Magyar Nemzet, 2005. október (68. évfolyam, 268-298. szám)
2005-10-01 / 268. szám
2Magyar .Vál - Belföld Rovatvezető: Villányi Károly 2005. október 1., szombat Vita az iskolai dohányzásról Súlyos alkotmányossági problémákat vethet fel, ha azt az „elvtelen kompromisszumot” terjesztik a kormány elé, amely a közoktatási intézmények dohányfüst-mentesítésével járó konfliktusokat az iskolákra hárítaná - áll a Füstirtók Egyesületének tegnapi közleményében. Leszögezték, míg Rácz Jenő egészségügyi miniszter korábban zéró toleranciát hirdetett a füstölők ellen, addig a napokban módosította álláspontját, és az oktatási tárcára hárítja a felelősséget a javaslat megcsonkításáért. Magyar Bálint leszögezte, maga is támogatja a dohányzás tilalmát. (P. T.) Pénzt vontak el Kaposvártól Álságosak a magyarázatok Kaposvár vis maior igényének 56,5 millió forintos csökkentéséről - jelentette ki Szita Károly polgármester, miután a megyei területfejlesztési tanács kedden úgy határozott, az eredetileg benyújtottnál kevesebbet, 191,5 millió forintnyi vis maior igényt támogat. Szita Károly hétfőre rendkívüli testületi ülést hívott össze, amelyen azt kéri a képviselőktől, a költségvetési hiány terhére szavazzák meg a hiányzó 56,5 millió forintot. (G. J. A.) Parttalan vita a tévékuratóriumban Érdemi eredmény nélkül zárult a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tegnapi rendkívüli ülése. A találkozón a delegáltak a kuratóriumi elnökségnek és Rudi Zoltán tévéelnöknek tettek fel kérdéseket a végeredményben elképzelés szintjén maradt m3-as csatornával kapcsolatban. Válaszokat azonban senkitől nem kaptak, állítja a civil kurátor, amit az elnök cáfolt. (B. B.) Apró lépések A 100 lépés programjának több intézkedése is hatályba lép mától - mondta el tegnap Batiz András kormányszóvivő. Mától indul a pályakezdők elhelyezkedését segíteni hivatott Start program, amelynek révén a 25 év alatti és a diplomás 30 év alatti munkavállalókat első munkahelyen csökkentett közterhekkel lehet foglalkoztatni. A szintén a 100 lépés programjában meghirdetett, a távfűtés árának 5-10 százalékos csökkentésével van egy kis gond. Batiz kifejtette: a lehetőséget a kormány megvizsgálta, de nem kötelezheti erre a lépésre az önkormányzatokat. (Cz. I.) Havas cége gazdagodik Vélhetően a tandíjakból is gyarapodik a médiavállalkozás A Havas Henrik médiaszemélyiség és felesége tulajdonában lévő Média Menedzser Oktató Kft. 2003-ban 46, tavaly pedig több mint ötvenmillió forintos nyereséggel zárta az évet, vagyis a Budapest Média Intézetet működtető családi cég szépen gyarapodik a hallgatók jó részétől jogtalanul beszedett pénznek is köszönhetően. Puhát Tamás__________________ Szépen gyarapodik a Havas Henrik médiaszemélyiség 85 százalékos, és felesége 15 százalékos tulajdonában lévő Média Menedzser Oktató Kft., amely a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetét (BMI) működteti. A cég eredménykimutatása szerint míg 2002-ben 41, illetve 2003-ban 46, addig tavaly már több mint ötvenmillió forintos nyereséget könyvelhettek el Havasék. A családi vállalkozás prosperálását mutatja az is, hogy tavaly annak ellenére sikerült ötmillió forinttal növelni nyereségüket, hogy a bevételük tizenötmillió forinttal kevesebb volt, mint az előző évben. A Média Menedzser Oktató Kft. szárnyalása minden bizonnyal annak a szerződésnek is köszönhető, amelyet a szegedi egyetemmel kötöttek. Mint azt megírtuk, 2000-ben egy olyan megállapodás lépett életbe a felek között, amely szerint Havasék családi cége kapja meg a hallgatók után járó állami támogatás és a diákok által befizetett díjak nyolcvan, a költségtérítéses hallgatók esetében pedig 85 százalékát. A szerződés szerint az előző esetben a tudományegyetemnek járó húsz százalékból maga a rektor 2,4 százalékot kap. Emlékezetes, az oktatási ombudsman jogtalannak minősítette, hogy az államilag finanszírozott alapképzésre járó diákoktól „hozzájárulás” címén tandíjat szednek a BMI-ben, és a pénz visszafizetésére szólította fel az intézményt. Szabó Gábor rektor a kirobbant botrány után célvizsgálatot rendelt el és arra kérte a bölcsészkar dékánját, „aktualizálja” a Havas cégével kötött megállapodást. Szerettük volna megkérdezni Havas Henriktől, miért állította korábban azt, hogy cége csupán a postás szerepét töltötte be, miközben a befolyt összeg legalább nyolcvan százalékára rátette a kezét, illetve a tavalyi és a megelőző esztendők tetemes nyereségét miért nem a BMI fejlesztésére fordították, de a médiaszemélyiség mobiltelefonja napok óta ki van kapcsolva. A Népszabadság információi szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán szintén tetemes összegeket szednek be az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól. MAGYAR BÁLINT NEM LÉP KÖZBE. Tegnapi sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter kijelentette, a tárcának törvényességi felügyelete van a felsőoktatási intézmények felett, ami nem jelent közvetlen beleszólást, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatókra ne lehessen különböző jogcímeken anyagi terheket róni. Szüdi János, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára kiemelte, a Magyar Nemzetben napvilágra került szerződés megsemmisítéséhez bírósági döntésre van szükség, de egy újságcikk alapján erre nincs mód. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint érthetetlen Magyar Bálint óvatoskodása. Feltehetőleg attól tartanak, hogy több ezer diákot érinthet az ügy, és a kiéheztetett, maradványképzésre kényszerített, eladósított oktatási intézmények nem tudnák visszafizetni a jogtalanul beszedett pénzt, így annak egy része a minisztériumra hárulhatna. Csak művekről írt jelentést Bodor? Cáfolni igyekezett Bodor Pál (Diurnus) író, közíró a Népszabadság tegnapi számában, hogy Romániában egykor magyar származású írókról jelentéseket írt a román titkosszolgálatnak. Egy erdélyi író viszont azt tartja elképzelhetetlennek, hogy Diurnus csak írók műveiről adott elemzéseket a Securitate felkérésére. MUNKATÁRSANKTtól Bodor Pál emlékezete szerint több mint 40 éve többedmagával tiltakozott az ellen, hogy a román államvédelem tisztjei „irodalmi elemzéseket” végezzenek írók műveiről. Állítólag büntetésből kérték fel Bodort arra, hogy akkor ő készítsen ilyen műelemzéseket a Securitate számára. - Ötven évet éltem Romániában, tapasztalatom szerint a Securitate soha nem kért íróktól, kritikusoktól művekről szóló beszámolót - nyilatkozta a 67 éves Czegő Zoltán költő, író. Hozzáfűzte: művekről való beszámoló elkészítésére ott voltak a cenzorok, irodalmilag tájékozott, politikailag elszánt emberek. A Securitate harmadik személytől csak a célszemély arcélét, „viselt dolgait” tudakolta. Czegő Bodorról elmondta: sose volt mellőzött, ifjúságától az egyetlen magyar nyelvű irodalmi hetilap belső munkatársa, majd szerkesztőségi főtitkára volt. Innen került Bukarestbe egy könyvkiadóhoz vezetőnek, majd a nemzetiségi tévéműsor irányítójává válhatott, mindvégig bizalmi állásokat töltött be a diktatúrában. - Csak azt tette a Ceausescurezsim ilyen pozíciókba, akikben maximálisan megbízott - összegezte véleményét Czegő Zoltán. GYÁSZMISE AZ ÁLDOZATOKÉRT A budapesti Szent István-bazilikában tegnap gyászmisével emlékeztek a harminc évvel ezelőtt Bejrút fölött tisztázatlan körülmények között lezuhant Malév-gép magyar áldozataira. A Tu-154-est valószínűleg lelőtték mert az utasok között palesztinok is voltak és a gép feltehetőleg fegyvert szállított fotó: Máté Péter belpol@magyarnemzet.hu Poloskák a Fidesz irodájában is? Bejelzett a lehallgatókészülékek bemérésére alkalmas műszer a Fidesz frakcióvezetőjének irodájában - tudtuk meg T. Mészáros Andrástól, a Pest megyei Fidesz frakcióvezetőjétől. Az alkalmi vizsgálatra azután került sor, hogy a kormánypárti többségű Pest megye önkormányzatának közgyűlése sem a lehallgatási botrány tisztázására szolgáló sürgősségi indítványt, sem az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenülése miatt készült fideszes előterjesztést nem vette napirendre. Borsodi Attila Nagy vihart kavart a közelmúltban, hogy a Pest Megyei Illetékhivatalban lehallgatókészüléket találtak. Kohári Emese, a hivatal vezetőhelyettesének irodáját néhány hete festették ki, az álmennyezetet is kicserélték. Miután Kohári Emese vélhetően kéznyomok miatti szennyeződést vett észre a plafonon, éppen asztala felett, átvizsgálta az álmenynyezetet. Ennek során kis szerkezetet talált, amely a rendőrség megállapítása szerint hang- és képrögzítésre alkalmas. A szobát lezárták, a rendőrség megkezdte a nyomozást. Az ügy kapcsán T. Mészáros András, a Fidesz frakcióvezetője sürgősségi indítványt írt, amelyben 11 kérdéssel kívánt a közgyűlés felé fordulni, de a beadvány a kormánypárti többség jóvoltából napirendre sem került. Szerinte az ügy teljes körű kivizsgálására lenne szükség, amelyre vizsgálóbizottság felállítását javasolta. - Vagy nem érdekli őket az eset, és természetesnek veszik a történteket, vagy tudják a kérdéseimre a választ, csak úgy tartják, hogy azok nem tartoznak a Fideszre - nyilatkozta T. Mészáros András. Hasonló sorsra jutott a Fidesz frakcióvezetőjének előterjesztése, amelyben arra kérte a közgyűlést, írjanak levelet Gyurcsány Ferenc kormányfőnek, amelyben felhívják a miniszterelnök figyelmét az egyre sanyarúbb pénzügyi helyzetben levő önkormányzatokra. Lapzártakor érkezett a hír, amely szerint T. Mészáros András frakcióvezető a közgyűlés ülése után, egyik ismerősével bement irodájába és a náluk lévő, a lehallgatókészülékek bemérésére alkalmas szerkezet az összes ismert technikai eszköz kikapcsolása után bejelzett. Szabó Imrét, a közgyűlés MSZP-s elnökét először a hivatalban, majd az általunk ismert mobiltelefonszámon is kerestük, de nem tudtuk utolérni. Szociális segély lett az aranyvonatból FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • Hiszen az ötmillió dollárt szociális célokra lehet fordítani, s az ilyen tevékenységet folytató szervezetek között osztják szét. Ismert, a zsidók javai egy ausztriai katonai raktárból tűntek el azután, hogy az amerikai hadsereg 1945 májusában lefoglalta az elrabolt ingóságokat Németországba szállító szerelvényt. A 25,5 millió dollárról szóló peren kívüli egyezséget a héten mondta ki jogerősnek egy amerikai bíróság, ez alapján fizethet kárpótlásképpen az Egyesült Államok. A felperes zsidó szervezetek Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója egyik nyilatkozata szerint az ötmillió dollár szociális jellegű felhasználásáról egy hattagú bizottság dönt majd. A testületben főképp zsidó szervezetek foglalhatnak helyet, de köztük lehet információink szerint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is. Az aranyvonat által érintett hazai zsidók egy megállapodást írhattak alá, amit nagy részük meg is tett. Ebben tudomásul kellett venniük, hogy szociális segélyprogramokban részesülhetnek, viszont nem pereskedhetnek, konkrét követeléssel nem állhatnak elő az Egyesült Államokkal szemben. Nem teszi lehetővé a dokumentum, hogy az aranyvonaton elveszett tulajdon értékét kártérítésként közvetlenül fizessék ki az érintetteknek. A megállapodási feltételekben az szerepel, hogy a bizonyítékok összegyűjtésének nehézsége miatt kell inkább szociális segélyprogramokat finanszírozni. A holokauszttúlélők és örököseik ki is zárhatják magukat a megállapodásból, ám ezt a legtöbben azért sem tették Magyarorszá- gon, mert „amennyiben a náci üldöztetés több mint száz magyar áldozata dönt a kizárás mellett (...), az Egyesült Államoknak jogában áll a megállapodási alapot 400 USA-dollárral csökkenteni minden áldozat után, aki kéri kizárását, a levonás pedig abban az országban történik, ahol a kizárását kérelmező áldozat él”. Az Egyesült Államok vissza is léphetett volna az egyezségtől, és azt semmisnek nyilváníthatta volna, ha több mint száz magyar áldozat kizárja magát a megállapodásból. PROBLÉMÁS KÁRPÓTLÁS. A származásuk miatt a második világháborúban meghurcolt emberek kárpótlása eddig sem volt zökkenőmentes. Számos esetben - az Osztrák Megbékélési Alap juttatásainál vagy a svájci kormány kártérítésénél - történtek kísérletek a pénzek vakvágányra terelésére. Az előbbit érintő kiutalások miatt például rendőri eljárások tucatjai indultak s országgyűlési albizottság vizsgálja a visszaéléseket. A leginkább kézzelfogható csalássorozat ugyanakkor a magyar adófizetők pénzéből folyósított kártérítéseknél történt. A Magyar Nemzet három éve tényfeltáró cikksorozatban számolt be Leslie Gross amerikai-magyar vállalkozó ténykedéséről, aki közel kétezer elhurcolt személy kárpótlási ügyét kezelte, megbízásos alapon. Az üzletember a később Amerikába emigrált jogosultak után több száz millió forint kártérítést vett fel a magyar kárrendezési alapból. Lapunk több szúrópróbaszerűen kiválasztott esetet írásszakértővel megvizsgáltatott, s kiderült: azokon fiktív aláírások szerepelnek, több esetben olyan személyektől, akik az aláírás állítólagos pillanatában már halottak voltak. Az ügyben a Budapesti Rendőrfőkapitányság nyomozást indított, felhasználva a lapunk bizonyítékait is. Idén azonban - nem kis meglepetést keltve - megszüntették a nyomozást. (H.G.) Plaza épülhet a Várkert bazárban Végveszélybe került a budavári Várkert bazár, a várgondnokság hamarosan véglegesítheti a létesítményre 90 éves bérletre kötendő, kereskedelmi jellegű beruházásokat tartalmazó szerződést. A területet - mint ahogy a romok miatt most is - lényegében elzárnák az emberek elől. Az I. kerületi polgármester állami felújítást szorgalmaz. Pál Gábor_____________________ A z állam és a fővárosi önkormányzat feladatába adná az egykoron az Ifi parknak is helyet adó, Ybl Miklós által tervezett Várkert bazár felújítását a Fidesz. Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester és Kupper András, a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakcióvezetője szerint ahelyett, hogy 90 évre bérbe adnák - kvázi tulajdonba - egy magánbefektetőnek a főváros legkiemelkedőbb területén lévő budavári helyszínt, háttérbe kéne szorítani az üzleti szempontokat, s az újjáépítést állami részvétellel kellene megvalósítani. Kupper András kijelentette: ahogy a Szent István-bazilikát, a Mátyás-templomot, úgy a Várkert bazárt sem lehet lízingelni magánbefektetőktől. A budavári önkormányzat egyébként határozatban kezdeményezte már a területhasznosítási előszerződés felmondását, amit a Várgondnokság Kht. társaság és a Foundation Kft. mint beruházó kötött. A gond az, hogy a várgondnokságban - amely a szerződésről dönt - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának van döntő szava. A polgármester szerint, mivel korábbi ajánlásaik nem valósultak meg, nem támogatják az irodaház- és plazaépítésre vonatkozó terveket a palotakerti helyszínen.