Magyar Nemzet, 2006. január (69. évfolyam, 1-30. szám)

2006-01-02 / 1. szám

2006. január 2., hétfő Bülföld ' 3 "ír Imaévet hirdetett a katolikus egyház babakötvényt A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele szerint tragikus állapotban van a nemzet A Magyar Katolikus Egyház a 2006-os esztendőre imaévet hirde­tett a nemzet lelki megújulásáért. Az erről szóló, a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia körlevelét az újévi szentmiséken ol­vasták fel a lelkipásztorok az összes hazai templomban. A kato­likus állásfoglalás szerint nemzetünk nagyon nagy bajban van, s csak Isten irgalma menthet meg minket. Ki Borsodi Attila______________ 2006. esztendő különleges év­fordulók ideje nemzetünk tör­ténelmében. Október 23-án, Ka­­pisztrán Szent János ünnepén az 1956-os forradalom és szabadság­­harc ötvenéves évfordulójára emlé­kezünk. De emlékezünk a nándor­fehérvári diadal 550 éves évfordu­lójára is, arra a győzelemre, ame­lyet II. Mohamed szultán támadó hadseregével szemben Hunyadi Já­nos és Kapisztrán Szent János buz­dítására a hazája védelmében ösz­­szefogó keresztény nép aratott. Sok más évforduló mellett főleg ez a két nagy esemény indít minket arra, hogy a 2006. évre imaévet hirdes­sünk a nemzet lelki megújulásáért - áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében. Az állásfoglalás szerint a nem­zet olyan tragikus állapotban van, hogy csak az isteni csoda mentheti meg. - Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiái­nak és kudarcainak sorozata. Vé­rengzések és megaláztatások. Bi­zalmatlanság nemzetünkön belül, az összetartás drámai hiánya: olyan seb, amely Mohácsot hozott ránk, olyan seb, amely máig nem gyógyult be. Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. A térség or­szágainál jóval korábban kezdő­dött nálunk a gyermekellenes ma­gatartás. A hatalom bár jólétet nem tudott biztosítani, de megen­gedte az abortuszt, amelyet ke­resztények is tömegesen elkövet­tek, így mintegy hatmillió magyar nem születhetett meg - értékelt a katolikus egyház. A körlevél emlí­tést tett még arról is, hogy az 1956- os forradalom bukása után sokan a hétköznapi önzésbe menekültek a dicstelennek és reménytelennek érzett jövő elől. A forradalom utá­ni évtizedek hatására sok hívő em­ber is kételkedik abban, hogy lehet ma keresztényként élni, gyűlt tár­sadalmunkban a bizalmatlanság, a keserűség, a sérelmek emléke és a félelem. A körlevél szerint ma is hordoz­zuk népünk életének lelki sebeit. Sokunk életét a szétszórtság, a re­ménytelenség, a pillanatnyi előnyö­ket kereső anyagiasság és karrieriz­mus, a jövőtlenség érzése és a dep­resszió jellemzi. Nehezen jutunk át­fogó, derűs életszemléletre. Alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét. Nem csupán anyagi nehézségek, a családok életét megnehezítő külső körülmények, hanem gyakran ez a jövőtlen gondolkodás is okozza, hogy nemzetünk lélekszáma roha­mosan csökken,, hogy népesedési összeomlásnak nézünk elébe. A körlevél megjelöli a remény­telenségből kivezető utat: imádkoz­zunk hát ebben az évben egyénileg és közösségileg is a magyarság lelki megújulásáért. Arra buzdít minket, hogy a nagy ügynek az előmozdítá­sában vegyük ki a részünket imád­ságunkkal, de egyéni és közösségi tevékenységünkkel is. " a Farkas Melinda_____________ Á­tadta az első babakötvényt teg­nap Göncz Kinga esélyegyen­lőségi miniszter a budapesti Szent Margit Kórház szülészetén. A tárca­vezető a közép-magyarországi régió első újszülöttjét látogatta meg az óbudai kórházban. Horváth Tünde Rozáliának, a ré­gió első babájának a nevére írják az első kötvényt, amelynek átadásakor Göncz kijelentette: a Start számlá­nak is nevezett kötvénynek szerepe lehet abban, hogy a családok több gyermeket vállaljanak. Azt szeret­nék, hogy a családtámogatási rend­szer átalakítása, a kötvény és a munkahelyteremtés együtt hassa­nak abba az irányba, hogy biztonsá­gosabb legyen gyermeket vállalni. 2006. január 1-jétől az állam minden újszülöttnek az az évi költ­ségvetésben meghatározott összegű támogatást - jelenleg negyvenezer forintot - biztosít, és azt egy szám­lára helyezi el. Az összeget - annak kamataival együtt - a gyermek csak 18 éves korában veheti fel. Az ala­csonyabb jövedelmű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jo­gosult családok, illetve az állami gondozott gyermekek 7., illetve 14. életévük betöltésekor további 42-42 ezer forintra, összesen tehát 124 ezer forintra jogosultak. A babaköt­vénnyel megnyitott számlára a szü­lők is rakhatnak pénzt, évente ma­ximum 120 ezer forintot. A szülői megtakarítást az állam úgy próbálja ösztönözni, hogy a befizetett összeg 10 százalékát, de legfeljebb évi hat­ezer forintot jóváír a számlán. A babakötvény bevezetését az el­lenzék is támogatja, bár a Fidesz­­ szerint az erre szánt összeg nagyon alacsony. A párt sajnálatosnak tart­­t­ta, hogy a kormány nem foglalko­­­­zott a fideszes vezetésű Esztergom által küldött felterjesztéssel, amely­ben a város polgármestere a kabinet figyelmébe ajánlotta saját konstruk­cióját. Ismert: Esztergomban már tavaly január elsejétől működik életkezdési támogatási program, amelynek részeként a gyermek szü­letésekor 500 ezer forintot, további húsz esztendeig pedig évi 50 ezer fo­rintot helyeznek egy elkülönített számlára, vagyis a város a kamatok nélkül 1,5 millió forintot ad egy-egy ifjú polgárának. Továbbiak a 17. oldalon Elítélte az államfő a lejárató kampányt Folytatás az 1. oldalról­­ Sólyom László kijelentette: arra len­ne büszke, ha Magyarországon nem lehetne lejárató kampánnyal válasz­tást nyerni. Az államfő szerint az embereknek elegük van abból, hogy a politikában ellenségképpel dol­goznak. Sokan emlékeznek a faji alapon gyártott ellenségre vagy az osztályellenségre. A rendszerváltás utáni politika súlyos bűne, hogy nem szüntette meg ezt a módszert. Az államfő bízik abban, hogy meg­jelenik és eredményessé válik a ma­gyar politikai életben is az a minta, amely a pozitívumokra épít. Úgy látja: a politikusok felelős­sége, hogy időszerű, világos és elér­hető célokat határozzanak meg, és ők alkotják meg azokat a feltétele­ket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik a munkát, eredmé­nyessé vagy hiábavalóvá az erőfe­szítéseket. Az embereknek éppúgy szükségük van a pontos tájékozta­tásra, mint az önálló ítéletalkotásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogá­sokkal befolyásolni őket. Sólyom kiemelte: demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek egymással, és egyik sem viszi rom­lásba az országot, bármelyik győz is. A gazdaság és a hétköznapi élet nem négyéves ciklusokban létezik, ezért sokkal inkább távlatosan, az ország - és most már Európa - ér­dekeit szem előtt tartva kellene po­litizálni, és nem élet-halál kérdés­ként beállítani a győzelmet. Sólyom szerint a szegénységet megszüntetni, a tisztességes anyagi gyarapodást lehetővé tenni, a ma­gyar kultúrát és tudományt fenn­tartani, a magyar nemzetet hatá­roktól függetlenül megtartani csak úgy lehet, ha mindenki lelkiismere­tesen végzi a maga feladatát. Min­den egyes emberen nagyon sok mú­lik, és csak ritkán lehet a külső kö­rülményekben mentséget találni ar­ra, amit elmulasztunk. Az elnök szólt arról is, hogy ebben az évben lesz az 1956-os forradalom ötvene­dik, valamint Bartók Béla születésé­nek 125. évfordulója. Mindkét ün­nep a magyarság és az egyetemes emberiség kapcsolatáról szól. Sólyom arra kérte az embereket, hogy az újévi fogadalmak idején ne csak magukra gondoljanak, hanem a családjukra és azokra is, akik se­gítségre szorulnak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik az el­múlt esztendőben önzetlenül segí­tettek másokon. Szombaton többnapos hallgatás után a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményben adott magyarázatot a nemzeti lobogó hiányára az előre rögzített tévéinterjúban.­­ A köz­­társasági elnök mindig mérlegeli, hogy nyilvános szereplése alkalmá­val­­ a hivatalos állami rendezvé­nyeken és nemzeti ünnepeinken kí­vül - indokolt-e nemzeti jelképeink használata. Újévi televíziós üzene­tét az államfő nem kívánta külsősé­geiben nemzeti ünnepeink rangjára emelni. Sólyom László ezért a be­szédet dolgozószobájában mondta el, ahol - szemben a Sándor-palota tárgyalótermeivel­­ sosincs zászló - közölte Wéber Ferenc, a hivatal sajtófőnöke. ■ A PÁRTOK ELVBEN EGYETÉRTENEK Lendvai Ildikó (MSZP): Mi, szoci­alisták a köztársasági elnök úr sza­vait nyitott füllel hallgattuk, és ké­szek vagyunk arra, hogy ne száll­junk be az ígéretlicitbe, és hogy ne fessünk szarvakat és patákat a poli­tikai ellenfélre. E helyett inkább hosszú távú és felelős programok­kal szeretnénk versenyezni. Mégis félő, hogy nem a szilveszteri pezsgő okozza a legnagyobb kábulatot 2006-ban, hanem azok az egészen elvakult ígéretek. Halász János (Fidesz): Egyetér­tünk az államfő beszédének minden gondolatával. Értelemszerű, hogy egy emelkedett beszéd minden em­berhez, minden magyarhoz közvet­lenül szólt, de az a helyes, hogyha a beszédben foglaltakat a politikai pártok is megértik és megszívlelik. Sólyom László hivatala magyarázatot adott a zászlóügyre fotó: Éberting András FRICZ TAMÁS POLITOLÓGUS: Furcsa elöntés volt a nemzeti lobogó mellőzé­se, az államfő valószínűleg az egyszerűség, keresetlenség okán döntött így. A zászlónak ott a helye Sólyom László mögött, nemcsak azért, mert ez a nyugati világban is így természetes, hanem mert a lobogó és a köztársasági elnök is a nemzet szimbóluma. Az államfő a jövő évi választásokról beszélve kívül helyez­te magát a politikai eliten, úgy beszélt a politikai küzdelemről, mint egy egysze­rű állampolgár. A pártokhoz címzett intő szavainak nagyon fontos gesztusérté­ke van, ugyanakkor nem valószínű, hogy ennek lesz foganatja. Minden ez ellen szól, a nagy pártok mögött álló táborok tragédiaként élnék meg a másik politi­kai erő győzelmét ■ ÁGH ATTILA POLITOLÓGUS: A köztársasági elnök valóban tartalmi beszédet mondott, és igaza volt hogy nem éjfélkor hangzott ez el, mert akkor kevésbé fi­gyeltek volna rá oda. Tetszett, amikor az államfő azt mondta, a pártoknak abban kellene versenyezniük milyen reformokat ajánlanak 2006 utánra, nem pedig ne­gatív kampányba kezdeni. Fontos gondolat az is, hogy az EU-csatlakozás miatt nem négyéves ciklusokban kellene gondolkodni. Sólyom László nem mondta ki, de ez többpárti konszenzust feltételez Elvileg megvalósítható, hogy ne negatív kampány legyen, bár a pártokat semmi az égvilágon nem kényszerítheti erre, legfeljebb a választóközönség hozzáállása. Csiha Judit rendet tenne a vizsgálóbizottságok körül Törvényben teremtene közjogi alapot a parlamenti vizsgálóbizott­ságok működéséhez Csiha Judit (MSZP), az Országgyűlés ügyren­di bizottságának elnöke. Az elmúlt időszakban ugyanis bebizo­nyosodott: a grémiumok a szabályozás hiánya miatt nem tudnak egységes feltárómunkát végezni. Az pedig a mindenkori ellenzéki képviselőket hozza lehetetlen helyzetbe, hogy egy-egy vizsgálat megindulása kizárólag a kormánytöbbség akaratán múlik. Tábori Gabriella____________ M­ielőbb meg kellene alkotnia az Országgyűlésnek a vizsgá­­l­­óbizottságok közjogi alapját bizto­sító törvényt. Ezt az MSZP-s Csiha Judit, a parlament ügyrendi bizott­­­­ságának elnöke mondta lapunknak,­­ egyben arra hívva fel a figyelmet,­­ hogy a jogszabály elfogadását ko­rábban az Alkotmánybíróság is sür­gette már. A kormánypárti politi­kus azonban - aki már több vizsgá­lóbizottság munkájából is kivette részét, legutóbb az Apró-Gyur­­csány-érdekkör meggazdagodását feltáróéból - úgy látja, hogy a közel­gő kampány, illetve a tavaszi ülés­szakra tervezett egyéb törvényalko­tói feladatok miatt e ciklusban már aligha hozza meg a Ház a vizsgáló­bizottsági jogszabályt. Csiha Judit a Fideszt bírálva megjegyezte, hogy az Orbán-kor­­mány idején Vastagh Pál (MSZP) már készített egy előterjesztést, amely előzetes egyeztetéseket is megjárt, ám elmondása szerint a mostani nagyobbik ellenzéki erő végül még tárgysorozatba sem vette a javaslatot. Tény mindenesetre, hogy már csak azért is szükség volna a körül­tekintő szabályozásra, mert a parla­ment vizsgálóbizottságai a mögöt­tünk hagyott esztendőben nem tud­tak egységes, a parlamenti patkó valamennyi szereplője által támo­gatott, a feltáró munkát összegző je­lentéstervezeteket elfogadni. Így történt ez a nagy sajtóvisszhang mellett dolgozó Apró-Gyurcsány­­bizottság esetében, valamint az elő­ző miniszterelnök, Orbán Viktor va­­gyonosodását feltáró testület kap­csán is. Már-már gyakorlatnak te­kinthető, ami a Gyurcsány Ferenc és érdekköre vagyonosodását feltáró testületben történt: a fideszes elnök, Szijjártó Péter, és éppen a lapunk­nak nyilatkozó Csiha Judit - a gré­mium alelnökeként - egy-egy hatá­rozati javaslatot nyújtott be a vizs­gálóbizottság tevékenységét lezá­randó. A parlament ügyrendi bi­zottságában azonban végül egyetér­tés alakult ki arról, hogy bár a kép­viselőknek jogukban áll önálló kez­deményezéssel élni, nem helyes azt a látszatot kelteni, mintha így he­lyettesíthető volna egy nem létező bizottsági jelentés. Több vizsgálóbizottság, illetve az azokra vonatkozó kezdeménye­zés azonban még eddig sem jutott el idén. Az ügyrendi bizottság elutasí­totta a független Körömi Attila és Balogh Gyula javaslatának tárgyso­rozatba vételét. A képviselők a rendszerváltoztatás körülményeit, valamint a rendszerváltoztatás fo­lyamatának eredménytelenségét előidéző okok összefüggéseit tárták volna fel­­ vizsgálóbizottsági eszkö­zökkel. Lezsák Sándor (független) maga vonta vissza kezdeményezé­sét, amely egy a 2000 lélekszám alatti kistelepülések szegényedésé­nek okait körüljáró bizottság meg­alakítását célozta. A fideszes Fónagy János indítványát pedig - amely a nemzeti vasút mostani helyzetének, illetve fejlesztésének vizsgálatát végző bizottság létrehozásáról szólt - az Országgyűlés nem bocsátotta részletes vitára. Komédia a parlamentben: csak a baloldal vett részt az Orbán-bizottság ülésein fotó: Pörneczi Bálint

Next