Magyar Nemzet, 2006. május (69. évfolyam, 118-147. szám)
2006-05-15 / 131. szám
Új vezetők a parlamenti Fideszben » Kis Ff.rf.nc___________________ Személyi döntésekkel folytatja munkáját ma a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja. A frakció hét kabinetet hoz létre: a gazdaságit Varga Mihály, a külügyit Németh Zsolt, a mezőgazdaságit Font Sándor, a jogi kabinetet Répássy Róbert, a kulturálist Halász János, a védelmit - amelyhez minden fegyveres testület, tehát a rendőrség is hozzátartozik - Lázár János, a népjólétit pedig Soltész Miklós (KDNP) vezeti majd. A KDNP-vel közösen működnek a szakmai kabinetek, így az irányítást is megosztják olyan formában, hogy ahol fideszes a vezető, ott a kereszténydemokraták adják a helyettest, és ugyanígy fordítva. A védelmi kabinetben például Simicskó István (KDNP) lesz a helyettes vezető. Úgy tudjuk, a mai frakcióülésen döntenek a Fidesz által delegált parlamenti alelnökről is Áder János személyében. Ismeretes, hogy Áder az Orbán-kormány idején négy évig a házelnöki tisztséget töltötte be. Megválasztják a frakcióvezető-helyetteseket is, közülük hárman kapnak tiszteletdíjat munkájukért: az általános helyettes Varga Mihály, valamint Répássy Róbert. A harmadik fizetett helyettes posztjára Kövér László és Rogán Antal az esélyes. Esetükben közvetlenül a frakcióülés előtt határoznak. A további frakcióvezető-helyettesek a Fidesz elnökségi tagjai, a kabinetvezetők és a szövetséges szervezetek elnökei lesznek. KDNP-kisgazda frakcióról is szó esett is Botrucz Balázs______________ Ésszerű lett volna egy közös kereszténydemokrata-kisgazda frakció létrehozása Túri-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület vezetője szerint, bár lapunknak adott nyilatkozatában azt nem kívánta elárulni, hogy ez végül miért nem jött létre. - Az önálló kisgazda frakciónak viszont a jelen helyzetben sem jogilag, sem politikailag nincs értelme - fogalmazott a politikus. Turi-Kovács mindezt arra reagálva mondta, hogy tegnap kilenc egykori kisgazda politikus önálló frakció létrehozására szólította fel a Fidesz színeiben parlamentbe jutott kisgazdákat. Szerinte egy önálló kisgazda képviselőcsoport gyengítené a szövetséget. Kifejtette: a kisgazdák a jelenlegi szövetséghez nem pusztán csatlakoztak, hanem 2003-ban maguk is az alapítók között voltak. - A kereszténydemokraták jogilag tisztázott helyzetben vannak, így nekik volt és van párthátterük az önálló frakció létrehozásához - fogalmazott. Turi-Kovács mindemellett úgy véli, súlyos hiba volna a vidékpolitikában együtt emlegetni és összekeverni egymással a Magoszt és a kisgazdákat. A Jakab István vezette szervezet kifejezetten a gazdálkodók érdek-képviseleti szerve, míg kisgazdának lenni egyfajta eszmeiséget és évszázados hagyományt is magában foglal. Az egyebek mellett Boros Imre, az Orbán-kormány földművelésügyi minisztere, Kőhalmy Alfréd, a Honvédelmi Minisztérium egykori helyettes államtitkára által aláírt felhívást Turi-Kovács jóhiszeműnek tartja, de állítja: a következő négy évben a Szövetség padsoraiban a helyük. $!$« ' ~$}£!&.'** ' ' | * ' M LEHETSÉGES KORMÁNYLISTA - Miniszterelnök: Gyurcsány Ferenc (az MSZP jelöD. -A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Szilvásy György lehet (az MSZP jelöD. - A Belügyminisztérium élére, amely csak az önkormányzatokkal foglalkozna: Lamperth Mónika vagy Botka László kerülne (az MSZP jelöl). - Az Egészségügyi Minisztérium élére Kóka Jánost vagy Molnár Lajost javasolják (az SZDSZ jelöl). - A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élére Gráf Józsefet állítanák (az MSZP jelö). - A gazdasági csúcsminisztérium (a jelenlegi gazdasági tárcán kívül ide tartozna a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter feladatköre, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is) minisztere Kiss Péter lenne (az MSZP jelöD. - Szociális Minisztérium: a miniszter Göncz Kinga (az MSZP jelöD. - Rendvédelmi Minisztérium (magába foglalná a fegyveres testületek - honvédség, rendőrség, határőrség - irányítását): a miniszter Juhász Ferenc (az MSZP jelöD. - Igazságügyi Minisztérium vezetője Hankó Faragó Miklós lehet (az SZDSZ jelöl). - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban Orosz Sándor vagy Persányi Miklós lenne a tárcavezető (az MSZP jelö). - A Külügyminisztérium élére Szanyi Tibor vagy Somogyi Ferenc a jelölt (az MSZP jelöl. - Kulturális Minisztérium (itt kapna helyet a jelenlegi oktatási tárca is): Hiller István lenne a miniszter (az MSZP jelö). A Pénzügyminisztérium élére Veres Jánost javasolnák (az MSZP jelö). 2006. május 15., hí,finis'líiíül ' ittdíjVar UWI g - 3 1 1 ' ' ^s,'1 4 * * ' ' ' '' - 4 ' iMül *'*'*' % Harmadolás a közszférában? Gyurcsány Ferenc a 9,9 millió állampolgár oldalára állt, szemben a százezer közszolgával Százezer közigazgatásban dolgozót érinthet elsőként az államreform: lesz olyan részleg, ahol eddig 160-an dolgoztak, mostantól elég lesz ötven ember is - Gyurcsány Ferenc ezekkel az arányszámokkal kívánta szemléltetni a következő időszak kormánypolitikájának fő irányát, hangsúlyozva, nem lesz fűnyíróelv. Török László________________ M íg 2002-ben, az akkori politikai helyzetben helyük volt a szociális kiigazító, jóléti intézkedéseknek, hogy az emberek „kicsit megpihenhessenek, többet vegyenek ki a közösből”, addig a mostani választásokkor „helyesen nem ezt ígértük” - fejtette ki Gyurcsány Ferenc az MSZP hét végi választmányi ülésén. A miniszterelnök a szocialisták választási győzelme óta először szólalt fel nyilvános rendezvényen, ahol felvázolta a következő másfél év „rendkívül intenzív” intézkedésterveinek mozgatóit. A politikus szerint Magyarország számára most az a kérdés, hogy fogja-e bírni a globalizáció diktálta versenyt, tud-e válaszolni például Délkelet-India kihívásaira. A kormány „értelmes, jó” munkahelyeket ajánl a polgároknak, ehhez a szakképzési és a felsőoktatási rendszer támogatásával, befektetésösztönző gazdaságpolitikával, infrastruktúra-fejlesztéssel és az egészséges életmódra neveléssel jutnának el. Mindezek változást jelentenek, amit az államnál, sőt a politikusoknál kell kezdeni. Gyurcsány beszélt arról, hogy a közigazgatásban 100 ezer ember dolgozik, ők azonban inkább a maradék 9,9 millió mellé állnának. A közszféra reformja (2008. január 1-jéig befejeződne) nem a fűnyíró elve alapján történne, hanem minden intézményt megvizsgálva döntenének majd az esetleges leépítésekről.Van olyan részleg, ahol idáig 26- an dolgoztak, ezentúl a feladatra elég lesz hét fő, van, ahol 160-an, itt maradhatnak 50-en - közölte az arányszámokat a kormányfő. - Az egészségügy jelentős mértékben üzlet, a szektorban mélyreható változások sorozatára lehet számítani - mondta Gyurcsány 2008 végére ígérve a folyamat lezárását. Az oktatással összefüggésben a településeken működő kis iskolák mellett érvelt a politikus. Gyurcsány az államháztartás állapotáról így vallott: az az egyensúlyhiány feszültségével küzd. A miniszterelnök szerint erről azért csak most beszélnek és nem másfél éve, mert a pénzügyi kiigazításhoz elég másfél év, az ország modernizálásához (amit célul tűztek ki) azonban hosszabb időre van szükség. A közeljövő teendőiről is nyilatkozott Gyurcsány Ferenc: május 30-án benyújtják a parlamentnek a kormányprogramot, június 14-én megalakulhat az új kormány, az utána következő napon pedig több mint másfél tucatnyi törvényjavaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé. A jövő héten kezdődik a koalíciós egyeztetés a kormányprogram első változatáról. Az MSZP Szili Katalint jelöli házelnöknek. Korábban azt ígérte Gyurcsány Ferenc, hogy az MSZP május 20-i kongresszusára elkészül a kormányprogram, de a szombati bejelentése szerint jelentősen késnek az alkotómunkával - reagált lapunknak Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte a régi-új kormányzat bénult, koalíciós marakodásokkal tölti az időt, ahelyett, hogy minél gyorsabban megtenné a gazdasági helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket. ■ SZEMBENÁLLÁST SZÍT GYURCSÁNY? Nem szerencsés ellentétet szítani a közszolgálatban dolgozók és máshol dolgozók között - fogalmazott lapunknak Szabó Endre, a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a kormányfő kijelentéséről. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Fehér Józsefszerint ha mind a 114 ezer köztisztviselőt szélnek eresztenék, akkor is mindössze 225 milliárd forintot takaríthatna meg a kormány. Úgy vélekedett: hazai és nyugati tapasztalatok mutatják, hogy az állami feladatok átadása a szolgáltatások színvonalának csökkenésével és a költségek növekedésével jár. (B. Á.) Most először ismertette nyilvános rendezvényen a miniszterelnök areformok alapvetéseit fotó: nagy Béla Orbán: Az MDF az MSZP tagozata A Fidesz elnöke szerint együtt kell élnünk a baloldal kormányzásával Az MDF az MSZP egyik tagozata - fogalmazta meg véleményét a KDNP országos választmányának ülését követően Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Elmondta: kiállnak mindenki mellett, akit a kormány meg akar sarcolni. Ha a kormány nem a választási programot valósítja meg, akkor becsapták az embereket. SZTRIÁK IMRF_________________ Tudomásul kell venni, hogy az MDF az MSZP egyik tagozata - fejtette ki személyes véleményét tolmácsolva szombaton Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a KDNP országos választmányának ülése után. Dávid Ibolya szavaira reagálva elmondta: sajnálja, ami történt, minden szimpátiája azoké az MDF-tagoké, akikkel korábban vállvetve küzdöttek, ám erkölcsi szempontból az a helyes megközelítés, hogy „nem lehet átmenni a túloldalra, aztán visszakéredzkedni”. Orbán Viktor úgy vélte: nincs miről vitatkozni, a legrosszabb az lenne, ha polémia indulna arról a kérdésről, hogy az MDF hová tartozik. Erre Dávid Ibolya, az MDF elnöke később úgy reagált: két választáson is bebizonyosodott, hogy az MSZP győzelmének egyetlen garanciája van: Orbán Viktor. Új, színes, több lábon álló jobboldali politika kell, amellyel nyerni lehet. Orbán Viktor a választmányi ülés után arról is szólt: együtt kell élni a kialakult helyzettel, vagyis azzal, hogy a választók úgy döntöttek, ismét a baloldal kormányozzon. Elismerte ugyanakkor, hogy a választások eredménye próbára teszi a jobboldal demokráciába vetett hitét. Úgy gondolták ugyanis, hogy demokráciában nem lehet tönkretenni egy országot, vagy ha valaki ezt megteszi, akkor egy másik pártot választanak meg az okozott baj helyreállítására. Ugyanakkor antidemokratikus játéknak nevezte az MSZP és az SZDSZ vitáját a kormányprogramról, feltette a kérdést: „Nem volt a szocialistáknak választási programjuk?” Ha más a kormányprogram, mint amivel megnyerték az emberek bizalmát, az a választópolgárok becsapása - hangsúlyozta. Orbán a következő hónapok feladataként az alkotó ellenzékké alakulást nevezte meg. Kiemelte: nem fogják elfogadni azt, hogy az előző tizenhat év öröksége a jelenlegi pénzügyi válság. Azt sem felejtve el, hogy az országot nem a demokrácia, hanem a kommunizmus tette tönkre. A pénzügyi válság az eltelt négy év rossz kormányzásának az eredménye, és a jobboldal ki fog állni mindazok mellett, akiket most a kormány meg akar sarcolni azért, hogy a válság árát az emberekkel fizettesse meg. Sem az értékeinket, sem a programunkat nem adjuk fel - mondta a Fidesz elnöke. - Magyarországon van kormányképes jobboldal. A választások értékelésének politikai értelmű lezárása az e hét végi Fidesz-kongresszus lesz, ahol személy szerint ő is és az elnökség tagjai is bizalmi szavazást kértek - mondta. Kifejtette: a KDNP választmányán és a regionális küldöttértekezleteken is arról beszélt, hogy akkor tekinti a vezetést megerősítettnek, ha a kongresszus kétharmadának bizalmát megkapják. Orbán Viktor üdvözölte a Fidesz és a KDNP frakciószövetségét, úgy vélte, ezzel sikerült magyarra fordítani a CDU és a CSU megállapodását, „bajor sörből magyar sör lett”. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke elmondta: a párt lelkesen fogadta az önálló frakciót és a frakciószövetséget, ezzel a szövetségesi hűség és az önálló arcél mellett is hitet tettek. Bejelentette: a választmány Kovács Zoltán előterjesztésére közfelkiáltással elfogadta, hogy Orbán Viktor is kapja meg a párt Barankovicsemlékérmét. Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség vezetője arról beszélt: a baloldal nemcsak legyőzni szeretné, hanem meg akarja semmisíteni a jobboldalt. Ennek egyik eszköze a vezér kiütése, a másik az egység megbontása. Az MKDSZ és a KDNP együttműködéséről kijelentette: a politikai tevékenység a KDNP-be integrálódott, míg a kulturális érdekvédő az MKDSZ-ben marad. Orbán Viktor a KDNP választmányi ülése után értékelt FOTÓ: NAGY BÉLA Dávid Ibolya meglepődött az eredményen __Pál Gábor-MTI____________ Kormányképes erővé válna 2010-re az MDF, a következő hónapokban pedig tagtoborzó kampányt indítanak - jelentette ki a párt választmányi ülésén Dávid Ibolya, aki meglepetésnek értékelte, hogy a demokrata fórum a parlamentbe jutott. Emlékezetes: a párt a kampányban még biztos, 15-18 százalékos eredményről beszélt. Dávid Ibolya szerint az MDF- nek is meg kell újulnia a jövőben. Megszólalásra kérik az eddig néma konzervatív értelmiséget és szakértőket, új alapokra helyezik a kapcsolatot a történelmi egyházakkal, és megkezdik a felkészülést az önkormányzati választásokra - tette hozzá. Rövid távú célnak nevezte, hogy az MDF az önkormányzati választásokon az áprilisi országgyűlési választásoknál is nagyobb meglepetést szerezzen. Hosszú távra pedig azt a célt fogalmazta meg: „Ha jól csináljuk, akkor az MDF lehet a szociálliberális oldalt majdan leváltó erők vezetője.” A Fidesz kritizálása most sem maradt el, a legnagyobb ellenzéki párt bírálatára több időt fordított az MDF elnöke, mint amennyit a kormányoldaléra a gazdasági válsághelyzet kapcsán. Véleménye szerint az országgyűlési választások első fordulója és a KDNP kiválása is igazolta az MDF utóbbi ötéves küzdelmének értelmét.