása nem mentesíti az előfizetőt a szolgáltató szerződésből eredő követeléseinek megtérítése alól. 12. fejezet: az alábbi rész kikerül: A hiba az az eset, amikor egyáltalán nincs szolgáltatás, vagy nem teljesülnek a kötelező műszaki előírások a jelúton. 12.4.1. fejezet: az alábbi rész bekerül: Amennyiben a hibabehatároló eljárás során a szolgáltató a hibát elhárította, és azt az előfizető a szerelési lapon igazolja, vagy a szolgáltató a szerelési lap igazoló szelvényét az előfizetőhöz eljuttatta, a visszaigazolás megtörténtnek tekintendő. 12.5. fejezet: az alábbiak szerint módosul: A szolgáltató hibás teljesítésének minősül a szolgáltató érdekkörében felmerülő műszaki üzemeltetési zavarból keletkező minőségromlás. 13.3. fejezet: az alábbiak szerint módosul: Ha az előfizető a szolgáltató által felszámított díj összegét a számlafizetési határidő napjáig beérkezően vitatja, a szolgáltató a bejelentést (díjreklamációt) haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és legfeljebb 30 napon belül megvizsgálja. E határidő elmulasztása esetén a szolgáltató a bejelentés megvizsgálásának befejezéséig nem jogosult az előfizetői szerződést a 10.4. bekezdésében foglaltak szerint felmondani. 13.8. fejezet: teljes egészében kikerül. 17.2.2. fejezet: az alábbi rész bekerül: A szolgáltató a fizetési határidő lejártától elektronikus úton (e-mailben) emlékeztetőt küldhet az előfizetőnek, amelyet elektronikus aláírással hitelesíthet is. 18.6. fejezet: az alábbi rész bekerül: Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, 1052 Budapest, Városház u. 7. Telefon: (1) 318-2681, telefax: (1) 317-6808. Valamint módosul az 1. sz. melléklet, a 2. sz. melléklet, a 3. sz. melléklet, a 4. sz. melléklet, az 5. sz. melléklet és a 6. Sz. melléklet. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az ÁSZF 7.2.1. pontjának megfelelően az előfizető jogosult a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 8 napon belül a szerződés azonnali hatályú felmondására. A ViDaNet Rt. általános szerződési feltételei teljes szövege megtekinthető ügyfélszolgálati irodáinkban és a www.kabeltv.hu weboldalon. ViDaNet Rt. Bátor műsortervezet Az Új Színház elkerüli a szinte kötelező bulvárosodást Feszített tempóban dolgozik a budapesti Új Színház, hiszen első bemutatójukat még szeptemberben megtartják, a közönség a magyar dráma napjának hetében, szeptember 23-án nézheti meg Péterfy Gergely A vadászgörény című előadását a stúdiószínpadon. 11 Kiss________________________ Márta István igazgató lapunknak elmondta: az Új Színház emellett öt új bemutatót tűz műsorra az idei évadban, valamint szintén újdonság, hogy minden hónap 10-én a stúdiószínpadon Bácskai Júlia Pszichoszínházával, improvizációs játékokra kitalált gyakorlatokkal várják az érdeklődőket. Rudolf Péter művészeti igazgató kifejtette: aki ismeri a mai színházi helyzetet, a kötelező bulvárosodást, az látja, hogy évadjuk műsorterve nagyon bátor, hiszen - mint mondta - kortárs művekhez nyúlni eleve bátorság kell. A nagyszínpadon Knutzon Közeleg az idő című művének bemutatója nyitja a sort Vidnyánszky Attila rendezésében, aki a jövő év elejére tervezett Strindberg Haláltáncát is rendezi. C. Gozzi Turandotja Forgács Péter rendezésében lesz látható november 5-től, a stúdiószínpad másik bemutatója pedig januárban várható. A. de Angelis Színésznők című művét Lévay Adina rendezi. Az Új Színház a tavalyi nagy sikerű előadásokat is műsoron tartja, így az idén újra meg lehet nézni a Három nővért, a Vőlegényt, a Szentivánéji álmot, Feydeau Bolha a fülbe című vígjátékát, Csehov szerelmeit és Flobo Villon, Faludy és József Attila estjeit. Talán kevesen tudják, de az Új Színház épületét eredetileg mulatónak építették 1907-ben. 1945-től 1949-es államosításáig és megszüntetéséig itt működött Várkonyi Zoltán vezetésével a legendás Művész Színház. Bár az Új Színház nem jogutódja a feloszlatott társulatnak, a még élő egykori művészeknek mégis felajánlotta az örökös tagságot, így örökös tag lett Bárdy György, Gábor Iby, Gordon Zsuzsa, Komlós Juci, Koós Olga, Lorán Lenke, Mednyánszky Ági, Szentpál Mónika színészek, Magyarics Györgyi színházi titkár, Székely György dramaturg, rendező és Máté Lajos rendezőasszisztens, s posztumusz örökös tagságot kapott Várkonyi Zoltán egykori színigazgató. A titulust felajánlották Darvas Ivánnak is. Komolyzene fiataloknak Bérletes koncertek a budapesti Művészetek Palotájában II Munkatársunktól_____________ E hónapban is különleges programokkal várja a koncertlátogatókat a budapesti Művészetek Palotája, amely az idei évadban hosszú távú, fiatalokat megcélzó bérletes koncertekbe kezd. A Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekar lép fel Roger Norrington vezényletével és két neves szólista, Hélene Grimaud zongoraművész, valamint Ani Komsi finn szopránénekesnő közreműködésével vasárnap fél 8-kor a Nemzeti Hangversenyteremben, akik a korábban meghirdetett műsor, Brahms B-dúr versenyműve helyett Schumann amoll zongoraversenyét és Mahler IV. szimfóniáját adják elő. Szeptember másik nagyszabású hangversenye a szeptember 25-i Bartókműsor, amely este tizenegy órakor, a zeneszerző halálának hatvanadik évfordulója előestéjén kezdődik. Az úgynevezett „virrasztási” koncerten a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lép színpadra Kocsis Zoltán vezényletével. A Fesztivál Színházban két bérletsorozatot is indítanak fiataloknak, amelynek alapötletét a világhírű amerikai zeneszerző és karmester, Leonard Bernstein televízióban is sugárzott sorozatából merítették. A Hangversenyek fiataloknak elnevezésű bérlet elsősorban a hangversenytermekbe szánt művekkel foglalkozik, az Opera mindenkinek című sorozat pedig Pál Tamás karmester vezetésével az opera műfajával. Az operával ismerkedni vágyók október 9-én találkozhatnak először, ahol a műfajt ismertető, alapozó előadást és koncertet hallhatnak, majd decemberben a Bánk bán, februárban a Varázsfuvola, júniusban pedig a Bohémélet kerül terítékre. A Hangversenyek fiataloknak bérletből két sorozatot is indítanak, szeptember 25-én indulnak az őszi koncertek, januárban pedig a tavasziak. SOK SZÁZ MILLIÓS HITEL. A kormány által elrendelt maradványképzési kötelezettség miattsok száz milliós hitel felvételére kényszerül a Művészetek Palotája. ,Mi csak úgy veszünk fel hitelt, ha teljes garancia van arra, hogy a jövő év elején ezt valóban visszafizetik" - nyilatkozta Csonka András, az intézmény szervezési és üzemeltetési igazgatója, aki azt is hozzátette:itt olyan nagyságrendről van szó, amivel nem lehet viccelni". Az összeg körülbelül a Művészetek Palotájának harmadévnyi teljes költségvetésével azonos. (MTI) Tájképfestészet és indulat Madarász Gyula ünnepi tárlata a Vármegye Galériában Hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett kiállítást a budapesti Vármegye Galériában Madarász Gyula. A többek között Csokonai-, Holló László- és Kölcsey Ferenc-díjjal, valamint Nikola Marinov-emlékdíjjal kitüntetett alkotó 1961 óta állít ki hazai és nemzetközi galériákban és múzeumokban, mindemellett pályája során a művészetszervezés és a művészoktatás terén is jeleskedett. Hakiik Norbert_______________ A kiállításmegnyitó bevezetőjeként Faragó Laura adott elő egy székely népmesét - nagyon is illően Madarász Gyula alkotói személyiségéhez, hiszen a festőművész nem csupán a magyar tájképfestészet hagyományait folytatja és fogalmazza újra, de Erdélyhez is erősen kötődik. Minduntalan figyel a - nemegyszer veszélyeztetett tájban rejlő drámaiságra, s ezt a célt szolgálja színkezelése is. Az akár statikus nyugalommal is ábrázolható táj Madarász képein élményszerűvé és elevenné válik, többek között amiatt, hogy - mint Bényei József írta egy helyütt a művészről - „színei olyanok, mint a magyarság kedélye, hol ábrándosan nosztalgikusok, hol izzásig kemények”. Madarász művészetének e jellegzetességét hangsúlyozta a tárlatmegnyitón elhangzott méltatásában Antall István rádiós szerkesztő is, aki kiemelte, hogy a művész tájképeinek semmi közük nincs a „tömeges képi közhellyé, giccsé” züllesztett „piaci képzőművészethez”, hiszen „őt nem a látvány leképezése, hanem mindig annak lényege, a festészet indulata érdekelte, nem a puszta manualitás, hanem az érzelmi kötődés és az intellektuális igényesség mozgatta”. S valóban: Madarász művein kemény költészetként szólal meg a maga elevenségében a táj, legyen szó a Hortobágy rónáiról vagy Gyergyó bérceiről. A tárlatmegnyitó zárásaként Nagy Előd festőművész, alkotótárs és jó barát adta át az ünnepeknek az ő képmását ábrázoló emlékplakettet. A Madarász Gyula hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett tárlat október 15-ig, keddtől péntekig 10 és 17 óra között látogatható a Vármegye Galéria alagsori kiállítótermében. Pannonhalma kultura@magyarnemzet.hu Lantmuzsika, zenetörténet decemberig is Kiss Eszter Veronika__________ N égyrészes koncertsorozatba kezd ma este Szabó István lantművész, aki a budapesti Egyetem téri Szent Kinga Közösségi Otthonban minden hónapban a lantfélék családjának egy-egy új tagját és annak zeneirodalmát mutatja be. Ma este hét órakor Végvárak és udvarházak zenéje címmel a reneszánsz lant kerül középpontba, a műsorban a XVI. század mesterei, Francesco da Milano, John Dowland és a magyarok: Bakfark Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálint énekei csendülnek fel. Szabó István lantművész, aki már harminc éve foglalkozik a lantzenével, elmondta: azért vállalkozott a sorozatra, mert hasonló jellegű, a lantfélék családjának különböző típusait bemutató hangversenyek nem igen szerepelnek a hazai koncertkínálatban. A lantesteken nem egyszerű koncertek lesznek, hiszen nemcsak a zeneművek szólalnak meg, Szabó István a hangszerek felépítését és történetét is elmeséli, valamint bemutatja a korabeli lantkönyvek, tabulatúrák hasonmáskiadásait is. Szabó István október 13-án Lantművészet a katedrálisokban címmel a teorbino, a teorba oktávval magasabbra hangolt testvérhangszerét ismerteti a manierizmus kora, Kapsperger, Puccini és kortársaik szerzeményei, valamint a XVII. század első felének magyar zeneirodalma, Hajnal Mátyás, Nyéki Weöres Mátyás és Rimay János énekei által. November 17-én a barokk gitár kerül reflektorfénybe, amely a mai gitártól annyiban különbözik, hogy öt pár húrja van, s azért került a sorozatba, mert - mint Szabó István mondja - a gitár is a lantfélék családjába tartozik. A spanyol gitár mesterei című hangversenyen a XVII—XVIII. századi királyi muzsikusok, olasz és spanyol gitárosok, Pellegrini, Corbetta, Sanz, de Murcia darabjai és a Rákóczi-kor énekei hangzanak el. A zárókoncertre december 15-én kerül sor, ezen a barokk lanté a főszerep Fejedelmi és hercegi udvarok muzsikája címmel, ezen Bach és kortársai lantzenéje, valamint Esterházy Pál herceg énekei szólalnak, meg. Thököly emlékezete II Hanthy________________________ H áromszáz esztendővel ezelőtt, 1705. szeptember 13-án hunyt el Nikodémiában, törökországi számkivetettségben gróf Thököly Imre, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme. Hamvait felesége, Zrínyi Ilona és mostohafia, II. Rákóczi Ferenc, valamint a bujdosók hamvaival együtt országgyűlési határozat alapján ünnepélyesen hozták haza 1906-ban, és a késmárki új evangélikus templomban helyezték végső nyugalomra. Thököly Imre halálának 300. évfordulója alkalmából a Nemzeti Kegyeleti Bizottság - együttműködve a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint a Magyar Televízió Aranyfüst című műsorának szerkesztőségével - szeptember 13- án megemlékezést tartott Késmárkon az új evangélikus templomban, ahol a bizottság nevében Katona Tamás, a város nevében pedig Igor Sajdava polgármester mondott emlékbeszédet. A késmárki várban szerdán Thököly-emlékkiállítás nyitt meg az évforduló alkalmából.