Magyar Nemzet, 2006. május (69. évfolyam, 118-147. szám)

2006-05-03 / 119. szám

2006. május 3., szerdaEnergia- Matar Lemzet Fellendülés előtt a bioüzemanyagok piaca Hamarosan magasabb adó sújtja majd a tisztán kőolajból készült benzint és gázolajat Kevésbé köztudott, de a Magyarországon kapható összes benzin­mennyiség hetven százaléka már most is tartalmaz valamennyi biológiai eredetű komponenst. A mezőgazdaságra alapozó üzem­anyag-termelés igazi felfutása azonban még csak most kezdődik. gj Erdősi Csaba____________ A bioüzemanyagok elterjedését ösztönző uniós stratégia feb­ruárban született meg, s ennek nyomán úgy tűnik, Magyarorszá­gon is fellendülhet a termelés. A folyamat máris felgyorsult, hiszen szinte nincs olyan hét, amikor be­ruházók ne jelentenék be újabb bioetanol-üzem létesítésének ter­vét. Hajdúsámsonban például 64 milliárd forintból kezdtek bele egy 150 főt foglalkoztató, évente vár­hatóan egymillió tonna kukoricát feldolgozó lepárló építésébe. Ugyanakkor Marcaliban, Csurgón és Martfűn is bioetanol-lepárló épül, a győri szeszgyár pedig ki­szélesíti a már meglévő kapacitá­sait, s ezeken túl is legalább fél tu­cat kisebb-nagyobb etanolgyár áll előkészítés alatt. A beruházók biz­tosra mennek, hiszen termékük stabil, és folyamatosan növekvő piacra számíthatnak. 2007-től ezt még inkább kiszámíthatóvá teszi, hogy felemelik Magyarországon az olyan üzemanyagokra kivetett jövedéki adót, amelyek nem tar­talmaznak biokomponenst. A biológiai eredetű, vagyis nö­vényi alapanyagból készült üzem­anyagok gyakorlatilag egyidősek a robbanómotorral. Két fajtájuk lé­tezik: a dízelüzemű autókba tölt­hető növényi olaj­­ kevéssé közis­mert, de a Rudolf Diesel által be­mutatott belső égésű motor pro­totípusa, vagyis a világ első dízel­motorja sem gázolajjal, hanem mogyoróolajjal működött­­, s a bioetanol, vagyis a víztelenített tiszta szesz. Magyarországon a harmincas-negyvenes években, főként az olajalapú üzemanyagok szűkössége miatt már forgalmaz­tak bioetanolt, vagyis víztelen szeszt, és azokban az országok­ban, ahol az alapanyag bőségesen rendelkezésre áll - például Brazí­liában - ezt a fajta üzemanyagot az olcsó olaj korszaka sem tudta kiszorítani. Tisztán bioetanolt csak a speciálisan erre a célra ter­vezett gépkocsikba lehet tölteni, néhány százalékos arányban ha­gyományos benzinbe keverve azonban bármelyik gépkocsiban felhasználható ez az üzemanyag. A biodízelt ezzel szemben gyakor­latilag bármilyen arányban fel le­het használni a dízelüzemű gép­kocsikban - átalakítás nélkül is. A bioüzemanyag mostani re­neszánsza a klímavédelemnek kö­szönhető. A biodízelnek és a bio­­etanolnak jóval kisebb ugyanis a károsanyag-kibocsátása, mint kő­olajalapú társaiknak, s mivel a biobenzin elégetésekor keletkező szén-dioxid pontosan annyi, mint amennyit az alapanyagként fel­használt növény növekedésekor megkötött, használatuk nem nö­veli az üvegházhatást. Környezeti kockázatot jelentenek ugyanakkor a lepárlás után fennmaradó anya­gok. Ezeket talajjavítóként kis mennyiségben fel tudja ugyan használni a mezőgazdaság, ipari méretű elhelyezésük azonban egy­előre nem megoldott. Thernesz Artúr, a Mal Rt. fej­lesztési igazgatója egy minapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a bioetanol-beruházásokat alap­vetően a magas költség és az ala­csony nyersanyagár jellemzi. A biodízelgyártás költségvonzata ennek épp a fordítottja, aki tehát biodízel előállításában gondolko­dik, annak alacsony tőkebefekte­tés mellett magas alapanyagárra kell számítania. Egy tonna gabo­nából körülbelül háromszáz liter bioetanol, míg egy tonna olajos terményből nagyjából 450 liter biodízelt lehet előállítani. A Mal Rt. mindkét üzletben érdekelt, hiszen etanolt már most is kever­nek a benzinhez, 2008-tól pedig a cég évi 150 ezer tonna kész biodízel-komponenst vásárolna, s ehhez maga is hozzátenne még ötvenezer tonnát. Ennek érdeké­ben a százhalombattai olajfino­mítóban már meg is kezdték egy olyan üzem felépítését, amely a biológiai eredetű komponenseket keveri össze a hagyományos ter­mékkel. Az olajipari vállalatoknak a jo­gi szabályozás miatt elemi érde­kük a bioprogramok indítása. A termékcsoportnak emellett óriási járulékos haszna is van, hiszen csökkenti Magyarország és Euró­pa energiafüggőségét, munkahe­lyeket teremt a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban, s nem utolsósorban megoldja a felesle­ges gabonatermésből adódó prob­lémákat. A tervbe vett hazai bio­gyárak akár évi hárommillió ton­na gabonának jelentenek majd biztos piacot. Emiatt ugyan egye­sek attól félnek, hogy az állatte­nyésztők számára nem jut majd elegendő takarmány, de jelen pil­lanatban ez még nem lehet reális veszély - a raktárakban ugyanis nyolcmillió tonna eladatlan bú­zánk és kukoricánk van. ■ KÖRNYEZETVÉDELMI AGGÁLYOK: Csak akkor van értelme a bioüzem­­anyag-programnak, ha a termék teljes életciklusán keresztül odafi­gyelünk a felszabaduló környezet­­szennyező anyagokra. Ha például a bioetanolt fosszilis energiahordo­zót - praktikusan földgázt - hasz­náló lepárlóegységekben állítják elő, az nyilvánvalóan növeli a leve­gőbe jutó káros anyagok mennyi­ségét. A környezetvédők szerint ezért a szabályozásnak nemcsak a biológia eredetű üzemanyagok fel­­használására, de azok előállítására is ki kell terjednie. Jó megoldásnak kínálkozik ebből a szempontból a biomassza-tüzelésű lepárlók támo­gatása, hiszen ennek az ener­giahordozónak ugyanaz az értel­me, mint a bioüzemanyagoknak: amennyi szén-dioxid a biomassza elégetésével felszabadul, ugyan­annyit meg is kötnek a kazánt táp­láló energiaültetvények. Környe­zetvédelmi problémák jelentkez­hetnek termelői oldalról is. Ahhoz ugyanis, hogy minimalizálni lehes­sen az alapanyagok termesztéséhez szükséges fosszilis energiahordo­zók arányát, a termelőket nemcsak a növénykultúra-váltásban, de a műtrágyamentes termesztésben is érdekeltté kellene tenni. A műtrá­gya ugyanis földgázból készül, egy olyan folyamat végeredményeként, mely jelentős mennyiségű széndi­oxidot szabadít fel. A biodízel és a bioetanol reneszánsza a klímavédelemnek köszönhető FOTÓ: AFP/SANDY HUFFAKER Holding Rt. A PANNONPOWER HOLDING RT. a megújuló energiaforrások alkalmazásának piacvezető­ vállalkozása Sikeres évzárással készül az MVM a teljes piacnyitásra A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. április 21-i közgyűlésén elfogadták az igazgatóság 2005. évi beszámolóját és üzleti jelentését 495,395 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 913 millió forint mérleg szerinti nyereséggel. A tulajdonosok elfogadták a társaság 2006. évi üzletpoliti­káját és üzleti tervét. A közgyűlésen elhangzott, hogy az MVM csoport vezetése a társaságcso­port középtávú stratégiájában szereplő, általa befolyásolható célokat elérte. Az MVM Zrt. április 21-i közgyűlése a társaság 2005. üzleti évének lezárásán túlmenően elfogadta az MVM csoport konszolidált üzleti jelentését és beszámolóját is, valamint elfogadott egy tájékoztatót az MVM cso­port középtávú üzleti stratégiájának helyzetéről. Az MVM Zrt. igazgatóságának javaslatára a közgyűlés elfogadta az éves beszámolót és az üzleti jelentést, 495,395 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 913 millió forint mérleg szerinti nyereséggel. A közgyűlés el­rendelte a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba helyezését. A közgyűlés elfogadta a társaság 2006. évi üzletpolitikáját és üzleti tervét. Az üzletpolitikai célkitűzések kö­zött kiemelendő, hogy törekedni kell a közüzemi nagykereskedelmi tevékenység meglévő veszteségeinek árrendszeren keresztül történő megtérítésére, továbbá az MVM középtávú stratégiájának teljesítése érde­kében fel kell gyorsítani a teljes piacnyitás előkészítését úgy, hogy az új villamosenergia-piaci modell az MVM csoport részére megfelelő pozíciókat és diszkriminációmentességet biztosítson. A közgyűlés a továbbiakban elfogadta az MVM társaságcsoport 2005. évi gazdálkodásáról és vagyoni hely­zetéről készített összevont (konszolidált) beszámolót és üzleti jelentést. A konszolidált MVM csoport szintű eredményt az anyavállalaton kívül a teljes konszolidációba bevont leányvállalati kör eredménye határozta meg. A közgyűlés az igazgatóság előterjesztése alapján az MVM társaságcsoport konszolidált mérlegét és eredménykimutatását 597,532 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 1,031 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel állapította meg. A közgyűlés tájékoztatót fogadott el a társaságcsoport középtávú üzleti stratégiája végrehajtásának aktuá­lis helyzetéről. Ennek alapján megállapítható, hogy az MVM csoport vezetése a stratégiában célul tűzött, az általa befolyásolható célokat elérte. A társaságcsoport életében a tavalyi év mérföldkőnek számított, meg­kezdődött a társaságcsoport működésének új pályára állítása. Ennek kereteit a 2005-ös év meghatározó je­lentőségű parlamenti és államigazgatási döntései (a privatizációs és a villamosenergia-törvény módosítá­sa, parlamenti döntés a Paksi Atomerőmű Rt. üzemidő-hosszabbításáról, kormányhatározatok) jelölték ki. E döntések együttesen rögzítették a társaságcsoport év közepén megalkotott középtávú üzleti stratégiájá­nak fő irányait, a nemzeti villamos társaságcsoport létrehozását. A tájékoztató beszámol arról, hogy e fo­lyamatban a társaságcsoport vezetése lényegében valamennyi, általa befolyásolható területen jelentős előrelépést tett. Ezek sorában kiemelendő a magyarországi integrált átviteli hálózati rendszerirányító (TSO) 2005. év végén történt létrehozása az MVM leányvállalatának, a MAVIR Zrt.-nek a bázisán - a dön­tési függetlenség, szétválasztási szabályok teljes betartásával. Az MVM ezzel jelentős lépést tett az anya­­vállalat holding típusú működése felé. Ebben a folyamatban a következő lépés az MVM közüzemi nagy­kereskedelmi leányvállalatának megalapítása volt, amelyre - a TSO létrehozásához hasonlóan - az új európai árampiaci szabályozásnak megfelelő átalakítás, illetve a 2007 közepétől esedékes teljes piacnyi­tásra történő felkészülés részeként került sor. Az új stratégia megvalósítása biztosítja, hogy az MVM a tel­jes piacnyitást követően versenyképes szereplője legyen a hazai villamosenergia-szektornak, szerepet vál­lalva a régió energetikájában is. Az oldalt támogatta az MVM Zrt. -----------------------­-------------------------­------------------A___________,___________________,___,______________________- ___

Next