Magyar Nemzet, 2006. január (69. évfolyam, 1-30. szám)

2006-01-04 / 3. szám

Magvar Kemzel • Belföld 2006. január 4., szerda Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu Rendőri kinevezések Somogybán A Somogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság élére Dégi Endre ezredest nevezte ki Lamperth Mónika belügyminiszter, a Tolna megyei rendőrség vezetője pedig a volt somogyi főkapitány, Soczó László ezre­des lett. Dégit Kaposvárott, Soczó Lászlót pedig Szekszár- don iktatta be tegnap Bene László országos főkapitány. A megyei rendőrség bűnügyi igazgatói posztjára Herke Tamás alezredes, a kaposvári rendőrség első embere kapott kinevezést, Herke utódja a többéves ENSZ-rendőri szolgálatot maga mögött tudó Mergancz Sándor alezredest lett. (G. J. A.) Fókuszban a Magyar Vizsla Burány Sándor (MSZP) frakcióve­zető-helyettes arra szólította fel a Fideszt és Orbán Viktort, a párt elnökét, hogy vállalja nyíltan a véleményét ahelyett, hogy egy nem létező civil szer­vezet mögé rejtőzve folytat negatív kampányt a Magyar Vizsla című kiadvánnyal. A.szocialista politikus újságírói kérdésre kitért arra is, hogy a szélkakaskampányt nem tartja negatívnak. (MN) A nevető harmadik Lombos Istvánt, Balassagyarmat polgármesterét jelöli az MSZP a város és környéke képviselő- jelöltjének a 2006-os választá­son - adta hírül az index.hu. Mint azt a Magyar Nemzet ko­rábban már közölte, a nyáron jelölt Molnár Zoltán családi okokra hivatkozva visszalépett, csakúgy, mint a vadászbalese­tet szenvedett Urbán Árpád helyét a parlamentben elfogla­ló Demus Iván, aki annyit mondott, hogy a polgármes­ternek voltak ambíciói, nem látta értelmét az indulásnak az MSZP képviselő-jelölti posztjá­ért, ezért visszalépett. (B. A.) Izraeli fegyver a magyar Gripenekre Folytatás az 1. oldalról > Hollósi Nándor úgy fogalmazott, hogy többszöri ajánlattétel és el­utasítás után „nagy menetelés” végére értek. A Rafael szóvivője, Amit Zimmer lapunknak megerő­sítette a magyar ügylet tényét és annak 11 millió dolláros értékét, ám elektronikus levelében arra emlékeztetett, hogy a szerződést európai partnerük, a Zeiss kötötte meg mint fővállalkozó, abban a Rafael alvállalkozóként szerepel. A Magyar Nemzet az izraeli cikk kapcsán megkereste a HM beszerzési hivatalát (BBBH) is, amely a HM kommunikációs fő­osztályán keresztül a lefolytatott eljárás főbb paramétereit tartal­mazó e-mailt juttatott el szerkesz­tőségünknek. Ebből kiderül, hogy a BBBH december 20-án írta alá a szerződést a német Zeiss Optro- nikkal, ám a darabszám és a pon­tos ár nem. Az eredeti közbeszer­zési kiírás „maximum hat darab” célzókonténerről, kiszolgálóesz­közökről és kiképzésről tesz emlí­tést, valamint arról, hogy a jóvá­hagyott költségvetési keret össze­sen hárommilliárd-háromszáz- millió forint, amelyet három rész­letben, 2007 és 2009 között tör- lesztenek. A Gripenek gyártója, a svéd Saab által integrált berende­zés szállításáért a német cég mel­lett maga a Saab és annak egy leányvállalata is versengett. Duplán bűnhődnek a segédek I°gegységi döntést hozott a Legfelsőbb Bíróság a maffia-bűncselekmények ügyében Az egyébként kiszabható büntetés kétszeresére számíthat az is, aki csupán egyetlen alkalommal vagy csak segítőként vesz részt szervezett csoportok bűncselekményeiben. A Legfelsőbb Bíró­ság jogegységi tanácsa az embercsempészet megítéléséből kiindulva, általános érvénnyel hozta meg döntését. A határozat lényegében arról szól, kit tekintsünk maffiózónak. Ill Kulcsár Anna ______________ A joggyakorlat egységét megte­remtő, jogértelmező határo­zatra azért volt szükség, mert a bí­róságok eltérően ítélték meg, kiket kell bűnszervezethez tartozónak tekinteni. Egyes ítéletek szerint csak azok sorolhatók ide, akik tudják, hogy súlyos bűncselekmé­nyek elkövetésére létrehozott cso­port tevékenységében vesznek részt, emellett ismerik a szervezet felépítését, tagjait, és állandó kap­csolatban állnak velük. Más bíró­ságok az eseti jelleggel, alkalom­szerűen ténykedő tetteseket, segí­tőket is súlyosabban büntetik. A közfelfogásban maffiaként emlegetett bűnszervezet fogalmát 1997-ben iktatták be a büntető törvénykönyvbe (Btk.). A jogsza­bályt 1999-ben és 2001-ben mó­dosították. A lényeg azonban vál­tozatlan maradt: aki bűnszervezet tagjaként követ el bűncselek­ményt, az az egyébként kiszabha­tó büntetés kétszeresét kaphatja meg. A bűnözői csoport - a Btk. szerint - akkor tekinthető bűn­szervezetnek, ha tagjai olyan bűn- cselekményekre szerveződnek, amelyek legalább ötévi szabadság- vesztéssel büntetendők. Ismérv az is, hogy a kapcsolat hosszabb ide­ig tartó, összehangolt tevékeny­ségről szóljon. Az embercsempészet bűntettét tipikusan szervezett formában kö­vetik el. Több országhatár csopor­tos, illegális átléptetése a zöldha­tár ismeretét, a csempészett sze­mélyek pihentetését is megköve­teli. Számos más bűncselekmény is végrehajtható azonban szerve­zett formában. Idehaza leggyako­ribb a rablás, a zsarolás és a kábí­tószerrel való visszaélés. A Legfelsőbb Bíróság jogegysé­gi határozata szerint a bűnszerve­zet tagjai közé sorolhatók azok is, akik eseti jelleggel, akár egyetlen bűncselekmény erejéig vesznek részt az együttműködők jogsérté­seiben. Emellett elegendő a segítő közreműködés is. Mindkét esetben feltétel, hogy az ilyen személyek felismerjék, bűrjszervezethez csa­pódtak, csatlakoztak: súlyos bűn- cselekmény elkövetésére, hosszabb távra alakult csoportokat támogat­nak tevékenységükkel. SZERVEZETTEN ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK Év: 2000 2001 2002 2003 2004 Összesen: 1783 8347 • 2376 496 3105 Keresik Bácskai János utódját II SWF.NDT ______________________________ J elenleg is egyeztet a munkáltatói jogokat gyakorló Belügyminisz­térium az érintett tárcákkal arról, hogy kit javasolnak a Szervezett Bű­nözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK) január elsejével megüre­sedett főigazgatói tisztségére - ér­tesült lapunk. Amíg ez lezajlik, a központ vezetését - csakúgy, mint Bácskai János főigazgató felfüg­gesztése óta - a főigazgató helyette­se, Mikó István dandártábornok látja el - tájékoztatta lapunkat Batiz András kormányszóvivő. Ismert: Bácskai Jánost, akivel szemben a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa a brókerbotránnyal össze­függésben, bűnpártolás és államti­toksértés miatt folytat eljárást, az ügyészség 2003. július 24-i hatállyal függesztette fel beosztásából. A Fő­városi Bíróság katonai tanácsa 2004. február 27-én bűnpártolás miatt első fokon elmarasztalta és lefokozással sújtotta, de az államti­toksértés vádja alól felmentette a dandártábornokot. Az ítéletet a Fő­városi ítélőtábla megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására utasította a Csongrád Megyei Bíróságot. A per tárgyalását a katonai tanács ja­nuár 16-án folytatja, és várhatóan január 25-én hirdet elsőfokú, nem jogerős határozatot. Perelik az egészségbiztosítót? Pert indíthat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellen a szikszói kórház, legalábbis erre kéri a vezetőséget az intézmény- fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés. A kórház és a közgyűlés szerint az egészségbiztosító téves számítások sze­rint finanszírozta az intézményt, ezért az mára több mint 260 millió forintos adósságot halmozott fel. A biztosító viszont úgy látja, a hatályos jogszabályok szerint finanszíroztak. ... Zivkqvics Natália___________ D ecember végén tárgyalt a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a kórházról, s egyetértett az intézményvezetőség és a kiren­delt önkormányzati biztos állás­pontjával, amely szerint többek kö­zött azért halmozódott fel a több mint 260 millió forintos adósság, mert az egészségbiztosító rosszul számolta ki a kórház finanszírozá­sát. Egészen pontosan az úgyneve­zett teljesítményvolumen-korlát (tvk) meghatározását tartják hibás­nak - mondta Alföldi László aljegy­ző. A tvk-t 2004-ben vezették be a kórház-finanszírozásba. Ez azt je­lentette, hogy az intézmények 2003- as teljesítményének (ezt úgyneve­zett pontokban mérik) csak a 98 százalékát finanszírozta teljes áron az egészségbiztosító. Ha túllépték ezt a keretet, akkor degresszív fi­nanszírozás lépett életbe, azaz egyre kevesebb pénz - egy szint után az eredeti összegnek már csak a tíz százaléka - járt egy-egy beavatko­zásért. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigaz­gató-helyettese hangsúlyozta: a ha­tályos jogszabályok szerint finan­szírozták az intézményt. A biztosí­tónál egyébként nem emlékeznek hasonló esetre, amikor közvetlenül őket tették volna felelőssé egy kór­ház adósságáért. Szakmai körökben egyébként sokan kifogásolják a még ma is ha­tályban lévő tvk-t, amellyel az OEP megpróbálja megakadályozni, hogy az intézmények egyre nagyobb tel­jesítményt számoljanak el például azzal, hogy el nem végzett beavat­kozásokat is lejelentenek, vagy az eseteket súlyosabbnak tűntetik fel a valóságosnál. Mások viszont azzal érvelnek, hogy mindez hosszú váró­listákat és egyes intézményeknél gazdasági kényszerhelyzetet ered­ményezett. Jogorvoslatot kérnek a szociális ellátók Alkotmánybírósághoz fordul a Szociális Ellátók és Ellátottak Egyesülete. A szervezet szerint a normatív támogatások csök­kentése miatt egyes idős és szociálisan rászoruló embereket el­látó intézmények ellehetetlenülhetnek, ha az Országgyűlés nem változtat a támogatások rendszerén. __Borsodi Attit.a Szakszervezetek támadják Gaskóékat T öbbheti tiltakozás és két figye­lemfelkeltő tüntetés után a Szociális Ellátók és Ellátottak Egye­sülete december közepén szomorú­an vette tudomásul, hogy a kor­mány az idei költségvetésben drasztikusan csökkentette a bete­geket és időseket ellátó intézmé­nyeknek járó normatív támogatá­sok összegét. - Először 447 ezer fo­rintról volt szó, később ez 615 ezer forintra, majd egy módosító indít­vány elfogadása után 640 ezer fo­rintra változott - jelentette ki akkor Pósfai Gábor, az egyesület ügyveze­tő alelnöke. Hozzátette: a többször felfelé korrigált végösszeg is mint­egy 130 ezer forinttal alacsonyabb a tavalyinál, aminek következtében számos intézmény várhatóan be­zárja majd a kapuit, a többi pedig csak akkor maradhat talpon, ha a dolgozók egy részét elbocsátja. Az egyesület ezért úgy döntött, hogy a helyzet megváltoztatása ér­dekében beadványt nyújt be az Al­kotmánybírósághoz. - Ügy érez­zük, hogy a normatív támogatások csökkentése több ponton törvény­be ütközik - szögezte le Pósfai Gá­bor. Az ügyvezető elnök hozzátette: sérül a betegek és idősek szerzett jogainak védelme. ■ «PETÍCIÓ. A Magyar Szociális Fó­rum koordinációs munkabizottsá­ga petíciót ad át a hazai politikai erőknek és a gazdasági élet szerep­lőinek, amiben síkraszállnak a sze­génység felszámolása és a társa­dalmi igazságtalanságok meg­szüntetéséért. __Bakonyi Ádám______________ C sak azután írta alá a VDSZSZ a 2006-os bérmegállapodást és kollektív szerződést (ksz), illetve vonta vissza sztrájkfenyegetését, hogy a MÁV ZRt.-vel háttér-meg­állapodást kötött - állítja a Pálya­vasúti Dolgozók Szakszervezete. Az egyezség szerint a vasúti alapí­tású, új társaságokba került szak- szervezeti tagok után járó munka­idő-kedvezmény pénzbeli megvál­tását továbbra is a MÁV fizeti a két szervezetnek. A pályavasutasok szerint a VDSZSZ december 21-én felhozott sztrájkfenyegetési indo­kai ráadásul nem feleltek meg a valóságnak, hiszen a munkarend­del, a túlórakerettel összefüggő ja­vaslataitól a munkáltató ekkor már rég elállt. A bérfejlesztés mér­tékére tett javaslat pedig már ak­kor is annyi volt, amennyiről de­cember 23-án megegyezés szüle­tett. Az indokolatlan sztrájkfenye­getés, továbbá amiatt, hogy a hát­téralku előbb köttetett meg, mint a negyvenháromezer vasutast érintő bér- és ksz-megállapodás, a szer­vezet úgy ítéli meg: a VDSZSZ lejá­ratta a sztrájk intézményét. A hát­téralku egyébként év végéig eleve hatályos, majd a nemsokára meg­kötendő új, középtávú - azaz 3-4 évre szóló - megállapodás hatályá­nak idejére hosszabbítják meg, no­ha nem tudható, hogy az új társa­ságok meddig maradnak a jelenleg 80 milliárdos adóssággal küszkö­dő MÁV tulajdonában. A Mozdonyvezetők Szakszerve­zete ugyancsak önös célok elérésé­nek tudja be a VDSZSZ sztrájkfe­nyegetését. Álságosnak tartja to­vábbá a VDSZSZ elnökének nyilat­kozatait, mert míg Gaskó István a szakszervezeti mozgalom összefo­gásának híveként tünteti fel magát, addig az utóbbi években bíróság és ügyészség előtt támadta meg vala­mennyi vasutas-szakszervezetet, függetlenségük elvesztésével, rep­rezentativitásuk hiányával vádolva őket. Gaskó Istvánt lapzártánkig nem értük el. Késve nyomtatták a vényeket A jelek szerint túlterhelték álla­mi megrendelésekkel a nevével ellentétben privatizált Állami Nyomdát, amely olykor már nem tudja a vállalt határidőre leszállítani az új, EU-konform vényeket. A miniszterelnök volt üzletfelének, Erdős Ákosnak az érdekeltségébe tartozó cég en­nek ellenére újabb több tíz mil­lió forintos megrendelést ka­pott, ezúttal a fővárosi önkor­mányzattól. II Puhái Tamás_____________________ _ M ég el sem csitult az EU- konform vények gyártására kiírt botrányos közbeszerzés, amelynek jogszerűségét a bíróság még vizsgálja, máris problémák adódtak a receptek határidőre tör­ténő leszállításában. Információink szerint egyes orvosok csak egy-két hónappal az igénylés után kapják meg az új típusú recepteket. Az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) - amely az orvosok igénylé­seit továbbítja a gyártónak, vagyis az Állami Nyomdának - úgy rea­gált: hozzájuk nem érkezett írásos panasz a vények előállításával és ki­szállításával kapcsolatban. Ugyan­akkor azt elismerték, hogy mivel az orvosok által leadott megrendelé­sek száma hektikus, előfordulhat, hogy dömpingszerű igénylés esetén - amíg a nyomda a vény előállításá­hoz használt gépek mellé további nyomdagépeket állít üzembe - né­hány napot késik a gyártás. Gyergyák György, az Állami Nyomda vezérigazgatója is elismer­te, hogy „a kiemelkedően magas megrendeléseknél valóban előfor­dultak néhány napos határidőcsú­szások. Ilyenkor a társaság termé­szetesen megfizette a szerződésben rögzített késedelmi kötbért”. Erdős Ákos Gyergyák közölte, a csúszás oka a megrendelések kivételesen egye­netlen ütemezésében keresendő. Míg tavaly februártól közel 220 mil­lió vény gyártására érkezett meg­rendelés, ebből decemberre 43 mil­lió jutott - hangsúlyozta a vezér- igazgató, hozzátéve: az esetek több mint kilencven százalékában idő­ben teljesítettek. Emlékezetes, tavaly februárban 355 milliós ajánlattal nyerte meg a vénytendert a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt üzletfelének, Erdős Ákosnak az érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda, miközben a nála ötvenmillió forinttal kedve­zőbb ajánlatot tevő Szenzor Kft.-ét éppen azzal az indoklással minősí­tették érvénytelennek, hogy a szállí­tási feltételeknek nem tud eleget tenni. A Szenzor ezt visszautasítot­ta, és pert indított igazáért, amely még nem zárult le. A napokban újabb közbeszer­zést nyert az Állami Nyomda: ezút­tal a Főpolgármesteri Hivatal adó- ügyosztályának szállíthatnak adó­ügyi nyomtatványokat és különbö­ző papírárukat a következő három esztendőben, nettó 72 millió forin­tért.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék