Magyar Nemzet, 2006. május (69. évfolyam, 118-147. szám)

2006-05-15 / 131. szám

Új vezetők a parlamenti Fideszben » Kis Ff.rf.nc___________________ S­zemélyi döntésekkel folytatja munkáját ma a Fidesz ország­­gyűlési képviselőcsoportja. A frak­ció hét kabinetet hoz létre: a gazda­ságit Varga Mihály, a külügyit Né­meth Zsolt, a mezőgazdaságit Font Sándor, a jogi kabinetet Répássy Róbert, a kulturálist Halász János, a védelmit - amelyhez minden fegy­veres testület, tehát a rendőrség is hozzátartozik - Lázár János, a nép­jólétit pedig Soltész Miklós (KDNP) vezeti majd. A KDNP-vel közösen működnek a szakmai kabinetek, így az irányítást is megosztják olyan formában, hogy ahol fideszes a ve­zető, ott a kereszténydemokraták adják a helyettest, és ugyanígy for­dítva. A védelmi kabinetben pél­dául Simicskó István (KDNP) lesz a helyettes vezető. Úgy tudjuk, a mai frakcióülésen döntenek a Fidesz ál­tal delegált parlamenti alelnökről is Áder János személyében. Ismeretes, hogy Áder az Orbán-kormány ide­jén négy évig a házelnöki tisztséget töltötte be. Megválasztják a frakció­vezető-helyetteseket is, közülük hárman kapnak tiszteletdíjat mun­kájukért: az általános helyettes Var­ga Mihály, valamint Répássy Ró­bert. A harmadik fizetett helyettes posztjára Kövér László és Rogán Antal az esélyes. Esetükben közvet­lenül a frakcióülés előtt határoznak. A további frakcióvezető-helyette­sek a Fidesz elnökségi tagjai, a kabi­­netvezetők és a szövetséges szerve­zetek elnökei lesznek. KDNP-kisgazda frakcióról is szó esett is Botrucz Balázs______________ É­sszerű lett volna egy közös kereszténydemokrata-kisgaz­da frakció létrehozása Túri-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület vezetője szerint, bár lapunknak adott nyilatkozatában azt nem kí­vánta elárulni, hogy ez végül miért nem jött létre. - Az önálló kisgazda frakciónak viszont a jelen helyzet­ben sem jogilag, sem politikailag nincs értelme - fogalmazott a poli­tikus. Turi-Kovács mindezt arra reagálva mondta, hogy tegnap ki­lenc egykori kisgazda politikus önálló frakció létrehozására szólí­totta fel a Fidesz színeiben parla­mentbe jutott kisgazdákat. Szerinte egy önálló kisgazda képviselőcso­port gyengítené a szövetséget. Ki­fejtette: a kisgazdák a jelenlegi szö­vetséghez nem pusztán csatlakoz­tak, hanem 2003-ban maguk is az alapítók között voltak. - A keresz­ténydemokraták jogilag tisztázott helyzetben vannak, így nekik volt és van párthátterük az önálló frakció létrehozásához - fogalmazott. Turi-Kovács mindemellett úgy véli, súlyos hiba volna a vidékpoliti­kában együtt emlegetni és összeke­verni egymással a Magoszt és a kis­gazdákat.­­ A Jakab István vezette szervezet kifejezetten a gazdálko­dók érdek-képviseleti szerve, míg kisgazdának lenni egyfajta eszmei­séget és évszázados hagyományt is magában foglal. Az egyebek mellett Boros Imre, az Orbán-kormány földművelés­­ügyi minisztere, Kőhalmy Alfréd, a Honvédelmi Minisztérium egykori helyettes államtitkára által aláírt felhívást Turi-Kovács jóhiszemű­­nek tartja, de állítja: a következő négy évben a Szövetség padsorai­ban a helyük. $!$« ' ~$}£!&.'**­­ ' ' | * ' M LEHETSÉGES KORMÁNYLISTA - Miniszterelnök: Gyurcsány Ferenc (az MSZP jelöD. -A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Szilvásy György lehet (az MSZP jelöD. - A Belügyminisztérium élére, amely csak az önkormány­zatokkal foglalkozna: Lamperth Mónika vagy Botka Lász­ló kerülne (az MSZP jelöl). - Az Egészségügyi Minisztérium élére Kóka Jánost vagy Molnár Lajost javasolják (az SZDSZ jelöl). - A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élé­re Gráf Józsefet állítanák (az MSZP jelö). - A gazdasági csúcsminisztérium (a jelenlegi gazdasági tárcán kívül ide tartozna a regionális fejlesztésért és fel­zárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter feladatköre, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, va­lamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is) mi­nisztere Kiss Péter lenne (az MSZP jelöD. - Szociális Minisztérium: a miniszter Göncz Kinga (az MSZP jelöD. - Rendvédelmi Minisztérium (magába foglalná a fegyve­res testületek - honvédség, rendőrség, határőrség - irá­nyítását): a miniszter Juhász Ferenc (az MSZP jelöD. - Igazságügyi Minisztérium­ vezetője Hankó Faragó Miklós lehet (az SZDSZ jelöl). - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban Orosz Sándor vagy Persányi Miklós lenne a tárcavezető (az MSZP jelö). - A Külügyminisztérium élére Szanyi Tibor vagy Somogyi Ferenc a jelölt (az MSZP jelöl. - Kulturális Minisztérium (itt kapna helyet a jelenlegi okta­tási tárca is): Hiller István lenne a miniszter (az MSZP je­lö).­­ A Pénzügyminisztérium élére Veres Jánost javasolnák (az MSZP jelö). 2006. május 15., hí,fi­nis'líiíü­l ' ittdíjVar UWI g - 3 1 1 ' ' ^s,'1 4 * * ' ' ' '' - 4 ' iMül *'*'*' % Harmadolás a közszférában? Gyurcsány Ferenc a 9,9 millió állampolgár oldalára állt, szemben a százezer közszolgával Százezer közigazgatásban dolgozót érinthet elsőként az államre­form: lesz olyan részleg, ahol eddig 160-an dolgoztak, mostantól elég lesz ötven ember is - Gyurcsány Ferenc ezekkel az arány­számokkal kívánta szemléltetni a következő időszak kormánypo­litikájának fő irányát, hangsúlyozva, nem lesz fűnyíróelv.­ ­ Török László________________ M­ íg 2002-ben, az akkori politi­kai helyzetben helyük volt a szociális kiigazító, jóléti intézkedé­seknek, hogy az emberek „kicsit megpihenhessenek, többet vegye­nek ki a közösből”, addig a mostani választásokkor „helyesen nem ezt ígértük” - fejtette ki Gyurcsány Fe­renc az MSZP hét végi választmányi ülésén. A miniszterelnök a szocia­listák választási győzelme óta elő­ször szólalt fel nyilvános rendezvé­nyen, ahol felvázolta a következő másfél év „rendkívül intenzív” in­tézkedésterveinek mozgatóit. A po­litikus szerint Magyarország szá­mára most az a kérdés, hogy fogja-e bírni a globalizáció diktálta ver­senyt, tud-e válaszolni például Dél­­kelet-India kihívásaira. A kormány „értelmes, jó” mun­kahelyeket ajánl a polgároknak, eh­hez a szakképzési és a felsőoktatási rendszer támogatásával, befekte­tésösztönző gazdaságpolitikával, infrastruktúra-fejlesztéssel és az egészséges életmódra neveléssel jutnának el. Mindezek változást je­lentenek, amit az államnál, sőt a politikusoknál kell kezdeni. Gyur­csány beszélt arról, hogy a közigaz­gatásban 100 ezer ember dolgozik, ők azonban inkább a maradék 9,9 millió mellé állnának. A közszféra reformja (2008. január 1-jéig befe­jeződne) nem a fűnyíró elve alapján történne, hanem minden intéz­ményt megvizsgálva döntenének majd az esetleges leépítésekről.­­Van olyan részleg, ahol idáig 26- an dolgoztak, ezentúl a feladatra elég lesz hét fő, van, ahol 160-an, itt maradhatnak 50-en - közölte az arányszámokat a kormányfő. - Az egészségügy jelentős mér­tékben üzlet, a szektorban mélyre­ható változások sorozatára lehet számítani - mondta Gyurcsány 2008 végére ígérve a folyamat lezá­rását. Az oktatással összefüggésben a településeken működő kis iskolák mellett érvelt a politikus. Gyur­csány az államháztartás állapotáról így vallott: az az egyensúlyhiány fe­szültségével küzd. A miniszterel­nök szerint erről azért csak most beszélnek és nem másfél éve, mert a pénzügyi kiigazításhoz elég más­fél év, az ország modernizálásához (amit célul tűztek ki) azonban hosszabb időre van szükség. A közeljövő teendőiről is nyilat­kozott Gyurcsány Ferenc: május 30-án benyújtják a parlamentnek a kormányprogramot, június 14-én megalakulhat az új kormány, az utána következő napon pedig több mint másfél tucatnyi törvényjavas­latot terjesztenek az Országgyűlés elé. A jövő héten kezdődik a koalí­ciós egyeztetés a kormányprogram első változatáról. Az MSZP Szili Ka­talint jelöli házelnöknek.­­ Korábban azt ígérte Gyur­csány Ferenc, hogy az MSZP május 20-i kongresszusára elkészül a kor­mányprogram, de a szombati beje­lentése szerint jelentősen késnek az alkotómunkával - reagált lapunk­nak Navracsics Tibor, a Fidesz frak­cióvezetője. Szerinte a régi-új kor­mányzat bénult, koalíciós marako­dásokkal tölti az időt, ahelyett, hogy minél gyorsabban megtenné a gazdasági helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket. ■ SZEMBENÁLLÁST SZÍT GYURCSÁNY? Nem szerencsés ellentétet szítani a közszolgálatban dolgozók és más­hol dolgozók között - fogalmazott lapunknak Szabó Endre, a közszfé­rát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnö­ke a kormányfő kijelentéséről. A Magyar Köztisztviselők és Közal­kalmazottak Szakszervezetének fő­titkára, Fehér József­­szerint ha mind a 114 ezer köztisztviselőt szélnek eresztenék, akkor is mindössze 225 milliárd forintot takaríthatna meg a kormány. Úgy vélekedett: hazai és nyugati tapasztalatok mutatják, hogy az állami feladatok átadása a szolgáltatások színvonalának csök­kenésével és a költségek növekedé­sével jár. (B. Á.) Most először ismertette nyilvános rendezvényen a miniszterelnök a­­reformok­ alapvetéseit fotó: nagy Béla Orbán: Az MDF az MSZP tagozata A Fidesz elnöke szerint együtt kell élnünk a baloldal kormányzásával Az MDF az MSZP egyik tagoza­ta - fogalmazta meg vélemé­nyét a KDNP országos választ­mányának ülését követően Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke. Elmondta: kiállnak mindenki mellett, akit a kormány meg akar sarcolni. Ha a kormány nem a választási programot valósítja meg, akkor becsapták az embereket. SZTRIÁK IMRF_________________ T­udomásul kell venni, hogy az MDF az MSZP egyik tagozata - fejtette ki személyes véleményét tolmácsolva szombaton Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke a KDNP orszá­gos választmányának ülése után. Dávid Ibolya szavaira reagálva el­mondta: sajnálja, ami történt, min­den szimpátiája azoké az MDF-ta­­goké, akikkel korábban vállvetve küzdöttek, ám erkölcsi szempont­ból az a helyes megközelítés, hogy „nem lehet átmenni a túloldalra, aztán visszakéredzkedni”. Orbán Viktor úgy vélte: nincs miről vitat­kozni, a legrosszabb az lenne, ha polémia indulna arról a kérdésről, hogy az MDF hová tartozik. Erre Dávid Ibolya, az MDF elnö­ke később úgy reagált: két választá­son is bebizonyosodott, hogy az MSZP győzelmének egyetlen ga­ranciája van: Orbán Viktor. Új, szí­nes, több lábon álló jobboldali poli­tika kell, amellyel nyerni lehet. Orbán Viktor a választmányi ülés után arról is szólt: együtt kell élni a kialakult helyzettel, vagyis az­zal, hogy a választók úgy döntöttek, ismét a baloldal kormányozzon. El­ismerte ugyanakkor, hogy a válasz­tások eredménye próbára teszi a jobboldal demokráciába vetett hi­tét. Úgy gondolták ugyanis, hogy demokráciában nem lehet tönkre­tenni egy országot, vagy ha valaki ezt megteszi, akkor egy másik pár­tot választanak meg az okozott baj helyreállítására. Ugyanakkor anti­demokratikus játéknak nevezte az MSZP és az SZDSZ vitáját a kor­mányprogramról, feltette a kérdést: „Nem volt a szocialistáknak válasz­tási programjuk?” Ha más a kor­mányprogram, mint amivel meg­nyerték az emberek bizalmát, az a választópolgárok becsapása - hangsúlyozta. Orbán a következő hónapok fel­adataként az alkotó ellenzékké ala­kulást nevezte meg. Kiemelte: nem fogják elfogadni azt, hogy az előző tizenhat év öröksége a jelenlegi pénzügyi válság. Azt sem felejtve el, hogy az országot nem a demokrá­cia, hanem a kommunizmus tette tönkre. A pénzügyi válság az eltelt négy év rossz kormányzásának az eredménye, és a jobboldal ki fog áll­ni mindazok mellett, akiket most a kormány meg akar sarcolni azért, hogy a válság árát az emberekkel fi­zettesse meg.­­ Sem az értékeinket, sem a programunkat nem adjuk fel - mondta a Fidesz elnöke. - Ma­gyarországon van kormányképes jobboldal. A választások értékelésének po­litikai értelmű lezárása az e hét végi Fidesz-kongresszus lesz, ahol sze­mély szerint ő is és az elnökség tag­jai is bizalmi szavazást kértek - mondta. Kifejtette: a KDNP választ­mányán és a regionális küldöttérte­kezleteken is arról beszélt, hogy ak­kor tekinti a vezetést megerősített­nek, ha a kongresszus kétharmadá­nak bizalmát megkapják. Orbán Viktor üdvözölte a Fidesz és a KDNP frakciószövetségét, úgy vél­te, ezzel sikerült magyarra fordítani a CDU és a CSU megállapodását, „bajor sörből magyar sör lett”. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke el­mondta: a párt lelkesen fogadta az önálló frakciót és a frakciószövetsé­get, ezzel a szövetségesi hűség és az önálló arcél mellett is hitet tettek. Bejelentette: a választmány Kovács Zoltán előterjesztésére közfelkiál­tással elfogadta, hogy Orbán Viktor is kapja meg a párt Barankovics­­emlékérmét. Harrach Péter, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Szövet­ség vezetője arról beszélt: a baloldal nemcsak legyőzni szeretné, hanem meg akarja semmisíteni a jobbol­dalt. Ennek egyik eszköze a vezér kiütése, a másik az egység megbon­tása. Az MKDSZ és a KDNP együtt­működéséről kijelentette: a politi­kai tevékenység a KDNP-be integ­rálódott, míg a kulturális­ érdekvé­dő az MKDSZ-ben marad. Orbán Viktor a KDNP választmányi ülése után értékelt FOTÓ: NAGY BÉLA Dávid Ibolya meglepődött az eredményen __Pál Gábor-MTI____________ K­ormányképes erővé válna 2010-re az MDF, a következő hónapokban pedig tagtoborzó kampányt indítanak - jelentette ki a párt választmányi ülésén Dávid Ibolya, aki meglepetésnek értékelte, hogy a demokrata fórum a parla­mentbe jutott. Emlékezetes: a párt a kampányban még biztos, 15-18 százalékos eredményről beszélt. Dávid Ibolya szerint az MDF- nek is meg kell újulnia a jövőben. Megszólalásra kérik az eddig néma konzervatív értelmiséget és szakér­tőket, új alapokra helyezik a kap­csolatot a történelmi egyházakkal, és megkezdik a felkészülést az ön­­kormányzati választásokra - tette hozzá. Rövid távú célnak nevezte, hogy az MDF az önkormányzati vá­lasztásokon az áprilisi országgyűlé­si választásoknál is nagyobb megle­petést szerezzen. Hosszú távra pe­dig azt a célt fogalmazta meg: „Ha jól csináljuk, akkor az MDF lehet a szociálliberális oldalt majdan levál­tó erők vezetője.” A Fidesz kritizálása most sem maradt el, a legnagyobb ellenzéki párt bírálatára több időt fordított az MDF elnöke, mint amennyit a kor­mányoldaléra a gazdasági válság­­helyzet kapcsán. Véleménye szerint az országgyűlési választások első fordulója és a KDNP kiválása is iga­zolta az MDF utóbbi ötéves küzdel­mének értelmét.

Next