Magyar Nemzet, 2005. október (68. évfolyam, 268-298. szám)

2005-10-01 / 268. szám

2Magyar .Vál - Belföld Rovatvezető: Villányi Károly 2005. október 1., szombat Vita az iskolai dohányzásról Súlyos alkotmányossági problémá­kat vethet fel, ha azt az „elvte­len kompromisszumot” ter­jesztik a kormány elé, amely a közoktatási intézmények do­hányfüst-mentesítésével járó konfliktusokat az iskolákra há­rítaná - áll a Füstirtók Egyesü­letének tegnapi közleményé­ben. Leszögezték, míg Rácz Je­nő­ egészségügyi miniszter ko­rábban zéró toleranciát hirde­tett a füstölők ellen, addig a na­pokban módosította álláspont­ját, és az oktatási tárcára hárít­ja a felelősséget a javaslat meg­csonkításáért. Magyar Bálint leszögezte, maga is támogatja a dohányzás tilalmát. (P. T.) Pénzt vontak el Kaposvártól Álságosak a magyarázatok Kapos­vár vis maior igényének 56,5 millió forintos csökkentéséről - jelentette ki Szita Károly pol­gármester, miután a megyei te­rületfejlesztési tanács kedden úgy határozott, az eredetileg benyújtottnál kevesebbet, 191,5 millió forintnyi vis maior igényt támogat. Szita Károly hétfőre rendkívüli testületi ülést hívott össze, amelyen azt kéri a képviselőktől, a költ­ségvetési hiány terhére szavaz­zák meg a hiányzó 56,5 millió forintot. (G. J. A.) Parttalan vita a tévékuratóriumban Érdemi eredmény nélkül zárult a Magyar Televízió Közalapít­vány kuratóriumának tegnapi rendkívüli ülése. A találkozón a delegáltak a kuratóriumi el­nökségnek és Rudi Zoltán tévé­elnöknek tettek fel kérdéseket a végeredményben elképzelés szintjén maradt m3-as csator­nával kapcsolatban. Válaszokat azonban senkitől nem kaptak, állítja a civil kurátor, amit az elnök cáfolt. (B. B.) Apró lépések A 100 lépés programjának több in­tézkedése is hatályba lép mától - mondta el tegnap Batiz And­rás kormányszóvivő. Mától in­dul a pályakezdők elhelyezke­dését segíteni hivatott Start program, amelynek révén a 25 év alatti és a diplomás 30 év alatti munkavállalókat első munkahelyen csökkentett köz­terhekkel lehet foglalkoztatni. A szintén a 100 lépés program­jában meghirdetett, a távfűtés árának 5-10 százalékos csök­kentésével van egy kis gond. Batiz kifejtette: a lehetőséget a kormány megvizsgálta, de nem kötelezheti erre a lépésre az ön­­kormányzatokat. (Cz. I.) Havas cége gazdagodik Vélhetően a tandíjakból is gyarapodik a médiavállalkozás A Havas Henrik médiaszemé­lyiség és felesége tulajdonában lévő Média Menedzser Oktató Kft. 2003-ban 46, tavaly pedig több mint ötvenmillió forintos nyereséggel zárta az évet, va­gyis a Budapest Média Intéze­tet működtető családi cég szé­pen gyarapodik a hallgatók jó részétől jogtalanul beszedett pénznek is­ köszönhetően. Puhát­ Tamás__________________ S­zépen gyarapodik a Havas Henrik médiaszemélyiség 85 százalékos, és felesége 15 százalé­kos tulajdonában lévő Média Me­nedzser Oktató Kft., amely a Szege­di Tudományegyetem Budapest Média Intézetét (BMI) működteti. A cég eredménykimutatása szerint míg 2002-ben 41, illetve 2003-ban 46, addig tavaly már több mint öt­venmillió forintos nyereséget könyvelhettek el Havasék. A csalá­di vállalkozás prosperálását mutat­ja az is, hogy tavaly annak ellenére sikerült ötmillió forinttal növelni nyereségüket, hogy a bevételük ti­zenötmillió forinttal kevesebb volt, mint az előző évben. A Média Menedzser Oktató Kft. szárnyalása minden bizonnyal an­nak a szerződésnek is köszönhető, amelyet a szegedi egyetemmel kö­töttek. Mint azt megírtuk, 2000-ben egy olyan megállapodás lépett életbe a felek között, amely szerint Havasék családi cége kapja meg a hallgatók után járó állami támo­gatás és a diákok által befizetett dí­jak nyolcvan, a költségtérítéses hallgatók esetében pedig 85 száza­lékát. A szerződés szerint az előző esetben a tudományegyetemnek járó húsz százalékból maga a rek­tor 2,4 százalékot kap. Emlékeze­tes, az oktatási ombudsman jogta­lannak minősítette, hogy az állami­lag finanszírozott alapképzésre já­ró diákoktól „hozzájárulás” címén tandíjat szednek a BMI-ben, és a pénz visszafizetésére szólította fel az intézményt. Szabó Gábor rektor a kirobbant botrány után célvizs­gálatot rendelt el és arra kérte a bölcsészkar dékánját, „aktualizál­ja” a Havas cégével kötött megálla­podást. Szerettük volna megkérdezni Havas Henriktől, miért állította ko­rábban azt, hogy cége csupán a postás szerepét töltötte be, miköz­ben a befolyt összeg legalább nyolcvan százalékára rátette a ke­zét, illetve a tavalyi és a megelőző esztendők tetemes nyereségét mi­ért nem a BMI fejlesztésére fordí­tották, de a médiaszemélyiség mo­biltelefonja napok óta ki van kap­csolva. A Népszabadság információi szerint a Budapesti Gazdasági Fő­iskola Kereskedelmi, Vendéglátó­ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán szintén tetemes összegeket szednek be az államilag finanszíro­zott képzésre járó hallgatóktól. MAGYAR BÁLINT NEM LÉP KÖZBE. Tegnapi sajtótájékoztatóján az okta­tási miniszter kijelentette, a tárcának törvényességi felügyelete van a felső­­oktatási intézmények felett, ami nem jelent közvetlen beleszólást, ugyanak­kor fontosnak tartják, hogy az államilag finanszírozott képzésre járó hallga­tókra ne lehessen különböző jogcímeken anyagi terheket róni. Szüdi János, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára kiemelte, a Magyar Nemzetben napvilágra került szerződés megsemmisítéséhez bírósági döntésre van szükség, de egy újságcikk alapján erre nincs mód. Sió László, a Fidesz okta­tási műhelyének vezetője szerint érthetetlen Magyar Bálint óvatoskodása. Feltehetőleg attól tartanak, hogy több ezer diákot érinthet az ügy, és a ki­éheztetett, maradványképzésre kényszerített, eladósított oktatási intézmé­nyek nem tudnák visszafizetni a jogtalanul beszedett pénzt, így annak egy része a minisztériumra hárulhatna. Csak művekről írt jelentést Bodor? Cáfolni igyekezett Bodor Pál (Diurnus) író, közíró a Népszabad­ság tegnapi számában, hogy Romániában egykor magyar szár­mazású írókról jelentéseket írt a román titkosszolgálatnak. Egy erdélyi író viszont azt tartja elképzelhetetlennek, hogy Diurnus csak írók műveiről adott elemzéseket a Securitate felkérésére.­ ­ MU­NKATÁRSA­NKTtól B­odor Pál emlékezete szerint több mint 40 éve többedmagá­­val tiltakozott az ellen, hogy a ro­mán államvédelem tisztjei „irodal­mi elemzéseket” végezzenek írók műveiről. Állítólag büntetésből kér­ték fel Bodort arra, hogy akkor ő ké­szítsen ilyen műelemzéseket a Secu­ritate számára. - Ötven évet éltem Romániá­ban, tapasztalatom szerint a Secu­ritate soha nem kért íróktól, kriti­kusoktól művekről szóló beszámo­lót - nyilatkozta a 67 éves Czegő Zoltán költő, író. Hozzáfűzte: mű­vekről való beszámoló elkészítésére ott voltak a cenzorok, irodalmilag tájékozott, politikailag elszánt em­berek. A Securitate harmadik sze­mélytől csak a célszemély arcélét, „viselt dolgait” tudakolta. Czegő Bodorról elmondta: sose volt mellő­zött, ifjúságától az egyetlen magyar nyelvű irodalmi hetilap belső mun­katársa, majd szerkesztőségi főtit­kára volt. Innen került Bukarestbe egy könyvkiadóhoz vezetőnek, majd a nemzetiségi tévéműsor irá­nyítójává válhatott, mindvégig bi­zalmi állásokat töltött be a diktatú­rában. - Csak azt tette a Ceausescu­­rezsim ilyen pozíciókba, akikben maximálisan megbízott - összegez­te véleményét Czegő Zoltán. GYÁSZMISE AZ ÁLDOZATOKÉRT­ A budapesti Szent István-bazilikában tegnap gyászmisével emlékeztek a harminc évvel ezelőtt Bejrút fölött tisztázatlan körülmények között lezuhant Malév-gép magyar áldozataira. A Tu-154-est va­lószínűleg lelőtték mert az utasok között palesztinok is voltak és a gép feltehetőleg fegyvert szállított fotó: Máté Péter belpol@magyarnemzet.hu Poloskák a Fidesz irodájában is? Bejelzett a lehallgatókészülékek bemérésére alkalmas műszer a Fidesz frakcióvezetőjének irodájában - tudtuk meg T. Mé­száros Andrástól, a Pest megyei Fidesz frakcióvezetőjétől. Az alkalmi vizsgálatra azután került sor, hogy a kormánypárti többségű Pest megye önkormányzatának közgyűlése sem a le­hallgatási botrány tisztázására szolgáló sürgősségi indítványt, sem az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenülése miatt ké­szült fideszes előterjesztést nem vette napirendre. Borsodi Attila N­agy vihart kavart a közel­múltban, hogy a Pest Megyei Illetékhivatalban lehallgatókészü­léket találtak. Kohári Emese, a hi­vatal vezetőhelyettesének irodáját néhány hete festették ki, az ál­mennyezetet is kicserélték. Miu­tán Kohári Emese vélhetően kéz­nyomok miatti szennyeződést vett észre a plafonon, éppen asz­tala felett, átvizsgálta az álmeny­­nyezetet. Ennek során kis szerke­zetet talált, amely a rendőrség megállapítása szerint hang- és képrögzítésre alkalmas. A szobát lezárták, a rendőrség megkezdte a nyomozást. Az ügy kapcsán T. Mészáros András, a Fidesz frakcióvezetője sürgősségi indítványt írt, amely­ben 11 kérdéssel kívánt a közgyű­lés felé fordulni, de a beadvány a kormánypárti többség jóvoltából napirendre sem került. Szerinte az ügy teljes körű kivizsgálására lenne szükség, amelyre vizsgáló­bizottság felállítását javasolta. - Vagy nem érdekli őket az eset, és természetesnek veszik a történ­teket, vagy­ tudják a kérdéseimre a választ, csak úgy tartják, hogy azok nem tartoznak a Fideszre - nyilatkozta T. Mészáros András. Hasonló sorsra jutott a Fidesz frakcióvezetőjének előterjesztése, amelyben arra kérte a közgyűlést, írjanak levelet Gyurcsány Ferenc kormányfőnek, amelyben felhív­ják a miniszterelnök figyelmét az egyre sanyarúbb pénzügyi hely­zetben levő önkormányzatokra. Lapzártakor érkezett a hír, amely szerint T. Mészáros András frakcióvezető a közgyűlés ülése után, egyik ismerősével bement irodájába és a náluk lévő, a lehall­gat­ókészülékek bemérésére alkal­mas szerkezet az összes ismert technikai eszköz kikapcsolása után bejelzett. Szabó Imrét, a köz­gyűlés MSZP-s elnökét először a hivatalban, majd az általunk is­mert mobiltelefonszámon is ke­restük, de nem tudtuk utolérni. Szociális segély lett az aranyvonatból FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • Hiszen az ötmillió dollárt szociális célokra lehet fordítani, s az ilyen tevékenységet folytató szervezetek között osztják szét. Ismert, a zsidók javai egy ausztriai katonai raktárból tűn­tek el azután, hogy az amerikai hadsereg 1945 májusában lefog­lalta az elrabolt ingóságokat Né­metországba szállító szerelvényt. A 25,5 millió dollárról szóló pe­ren kívüli egyezséget a héten mondta ki jogerősnek egy ameri­kai bíróság, ez alapján fizethet kárpótlásképpen az Egyesült Ál­lamok. A felperes zsidó szerveze­tek Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója egyik nyilat­kozata szerint az ötmillió dollár szociális jellegű felhasználásáról egy hattagú bizottság dönt majd. A testületben főképp zsidó szer­vezetek foglalhatnak helyet, de köztük lehet információink sze­rint a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége is. Az aranyvonat által érintett ha­zai zsidók egy megállapodást ír­hattak alá, amit nagy részük meg is tett. Ebben tudomásul kellett venniük, hogy szociális segély­programokban részesülhetnek, viszont nem pereskedhetnek, konkrét követeléssel nem állhat­nak elő az Egyesült Államokkal szemben. Nem teszi lehetővé a do­kumentum, hogy az aranyvonaton elveszett tulajdon értékét kártérí­tésként közvetlenül fizessék ki az érintetteknek. A megállapodási feltételekben az szerepel, hogy a bizonyítékok összegyűjtésének nehézsége miatt kell inkább szoci­ális segélyprogramokat finanszí­rozni. A holokauszttúlélők és örö­köseik ki is zárhatják magukat a megállapodásból, ám ezt a legtöb­ben azért sem tették Magyarorszá-­­ gon, mert „amennyiben a náci ül­döztetés több mint száz magyar áldozata dönt a kizárás mellett (...), az Egyesült Államoknak jo­gában áll a megállapodási alapot 400 USA-dollárral csökkenteni minden áldozat után, aki kéri ki­zárását, a levonás pedig abban az országban történik, ahol a kizárá­sát kérelmező áldozat él”. Az Egyesült Államok vissza is léphe­tett volna az egyezségtől, és azt semmisnek nyilváníthatta volna, ha több mint száz magyar áldozat kizárja magát a megállapodásból. PROBLÉMÁS KÁRPÓTLÁS. A származásuk miatt a második világháborúban meghurcolt emberek kárpótlása eddig sem volt zökkenőmentes. Számos esetben - az Osztrák Megbékélési Alap juttatásainál vagy a svájci kormány kártérítésénél - történtek kísérletek a pénzek vakvágányra terelésére. Az előb­bit érintő kiutalások miatt például rendőri eljárások tucatjai indultak s ország­­gyűlési albizottság vizsgálja a visszaéléseket. A leginkább kézzelfogható csa­lássorozat ugyanakkor a magyar adófizetők pénzéből folyósított kártérítések­nél történt. A Magyar Nemzet három éve tényfeltáró cikksorozatban számolt be Leslie Gross amerikai-magyar vállalkozó ténykedéséről, aki közel kétezer elhurcolt személy kárpótlási ügyét kezelte, megbízásos alapon. Az üzletem­ber a később Amerikába emigrált jogosultak után több száz millió forint kár­térítést vett fel a magyar kárrendezési alapból. Lapunk több szúrópróbasze­rűen kiválasztott esetet írásszakértővel megvizsgáltatott, s kiderült: azokon fiktív aláírások szerepelnek, több esetben olyan személyektől, akik az aláírás állítólagos pillanatában már halottak voltak. Az ügyben a Budapesti Rendőr­főkapitányság nyomozást indított, felhasználva a lapunk bizonyítékait is. Idén azonban - nem kis meglepetést keltve - megszüntették a nyomozást. (H.G.) Plaza épülhet a Várkert bazárban Végveszélybe került a buda­vári Várkert bazár, a várgond­nokság hamarosan véglegesít­heti a létesítményre 90 éves bérletre kötendő, kereskedel­mi jellegű beruházásokat tar­talmazó szerződést. A terüle­tet - mint ahogy a romok mi­att most is - lényegében elzár­nák az emberek elől. Az I. ke­rületi polgármester állami fel­újítást szorgalmaz. Pál Gábor_____________________ A­ z állam és a fővárosi önkor­mányzat feladatába adná az egykoron az Ifi parknak is helyet adó, Ybl Miklós által tervezett Várkert bazár felújítását a Fidesz. Nagy Gábor Tamás I. kerületi pol­gármester és Kupper András, a fő­városi Fidesz-MKDSZ frakcióve­zetője szerint ahelyett, hogy 90 év­re bérbe adnák - kvázi tulajdonba - egy magánbefektetőnek a fővá­ros legkiemelkedőbb területén lé­vő budavári helyszínt, háttérbe kéne szorítani az üzleti szempon­tokat, s az újjáépítést állami rész­vétellel kellene megvalósítani. Kupper András kijelentette: ahogy a Szent István-bazilikát, a Mátyás-templomot, úgy a Várkert bazárt sem lehet lízingelni ma­gánbefektetőktől. A budavári önkormányzat egyébként határozatban kezde­ményezte már a területhasznosí­tási előszerződés felmondását, amit a Várgondnokság Kht. társa­ság és a Foundation Kft. mint be­ruházó kötött. A gond az, hogy a várgondnokságban - amely a szerződésről dönt - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mának van döntő szava. A polgár­­mester szerint, mivel korábbi ajánlásaik nem valósultak meg, nem támogatják az irodaház- és plazaépítésre vonatkozó terveket a palotakerti helyszínen.

Next