Magyar Nemzet, 2006. február (69. évfolyam, 31-58. szám)
2006-02-04 / 34. szám
4Magyar fotó • Belföld 2006. február 4., szombat Nem tehettek mást? Szabó István barátai szerint három társuknak köszönet jár, nem bírálat múlt héten megjelent a sajtóban egy többoldalas cikk, ami arról szól, hogy Szabó István Oscar-díjas filmrendező 1956 után jelentéseket írt a rendőrségnek - ezzel a mondattal kezdte Rózsa János filmrendező a Millenáris Teátrum színháztermében tartott tegnap délelőtti sajtótájékoztató-kerekasztalbeszélgetést, amelyen a két filmrendező egykori főiskolai osztálytársai, Elek Judit, Kármentőné Singer Éva és Kézdi-Kovács Zsolt is részt vett. Rózsa János kifejezésével élve, „ez a vacak kis hetilap” az Élet és Irodalom - leleplezések és önleleplezések lavináját indította el, hiszen az aktuális számból azt is megtudhatjuk, hogy az utolsó pártállami bíboros-érsek, hercegprímás, Paskai László is besúgó volt. Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező pedig ugyanebben a számban írja le annak történetét, hogyan építették be harmadmagával az ügynökhálózatba őt, Kardos Ferencet és Szabó Istvánt egy nyomasztó, 1957-es januári napon. A Petőfi Színházban voltak, a szünetben három civil személy jelent meg, és az elbeszélés szerint pisztolyt nyomtak az oldalukba. Zárt kocsival szállították őket a jelenlegi Meridian Szálló, az akkori rendőrség épületébe. Egymástól elszigetelt, sötét lyukakba zárták őket. Háromnapi megfélemlítés után megtörtek. Fizikailag csak egyszer bántalmazták Szabó Istvánt, akkorát rúgtak belé, hogy fejjel a falnak zuhant. Kézdi-Kovács Zsolt elfúló hangon ismerte be: nem bírta volna ki az esetleges bebörtönzést, abba pedig, hogy a főiskoláról eltávolítják, belehalt volna. Úgy érzi, nem tehetett mást. A három osztálytárs, Rózsa János, Elek Judit és Kármentőné Singer Éva biztos abban, hogy ha Kardos, Szabó és Kézdi bárkinek is komolyan ártottak volna, akkor az 1956-os forradalomban és szabadságharcban részt vevő társuk, Gábor Pál rendező, az Angi Vera és a Járvány alkotója, valamint az egykori recski hadifogoly, Gyöngyössy Imre soha nem végezhette volna el a főiskolát. Ezért úgy gondolják, inkább köszönet, mint megbélyegzés illeti három megtévedt társukat. A három ügynök életműve - szerintük - önmagában is igazolja, hogy helyesen cselekedtek. Szabó István Oscar-díjas rendező azzal egészítette ki a hallottakat, hogy azért nem vallotta be ügynökmúltját már a rendszerváltozás kezdetén, mert nem volt joga lelepleznie két társát. Elmondása szerint két elhunyt, általa mindvégig fedezett egykori ötvenhatos, illetve recski osztálytársa, Gábor Pál és Gyöngyössy Imre tudtak arról, hogy jelentéseket ír a rendőrségnek, és egyetértettek vele Amerikai Egyesült Államokra.A Rózsa János (balról a második) vacak kis hetilapnak nevezte az Élet és Irodalmat Téli (ügynök)vadászat nagyvadakra Bogárdi Szabó István: A régi elvtársak változatlanul a markukba nevethetnek is Joó István Mintha Auschwitz után csak azzal foglalkoznának, hogy ki volt kápó, de azzal nem, hogy ki állította fel a koncentrációs tábort - vélekedett az ügynökügyek médiabeli adagolásáról és tálalásának természetéről Bogárdi Szabó István. A Duna-melléki református püspök azután nyilatkozott lapunknak, hogy Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom legutóbbi számában Paskai László bíboros és a titkosszolgálat 1960-1974 közötti együttműködéséről publikált tényfeltáró írást. Bogárdi Szabó - aki korábban önként átvilágíttatta magát - úgy látja, az egyházak ügynökkérdéssel összefüggő, nehezen magyarázható másfél évtizedes hallgatásba burkolózása mögött az is meghúzódhat: nem úgy érzékelik, hogy az egyházüldöző rendszer mindenestül megsemmisült volna. Ez a kampány kellős közepén indított „téli vadászat nagyvadakra” csak azt bizonyítja, hogy az effajta ügynöktéma mindaddig elő fog kerülni, méghozzá deformáltan, amíg nem történik meg az egész kérdés teljes körű feltárása - foglalt állást a református püspök. Az egyházi vezető óvott attól, hogy a történészeket hibáztassa bárki is; szerinte az időzítésért nem ők a felelősek. Bogárdi Szabó püspököt az háborítja fel, hogy mindmáig nincs feltárva ennek a velejéig korrupt rendszernek a mechanizmusa, nincsenek megnevezve az elnyomó rendszert működtetők, a hivatásos ügynökök, tartótisztek, a jelentések megrendelői, felhasználói. Nem kutatják, hogy kik és mire használták fel a többnyire zsarolással kicsikart jelentéseket, illetve hogy ma hol vannak, milyen poszton és körülmények között élnek, így, miközben erkölcsileg pellengérre állítanak hálózattal együttműködő személyeket, a főbűnösök, a régi elvtársak változatlanul markukba nevethetnek - állapította meg a református püspök. Az Élet és Irodalomban publikált, Paskai Lászlóról szóló anyag kapcsán a püspök kijelentette: az eddig nyilvánosságra kerültekből az tűnik ki, hogy a bíboros nem keresett együttműködést a titkosrendőrséggel. Mint pap egy egyházüldöző rendszer nyomása alatt állt, és nem áltatta magát azzal, hogy ha beszervezik, sokakat vagy némelyeket megmenthet. Bogárdi számára az is világossá vált az ÉS- tényfeltárásból, hogy Paskai a hálózattal való kapcsolata során nem ártott senkinek. Kérdésünkre, vajon hibázott-e a főpap azzal, hogy 1990 után nem állt elő az igazsággal, a püspök nem válaszolt sem igennel, sem nemmel. Feltételezése szerint a bíboros magánemberként többször érezhette, hogy nyilvánosság elé kellene állnia, egyházvezetőként azonban valószínűleg azt igyekezett mérlegelni, egyházára nézve milyen következményei volnának vallomásának. Veres András katolikus püspökkel egyetértve Bogárdi Szabó arra következtetett, valakik úgy ítélik, az egyházak múltjának emlegetése kitűnő lehetőség arra, hogy a választási kampányban a jelenlegi felelős politikusok dolgaira essék a legkevesebb reflektorfény. Gyulay Endre, a szeged-csanádi katolikus egyházmegye püspöke a hirszerzo.hu internetes lapnak azt fejtette ki tegnap, az erkölcsileg elítélendő tettekről egyháza papjai már bizonyára számot adtak a gyóntatószékben. Gyulay közölte, az egyházban bizonyos pozíciótól fölfelé szóban mindenkinek jelentenie kellett az Állami Egyházügyi Hivatalnak. LÉP AZ SZDSZ. Fodor Gábor országgyűlési képviselő közölte: a jövő hét elején módosító indítványt nyújt be az SZDSZ nevében a parlamentben annak érdekében, hogy megszülethessen az úgynevezett ügynöktörvény. Az SZDSZ országos ügyvivője szerint nem megoldás, hogy véletlenszerűen kerülnek nevek a közvélemény elé. (MTI) Kikerült közbeszerzés az egészségügyben FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Udvardy Attila, a GKI-EKI kutatásvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi intézmények nem használják ki a közbeszerzésben rejlő megtakarítási lehetőségeket. Noha jogszabály írja elő, mekkora értékű beszerzésnél kötelező a versenyeztetés, a szakember szerint az intézmények ezt megkerülhetik: több részben vásárolják meg a terméket vagy a szolgáltatást, s így egy-egy beszerzés értéke nem éri el az említett értéket. Mások arra is felhívták a figyelmet, hogy elriaszthatja az intézményeket a versenyeztetéstől a bonyolult eljárás, amelyhez sokszor drágán kell külső cégeket megbízniuk. Egy másik, nemrég közzétett vizsgálat egyébként arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárás sem mindig „tiszta”. Sőt: mintegy 90 százalékra becsülték a korrupt vagy szabálytalan kiírások arányát. A közelmúltban több egészségügyi közbeszerzést is megtámadtak - általában a tenderen vesztes cégek -, azt gyanítva, hogy a feltételeket egy konkrét vállalkozásra szabták. Ilyen volt például az Egészségügyi Minisztérium mintegy tízmilliárd forint értékben meghirdetett altató-, lélegeztetőgép-, valamint betegőrző monitorbeszerzési pályázata, illetve az Országos Mentőszolgálat helikopterbeszerzése. ■ MAGÁNZSEBBE VÁNDORLÓ ÁLLAMI FORINTOK. A világszerte éves szinten 3000 milliárd dollárra rúgó egészségügyi kiadások legalább 5 százaléka, azaz 150 milliárd dollár magánzsebekbe vándorol - állapítja meg a Transparency International éves jelentése. A lopás és a sikkasztás gyakori jelenség, a beszerzéseket összejátszások, a kifizetéseket hamisítások fertőzik. Magyarország sem kivétel ez alól. Nemrég az alapellátásban dolgozóknál az eszközvásárlási hitelhez nyújtott állami támogatásnál derült fény visszaélésekre. Az egészségbiztosító gyanúja szerint sok háziorvos magánpraxisának fejlesztésére fordította az állami pénzt. A Transparency International egyébként a korrupció egyik példájának tekinti azt a hazánkban is előforduló esetet, amikor az egészségügyben dolgozók pénzt kérnek az ingyenes szolgáltatásokért is, s kerülik a közbeszerzést az egészségügyben. Holnap tüntetnek a magyar neokonok Egy bíróságon be nem jegyzett társaság szervez holnapra Iránellenes tüntetést. A perzsa állam Egyesült Államok általi lefegyverzését követelő Magyarországi Neokonzervatív Társaság - saját, Amerikában bejegyzett honlapján - Isten áldását kéri az Ns Zord-Pál.______________________ Seres László publicista, a hirszerzo.hu internetes portál főszerkesztője, a Szombat című zsidó kulturális hetilap szerkesztőbizottságának tagja állítja: semmi köze a Magyarországi Neokonzervatív Társasághoz (MNT). Lapunk azért kereste meg az újságírót, mert feltűnő hasonlóság volt a Népszabadságban minap megjelent, a civil szervezetekhez az iráni nukleáris fegyverkezés ellen mozgósító írása és az MNT kezdeményezése között. A szervezet kezdeményezésére holnap Irán lefegyverzését követelő demonstrációt tartanak az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége előtt. Seres úgy fogalmazott, hogy „teljesen független” a neokonzervatív mozgalomtól. Kérdésünkre, miszerint nem gondolja-e, hogy az iráni törekvések összefüggésben állnak Izrael atomfegyvereivel, a főszerkesztő kijelentette: nem lehet összehasonlítani egy véres diktatúrát a „Közel-Kelet egyetlen demokráciájával”. Szavaiból kitűnt, hogy álláspontja szerint egy ország vagy hatalom által jelentett fenyegetést az alapján kell megítélni, hogy az milyen politikai irányvonalat követ (Irán esetében Izrael megsemmisítése, a holokauszt tagadása), nem pedig képességei alapján. Lapunk munkatársai több - például az amerikai neokonzer vativizmust kutató - politológust is megkerestek a magyar neokonzervatív mozgalom hátteréről érdeklődve, de egyikük sem tudott konkrétumokkal szolgálni. Az MNT www.neokonzervativ.com című honlapján található demonstrációs felhíváshoz tegnap csatlakozott a Magyar Republikánus Társaság is, amely - hasonlóan az MNT-hez - szintén bejegyzés alatt állónak tünteti fel magát. A szervezetek után kutatva megkerestük a Fővárosi Bíróságot, érkezett-e bejegyzési kérelem hozzájuk. Kiderült, hogy a két társaság nincs bejegyezve, és ennek érdekében még nem fordultak a Fővárosi Bírósághoz, amit azonban más megyei bíróságoknál megtehettek. Az MNT neokonzervatív.com-ra végződő internetes honlapját egyébként egy Egyesült Államokban bejegyzett cégen keresztül egy szintén amerikai szolgáltatótól vásárolták, s január közepétől működik. Telefonon megkerestük Patrick T. Egan konzervatív aktivistát, a Freedom House korábbi budapesti igazgatóját, a Nemzetközi Republikánus Intézet tagját, aki meglepődött, mondván, hogy még nem hallott arról, hogy az általa jól ismert Magyarországon neokonzervatív vagy republikánus társaság alakulna. A BRFK kommunikációs osztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a neokonzervatívok holnap 17 órától kezdődő, Szabadság téri tüntetését tudomásul vette a rendőrség, amelyre az internetes fórumok szerint nem csak az Egyesült Államok politikáját feltétel nélkül támogatók látogatnak majd el. Duna TV: nagy tervek és bizonytalanság Állandó a bizonytalanság, a csatornánál végzett munkára egyre kevesebben mernek egzisztenciát építeni, ráadásul azt is meg kell gondolni, hogy egymás között hangot merjünk-e adni a kétségeinknek; nem tudjuk ugyanis, hogy a kifogásaink hangoztatása után megmarad-e az állásunk - nyilatkozták lapunknak a nevük elhallgatását kérő Duna tv-s munkatársak. Ugyanakkor az Autonómia csatornára idén félmilliárdot szán a televízió. S Bodacz Balázs____________________ _ Teljesen zavaros az elvileg áprilisban induló Autonómia csatorna finanszírozása, műsorstruktúrája, de még a gyártókapacitás is - mondták el a munkatársak. Egy, a Duna TV technikai hátterét kiválóan ismerő szakembertől megtudtuk, a jelenlegi feltételek nem alkalmasak egy új csatorna kiszolgáláshoz. - Érdemes ugyanakkor észrevenni, hogy a televíziós műsorgyártásban és produceri tevékenységben nagy rutinnal rendelkező Zolcer János, a Zolcer TV vezetője lett az Autonómia csatorna produkciós menedzsere - mondta informátorunk. Az anyagi gondokkal küzdő Duna TV - szerinte - Zolcer bázisát használná a műsorgyártáshoz. A csatorna idei évi működésére 500 millió forintot szán a Duna TV, ebből az összegből akár Zolcer vállalkozása is részesülhetne. Cselényi László, a televízió elnöke tagadta ezt a felvetést. - Zolcertől azt várjuk, hogy pénzt szerezzen, nem azt, hogy ingyen - mondta az elnök. Mint elismerte, szó van arról, hogy „a trendnek megfelelően” egyalakos legyen az esti híradó. A gyártásban dolgozó szakemberek egyike szerint a valódi ok inkább az, hogy ez is csak a spórolást szolgálná, például az eddigi négy helyett elég lenne két kameramant fizetni adásonként. Mindemellett Cselényi sem tagadta, hogy „legalábbis tapogatódzó” tárgyalások folynak a jelenleg még MTV-s Varga Edit átigazolásáról. Úgy tudjuk, a műsorvezetőnő hírolvasásért és -szerkesztésért a gazdasági nehézségekkel küzdő televíziótól havi egymillió forint körüli díjazásra számíthat. Lapunk arról is értesült, hogy több technikai munkatárs az anyagilag is megalázó és kiszolgáltatott körülményekre hivatkozva felmondott a televíziónak. KÉRELEM AZ ÜGYÉSZSÉGHEZ Törvényességi felügyeleti kérelemmel a Legfőbb Ügyészséghez fordult a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának nyolc társadalmi kurátora. Azért kezdeményezték a felügyeleti eljárást, mert a közalapítvány működését, különösen Czeglédi László, a kuratórium szocialista elnökének tevékenységét sokszorosan ismétlődően jogszabálysértőnek vélik