Magyar Nemzet, 2006. május (69. évfolyam, 118-147. szám)
2006-05-03 / 119. szám
2006. május 3., szerdaEnergia- Matar Lemzet Fellendülés előtt a bioüzemanyagok piaca Hamarosan magasabb adó sújtja majd a tisztán kőolajból készült benzint és gázolajat Kevésbé köztudott, de a Magyarországon kapható összes benzinmennyiség hetven százaléka már most is tartalmaz valamennyi biológiai eredetű komponenst. A mezőgazdaságra alapozó üzemanyag-termelés igazi felfutása azonban még csak most kezdődik. gj Erdősi Csaba____________ A bioüzemanyagok elterjedését ösztönző uniós stratégia februárban született meg, s ennek nyomán úgy tűnik, Magyarországon is fellendülhet a termelés. A folyamat máris felgyorsult, hiszen szinte nincs olyan hét, amikor beruházók ne jelentenék be újabb bioetanol-üzem létesítésének tervét. Hajdúsámsonban például 64 milliárd forintból kezdtek bele egy 150 főt foglalkoztató, évente várhatóan egymillió tonna kukoricát feldolgozó lepárló építésébe. Ugyanakkor Marcaliban, Csurgón és Martfűn is bioetanol-lepárló épül, a győri szeszgyár pedig kiszélesíti a már meglévő kapacitásait, s ezeken túl is legalább fél tucat kisebb-nagyobb etanolgyár áll előkészítés alatt. A beruházók biztosra mennek, hiszen termékük stabil, és folyamatosan növekvő piacra számíthatnak. 2007-től ezt még inkább kiszámíthatóvá teszi, hogy felemelik Magyarországon az olyan üzemanyagokra kivetett jövedéki adót, amelyek nem tartalmaznak biokomponenst. A biológiai eredetű, vagyis növényi alapanyagból készült üzemanyagok gyakorlatilag egyidősek a robbanómotorral. Két fajtájuk létezik: a dízelüzemű autókba tölthető növényi olaj kevéssé közismert, de a Rudolf Diesel által bemutatott belső égésű motor prototípusa, vagyis a világ első dízelmotorja sem gázolajjal, hanem mogyoróolajjal működött, s a bioetanol, vagyis a víztelenített tiszta szesz. Magyarországon a harmincas-negyvenes években, főként az olajalapú üzemanyagok szűkössége miatt már forgalmaztak bioetanolt, vagyis víztelen szeszt, és azokban az országokban, ahol az alapanyag bőségesen rendelkezésre áll - például Brazíliában - ezt a fajta üzemanyagot az olcsó olaj korszaka sem tudta kiszorítani. Tisztán bioetanolt csak a speciálisan erre a célra tervezett gépkocsikba lehet tölteni, néhány százalékos arányban hagyományos benzinbe keverve azonban bármelyik gépkocsiban felhasználható ez az üzemanyag. A biodízelt ezzel szemben gyakorlatilag bármilyen arányban fel lehet használni a dízelüzemű gépkocsikban - átalakítás nélkül is. A bioüzemanyag mostani reneszánsza a klímavédelemnek köszönhető. A biodízelnek és a bioetanolnak jóval kisebb ugyanis a károsanyag-kibocsátása, mint kőolajalapú társaiknak, s mivel a biobenzin elégetésekor keletkező szén-dioxid pontosan annyi, mint amennyit az alapanyagként felhasznált növény növekedésekor megkötött, használatuk nem növeli az üvegházhatást. Környezeti kockázatot jelentenek ugyanakkor a lepárlás után fennmaradó anyagok. Ezeket talajjavítóként kis mennyiségben fel tudja ugyan használni a mezőgazdaság, ipari méretű elhelyezésük azonban egyelőre nem megoldott. Thernesz Artúr, a Mal Rt. fejlesztési igazgatója egy minapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a bioetanol-beruházásokat alapvetően a magas költség és az alacsony nyersanyagár jellemzi. A biodízelgyártás költségvonzata ennek épp a fordítottja, aki tehát biodízel előállításában gondolkodik, annak alacsony tőkebefektetés mellett magas alapanyagárra kell számítania. Egy tonna gabonából körülbelül háromszáz liter bioetanol, míg egy tonna olajos terményből nagyjából 450 liter biodízelt lehet előállítani. A Mal Rt. mindkét üzletben érdekelt, hiszen etanolt már most is kevernek a benzinhez, 2008-tól pedig a cég évi 150 ezer tonna kész biodízel-komponenst vásárolna, s ehhez maga is hozzátenne még ötvenezer tonnát. Ennek érdekében a százhalombattai olajfinomítóban már meg is kezdték egy olyan üzem felépítését, amely a biológiai eredetű komponenseket keveri össze a hagyományos termékkel. Az olajipari vállalatoknak a jogi szabályozás miatt elemi érdekük a bioprogramok indítása. A termékcsoportnak emellett óriási járulékos haszna is van, hiszen csökkenti Magyarország és Európa energiafüggőségét, munkahelyeket teremt a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban, s nem utolsósorban megoldja a felesleges gabonatermésből adódó problémákat. A tervbe vett hazai biogyárak akár évi hárommillió tonna gabonának jelentenek majd biztos piacot. Emiatt ugyan egyesek attól félnek, hogy az állattenyésztők számára nem jut majd elegendő takarmány, de jelen pillanatban ez még nem lehet reális veszély - a raktárakban ugyanis nyolcmillió tonna eladatlan búzánk és kukoricánk van. ■ KÖRNYEZETVÉDELMI AGGÁLYOK: Csak akkor van értelme a bioüzemanyag-programnak, ha a termék teljes életciklusán keresztül odafigyelünk a felszabaduló környezetszennyező anyagokra. Ha például a bioetanolt fosszilis energiahordozót - praktikusan földgázt - használó lepárlóegységekben állítják elő, az nyilvánvalóan növeli a levegőbe jutó káros anyagok mennyiségét. A környezetvédők szerint ezért a szabályozásnak nemcsak a biológia eredetű üzemanyagok felhasználására, de azok előállítására is ki kell terjednie. Jó megoldásnak kínálkozik ebből a szempontból a biomassza-tüzelésű lepárlók támogatása, hiszen ennek az energiahordozónak ugyanaz az értelme, mint a bioüzemanyagoknak: amennyi szén-dioxid a biomassza elégetésével felszabadul, ugyanannyit meg is kötnek a kazánt tápláló energiaültetvények. Környezetvédelmi problémák jelentkezhetnek termelői oldalról is. Ahhoz ugyanis, hogy minimalizálni lehessen az alapanyagok termesztéséhez szükséges fosszilis energiahordozók arányát, a termelőket nemcsak a növénykultúra-váltásban, de a műtrágyamentes termesztésben is érdekeltté kellene tenni. A műtrágya ugyanis földgázból készül, egy olyan folyamat végeredményeként, mely jelentős mennyiségű széndioxidot szabadít fel. A biodízel és a bioetanol reneszánsza a klímavédelemnek köszönhető FOTÓ: AFP/SANDY HUFFAKER Holding Rt. A PANNONPOWER HOLDING RT. a megújuló energiaforrások alkalmazásának piacvezető vállalkozása Sikeres évzárással készül az MVM a teljes piacnyitásra A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. április 21-i közgyűlésén elfogadták az igazgatóság 2005. évi beszámolóját és üzleti jelentését 495,395 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 913 millió forint mérleg szerinti nyereséggel. A tulajdonosok elfogadták a társaság 2006. évi üzletpolitikáját és üzleti tervét. A közgyűlésen elhangzott, hogy az MVM csoport vezetése a társaságcsoport középtávú stratégiájában szereplő, általa befolyásolható célokat elérte. Az MVM Zrt. április 21-i közgyűlése a társaság 2005. üzleti évének lezárásán túlmenően elfogadta az MVM csoport konszolidált üzleti jelentését és beszámolóját is, valamint elfogadott egy tájékoztatót az MVM csoport középtávú üzleti stratégiájának helyzetéről. Az MVM Zrt. igazgatóságának javaslatára a közgyűlés elfogadta az éves beszámolót és az üzleti jelentést, 495,395 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 913 millió forint mérleg szerinti nyereséggel. A közgyűlés elrendelte a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba helyezését. A közgyűlés elfogadta a társaság 2006. évi üzletpolitikáját és üzleti tervét. Az üzletpolitikai célkitűzések között kiemelendő, hogy törekedni kell a közüzemi nagykereskedelmi tevékenység meglévő veszteségeinek árrendszeren keresztül történő megtérítésére, továbbá az MVM középtávú stratégiájának teljesítése érdekében fel kell gyorsítani a teljes piacnyitás előkészítését úgy, hogy az új villamosenergia-piaci modell az MVM csoport részére megfelelő pozíciókat és diszkriminációmentességet biztosítson. A közgyűlés a továbbiakban elfogadta az MVM társaságcsoport 2005. évi gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről készített összevont (konszolidált) beszámolót és üzleti jelentést. A konszolidált MVM csoport szintű eredményt az anyavállalaton kívül a teljes konszolidációba bevont leányvállalati kör eredménye határozta meg. A közgyűlés az igazgatóság előterjesztése alapján az MVM társaságcsoport konszolidált mérlegét és eredménykimutatását 597,532 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 1,031 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel állapította meg. A közgyűlés tájékoztatót fogadott el a társaságcsoport középtávú üzleti stratégiája végrehajtásának aktuális helyzetéről. Ennek alapján megállapítható, hogy az MVM csoport vezetése a stratégiában célul tűzött, az általa befolyásolható célokat elérte. A társaságcsoport életében a tavalyi év mérföldkőnek számított, megkezdődött a társaságcsoport működésének új pályára állítása. Ennek kereteit a 2005-ös év meghatározó jelentőségű parlamenti és államigazgatási döntései (a privatizációs és a villamosenergia-törvény módosítása, parlamenti döntés a Paksi Atomerőmű Rt. üzemidő-hosszabbításáról, kormányhatározatok) jelölték ki. E döntések együttesen rögzítették a társaságcsoport év közepén megalkotott középtávú üzleti stratégiájának fő irányait, a nemzeti villamos társaságcsoport létrehozását. A tájékoztató beszámol arról, hogy e folyamatban a társaságcsoport vezetése lényegében valamennyi, általa befolyásolható területen jelentős előrelépést tett. Ezek sorában kiemelendő a magyarországi integrált átviteli hálózati rendszerirányító (TSO) 2005. év végén történt létrehozása az MVM leányvállalatának, a MAVIR Zrt.-nek a bázisán - a döntési függetlenség, szétválasztási szabályok teljes betartásával. Az MVM ezzel jelentős lépést tett az anyavállalat holding típusú működése felé. Ebben a folyamatban a következő lépés az MVM közüzemi nagykereskedelmi leányvállalatának megalapítása volt, amelyre - a TSO létrehozásához hasonlóan - az új európai árampiaci szabályozásnak megfelelő átalakítás, illetve a 2007 közepétől esedékes teljes piacnyitásra történő felkészülés részeként került sor. Az új stratégia megvalósítása biztosítja, hogy az MVM a teljes piacnyitást követően versenyképes szereplője legyen a hazai villamosenergia-szektornak, szerepet vállalva a régió energetikájában is. Az oldalt támogatta az MVM Zrt. ------------------------------------------------------------------A___________,___________________,___,______________________- ___