Magyar Nemzet, 2005. november (68. évfolyam, 299-327. szám)

2005-11-22 / 319. szám

3 2005. november 22., keddBelföld Mikor lesz az országgyűlési választás? A voksolás időpontjáról egyeztet csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök és Szili Katalin házelnök Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön egyeztet Szili Ka­talin házelnökkel a következő országgyűlési választások időpontjáról. Ettől függ, meddig tart a tavaszi ülésszak, s a távozó parlamentnek mikor kell beszüntetnie működését. Kulcsár Anna rendszerváltozást követő négy alkalom közül három ízben már decemberben kitűzte az állam­fő az országgyűlési választásokat, s csak egyszer döntött erről február­ban. Göncz Árpád 1994. február 4- én határozott a május 8-i és 29-i időpontról. A szavazás dátumát - az alkotmány szerint - a köztársa­sági elnöknek legalább 72 nappal az első forduló előtt meg kell jelölnie. Szili Katalin házelnök csütörtökön egyeztet Sólyom Lászlóval a tavaszi ülésszak menetrendjéről. A még el­végzendő feladatokat csak úgy ter­vezheti meg a parlament, ha ismert, mikor lesz a következő választás. A voksolás 1990-ben március 25-én és április 8-án, 1998-ban má­jus 10-én és 24-én, 2002-ben április 7-én és 21-én volt. Most várhatóan az április 9-i és a május 7-i időpont közül választ az államfő, amikor az első forduló dátumát meghatároz­za. Mindkettő vasárnapra esik és nincs közel olyan ünnephez, amely kizárhatná a voksolást. Az előkészületekhez tartozik, hogy a belügyminiszternek kezde­ményeznie kell: a parlament válasz­­sza meg az Országos Választási Bi­zottságot (OVB). Lamperth Mónika sajtóirodája egyelőre nem tudott fe­lelni arra, eldöntötte-e már a tárca vezetője, ki az az öt szakember, akik megválasztását javasolni fogja. Az OVB megalakítására egyébként a voksolás kitűzése után, de a szava­zás első fordulója előtt 51 nappal sort kell keríteni. Legutóbb, 2002- ben már decemberben határoztak az OVB tagjairól. A bizottságba a pártok tagokat delegálnak. A Fővárosi Közgyűlésnek, illetve a megyei közgyűléseknek dönteni­ük kell a 176 egyéni országgyűlési választókerület, s a 19 megye, illetve a főváros választási bizottságainak 3-3 tagjáról. A választási irodák és az Országos Választási Iroda mun­katársai köztisztviselők - megbíza­tásuk határozatlan időre szól. A Sólyom László Orbán Viktor hadat üzent a luxusprofitnak A Fidesz tíz százalékkal csökkentené az indokolatlanul magas villamosenergia-árakat • Kóka János: Térjünk magunkhoz! A háztartási villamos energia árának tízszázalékos csökkentését célzó luxusprofit elleni országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a Fidesz. Orbán Viktor pártelnök azzal érvel: a nem valós ára­kat, a nyerészkedést és a luxusprofitot le kell törni. Kóka János gazdasági miniszter nevetségesnek tartaná, ha a luxusprofit ki­fejezést bevezetnék a politikai közéletbe. A tárcavezető azzal vá­dolta meg Orbánt, hogy személyesen igyekezett befektetőket le­beszélni magyarországi privatizációban való részvételről. Tárori-Czirják­ Pál:__________ V­árhatóan e héten országgyűlé­si határozati javaslat formájá­ban luxusprofit elleni csomagot ter­jeszt a T. Ház elé a Fidesz. Az indít­vány célja, hogy Magyarországon­­ tíz százalékkal csökkenjen a háztar­tási villamos energia ára a luxus­­profit terhére. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelentette be napirend előtt a parlamentben, utalva a Szö­vetség szlogenjére, ami szerint „Vannak rossz dolgok, amelyeken változtatni kell”. Arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az új uniós tagálla­mok közül Magyarországon fizetik a legtöbbet a háztartási villamos energiáért, kétszer annyit, mint a balti államok, 40 százalékkal többet, mint a cseh vagy a lengyel családok. Miközben egy osztrák család há­romszor annyit keres, mint egy ma­gyar, nyugati szomszédaink 10 szá­zalékkal kevesebbet fizetnek a ház­tartási villamos energiáért, mint mi.­­ Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a szomszédos államokban az a bizo­nyos világpiac valahogy mindig ala­csonyabban határozza meg az ára­kat, mint Magyarországon - jegyez­te meg ironikusan a politikus, utal­va az energiaárakról szóló vitákban elhangzó kormánypárti érvekre. Orbán kijelentette: el kell választani egymástól a tisztességes profitot és a luxusprofitot. A tisztességes profi­tot el kell fogadni, a luxusprofitot azonban le kell törni. - Biztatom magunkat, hogy mondjuk ki, Ma­gyarországon a háztartási energia­ár nem valós ár. Biztatom magun­kat, hogy mondjuk ki, a nem valós árakat, a nyerészkedést és a luxus­profitot le kell törni - hangsúlyozta. Három elemből áll a Fidesz luxus­profit elleni csomagja: az 1995-ben kötött hosszú távú áramvásárlási szerződések felülvizsgálata és az ab­ban foglalt tételek csökkentése, a szolgáltatók közötti verseny miha­marabbi megteremtése, továbbá azt is javasolja az ellenzéki párt, hogy amíg a verseny nem fejti ki jótékony hatását, a kormány ne mondjon le a legmagasabb fogyasztói ár megha­tározásának jogáról. A Fidesz elnö­ke néhány mondat erejéig kitért a nemzeti garanciatörvény kérdésére is, mondván, a minden parlamenti pártot magában foglaló megegyezés egyetlen korlátja az ijedtség volt, pe­dig tudjuk, fontos, hogy az emberek érezzék, a politikában igenis vannak garanciák, az adott szó számít.­­A parlament tegnap elutasította a nemzeti garanciatörvény terveze­tének napirendre vételét. Amellett, hogy a T. Ház tárgyaljon a javaslat­ról, 162-en szavaztak, míg 188-an utasították el ezt, egy képviselő pe­dig tartózkodott. A Fidesz egysége­sen igennel voksolt, hozzájuk csat­lakozott még a szocialista Tóth Sán­dor és az MDF-es Sisák Imre János, valamint 9 független honatya; nem­mel voksolt az MSZP és az SZDSZ, valamint Herényi Károly szintén demokrata fórumos képviselő.) Orbán Viktor felszólalása alatt mindvégig hangos moraj hallatszott a parlamenti patkó szocialista olda­láról, ám az Országgyűlésben fel­szólalók tekintélyének megvédése érdekében gyakorta hangot emelő Szili Katalin házelnök ez esetben nem lépett közbe. A Fidesz elnöké­nek felszólalására ezúttal Kóka Já­nos gazdasági miniszter válaszolt. - Itt és most, ezen a ponton térjünk magunkhoz! - kezdte mondandóját a tárcavezető, aki szerint a luxus­profit kifejezés bevezetése a politi­kai közéletbe nevetséges. Szerinte ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy töröljük el az árakat, legyen minden ingyenes. Kijelentette: nem kérnek abból a látszatsegítségből, amelyet a Fidesz az uniónál nekik felajánl, nem kérnek abból a gazda­ságpolitikából, ami tőkeellenes, befektetőellenes szlogenektől han­gos és visszaállamosításról beszél. Ez a politika - jegyezte meg Kóka - csak arra jó, hogy elriassza a befek­tetőket. - Információm szerint ön személyesen igyekezett külföldi be­fektetőket lebeszélni arról, hogy si­keresnek ígérkező magyarországi privatizációban részt vegyenek - fordult Orbánhoz a gazdasági mi­niszter. Az ellenzéki padsorokban nagy felzúdulást kiváltó kijelentést utóbb újságíróknak nyilatkozva Kóka úgy magyarázta: még ellenőr­zés alatt álló információi vannak az ügyben a Budapest Airport magá­nosítása kapcsán. Utalva Orbán Viktor korábbi, a privatizációk utó­lagos ellenőrzésével összefüggő ki­jelentéseire, úgy vélte, az ellenzéki politikus nem oszlatta el az ennek nyomán kelt aggodalmakat. (A témáról továbbiak all. oldalon.) ■ ZÖLD JELZÉS PAKSNAK. Az Ország­gyűlés elfogadta a Paksi Atomerő­mű üzemidejének meghosszabbítá­sáról szóló tájékoztatást, valamint elvi hozzájárulást adott a bátaapáti térségben létrehozandó radioaktív­­hulladék-tárolóhoz. Ellenőrizetlen információiról tájékoztatott a gazdasági miniszter fotó: MÁTÉ PÉTER A kormányfő ismételt­ ­részt a száz lépés programjának már korábban be­jelentett, agráriummal kapcsolatos intézkedéseit is­mételte meg tegnap napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Kifejtette: a kabinet azt reméli, azt kívánja, hogy decembertől márciusig a magyar falu a földosztástól, az új földprogramtól, a földárveréstől legyen hangos. Soha nem látott építke­zések mellett Magyarországon újra nyugalom van - mondta Gyurcsány, hozzátéve: nagyon szeretné, ha a soha nem látott építkezések mellett egyesek nem ah­hoz keresnének apropót, hogyan lehet utcára menni, destabilizálni, elvenni a magyar vidék örömét. Németh Imre (MSZP) a frakciója nevében támo­gatásáról biztosította „a kormány erőfeszítéseit”. Kis Zoltán (SZDSZ) a mezőgazdaság politikai indulatok­tól mentes szakmai megközelítését sürgette. Karsai Péter (MDF) kifejtette: igazságtalan, hogy a bankok­nak és a külföldi érdekeltségű felvásárlóknak kiszol­gáltatottak a gazdák. Viszontválaszában Gyurcsány Ferenc nehezményezte, hogy a Fidesz nem reagált beszédére. " HORN GÁBOR (SZDSZ) igazi mar­haságnak tartja a Fidesz elnökének kezdeményezését, ami szerinte minden valóságalapot nélkülöz, és a demagógia csúcsának tekinthető. Csak abban bízhatunk, hogy Orbán Viktor nem gondolta komolyan a bejelentést - tette hozzá a politikus. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP) szerint alapvetően támogatandó minden, a lakossági energiaárak kordában tartását célzó javaslat Úgy véli, el­sősorban a kis keresetű családokat kell támogatni. - Elképzelhető, hogy az infláció mértékét meg nem haladóan emelkedjen a jövő­ben az áram ára - fogalmazott. Házkutatás politikai felhanggal: kísért a KISZ-es múlt? Vizsgálatot sürgetett tegnap az Országgyűlésben Deutsch Tamás, amiért Makón, a Fidesz munkatársainál házkutatást tartott a rend­őrség. A T. Házban egyebek mellett szó esett a cigány telepek felszá­molásáról és a kis- és középvállalkozások problémájáról.­ ­ Török László M­indannyian emlékszünk, mi­lyen rendőrhatósági intézke­déseket jelentettek azok az eszkö­zök, amelyekkel Gyurcsány Ferenc KISZ-titkárként fel akart lépni a Fi­desz és a piacgazdaság, valamint a demokratikus törekvések ellené­ben - hangsúlyozta azonnali kér­désében Deutsch Tamás (Fidesz). A politikus mindezt annak kapcsán mondta, hogy 2005 novemberében Makón a rendőrség házkutatást tartott sajtórendészeti vétségre hi­vatkozva a Fidesz munkatársainál, akiket megalázó módon rabosítot­­tak is. Deutsch azt kérdezte Gyur­csány Ferenctől, hogy mikor és mi­lyen tisztázó vizsgálatot indít a mi­niszterelnök a rendszerváltás előtti időket idéző eset kapcsán. A kor­mányfő válaszában közölte: semmi olyan információ nem áll a rendel­kezésére, amely alátámasztaná a fideszes politikus által elmondotta­kat, ezért nem indít vizsgálatot. Deutsch Tamás tűrhetetlennek ne­vezte egy „bátor politikus” részéről, hogy ne vizsgálja ki, hogyan félem­lítik meg rendőrhatósági módsze­rekkel politikai riválisát. Ez ugyan­is minden demokrata közös érdeke lenne - tette hozzá Deutsch. Gyurcsány Ferenc azt ajánlotta az ellenzéki képviselőnek, forduljon az ügyészséghez, hiszen „ön ebben nagyon jó”. A kormányfő megje­gyezte: Pest megye 16-os választó­­körzetében hasonló vizsgálatok zaj­lanak most is egy MSZP-s képvise­lő esete kapcsán. - Közös a haza, közös a sorsunk, de elkülönülten élünk - jelentette ki Varga József (Fidesz) annak kap­csán, hogy megtorpant a cigány te­lepek felszámolására indított prog­ram. A politikus a kormányfő sze­mére vetette, hogy ha mindent mér­nöki pontossággal tudnak az ügy kapcsán, akkor miért nem csele­kednek. Gyurcsány Ferenc válaszá­ban azokat az intézkedéseket sorol­ta föl, amelyek szerinte az átlag alat­ti életkörülmények között élők szá­mára nyújtanak segítséget, és hoz­zátette, hogy Varga József nyilván a saját pártjának és az előző kor­mánynak tesz szemrehányást. Var­ga emlékeztetett, miközben Gyur­csány a cigányságnak ígérgetett, a kormánykoalíció leszavazott min­den olyan módosító indítványt, ami a romák életén javíthatott volna. Hozzátette, magyarnak lenni jó, de nehezebb, cigánynak lenni pedig még nehezebb. Sági József (Fidesz) interpelláci­ójában kifogásolta, hogy minden egyes kollégista után járó normatív támogatást 40-60 ezer forinttal ké­szülnek csökkenteni. Magyar Bálint oktatási miniszter elismerte, a 2006-os költségvetés „szigort és ta­karékosságot kényszerít ki” a köz­oktatás résztvevőitől, a rendszer működtetése azonban biztosított. Ékes József független, illetve Nógrádi Zoltán fideszes képviselő is a kis- és középvállalkozások nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, első­sorban a szektorban tapasztalható körbetartozás miatt. A politikusok szerint a likviditási gondokért a kormányt is felelősség terheli a 383 milliárd forintos áfavisszatartás és a nyertes pályázók ki nem fizetése miatt. Dióssy Gábor, a gazdasági tárca politikai államtitkára közölte, a szektor vállalkozásainak száma és jövedelme nő, a körbetartozások rendezése polgárjogi feladat a társa­ságok közötti szerződések alapján. ■ VÉDELEM: A Ház 191 igen, 107 nem szavazat és két tartózkodás mellett elfogadta a személy- és vagyonvé­delmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló, az Országgyűlés által május 2-án elfo­gadott, de ki nem hirdetett törvényt a módosító javaslatokkal. POLIGRÁF: Simicskó István (Fidesz) az iránt érdeklődött a miniszterelnöktől, hogy a kémügy kapcsán vajon Magyar Bálintot és Hiller Istvánt is alávetik-e hazugságvizsgálatnak az igazság kiderítése érdekében. Úgy fogalmazott: Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár nem bízik a szolgálatok munkatár­saiban, ezért száz tisztet és tiszthelyettest vizsgált meg poligráfos készülékkel. Arról azonban nem szól a vizsgálat, hogy más országok Mucuskái hogyan fér­kőzhettek két hazai miniszter közelébe - jegyezte meg. Gyurcsány Ferenc megdöbbentőnek nevezte, hogy Simicskó képviselőtársait akarja alávetni poligráfos vizsgálatnak Hozzátette: 2000-ben Demeter Ervin minisztersége alatt hozták meg azt az utasítást, amelynek megfelelően eljárt Tóth András is.

Next