Magyar Nemzet, 2006. május (69. évfolyam, 118-147. szám)

2006-05-03 / 119. szám

10Hamar vemze Szerkeszti: Huth GergelyKörnyezetvédelem 2006. május 3., szerda Kitűnő a Balaton vízminősége A Balaton lebegő algáinak meny­­nyisége a kovamoszatok szoká­sos elszaporodásának eredmé­nyeként április első hetében elérte tavaszi maximumát. Ez az állomány a hónap végére visszafejlődött, és most a Szigli­geti-medence kivételével a tó vize algákban feltűnően sze­gény - jelentette a Magyar Tu­dományos Akadémia Limnológiai Kutatóintézete. Azt írták: az látszik legvalószí­nűbbnek, hogy a következő egy hónapban az algák mennyisége tovább csökken. A parti, vízzel locsolt köveken a tó számos te­rületén egy hazánkban ritka fo­nalas vörösmoszat szabad szemmel jól felismerhető sza­­kállszerű bevonata jelent meg, ami markáns indikátora a tó kiváló vízminőségének. (MN) Darukról vizsgálják az esőerdőket Ausztrál tudósok alig egy év alatt 15 ezer új rovarfajt fedeztek fel annak a módszernek köszönhe­tően, amelyet tavaly dolgoztak ki, s amelynek lényege, hogy ötvenméteres daruk segítségé­vel figyelik, kutatják az őserdők kupoláját. A tudósok az óriás­darukról leeresztett gondolák­ban ülnek, és onnan figyelik meg a legősibbnek tartott ausztrál esőerdő mindeddig megközelíthetetlen kupoláját. Szakértői becslések szerint az esőerdők fáinak koronáiban él a Föld állat- és növényfajainak negyven százaléka, csak a ro­varfajok számát több tízmilliós­ra becsülik. (greenfo.hu) Vadászok is segíthetik a vidravédelmet Horgászok, halászok és vadászok segítségét is várja az Alapítvány a Vidrákért szervezet, amely azt szeretné megvizsgálni, hogy miként befolyásolta a hazai vid­raállományt a dunai és tiszai árvíz. Az alapítvány az egész or­szágra, így a folyók mellett a ta­vakra, víztározókra is kiterjedő felmérést indít, amelyben szer­vezetek és magánszemélyek részvételére is számítanak. Eh­hez nem kell mást tenni, mint e-mailen vagy postai úton be­szerezni egy adatlapot. A jelent­kezőket a 06-30/258-3639-es telefonon várják. (MN) A víz nem ismer országhatárokat A környezet, a természet és a víz nem ismeri az országhatárokat, ezért védelmüket csak össze­fogva, a határok figyelmen kí­vül hagyásával lehet megvalósí­tani - mondta Őri István, a KvVM közigazgatási államtit­kára Bukarestben, az Európa Tanács (ET) Romániában tar­tott regionális konferenciáján. A Környezeti kihívások aktuális szemszögből címmel rendezett tanácskozás - amelyet az ET miniszteri bizottságának soros román elnökségének alkalmá­ból rendeztek Bukarestben - célja a regionális és kétoldalú környezetvédelmi együttműkö­dés erősítése volt. (MN) Biodízel-nagyhatalom lesz az unió Az Európai Unió biodízel-termelése 2005-ben 65 százalékkal 3,2 millió tonnára növekedett, és így a gazdasági közösség lett a „zöld üzemanyag” legnagyobb termelője a világon - közölte az Európai Biodízel Tanács (European Biodiesel Board - EBB). Az emelkedés idén is folytatódhat, a kapacitások várhatóan elérik majd a 6,07 milió tonnát a 25 tagú unióban. (greenfo.hu) Szabotált jogszabály a fővárosban Február végére meghaladta a budapesti levegőszennyezettség az éves határértéket, Demszky mégsem lépett Tűzze napirendjére a Fővárosi Közgyűlés azt a levegő­védelmi intézkedési programot, amelyet az illetékes bizottság már már­ciusban elfogadott - áll a Levegő Munkacsoport Demszky Gá­borhoz írt levelében, amelyben a főpolgármestert hibáztatják a levegőszennyezés katasztrofális mértékéért, az intézkedések el­maradásáért. A civil szervezet megdöbbentő adatai szerint az el­múlt tizenhat évben a tüdőrákosok aránya 130, az asztmásoké 260 százalékkal emelkedett Budapesten. a Szabó Zsolt L­evegőszennyezési katasztrófa fenyeget Budapesten, ha a fő­városi illetékesek nem lépnek azon­nal, s továbbra sem fogadják el a törvényben előírt intézkedési tervet - közölte lapunkkal Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője. El­mondta: még a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülése előtt levelet írtak Demszky Gábor főpolgármester­nek, követelve, hogy tűzzék napi­rendre azt a levegővédelmi intézke­dési programot, amelynek elkészí­tését a Városháza szakemberei ta­valy őszre ígérték, és a fővárosi kör­nyezetvédelmi bizottság tagjai március 8-án pártállástól függetle­nül, egyhangúlag elfogadtak. A kö­vetelések között szerepel, hogy a program alapján 2 hónapon belül készítsék el az intézkedési tervet, amely meghatározza a részletes teendőket, határidőket, költségeket és felelősöket, s ezt követően pedig haladéktalanul lássanak hozzá a megvalósításhoz.­­ Idén már 86 olyan napot mér­tek, amikor az egészségünket legin­kább veszélyeztető részecskeszeny­­nyezettség Budapesten a határérték felett volt. Ha a részecskeszennye­zettség határérték feletti koncentrá­ciója egy évben meghaladja a 35 na­pot, a vonatkozó, EU-konform jog­szabályok szerint az önkormány­zatnak haladéktalanul intézkedési tervet kell készítenie, és azt végre­hajtania. Amennyiben Budapesten nem történnek megfelelő intézke­dések, akkor az itt élők átlagosan 3 évet veszítenek életükből, sőt ha az illetékesek tíz évig várnak, akár húszezer ember halálát is okozhat­ják - fűzte hozzá Lenkei Péter. A környezetvédők megdöbben­tőnek tartják, hogy Demszky Gábor akadályozza a terv elfogadását, s le­velükben emlékeztetik: tizenhat éve, amióta ő a főpolgármester, Bu­dapesten a tüdőrákos betegek ará­nya 130, az asztmásoké 260 száza­lékkal emelkedett, s a növekedés fo­lyamatos.­­ Az elmúlt időszakban több európai nagyvárosban, pél­dául Stockholmban, Barcelonában és Madridban hoztak olyan, főként a közlekedést szabályozó intézkedé­seket, amelyek eredményeként rö­vid időn belül számottevően javult a levegő minősége - írta levelében Lukács András, a Levegő Munka­­csoport elnöke. Endrédy István, a fővárosi kör­nyezetvédelmi bizottság fideszes al­­elnöke lapunknak elmondta, az ál­taluk támogatott program elsősor­ban a gépjárműforgalom jelentős korlátozását, illetve útdíj bevezeté­sét tartalmazza, mert ezek az intéz­kedések már beváltak Európa nagy­városaiban. - Nem halogatható az elővárosi közlekedés radikális fej­lesztése, az M0-s körgyűrű építésé­nek befejezése, a zöld felület jelen­tős növelése - emelte ki Endrédy, megjegyezve: a fővárosi önkor­mányzat és a kerületek másfél évti­zed alatt a fentiekkel ellentétesen éppen hogy csökkentették a zöld te­rületeket, s a tíz éve beígért új köz­parképítés helyett mind több plaza, irodaház és más épületek tömeges kialakítását engedélyezték. Emlékezetes, egy évvel ezelőtt a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Rü­­gyecskék Alapítvány, a Védegylet és a Zöld Fiatalok a Városháza elé szervezett demonstráción követel­ték a sürgős intézkedéseket az ipari tevékenységből és a közlekedésből eredő porszennyezettség magas fo­ka miatt. Akkori petíciójukban ki­jelentették: Budapest belső város­részeiben a gépjárműforgalom azonnali korlátozására van szük­ség, ugyanis a levegőben található por 10 mikrométernél kisebb ré­szecskéi az életünket veszélyezte­tik. Álláspontjukat az Európai Unió 1996-os irányelvével s az előíráso­kat átvevő 2001-es, három minisz­ter által aláírt hazai rendelettel tá­masztották alá. Szaszovszky Ferenc, a Főpolgármesteri Hivatal környe­zetvédelmi ügyosztályának egyik alosztályvezetője tavaly májusban még azt mondta: a fővárosnak ha­tályos rendelete van a füstködriadó elrendelésének szabályairól, s az abban meghatározottak szerint Bu­dapest levegőjének szennyezettsé­ge nem nagy. A Főpolgármesteri Hivatal saj­tóirodáján lapunkkal most azt kö­zölték: a hivatal szakemberei még dolgoznak az előterjesztésen, és várhatóan a hónap végén terjesztik a fővárosi képviselők elé. Közlekedési káosz a Gellért téren: a kialakult helyzeten csak radikális reform segíthet FOTÓ: MÁTÉ PÉTER p—i—wwrw—fw——w—«w—wwwwüwwww—f[ Kenuval az ártéri vadonba Szelíd turizmus: a Bodrogzug valódi evezősparadicsom Nem csak a különleges desszertborok miatt érdemes Tokajban vendégeskedni. Kevesen tudják, hogy a Bodrog és a Tisza találko­zásánál, a borvárossal átellenben minden tavasszal víz alá kerül az ártér, amelynek érintetlen természeti értékei jobbára csak a szakemberek és a vízi túrázók előtt ismertek. Aki egyszer már el­evezett Tokajból Zalkodig, tudja: Bodrogzug kenuból az igazi.­ ­ Muray Gábor N­agy az ár, sajgó vállakkal eve­zünk a Bodrogon a máskor ős­erdei csatornákra emlékeztető ág­hoz, amely elvezet az árteret a folyó­tól elválasztó gátig. A korábbi évek­kel szemben az idén nem kell a ha­jókat emelgetni: a gáttal együtt az ártéri házak, üdülők és erdők is víz alá kerültek. Ahol máskor fekete gó­lya halászik a nádasban, és kacska­­ringós utakat vágnak a sásba az áramlatok, most végtelen víztükör csillog. Ki hinné, hogy a Tokaj- Bodrogzug Tájvédelmi Körzet rejti az ország talán legromantikusabb tavát: a jellegzetesen kétarcú síkvi­déki táj javarészt túlélte a hata­lomittas szabályozáskényszert, és évente legalább kétszer víz alá ke­rülnek a Bodrogköz legmélyebben fekvő részei, elsősorban a több ezer hektáros Bodrogzug. Összefogjuk a kenukat, ringa­tózva kóstolgatjuk a városban vett furmintot. Csak a két folyó mentén húzódó ligeterdők sávja, és a ki­­sebb-nagyobb erdőfoltok fái emlé­keztetnek arra, hogy ez eredetileg szárazföld. Távol a zempléni hegyek kéklenek, hátunk mögött a tokaji dűlők a rendezett szőlősorokkal, délre a Tisza-parti nyárfasorok. Embernek nyoma sincs. Ha Fekete István most ülne neki a Tüskevár­nak, Matula bácsit ide kellene tele­pítenie a Kis-Balatonról. Tavalyelőtt ugyanitt idilli vízi vi­lággal találkoztunk: tó helyett mo­csaras foltokkal, nedves rétekkel, morotvatavakkal és lápos tocsogók­kal. Akkor a sekély, elmocsarasodó vizeken súlyom és rucaöröm élt, tündérrózsa, tündérfátyol és taviró­zsa virágzott, a tocsogókban kor­­nistárnics, többféle boglárka és Ti­sza-parti margitvirág, a nedves ré­teken szibériai nőszirom nyil. Most, az évszázados nagy árban egészen mély a csend, állatok sin­csenek. De tudjuk: nemsokára újra megelevenedik a Bodrogzug: a ke­nuk körül vízisiklók úsznak majd, a partokon mocsári teknősök napoz­nak, a sekély, gyorsan felmelegedő vizekben lápi póc és réti csík csillog, és esténként harsogni fognak a bé­kák. A tájvédelmi körzet igazi látvá­nyosságai a madarak: szürke- és vö­rösgém, bakcsó, bölömbika, kis- és nagykócsag költ a területen, a ned­ves réteken haris, a szárazabb he­lyeken fúrt hangját hallani. A kevés­bé járt erdőkben fekete gólya fész­kel, a ragadozók közül a barna és hamvas rétihéja, a réti fülesbagoly és ritkábban a barna kánya alakja tűnik fel az égen. Bár most esőkabátban kucor­­gunk a kenuban, volt idő, hogy áp­rilis elején már félmeztelenre vet­kőzve eveztünk a lágy ártéri szellő­ben a világvégi Zalkod felé. Az unió bürokratikus szele most Zalkodot is megérintette: szomorúan kocogtat­­juk a falu - kenusok által különösen kedvelt - kocsmáján a lakatot. Rozsdállik már, nem felelt meg a brüsszeli elvárásoknak. HASZNOS INFORMÁCIÓK. A bodrogzugi evezőstúrákra áprilistól júniusig ér­demes elindulni, utána már a sok szúnyog, és az elmocsarasodó ártér miatt nehezebb élvezni a kirándulást. (A nyár a bodrogi és a tiszai túrák időszaka.) A természetvédelmi oltalom alatt álló területen való hajózáshoz a Tokaj, illetve a szemközti Rakamaz partján álló csónakházakban fogadhatunk vezetőt, ami­re nagy szükség is lehet, a két folyó szerteágazó mellékágrendszerén könnyű ugyanis eltévedni, a nagyobb vízállásnál szinte végeláthatatlan víztükörrel pe­dig nehéz kikeveredni. A túrák jellemzően a két folyó találkozásától a Bodrog irányába indulnak, majd az ártér bejárása után Bodrogkeresztúr vagy Zalkod felé folytatódnak Utóbbi esetben a túravezetők gyakran lovas kocsikkal szál­líttatják át a kenukat a falu határától a közelben folyó Tiszáig, így nem kell ugyanazon az útvonalon visszatérni Tokajba. Ha a fővárosból vagy Budapes­ten keresztül utazunk érdemes a vasutat választani, az intercity járatok ugyan­is a kocsiútnál gyorsabban érik el Tokajt Itt sokféle szálláshely közül választha­tunk a kempingek faházaiban és a turistaszállásokon kétezer forintnál is ol­csóbban aludhatunk A kenubérlés személyenként átlagosan ötszáz forintba kerül naponta, ha biztosra akarunk menni, érdemes előre foglalni. Elérhetősé­gek tokaji Tourinform iroda telefonja: 47/352-259, 30/299-4122, inter­netcímek tokaj-turizmus.hu, tokaj.hu, vizitura.lap.hu, vizitura.hu. zoldoldal@magyarnemzet.hu Több közmeghallgatást követelnek Paksról­ ­ Munkatársunktól A­z Energia Klub nevű zöld­­szervezet szerint több köz­meghallgatásra lenne szükség a paksi atomerőmű üzemidejének tervezett meghosszabbításával kapcsolatban, ezért nyílt levélben arra kérik Persányi Miklós környe­zetvédelmi minisztert, segítsen abban, hogy minél többen el­mondhassák véleményüket a ter­vezetről. A levél utal arra, hogy a jelenle­gi szabályozás szerint az engedé­lyezési folyamatban szükség van egy úgynevezett környezeti hatás­­vizsgálati eljárásra, amelynek ré­sze egy közmeghallgatás is. Ezt az Alsó-Duna-völgyi Környezetvé­delmi, Természetvédelmi és Víz­ügyi Felügyelőség döntése alapján április 28-án, pénteken Pakson tartották meg. A környezetvédők szerint azonban a felügyelőség az úgynevezett hatásterületet az atomerőmű körül húzott tíz kilo­méteres körön belül határozta meg, tehát egy esetleges baleset következményeit egy mindössze valamivel több mint 300 négyzet­­kilométeres körzetre redukálja. Ugyanakkor a közmeghallgatásról szóló jogszabály nem tisztázza pontosan, hogy egy atomerőmű esetében mekkora nagyságú kör­zetet kell hatásterületnek tekinte­ni. Az Energia Klub kezdeménye­zésére született nyílt levélhez csat­lakozott az E-Misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület, a Greenpeace, a Magyar Természet­­védők Szövetsége, a Reflex Kör­nyezetvédő Egyesület és a Védegy­let is. A zöldeknek a közmeghallgatá­son is elmondtuk, hogy megvan­nak a jogszabályi és szakmai elő­írásai egy ilyen hatásterület kijelö­lésének, amelyek sokkal szigorúb­bak, mint például egy hőerőmű esetében - közölte lapunkkal Tiberenczi József, a környezetvé­delmi felügyelőség vezetője. Mint elmondta, az előírások alapján tervezők és szakértők állapítják meg a hatásterület határait, és a hatóság erről mondja ki a végső döntést. A hatóság döntötte el, hogy Pakson tartanak közmeghallga­tást az üzemidő-hosszabbításról, de 22 környező településen is ki­függesztették a hatástanulmány közérthető változatát - mutatott rá Mittler István, a Paksi Atom­erőmű Rt. szóvivője. Megjegyezte: a hatástanulmány az ország összes önkormányzata, illetve állampol­gára számára másfél hónapig elér­hető volt a közmeghallgatás előtt az interneten, de senki sem jelez­te, hogy észrevétele lenne ezzel kapcsolatban. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA.

Next