Magyar Nemzet, 2006. március (69. évfolyam, 59-88. szám)

2006-03-23 / 80. szám

Az unatkozó angyal és az ezredforduló­ ­fi BrF­m-Nagy Ferenc____________ A­zt mondanám elsőre, kétsze­resen korszerűtlen könyvvel találkozik az olvasó, ha kézbe veszi ezt a vékony kötetet. Először is: a kor, amelyben élünk, nemigen ked­vez az esszének - nemrég valakivel beszélgettem erről, és azt mondta, az esszék jelenkori hiánya abban keresendő, hogy azokra nem lehet ideológiát építeni­­, és fokozottan igaz ez a filozófiai esszére. Mintha a sokszor időkitöltő látás-futással te­li, ilyen-olyan problémákkal zsú­folt, zajosan, felszínesen pergő nap­jaink közepette elveszett volna az igényünk, hogy létezésünk mélyére nézzünk, fontos kérdéseket fogal­mazzunk meg, válaszokat keres­sünk, amelyek nem kaphatók könnyen és készen, próbáljunk megérteni alapvető összefüggése­ket. Okolható lenne ezért az egyéni restség, az embert erodáló számta­lan nyűg és kín, a környezet, amit magunk köré teremtettünk, bi­zonnyal nem alaptalanul. Ám nem lehet nem észrevenni azt a merő­ben szellemellenes közvélekedést, amely gőgösen-ostobán haszna ke­vés értelmiségi vekengésnek ítél mindent, aminek ránézésre nincs köze az élet szigorúan vett anyagi oldalához, a felszíni prakticizmus­­hoz, és csak egy fokkal bonyolul­tabb egy televíziós szappanopera szövegkönyvénél. Másodszor - s ez egyenesen következik az előbbiek­ből, no meg a mögöttünk hagyott másfél-két évtized magyarországi történéseiből - itt és most egyre ki­sebb tér marad a bevezető idézet­ben definiált problémákat a rájuk rakódó törmelékektől megtisztítva vizsgálni akaró és képes, autonóm embereknek. Pedig talán soha nem volt nagyobb szükség rájuk, mint manapság. Ahogyan nehéz lenne túlhangsúlyozni a fogalmi tisztázás igényének fontosságát is, ami nél­kül veszedelmesnek és kaotikusnak tetszik a körénk feszülő világ, s ahe­lyett, hogy megtalálnánk benne a helyünket, kiszolgáltatottan és félig öntudatlanul hányódunk benne. Végh Attila tizenöt esszéje az ezred eleji ember tapasztalásának mo­mentumait veszi górcső alá, hogy rajtuk keresztül megmutasson va­lamit - ahogyan a fülszövegben Fo­dor Miklós fogalmaz - „az emberi lét alaprajzából”. Fontos fogalmak, jelenségek sorjáznak a hagyomány­tól és a kötelességtől a beszéden, a csöndön át az ember és a pusztu­­ló/pusztított természet viszonyáig vagy a művészet igazságáig. A szer­ző beemeli őket egy olyan szellemi térbe, amelyet a kultúránkat máig átható antik görög világfelfogás és filozófia, valamint Kant, Nietzsche és Heidegger munkássága jelöl ki. Túl azon, hogy gondos aprólékos­sággal tisztítja meg ezeket, s defi­niálja újra a huszonegyedik század eleje új tapasztalatainak, friss ve­szélyeinek tudatában, felvillantja azt a távlatot, ahonnan nyilvánva­lóan megmutatkozik az, ami a léte­zésben állandó és egyetemes, ahová a gyökerét mélyeszti manapság oly gyakran halódónak látott-érzett kultúránk. Jó esszét írni csak elfogulatlanul lehet, ha nem is teljesen megszaba­dulva anyagi és érzelmi kötöttsé­gektől, de mindenképpen felül­emelkedve rajtuk, néha a magunk és mindenki számára kíméletlen­nek tetsző pontossággal. Természe­tes­­ mondható erre, hisz máshogy nem is lenne értelme. S noha ez igaz, és tudjuk is, mégis kevesen ké­pesek rá. Végh Attila igen. Az életre nyitott, a benne lévő érzékenységé­vel, ugyanakkor a távoli megfigyelő hűvös nyugalmával vizsgálni dol­gokat, levonni következtetéseket, akkor is, ha ezek szomorúak, tragi­kusak. De adódik a kérdés: meg­spórolható-e a tudás, az­­önisme­ret, vagy szükséges az élethez? Azt írtam, kétszeresen korsze­rűtlen Az unatkozó angyal. Ám úgy gondolom, fontos és nagyon jó könyv is. A két közlés közötti ellent­mondás csak úgy oldható fel, ha el­fogadjuk: a korral, a környezettel van baj, nem ezzel a kötettel. Sze­rintem ez a helyzet. (Végh Attila: Az unatkozó an­gyal. Ráció Kiadó, Budapest, 2006, 94 oldal, 1800 Ft.) Pénzosztás a kampány előtt Éles vita, tiltakozás, különvélemény után döntöttek a filmtámogatásról Több tíz millió forinttal támogatja Gát György A kis Vak című filmjét a kulturális minisztérium és az Országos Rádió és Televí­zió Testület. Emlékezetes: 2003-ban Gát György elismerte, a bel­ügyi és a külügyi tárca által közösen kiírt pályázaton úgy nyert, hogy már a meghirdetés előtt forgatni kezdte a filmjét. II Zacsi­k Ágnes_______________ K­özös pályázatot írt ki 2005 vé­gén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) rádiós és televí­ziós műsorok támogatására - a kulturális tárca támogatási kereté­nek terhére. A nyertes pályázók lis­tájából kiderült: Gát György is ka­pott támogatást A kis Vuk című film elkészítésére, nem kevesebb, mint harmincmillió forintot. Mint arról korábban hírt adtunk, Gát György Szerencsi fel! című EU-is­­meretterjesztő sorozata körül pa­rázs vita alakult ki. Több rajzfilmes állította, az egykor a belügyi és a külügyi tárca által közösen kiírt pá­lyázatot azért Gát nyerte meg, mert jó előre értesült róla. A rendező­­producer annak idején a Hír TV- ben elismerte, hogy decemberben kezdték el gyártani a csak február­ban meghirdetett pályázat filmjeit. A filmes akkor azt nyilatkozta, a pályázat megnyerését nem befo­lyásolta, hogy a Lamperth Mónika belügyminiszter tanácsadójaként dolgozó Szirtes Józseffel a kilencve­nes években közös vállalkozást üzemeltetett. Az NKÖM és az ORTT közös pályázatának nyertesei közt van 60 millió forintos támogatási összeg­gel a GIRS Kereskedelmi Kft. is a Szabadság, szerelem című film­mel. Andrew Vajna készülő filmje 1956-ról és a melbourne-i olimpia híres, félbeszakadt magyar-szov­jet vízipóló-elődöntőjéről szól. A kulturális, illetve történelmi témá­jú tévés műsorszámok vonatkozá­sában két pályázatával is nyerni tudott a szocialista városvezetés­hez tartozó Szegedi Városi Televí­zió Kft. és a Szolnok TV Rt. A Deb­recen Városi Televízió Kft. viszont hiába pályázott. Információink szerint a hazai kulturális, illetve történelmi témá­jú televíziós műsorszámok készí­tésének támogatására kibocsátott pályázati eljárásra 139 kérelem ér­kezett be. A kért támogatás több mint másfél milliárd forint volt. A nyertesek összesen 271 855 506 fo­rintot kaptak. A zenei témájú rá­diós műsorszámokra meghirdetett pályázatra a kiírók nyolcvannégy­milliót áldoznak. A kulturális vagy történelmi témájú televíziós mű­sorszámokra összesen kétszázhet­venegymillió forintot szánnak, míg a harmadik pályázat nyerte­sei, a gyermek- és ifjúsági tárgyú irodalmi művek feldolgozására kétszázhetvenhárommilliót bizto­sítanak. A pályázatok elbírálását egy tíz­tagú bírálóbizottság végezte. Öt főt a kultuszminiszter kért fel, az ORTT szintén ötöt - a testület mindegyik tagja egy főt jelölhetett. Ez - tekintettel az ORTT kormány­­párti többségére - annyit tesz, hogy a kormányoldalnak 8:2-es többsége volt a határozathozatalnál. Úgy tudjuk, a bizottságban éles vita alakult ki, a jegyzőkönyvben az egyik ORTT által delegált bizott­sági tag tiltakozásul különvéle­ményt fogalmazott meg. A kérdés ezek után csak az: az NKÖM és az ORTT által felkért bírálóbizottság vajon milyen szakmai szemponto­kat érvényesített döntésekor. A magyar kard évszázadairól ÍÉV Szathmári István S­zolnokon, a Damjanich János Múzeumban látványos kiállí­tás állít emléket április végéig a magyar katona legnagyobb becs­ben álló fegyverének, a kardnak és a szablyának. Szablyával a kézben érkeztek a Kárpát-medencébe honfoglaló őseink, karddal őrizték az új hazát az Árpád-házi királyok vitézei, szablyával küzdöttek a vég­vári katonák, és ezt a fegyvert for­gatva váltak Európa leghíresebb könnyűlovasságává a magyar hu­szárok. De ott függött a kard szinte a legutóbbi időkig a gyalogosok ol­dalán is, így vált a katonai vitézség jelképévé ez a fegyver. A hazai emlékanyag mellett a ki­állítás bemutatja a magyar hadtör­ténetben szerepet játszó idegen fegyvereket is, külön vitrinben pe­dig az a két szablya pihen egymás mellett, amely a magyar kard útjá­nak kezdetét és jelenlegi végpontját jelenti: a honfoglalók fegyvere és a díszszemlékről ismert, úgynevezett Kossuth-kard. A kard mint harci eszköz hivatalosan 1944 végén tűnt el a fegyvertárból. Azóta ez a nagy múltú fegyver csak mint a katonai erények és a becsület szimbóluma jelenik meg a honvédek kezében. A honfoglalástól 1848-ig­­ kiállítás nyílt a szolnoki Damjanich János Múzeumban FOTÓ: KOZMA KÁROLY Kristóf Attila Sztálin utolsó álma 1933 őszén Sztálin a Kaukázusban egy különös lénnyel találkozik. A tízéves, elvadult árva fiú, Iván Blohin két lábuj­ja összenőtt, az arca ragyás, a kedvenc könyve Az apagyilkos, ugyanúgy, ahogy Sztáliné. A misztikus egybeesés mind­kettőjüket megrendíti, s miután a gye­rek Sztálin iránti feltétlen rajongására és rendkívüli szellemi képességeire is fény derül, a szovjet birodalom ura tanítványának választja elsőként, kövesse. 1953-ban, halála előtt in­dítja tanítványait a világ sorsát meghatározó küldetésükre, amely tart mindmostanáig. A titkos szervezet 1956-tól kísérleti lombiknak tekinti Magyarországot... (A regény: politikai krimi és összeeskü­vés-elmélet, amely a valóságból következtet a lehetségesre.) Sztálin utolsó álma A kiadvány médiatámogatója a hírü­. Kapható a Magyar­­WmzH ügyfélszolgálatánál is, II., Wesselényi útra 8. MAGYAR 33 SZINLÍAZ M­oliére TARTUFFE komédia csak felnőtteknek I ¥ *'; ^ ...r március 23. (nyilvános főpróba), 24. (bemutató), 30., este 7 óra Jegypénztár: 322-0014 • www.magyarszinhaz.hu Szereplők: MILLER LAJOS, AUKSZ ÉVA, TÓTH SÁNDOR, a T-Com bemutatja SZÖRÉNYI LEVENTE ,/óa 1a VS 1A Librettó: • POZSGAI ZSOLT FONYODI TIBOR Díszlettervező: MAKOVI­CZ IMRE nih­ánytervező-szcenikus GÖTZ BÉLA Jelmeztervező: KOVÁCS YVETTE ALIDA Koreográfus: ZSURAFSZKY ZOLTÁN Karmester: MAKLÁRY LÁSZLÓ Rendező: NAGY VIKTOR Producer: ROSTA MÁRIA MISZTIKUS OPERA ÚJHELYI KINGA: KASZÁS ATTILA, MOLNÁR LÁSZLÓ. CSERHALMI FERENC. KALAP­ÁCS JÓZSEF. KÁLLOY MOLNÁR PÉTER NYILVÁNOS SOPROBA MÁRCIUS 27-ÉN! Jegyek megvásárolhatók: Zikkurat Színpadi Ügynökség, 1137 Budapest, Szent István krt. 2., IV/23., Tel./fax: 329-3011 • zikkurat@hhello.hu ■ wwww.zikkurat.hu Ticket Express, 1061 Budapest, Andrássy út 18. Tel.: 06 30 3030999 • info@tex.hu • www.tex.hu Budapest Sportaréna, 1143 Budapest, Stefánia út 2. Tel.: 422 26 82, 422 26 00­­ info@budapestarena.hu Concert 8. Media jegyiroda. 1091 Budapest, Üllői út 11-13. Tel.: 455-9000 • info@jegyelado.hu •Corn­er # & hirin «Wr>BPt »ZűiZüül' ~ 231 *

Next