Magyar Nemzet, 2006. szeptember (69. évfolyam, 239-268. szám)
2006-09-02 / 240. szám
minden városi intézménynek, illetve szervezetnek a költségvetését átvizsgáltuk - mutat rá a kezdeti nehézségekre a városatya. - Ennek eredményeként csökkentettük az önkormányzati képviselők és a polgármester díjazását, ráadásul 20 százalékkal kevesebb lett a bizottsági helyek száma. Tehát lényeges költségcsökkentést hajtottunk végre, így az önkormányzat gazdálkodási egyensúlya helyreállt, amiért természetesen minden évben újra meg kell küzdenünk. Nagykanizsa első embere hangsúlyozza, hogy a városnak jelenleg mintegy 1,5 milliárd forint a beruházási adósságállománya. Arról is döntöttek, hogy terveik szerint a 2006-os esztendő végére 2,9 milliárd forint beruházási-fejlesztési hitele lesz a városnak. Persze ez lehet kevesebb, ugyanis az 1850 lakás hőszigetelését, korszerűsítését érintő panelprogram - amelyhez szintén sikerült 500 millió állami forrást hozzátenni - befejezése átcsúszhat a jövő évre. A városvezető úgy véli, hogy fontos fejlesztési célokra, rendkívül kedvező kamatozással, ráadásul 20-25 évre, alacsony éves törlesztőrészletre vették fel ezt a kölcsönt. Nagykanizsa egyébként az év végéig még összesen 320 millió forintos folyószámlahitelt vesz fel, ez az összeg a rendes működéshez szükséges. Ennyi a hiány, miközben a település költségvetése ez évben 21 milliárd forint körül alakul. Egy kissé több tehát a kiadás, mint a bevétel, ezért is van szükség a gazdasági jellegű fejlesztésekre, amelyek az adóbevételeket is növelik. Másik nagy volumenű tervként a belváros rekonstrukcióját jelöli meg a polgármester. - Nagykanizsán a turizmus gyermekcipőben járt hosszú ideig, ezért létrehoztunk egy Tourinform-irodát, s a Thury György Múzeumban végre állandó kiállítást nyitottunk. Néhány héten belül átadjuk a hajdani városi mozi jelentősen felújított épületében a civil házat és a konferencia-központot. Szintén heteken belül megnyitjuk Magyarország első plakátmúzeumát egy újjávarázsolt magtárban, sőt elkezdődik a Hevesi Sándor Művelődési Központ felújítása is. A három beruházásra elnyert támogatás egyébként meghaladja az 1,2 milliárd forintot - zárja az eredmények felsorolását Litter Nándor. Az elhangzottakon felbuzdulva teszünk egy kis sétát a belvárosban. A XVIII. századi magtárból kialakított, hamarosan megnyíló plakátmúzeum épületét valóban szépen rendbe hozták, de az egyik szomszédos ház, amelynek kapualján juthatunk be a hajdani magtárhoz, még mindig lerobbant. Egy káprázatos szépségű szecessziós házat nemrég festhettek ki, de a közeli ódon házak közül nem egyről mállik a vakolat. A két világháború között emelt, Rákosiék alatt lerombolt és nemrégiben újraállítatott Nagy-Magyarország-emlékmű büszkén magasodik a városban. Akad azért még itt különleges látnivaló, mégpedig a bazárudvar, amely a Monarchia pezsgő életét idézi, csakúgy, mint az Első Magyar Általános Biztosítótársaság impozáns palotája, amelynek homlokzatát úgy negyed százada nem tatarozhatták. Öröm látni viszont, hogy az Erzsébet tér és a Deák tér burkolatát valóban most cserélik le, kétsávossá szűkítve és ezzel lelassítva a forgalmat. Nyugodtak az autósok, s bár van forgalom, mindenféle idegeskedés nélkül távozunk Nagykanizsáról, hogy aztán vagy 50 kilométert megtéve az idilli zalai vidéken megérkezzünk a megyeszékhelyre. A 63 ezer lakosú Zalaegerszeg köztudottan Magyarország egyik legjobb állapotban lévő megyei jogú városának számít, de meglehetősen kevés szó esik róla a honi sajtóban. Ennek talán az lehet az oka, hogy a Göcsej fővárosa a nyugalom szigetének számít hosszú évek óta. Ez azonnal érződik is, amint beérünk Zala központi településére. Rengeteg a zöld terület, a lakótelepek megfelelően néznek ki, és megannyi köztéri szobor szegélyezi utunkat. Mivel Zalaegerszeg a szocializmus éveiben is megyeszékhely volt, a városközpontot telezsúfolták szocreál épületekkel, ám a megannyi megmaradt műemlék és a békebeli hangulatot árasztó régi házak túlnyomó része kitűnő állapotban van. Igaz, a patinás Arany Bárány Szálloda aljában gyorsétterem működik, de a Mindszenty-szobor, a hajdani sóház, az ódon megyei levéltár, a városi hangverseny- és kiállítóteremként funkcionáló egykori zsinagóga s a takaros üzletek délnyugati szomszédunkat, Szlovéniát juttatják eszünkbe. - A város nagyon szépen fejlődik, de a fizetések itt sem valami magasak. Ezen a téren azért Nyugat-Magyarország sem áll jól - legyint egy 30 év körüli szemüveges, hosszú hajú úriember, aki az egyik közeli faluból jár be dolgozni nap mint nap. Zalaegerszeg fejlődése 2002 és 2006 között megtorpant. Az elmúlt ciklusban a jelentős jobboldali többségű városvezetés választási ígéretei nem teljesültek, vagy csak részeredményekről számolhatunk be - véli Gera Balázs, a helyi MSZP alelnöke. - Úgy látjuk, elmaradt a programban szereplő lendületes városfejlesztés; önkormányzati erőből semmilyen, a város fejlődését szolgáló stratégiai beruházás nem valósult meg. A beígért 400 új bérlakásból csak alig százat tudtak megvalósítani. A munkahelyteremtésre tett ígéretek nemhogy nem teljesültek, de több meghatározó vállalkozás megszűnt Zalaegerszegen, amit a városvezetés nem tudott megfelelően kezelni, új befektetők pedig nem érkeztek. A helyi szocialisták alelnöke szerint a szelektív hulladékgyűjtési program is gyermekcipőben jár, ahogy ő mondja: a város lakosainak körülbelül 10 százaléka tudja jelenleg igénybe venni a szolgáltatást. A parlagfűmentesítési program „eredményeként” pedig sajnos Zalaegerszeg napjainkban az egyik legfertőzöttebb települése Magyarországnak, állítja a baloldali politikus. - Tény, hogy a közművállalatok városi tulajdonban maradtak, ugyanakkor a közüzemi díjak az infláció mértékét meghaladó módon emelkedtek, ami jelentősen növelte a lakosság többletterheit - figyelmeztet Gera Balázs. - A közbiztonságot érintő fontos vállalás sem valósult meg, hiszen a városnak továbbra is nagy szüksége lenne térfigyelő rendszer kiépítésére. A város közlekedési átalakításáról szóló ígéretekről később derült ki, hogy szakmailag megalapozatlanok, hiszen sem a sugárszerű kerékpárútrendszer, sem a belvárosba tervezett sétálóutca kialakítása nem megvalósítható. Ugyanakkor pozitívnak és továbbfejlesztendőnek ítéljük meg a „Nemzedékek kézfogása” és a Zalaegerszegkártya programokat. Igencsak eladósodott várost vettem át elődömtől 1994 őszén - emlékezik a városháza épületében a Horn-korszakra Gyimesi Endre, Zalaegerszeg első embere, aki már három választást nyert meg a polgári oldal színeiben, s most újra megméretteti magát. - Az első ciklusban rendbe hoztuk a település gazdálkodását, hogy elindíthassuk a fejlesztési folyamatokat. Működési hiteleket azóta sem kellett felvennünk, többek között a sikeres pályázatoknak, a tőkeerős partnerek bevonásának és a jelentős mennyiségű iparűzési adónak köszönhetően, így a város évről évre kijön a pénzéből, az idén például mintegy 20 milliárd forint lesz a költségvetésünk, hiány nélkül. Az egerszegiek régi vágya volt a föld mélyén lévő termálkincs kiaknázása. Először létrehoztunk egy termálfürdőt, aztán kialakítottuk az Aqua Cityt, s mostanság fejezzük be a fedett fürdőt. Talán nem véletlen, hogy az idegenforgalom felfutott nálunk. Most már ott tartunk, hogy geotermikus energiával fűtött az egyik kórházunk és a tavaly kialakított csodaszép kempingünk, sőt az idén pályáztatunk azért, hogy a következő években a jelentősebb intézményeket, illetve épületeket is ezzel a módszerrel fűttethessük. Gyimesi Endre büszke arra, hogy Zalaegerszegen országos összehasonlításban is kiemelkedően sok lakást építettek az elmúlt 12 évben. Megépült a Fiatal Családok Otthona 64 lakással, és folyamatosan adtak át önkormányzati bérlakásokat, számuk immáron eléri az ezret. Ezentúl a város területeket biztosított vállalkozásoknak annak fejében, hogy lakásokat létesítenek az önkormányzat számára. Megtudtuk, hogy a zalaegerszegi fiatalok különböző támogatásokat is kapnak: az első lakásukat vásárlók számára 900 ezer forint, míg az első lakást építők részére 1 millió 200 ezer forint kamatmentes kölcsönt ad a város. - Hasonlóan lényegesnek gondolom, hogy 1994-től sikerült kezelhető szintre leszorítanunk a rendszerváltás utáni magas munkanélküliségi mutatót - magyarázza a zalaegerszegi polgármester. - A jól tervezett munkahelyteremtő programokkal, a többi között egy nagy ipari park megnyitásával elértük, hogy egészen a Medgyessykorszak közepéig három százalékon tudtuk tartani a munkanélküliek arányát, de főleg a helyi élelmiszer- és ruhaipari cégek megroppanása miatt most sajnos mintegy 5,6 százalékon áll ez a mutató. A térségben még így is mi állunk a legjobban, ám igen komolyan vesszük a problémát, jelenleg is három nagy munkahelyteremtő programon dolgozunk. Nemrégiben egy ipari övezetet alakítottunk ki, ahova 13 cég betelepítése már megkezdődött. Egy másik területen mi építjük ki az infrastruktúrát kis- és középvállalkozások számára, hogy ott tudjanak fejlesztéseket indítani. Egy 30 hektáros földdarabon létesítünk egy ipari parkot, ahova jövőre egy termelőüzem és több gépipari cég települ be, így körülbelül háromezer új munkahelyre számítunk már rövid távon. Egyébként közvetlenül is beszálltunk a munkaerőpiacra; egyrészt az önkormányzat létrehozta a Kontakt Humán Kht.-t, amely munkanélkülieket foglalkoztat, másrészt elkülönítettünk összegeket, hogy kis- és középvállalkozók számára munkaerő-kölcsönzést és járulékfinanszírozást biztosítsunk meghatározott feltételekkel. Gyimesi Endre megerősíti, hogy négy és fél éve nem nagyon számíthatnak állami forrásokra, ezért már évek óta fokozottan figyelnek az uniós lehetőségekre. Jelenleg négy ilyen program fut a városban, amelyek összesen mintegy 26 milliárd forintot mozgatnak meg. A 280 települést érintő korszerű hulladékgyűjtő és -felhasználó projektnek Zalaegerszeg a központja. Ennek megvalósításába már belekezdett a város. Egy másik folyamatban lévő program a szennyvíztisztító művek és a csatornahálózat korszerűsítését, illetve bővítését eredményezi rövidesen 42 településen, újfent Zalaegerszeg központtal. Mindezt pedig városi infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolták össze. Göcsej fővárosa talán követendő példa lehet abban is, hogy a közszolgáltatást végző cégekben a városnak kizárólagos vagy meghatározó tulajdona van, ami szép bevételeket eredményez. A városvezető szintén komoly fegyverténynek tartja, hogy elkerülő utak építésével sikerült a minimálisra csökkenteniük a korábban a városon átzúduló forgalmat. Egyedül a déli szakasz hiányzik, ezt feltétlenül pótolniuk kell a közeljövőben. Ahogy jöttek a főutcán, látták, hogy fel van ásva minden. Ennek az az oka, hogy kicseréltünk minden közművezetéket - ecseteli a város aktuális szépészeti teendőit a polgármester. - S ha ezzel végeztünk, akkor díszburkolatot kap a főutca, aminek az egyharmada megvalósul még az idén, s jövőre a többi rész is elkészül. E helyütt sétálóutca lesz, ahova csak a buszokat és a taxikat engedjük be. A harmadik nemzetközi program keretében építjük át a Ljubljana-Budapest vasútvonal ránk eső szakaszát, mégpedig a kohéziós alap segítségével, így elérjük, hogy ne a belvároson, hanem külső területeken haladjanak át a járatok. A negyedik nagy vállalásunk az EU felé egy térségi integrációs és szakképzési központ tető alá hozatala Keszthellyel és a Zala megyei önkormányzattal összefogva. Egyedülálló az ivóvízprogramunk, hiszen nem csupán Zalaegerszeg belterületén, hanem a várost körbeölelő 13 dombon is bevezettük az egészséges ivóvizet, ami nem lett volna kötelessége az önkormányzatnak, de az ottani embereknek ez igen fontos előrelépés. Gyimesi Endre szerint az is ritkaság az országban, hogy több év alatt ugyan, de 2006-ig megvalósították az „egy orvos, egy rendelő, egy váróterem” programot, ami kényelmet jelent a betegeknek. Szeptemberben pedig a XXI. század igényeinek megfelelő idősek otthona is megnyitja kapuit Zala megye székhelyén. Nálunk minden általános iskolai első osztályos gyermek ingyen kapja meg a tankönyvcsomagot. A másutt tanuló főiskolások, egyetemisták számára bevezettük a „Hazavárunk” ösztöndíjat, ami azt jelenti, hogy egy hónapban egyszer kifizeti a város a diákok hazautazásának költségeit. Mindezen felül elmondhatjuk, hogy kollégiumi férőhelyeket vásároltunk Pécsett, amelyeket az önkormányzatunk oszt ki meglehetősen alacsony havi díj ellenében. Eközben Zalaegerszegen körülbelül két és fél ezer főiskolás tanul, úgyhogy kialakítottunk egy főiskolai városrészt - sorolja a város jóléti beruházásait a polgármester. - Népszerű nálunk a Zalaegerszeg-kártya, amely számos kedvezményre jogosítja tulajdonosait. A „Nemzedékek kézfogása” program keretében minden zalaegerszegi újszülött bébicsomagot, a friss házasok nászajándékot s az összes saját jogú kisnyugdíjas születésének hónapjában úgynevezett „aranykor” ajándékot kap. A kultúrára is megpróbálunk minél többet áldozni, meg kell említenem Pannon Tükör című folyóiratunkat, amelyet a megye és városunk együtt tart fenn, de közösen hoztunk létre két évvel ezelőtt egy bábszínházat is, amely a város messze földön ismert teátrumával együtt felbecsülhetetlenül sokat jelent a polgároknak. Aki járt már erre, az alátámaszthatja, hogy a Göcsej központjában meglehetősen otthonos a légkör, hiszen az ország jelentősebb városai közül nálunk a legtöbb a zöld terület, de Zalaegerszeg rekorder abban is, hogy 1990 óta itt adták át a legtöbb köztéri képzőművészeti alkotást. A minap avattuk fel Csaba királyfi szobrát. Zalában már szinte nincsenek is katonák, ezért a városi ünnepségeken hagyományőrzők helyettesítik őket. A rendőrség azért a helyén van, és szerencsére nincs annyi problémájuk, mint más nagyobb településeken. Elmondhatjuk, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa is a kevésbé „fertőzött” városok közé tartoznak. A helyiek szerint a fiatalok itt kevésbé csellengenek, mint másutt az országban, amiben talán a város kiemelkedő sportélete is szerepet játszik. Valószínűleg még a labdajátékokat kedvelők jelentős része sem tudja, hogy az országban egyedül Zalaegerszeg büszkélkedhet olyan futballstadionnal, amely megfelel az UEFA-szabványoknak, sőt még egy nemzetközi minősítésű műfüves pálya is létesült itt tavaly. A közelben magasodik az ország egyik legnagyobb sportcsarnoka, valamint a két éve befejezett jégcsarnok, elhaladhatunk jó néhány teniszpálya mellett, kőhajításnyira található innét az Ostoros-csarnok, amely kézi- és kosárlabdamérkőzéseknek ideális helyszín, de mindez nem elég: egy káprázatosan felszerelt ifjúsági sportcentrum is szolgálja a helyieket és a város vendégeit. Nem csoda, hogy az önkormányzat nemrég szerződött le egy négycsillagos szálloda építésére, mivel kívánatos volna, hogy egyes nyugati csapatok a festői Zala megye központjába jöjjenek edzőtáborozni. Irigylésre méltó gondok, töprengünk a városból kifelé kocsikázván, miközben az egyedülálló szépségű Szent István-szobor búcsúztat a Balaton, illetve a Pest felé vezető út mentén. Gyimesi Endre: 1994-től kezelhető szintre szorítottuk le a magas munkanélküliségi mutatót A zalaegerszegi városháza Zrínyi Miklós emlékművével. Fellendülési folyamatok FOTÓK: NAGY 8 C. A 25 Magazin 2006. szeptember 2., szombat