Magyar Nemzet, 2006. január (69. évfolyam, 1-30. szám)
2006-01-04 / 3. szám
Magyar Kerzet • Belföld 2006. január 4., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Rendőri kinevezések Somogyban A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság élére Dégi Endre ezredest nevezte ki Lamperth Mónika belügyminiszter, a Tolna megyei rendőrség vezetője pedig a volt somogyi főkapitány, Soczó László ezredes lett. Dégit Kaposvárott, Soczó Lászlót pedig Szekszárdon iktatta be tegnap Bene László országos főkapitány. A megyei rendőrség bűnügyi igazgatói posztjára Herke Tamás alezredes, a kaposvári rendőrség első embere kapott kinevezést, Herke utódja a többéves ENSZ-rendőri szolgálatot maga mögött tudó Mergancz Sándor alezredest lett. (G. J. A.) Fókuszban a Magyar Vizsla Burány Sándor (MSZP) frakcióvezető-helyettes arra szólította fel a Fideszt és Orbán Viktort, a párt elnökét, hogy vállalja nyíltan a véleményét ahelyett, hogy egy nem létező civil szervezet mögé rejtőzve folytat negatív kampányt a Magyar Vizsla című kiadvánnyal. A szocialista politikus újságírói kérdésre kitért arra is, hogy a szélkakaskampányt nem tartja negatívnak. (MN) A nevető harmadik Lombos Istvánt, Balassagyarmat polgármesterét jelöli az MSZP a város és környéke képviselőjelöltjének a 2006-os választáson - adta hírül az index.hu. Mint azt a Magyar Nemzet korábban már közölte, a nyáron jelölt Molnár Zoltán családi okokra hivatkozva visszalépett, csakúgy, mint a vadászbalesetet szenvedett Urbán Árpád helyét a parlamentben elfoglaló Demus Iván, aki annyit mondott, hogy a polgármesternek voltak ambíciói, nem látta értelmét az indulásnak az MSZP képviselő-jelölti posztjáért, ezért visszalépett. (B. A.) Izraeli fegyver a magyar Gripenekre Folytatás az 1. oldalról Hollósi Nándor úgy fogalmazott, hogy többszöri ajánlattétel és elutasítás után „nagy menetelés” végére értek. A Rafael szóvivője, Amit Zimmer lapunknak megerősítette a magyar ügylet tényét és annak 11 millió dolláros értékét, ám elektronikus levelében arra emlékeztetett, hogy a szerződést európai partnerük, a Zeiss kötötte meg mint fővállalkozó, abban a Rafael alvállalkozóként szerepel. A Magyar Nemzet az izraeli cikk kapcsán megkereste a HM beszerzési hivatalát (BBBH) is, amely a HM kommunikációs főosztályán keresztül a lefolytatott eljárás főbb paramétereit tartalmazó e-mailt juttatott el szerkesztőségünknek. Ebből kiderül, hogy a BBBH december 20-án írta alá a szerződést a német Zeiss Optronikkal, ám a darabszám és a pontos ár nem. Az eredeti közbeszerzési kiírás „maximum hat darab” célzókonténerről, kiszolgálóeszközökről és kiképzésről tesz említést, valamint arról, hogy a jóváhagyott költségvetési keret összesen hárommilliárd-háromszázmillió forint, amelyet három részletben, 2007 és 2009 között törlesztenek. A Gripenek gyártója, a svéd Saab által integrált berendezés szállításáért a német cég mellett maga a Saab és annak egy leányvállalata is versengett. Duplán bűnhődnek a segédek I°gegységi döntést hozott a Legfelsőbb Bíróság a maffia-bűncselekmények ügyében Az egyébként kiszabható büntetés kétszeresére számíthat az is, aki csupán egyetlen alkalommal vagy csak segítőként vesz részt szervezett csoportok bűncselekményeiben. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa az embercsempészet megítéléséből kiindulva, általános érvénnyel hozta meg döntését. A határozat lényegében arról szól, kit tekintsünk maffiózónak. Ill Kulcsár Anna______________ A joggyakorlat egységét megteremtő, jogértelmező határozatra azért volt szükség, mert a bíróságok eltérően ítélték meg, kiket kell bűnszervezethez tartozónak tekinteni. Egyes ítéletek szerint csak azok sorolhatók ide, akik tudják, hogy súlyos bűncselekmények elkövetésére létrehozott csoport tevékenységében vesznek részt, emellett ismerik a szervezet felépítését, tagjait, és állandó kapcsolatban állnak velük. Más bíróságok az eseti jelleggel, alkalomszerűen ténykedő tetteseket, segítőket is súlyosabban büntetik. A közfelfogásban maffiaként emlegetett bűnszervezet fogalmát 1997-ben iktatták be a büntető törvénykönyvbe (Btk.). A jogszabályt 1999-ben és 2001-ben módosították. A lényeg azonban változatlan maradt: aki bűnszervezet tagjaként követ el bűncselekményt, az az egyébként kiszabható büntetés kétszeresét kaphatja meg. A bűnözői csoport - a Btk. szerint - akkor tekinthető bűnszervezetnek, ha tagjai olyan bűncselekményekre szerveződnek, amelyek legalább ötévi szabadságvesztéssel büntetendők. Ismérv az is, hogy a kapcsolat hosszabb ideig tartó, összehangolt tevékenységről szóljon. Az embercsempészet bűntettét tipikusan szervezett formában követik el. Több országhatár csoportos, illegális átléptetése a zöldhatár ismeretét, a csempészett személyek pihentetését is megköveteli. Számos más bűncselekmény is végrehajtható azonban szervezett formában. Idehaza leggyakoribb a rablás, a zsarolás és a kábítószerrel való visszaélés. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata szerint a bűnszervezet tagjai közé sorolhatók azok is, akik eseti jelleggel, akár egyetlen bűncselekmény erejéig vesznek részt az együttműködők jogsértéseiben. Emellett elegendő a segítő közreműködés is. Mindkét esetben feltétel, hogy az ilyen személyek felismerjék, bárszervezethez csapódtak, csatlakoztak, súlyos bűncselekmény elkövetésére, hosszabb távra alakult csoportokat támogatnak tevékenységükkel. SZERVEZETTEN ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK Év: 2000 2001 2002 2003 Összesen: 1783 8347 • 2376 496 Keresik Bácskai János utódját NSWF.NDT______________________________ J elenleg is egyeztet a munkáltatói jogokat gyakorló Belügyminisztérium az érintett tárcákkal arról, hogy kit javasolnak a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK) január elsejével megüresedett főigazgatói tisztségére - értesült lapunk. Amíg ez lezajlik, a központ vezetését - csakúgy, mint Bácskai János főigazgató felfüggesztése óta - a főigazgató helyettese, Mikó István dandártábornok látja el - tájékoztatta lapunkat Batiz András kormányszóvivő. Ismert: Bácskai Jánost, akivel szemben a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa a brókerbotránnyal összefüggésben, bűnpártolás és államtitoksértés miatt folytat eljárást, az ügyészség 2003. július 24-i hatállyal függesztette fel beosztásából. A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa 2004. február 27-én bűnpártolás miatt első fokon elmarasztalta és lefokozással sújtotta, de az államtitoksértés vádja alól felmentette a dandártábornokot. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására utasította a Csongrád Megyei Bíróságot. A per tárgyalását a katonai tanács január 16-án folytatja, és várhatóan január 25-én hirdet elsőfokú, nem jogerős határozatot. Perelik az egészségbiztosítót? Pert indíthat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellen a szikszói kórház, legalábbis erre kéri a vezetőséget az intézményfenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés. A kórház és a közgyűlés szerint az egészségbiztosító téves számítások szerint finanszírozta az intézményt, ezért az mára több mint 260 millió forintos adósságot halmozott fel. A biztosító viszont úgy látja, a hatályos jogszabályok szerint finanszíroztak. ... Zivkovics Natália___________ December végén tárgyalt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a kórházról, s egyetértett az intézményvezetőség és a kirendelt önkormányzati biztos álláspontjával, amely szerint többek között azért halmozódott fel a több mint 260 millió forintos adósság, mert az egészségbiztosító rosszul számolta ki a kórház finanszírozását. Egészen pontosan az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (tvk) meghatározását tartják hibásnak - mondta Alföldi László aljegyző. A tvk-t 2004-ben vezették be a kórház-finanszírozásba. Ez azt jelentette, hogy az intézmények 2003- as teljesítményének (ezt úgynevezett pontokban mérik) csak a 98 százalékát finanszírozta teljes áron az egészségbiztosító. Ha túllépték ezt a keretet, akkor degresszív finanszírozás lépett életbe, azaz egyre kevesebb pénz - egy szint után az eredeti összegnek már csak a tíz százaléka - járt egy-egy beavatkozásért. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a hatályos jogszabályok szerint finanszírozták az intézményt. A biztosítónál egyébként nem emlékeznek hasonló esetre, amikor közvetlenül őket tették volna felelőssé egy kórház adósságáért. Szakmai körökben egyébként sokan kifogásolják a még ma is hatályban lévő tvk-t, amellyel az OEP megpróbálja megakadályozni, hogy az intézmények egyre nagyobb teljesítményt számoljanak el például azzal, hogy el nem végzett beavatkozásokat is lejelentenek, vagy az eseteket súlyosabbnak tűntetik fel a valóságosnál. Mások viszont azzal érvelnek, hogy mindez hosszú várólistákat és egyes intézményeknél gazdasági kényszerhelyzetet eredményezett. Jogorvoslatot kérnek a szociális ellátók Alkotmánybírósághoz fordul a Szociális Ellátók és Ellátottak Egyesülete. A szervezet szerint a normatív támogatások csökkentése miatt egyes idős és szociálisan rászoruló embereket ellátó intézmények ellehetetlenülhetnek, ha az Országgyűlés nem változtat a támogatások rendszerén. __Borsodi Attila Többheti tiltakozás és két figyelemfelkeltő tüntetés után a Szociális Ellátók és Ellátottak Egyesülete december közepén szomorúan vette tudomásul, hogy a kormány az idei költségvetésben drasztikusan csökkentette a betegeket és időseket ellátó intézményeknek járó normatív támogatások összegét. - Először 447 ezer forintról volt szó, később ez 615 ezer forintra, majd egy módosító indítvány elfogadása után 640 ezer forintra változott - jelentette ki akkor Pósfai Gábor, az egyesület ügyvezető alelnöke. Hozzátette: a többször felfelé korrigált végösszeg is mintegy 130 ezer forinttal alacsonyabb a tavalyinál, aminek következtében számos intézmény várhatóan bezárja majd a kapuit, a többi pedig csak akkor maradhat talpon, ha a dolgozók egy részét elbocsátja. Az egyesület ezért úgy döntött, hogy a helyzet megváltoztatása érdekében beadványt nyújt be az Alkotmánybírósághoz. - Úgy érezzük, hogy a normatív támogatások csökkentése több ponton törvénybe ütközik - szögezte le Pósfai Gábor. Az ügyvezető elnök hozzátette: sérül a betegek és idősek szerzett jogainak védelme. ■ «PETÍCIÓ: A Magyar Szociális Fórum koordinációs munkabizottsága petíciót ad át a hazai politikai erőknek és a gazdasági élet szereplőinek, amiben síkraszállnak a szegénység felszámolása és a társadalmi igazságtalanságok megszüntetéséért. 2004 3105 Szakszervezetek támadják Gaskóékat __Bakonyi Ádám______________ C sak azután írta alá a VDSZSZ a 2006-os bérmegállapodást és kollektív szerződést (ksz), illetve vonta vissza sztrájkfenyegetését, hogy a MÁV ZRt.-vel háttér-megállapodást kötött - állítja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete. Az egyezség szerint a vasúti alapítású, új társaságokba került szakszervezeti tagok után járó munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltását továbbra is a MÁV fizeti a két szervezetnek. A pályavasutasok szerint a VDSZSZ december 21-én felhozott sztrájkfenyegetési indokai ráadásul nem feleltek meg a valóságnak, hiszen a munkarenddel, a túlórakerettel összefüggő javaslataitól a munkáltató ekkor már rég elállt. A bérfejlesztés mértékére tett javaslat pedig már akkor is annyi volt, amennyiről december 23-án megegyezés született. Az indokolatlan sztrájkfenyegetés, továbbá amiatt, hogy a háttéralku előbb köttetett meg, mint a negyvenháromezer vasutast érintő bér- és ksz-megállapodás, a szervezet úgy ítéli meg: a VDSZSZ lejáratta a sztrájk intézményét. A háttéralku egyébként év végéig eleve hatályos, majd a nemsokára megkötendő új, középtávú - azaz 3-4 évre szóló - megállapodás hatályának idejére hosszabbítják meg, noha nem tudható, hogy az új társaságok meddig maradnak a jelenleg 80 milliárdos adóssággal küszködő MÁV tulajdonában. A Mozdonyvezetők Szakszervezete ugyancsak önös célok elérésének tudja be a VDSZSZ sztrájkfenyegetését. Álságosnak tartja továbbá a VDSZSZ elnökének nyilatkozatait, mert míg Gaskó István a szakszervezeti mozgalom összefogásának híveként tünteti fel magát, addig az utóbbi években bíróság és ügyészség előtt támadta meg valamennyi vasutas-szakszervezetet, függetlenségük elvesztésével, reprezentativitásuk hiányával vádolva őket. Gaskó Istvánt lapzártánkig nem értük el. belpol@magyarnemzet.hu Késve nyomtatták a vényeket A jelek szerint túlterhelték állami megrendelésekkel a nevével ellentétben privatizált Állami Nyomdát, amely olykor már nem tudja a vállalt határidőre leszállítani az új, EU-konform vényeket. A miniszterelnök volt üzletfelének, Erdős Ákosnak az érdekeltségébe tartozó cég ennek ellenére újabb több tíz millió forintos megrendelést kapott, ezúttal a fővárosi önkormányzattól. II Puhái Tamás______________________ Még el sem csitult az EU- konform vények gyártására kiírt botrányos közbeszerzés, amelynek jogszerűségét a bíróság még vizsgálja, máris problémák adódtak a receptek határidőre történő leszállításában. Információink szerint egyes orvosok csak egy-két hónappal az igénylés után kapják meg az új típusú recepteket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) - amely az orvosok igényléseit továbbítja a gyártónak, vagyis az Állami Nyomdának - úgy reagált: hozzájuk nem érkezett írásos panasz a vények előállításával és kiszállításával kapcsolatban. Ugyanakkor azt elismerték, hogy mivel az orvosok által leadott megrendelések száma hektikus, előfordulhat, hogy dömpingszerű igénylés esetén - amíg a nyomda a vény előállításához használt gépek mellé további nyomdagépeket állít üzembe - néhány napot késik a gyártás. Gyergyák György, az Állami Nyomda vezérigazgatója is elismerte, hogy „a kiemelkedően magas megrendeléseknél valóban előfordultak néhány napos határidőcsúszások. Ilyenkor a társaság természetesen megfizette a szerződésben rögzített késedelmi kötbért”. Gyergyák közölte, a csúszás oka a megrendelések kivételesen egyenetlen ütemezésében keresendő. Míg tavaly februártól közel 220 millió vény gyártására érkezett megrendelés, ebből decemberre 43 millió jutott - hangsúlyozta a vezérigazgató, hozzátéve: az esetek több mint kilencven százalékában időben teljesítettek. Emlékezetes, tavaly februárban 355 milliós ajánlattal nyerte meg a vénytendert a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt üzletfelének, Erdős Ákosnak az érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda, miközben a nála ötvenmillió forinttal kedvezőbb ajánlatot tevő Szenzor Kft.-ét éppen azzal az indoklással minősítették érvénytelennek, hogy a szállítási feltételeknek nem tud eleget tenni. A Szenzor ezt visszautasította, és pert indított igazáért, amely még nem zárult le. A napokban újabb közbeszerzést nyert az Állami Nyomda: ezúttal a Főpolgármesteri Hivatal adóügyosztályának szállíthatnak adóügyi nyomtatványokat és különböző papírárukat a következő három esztendőben, nettó 72 millió forintért. Erdős Ákos