Magyar Nemzet, 2006. szeptember (69. évfolyam, 239-268. szám)

2006-09-02 / 240. szám

minden városi intézménynek, illetve szervezetnek a költségvetését átvizsgáltuk - mutat rá a kezdeti nehéz­ségekre a városatya. - Ennek eredményeként csökken­tettük az önkormányzati képviselők és a polgármester díjazását, ráadásul 20 százalékkal kevesebb lett a bi­zottsági helyek száma. Tehát lényeges költségcsökken­tést hajtottunk végre, így az önkormányzat gazdálko­dási egyensúlya helyreállt, amiért természetesen min­den évben újra meg kell küzdenünk. Nagykanizsa első­ embere hangsúlyozza, hogy a vá­rosnak jelenleg mintegy 1,5 milliárd forint a beruházá­si adósságállománya. Arról is döntöttek, hogy terveik szerint a 2006-os esztendő végére 2,9 milliárd forint be­ruházási-fejlesztési hitele lesz a városnak. Persze ez le­het kevesebb, ugyanis az 1850 lakás hőszigetelését, kor­szerűsítését érintő panelprogram - amelyhez szintén sikerült 500 millió állami forrást hozzátenni - befejezé­se átcsúszhat a jövő évre. A városvezető úgy véli, hogy fontos fejlesztési célokra, rendkívül kedvező kamato­zással, ráadásul 20-25 évre, alacsony éves törlesztő­részletre vették fel ezt a kölcsönt. Nagykanizsa egyéb­ként az év végéig még összesen 320 millió forintos fo­lyószámlahitelt vesz fel, ez az összeg a rendes működés­hez szükséges. Ennyi a hiány, miközben a település költségvetése ez évben 21 milliárd forint körül alakul. Egy kissé több tehát a kiadás, mint a bevétel, ezért is van szükség a gazdasági jellegű fejlesztésekre, amelyek az adóbevételeket is növelik. Másik nagy volumenű tervként a belváros rekonstrukcióját jelöli meg a pol­gármester. - Nagykanizsán a turizmus gyermekcipőben járt hosszú ideig, ezért létrehoztunk egy Tourinform-iro­­dát, s a Thury György Múzeumban végre állandó kiál­lítást nyitottunk. Néhány héten belül átadjuk a hajdani városi mozi jelentősen felújított épületében a civil há­zat és a konferencia-központot. Szintén heteken belül megnyitjuk Magyarország első plakátmúzeumát egy újjávarázsolt magtárban, sőt elkezdődik a Hevesi Sán­dor Művelődési Központ felújítása is. A három beru­házásra elnyert támogatás egyébként meghaladja az 1,2 milliárd forintot - zárja az eredmények felsorolását Litter Nándor. Az elhangzottakon felbuzdulva teszünk egy kis sétát a belvárosban. A XVIII. századi magtárból kialakított, hamarosan megnyíló plakátmúzeum épületét valóban szépen rendbe hozták, de az egyik szomszédos ház, amelynek kapualján juthatunk be a hajdani magtárhoz, még mindig lerobbant. Egy káprázatos szépségű sze­cessziós házat nemrég festhettek ki, de a közeli ódon házak közül nem egyről mállik a vakolat. A két világhá­ború között emelt, Rákosiék alatt lerombolt és nemré­giben újraállítatott Nagy-Magyarország-emlékmű büszkén magasodik a városban. Akad azért még itt kü­lönleges látnivaló, mégpedig a bazárudvar, amely a Monarchia pezsgő életét idézi, csakúgy, mint az Első Magyar Általános Biztosítótársaság impozáns palotája, amelynek homlokzatát úgy negyed százada nem tata­rozhatták. Öröm látni viszont, hogy az Erzsébet tér és a Deák tér burkolatát valóban most cserélik le, kétsávos­sá szűkítve és ezzel lelassítva a forgalmat. Nyugodtak az autósok, s bár van forgalom, mindenféle idegeskedés nélkül távozunk Nagykanizsáról, hogy aztán vagy 50 ki­lométert megtéve az idilli zalai vidéken megérkezzünk a megyeszékhelyre. A 63 ezer lakosú Zalaegerszeg köztudottan Magyaror­szág egyik legjobb állapotban lévő megyei jogú városá­nak számít, de meglehetősen kevés szó esik róla a honi sajtóban. Ennek talán az lehet az oka, hogy a Göcsej fő­városa a nyugalom szigetének számít hosszú évek óta. Ez azonnal érződik is, amint beérünk Zala központi te­lepülésére. Rengeteg a zöld terület, a lakótelepek meg­felelően néznek ki, és megannyi köztéri szobor szegé­lyezi utunkat. Mivel Zalaegerszeg a szocializmus évei­ben is megyeszékhely volt, a városközpontot telezsúfol­ták szocreál épületekkel, ám a megannyi megmaradt műemlék és a békebeli hangulatot árasztó régi házak túlnyomó része kitűnő állapotban van. Igaz, a patinás Arany Bárány Szálloda aljában gyorsétterem működik, de a Mindszenty-szobor, a hajdani sóház, az ódon me­gyei levéltár, a városi hangverseny- és kiállítóterem­ként funkcionáló egykori zsinagóga s a takaros üzletek délnyugati szomszédunkat, Szlovéniát juttatják eszünkbe. - A város nagyon szépen fejlődik, de a fizetések itt sem valami magasak. Ezen a téren azért Nyugat-Ma­­gyarország sem áll jól - legyint egy 30 év körüli szem­üveges, hosszú hajú úriember, aki az egyik közeli falu­ból jár be dolgozni nap mint nap.­­ Zalaegerszeg fejlődése 2002 és 2006 között meg­torpant. Az elmúlt ciklusban a jelentős jobboldali több­ségű városvezetés választási ígéretei nem teljesültek, vagy csak részeredményekről számolhatunk be - véli Gera Balázs, a helyi MSZP alelnöke. - Úgy látjuk, elma­radt a programban szereplő lendületes városfejlesztés; önkormányzati erőből semmilyen, a város fejlődését szolgáló stratégiai beruházás nem valósult meg. A be­ígért 400 új bérlakásból csak alig százat tudtak megva­lósítani. A munkahelyteremtésre tett ígéretek nemhogy nem teljesültek, de több meghatározó vállalkozás meg­szűnt Zalaegerszegen, amit a városvezetés nem tudott megfelelően kezelni, új befektetők pedig nem érkeztek. A helyi szocialisták alelnöke szerint a szelektív hul­ladékgyűjtési program is gyermekcipőben jár, ahogy ő mondja: a város lakosainak körülbelül 10 százaléka tudja jelenleg igénybe venni a szolgáltatást. A parlagfű­mentesítési program „eredményeként” pedig sajnos Zalaegerszeg napjainkban az egyik legfertőzöttebb tele­pülése Magyarországnak, állítja a baloldali politikus. - Tény, hogy a közművállalatok városi tulajdonban maradtak, ugyanakkor a közüzemi díjak az infláció mértékét meghaladó módon emelkedtek, ami jelentő­sen növelte a lakosság többletterheit - figyelmeztet Gera Balázs. - A közbiztonságot érintő fontos vállalás sem valósult meg, hiszen a városnak továbbra is nagy szüksége lenne térfigyelő rendszer kiépítésére. A város közlekedési átalakításáról szóló ígéretekről később de­rült ki, hogy szakmailag megalapozatlanok, hiszen sem a sugárszerű kerékpárútrendszer, sem a belvárosba tervezett sétálóutca kialakítása nem megvalósítható. Ugyanakkor pozitívnak és továbbfejlesztendőnek ítél­jük meg a „Nemzedékek kézfogása” és a Zalaegerszeg­­kártya programokat.­­ Igencsak eladósodott várost vettem át elődömtől 1994 őszén - emlékezik a városháza épületében a Horn-korszakra Gyimesi Endre, Zalaegerszeg első em­bere, aki már három választást nyert meg a polgári ol­dal színeiben, s most újra megméretteti magát. - Az el­ső ciklusban rendbe hoztuk a település gazdálkodását, hogy elindíthassuk a fejlesztési folyamatokat. Működé­si hiteleket azóta sem kellett felvennünk, többek között a sikeres pályázatoknak, a tőkeerős partnerek bevoná­sának és a jelentős mennyiségű iparűzési adónak kö­szönhetően, így a város évről évre kijön a pénzéből, az idén például mintegy 20 milliárd forint lesz a költségve­tésünk, hiány nélkül. Az egerszegiek régi vágya volt a föld mélyén lévő termálkincs kiaknázása. Először létre­hoztunk egy termálfürdőt, aztán kialakítottuk az Aqua Cityt, s mostanság fejezzük be a fedett fürdőt. Talán nem véletlen, hogy az idegenforgalom felfutott nálunk. Most már ott tartunk, hogy geotermikus energiával fű­tött az egyik kórházunk és a tavaly kialakított csoda­szép kempingünk, sőt az idén pályáztatunk azért, hogy a következő években a jelentősebb intézményeket, illet­ve épületeket is ezzel a módszerrel fűttethessük. Gyimesi Endre büszke arra, hogy Zalaegerszegen országos összehasonlításban is kiemelkedően sok la­kást építettek az elmúlt 12 évben. Megépült a Fiatal Családok Otthona 64 lakással, és folyamatosan adtak át önkormányzati bérlakásokat, számuk immáron eléri az ezret. Ezentúl a város területeket biztosított vállalkozá­soknak annak fejében, hogy lakásokat létesítenek az önkormányzat számára. Megtudtuk, hogy a zalaeger­szegi fiatalok különböző támogatásokat is kapnak: az első lakásukat vásárlók számára 900 ezer forint, míg az első lakást építők részére 1 millió 200 ezer forint kamat­mentes kölcsönt ad a város. - Hasonlóan lényegesnek gondolom, hogy 1994-től sikerült kezelhető szintre leszorítanunk a rendszerváltás utáni magas munkanélküliségi mutatót - magyarázza a zalaegerszegi polgármester. - A jól tervezett munkahely­teremtő programokkal, a többi között egy nagy ipari park megnyitásával elértük, hogy egészen a Medgyessy­­korszak közepéig három százalékon tudtuk tartani a munkanélküliek arányát, de főleg a helyi élelmiszer- és ruhaipari cégek megroppanása miatt most sajnos mint­egy 5,6 százalékon áll ez a mutató. A térségben még így is mi állunk a legjobban, ám igen komolyan vesszük a prob­lémát, jelenleg is három nagy munkahelyteremtő progra­mon dolgozunk. Nemrégiben egy ipari övezetet alakítot­tunk ki, ahova 13 cég betelepítése már megkezdődött. Egy másik területen mi építjük ki az infrastruktúrát kis- és középvállalkozások számára, hogy ott tudja­nak fejlesztéseket indítani. Egy 30 hektáros földdarabon létesítünk egy ipari parkot, ahova jövőre egy termelőüzem és több gépipari cég települ be, így körülbelül három­ezer új munkahelyre számítunk már rö­vid távon. Egyéb­ként közvetlenül is beszálltunk a mun­kaerőpiacra; egyrészt az önkor­mányzat létrehozta a Kon­takt Hu­mán Kht.-t, amely munkanélkülieket foglalkoztat, más­részt elkülönítettünk összegeket, hogy kis- és középvállal­kozók számára munkaerő-kölcsönzést és járulékfinan­­szírozást biztosítsunk meghatározott feltételekkel. Gyimesi Endre megerősíti, hogy négy és fél éve nem nagyon számíthatnak állami forrásokra, ezért már évek óta fokozottan figyelnek az uniós lehetőségekre. Jelen­leg négy ilyen program fut a városban, amelyek össze­sen mintegy 26 milliárd forintot mozgatnak meg. A 280 települést érintő korszerű hulladékgyűjtő és -fel­használó projektnek Zalaegerszeg a központja. Ennek megvalósításába már belekezdett a város. Egy másik folyamatban lévő program a szennyvíztisztító művek és a csatornahálózat korszerűsítését, illetve bővítését eredményezi rövidesen 42 településen, újfent Zalaeger­szeg központtal. Mindezt pedig városi infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolták össze. Göcsej fővárosa talán követendő példa lehet abban is, hogy a közszolgáltatást végző cégekben a városnak kizárólagos vagy meghatá­rozó tulajdona van, ami szép bevételeket eredményez. A városvezető szintén komoly fegyverténynek tartja, hogy elkerülő utak építésével sikerült a minimálisra csökkenteniük a korábban a városon átzúduló forgal­mat. Egyedül a déli szakasz hiányzik, ezt feltétlenül pó­tolniuk kell a közeljövőben.­­ Ahogy jöttek a főutcán, látták, hogy fel van ásva minden. Ennek az az oka, hogy kicseréltünk minden közművezetéket - ecseteli a város aktuális szépészeti teendőit a polgármester. - S ha ezzel végeztünk, akkor díszburkolatot kap a főutca, aminek az egyharmada megvalósul még az idén, s jövőre a többi rész is elké­szül. E helyütt sétálóutca lesz, ahova csak a buszokat és a taxikat engedjük be. A harmadik nemzetközi prog­ram keretében építjük át a Ljubljana-Budapest vasút­vonal ránk eső szakaszát, mégpedig a kohéziós alap se­gítségével, így elérjük, hogy ne a belvároson, hanem külső területeken haladjanak át a járatok. A negyedik nagy vállalásunk az EU felé egy térségi integrációs és szakképzési központ tető alá hozatala Keszthellyel és a Zala megyei önkormányzattal összefogva. Egyedülálló az ivóvízprogramunk, hiszen nem csupán Zalaegerszeg belterületén, hanem a várost körbeölelő 13 dombon is bevezettük az egészséges ivóvizet, ami nem lett volna kötelessége az önkormányzatnak, de az ottani embe­reknek ez igen fontos előrelépés. Gyimesi Endre szerint az is ritkaság az országban, hogy több év alatt ugyan, de 2006-ig megvalósították az „egy orvos, egy rendelő, egy váróterem” programot, ami kényelmet jelent a betegeknek. Szeptemberben pe­dig a XXI. század igényeinek megfelelő idősek otthona is megnyitja kapuit Zala megye székhelyén.­­ Nálunk minden általános iskolai első osztályos gyermek ingyen kapja meg a tankönyvcsomagot. A másutt tanuló főiskolások, egyetemisták számára beve­zettük a „Hazavárunk” ösztöndíjat, ami azt jelenti, hogy egy hónapban egyszer kifizeti a város a diákok ha­zautazásának költségeit. Mindezen felül elmondhatjuk, hogy kollégiumi férőhelyeket vásároltunk Pécsett, amelyeket az önkormányzatunk oszt ki meglehetősen alacsony havi díj ellenében. Eközben Zalaegerszegen körülbelül két és fél ezer főiskolás tanul, úgyhogy kiala­kítottunk egy főiskolai városrészt - sorolja a város jólé­ti beruházásait a polgármester. - Népszerű nálunk a Zalaegerszeg-kártya, amely számos kedvezményre jo­gosítja tulajdonosait. A „Nemzedékek kézfogása” prog­ram keretében minden zalaegerszegi újszülött bébicso­magot, a friss házasok nászajándékot s az összes saját jogú kisnyugdíjas születésének hónapjában úgyneve­zett „aranykor” ajándékot kap. A kultúrára is megpró­bálunk minél többet áldozni, meg kell említenem Pan­non Tükör című folyóiratunkat, amelyet a megye és vá­rosunk együtt tart fenn, de közösen hoztunk létre két évvel ezelőtt egy bábszínházat is, amely a város messze földön ismert teátrumával együtt felbecsülhetetlenül sokat jelent a polgároknak. Aki járt már erre, az alátá­maszthatja, hogy a Göcsej központjában meglehetősen otthonos a légkör, hiszen az ország jelentősebb városai közül nálunk a legtöbb a zöld terület, de Zalaegerszeg rekorder abban is, hogy 1990 óta itt adták át a legtöbb köztéri képzőművészeti alkotást. A minap avattuk fel Csaba királyfi szobrát. Zalában már szinte nincsenek is katonák, ezért a városi ünnepségeken hagyományőr­zők helyettesítik őket. A rendőrség azért a helyén van, és szerencsére nincs annyi problémájuk, mint más na­gyobb településeken. Elmondhatjuk, hogy Zalaeger­szeg és Nagykanizsa is a kevésbé „fertőzött” városok közé tartoznak. A helyiek szerint a fiatalok itt kevésbé csellengenek, mint másutt az országban, amiben talán a város ki­emelkedő sportélete is szerepet játszik. Valószínűleg még a labdajátékokat kedvelők jelentős része sem tud­ja, hogy az országban egyedül Zalaegerszeg büszkél­kedhet olyan futballstadionnal, amely megfelel az UEFA-szabványoknak, sőt még egy nemzetközi minő­sítésű műfüves pálya is létesült itt tavaly. A közelben magasodik az ország egyik legnagyobb sportcsarnoka, valamint a két éve befejezett jégcsarnok, elhaladhatunk jó néhány teniszpálya mellett, kőhajításnyira található innét az Ostoros-csarnok, amely kézi- és kosárlabda­mérkőzéseknek ideális helyszín, de mindez nem elég: egy káprázatosan felszerelt ifjúsági sportcentrum is szolgálja a helyieket és a város vendégeit. Nem csoda, hogy az önkormányzat nemrég szerződött le egy négy­­csillagos szálloda építésére, mivel kívánatos volna, hogy egyes nyugati csapatok a festői Zala megye köz­pontjába jöjjenek edzőtáborozni. Irigylésre méltó gon­dok, töprengünk a városból kifelé kocsikázván, miköz­ben az egyedülálló szépségű Szent István-szobor bú­csúztat a Balaton, illetve a Pest felé vezető út mentén. Gyimesi Endre: 1994-től kezelhető szintre szo­rítottuk le a magas munkanélküliségi mutatót A zalaegerszegi városháza Zrínyi Miklós emlékművével. Fellendülési folyamatok FOTÓK: NAGY 8 C.­ A 25 Magazin 2006. szeptember 2., szombat

Next