Magyar Nemzet, 2005. október (68. évfolyam, 268-298. szám)

2005-10-24 / 291. szám

Kitüntetések a Sándor-palotában HÍRÖSSZEFOGLALÓ S­ólyom László köztársasági el­nök tegnap Nagy Imre-érdem­­rend kitüntetéseket adott át a Sán­dor-palotában. A hazafias helytál­lással példát mutató, a magyar füg­getlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megte­remtése érdekében kifejtett tevé­kenysége elismeréseként Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabad­ságharcos Világszövetség elnöke, Fónay Jenő, a Magyar Politikai Fog­lyok Szövetségének volt elnöke, Földvári Rudolf, a Nagy Imre Tár­saság országos elnökségének tiszte­letbeli tagja, Gönczöl Katalin krimi­nológus, az Igazságügyi Miniszté­rium miniszteri biztosa, Kende Pé­ter politológus, szociológus, az ’56- os Intézet tiszteletbeli elnöke vehet­te át a kitüntetést. Fejtő Ferenc Szé­­chenyi-díjas író, történész, újságíró nem volt jelen az átadáson, ő egy későbbi alkalommal veszi majd át az elismerést. Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök, aki délután a belvárosi perfor­­mance-okat tekintette meg, az Ope­raház esti díszelőadásán alig több mint háromperces beszédében saj­nálattal állapította meg, hogy a pártpolitika rányomta bélyegét az ünnepre. „Hát van helyzet, amikor a szótlanság a legbeszédesebb” - mondta, majd egyperces néma fel­állásra kérte a jelenlévőket, aztán a miniszterelnök gyér taps kíséreté­ben távozott a színpadról. Bocskay T. József átveszi kitüntetését FOTÓ: NAGY BÉLA A változás jó, változtatni jó Orbán Viktor: A holnaphoz nem az ígéretek vezetnek 1956-ban azt akarták az emberek, hogy az ország élén választott államférfi álljon, ne politikai kalandor, és azt, hogy végre kerül­jenek helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a kom­munista párt a süllyesztőbe, a bebörtönzött ártatlanok szabad­lábra, a bűnös országvezetők a cellákba - mondta tegnap Orbán Viktor a Műegyetem rakparton több tízezer ember előtt. __Tábori Gabriella_____________ A­djí­k bizonyságát annak, hogy megértettük 1956 üzenetét: a változás jó, változtatni jó, mi, ma­gyarok tudunk változtatni. Készül­jetek hát! - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke több tízezres hallga­tósága előtt az 1956-os forradalom évfordulóján három ifjúsági szer­vezet, az Áprilisi Ifjak, a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közös rendezvényén a Műegyetem előtt. A volt miniszter­­elnök hangsúlyozta: a változtatás­nak is megvan a tudománya, vilá­gossá kell tenni, hogy vannak hi­bák, amelyeket többször nem sza­bad elkövetni, ugyanakkor vannak dolgok, amiken nem érdemes, nem szabad változtatni. Hazánk bajban van A biztonság az egyik legfontosabb dolog, ezért ami jó, azt meg kell őrizni - tette hozzá -, ám van, amin mielőbb változtatni kell, méghozzá józanul, megfontoltan, mélyrehatóan. Szavai szerint mindennek rendelt ideje van, így a változtatásnak is, szerinte a ne­künk szánt jel megérkezett, hazánk ismét bajba jutott, a hamisság is­mét lelepleződött. - Mint ’56-ban, most újra le kellene zárni egy kor­szakot, át kellene lépni a tegnapból a holnapba. A tegnap vitáit le kelle­ne zárni, és ki kellene nyitni a hol­nap ajtaját - fogalmazott. Hangsú­lyozta, hogy a holnaphoz nem a semmibe kanyargó, zavaros ígére­tek vezetnek, hanem a tett és az el­szántság. - Magyarországnak új gazdaság, új állam, új politika kell - emelte ki Orbán Viktor. Mint mondta, ’56-ban sem akart az or­szág többet, csak hogy végre kerül­jenek helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a kommunis­ta párt a süllyesztőbe, a bebörtön­zött ártatlanok szabadlábra, a bű­nös országvezetők a cellákba. Úgy folytatta: ma, 15 évvel a rendszer­­változás után is csak annyit szeret­nénk, hogy kerüljenek helyükre a dolgok, épüljön emberhez méltó élet Magyarországon és az egész Kárpát-medencében. Beszédében a volt kormányfő kitért arra, hogy 1956-ban, majd egy emberöltővel később, 1989-ben is a fiatalok vál­lalták az igazság kibontásának tör­ténelmi küldetését. - Úgy tűnik, hazánk történelme úgy van megír­va, hogy először a fiataloknak kell felismerniük a sorsunk horizont­ján felbukkanó jeleket - mondta, hozzátéve, így esett ez 1848-ban, 1956-ban és 1990-ben is. Az érdem - jegyezte meg - mégsem csak a fiataloké, inkább talán azoké, akik felnevelték az ’56-os fiatalokat, minket, azoké, akik olyan ifjúságot neveltek, amelynek volt ereje, bá­torsága, hogy a tegnapból átlépjen a holnapba. ’56-ról szólva Orbán kiemelte, hogy ekkor Magyaror­szág két nap alatt átlépett a jövőbe, és magával vitte egész Európát. Javíthatatlan kommunizmus Mint mondta, a vén kontinens sze­me ekkor kipattant, és megvilágo­sodása támadt: a kommunista dik­tatúrával együtt élni nem lehet, a kommunizmus javíthatatlan, mert bajait nem beteges kinövések, ha­nem eredendő szervi elfajzások okozzák. - Tűrtünk, mert a magyar nem szeret asztalt borogatni. Mi nem egykönnyen veszítjük el a fe­jünket, meg tudjuk várni, amíg be­telik a pohár, de a kommunisták olyan szerkezetet fabrikáltak, ami ha egyszer megreped, akkor végig is hasad - fogalmazott. A hatalom hazugságait - hangsúlyozta Orbán - a magyar ember hosszú ideig el­viseli, ami azonban elviselhetetlen lesz számára, az az, amikor az or­szág vezetői azt akarják, ne csak el­viseljük, de el is higgyük a hazugsá­gaikat. - Mi, ma élő magyarok megértjük az akkoriakat - jegyezte meg, hozzáfűzve: megértjük, hogy rendes, átlátható, a hazugságok há­lójából kiszabaduló országot akar­tak ’56 októberében, egy biztosan fejlődő, magyarságát soha meg nem tagadó országot, egy embersé­ges hazát. - Azt akarták, hogy az ország élén választott államférfi áll­jon, ne politikai kalandor - mond­ta. Orbán szerint a magyarok képe­sek sokáig magukba zárni a mégoly feszítő elégedetlenséget is, ám egy idő után, amikor feltűnik a jel. „Rá­nézünk a másikra, és látjuk, neki is ugyanaz van a szemében, és akkor valahol valaki csendesen megszó­lal, két szót mond csak: elég volt!” Orbán Viktor a beszédében kitért arra is, hogy a forradalom után ki­végzettek listája mutatja, az újjá­születésben az igazi baloldali embe­rek is részt vettek. Mint mondta, a valódi munkás baloldal világa mér­földekre esett az elrabolt villákban pöffeszkedő, szegényekre hivatko­zó luxusbaloldal világától. A valódi baloldal Az ’56-os forradalomban részt ve­vő és ezért életével fizető valódi baloldaliak példája tartja bennünk a reményt, hogy életünk fontos kérdéseiben lehetséges a teljes összefogás, a magyar nemzet egy­sége - hangsúlyozta Orbán Viktor. Az ’56 - újjászületés mottója tegnapi megemlékezésen beszédet mondott Járóka Lívia, a Fidesz eu­rópai parlamenti képviselője is, aki kiemelte, hogy ünnepeink, így az ’56-os megemlékezés is, megmu­tatják mindenki előtt, kik vagyunk, és hová tartozunk. Ünneplés politikai felhangokkal Több helyen tiltakozó transzparensekkel vonultak idősek és fiatalok A forradalom 49. évfordulóján lezajlott a szokásos protokoll: az előestén fellobbant a forradalom lángja. A közjogi méltóságok tisztelegtek a Nagy Imre-szobornál. Szomba­ton este a szervezők csak a biztonsági emberek segítségével tudták megakadályozni, hogy a többek között „Vádolunk több száz kivégzett magyar hazafiért!”, „Vádolunk 200 ezer elmenekült hazánkfiáért!” transzparensekkel érkező emberek ne jussanak a kordonon belülre a Kossuth téren. MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS K­özvetlenül egymás után érkezett tegnap a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es par­cellájához Mádl Ferenc volt és Sólyom László je­lenlegi köztársasági elnök. Mádl Ferenc család­jának több tagja, Sólyom László felesége társa­ságában helyezte el a megemlékezés virágait a parcelláknál, a központi emlékműnél, Nagy Im­re sírjánál, illetve Mádl Ferenc Mansfeld Péter, majd az ismeretlen halottak nyughelyénél. A hivatalos ceremóniák szombaton kezdőd­tek: a protokoll szerint lobbant fel a forradalom lángja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelen­létében a Parlament előtti 1956-os emlékmű­nél. A szervezők biztonsági emberek segítségé­vel akadályozták meg, hogy a többek között „Vádolunk több száz kivégzett magyar haza­fiért!”, „Vádolunk 200 ezer elmenekült hazánk­fiáért!”, „Vádolunk Mansfeld Péterért!” feliratú táblákkal érkezők ne jussanak a kordonon be­lülre. Tegnap Molnár Gyula, az MSZP budapes­ti elnöke beszéde közben egy férfi azt kiabálta: „Spion vagy!”, mire a rendőrök elvitték. Egyetemisták és határon túli fiatalok fák­lyásmenete vonult szombaton a Műegyetemtől a Kossuth térig, a menet elején többen táblát vittek egyebek mellett a következő feliratokkal: „Vádolunk Mindszenty József hercegprímá­sért!”, „Vádolunk Tóth Ilonáért.­”, „Vádolunk több száz kivégzett magyar hazafiért!”, „Vádo­lunk 200 ezer elmenekült hazánk fiáért!”. Tegnap katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót az Or­szágház előtt, a Kossuth téren, majd a legfőbb közjogi méltóságok Nagy Imre kivégzett mi­niszterelnök szobrához mentek. ■ BOROSS PÉTER: PUSZTULJANAK INNEN! Törté­nelmi parancs teljesítése volt 1956. október 23., Szent István ezeréves parancsa: magyarnak megmaradni mindenáron - jelentette ki proto­­kollmentes ünnepi beszédében Boross Péter volt miniszterelnök az MDF megemlékezésén, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellá­jánál. - Ne higgyünk azoknak, akik ma azt akarják tudományosan megmagyarázni, mit is akart a nép ’56-ban. Egy volt a cél: a szovjetek a gauleitereikkel együtt pusztuljanak innen. A beszédet követően egy megemlékező lé­pett a volt miniszterelnökhöz, s arra kérte, hogy a jobboldal éppen a jövő érdekében fogjon ösz­­sze, az MDF pedig ne távolodjon el a Fidesztől. Dávid Ibolya, az MDF elnöke Mátészalkán a vá­rosban működő pártok és társadalmi szerveze­tek közös ünnepségén elmondta: ’56 ötvenedik évfordulójának ünnepléséhez legalább három feltételnek teljesülnie kell. Ezek: „a nemzet kö­teles megbékélni”, másodjára „komolyan kell vennünk a magyarság új helyét a világban”, vé­gül „az 50. év után minden iskolásnak a kezébe kellene adni egy könyvet, amelyben az ő városa, faluja is benne van, és ebből kiderülne, hogy 1956 az egész nemzet forradalma volt”. ■ KUNCZE GÁBOR: SZÁNALMAS ÚJRAVÍVNI '56 HARCAIT. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke ugyancsak a 301-es parcellánál szólalt fel pártja megemlékezésén. - Büszkén vállaljuk 1956 örökségét, a szabadság kivívását, amelyben a rendszerváltozáskor az SZDSZ is részt vett. Má­sodszor vagyunk kormányon, és céljaink közül van, ami megvalósult, de olyan is akad, amit új­ra kell kezdeni. El kell dobni magunktól a kishi­tűséget: Magyarország negyvenkilenc éve a zsarnokság elleni harc szimbóluma volt, ma pe­dig részei vagyunk az akkor megálmodott Eu­rópának. Szánalmas és hiteltelen próbálkozás 2005-ben újravívni 1956 harcait - fogalmazott Kuncze Gábor, akinek szavait követően felhar­sant egy fütty. ■ KÖVÉR LÁSZLÓ: ALATTOMOS, MOCSKOS KIS HÁ­­ BORÚ. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke tegnap a budapesti Széna téren párhuzamot vonva az 1848-as szabadságharccal azt mondta: egyetlen Habsburg főherceg sem vette volna magának a bátorságot, hogy elmenjen Batthyány Lajos sír­jához március 15-én, és feltegye a kérdést: „La­jos, te most mit tennél?” „Ebből látszik, hogy bizonyos értelemben tényleg a bátorság kormá­nyával van dolgunk” - jegyezte meg. Kövér László, a Fidesz országos választmányának el­nöke szombaton Nyírbátorban a Fidesz és a Jobbik Polgári Kör által közösen szervezett ün­nepségen azt mondta, „hatvan éve alattomos, mocskos kis háború folyik ez ellen a nép ellen”. Az ország jelenlegi vezetésének az a célja, hogy „tulajdontalanná, kiszolgáltatottá tegyen ben­nünket, hogy könnyebb legyen uralkodni raj­tunk” - tette hozzá. „A luxusbaloldaliak gát­lástalansága nem szabad, hogy elfelejtesse ve­lünk, volt ebben az országban tisztességes bal­oldal is, (...) lesz egy új baloldal, amellyel kiala­kítható egy új nemzeti egység” - hívta fel a figyelmet. EMLÉKTÁBLA PONGRÁTZ GERGELY TISZTELETÉRE . Több százan emlékeztek tegnap az '56-os forrada­lomra és szabadságharcra a legendás Corvin közben, amelynek egykori parancsnoka, a májusban elhunyt Pongrátz Gergely tiszteletére emléktáblát avattak A megemlékezésen beszédet mondott Pongrátz Ödön Corvin közi szabadságharcos, aki testvére, Pongrátz Gergely szavait idézte: .Mi nem akartunk mást, csak szabadon élni a saját hazánkban." Kiemelte, emlékeztetni kell az utókori '56 heroikus küzdelmére, amely a világ csodálatát is kivívta. Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum Egyesület vezetője szerint rossz előjelekkel ké­szülünk a forradalom ötvenedik évfordulójára, ugyanis nem elegendő milliárdokat költeni az eseményre, hanem emögé hiteles kormányzati akarat is kellene. Bayer Zsolt újságíró többek között arról beszélt, hogy ha méltók akarunk lenni Pongrátz Gergely emlékéhez, ne hagyjuk se '56-ot, se a turult. 2005. október 24., hétfőBelföld Harmadik utas megemlékezés Kemény szavakkal bírálta az egész parlamenti elitet az Or­szággyűlésbe bejutni készülő Harmadik Út két vezéregyéni­sége, Csurka István, a MIÉP el­nöke és Kovács Dávid, a Job­bik vezetője tegnap a Hősök terén tartott nemzeti radikális forradalmi megemlékezésen: __Pál­ Gábor____________________ C­surka István szerint sok a ha­sonlatosság a Rákosi- és a mostani politikai rendszer között, mivel lényegében ugyanabban a nép- és nemzetellenes diktatúrában élünk jelenleg is, mint amilyen öt­ven évvel ezelőtt volt. Idegen esz­mék, idegen trösztök kényszeríte­nek magyar érdekeink feladására, a föld átadására - hangsúlyozta a MIÉP elnöke, aki úgy vélekedett: az uralkodó réteg is hasonló, hiszen Kádár, Apró, Dögei után most a Gyurcsány, Hiller, Szekeres trió van hatalmon. Gyurcsány Ferencet lé­lekben 23 millió román miniszter­elnökének nevezte Csurka István. Gyurcsány Ferenc egy gyorstalpaló milliárdos, aki Apró Antal unokáját vette feleségül, annak az Aprónak az unokáját, aki a legszennyesebb politikai kultúrával rendelkezett - mondta. Az elnök bírálta a Fideszt is, amely csak választásokat akar nyerni, de nem akar valódi változá­sokat, túlságosan sok bennük az igazodásra való hajlam és a liberális elem. Kovács Dávid, a Jobbik elnöke szerint egy olyan országot kell te­remteni, ahol magyarnak lenni nem szégyen, ahol a magyar nem cseléd a multicégeknél, hanem tu­lajdonos a saját hazájában. Hang­súlyozta: fel kell venni a küzdelmet a hagyományainkat megkérdőjele­ző liberalizmus és képviselői ellen, akik képmutatóan harcos jogvé­dők, közben deviánsok érdekében a határon túli magyarok érdekeit fel­adják. A liberalizmus egy kirekesz­tő totalitárius ideológia, ami helyett egy kohéziós erőre, a nacionaliz­musra van szükség - fejtette ki. Tízezrek a Hősök terén fotó: Máté Péter

Next