Magyar Nemzet, 2005. november (68. évfolyam, 299-327. szám)
2005-11-02 / 299. szám
Mégsem előztek a szocialisták? Munkatársunktól.__________ Némileg csökkent az MSZP és a Fidesz támogatottsága közötti különbség, de kormánypárti áttörésről egyáltalán nem beszélhetünk, továbbra is a Fidesz lenne esélyes a győzelemre egy „most vasárnapi” parlamenti választáson - derült ki a Marketing Centrum október végén készített felméréséből. A biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz 40, az MSZP 33, míg az SZDSZ 5 százalékon áll. A közvélemény-kutató cég szerint a szeptemberi adatok október végén alig változtak: a teljes nagykorú lakosság körében a Fidesznek 34, az MSZP-nek 28 százalékos volt a támogatottsága, az SZDSZ 4 százalékra számíthatott. Az MSZP változatlanul csak a politika iránt erősen érdeklődők, a budapestiek és a 60 évnél idősebbek körében örvend nagyobb népszerűségnek, mint a Fidesz. A legnagyobb ellenzéki pártnak pedig a kistelepüléseken és a rendszeresen templomba járók, illetve a 30 évnél fiatalabbak körében a legnagyobb az előnye. A Fideszt, az MSZP-t és az SZDSZ-t támogatók szavazókedve között nincs számottevő különbség. Itt az új fejlemény az, hogy ebben a tekintetben az SZDSZ tábora most felzárkózott a két nagy párthoz. Az MDF és a parlamenten kívüli pártok támogatói körében viszont kisebb a részvételi valószínűségek átlaga, mint a többi pártválasztónál. Ez viszont azt eredményezi, hogy ha tényleg „most vasárnap” lenne a választás, akkor valószínűleg csak három párt lépné át a parlamenti küszöböt. Ugyanakkor a várhatóan urnákhoz járulók 15 százalékának továbbra sincs kedvenc pártja, tehát a Fidesz tartós vezetése ellenére sem tekinthetjük „lefutott meccsnek” a 2006-os választást. Már csak azért sem, mert a várhatóan szavazó pártkötődés nélküliek körében jelentős többségben vannak azok, akik azt szeretnék, hogy a 2006-os választások után is a jelenlegi koalíció maradjon kormányon. AZ összes megkérdezett körében viszont a kormányváltást kívánók vannak többségben. Külön forrásból is tájékozódott Kövér Swindt Kövér László (Fidesz), a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársaitól kap jelentéseket - közölte a testület zárt üléséről származó információkra hivatkozva az Index internetes újság. Értesüléseik szerint Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke a testület október 11-i, az úgynevezett kémsztorit tárgyaló ülésén Kövér László titkosszolgálati forrásait firtatta, az elnök pedig megerősítette: alternatív információforrásokat vesz igénybe, azaz direkt jelentéseket kap nemzetbiztonsági munkatársaktól. Találgatások helyett az a normális, hogy a közvélemény is megismerje az ülésen elhangzottakat. Amennyiben Tóth András államtitkár feloldja a jegyzőkönyvek titkosságát, akkor még több tanulságos része lesz az anyagnak - jelentette ki érdeklődésünkre Tóth Károly. - A nemzetbiztonsági szolgálatokat akár fel is lehet számolni, ha a titkosítás figyelmen kívül hagyásával információk szivároghatnak ki, illetve feloldjuk a dokumentumok titkosságát - reagált a történtekre Kövér László. - Ha csak Tóth András beszámolóira hagyatkozna a bizottság, akkor nem lenne túl sok érdemi lehetőségünk a szolgálatok ellenőrzésére - jelentette ki a bizottság elnöke. Zuschlag János peres pert indít Zuschlag János MSZP-s képviselő, mert úgy véli, a Heti Világgazdaságban és lapunkban is alaptalan állítások jelentek meg személyéről, illetve nem kérdezték meg őt az újságírók. Ezzel szemben munkatársunk többször beszélt a politikussal a cikk megjelenése előtt. is Török_____________________ Feljelenti a Heti Világgazdaságot, valamint lapunkat Zuschlag János volt szocialista országgyűlési képviselő, mert úgy véli, a sajtóorgánumokban alaptalan állítások jelentek meg személyével kapcsolatban. Az MSZP-s politikus sérelmezte, hogy újságírók véleménye megkérdezése nélkül említették meg nevét egy rendőrségi eljárással összefüggésben. Ezzel szemben az igazság az, hogy munkatársunk többször is beszélt Zuschlag Jánossal a témáról, aki közölte azt is, hogy nem kíván jogi lépéseket tenni az őt múlt héten hírbe hozó HVG ellen. Ismert, a hetilap arról számolt be, hogy számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást indított több kiskunhalasi alapítvány gazdálkodását vizsgálva. Olyan szervezetekről van szó, amelyeket - a lap értesülései szerint - bábvezetők irányítanak. A problémás alapítványok lehetséges árnyékvezetői között a volt képviselő Zuschlag Jánosnak, az MSZP nemrég megválasztott városi elnökének a neve is felmerült - írta a HVG, amely megnevezte az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítványt, amelynek Zuschlag 2000- ben elnöke volt. Lapunk informátorai egyébként megerősítették a HVG azon állításait is, miszerint állami és pályázati pénzeket szabálytalanul használtak fel. Úgy tudjuk, a már megszűnt Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint regionális ifjúsági tanácsok támogatták az ifjúsági alapítványokat. Hivatalos rendőrségi közlés szerint egy alapítvány tevékenységét ellenőrzik igazságügyi könyvszakértő bevonásával, ügyészségi kezdeményezésre. Információink szerint az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány jelenlegi vezetőit tanúként már kihallgatták. 32005. november 2., szerda Belföld ' lifajpT If® 1 Egyoldalú alkut kötnének Politikai konfliktusokhoz vezethet a koalíciós pártok 2006-os egyezkedése Az MSZP országos választási bizottságának döntése értelmében egy szocialista képviselőjelölt csak abban az esetben léphet vissza SZDSZ-es politikus javára, ha a kisebbik kormánypárt ezt két visszalépéssel honorálja. ■ Török Lászl________________ Szeged, Kecskemét és Szombathely - értesüléseink szerint ezeken a településeken már most is valószínűsíthető, hogy az MSZP az SZDSZ-szel közösen indít képviselőjelölteket. A vasi megyeszékhelyen újra Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára indulhat mandátumért, míg a város szocialista polgármestere, az ugyanabban a körzetben jelölt Ipkovich György megyei listavezetőként juthat a parlamentbe. Értesüléseink szerint Szombathelyen Hankó támogatásáért cserébe a helyi szocialisták Gaál Angelika 2. választókerületi (itt indul Hende Csaba is), illetve Ipkovich jövő őszi polgármesteri támogatását kérik az SZDSZ-től. Kecskemét polgármestere, a Fideszből kilépett Szécsi Gábor is számíthat a koalícós pártok támogatására (lapértesülés szerint a politikus SZDSZ-es színekben indulna). A közös jelöltek mellett várhatóan több olyan körzet is lesz, ahol vagy a szabad demokrata, vagy a szocialista képviselőjelöltnek vissza kell majd lépnie a másik javára, hogy így akadályozzák meg az esetleges ellenzéki győzelmet. Ez azonban könnyen politikai konfliktusokhoz vezethet. A csongrádi megyeszékhelyen a szocialista Géczi József Alajosnak Sándor Klára SZDSZ-es ügyvivő javára kellene lemondania a 2006- os indulásról. Szocialista forrásaink közül többen megkérdőjelezik ugyanakkor, hogy az MSZP népi-nemzeti, erősen antiliberális vonalához tartozó Géczi - a parlament mentelmi bizottságának elnöke - önként lemondana az indulás jogáról a szabad demokrata politikus javára. A közelmúltban Szigetszentmiklóson az MSZP-s Varjú László kezdett negatív kampányba Kuncze Gábor SZDSZ-elnökkel szemben. A szocialista képviselő 2002- ben az első forduló után, az első helyről volt kénytelen visszalépni a szabad demokrata vezető javára, aki így végül egyéniből juthatott mandátumhoz. Varjú korábban kijelentette, ezt még egyszer nem akarja megtenni. Úgy tudjuk egyébként, hogy az MSZP-t kampányidőszakban irányító szervezetében, a Gyurcsány Ferenc vezette országos választási bizottságban döntés született a szabad demokratákkal való választási megállapodás szocialista feltételeiről. Ezek szerint egy viszszalépésért az SZDSZ-nek hét választókerületben kellene támogatásáról biztosítania az MSZP-t. Taktikázik az MSZP Debrecenben A parlamenti választás eredményétől függ, ki lesz Kósa Lajos kihívója A hajdú-bihari szocialisták lényegében attól teszik függővé, kit indítanak Debrecenben polgármesterjelöltként a fideszes Kósa Lajossal szemben, hogy milyen összetételű lesz a következő kormány, illetve miként szerepelnek egyéni jelöltjeik a 2006-os országgyűlési választásokon - értesült a Magyar Nemzet. Az a döntés körvonalazódik, hogy az egyéni körzetben győzni tudó országgyűlési képviselő legyen a jelölt. Domi Marcit Az MSZP hét végi, listaállító városi küldöttgyűlése Oláh Lajost első, Juhászáé Lévai Katalint, a megyei elnök eddigi legnagyobb ellenlábasát pedig második helyre javasolja a megyei listán. Az eredmény arra utal: elképzelhető, hogy a különféle, egymással eddig késhegyre menő küzdelmet folytató érdekcsoportok kompromisszumot keresnek, s egyelőre egyik fél sem akarja ellehetetleníteni a másikat. Az ÁPV Rt.-ben játszott szerepével egyaránt sok barátra és ellenségre szert tevő Oláh, a párt Mozaik Klubjának tagjaként, a generációváltás megvalósítására kiválasztott ifjú titánnak számít, ám országos pártigazgatóként csúfos bukása erősen megkérdőjelezte politikusi, illetve vezetői képességeit. Juhászné Lévai Katalin pedig azzal került nehéz helyzetbe, hogy a megyei pártelnöki posztról kénytelen volt lemondani az új generációs pártelit által támogatott Oláh javára. A megyei MSZP-elnökhöz közel álló körök egyébként úgy tudják, Oláh Lajos csak akkor kívánja polgármesterjelöltként megméretni magát az igen erős pozíciókkal rendelkező Kósával szemben, ha pártja alakíthat kormányt. Ebben az esetben állítólag még akkor is ringbe szállna, ha egyéni körzetben nem választanák meg országgyűlési képviselőnek. Ez azonban nehéz feladat, hiszen a Fidesz újra Fosán Lászlót, a jelenlegi képviselőt indítja vele szemben, aki 2002- ben már az első fordulóban elnyerte a mandátumot. A helyi elemzők több esélyt jósolnak egyéniben a hajdúsámsoni választókörzetben induló Juhászné Lévai Katalinnak a Pálfi István fideszes európai parlamenti képviselő helyére a törvényhozásba jutott nyíradonyi polgármesterrel, Tasó Lászlóval szemben. Juhászné Lévai Katalin polgármester-jelöltségének azonban a szocialista jól értesültek egyelőre csekély esélyt adnak. Szóba jöhet viszont Bazsa György, aki a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektoraként szerzett egykoron érdemeket, illetve olyan hangok is vannak, hogy egy totális vereség esetén ismét előveszik Lukovics Andrást, akit az MSZP-tagság a kilencvenes évek közepén mind a Debrecen városi, mind a Hajdú- Bihar megyei frakcióvezetői posztról menesztett. A Fidesz ellehetetlenítése volt a cél Folytatás az 1. oldalról • Nem érdektelen a múlt és a jelen összevetésénél, hogy a fideszesek büntetőeljárás alá vételét szorgalmazó KAO egyik helyettes vezetője Tóth András volt, aki most a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős politikai államtitkár. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok azt látszanak igazolni, hogy 1988-ban Gyurcsány Ferenc még egészen másként értékelte az akkori fiatal demokratákat, mint ma. A volt KISZ-káder a minap a parlamentben úgy fogalmazott a Fidesz elnökéről: „... azt hiszem, hogy méltatlan egy demokratikus politikushoz, méltatlan ahhoz a politikushoz, akinek ’89-90 nagynagy változásában ígéretes demokrataként még szerepe volt”. A miniszterelnök - a KISZ Pécs városi bizottságának titkáraként, 1988. augusztus 17-én - a következőket írta a pécsi felsőoktatási intézmények KISZ-titkárainak: „Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel kell fellépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvések ellen, politikai munkával kell elszigetelni az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportokat.” Másik levelét már a KISZ KB titkáraként írta a célból, hogy „a közéletben előforduló alternatív szervezetekről összefoglaló tájékoztatást” adjon, „összegyűjtött információk” alapján, a „párbeszéd” szellemében. Fráter történész kijelentette, ez utóbbi levél nem a Fideszről szól, e szervezettel ugyanis nem kezdett párbeszédet a diktatúra, mert ellenségesnek bélyegezte. Az MSZMP Politikai Bizottsága gyakran tűzte napirendjére a Fiatal Demokraták Szövetségével kapcsolatos teendőket. Ezek összhangban állnak a Fidesz gyurcsányi megítélésével. A PB 1988. április 6-i jegyzőkönyve szerint a bizottság leszögezte: „tudomásul veszi, hogy a kezdeményezőket rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítik”. A rendőrhatósági figyelmeztetést többek között Orbán Viktor és Kövér László szenvedte el április 8-án. Ugyanazon év május 2-án a KAO újabb Fidesz-ellenes eljárási javaslatait tárgyalja a Politikai Bizottság. A KAO anyaga megállapítja, hogy „a szövetség létrehozása és tevékenysége alkotmányos rendbe ütközik”. Visszatekintőleg szó esik a KAO-anyagban „ismételt hatósági figyelmeztetésről” is, melyet a Fővárosi Főügyészség végzett el április 22-én. Lapunknak Fráter itt rámutatott a bomlasztás mint tipikus titkosszolgálati technika igénybevételének alkalmazására. Látható, hogy az intézkedések között a politikai megfélemlítés, bomlasztás módszere, az igazságügyi, a nyomozó és állambiztonsági hatóságok kombinált fellépése egyidejűleg volt tapasztalható - állapította meg a Hamvas Béla-intézet kutatója. A KB közigazgatási és adminisztrációs osztálya - amelynek vezetője Varga Péter, egyik helyettes vezetője pedig az a Tóth András, aki ma a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkár - határozati javaslatként ajánlja a PB-nek: „Javasoljuk, a Politikai Bizottság értsen egyet a büntetőeljárás megkezdésével. (...) Feltételezésünk szerint, a büntetőeljárás elrendelése további jelentős polarizációt vált ki az érintettek körében.” Ugyancsak a határozati javaslat része „a szervezők egzisztenciális érdekeire ható intézkedés”, ami Fráter kommentárja szerint a fideszesek ellehetetlenítését célozta. ■ BATIZ ÉRTELMEZÉSE: Batiz András kormányszóvivő szerint a miniszterelnök parlamentben mondott szavai önmagukért beszélnek, irányadóak. Batiz szerint az általunk közölt dokumentumokból az látszik, hogy míg mások büntetőeljárást, addig Gyurcsány Ferenc politikai megoldást szorgalmazott, szorgalmaz ma is. Lapunk kérdésére, tudja-e a kormányszóvivő, hogy 1988-ban mit jelentett a politikai megoldás (büntetőeljárást, egzisztenciális ellehetetlenítést), Batiz azt mondta: ez is egy értelmezési lehetőség, miként az övé is. (Cz. I.) A pluralizmus voltbajnokai, Tóth András és Gyurcsány Ferenc fotó: nagy Béla .