Magyar Nemzet, 2006. augusztus (69. évfolyam, 208-238. szám)
2006-08-01 / 208. szám
fai«. Jobbik: önállóan a jobboldali szövetségben Balczó Zoltán szerint a legfontosabb cél Budapesten Demszky Gábor leváltása Ék Ferenc A sikertelen országgyűlési választások után úgy látszik, végleg megszűnt a Harmadik Út nevű választási szövetség a MIÉP és a Jobbik között. Hogyan tovább? A Harmadik Út valóban sikertelen volt a parlamenti választásokon abban a tekintetben, hogy a célt, az ötszázalékos eredményt nem tudtuk teljesíteni. A választási kampány körülményeit tekintve viszont sokan azt mondják, hogy ezt a 2,2 százalékot is értékelni kell, különösen annak figyelembevételével, hogy a két kisebbik párt csak az MSZP, illetve a mögötte álló média és gazdasági érdekcsoportok közvetlen vagy közvetett támogatásával tudta átlépni a bekerülési küszöböt. Mi az Országgyűlésbe jutott pártokon kívül egyedüliként teljesítettük valamennyi megyében a listaállítás feltételeit, és léptük át az egyszázalékos határt. - Csupán kétszázaléknyi radikális szavazó van az országban? - Meggyőződésem, hogy jóval több van. Stumpf István az egyik nyilatkozatában ötnyolc százalék biztos nemzeti radikális szavazóról beszélt, egy Fidesz-prominens pedig 15 százalékra becsülte ezt az arányt. - Miért nem tudták megszólítani ezt a jelentős szavazói réteget? - Az úgynevezett elveszett szavazatoktól való félelem ennek a tábornak a jelentős részét a Fideszhez vitte, sokan a kisebbik rosszként választották őket. A MIÉP-Jobbik pártszövetséget a csalódást okozó eredmény ellenére az önkormányzati választásokra is fenn lehetett volna tartani, és vannak olyan budapesti kerületek, ahol meg is valósul. A legnagyobb súlyú, közérdeklődésre számot tartó választás a fővárosi, beleértve a főpolgármester-állítást és a budapesti listát. A Jobbik úgy döntött, hogy nem indít a MIÉP-pel közös főpolgármester-jelöltet, nekik önálló jelöltjük van, és így közös listánk sincsen. - Miért döntöttek így? - Három oka van. A legfontosabb az, hogy Tarlós István személyében végre olyan kihívója van Demszky Gábornak, aki eséllyel veheti fel vele a küzdelmet. Ebben a helyzetben egy szerény eredményre számító MIÉP-jelölt támogatásával - egyfordulós választásról lévén szó - ezt az esélyt csökkentettük volna. A másik ok annak elkerülése, hogy a kampány során a MIÉP segédcsapataként jelenjünk meg. Az országgyűlési választások során sajnos nem volt lehetőségünk a médiában megjeleníteni azt a szakmai felkészültséget és az azt képviselő személyeket, amivel a Jobbik rendelkezett, így a Harmadik Út sokak szemében a MIÉP-pel lett azonos. S végül szembesülnünk kellett azokkal a súrlódásokkal, személyi ellentétekkel - helyi és felsőbb szinten is -, amelyek a két párt harmonikus együttműködését lehetetlenné tették volna. Demszky Gáborral szemben az előző választásokon is tekintélyes politikus vagy népszerű közéleti személyiség vette fel a küzdelmet. Miért gondolják azt, hogy most nagyobb az esély? - A Fidesz és a KDNP által is támogatott Tarlós Istvánt azért tekintjük alkalmasnak, mert tizenhat év alatt Óbudán polgármesterként eredményesen működött, és bizonyította, hogy a lakosság érdekében képes a pártok együttműködését megteremteni. Alapvető várospolitikai kérdésekben egyébként a felfogása megegyezik a Jobbikéval. A támogatásunk kinyilvánítását követően szinte hisztérikusan jelent meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom szélsőséges pártként való megbélyegzése a balliberális sajtóban. Nem tévedtünk tehát, amikor közleményünkben úgy ítéltük meg, hogy Tarlós István számíthat azokra a baloldali szavazókra is, akiknek elegük lett Demszky Gábor tizenhat éves városlásából. Hiszen nyilvánvalóan őket akarják eltántorítani a főpolgármester-jelöltet támogató egyik párt szélsőségessé nyilvánításával. Bízom benne, hogy a szavazókat ilyen könnyen nem lehet félrevezetni. - A múltban meglehetős sikerrel folytatta a balliberális oldal ezt a lejárató kampányt. Hogyan tudják elhárítani a vádakat? - Természetesen nem vagyunk szélsőjobboldali, rasszista, antiszemita párt. Bármilyen ezzel kapcsolatos vádra készséggel válaszolunk, de egyszerűen ránk sütik ezt a bélyeget. Legutóbb egy lapban az jelent meg, hogy nem az alkotmány alapján működő párt vagyunk. A megfelelő jogi lépéseket természetesen megtettük, elkerülendő, hogy a következmények nélkül sokszor emlegetett vádak, rágalmak végül igazságként tudatosuljanak a közvéleményben. Ugyanakkor nem fogadjuk el a szalonképesség kritériumának, hogy kínosnak tűnő, szenvedélyeket kiváltó kérdésekben ne mondjuk el érvekkel alátámasztott, világos véleményünket. - Milyen kérdések tartoznak ebbe a körbe? - Például állásfoglalás a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. Amikor a zsidósággal vagy Izraellel kapcsolatos kérdés napirendre kerül, egy politikai pártnak világosan el kell mondania a véleményét. Ha az izraeli-palesztin konfliktusról, háborús helyzetről beszélünk, akkor vállaljuk annak kimondását, hogy kit tekintünk agresszornak és kit az ENSZ-határozatokkal is támogatott módon saját függetlenségéért harcoló népnek. Ha ártatlan emberek meggyilkolása ellen emeljük fel a szavunkat, és elítéljük az önmagukat felrobbantó palesztinokat, akkor hogyan adhatnánk felmentést azoknak az izraeli katonáknak, akik az Apacs helikopterek biztonságából gyilkolnak ártatlan civileket? Nálunk könnyen antiszemitának minősítenek valakit olyan vélemény megfogalmazásáért, amit meghatározó békepárti izraeli politikusok, értelmiségiek is képviselnek. - Milyen célokat fogalmaz meg a Jobbik Budapesten? - Helyre kell hozni azt a kártételt, amit a liberális városvezetés, az MSZP-SZDSZ elkövetett az eltelt időszakban. Amikor Demszky Gábort megtépázott tekintélyűnek neveztük, mi nem csak a horvátországi nyaralóra, a szinte ingyenes gépkocsihasználatra utaltunk. Inkább például arra, hogy Demszky Gábor egyszer már félig otthagyta a fővárost, és mint európai parlamenti képviselő csak félállásban akart Budapest vezetésével foglalkozni. Amikor nyilvánvalóvá vált az összeférhetetlenség, ő végsőkig ragaszkodott az ottani státusához, és végül a közigazgatási hivatal vezetőjének állásfoglalása alapján mondta le az uniós képviselőséget. Erőteljes kritika az, amit a távozó főépítész, Schneller István is megfogalmazott: Budapesten átgondolt városfejlesztés nem érvényesülhetett, mert a befektetői érdekek voltak az elsődlegesek, sok esetben az ő igényeik alakították a városképet. Lényeges vállalás a korrupció felszámolására való törekvés, azoknak a kialakult érdekhálóknak a megszüntetése, amelyek a források hatékony felhasználását gátolják. Át kell tekinteni a közművek helyzetét, elérve, hogy a víz- és a csatornadíjak ne terheljék ennyire a lakosságot. Talán érdemes megemlíteni fővárosi képviselőként Dublinban szerzett tapasztalatunkat: a lakosságnak sem víz-, sem csatornadíjat nem kell fizetnie. Persze ott a betelepült külföldi cégek a kezdetektől és ma is fizetik a társasági adót, így járulva hozzá a közterhekhez. - A MIÉP-től tehát elválnak az útjaik, de hogyan akarják felépíteni a Jobbikot, ha Budapesten lemondanak az önálló indulásról? - Azért döntöttünk így, mert a főváros érdekében elsődleges célnak tekintjük Demszky Gábor leváltását. Az önálló indulás a programunkat képviselő főpolgármester-jelölt állítását igényelte volna, ellentétbe kerülve így az előző céllal. Persze minden pártnak, így a Jobbiknak is vannak saját érdekei, Tarlós István támogatásának bejelentésével azonban - a vele történt egyeztetést követően - nem akartunk tovább várni. Ugyanakkor a Jobbik rendelkezik azzal a szakmai háttérrel és tapasztalattal, hogy a Fidesz vezetésével a fővárosban kialakult tágabb összefogás részeseként hozzá tudna járulni az eredményes fővárosi önkormányzati munkához. - Az egyes fővárosi kerületekben milyen szintű együttműködés alakult ki a jobboldalon? - A tárgyalások utolsó fázisában vagyunk. Egyes kerületekben van együttműködés a MIÉP és a Jobbik között, van, ahol a Jobbik a Fidesszel kötött megállapodást, és ennél tágabb jobboldali összefogásra is tudunk példát. A II. kerületben a MIÉP elutasította a Jobbikkal való együttműködést, bár előzetesen elnökségi szinten megállapodtunk. Az országgyűlési választások második fordulós eredménye azt mutatta, hogy a Harmadik Út szavazói a Jobbik felfogásával értettek egyet, és támogatták Balsai Istvánt, a Fidesz-KDNP jelöltjét, biztosítva győzelmét. Most az MSZP-SZDSZ jelöltjével, Horváth Csaba polgármesterrel szemben közös polgármesterjelöltet támogatunk Láng Zsolt, a Fidesz kerületi elnöke személyében. - A Fidesz országos akciót indított a Gyurcsány-csomag megbuktatásáért. Csatlakozik a Jobbik a Jó reggelt, Magyarország! elnevezésű kiáltványhoz? - Igen, egyértelműen kiállunk mellette. Mindenki előtt világossá kell tenni, hogy ez a kormány a globális pénzügyi hatalom helytartójaként mire képes tízmillió magyar érdekével szemben, félretéve és feláldozva a határon túli nemzettársaink érdekeit is. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint ezzel szembemenni. A Jobbik úgy kíván csatlakozni a szeptember 23-ra meghirdetett Fidesz-demonstrációhoz, hogy előtte a Köztársaság térre megyünk. Tüntetésünket az MSZP-székház előtt kezdjük, és onnan vonulunk át szimpatizánsainkkal a Hősök terére, világosan jelezve, hogy ezek a mai, úgynevezett szociáldemokraták mindannak a folytatói, ami a Köztársaság térhez kötődik a kommunista diktatúra éveiből. Ez a kiállás most különösen időszerű, amikor 1956 ötvenedik évfordulóját ünnepeljük. A főváros érdekében elsődleges célnak tekintjük Demszky Gábor leváltását, ezért a főpolgármester győzelemre esélyes kihívóját, Tarlós Istvánt és a Fidesz vezette jobboldali szövetséget támogatjuk az önkormányzati vá lasztásokon - nyilatkozta lapunknak Balczó Zoltán, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke. Arról is szólt, hogy a Jobbik csatlakozik a Gyurcsány-csomag megbuktatását célzó Jó reggelt, Magyarország! kezdeményezéshez. * ■ mmmmmmmmmm __Szabó Anna-K. Tóth László_________________________ T öbb mint négymilliárd az eltelt hat évtizedben legyártott bankjegyek száma, amelyeket ha egymás tetejére raknánk, akkor 210 Eiffeltorony nagyságú oszlopot kapnánk, a forint megszületésétől kibocsátott érmék száma pedig majdnem hétmilliárd, amely húszezer tonnás súlyával több mint 2000 kamionra férne csak fel. A forint 1946. augusztus 1-jei bevezetését nemzetközi viszonylatban is rekordnak tekinthető hiperinfláció előzte meg, a gazdasági életből gyakorlatilag eltűnt a pénz: a pengő, a műpengő, bilipengő (a műpengő milliószorosa) után elkészült a milliárdbilipengős terve is, amelyet azonban már nem bocsátottak forgalomba. A biztos alapokon álló pénz helyett virágzott a cserekereskedelem, fizetőeszköznek az arany mellett az élő állat és az élelmiszer számított. A frissen kikiáltott köztársaságban a társadalmi struktúrák foszladoztak, a háború következtében az országban alig maradt termelőeszköz, az állam bevételei alig érték el az 1938-as szint egy százalékát. A feketekereskedelem előretörését jelzi, hogy a hivatalos külkereskedelmi forgalom 1945-ben a háború előtti árucserének mindössze az egy-két százalékát tette ki. A gazdasági teljesítmény és a jövedelmek teljesen elszakadtak egymástól, a gyorsuló pénzromlás egyre inkább öngerjesztő folyamattá vált: ebben a tarthatatlan helyzetben a lakosság többsége kénytelen volt elfogadni, hogy akár áldozatok árán is megoldást kell találni a pénz iránti bizalom, egyben az árukínálat helyreállítására. Az első szabad magyar választásokat 1945 novemberében elsöprő eredménnyel megnyerő kisgazdapárt a párhuzamos gazdasági és politikai válság közepén végül a koronát 1927-ben felváltó pengő eltörlése mellett döntött. Az új pénznem elnevezése kapcsán felmerült a tallér, a turul, a máriás és a libertás elnevezés is, végül - leginkább a bizalom visszaszerzésének érdekében a Károly Róbert által még az 1320-as években meghonosított forint mellett döntöttek, amely a középkor leghíresebb aranyérméi közé tartozott. A forint nevét Firenze városáról kapta, ahol a fiorino d’oro nevű aranypénzt a XIII. század közepe óta verték, amelyet Európa majdnem összes pénzkibocsátója bevezetett. Magyarországon az aranypénzek súlyukban, értékükben és finomságukban is követték a firenzei mintát, maga a forint elnevezés pedig egészen a XIX. század végéig rendszeresen használatos volt az országban. A forint 1946-os bevezetése után az új pénznemben meghatározott bérek a háború előtti reálkeresetek felét tették csak ki, cserébe viszont megszűnt az áruhiány, újra lehetett élelmiszert és iparcikkeket vásárolni a boltokban. Ezzel párhuzamosan az infláció megszűnt, a gazdasági vezetés különösen vigyázott arra, hogy nehogy a kelleténél több pénz kerüljön forgalomba, a spekulánsok és a valutázók ellen pedig szigorú börtönbüntetésekkel léptek fel. A különleges összetételű jelzőrostokat tartalmazó papírra metszetmélynyomással nyomtatott bankók kézzel is tapintható rajzokat tartalmaztak, ami évtizedekig elegendő biztonságot jelentett a pénzhamisítókkal szemben. A 2001-től teljesen konvertibilis forintbankjegyek ma már fluoreszkáló színes rostokkal, árnyalatos vízjelképpel, biztonsági szállal és hologramfóliával is védettek. ■ AZ ARANYFEDEZET MEGMENTÉSE. Mérlegelve az európai politikai helyzetet, a Magyar Nemzeti Bank vezetősége jóval a második világháború kitörése előtt, 1935-ben azt a következtetést vonta le, hogy a fejlemények háborús összeütközéshez vezethetnek, s földrajzi fekvése miatt a harci események Magyarország területére is kiterjedhetnek. Ezért az akkori üzletvezetőség elhatározta, hogy Budapesten és Veszprémben olyan földalatti munkahelyeket építtet, ahol a bank háborús cselekmények, légitámadások alatt is zavartalanul működhet - írja visszaemlékezéseiben az idén áprilisban az Egyesült Államokban elhunyt Ladányi Frigyes, a nemzeti bank egykori bankosztályának igazgatója. A fővárosi óvóhely a Várban, a hatalmas, kétemeletes, ultramodern, légkondicionált veszprémi bunker pedig a püspöki palota alatti várhegy gyomrában épült meg. A munkálatokat 1936-ban kezdték el, s 1939-ben fejezték be. Már 1943 októberében megérlelődött a terv, hogy a kedvezőtlenül alakuló hadi helyzet elől a bank aranykészletét biztonságba kell helyezni. A pénzügyminiszter hozzájárulásával tárgyalások kezdődtek a semleges Svájccal, s megállapodás jött létre az aranykészlet odaszállítására s felette a bank szabad rendelkezési jogának biztosítására. Az első szállítás 1944. március 17-én történt, ekkor 1022 kilogrammnyi arany került az alpesi országba. Két nap múlva a német hadsereg megszállta hazánkat, így a kiszállítást nem lehetett folytatni. December 5-én a szovjet hadsereg elérte Siófokot, így légvonalban 28 kilométerre megközelítette Veszprémet. A helyzet kritikussá vált, ezért a német kormány gazdasági és pénzügyi megbízottja vagonokat és gépkocsikat szerzett. Az utolsó szerelvény december 13-án indult a határ közelében fekvő Fertőbozra, s a vonatok 1945. január 15. után az ausztriai (pontosabban az akkor németországi) Spital am Phyrnbe futottak be, ahol a falu barokk apátsági templomának kriptájában helyezték el az aranytartalékot, majd négy hónap múltán amerikai katonák Frankfurt am Maine-ba, az USA Military Government Financiális Központjába szállították. Innen került haza 1946. augusztus 6-án, s vált az új forint fedezetévé. Az aranykészlet megmentése a Magyar Nemzeti Bank tisztviselői és más beosztású alkalmazottai rendületlen kitartásának, minden erkölcsi kívánalmat felülmúló kötelességteljesítésének, hősies tetteinek köszönhető. Hatvanéves a forint Pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot az addigra teljesen elértéktelenedett pengő helyett. Az új hazai fizetőeszköz születését a kor legnagyobb mértékű inflációja előzte meg, a forint bevezetésének köszönhetően azonban sikerült megfékezni a pénzromlást, stabilizálni a gazdaságot, megszüntetni az áruhiányt, és visszaszerezni a pénz iránti bizalmat. 1MEEMI i W mm in M11 IMI M1'3. V*^ 2006. augusztus 1., kedd Látóhér I II.