Magyar Nemzet, 2005. október (68. évfolyam, 268-298. szám)

2005-10-26 / 293. szám

Kiszolgáltatná az új törvény a MÁV-ot Kóka János: Jó hírrel szolgálok, nincs választási lehetőségünk • Félő, hogy kiszorul a magyar vasút Megkezdte tegnap a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat tárgyalását az Országgyűlés. Az előterjesztést támogató kor­mánypártok véleménye szerint a magyar vasút válságos helyze­tében egyedül a verseny megteremtése, illetve a külső forrás be­vonása lehet megoldás. Az ellenzék szerint a tulajdonos olyan formán zúdítja rá a versenyt a hálózatra, hogy minderre nincs felkészülve a magyar vasút, az új szabályozás ellenben tág teret biztosítana a privatizációnak. __Pazsay Gábor________________ A­bban egyetértettek a parla­menti pártok képviselői az új törvény tegnapi tárgyalásán, hogy a magyar vasút válságba került, a felelősség megosztásáról, illetve a közszolgáltatást is biztosító ága­zat jövőjéről azonban teljesen megoszlanak az álláspontok. Kóka János gazdasági és közleke­dési miniszter bevezetőjében el­mondta, hogy az 1993 óta hatá­lyos szabályozást felváltó új tör­vény biztosítja az infrastruktúrá­hoz való szabad hozzáférést, a vasúti forgalom fenntartásához szélesebb körű forrásbevonást tesz lehetővé, megalakul továbbá a piacszabályozást és a verseny­felügyeletet ellátó, új vasúti hiva­tal. Kóka szerint nem akarják megszüntetni a mellékvonalakat, azzal együtt, hogy megteremte­nék a külső forrás bevonásának lehetőségét, az állam ezen infrast­ruktúrák esetében többségi irá­nyítást biztosító befolyással ren­delkezne. A miniszter közölte: jó hírrel szolgálhat, nincs választási lehe­tőségünk, 2007-től szabad lesz a pálya, s amennyiben a magyar vasút szolgáltatási színvonala nem emelkedik, az osztrák, a szlovák vagy a román vasút szol­gáltatásait kell igénybe venni a magyar síneken. Fónagy János (Fidesz) ezzel szemben azt emelte ki, hogy elő­ször versenyképessé kell tenni, megfelelő szintre kell hozni a ma­gyar vasutat, aztán lehet a ver­senyben részt venni, ellenben a nyugat-európaiak könnyűszerrel szorítják ki a magyar társaságokat és a vasutasokat is a hálózatról. Fónagy utalt arra, hogy az ország legnagyobb foglalkoztatója, a MÁV az eltelt három és fél évben került a jelenlegi kritikus helyze­tébe, adóssága és tőkehelyzete va­lóban behatárolja lehetőségeit. Hangsúlyozta: a törvénytervezet - a parlament hatáskörének kiik­tatásával - a vasút gyors privati­zációját, meglévő eszközeinek ér­tékesítését tenné lehetővé. Fenn­áll annak a lehetősége, hogy 2008- tól nyugat-európai operátorcégek jelennek meg a hálózaton, s az ál­taluk megszabott költségeket ugyanúgy az adófizetőkre háríta­nák. Tóth Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy az új törvény megte­remti az elővárosi és a térségi közlekedés alapjait. A képviselő a verseny hiányával és a piaci elvek háttérbe szorulásával magyarázta a vasút nehéz helyzetét. Szalay Gábor (SZDSZ) azt emelte ki, hogy a fejlesztések finanszírozása érdekében megteremtik a magán­tőke bevonásának lehetőségét. Közölte: 2007-ben a külföldi tár­saságok „itt kopogtatnak”. Heré­nyi Károly (MDF) szerint a jelen­legi helyzet kialakulásában nagy szerepe van a tulajdonosnak, Nyugat-Európában az állami tár­saság is ugyanolyan jó szolgálta­tást nyújt, mint a privatizált vas­út. A vasúti törvény általános vi­táját a következő ülésszakra na­polta el az Országgyűlés. A MÁV Rt. az elővárosi motor­vonatok megvásárlása érdekében hitel finanszírozására indít új közbeszerzési eljárást. KONTUR: ÉRZÉKETLEN LUXUSKORMÁNYZÁS. A MÁV lefejezése és a vasúti törvény beterjesztése azt a célt szolgálja, hogy itt is megnyissák az utat a pri­vatizáció előtt, eközben a vasúttársaság csaknem hétezer dolgozó elbocsátá­sát tervezi - hangzott el a Fidesz munkás és alkalmazotti tagozata­­csődtúrá­jának­ a Déli pályaudvar közelében tartott első állomásán. A testület országjá­rást folytat, hogy minden csőd közeli helyzetben, gyárbezáráskor felhívja a Gyurcsány-kormány figyelmét megoldást kell találnia a munkahelyüket el­vesztő emberek, megélhetés nélkül maradó családok helyzetére. Kontur Pál szerint az­­érzéketlen luxuskormányzás­ újabb bizonyítéka, hogy míg több ezer vasutast, kétkezi melóst bocsátanak el, addig a csődöt csődre halmozó MÁV-vezetés összességében több száz milliós végkielégítéssel távozhat. (B. Á) A Fidesz szerint először versenyképessé kell tenni a vasutat FOTÓ: NAGY BÉLA Mégis drágulnak az autópályadíjak S Puzsay_______________________ J­anuár 1-jétől a korábbi hírek­kel ellentétben átlagosan 9,75 százalékkal drágulnak az állami autópálya-hálózat használatához szükséges matricadíjak. Kóka Já­nos gazdasági és közlekedési mi­niszter tegnap közölte: az autópá­lya-hálózat hossza idén 95 kilo­méterrel, azaz 14 százalékkal emelkedik, ennek - valamint a várható infláció - alapján 17 szá­zalékos díjnövekedés lenne indo­kolt. A tárca által jóváhagyott ter­vezet szerint a szezonon kívüli négynapos autópálya-matrica a jelenlegi 1120 forintról 1170 forintra emelkedik, a legmaga­sabb díj pedig 1460 helyett 1520 forint lesz. Személygépkocsik esetében a heti matricát 2300 helyett 2500 forintért válthatják meg az autó­sok jövő év január elsejétől. A kisteherautókra vonatkozó D2-es heti matricáért 6300 helyett 6500 forintot kell majd fizetni, az egy hónapos úthasználati díj ezer fo­rinttal emelkedik. Az éves matri­cák díja kategóriáktól függően 4,95 és 5,71 százalék között válto­zik. A tárca határozata szerint ugyanakkor 37,5 százalékkal emelik az egynapos úthasználat díját a 12 tonnánál nehezebb gép­járművek esetében. Kóka János ezzel kapcsolatban közölte, hogy az ilyen matricákat elsősorban a tranzitforgalomban közlekedő gépjárműsofőrök váltják meg, így ezeknek az értékesítésén lehet ke­resni. Az autópályákat fenntartó Ál­lami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. 2006-os bevételi terveiben 30,7 milliárd forint szerepel, ugyanak­kor a díjmentes szakaszok aránya jelenleg 30 százalék. A társaság­hoz 497 kilométer hosszú autópá­lya-hálózat tartozik, ebből 91 ki­lométeren egyáltalán nem fizet­nek díjat az autósok. Információ­ink szerint ugyanakkor a díjmen­tes szakaszok karbantartására és felújítására költi a legtöbb pénzt az ÁAK, hiszen ezeken bonyoló­dik a legnagyobb forgalom. Álla­mi támogatást ugyanakkor nem kap a társaság a hálózat fenntar­tásához, így elsősorban a díjbevé­telekből kell gazdálkodnia. Kóka János tegnap elmondta: a díjmentes szakaszok hosszát jö­vőre 16 kilométerrel csökkentik az állami hálózaton, Mosonma­gyaróvár és Hegyeshalom között fizetniük kell az autósoknak az út­használatért. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a határ menti sza­kaszon bliccelnek leginkább a külföldi autósok. A tárca vezetője a díjemelés bejelentését követően arról tájékoztatott, hogy jövőre mobiltelefonon is ki lehet fizetni a matricák árát. Tavaly az országos autópálya­hálózat hossza elérte az 569 kilo­métert, az autóút-hálózat pedig 117 kilométer volt. A jelenlegi kormányzat 2006-ra 266 kilomé­ter új autópálya átadását tervezi - közölte a Portfolio internetes újság. A kormányzati kiadványokban 2004-ben 57 kilométer hosszú szakasz átadása volt olvasható, a Központi Statisztikai Hivatal ada­tai szerint azonban csak 27 kilo­méter új sztrádát adott át a kabi­net. Idén 95 kilométer átadását tervezi a kormány, 2002-ben 85 kilométerrel bővült a hálózat, 2003-ban pedig 9 kilométerrel. 'tt | \' A PPP sem hozott javulást Az ÁSZ szerint nem halogathatók tovább a reformok Kínos kérdésekre kellett válaszolnia az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt Veres Jánosnak, akit a költségvetési trükközésről, a teljesíthetetlen hiánycélokról és az államadósságról kérdeztek tegnap. Az ülésen felszólaló Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke rámuta­tott: nem lehet tovább halogatni a reformokat, s a kiadások PPP- programokba történő kivitele nem jelent érdemi javulást.­ ­ Szabó F.sztf.|____________________ E­lviselhetetlen terhet ró az or­szágra, hogy Magyarországon a nagy ellátórendszerekben nem történtek meg a szükséges változá­sok - jelentette ki az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt teg­nap Kovács Árpád, az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) elnöke, aki közölte: minthogy a reformok nem indultak el, a „helybenjárás” növekvő ráfor­dítás és romló ellátási szint mellett valósul meg. Mint fogalmazott, vi­lágosan látható, hogy a struktúra megváltoztatása nélkül nem lehet érdemi megtakarítást elérni, az pe­dig nem jelent javulást, ha a kiadá­sokat PPP-programokon keresztül visszük ki a költségvetésből. Az ülé­sen Veres János pénzügyminiszter tájékoztatást adott a 2006-os bü­dzsé fő mutatószámairól. Korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan meg­erősítette: nem készítettek választá­si költségvetést, s a jövőre előirány­zott hiánycél biztosítja azt, hogy ha­zánk 2008-ra teljesíteni tudja az euró bevezetéséhez szükséges felté­teleket. Varga Mihály, a bizottság fi­­deszes elnöke ezzel szemben elké­pesztőnek nevezte az elmúlt hóna­pokban folyó kormányzati kom­munikációt, amely az államháztar­tás és a költségvetés helyzetét a va­lóságosnál lényegesen kedvezőbb színben próbálta feltüntetni. Hang­súlyozta: továbbra sem tudni, mi­kor és milyen árfolyammal tudunk csatlakozni az eurózónához, az erre vonatkozó kormányzati megnyil­vánulásokat ugyanis teljes tanács­talanság övezi. Mint mondta, az ál­lamapparátusra költendő pénz jö­vőre egy fillérrel sem csökken, jólle­het Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök ennek éppen az ellenkezőjét ígérte korábban. ■ KRITIKA A KAMARÁTÓL. Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános al­­elnöke elmondta: az adótörvények módosításának hatása a következő kormányzati ciklusban érezteti ha­tását. Előbb kellene a gazdaság tel­jesítményét javítani, s abból finan­szírozni a többletkiadásokat. A négyévenkénti ígérgetés következ­ményeit a gazdaság nem bírja el. Aláhúzta: igaz, hogy magasak a munkabért terhelő járulékok, adók, de az is igaz, hogy ebből a központi költségvetés kevés bevételt realizál. Ezért szükség lenne azt a 600-800 ezer embert bevonni az adó- és já­rulékfizetők táborába, akiknek je­lenleg van jövedelmük, de mégsem fizetnek közterheket. A nyugdíjak 54 százalékát pedig azoknak fizetik ki, akik nem a jogszabály által meg­határozott időben, hanem kedvez­ménnyel mentek nyugdíjba. Vadász kiemelte: az áfakulcs­csökkentés szükségszerű, de nem 2006-tól. Ráadásul e lépés 220 mil­liárd forintot visz el a büdzséből, ám az állampolgárok nem sokat fognak érezni belőle. Az üzem­anyagok jövedéki adójával kapcso­latban aláhúzta: az adó mértékét az uniós direktíva tiszteletben tartása mellett 13 forinttal lehetne csök­kenteni, ami miatt 400-500 millió literrel több üzemanyag fogyna ha­zánkban.. Vadász szerint fontos és elengedhetetlen a minimálbér eme­lése, ám időzítése rossz, mivel a kis- és középvállalkozói szektorban te­vékenykedőknek ehhez nincs meg­felelő jövedelemtermelő képessé­gük. Ez a változás összesen 70 mil­liárd forint többletkiadással terheli meg őket. TUDOTT A PM AZ AUTÓPÁLYA-PROBLÉMÁRÓL. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt években közzétett kiadványaiban rendszeresen felhívta a fi­gyelmet az államháztartásihiány-mutatókban rejlő kockázatokra - derül ki a jegybank tegnapi tájékoztatójából, amely szerint az autópálya-kiadások elszá­molási gondjáról - a korábbi kormányzati közlésekkel szemben - már az idei év elején tudott a Pénzügyminisztérium. Az MNB jelentése rámutat idén a kormány tervei szerint nagymértékben javította volna a hiányt egyes, koráb­ban épült autópálya-szakaszok Állami Autópálya Kezelő Rt felé való­­értékesí­téséből" származó­­bevétel". Ennek a tranzakciónak a statisztikai megítélése az első perctől kétséges volt - állapítja meg a jegybank, amely emlékeztet: erre vonatkozó aggályaikat a Pénzügyminisztériummal és a Központi Statisztikai Hivatallal már 2005 elején megosztották, miközben a problémákat az idén májusi és augusztusi jelentéseikben nyilvánosan is jelezték (Sz. E.) 132005. október 26., szerda Gazdaság • Magyar­­.n m Újabb kötvényt bocsátott ki az ÁKK Magyarország 500 millió euró érté­kű, változó kamatozású köt­vényt bocsátott ki tegnap, hét­éves lejáratra - közölte az Ál­lamadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. Tovább folyik tehát az ország eladósítása. A változó kamatozású papír kamata évi 0,05 százalékkal haladja meg a három hónapos Euribort. (MTI) A tét a jövő Az Index információi szerint a ma­gyar gazdaság jövőjéről, s 2006-os esélyeiről beszélgetett tegnap Orbán Viktorral, a Fi­desz elnökével többek között Lengyel László, a Pénzügyku­tató Rt. vezetője, Vértes And­rás, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke és László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügy­­minisztere. (Sz. Cs.) Olcsóbb lesz a benzin? Ma négy forinttal csökkentette nagykereskedelmi üzemanyag­­árait a Mal Rt. - értesült a Népszabadság. Az olajtársaság a múlt héten hasonló lépést hajtott végre. A 95-ös benzin ára így valószínűleg 270 forint alá csökken majd, de a töltőál­lomások között jelentős eltéré­sek lehetnek. (MN) Orbán a térség lehetőségeiről A balti államoktól az Adriáig húzó­dó övezet új nagy növekedési lehetőséget teremt egész Euró­pa számára, csak a monopóli­umokat nem ajánlatos magán­kézbe adni - fogalmazott Or­bán Viktor az Euromoney Ins­titutional Investors regionális pénzügyi és befektetési konfe­renciáján Dubrovnikban. Egy­re inkább kitüntetett helyünk lesz a bankárok, a befektetők és az üzletemberek térképén. A Fidesz elnöke úgy vélte, hazánknak nemzeti érdeke a térségben való jelenlét. (MN) Kevés pénz jut jövőre a turizmusra is Hunyor Erna_____________________ • • Ö­tven százalékkal nő jövőre az ideihez képest a turizmus tá­mogatása, ami azt jelenti, hogy 12,6 milliárd forint lesz a Turisztikai Célelőirányzat, 9,1 milliárd a Regio­nális operatív program turisztikai potenciál erősítésére előirányzott összege, amelyből 6,9 milliárd fo­rint az európai uniós, 2,2 milliárd forint pedig a hazai forrás, valamint 500 millió forintot szánnak turiszti­kai rendezvényszervezésre - közöl­te az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának tegnapi ülésén De­­méndi Zsolt, a Pénzügyminisztéri­um vezető tanácsosa. Hozzátette: a regionális idegenforgalmi bizottsá­gok és a Balaton 600-600 millió fo­rintos támogatásban részesülnek, szemben az idei két- és egymilliárd forinttal. Mint mondta: az utóbbi két támogatás csökkentésére az ál­lami kiadások visszafogása miatt van szükség. Sipos Dóra, az Állami Számve­vőszék tanácsosa kifejtette: nem vizsgálták külön a 2006-os költség­­vetésen belül a turizmusra szánt összeget, ám ezúttal sem ad a tör­vényjavaslat megfelelő összegző át­tekintést a többéves elkötelezettsé­gekkel járó kiadásokról. Végül a bi­zottság 10 nem és 11 igen szavazat mellett általános vitára alkalmas­nak találta a 2006. évi költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot.

Next