Magyar Nemzet, 2005. szeptember (68. évfolyam, 238-267. szám)

2005-09-15 / 252. szám

Magyar Mimu­m • Rovatvezető: Dippold Pál Kultúra 2005. szeptember 15., csütörtök mm­mmmmammmm A ViDaNet Rt. ÁSZF-közleménye Tájékoztatjuk tisztelt előfizetőinket, hogy a törvényi előírásoknak való megfelelés, vala­mint a Kis-Astrasat Kft. ViDaNet Rt.-be történő beolvadása miatt a ViDaNet Rt. általá­nos szerződési feltételei 2005. október 1-jétől az alábbiak szerint módosulnak: 1. fejezet: A ViDaNet Rt. székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10/A. 2. fejezet: kiegészítésre kerül az alábbiakkal: Győri kirendeltség: Győr, Orgona u. 10. Tel.: 96/426-360. Mosonmagyaróvári iroda: Mosonmagyaróvár, Engels F. u. 14. Tel.: 96/205-598. Tatai iroda: Tata, Tóvárosi korzó 3. Tel.: 34/589-577. Kaposvári kirendeltség: Kaposvár, Szántó u. 5. Tel: 82/528-300. Pécsi iroda: Pécs, Irgalmasok u. 5. Tel: 72/534-880. Mindszenti iroda: Kaposvár, Szántó u. 5. Tel: 82/528-300. Budapesti kirendeltség: Budapest XVIII. kerület, Havanna u. 3. Tel: 1/290-9028. Budapest II. és III. kerület, Szentendrei út 19. Tel: 1/315-2570. Budapest III. kerület, Kadosa u. 58. 3. fejezet: a vezetékes műsorelosztás-definíció az alábbiak szerint változik: A vezetékes műsorelosztás a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, válto­zatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótáv­közlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó háló­zat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas háló­zat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszeren végzett tevékenység. A szolgáltató felelőssége az általa kizárólagos ellenőrzés alatt tartott vezetékes (kábe­les) hálózaton a szolgáltató által kiépített első hozzáférésre alkalmas pontig terjed. 4. fejezet: az alábbi mondat kikerül: A szolgáltató a létesítési szerződés megkötésekor megkülönbözteti az egyéni és az üzleti (közületi) igénylőt. 4.1.3. fejezet: az alábbiak szerint módosul: Az igénybejelentéshez az alábbi adatok szükségesek: a) az előfizető neve, lakóhelye (állandó lakcíme), tartózkodási helye (értesíté­­si/számlázási címe), illetve székhelye, telefonszáma; b) természetes személy előfizető esetén: az előfizető születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, személyiigazolvány-száma. Korlátozottan cselekvő­­képes személy esetén a törvényes képviselő fenti adatai is szükségesek; c) nem természetes személy előfizető esetén: az előfizető neve, címe, cégjegy­zékszáma, vagy más nyilvántartási száma, adószáma, bankszámlaszáma, telefonszáma, kapcsolattartó neve; d) a létesítés címe, vételi hely típusa; e) az előfizetői hozzáférési pont létesítésének helye és darabszáma (az igénylő az előfizetői hozzáférési pont létesítését olyan ingatlanba vagy ingatlanrész­be kérheti, amelyet jogszerűen használ, és ahol a szerződésből fakadó köte­lezettségeinek - az ellenőrzés, hibaelhárítás biztosítása - eleget tud tenni); f) az igényelt fizetési mód, fizetési gyakoriság és szolgáltatási szint (program­­csomag) megjelölése; g) a szerződés tartama; h) az előfizető nyilatkozata adatainak kezeléséről; i) az előfizető hozzájárulása a szolgáltató által jogszabály alapján kezelt köte­lező adatállományon túli adatainak kezeléséhez, illetve az adatállomány­ban szereplő adatainak a vonatkozó jogszabályban meghatározott céloktól eltérő felhasználásához; j) az igénybejelentés helye, időpontja; k) nyilatkozat az ingatlan használatának jellegéről (tulajdonos, használó); l) tulajdonosi hozzájárulás (ha az igénylő nem tulajdonosa az ingatlannak és ezt a szolgáltató tudomására hozza); m) az igényben érintett ingatlanon van-e kiépített saját lakáshálózat; n) az előfizető különleges igényei a létesítéssel kapcsolatban. 4.2. fejezet: az alábbiak szerint módosul: Az igénylő és a szolgáltató (a továbbiakban együtt: a felek) írásban létesítési és ve­zetékjogi szerződést köthet legkésőbb az előfizetői szerződés megkötéséig. A szol­gáltató egy példányt biztosít az előfizetőnek a létesítési szerződésből 5.1. fejezet, az alábbiak szerint módosul: Előfizetői hozzáférési pont azon hálózati végpont, amelyen keresztül az előfizető egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálóza­ti funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe. A szolgáltató jogosult az előfizetői hozzáférési pont létesítésekor egyszeri díjat (belé­pési díj) felszámítani. A belépési díj mértékét jelen ÁSZF 5. melléklete tartalmazza. A szolgáltató a belépési díj fejében első műsorjel-hozzáférési pontot építi ki, továb­bi előfizetői hozzáférési pontot az előfizető igénybejelentése alapján külön díjfizetés ellenében (kiegészítő létesítési díj) épít ki. 6.9. fejezet: az alábbi rész kikerül: .. .amelyet a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani. 10.4. fejezet: az alábbi rész kikerül: ... kivéve, ha az előfizetőt a felmondásról azért nem tudja így értesíteni, mert a szol­gáltatás sajátosságai következtében a szolgáltató nem rendelkezik az előfizető e mó­don történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ez utóbbi esetben a szolgáltató az előfizetőt a szerződés felmondásáról az alábbi egyéb módon is értesítheti: a) az előfizető közvetlen, írásbeli értesítésével (értesítés levélben); b) elektronikus levélben; c) egyéb elektronikus hírközlés útján; vagy d) az értesítendő előfizetők körétől függően országos vagy megyei napilapban leg­alább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a szolgálta­tó köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is közzétenni. Az alábbi rész bekerül: Az előfizetői szerződés felmondása nem mentesíti az előfizetőt a szolgáltató szerződés­ből eredő követeléseinek megtérítése alól. 12. fejezet: az alábbi rész kikerül: A hiba az az eset, amikor egyáltalán nincs szolgáltatás, vagy nem teljesülnek a köte­lező műszaki előírások a jelúton. 12.4.1. fejezet: az alábbi rész bekerül: Amennyiben a hibabehatároló eljárás során a szolgáltató a hibát elhárította, és azt az előfizető a szerelési lapon igazolja, vagy a szolgáltató a szerelési lap igazoló szel­vényét az előfizetőhöz eljuttatta, a visszaigazolás megtörténtnek tekintendő. 12.5. fejezet: az alábbiak szerint módosul: A szolgáltató hibás teljesítésének minősül a szolgáltató érdekkörében felmerülő műszaki üzemeltetési zavarból keletkező minőségromlás. 13.3. fejezet: az alábbiak szerint módosul: Ha az előfizető a szolgáltató által felszámított díj összegét a számlafizetési határidő napjáig beérkezően vitatja, a szolgáltató a bejelentést (díjreklamációt) haladéktala­nul nyilvántartásba veszi, és legfeljebb 30 napon belül megvizsgálja. E határidő el­mulasztása esetén a szolgáltató a bejelentés megvizsgálásának befejezéséig nem jo­gosult az előfizetői szerződést a 10.4. bekezdésében foglaltak szerint felmondani. 13.8. fejezet: teljes egészében kikerül. 17.2.2. fejezet: az alábbi rész bekerül: A szolgáltató a fizetési határidő lejártától elektronikus úton (e-mailben) emlékezte­tőt küldhet az előfizetőnek, amelyet elektronikus aláírással hitelesíthet is. 18.6. fejezet: az alábbi rész bekerül: Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, 1052 Budapest, Városház u. 7. Telefon: (1) 318-2681, telefax: (1) 317-6808. Valamint módosul az 1. sz. melléklet, a 2. sz. melléklet, a 3. sz. melléklet, a 4. sz. melléklet, az 5. sz. melléklet és a 6. Sz. melléklet. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az ÁSZF 7.2.1. pontjának megfelelően az előfizető jogosult a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 8 napon belül a szerződés azonnali hatályú felmondására. A ViDaNet Rt. általános szerződési feltételei teljes szövege megtekinthető ügyfélszolgá­lati irodáinkban és a www.kabeltv.hu weboldalon. ViDaNet Rt. Bátor műsortervezet Az Új Színház elkerüli a szinte kötelező bulvárosodást Feszített tempóban dolgozik a budapesti Új Színház, hiszen első bemutatójukat még szeptemberben megtartják, a közönség a ma­gyar dráma napjának hetében, szeptember 23-án nézheti meg Péterfy Gergely A vadászgörény című előadását a stúdiószínpadon. 11 Kiss________________________ M­árta István igazgató lapunk­nak elmondta: az Új Színház emellett öt új bemutatót tűz műsor­ra az idei évadban, valamint szin­tén újdonság, hogy minden hónap 10-én a stúdiószínpadon Bácskai Júlia Pszichoszínházával, improvi­zációs játékokra kitalált gyakorla­tokkal várják az érdeklődőket. Ru­dolf Péter művészeti igazgató kifej­tette: aki ismeri a mai színházi hely­zetet, a kötelező bulvárosodást, az látja, hogy évadjuk műsorterve na­gyon bátor, hiszen - mint mondta - kortárs művekhez nyúlni eleve bátorság kell. A nagyszínpadon Knutzon Kö­zeleg az idő című művének bemu­tatója nyitja a sort Vidnyánszky At­tila rendezésében, aki a jövő év ele­jére tervezett Strindberg Haláltán­cát is rendezi. C. Gozzi Turandotja Forgács Péter rendezésében lesz látható november 5-től, a stúdió­­színpad másik bemutatója pedig januárban várható. A. de Angelis Színésznők című művét Lévay Adina rendezi. Az Új Színház a ta­valyi nagy sikerű előadásokat is műsoron tartja, így az idén újra meg lehet nézni a Három nővért, a Vőlegényt, a Szentivánéji álmot, Feydeau Bolha a fülbe című vígjá­tékát, Csehov szerelmeit és Flobo Villon, Faludy és József Attila est­jeit. Talán kevesen tudják, de az Új Színház épületét eredetileg mula­tónak építették 1907-ben. 1945-től 1949-es államosításáig és meg­szüntetéséig itt működött Várko­­nyi Zoltán vezetésével a legendás Művész Színház. Bár az Új Színház nem jogutódja a feloszlatott társu­latnak, a még élő egykori művé­szeknek mégis felajánlotta az örö­kös tagságot, így örökös tag lett Bárdy György, Gábor Iby, Gordon Zsuzsa, Komlós Juci, Koós Olga, Lorán Lenke­, Mednyánszky Ági, Szentpál Mónika színészek, Ma­­gyarics Györgyi színházi titkár, Szé­kely György dramaturg, rendező és Máté Lajos rendezőasszisztens, s posztumusz örökös tagságot ka­pott Várkonyi Zoltán egykori szín­­igazgató. A titulust felajánlották Darvas Ivánnak is. Komolyzene fiataloknak Bérletes koncertek a budapesti Művészetek Palotájában II Munkatársunktól_____________ E hónapban is különleges prog­ramokkal várja a koncertláto­gatókat a budapesti Művészetek Palotája, amely az idei évadban hosszú távú, fiatalokat megcélzó bérletes koncertekbe kezd. A Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekar lép fel Roger Norrington vezényletével és két neves szólista, Héle­ne Grimaud zongoraművész, valamint Ani Komsi finn szoprán­énekesnő közreműködésével va­sárnap fél 8-kor a Nemzeti Hang­­versenyteremben, akik a korábban meghirdetett műsor, Brahms B-dúr versenyműve helyett Schumann a­­moll zongoraversenyét és Mahler IV. szimfóniáját adják elő. Szep­tember másik nagyszabású hang­versenye a szeptember 25-i Bartók­­műsor, amely este tizenegy órakor, a zeneszerző halálának hatvanadik évfordulója előestéjén kezdődik. Az úgynevezett „virrasztási” koncer­ten a Nemzeti Filharmonikus Zene­kar lép színpadra Kocsis Zoltán ve­zényletével. A Fesztivál Színházban két bérletsorozatot is indítanak fia­­talok­nak, amelynek alapötletét a világhírű amerikai zeneszerző és karmester, Leonard Bernstein tele­vízióban is sugárzott sorozatából merítették. A Hangversenyek fiata­loknak elnevezésű bérlet elsősor­ban a hangversenytermekbe szánt művekkel foglalkozik, az Opera mindenkinek című sorozat pedig Pál Tamás karmester vezetésével az opera műfajával. Az operával is­merkedni vágyók október 9-én ta­lálkozhatnak először, ahol a műfajt ismertető, alapozó előadást és kon­certet hallhatnak, majd december­ben a Bánk bán, februárban a Va­rázsfuvola, júniusban pedig a Bo­hémélet kerül terítékre. A Hangver­senyek fiataloknak bérletből két so­rozatot is indítanak, szeptember 25-én indulnak az őszi koncertek, januárban pedig a tavasziak. SOK SZÁZ MILLIÓS HITEL. A kormány által elrendelt maradványképzési köte­lezettség miatt­­sok száz milliós­ hitel felvételére kényszerül a Művészetek Pa­lotája. ,Mi csak úgy veszünk fel hitelt, ha teljes garancia van arra, hogy a jövő év elején ezt valóban visszafizetik" - nyilatkozta Csonka András, az intézmény szervezési és üzemeltetési igazgatója, aki azt is hozzátette:­­itt olyan nagyság­rendről van szó, amivel nem lehet viccelni". Az összeg körülbelül a Művészetek Palotájának harmadévnyi teljes költségvetésével azonos. (MTI) Tájképfestészet és indulat Madarász Gyula ünnepi tárlata a Vármegye Galériában Hetvenedik születésnapja al­kalmából rendezett kiállítást a budapesti Vármegye Galériá­ban Madarász Gyula. A többek között Csokonai-, Holló László- és Kölcsey Ferenc-díjjal, vala­mint Nikola Marinov-emlék­­díjjal kitüntetett alkotó 1961 óta állít ki hazai és nemzetközi galériákban és múzeumokban, mindemellett pályája során a művészetszervezés és a mű­vészoktatás terén is jeleskedett.­ ­ Haki­ik Norbert_______________ A kiállításmegnyitó bevezetője­ként Faragó Laura adott elő egy székely népmesét - nagyon is illően Madarász Gyula alkotói sze­mélyiségéhez, hiszen a festőművész nem csupán a magyar tájképfesté­szet hagyományait folytatja és fo­galmazza újra, de Erdélyhez is erő­sen kötődik. Minduntalan figyel a - nemegyszer veszélyeztetett­­ táj­ban rejlő drámaiságra, s ezt a célt szolgálja színkezelése is. Az akár statikus nyugalommal is ábrázol­ható táj Madarász képein élmény­szerűvé és elevenné válik, többek között amiatt, hogy - mint Bényei József írta egy helyütt a művészről - „színei olyanok, mint a magyarság kedélye, hol ábrándosan nosztalgi­kusok, hol izzásig kemények”. Madarász művészetének e jel­legzetességét hangsúlyozta a tárlat­megnyitón elhangzott méltatásá­ban Antall István rádiós szerkesztő is, aki kiemelte, hogy a művész táj­képeinek semmi közük nincs a „tö­meges képi közhellyé, giccsé” zül­­lesztett „piaci képzőművészethez”, hiszen „őt nem a látvány leképezé­se, hanem mindig annak lényege, a festészet indulata érdekelte, nem a puszta manualitás, hanem az érzel­mi kötődés és az intellektuális igé­nyesség mozgatta”. S valóban: Ma­darász művein kemény költészet­ként szólal meg a maga elevenségé­ben a táj, legyen szó a Hortobágy rónáiról vagy Gyergyó bérceiről. A tárlatmegnyitó zárásaként Nagy Előd festőművész, alkotótárs és jó barát adta át az ünnepeknek az ő képmását ábrázoló emlékpla­kettet. A Madarász Gyula hetvene­dik születésnapja alkalmából ren­dezett tárlat október 15-ig, kedd­től péntekig 10 és 17 óra között lá­togatható a Vármegye Galéria alagsori kiállítótermében. Pannonhalma kultura@magyarnemzet.hu Lantmuzsika, zenetörténet decemberig is Kiss Eszter Veronika__________ N­ égyrészes koncertsorozatba kezd ma este Szabó István lantművész, aki a budapesti Egye­tem téri Szent Kinga Közösségi Ott­honban minden hónapban a lantfé­lék családjának egy-egy új tagját és annak zeneirodalmát mutatja be. Ma este hét órakor Végvárak és ud­varházak zenéje címmel a rene­szánsz lant kerül középpontba, a műsorban a XVI. század mesterei, Francesco da Milano, John Dowland és a magyarok: Bakfark Bálint, Ti­nódi Lantos Sebestyén és Balassi Bá­lint énekei csendülnek fel. Szabó István lantművész, aki már har­minc éve foglalkozik a lantzenével, elmondta: azért vállalkozott a soro­zatra, mert hasonló jellegű, a lantfé­lék családjának különböző típusait bemutató hangversenyek nem igen szerepelnek a hazai koncertkínálat­ban. A lantesteken nem egyszerű koncertek lesznek, hiszen nemcsak a zeneművek szólalnak meg, Szabó István a hangszerek felépítését és történetét is elmeséli, valamint be­mutatja a korabeli lantkönyvek, tabulatúrák hasonmáskiadásait is. Szabó István október 13-án Lant­művészet a katedrálisokban cím­mel a teorbino, a teorba oktávval magasabbra hangolt testvérhang­szerét ismerteti a manierizmus kora, Kapsperger, Puccini és kor­társaik szerzeményei, valamint a XVII. század első felének magyar zeneirodalma, Hajnal Mátyás, Nyéki Weöres Mátyás és Rimay Já­nos énekei által. November 17-én a barokk gitár kerül reflektorfény­be, amely a mai gitártól annyiban különbözik, hogy öt pár húrja van, s azért került a sorozatba, mert - mint Szabó István mondja - a gi­tár is a lantfélék családjába tarto­zik. A spanyol gitár mesterei című hangversenyen a XVII—XVIII. századi királyi muzsikusok, olasz és spanyol gitárosok, Pellegrini, Corbetta, Sanz, de Murcia darabjai és a Rákóczi-kor énekei hangza­nak el. A zárókoncertre december 15-én kerül sor, ezen a barokk lan­té a főszerep Fejedelmi és hercegi udvarok muzsikája címmel, ezen Bach és kortársai lantzenéje, vala­mint Esterházy Pál herceg énekei szólalnak, meg. Thököly emlékezete II Hanthy________________________ H áromszáz esztendővel ezelőtt, 1705. szeptember 13-án hunyt el Nikodémiában, törökországi számkivetettségben gróf Thököly Imre, Felső-Magyarország és Er­dély fejedelme. Hamvait felesége, Zrínyi Ilona és mostohafia, II. Rá­kóczi Ferenc, valamint a bujdosók hamvaival együtt országgyűlési ha­tározat alapján ünnepélyesen hoz­ták haza 1906-ban, és a késmárki új evangélikus templomban helyezték végső nyugalomra. Thököly Imre halálának 300. év­fordulója alkalmából a Nemzeti Ke­gyeleti Bizottság - együttműködve a HM Hadtörténeti Intézet és Mú­zeummal, valamint a Magyar Tele­vízió Aranyfüst című műsorának szerkesztőségével - szeptember 13- án megemlékezést tartott Késmár­kon az új evangélikus templomban, ahol a bizottság nevében Katona Tamás, a város nevében pedig Igor Sajd­ava polgármester mondott emlékbeszédet. A késmárki várban szerdán Thököly-emlékkiállítás nyitt meg az évforduló alkalmából.

Next