Magyar Nemzet, 2005. december (68. évfolyam, 328-357. szám)
2005-12-01 / 328. szám
Szekeres Imre úgy magyarázta múlt hét végi kijelentését, hogy „nem az MSZP ideológiai kiüresedéséről, hanem Fukuyama amerikai történész alapján történelmi folyamatokról beszélt”. A szocialisták szerint a Fidesz elképzelései visszalépést jelentenek, az ellenzéki párt viszont állítja: az országnak létkérdés a változás. Török László______________ A teljes magyar sajtó hibásan számolt be Szekeres Imre hét végi mondandójáról, a politikus ugyanis az „ideológiai kiüresedést” nem pártjára értette - ezt maga az MSZP elnökhelyettese közölte lapunkkal. A képviselő elmondta, szombati előadásában Francis Fukuyama amerikai történész alapján állított fel párhuzamot, feltéve a kérdést, hogy az MSZP „csodálatos történetének” végét jelenti-e, ha a ’89-90-ben megfogalmazott célok azóta teljesültek. Szekeres szerint a válasz nem, hiszen a demokrácia és a piacgazdaság kiépítése, valamint a NATO- és az EU-tagság megvalósulása után újabb kihívások állnak a szocialisták előtt: a gazdagok és a szegények közötti különbségek csökkentése, a modern gazdaság megvalósítása, valamint az unió magyar érdekek szerinti alakítása. A beszámolók szerint az elnökhelyettes a hét végén még nem fogalmazta meg az új célokat, hiszen akkor állítólag úgy nyilatkozott, hogy a „továbblépés várat magára”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „rossz, hibás mondatnak”, igaztalan állításnak nevezte Szekeres állítólagos szavait, amiről remélte, hogy nem is hangzottak el. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének „stratégiai jelentőségű” ülésén elhangzottakról szintén Szekeres adott tájékoztatást: az Orbán-kormány és a szocialistaliberális kormány teljesítményét hasonlították össze. Szerintük a gyermektámogatás, az adópolitika, az otthonteremtés és az autópálya-építés területén jobban teljesített a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet. - A Fidesz politikája visszalépéstjelentene, míg az MSZP „előre szeretne lépni” - hangzott el a Köztársaság téren. A Fidesz közleménye szerint a szocialisták még mindig a tegnapról vitáznak, „az országnak azonban létkérdés a változás”, hiszen a kormány érzéketlen intézkedései és ígéretszegései a gyermekektől vett el pénzt, nehéz helyzetbe hozta a nyugdíjasokat, szétverte a jól bevált otthonteremtési támogatás rendszerét. .................................inni................................ Szekeres Imre értelmezte magát Az MSZP elnökhelyettese sajtóhibának nevezte hét végi kijelentését az ideológiai ürességről Amőba: üzlet és politika Munkatársunktól.______________________________________ Bázis Holding néven vállalkozást alapított a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Filler István MSZP-elnök és Lendvai Ildikó MSZP- frakcióvezető által az év elején gründolt Amőba - adta hírül tegnap a hvg.hu. A hetilap internetes portálja szerint a 30 millió forinttal indított társaság célja, hogy cégcsoportot szervezzen a fiatalokat a baloldal számára megnyerni próbáló alapítvány köré, így biztosítva annak gazdasági hátterét. Az Amőba eddig Gyurcsány Ferencnek biztosított hátteret, amikor a kormányfő el akart vegyülni a fiatalok között. A nyári ifjúsági táborokat is az ő „meghívásukra” látogatta végig Gyurcsány. December 10- re pedig a miniszterelnököt a Mammutba várják Mikulás-bulival egybekötött bowlingozásra. A szervezet legutóbb nyereményjátékaival hívta fel a figyelmet magára (a begyűjtött pontokkal például laptopot, illetve a fődíjat, egy autót is meg lehet nyerni). Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a három szocialista politikus mennyi pénzből gründolta az alapítványt. Információink szerint a most létrehozott cég egy ingatlankezelő társaság lenne, amelynek funkciója „klubhálózat létesítése és fenntartása” lenne. Ismert: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban több ingatlanügylettel gyarapította vagyonát, például a Képviselői Klub létrehozásakor az általa privatizáció útján megvett ingatlant visszabéreltette és fel is újíttatta egy állami céggel, összesen körülbelül 200 millió forint értékben. Szekeres Imre 2005. december 1., csütörtök 1. lelföld Bizonytalan jogállású bizottságok A pártok egyetértenek abban, hogy rendezni kell a parlamenti testületek státusát Tábori Egyhangúlag döntött az Országgyűlés ügyrendi bizottsága arról, hogy nem támogatja az Apró-Gyurcsány- és az Orbánvizsgálóbizottsággal kapcsolatos három önálló képviselői indítvány parlamenti tárgysorozatba vételét. Emlékezetes, hogy a Gyurcsány Ferenc és érdekköre vagyonosodását feltáró testület nem tudott egységes jelentéstervezetet elfogadni az elvégzett munkájukról, helyette Csiha Judit, a vizsgálóbizottság MSZP-s alelnöke és Szijjártó Péter fideszes testületi elnök is egy-egy határozati javaslatot nyújtott be a témában. Az Orbán-bizottság esetében Répássy Róbert (Fidesz) élt ugyanezzel a lehetőséggel. Az ügyrendi bizottságban egyetértés alakult ki arról, hogy bár a képviselőknek j jogukban áll önálló kezdeményezéssel élni, nem helyes azt a látszatot kelteni, mintha így helyettesíthető volna egy nem létező bizottsági jelentés. Csiha Judit - aki az ügyrendi bizottság elnökeként így saját indítványának tárgysorozatba vételét is leszavazta - hangsúlyozta, hogy a hasonló helyzetek elkerülése végett az Országgyűlésnek mielőbb jogszabályban kellene rendeznie a vizsgálóbizottságok közjogi alapjait. Az ülésen jelen lévő Répássy Róbert elfogadta a döntést, és újságíróknak nyilatkozva közölte: a Fidesz rövidesen az ügyrendi bizottsághoz fordul, mert vitatják, hogy jelentésnek minősülnek-e azok az iratok, amelyeket Vadai Ágnes az Orbánbizottság MSZP-s elnökeként nyújtott be a T. Háznak. Répássy emlékeztetett, hogy a testület jelentés elfogadása nélkül zárta munkáját. Répássy Róbert (Fidesz) vitatja, hogy jelentésnek minősülnek-e Vadai Ágnes (MSZP) iratai Áramár: a szerződések nyilvánosságát kérik A Fidesz szerint a fővárosi közműcégek privatizációját is felül kell vizsgálni Folytatás az 1. oldalról Kupper András, a Fidesz budapesti elnöke szerint ugyancsak indokolt a fővárosi közműcégek privatizációs szerződéseinek felülvizsgálata, mert azokban - az emberek érdekeivel ellentétesen - a fővárosi önkormányzat huszonöt éven át biztosítja a nyereséget. - Nem egyértelműen a kormányon múlik a hosszú távú áramvásárlási szerződések nyilvánosságra hozatala - állította tegnap Batiz András kormányszóvivő. Kifejtette: a Magyar Villamos Művek és hét erőmű közötti magánjogi megállapodásról van szó. Állítása szerint Pokorni Zoltánnak kellene begyűjteni az erőművek hozzájárulását, és akkor a kormány nyitott lenne a nyilvánosságra hozatalhoz. A Fidesz luxusprofit elleni javaslatáról Batiz kifejtette: meg kell várni, amíg a parlamenti bizottságok tárgyalják a tervezetet. Burány Sándor, az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese szerint az EU csak az árképzést kifogásolhatná, arra pedig nincs alap. A Fidesz által javasolt bizottság felállításának nem látja értelmét, mert szerinte az ilyen testületek még egyszer sem oldottak meg semmit. Hasonlóan vélekedik Böhm András parlamenti képviselő, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője, aki szerint nemzetközi jogászokra kellene bízni az áram-, illetve a közműszerződések ügyét. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke hazugságnak nevezte, hogy március elsejétől tíz százalékkal lehetne csökkenteni az áram árát, amelynek szerinte nincsenek meg a feltételei. Mint fogalmazott: a piacgazdaság működése szempontjából káros és demagóg indítványok érkeznek fideszes és szocialista oldalról egyaránt, amelyek az építsük fel a szocializmust szólamra emlékeztetnek. Az áram árát a versenyen keresztül kell kordában tartani - jegyezte meg a pártelnök. ■ ORBÁN EGYEZTET A TERMELŐKKEL. Ma egyeztet Orbán Viktor Fideszelnök az öt nagy energiatermelő vállalat, illetve a Magyar Villamos Művek Rt. vezetőivel a luxusprofitról. A volt kormányfő javaslatokat vár, és korrektséget ígér a termelőknek, hozzátéve: karnyújtásnyira van a megegyezés a politikai eliten belül a luxusprofit letörésére, ugyanakkor garantálnák a tisztességes hasznot. Orbán arról is szólt, pártja eltökélt szándéka, hogy 2006. március elsejétől tíz százalékkal csökkenjen a villamos energia ára. A villamos energia átlagos lakosságiár-növekedése évente (Ft/kWh) Orbán Viktor Nyugdíjemelés az új kormány számlájára __Munkatársunktól.__________ Megkezdte a T. Ház a nyugdíjkorrekciós csomag vitáját. Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára elmondta: a legnagyobb nyolcszázalékos emelést - a különösen kedvezőtlen feltételekkel 1992 és 1995 között nyugdíjazottak kapnák. Az államtitkár szerint a javaslat megpróbál megoldást találni azoknak a 75 év feletti nyugdíjasoknak, akiknek nincs saját jogú ellátásuk, és meghalt házastársuk után kapják az özvegyi nyugdíjat. Mátrai Márta (Fidesz) kifogásolta: bár a tervezet 134 milliárdot szán a nyugdíjak korrekciójára, ebből mindössze 8 milliárd forintot képes vállalni a jelenlegi kabinet, az összes többit áttolja a következő kormány asztalára. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása a visszaélések számának csökkenését célozza azzal, hogy a lakcímadatot tartalmazó okmányok érvénytelensége bárki által ellenőrizhetővé válik - közölte Juhász Gábor belügyi államtitkár a javaslat vitájában. A szabályozás mindezt úgy valósítja meg, hogy az okmány számán és érvényességén kívül más személyi adat nem válik nyilvánossá - fűzte hozzá. Dorkota Lajos (Fidesz) pártja nevében támogatta a javaslatot, ugyanakkor a feladatokhoz rendelt források meglétéről érdeklődött. A parlament hozzálátott annak a törvényjavaslatnak a megtárgyalásához is, amelynek lényege, hogy a versenyszférában a mikro-, kis- és középvállalkozások járuléktámogatást kapnának, ha legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt alkalmaznak. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter elmondta: a kedvezmény a 29 százalékos tb-járulék, a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint a háromszázalékos munkaadói járulék megfizetése alóli mentességre terjedne ki. Tagadják Gusztos Péter javaslatát . Pál Gábor________________ Kritikával illette a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat az SZDSZ, amely az oktatás és a szociális intézményi területeinek is több forrást szán. Gulyás József képviselő külön kiemelte, hogy a művészeti oktatás 2006-os támogatása esetében sikerült elérni: az eredetileg fél évre szóló folyósítás egész évre kiterjedjen. Arra a kérdésünkre, hogy ezek szerint saját képviselőtársukkal, Gusztos Péterrel helyezkedtek szembe az iskolák érdekében, Gulyás azt mondta: az SZDSZ-nek nem volt olyan javaslata, amely a művészeti oktatás ellehetetlenülését okozta volna azzal, hogy az intézményeknek pénzt csak 2006 júliusáig biztosították volna. Szerinte ezzel éppen ellentétesen vélekedtek. Hozzátette: az SZDSZ és az érintettek által vitatott javaslat a Pénzügyminisztériumé volt, amely támogatást kapott az Országgyűlés költségvetési bizottságában, így került a Ház elé. Mindennek ellentmond az a lapunk birtokába jutott indítvány, amelyet bár leszavaztak, de Gusztos Péter jegyez, s vélhetően Magyar Bálint oktatási miniszterrel is egyeztettek. Ez a javaslat a fent említett pénzelvonást tartalmazza a művészeti oktatásban.